Népújság, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-06 / 236. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Egy, a paraszti jövő építői közül AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 236. szám Ára 50 fillér 1960. október 6„ csütörtök Szüret előtt Már csak napok választanak cl attól, hogy me gyénkben, ahol jelentősek a szőlőtermő területek, mindenütt megkezdődjék a nagy szűrei. Az a tevékenység, amely valójában az utolsók közé tartozik a termények betakarításának sorrendjében. Ha a szőlő a présekbe, a friss must a kádakba, hordókba kerül, tulajdonképpen vége is azoknak a mezei munkáknak, amelyek során újra megteltek a magtárak, ku- koricagórék, s lemérhetjük: sok munkánk nyomán milyen eredménnyel is indu lünk a tél, az új év elé. Amikor a szüreten telnek a puttonyok az érett szőlőfürtökkel, amikor a prés alján csurog a must az edényekbe, már legtöbb helyen erről beszélnek az emberek. Az aratásról, a kukoricatermésről, az állatok takarmányáról, amelyek között nehéz fontossági sorrendet felállítani, mindegyik annyira jelentős helyet foglal el a mezőgazda- sági 'termelésben, Ezen az őszön, különösen az elmúlt esztendőben, sokat fejlődött, illetve 1959- ben alakult termelőszövetkezetekben, fontos az ilyen szüret-táji visszapillantás. Nagy és szép — bár néha itt-ott göröngyös — út áll a közös gazdaságok mögött, amelyre azért is érdemes visszanézni, mert ive egyenesen felfelé vezet. A régebbi termelőszövetkezetekben azért, mert a több éves tapasztalat minden | munkánál segített a hirte- 5 len növekedés nehézségein. Az újakban meg azért, mert ha segíteni kellett, mindig ott voltak az „öregebb” közös gazdaságok vezetői, tagjai, akik tanáccsal szolgáltak, vagy — s nem másodsorban — az ipari munkások, akik ebben az esztendőben soha sem ismerték a fáradságot, ha a mezőgazdaság gondjainak enyhítéséről volt szó. Termelőszövetkezeteink nagy többségükben kiállták az 1960-as év nehéz próbáját. Nem hiba nélkül, de eredményekkel. Erről bizonykodott a jó aratás, amely után százszámra indultak a gabonával telt vagonok az állam raktáraiba, a többi termény lehetőségekhez mért, gyors, gondos betakarítása, az iparvidékek munkásainak jobb gyümölcs-, zöldségellátása, a gépek alaposabb kihasznál lása, s még egy sor más dolog. Természetesen, a szüret ideje alatt másról is esik szó. A következő, az 1961-es gazdasági évről. Nem haszontalan ennek nagyobb sikere érdekében sem, a tapasztalatokat említeni. Mert sok mindenen javíts ni is kell. Ezek között első sorban az állattenyésztésen. Növelni kell mennyiségileg, minőségileg is sertés- és szarvasmarhaállomá- nyunkat. jobban el kell látni termelőszövetkezeteinknek a városok munkáslakóit hússal, állati termékekkel. Ahhoz pedig, hogy a hibák megszűnjenek, már ebben az esztendőben további komoly munka szükséges. A szürettel egy időben becsülettel, jó gazda módjára, befejezni az őszi szántás-vetési munkákat. Mert az igazi parasztembernek csak akkor esik jól egy pohárral az új borból, ha minden dolgát rendben tudja. Meghívó a weimári bányásznapra A szeptemberben lezajlott Bányászati Kongresszuson a Gyöngyösoroszi Ércbánya főmérnöke, Kun Béla elvtárs is részt vett, s előadást is tartott az üzemben, az ércelökeszítö- műben folyó fontos munkákról. A kongresszus egyéb értékei mellett különös jelentőséggel bír az a jelenség, hogy komoly barátságok is születtek a magyar és a külföldi bányászati szakemberek, vezetők között. Kun Béla elvtárs a napokban kapott a Német Demokratikus Köztársaságból levelet, ízléses kiállítású prospektust: meghívót a weimári bányásznapi ünnepségekre. Ma: KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK •k Dr. Farkas András: EGY HÉT ITÁLIÁBAN ★ Könyvespolc: DÜRRENMATT: AZ ÍGÉRET ★ Weidinger László: EGYMÁST SEGÍTVE ★ Fazekas László: NYÍLT LEVÉL A SELYPI TÉGLAGYÁRBA ★ Jelentés az egri járásból; Időben el akarják Tegezni az őszi munkát Az egri járásban később érik be a gabona és ebből következik, hogy később fejeződik be az aratás és más egyéb betakarítási munka is. Természetes tehát az is, hogy amikor a megye egyes járásaiban már javában tart az őszi vetés, az egri járásban, még akkor készülnek fel rá. A járási tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya 4136 métermázsa minőségi cserevetőmagot biztosított a vetőmagot igénylő tsz-eknek. A jövő évi vetésterv alapján több mint 21 termelő- szövetkezetben vetnek kísérleti őszi búzát, sőt egyes helyeken megkezdik a szovjet és olasz búza meghonosítását is. A vetési előkészületek és egyéb őszi munkák mellett jól haladnak a tsz-ek szálastakarmány betakarításával és a silózással is. Ez biztosíték arra, hogy a csávázott vetőmag minél előbb I a földbe kerül a legészakibb ! községekben is. Hatvanadik esztendejét tapossa az idén Fehér Albert bácsi, a hatvani Béke Tsz tagja. Két esztendeje lesz, hogy belépett 12 holdjával a szövetkezetbe, s azóta is, egyik legszorgalmasabb munkása a közösségnek. A szövetkezet jól járt, — s ö maga sem banla meg két évvel ezelőtti elhatározását. ötletes villanyszerelők A Heves megyei Villany- és Épületszerelő Vállalat az idén sok termelőszövetkezeti építkezésen dolgozik. A vállalat vezetőinek és munkásainak sokszor problémát okoz egyes anyagfélék hiánya. Kilencven —száz nappal korábban kell megrendelni majdnem minden anyagfajtát és mégis, a legnagyobb utánjárás mellett is előfordul, hogy valami hiányzik. A legegyszerűbb megoldás az akadályközlés lenne. Leállítanák a mupkát. Igen ám, de sürgős minden munka, mert kell a tanyaközpont, az istálló és a magtár. A hiánycikkeket ki kell küszöbölni, de úgy, hogy a szabvány szerint dolgozzanak, ne legyen kifogas a munkára. Több építkezésen sikerrel használtak acélpáncél helyett egyszerű vascsövet. A fal külső síkjába kifogástalanul beszerelték, bent pedig megfelelő minőségű kábelt alkalmaztak. Mindez azt bizonyítja, hogy jó akarattal, körültekintéssel és szakmai hozzáértéssel sok mindent meg lehet oldani. Eger műemlékeiről A múzeumi napok előadás- sorozata keretében Hevesy Sándor főmérnök „Eger műemléked” címmel tartott előadást. A város építkezésének történetét tárgyaló vetített képes előadás főleg a polgári építészettel foglalkozott. Hevesy Sándor, az egri műemlék- BOLDOG KÖZSÉGBEN október 7rén tunáesülés elé terjesztik az 1960—61. évi községi költségvetést, jóváhagyás vér gett. A tervezetet a végrehajtó bizottság október 1-én tárgyalta. űr. mm A jövő évi'. tervek szerint a karácsondi Vörös Hajnal Termelőszövetkezet ' bővíti állatállományát. Ötven férőhelyes hfzómarha-istállót és ugyan-' csak ötven férőhelyes sertés- hizlaldát építenek saját erőből. Tervbe van véve egy 200 férőhelyes süldőszállás és egy 300-as juhhodály. Ez az egyik feltétele az állatállomány bővítésének, a másik az, hogy Határidő előtt befejezte III. negyedévi tervét a Gyöngyösoroszi Ércbánya Féléves termelési tervét 104,5 százalékra teljesítette a Gyöngyösoroszi Ércbánya. Havonta 7000 tonna körül termelnek a bányászok. Júliusban, havi ipari termelési tervüket 10 százalékkal túlteljesítették, ami körülbelül négynapos előnyt jelentett az esedékes negyedévi tervek teljesítésében. Harmadik negyedévi ipari termelési tervüket 103 százalékra teljesítették a gyöngyösoroszi ércbányászok. De más termelési eredményekkel is büszkélkedhetnek: eddig 3,5 százalék tervtúlteljesítés mutatkozik az üzemnél — éves szinten. Minden remény megvan tehát arra, hogy az 1960- as termelési év tervét maradéktalanul teljesíteni tudják a bányászok. Ezekhez az ered" ínyekhez nyilvánvalóan hoz- járult az is, hogy új fúrási módozatot alkalmasnak a bányában. A bányászok ugyanis fúróoszlopról, fúrószár kóról végezték a fúrásokat, u ' " - dl; ívül kemény kőzetben. A k ellenére, hogy az FK IC V, FK 22 • V, BR 22 W, BRA 22 WBK I. típusú pneumatikus fúrókalapácsokat nehezen tadták mozgatni fúróoszlopról és fúrószánkóról, a bányászok idegenkedtek a fúrótám alkalmazásától. Több hónapos harc, agi- tálás után az üzem vezetői elérték, hogy a bányászok megpróbálták a fúrótámról való fúrást. Megszerették és megszokták a fúrótámokat. A Gyöngyösoroszi Ércbányában jelenleg 30 fúrótámmal végzik a fúrásokat. A demjéni olajmezőn jelenleg az olaj parafintalaní- tási kísérletein dolgoznak. De emellett hírt adhatunk arról is, hogy megépült a demjéni gáz részleges hasznosítását célzó házi erőmű, saját kis villany- telep termeli az energiát. A Ganz-gázmotor üzemelési kísérletei folyamatban vannak. A villamosenergiát termelő egység a demjéni keleti mező villamosenergia-szükségletét biztosítja majd. 109,4 százalékra teljesítette harmadik negyedévi tervét az Egeresehi Bányaüzem Az Ozdvidéki Szénbányászati Tröszthöz tartozó Egeresehi Bányaüzem nyolc nappal a határidő előtt, 1960. szeptember 22-én fejezte be III. negyedévi esedékes tervét. Az Egeresehi Bányaüzem osszüzemi szinten — a szarvaskői bánya termelési eredményeit is számítva! 109,4 százalékra teljesítette esedékes tervét. Az egeresehi üzem bányászai terven felül 460 vagon szenet termeltek. A szarvaskői „Gyöngyvirág-táró” két nappal a határidő előtt teljesítette harmadik negyedévi tervét, 103,6 százalékra. Terven felül 406 tonna szenet adott az országnak ez k kis kapacitású üzem. Ezekhez a számokhoz magyarázatként azt is el kell mondani, hogy a szarvaskői bányában, egy hónapja, belső égést fedeztek fel a bányászok Két irányú munkát kellett hát — és kell jelenleg is! — végezniük az itt dolgozó bányászoknak. Egyrészt: eleget tenni a napi tervek kötelezettségeinek; másrészt — a belső melegedés lokalizálásán is dolgozni kellett. A belső melegedés lokalizálásával — Simon Sándor elvtárs, a bánya mérnökének tájékoztatása szerint — kb. három hét múlva végeznek. Ezeket számba véve elmondhatjuk, hogy a szarvaskői bányászok becsülettel helytálltak a termelésben, teljesítették harmadik negyedévi termelési tervüket, s erejükből arra is futotta, hogy 406 tonna többlettermelést érjenek el. Sőt: a negyedik negyedévben 20 százalékos tervemelkedésük is van. Már ezekben a napokban 20 százalékkal több szenet termel a bánya, mintáz év más időszakában. bizottság elnöke, előadásában részletesen tárgyalta az egri építkezési stílusokat, s külön érdeme az előadásnak, hogy a vetített képek Bakó Ferenc múzeumigazgaló és Hevesy Sándor főmérnök saját felvételei voltak. A jó áttelelteté«ért elegendő takarmányt, elsősorban silptakarmányt tudjanak biztosítani. A silózást 90 százalékban már befejezték, a gépállomás silókombájnja lelkiismeretesen vágja a takarmányt, amit rögtön be is vermelnek. Egy silógödörbe 500 mázsa takarmányt raknak. A karácsondi Vörös Hajnal Tsz-ben minden erővel igyekeznek biztosítani a jó átteletetést. Élménybeszámolót tartott Gárdonyi Géza Színház igazgatója jugoszláviai tapasztalatairól Nemrég külföldön — Jugoszláviában —, járt Szőllősi Gyula, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója. Szőllősi Gyula külföldi tartózkodása idején tanulmányozta a szomkulturális helyzetét és tapasztalatairól beszámolót tartott az egri TIT klubban. A különböző művészeti irányzatok és kulturális kérdések ismertetészédos ország művészeti életét, | se után nagy vita alakult ki. Minden hónapban egyszer: nők klubdélutánja A megyei nőtanács és a TIT az elkövetkezendő időkben, minden hónap első kedd délutánján klubdélutánt tart az egri asszonyok és lányok számára. A nők klu&délutánján a háziasszonyokat gyakorlati ismeretekkel gazdagítják, de világnézeti, gazdasági, egészség- ügyi tájékoztatásra is sor kerül. A pontos program ismer tetésére a későbbiek sorál még visszatérünk. Az els< klubdélutánra október 11-én délután 4 órakor kerül sor. — EGERBEN, a Lenin út és a Vasút utca, valamint a Szabadság tér fénycsővilágítására 640 ezer forintot költöttek és derekasan kivették részüket a társadalmi munkából az üzemek dolgozói. Villanyhálózat bővítésére további 456 ezer forintot szántak, és ebből szeptember végéig 134 ezer forintot használták fel. Borús, hűvös reggel. A ! járdán megsárgult leveleket kavar a szél. Az emberek sietnek munkahelyükre, miközben hol morcosán, hol mosolyogva köszönnek egymásnak jóreggelt. Fenn, a magasban, vad- lúdcsapat kiált és hosszú „V”-alakjuk elsuhan a vá- ■ ros fölött. — Ősz van — jegyzi meg valaki, és fázósan rántja ! össze magán a kabátot. \
