Népújság, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-13 / 242. szám

2 NEPÜJSAG I960, október 13., esfltRrtök KlSZ-kongresszus előtt Uj vesetőséget választottak Me Cone úr sejtelmei A politikában sok min­" denre lehet alapozni, egy politikus terveket készít­het értesülések, vagy egyszerű­en logikus megfontolás alap­ján., ritkán hallottunk azon­ban arról, hogy valaki szemé­lyes „sejtelmeire” alapozva javasoljon olyan intézkedése­ket. amelyek az egész emberi­ség sorsára kihatnának. Rá­adásul nem is egyszerűen akármilyen javaslatokról van szó: Me Cone úr BécsbőL, a nemzetközi atomerőügynökség értekezletéről hazatérve (mel­lesleg szólva. Becsben sem kí­mélte az erejét, ha arról volt szó. hogy az atomenergia bé­kés felhasználását célzó szer­vezetbe bevigye a hidegháború légkörét) ama gyanújának adott kifejezést, hogy a Szov­jetunió. úgymond, titokban földalatti atomkísérleteket vé­gez és — itt bújik ki a szög a zsákból — erre hivatkozva kö­vetelte, hogy az Egyesült Ál­lamok azonnal kezdje meg a földalatti robbantásokat: le­hetőleg még, a választások előtt. Természetes, hogy Me Cone úr rágalmai azonnal cáfolatot nyertek: a legilletékesebb. a Szovjetunió hivatalosan meg­cáfolta Me Cone sejtelmeit, bár senkinek sem lehetett két* sége afelől, hogy az amerikai atomenergia-bizottság vezetője állításai teljesen légbőlkapot- tak voltak. Mert a föld alól legfeljebb a Pentagon tábor­nokainak egy újabb atomrob- bantási kísérletsorozatra való előkészülete} hallhatók. na­gyon érzékeny műszerekkel. M iért van szükség Mc Cone úr vízióira? Na­gyon is világos. A Pentagon­nak nem elég, hogy az U—2 provokációja nyomán meghiú­sult a csúcsértekezlet, nem elég, hogy megszakadtak a genfi tízhatalmi leszerelési tárgyalások: szeretné felszá­molni egy reálisabb politikai irányzat utolsó maradványát, az atomkísérleitefc kölcsönös szüneteltetését is. Az atomhajsza tudósai ki szeretnék próbálni legújabb kreációikat, a „zsebben hor­dozható” és a „humánus”, „tiszta” bombákat, az új, ret­tenetes tömegpusztító fegyve­reket, s mint Me Cone úr nyi­latkozata mutatja, a legfékte­lenebb hazudozástól sem riad-, nak vissza. S amikor Hruscsov a Szovjetunió nevében az álta­lános és teljes leszerelésre hív fel az ENSZ-ben, ők az általá­nos és teljes fegyverkezési ver­senyt szeretnék felújítani. Nem árt emlékeztetni arra, hogy 1958 októbere óta, tehát azóta, hogy a Szovjetunió bé­kekezdeményezéseinek nyo­mán megkezdődtek a genfi tárgyalások az atomkísérletek betiltásáról szóló egyezmény kidolgozásáról és ezzel párhu­zamosan a nagyhatalmak be­szüntették a kísérleteket, a Pentagon hány és hány kísér­letet tett az atomcsend megtö­résére: először a „tiszta” bom­ba meséjével álltak elő Teller Ede és a bomba más megszál­lottái: ez a — technikailag kü­lönben megvalósíthatatlan — fegyver állítólag nem mérgez­te volna a levegőt radioaktív sugarakkal. A tiszta atombom­ba azonban nagyon is piszkos ügynek bizonyult: mert elte­kintve attól, hogy „tiszta” nukleáris fegyverekkel is mil­liókat lehet elpusztítani egyet­len pillanat alatt, nyilvánvaló volt, hogy a cél nem a tiszta, hanem az -új típusok előállí­tása. tT ésőbb született meg a ^ „földalatti robbantások ellenőrzésének lehetetlenségé­ről” szóló elmélet. A szovjet küldöttség fáradozásának ered­ményeképpen ezt a kísérletet is sikerült kivédeni: a Szovjet­unió beleegyezett abba, hogy a kísérleteket a föld alatt csak bizonyos nagyságrendig ellen­őrizzék, sőt, még abba is, hogy az ennél kisebb robbantások ellenőrzésének kivizsgálására közös robbantásokat végezze­nek — azzal a feltétellel, per­sze, hogy ezt az amerikaiak nem fogják saját fegyvereik tökéletesítésére, újabb fegyver­típusok kidolgozására hasz­nálni. Mivel azonban Me Cone és a mögötte álló politikai erők ép­pen ezt akarják, kudarcuk nyomán már nem is próbál­tak „tudományos” indokolást találni, elegendőnek találták az atomerőbizottság vezetőjé­nek „sejtelmeit”. Létfontosságú döntések meg­hozatalánál sok mindenre le­het alapozni, de „sejtelmekre”, vagy méginkább rágalmakra semmiképp. Me Cone úr nyi­latkozata mindennél jobban mutatja, milyen csődben van az a politika, amely céljainak védelmére már csak egy elva­kult atombolond vízióit tudja felhozni. Ezen különben nem csodál­kozunk. Sejtelmük sincs, mi­lyen józan érvet lehetne ta­lálni Me Cone úr álláspontjá­nak igazolására. A% ENSZ’közgyűlés kedd esti ülése NEW YORK (MTI): Polgár Dénes, az MTI tudósítója je­lenti: Az ENSZ-közgyűlés kedden este tartotta a 15. ülésszak megnyitása óta legdrámaibb ülését. Napirenden az a kér­dés szerepelt, hogy a közgyű­lés, vagy a politikai bizottság tárgyalja-e a leszerelés kérdé­sét. Hruscsov nagyhatású beszé­de után megnyílt a vita, amely­ben felszólalt az összes szocia­lista ország küldötte, a cseh­szlovák, albán, ukrán, lengyel, bolgár, belorusz, magyar és román delegátus. Magyar részről Sík Endre külügyminiszter mondott be­szédet. Kifejtette a magyar delegációnak azt a vélemé­nyét, hogy a leszerelés kérdé­sét a közgyűlés plenáris ülé­sén kell megvitatni. A legcsekélyebb kétség sem áll fenn a tekintetben — han­goztatta a többi között —, hogy ez napjainkban az embe­riség legfontosabb problémája. Százmilliók figyelme irányul ma New Yorkra és ezen belül erre az épületre, azzal a vára­kozással, tesznek-e végre ha­tározott lépést a közel száz or­szág itt egybegyűlt képviselői az emberiség döntő kérdésé­nek megoldása felé. Az egy­szerű ember nem fogja sem megérteni, sem megbocsátani nekünk, ha ebben az ügyben legalább valami előrevivő el­határozásra nem jutunk. Számos állam vezetői min­denekelőtt ebből a célból jöt­tek ide, nem pedig azért, hogy valamely bizottságban részlet­kérdéseket vitassanak meg. Azzal a sürgető kívánsággal jöttek, hogy elvi megegyezésre jussunk. A világ olyan kérdés­ben, vár tőlünk döntést, amely­től az emberiség jövője, civi­lizációnk sorsa függ. Szervezetünk jelenlegi ülés­szaka — folytatta Sík Endre — valóban történelmi jelentősé­gű. Történelmi jelentősége ab­ban van, és megvan rá a lehe­tősége is, hogy megoldja a világtörténelem legdöntőbb kérdését: fennmarad-e béké­ben és boldogságban az embe­riség és több ezer év munká­jával megteremtett csodálatos civilizációja továbbhalad-e mind a teljesebb tökéletesedés felé, vagy úgy fejezi be földi létét, mint az őrült, aki öngyil­kosságot követ el. E kérdés megvitatása — hangoztatta Sík Endre — a le­hető legnagyobb nyilvánossá­got követeli, mert az emberi­ség százmilliói ismerni akar­ják és joguk is van megismer­ni minden egyes részletben minden delegáció álláspontját ebben a fontos kérdésben. Ezt pedig csak plenáris ülésen le­het biztosítani. Sík Endre ezután arról be­szélt, hogy az általános ügy­rendi bizottság javaslata sze­rint a plenáris ülésen ennél sokkal jelentéktelenebb, sőt olyan provokációs kérdéseket kell megvitatni, mint például az úgynevezett tibeti és a ma­gyar kérdés. Befejezésül kijelentette: * magyar delegáció úgy véli, hogy az általános és teljes le­szerelés kérdésének plenáris megvitatására vonatkozó ja­vaslat elvetésével az ÉNSZ sú­lyos csapást mérne saját tekin­télyére a világ szemében. Azok a százmilliók’, akik tárgyalá­sainkat figyelik, csak úgy ér­tékelhetik, hogy az ilyen dön­tés szégyenletes és nevetséges lenne, ezért a magyar küldött­ség a leszerelés kérdésének plenáris ülésen való megvita­tása mellett fog szavazni — fejezte be felszólalását Sik Endre külügyminiszter. A nyugati államok részéről a kanadai külügyminiszter, az amerikai .delegáció vezetője és az angol küldöttség egyik vezető tagja szólalt fel. Mindhárman elismerték, hogy a leszerelés kérdése a legfontosabb kérdés. mégis amellett voltak, hogy a kér­dést a politikai bizottságban és nem a közgyűlésen kell megvitatni. Azt hangoztatták, hogy a Szovjetunió propagan­dát akar az ügyből csinálni, ez pedig nem lenne helyes, te­hát szerintük jobb. ha a kér­dést egy olyan bizottságban tárgya'ják, ahol biztosítva vannak a tanácskozás felté­telei. Miután a vita befejeződött, az elnök bejelentette, hogy N. Sz. Hruscsov szovjet mi­niszterelnök a válasz jogán is­mét szót kért. Hruscsov elvtázs felszólalása Erre a bejelentésire a terem, amely közben félig kiürült, is­mét teljesen megtelt. A szóno­ki emelvényre lépő Hruscsovot óriási taps fogadta. A szovjet miniszterelnök jegyzetedből beszélt, nem használt előre el­készített szöveget. Kijelentette, figyélemmél kí­sérte azokat. akik ellenzik, hogy a kérdést a közgyűlésen tárgyalják meg. Azt mondják, hogy a Szovjetunió propagan­dát akar csinálni ebből az ügy­ből. Nézzük meg, hogy hol tár­gyaljuk a leszerelés kérdését, a közgyűlésen, vagy a politikai bizottságban? A Szovjetunió azt javasolja, hogy ott, ahol a legjobban le­het ezt a kérdést megoldani. Miért nem akarják a nyugati küldöttek a problémát a köz­gyűlésén megvitatni? Egyszerű a dolog — mi már részi vettünk különböző bizottságokban, tár­gyaltunk az ötös bizottságban, ahol nagyhatalmak voltak je­len és abba is beleegyeztünk, hogy a tárgyalások eredményét tartsuk titokban. Az Egyesült Államok leg­jobb képviselőjét, Stassent küldte el tárgyalni. Stassennek azonban végül is el kellett hagynia a tárgyalótermet, mert olyan álláspontot foglalt el, amely ellentétes volt Dulles külügyminiszteri álláspontjá­val. Ennek a bizottságnak a munkája csak füst volt, amely arra szolgált, hogy elkábítsa a nemzetközi közvéleményt. Itt ül például ebben a te­remben — folytatta a szovjet kormányfő — a francia Jules Moch, akit szocialistának mon­danak és aki szakértő a lesze­relés kérdésében. Találkoztam tavasszal De Gaulle-al, a Francia Köztársaság elnökével és megbeszéltük, hogy a lesze­relés kérdését meg kell oldani, elsősorban meg kell semmisí­teni a rakétahordozó fegyvere­ket. Jules Moch egy sajtóérte­kezleten megismételte, hogy Franciaország helyesli ezeket az elgondolásokat. Mi el voltunk ragadtatva, végre egy partner — mondot­tuk —, de tévedtünk. A genfi tízhatalmi leszerelési bizottság­ban egy egészen más Jules Moch jelent meg. Hruscsov ezután arról be­szélt, az ENSZ-közgyűlés talán elősegíti azt, hogy az emberi­ség megoldja a legfontosabb kérdést és megszabaduljon a háborútól. Egy új háború ret­tenetes lenne. Mi győznénk — mondotta Hruscsov felemelt hangon —, de az emberiség veszteségei rettenetesek lenné­nek. Ismétlem: a közgyűlésen kell tárgyalni ezt az ügyet. Kanada és az Egyesült Álla­mok képviselői azt mondják: Hruscsov haza akar utazni és már ezért sincs értelme annak, hogy a közgyűlésen tárgyaljuk a leszerelést. Ez igaz, én beje­lentettem, hogy csütörtökön haza akarok utazni Moszkvá­ba, de ha arról van szó, hogy ezen a közgyűlésen előrehalad­hatunk a leszerelés kérdésé­ben, hajlandó vagyok itt ülni New Yorkban, még csak meg nem születik az egyezmény. Lehet, hogy hiányoznék ott­hon, de nélkülem is előre fog haladni a Szovjetunió, virá­gozni és boldogulni fog. Ha önök azt mondják — folytatta Hruscsov —, hogy a leszerelésért folytatott harc propaganda, ám mondják azt. önök szerint az úgynevezett ti­beti és a magyar kérdés tár­gyalása talán nem az? Ne­künk, kommunistáknak erős idegeink vannak. Ha akarják tárgyalni a tibeti kérdést, tár­gyalják, de ragaszkodunk ah­hoz, hogy a leszerelés kérdésé­nek elsőbbséget biztosítsunk. El fog jönni az idő, amikor a népek megkérdezik, miért ad­ták a pénzt azoknak a delegá­tusoknak, akik itt ülnek a köz­gyűlésben. Eljöhet az idő, ami­kor a népek felelősségre von­ják azokat, akik nem akarják a leszerelést, önök talán fegy­verkezési versenyt akarnak? Mi állunk elébe. A mi raliétá­ink úgy jönnek ki a gépből, akár a virsli. Harcot akarnak talán? összetörjük ellenségein­ket ugyanúgy, ahogy 1918-ban összetörtük. Bennünket nem lehet megijeszteni. De akik itt ülnek, azok megértik, hogy mi nem háborút, hanem békét akarunk. önök megszavazhatják, hogy a politikai bizottság tárgyalja a leszerelés kérdését — mon­dotta ezután Hruscsov. — Mi­nekünk nincs ellenvetésünk, de előre kijelenthetem, hogy eb­ből semmi jó nem fog szár­mazni. Mi ezért akartuk, hogy a közgyűlés tárgyalja a prob­lémákat, és hozzáfűzhetem, mi vagy részt veszünk a politikai bizottság határozatának meg­hozatalában, vagy nem. Ha észrevesszük, hogy a dolog csak az emberiség félre­vezetésére megy, kivonulunk, mert nem akarunk részt venni az emberek becsapásában. Igen, mi kivonultunk a tízes genfi bizottságból a friss leve­gőre és ezután is figyelni fo­gunk. Figyelni fogjuk, hogy milyen határozatokat akarnak hozni. Ha a közgyűlés úgy ha­tároz, hogy minden nemzet megsemmisíti az összes fegy­vereit, akkor mi mindenfajta ellenőrzésbe belemegyünk. Is­métlem: mindenfajta ellenőr­zésbe. Minél szélesebb az el­lenőrzés, annál biztosabb, hogy senki sem kezd titkos fegyver­kezésbe. De csak akkor lehet ellenőrzésről tárgyalni, ha le­szereltünk, vagy pedig ha egyezmény jött létre a leszere­lésről. Beszéltem erről Mac­millan angol miniszterelnök­kel. O ezt mondta: Hruscsov úr, ön miért siet annyira? Ala­kítsunk bizottságot, kezdjünk tárgyalni, — én megmondtam neki, ha várni kell öt évig. ak­kor nagy bajok lehetnek. Ma még csak két-három államnak vannak nukleáris fegyverei, de később másoknak is lehetnek. Kijelenthetem — folytatta a szovjet miniszterelnök —, hogy mi kozmikus űrrakétákat is küldhetünk bárhova a világra. De mi és az emberiség többsé­ge békét akarunk. Emeljék fel önök a hangjukat, emeljék fel a béke érdekében. Kövessék a milliókat, akik békét akarnak és ne hagyják, hogy az embe­riség csalódjon bennünk — fe­jezte be beszédét Hruscsov tapsvihar közepette. Ezután Jules Moch francia és Wadsworth amerikai dele­gátus beszélt a válasz jogán. Mindketten hangoztatták: kor­mányuk őszintén gondolja azt, hogy a politikai bizottságban is meg lehet tárgyalni a leszere­lés kérdését. Ezután az elnök el akarta rendelni a szavazást, de vita keletkezett arról, vajon ho­gyan szavazzanak — először a szovjet javaslatot bocsássák-e szavazás alá, vagy pedig az általános ügyrendi bizottság javaslatát. Ebben a vitában Gromiko szovjet külügymi­niszter is felszólalt, és támo­gatta azt a javaslatot, hogy először a Szovjetunió indítvá­nya fölött szavazzanak. Végül- is azonban az elnök úgy dön­tött, hogy először az általános ügyrendi bizottság javaslatát bocsátja szavazásra, mert azt előbb terjesztették be. Ezt a javaslatot a közgyűlés 61:12 arányban, 25 tartózkodással el­fogadta. Ezután a szovjet ja­vaslatról szavaztak, amelyet 12:55 arányban — 31 tartózko­dással — elvetettek. (MTI) Idő járásjelentés Várható időjárás csütörtök, estig: Felhős idő, több helyen újabb esővel. Reggeli, délelőtti ködök. Mérsékelt szél. Várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet csütör­tökön 10-14 fok között, várható legalacsonyabb éjszakai hőmérsék­let 7-10 fok között. (MTI} ez alkalommal osztotta ki a KISZ-szervezet könyvjutalmát a nyári önkéntes munkában részt vett tanulóknak. A gyűlés második napirend­je a KISZ-szervezet vezetősé­gének, valamint a városi KISZ- értekezlet küldötteinek meg­választása volt. Tóth Zsuzsa és Kontra Éva oiórozás hogy a KISZ-szervezet minél előbb kikerüljön tarthatatlan helyzetéből. Elhatározták a fiatalok, hogy bár eddig nem volt a KISZ-szervezetnél semmiféle oktatás, ebben az évben meg­szervezik a Világ térképe című előadássorozatot és lehetőleg minden kiszista részt vesz azon. Egyesíteni akarják a mű­velődési ház, a Magyar Honvé­delmi Sportszövetség és a KISZ-szervezet erejét, hogy közösen életképes, jól működő színjátszó- és tánccsoportot alakíthassanak. Gondoltak a KISZ-szervezet létszámának növelésére .is, el­határozva, hogy meggyőzik a most még szervezeten kívüli fiatalokat, hogy a KISZ-ben — amelynek pétervásári szerve­zete is példaadó munkát akar végezni —, megtalálják majd szórakozási, sport, kulturális, tanulási lehetőségeiket. Azért, hogy ez minél előbb valósággá váljék, szervezik meg többek között az asztalitenisz- és sakkversenyt is. A kiszisták tervei között sze­repel, hogy a termelőszövetke­zetnél segítenek az őszi mező- gazdasági munkák, elvégzésé­ben, s jelentős területről törik le a kukoricát. Szép elhatározások ezek. Alapjai lehetnek a munka megjavításának, a korábban elkövetett hibák megszünteté­sének, s minden bizonnyal alapjai is lesznek, ezt lehetett érezni a pétervásári fiatalok elhatározását hallva. [ a fiatalok jezte ki ezért a részt vevők­nek. Dolányi Sándor KISZ-tit- kár megállapította: „Eredmé­nyesen úgy lehet dolgozni, ha minden fiatal összefog és aktí­van kiveszi részét a munká- bór. (Szarvas László) 70 százaléka részt vesz a KISZ- szervezet munkájában. A beszámolót élénk vita kö­vette, s a diákok igen hasznos javaslatokat adtak a további munkához. Az egyik felszólaló a KISZ-kongresszus tiszteleté­re osztályok közötti tanulmá­nyi versenyt javasolt. Dr. Csemik József igazgató Szép elh A legjobb akarattal sem mondható el Pétervására köz­ség KISZ-szervezetéről, hogy az elmúlt években példamuta­tóan dolgozott volna. A gya­kori vezetőségcsere káros ha­tással volt a munkára, s igen sok hiba tarkította a szervezet működését. Nemrégen, 'mikor vezetőségválasztó taggyűlés­re jöttek össze a pétervásári fiatalok, számot vetettek ezzel. A hibákon való töprengés helyett a munka megjavítását biztosító javaslatokat adtak, ílasxió közgyűlés anban KISZ-titkár beszámolójában kifejtette, hogy a tagság sem támogatta megfelelően a veze­tőséget. A MÁV hatvani KISZ-fia- taljai vállalták és határozati javaslatba foglalták, hogy a szovjet hősök sírhantjainak november 7-re való feldíszí­tésében tevékeny részt vesz­nek. Javasolták a párt- és a gazdasági vezetőknek, hogy egy-egy munkahelyen, fiata­lokból álló munkacsoportokat hozzanak létre. Az eddig kü­lönböző helyeken dolgozó fia­talokból összevonás útján hoz­zanak létre kocsifelíró és to­lató ifi-brigádokat. Elsősorban a munka alakítja és neveli az embert. Tapasz­talt, jó szakemberek vezetésé­vel, fiatalos lendülettel új uta­kon indulnak a hatvani vas­utas fiatalok. Összefognak A hatvani gimnázium KISZ- tagjai most is olyan munkában vettek részt, ami sokáig felejt­hetetlen lesz számukra. Leg­utóbb a Túrán rendezett nagy, színvonalas szüreti ünnepség és felvonulás szervezéséből vették ki részüket A helyi KISZ-szervezet köszönetét fe­Az egri Alpári Gyula Köz- gazdasági Technikum Asztalos Jápos KISZ-szervezetének tagjai a napokban tartották meg vezetőség- és küldött­választó taggyűlésüket, ame­lyen részt vett Bari József, a KISZ városi titkára, Sípos Ist­ván, a középiskolai pártszerve­zetek titkára is. A taggyűlés részt vevőit a IV. számú általános iskola út­törő csapatának küldöttei kö­szöntötték. Molnár Erzsébet KISZ-tit- kár tartott beszámolót, amely­ben a KISZ-szervezet munká­ját értékelte. „Az elmúlt évek­ben az eszmei, politikai munka megjavítása volt az irányadó számunkra. Az ellenforradalmi és a revizionista nézetek le­küzdése ennek a munkának az eredménye volti” — mondotta többek között, majd azzal a kedvező változással foglalko­zott, amelynek következtében az iskola tanulóinak mintegy K ISZ-veze i őség rá Ha írt A MÁV hatvani vasútállo­máson előbb a vonatkísérőik részére tartották meg a KISZ- vezetőségválasztó közgyűlésit. Nemcsak az elnökségben, ha­nem a fiatalok saraiban is ül­tek idős, munkában megörege­dett, becsületes munkásak. Eljöttek az idősebb elvtár­sak. mert a pártszervezetet és a különböző szakágazatok dol­gozóit érdekli a fiatalság ügye. Éppen ezért figyelmesen vé­gighallgatták a beszámolót, majd hozzászóltak a vitához, a tapasztaltabb, mindannyiunk jövőjéért felelősséget. érző munkás komoly szavával. Rá­mutattak a fiatalok hibáira, egyesek hányaveti, a fegyelmet és a szolgálatot semmibevevő magatartására. Nem ítélőbíró­ként. hanem csendes, nevelő szóval útmutatást, és tanácso­kat adtak az új vezetőség és a vasutas fiatalság politikai - gazdasági munkájához. Kedden a nagy előadóterem­ben újabb csoport KISZ-vas- utas jött össze, hogy megvá­lasszák az új vezetőséget és a küldötteket. A KISZ lelépő vezetősége beismerte, hogy nem végzett olyan alapos munkát, mint amilyet a párt. rábízott- A

Next

/
Oldalképek
Tartalom