Népújság, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-12 / 241. szám

4 NEPOJSAO I960, október 12., szerda Vágyakozás a seprő után A járókelők is ezt teszik, meg az utcák is Egerben. Csu­pán azért, mert megjött az őszi esős időszak, s a falevelek — amelyek ebben az időszak­ban már fáradtan hullanak a járdákra, s száraz időben szép szőnyeget terítenek az embe­rek lába elé — ilyenkor átáz­nak, lucskossá, csúszóssá, s ci- pöáztatóvá teszik az utakat. Septő kellene, vagy még inkább seprős ember kellene az utcák­ra, aki rendbetenné, letisztíta­ná az átázott falevelekkel teli járdákat. Mert szép, szép az őszi lombhullás, de ilyenkor esőben kellemesebb a falevél nélküli tiszta járda. (w) — TATAROZZÁK iroda­épületüket a besenyőtelki Szabad Föld Termelőszövet­kezet tagjai. Az irodaépüle­tet teljes egészében átfestik, rendbehozzák a tetőzetét, be­rendezéseit, s otthonos irodát kívánnak létrehozni. Az iro­daépület tatarozási munkála­taira 31 ezer forintot fordí­tanak. — OKTÓBER 15-én lezárul a Bugát Pál Szabadegyetemre való jelentkezés határideje. A sokféle érdeklődési területet fel­ölelő szabadegyetem nyelvtan- folyamaira jelentkeztek eddig legtöbben. — MEGKEZDTÉK az első közös munkájukat az eger- baktai Dobó István Termelő- szövetkezet tagjai. A most alakult szövetkezet tagjai először saját kukoricatermé­sük betakarítását szorgal­mazzák, mert a 300 kataszt- rális hold őszi vetés ebbe a földbe kerül. A betakarítás gyors ütemben halad, amelyik tábláról lehordták már a szá­rat, ott azonnal megkezdi a szántást az Egri Gépállomás két traktorja. — ELNÖKSÉGI ÜLÉST tart október 13-án a Hazafias Nép­front megyei bizottsága, me­lyen a községfejlesztési tervek teljesítésének állásáról ad tá­jékoztatót Bélyi János elvtárs, a megyei tanács községfejlesz- tési csoportjának vezetője. — HAVONTA FIZET elő­leget, a tervezett munkaegy­ség forint értékének 60 szá­zalékát a poroszlói Rákóczi Termelőszövetkezet. A pénz­előleg mellett terményelőle­get is kaptak a szövetkezeti tagok, két kiló árpát és két kiló búzát egy munkaegység­re. A kiszámításnál a júliusig ledolgozott munkaegységeket vették figyelembe. — OKTÓBER 12-én, délután 5 órakor az Európa és a Szép- irodalmi könyvkiadók 1961. évi kiadási terveiről vezet an­kéted Csertői Oszkár, az Euró­pa Könyvkiadó munkatársa. — EBBEN AZ ÉVBEN ugyan nem hozott olyan jó termést a szótő a szűcsi Baj­za József Tsz-ben, mint ami­lyenre a tsz tagjai számítot­tak. a sikertelenség azonban senkinek sem vette kedvét a szőlőtermesztéstől, sőt az egy­éves közös gazdaságban jövő­re negyven holdon új szőlőt is telepítenek. EGRI VÖRÖS CSILLAG Füré lépni szabad EGRI BRODY Különleges megbízatás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN Az elcserélt fénykép HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nincs előadás HATVANI KOSSUTH 105 százalékos alibi HEVES Érettségi után FÜZESABONY Üzenet érkezett PÉTÉRVÁSARA Nincs előadás Egerben este 7 órakor: ŰRI MURI Uokai-bérlet, főiskolás) Vita as iskolareformról A szocialista munkaiskola felé... Gondolat-forgácsok az iskolareform alapelveihez Országszerte lendületesen folyik az iskolarendszerünk továbbfejlesztésére készített irányelvek megvitatása. Már az eddig lezajlott viták alap­ján is nyilvánvaló, hogy ezek nem korlátozódnak szűk szak­mai körökre. Aktívan bele­kapcsolódnak a vitába az üze­mek, állami gazdaságok, terme­lőszövetkezetek képviselői, — felszólalnak a pedagógusok mellett az ankétokon a szülők is. Impozáns egyetértés mu­tatkozik meg az iskolareform alapvető célkitűzései tekinte­tében : általános helyesléssel fogadják mindenütt azt a kö­vetelményt, hogy iskoláink ke­rüljenek szorosabb kapcsolat­ba a termeléssel, a tanulók — fejlettségükhöz képest — szok­janak hozzá a fizikai munká­hoz, az iskola készítse fel az ifjúságot közvetlenül is a ter­melőmunkában való aktív részvételre. Az ankétoknak e szembetű­nő, lényeges vonásai igen ör­vendetesek minden haladni akaró pedagógus számára. Egy­részt kétségbevonhatatlanul tanúsítják e viták, hogy isko­larendszerünk továbbfejleszté­se nemcsupán másfélmillió ta­nuló és pedagógus ügye, ha­nem egész dolgozó népünk ér­deklődésének, és — bátran hozzátehetjük — szerető gon­doskodásának tárgyává lesz. Másrészt, az iskolareform alapvető célkitűzéseinek he­lyeslése arról tanúskodik, hogy a viták részvevői megértik, át­érzik a reform szükségességét. A megnyilatkozásokból félre­érthetetlenül kicsendül az a vágy, hogy bátran, határozot­tan előre kell lépnünk az isko­lareform megvalósításával: a régi, egyoldalúan emlékezet- fejlesztő, intellektuális iskolát felszámolva, fel kell építenünk a szocializmus aktív építőinek és harcosainak nagyszerű, új. forradalmi iskoláját, a szocia­lista munkaiskolát. Ez a szocialista munkaiskola alapvetően különbözik a kon­zervatív iskolától, de nem azo­nosítható a szintén egyoldalú, mechanikus kézimunkát vé­geztető burzsoá „munkaisko­lával” sem. Tartalmában és formájában új, egész szerkeze­tével, módszerével aktív, szo­cialista közösségi embert ne­velő iskola ez. Olyan nagysze­rűi szocialista intézmény, mely­nek történelmi gyökerei meg­voltak haladó pedagógusok (mint pl. a XVI. században Morus, a XVII. században Co- menius, — majd Pestalozzi és Owen) gondolatvilágában, tö­rekvéseiben. Megvoltak ennek az újfajta, gyakorlatias, mun­kára nevelő iskolának előzmé­nyei hazánkban is, pl. Tesse- dik Sámuel (XVIII. sz.), a pes- talozziánus Váradi Szabó Já­nos (múlt század eleje), Fáy András működésében. És —, hogy a szocialista munkaisko­la közvetlen történelmi előz­ményére, nagyszerű hagyomá­nyára hivatkozzunk —, a Ma­gyar Tanácsköztársaság Tan­tervi Reformbizottságainak munkálatai teljes mértékben a szocialista munkaiskola elvi alapján állottak. Talán e felsorolt — és bő­ven szaporítható — néhány adat is bizonyítja, hogy nem valami mesterkélten kiagyalt, gyökértelen elképzelés az is­kola és termelőmunka kapcso­latának kimunkálása, a szo­cialista munkaiskola alapvető célkitűzése. ★ Az eddigi vitákon — az alapvető célkitűzések tekinte­tében megnyilatkozó egyetér­tés mellett, számos figyelem­reméltó, illetve megvitatásra érdemes vélemény, javaslat hangzott már el eddig is. Pl. vannak megnyilatkozások, me­lyek a gimnáziumok ún. 5+1- es rendszerét keveslik; elmélet és gyakorlat egyenrangúságá­nak, összekapcsolásának elvé­ből kiindulva azt kívánják, hogy a gyakorlati foglalkozás, a fizikai munka a tanulmányi időnek legalább felét (vagy ennél még többet) foglaljon el. Sokan — figyelemreméltóan — hangsúlyozzák a tanulók túl­terhelésének kiküszöbölését, amit az irányelvek is tartal­maznak. A túlterhelés meg­szüntetésére törekedve, akad­nak olyan elképzelések, ame­lyek a gimnáziumi, ill. szak­középiskolai tanulmányok meghosszabbítását (4-ről 5 év­re) javasolják. Sokféle konkrét, értékes ja­vaslat hangzik el ezekben a napokban, hetekben., Egyikük- másikuk talán kissé túlzott­nak, előreszaladónak tűnhetik még ma, de érdemes őket la­tolgatni, hiszen időszerűek le­hetnek holnap, vagy holnap­után. Természetesen akadnak a vitákon, és méginkább azokon kívül — félreértések, téves, hi­bás nézetek is az iskolareform­mal kapcsolatban. Akadnak például, akik némi nosztalgiá­val szemlélik a hagyományos „általános műveltség” anyagát, elsősorban a humán műveltség sorsáért aggódnak. Megnyilvá­nul azonban — és talán nyíl­tabban, határozottabban — az ellenkező véglet is: az elméleti tudás, tanulás lebecsülése, oly­kor gúnyos semmibevevése. Előfordul az is, hogy az isko­lareformban egyesek elsősor­ban a technikai oldalt látják csupán: a munkafolyamatok elvégeztetésének, megtanításá­nak szükségességét. Emögött másodrendűvé degradálják a termelőmunkához szükséges elméleti tudás elsajátítását, valamint a szocialista világ­nézeti-politikai nevelést is. Ilyenféle torzításokkal, le­egyszerűsítésekkel az iskola- reform alapelveinek megszöve-. gezése határozottan szemben- áll. Az alapelvekben határo­zottan kifejezésre jut: az isko­lák korszerű, új tananyagában helyet kell kapniok a termé­szettudományok új eredmé­nyeinek, a társadalomtudomá­nyok mai kérdéseinek, bizo­nyos technikai ismereteknek; a tananyagnak a szocialista vi­lágnézet kialakítását kell szol­gálnia. Ebből nyilvánvaló, hogy az alapelvek nem becsülik le, sőt éppen igen lényegesnek tartják a korszerű, szocialista világ­nézeti neveléshez szükséges társadalomtudományi anyagot. Mindez nem zárja ki a múlt haladó, értékes kultúrájának, történelmének feldolgozását sem annyiban, amennyiben ennek a múltnak ismerete mai életünk megértéséhez, a szocialista világnézet kialakí­tásához szükséges, ★ Kétségkívül központi célja iskolareformunknak a munká­ra nevelés, a fizikai munka, a termelő munka megismerteté­se és megszerettetése. A fizikai munka végeztetése, a munka­folyamat önmagában azonban még nem feltétlenül pozitív hatású a szocialista erkölcs szempontjából. Amint Maka­renko megállapította: Meg kell vallanom, hogy a munka ön­magában véve, megfelelő fe­szültség, társadalmi, kollektív AZ ANVERS-I városi tanács betiltotta a Csillagok között járok című film vetítését, amely von Braun atomtudós életéről szól. A film betiltását tüntétések előzték meg a vá­rosban és e megmozdulások azoknak a nagyszámú áldoza­toknak az emlékét idézték fel, akik a német tudós által ké­szített VI. és V 2. bombák záporában veszítették életüket 1944-ben, An vers-ben. ★ MARYL1NE MONROE a női főszereplője a most forgatásra kerülő Freud élete című film­nek, amelynek forgatókönyvét Jean-Paul Sartre írta, s John Huston rendezi. Maryline Monroe a tudós egyik pácien­sének szerepét alakítja. ★ A NAGY HONVÉDŐ HÁ­BORÚ kezdetén Jurij Kirejev tüzér szakaszparancsnokként harcolt a fronton. A háború után elvégezte a Filmművé­szeti Főiskolát és első szerepe Szoboljev Éjszakai őrjárat cí­mű filmjének rendőrkapitánya volt. Azóta több nagy filmben kapott szerepet. A fiatal mű­gondok nélkül nem bizonyult különösebben hatékony ténye­zőnek az új magatartási moti­vációk nevelésében ... Észre­vettük, hogy az önmagában vett munkafolyamat könnyen válik autonóm, mechanikus, a lelki élet áramkörébe be nem kapcsolódó, gépies tevékeny­séggé ...” (Makarenko Művei, VII. 389-390. lap.) Mire figyelmeztetnek — isko­lareformunk megvalósításával kapcsolatban — Makarenko szavai? Arra, hogy más a munkaok­tatás, mint a szocialista mun­kára nevelés. Nálunk nem le­het cél a munkaío'yamatok gé pies, vak végeztetése. Munkára oktatás, munkára szoktatás megvolt az osztálytársadaimak- ban is, elsősorban a dolgozó osztályok gyermekei számára Mi nem elégedhetünk meg a munkaío'yamatok egyszerű be­tanításával, a mi tanulóink nem tekinthetik kényszernek, kellemetlen kötelességnek a fi­zikai munkát. Munkára nevelé­sünknek azt kell elérnie, hogy a tanulók megismerjék és va­lóban megszeressék a termelő- munkát, hogy számukra a munka örömet jelentsen, való­di szükségletükké váljon. A termelő munkára neveléssel valódi közösségi embert kell nevelnünk, aki megtalálja he­lyét társadalmunkban. ★ Végül iskolareformunk alap­elvei — a szocialista munkais­kola célkitűzéséhez következe­tesen — hangsúlyozzák az ok­tató-nevelő munka módszerbeli megújulását is: pedagógusaink érjék el, hogy a tanulók „tel­jes aktivitással” vegyenek részt az órákon. Valóban a munkára nevelés, a tanulók aktivizálása nem korlátozódhat a műhelygyakor­latok óráira, az üzemi termelő­gyakorlatokra. Az öntevékeny­ségnek, a tanulók valódi akti­vitásának érvényesülnie kell tehát valamennyi tantárgy ok­tatásában. az oktató-nevelő fo­lyamat egészében. Az öntevékeny munkára ne­velés. iskoláink módszerbeli megújulása számos, a jövőben alapos megvitatásra, kipróbá­lásra kerülő szempontot vet fel. (Például az oktatás ered­ményeinek megállapításában, a tanulók ellenőrzésében, érté­kelésében is.) ★ Iskolareformunk alapelvei­nek szellemében nevelőinknek sok megrögzött hagyományt, elavult előítéletet kell leküz- deinök. miközben a régi, egy­oldalú iskola romjain az újat formálják. Iskoláinkat újjá, korunkhoz, a szocialista társa­dalomhoz méltóvá kell alakí­tanunk! Dr. Berencz János főiskolai tanszékvezető vész most Ovcsinyikov Az utolsó lövés című filmjében játszik és szerepe közel áll szí­véhez: tűzérhadnagy szakasz­parancsnokot kell alakítania. Szerepéhez a fronton nyert ta­pasztalatai is segítséget nyúj­tanak. ★ A MOSZKVAI Dokument­filmek Központi Stúdiója. Ez történt Chilében címmel fil­met készített a nagy áldozatot követelő chilei földrengésről. A film felvételeit V. Jesurin forgatta, aki Valdíviában és más chilei városokban járt a katasztrófa idején. ★ LEGÚJABB HÍREK szerint Gréta Garbo — aki 1941-ben a sikertelen A kéttarcú asszony című film után abbahagyta a filmezést — Hollywoodban, mint filmszínésznő és produk- cer lép megint színre. Új film­jében a lengyel származású Modrzejewsja Shakespeare — színésznő alakját kelti életre. A híres színésznő 1844-től 1909-ig élt. A forgatókönyvet Antoni Gronwiez irta: Gréta Garbónak ajánlva. I960. OKTOBER 12., SZERDA: MIKSA 2S5 évvel ezelőtt, 1725 októberében született GVADANYI JÓ­ZSEF költő. Mulatságos, verses elbeszélésében ő mintázta meg a .peleskel nótáriust", a németesítő törekvés elleni visszahatás megszemélyesítőiének Irodalmi típusát. Műveire a jó megfigyelő- képesség és a derűs humor jellemző. 15 évvel ezelőtt, 1945-ben e napon alapították meg a ktstnyovt egyetemet. ‘ 15 évvel ezelőtt, 1945-ben ezen a napon az Indokínai-félszigeten levő LAOSZ-ban, a japán fasiszta megszállás összeomlása után, a Pathet Lao nevű ellenállási mozgalom kormánya kikiáltja az or- szág függetlenségét. . 40 évvel ezelőtt, 1920-ban a németországi Független Szocialis­ták kongresszusán. Halléban, a párt kettészakadt és a többség a III. Internacionáléhoz csatlakozott. Érdekes találmányok, felfedezések: 420 évvel ezelőtt, 1540-ben e napon született WILLIAM GIL­BERT (ejtsd: Dzsilben angol orvos és fizikus. Ö alkalmazta elő­ször az „elektromos” kifejezést Könyvet írt a Mágneses testekről, valamint kifejtette a Földet, mint mágnest felfogó elméletét. A Tizedes törtekre vonatkozó számelméletet S75 évvel ezelőtt, r.” STEVIN (ejtsd: Sztevin) holland matematikus fej­tette ki először. Mit tervez az Eötvss-alap? Sok pedagógus felajánlotta a fizetéséből azt a néhány fo­rintot, mely az Eötvös-alap célkitűzéseit, végső soron a pedagógusok érdekeit szolgál­ja. Az összegyűlt és egyre gyűlő összegek komoly beru­házásokat engednek a pedagó­gus szakszervezetnek. Máris vannak eredmények, erről né­hány szóban bizonyára szíve­sen tájékozódnak a pedagógu­sok. így a segélyalap 1958-ban 30 000 forintot, Í959-ben 50 000 forintot, 1960-ban pedig 75 000 forintot irányzott elő, rendkí­vüli segélyekre. Az ösztöndíj- alapból a pedagógus gyerme­kek segítésére, hogy csak egyetlen évet említsünk, 1960. évi költségvetésben tíz 2000 és nyolcvan 1000 forintos ösztön­díjat irányzott elő. Tanulmá­nyi segélyre 1960-ban 50 000 forintot juttatott. 1958-ban Ba- latonföldváron családos üdülés céljára, 600 000 forintos költ­séggel új üdülőt létesített az Eötvös-alap, melyben évente 60—60, négytagú család élvez­heti a balatoni nyaralás örö­meit. A Mátraszentimrei isko­la építéséhez is 250 000 forin­tos költséggel járult hozzá az alap, így a tanulmányi időn túl családi nyaralásra ez az is­kola is alkalmassá lett. Egyik legnagyobb befekte­tés a vendégotthon lesz, mely a VI. kerületben, a Benczúr utca 35. számú, parkosított te­rületen épül fel. Az ötemeletes épületben 58, parkra néző, er- kélyes vendégszoba és négy lakrész lesz. A modern tech­nika minden vívmányával fel­szerelt épület 1960. év végére épül fel, s a terv szerint 1961. májusában nyílik meg. A jövő terveibe is érdemes belepillantani. Az Eötvös-alap tervei között, első helyen sze­repel, egy teljesen korszerű, családosokat és magánosokat egyaránt befogadó pedagógus turista-otthon építése a Dobo­gókőn. Szerepel a tervben a mátraszentlászlói pedagógus turista-otthon kibővítése, a balatonföldvári üdülő fejlesz­tése. Évről évre emelik az ösztöndíjak számát és össze­gét, a tanulmányi segélyek és a rendkívüli segélyek összegét. Ez még nem minden abból, mit tesz az Eötvös-alap intéző- bizottsága, de egy kis ízelítő ahhoz, hogy minden pedagó­gus, aki csatlakozott az alap­hoz, tudja, mire is fordítják forintjait. Az Eötvös-alap egyike azoknak a társadalmi megmozdulásoknak, melyek hozzájárulnak a szocialista társadalom erkölcsi és anyagi építkezéseihez. Gondolatok a szabadságról Eötvös: „Egészen csak az szabad, aki Önmaga fölött egészen ural­kodik.” Csokonai: Szép szabadságom! Sehol sincs e világon oly becses kincB) mely tenálad nagyobb volna, vagy tégedet kipótolna. Courier Paul Louis: Két reális jó van e világon: testileg az egészség, erköl­csileg a szabadság. Minden egyéb hiúság. Dosztojevszkij: A szabadság édesebb mint a kenyér, fényesebb mint a nap. Leonardo: A tengelice kutyatejjel éteti meg foglyul ejtett fiait: in­kább a halál, mint elveszteni a szabadságot! Stefan Zweig: Mert terméketlen és teremtésre alkalmatlan marad a vi­lág, ha nem itatja és nem fejleszti a szabadság és az öröm, és minden merev rendszerben mindig megfagy az élet. Robespierre: A szabadság és testvériség írott malaszt marad az egyen­lőség megvalósítása nélkül. Petőfi: Öh szabadság, hadd nézzünk szemedbe! Oly sokáig vártunk rád epedve, Annyi éjen által, mint kísértet, Bolygott lékünk a világban érted! Kerestünk mi égen-földön téged Egyetlenegy igaz istenséget, Te vagy örök, a többi mind bálvány, Mely leroskad, egy ideig állván. Bemard Shaw: A szabadság felelősséget jelent; a legtöbb embei ezért retteg tőle. Cicero: Azért vagyunk mindnyájan a törvények rabszolgái, hogy szabadok lehessünk. A szépségápolás egyik eszközeként használható a tej, mert tisztítja és erősíti a bőrt. Ha tejbe mártott vatta­csomóval könnyedén ütögetjük az arcbőrünket és hagyjuk rá­száradni a tejet, akkor az va­lósággal felüdíti a bőrt. A tej megszáradása után lemosó­krémmel, olajjal kell áttisztí­tani a bőrt. Sokan hajrögzítőszerként is használják a tejet. Egészen ke­vés tejjel átkenik a frissen mosott hajat, s azután berak­ják, majd lassan, búra nélkül megszárítják. Olcsó házi 'szé­pítőszerként így használható a tej.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom