Népújság, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-04 / 234. szám

I960, október 4., kedd NGPOJSAO 8 Az épülő falu I BESENYŐTELEK igazi _______________________ alföl­di nagyközség. Alföldi jellegű volt a múltban, a múlt falujá­nak tipikus porával és sará­val együtt, alföldi jellegű ma­radt napjainkban is, azzal a különbséggel, hogy ez a köz­ség ma egy fejlődő település képét mutatja. Mert való igaz, hogy az elmúlt években, de főleg az idén, igen sokat fej­lődött és változott Besenyő- telek arculata. Az itteni la­kosok az állam segítségével sikeresen vették fel a harcot a sár és por ellen, s ma már egy egészen más, épülő, mo­dern termelőszövetkezeti köz­ség körvonalai kezdenek ki­bontakozni. — A siker titka: a közös munka, az összefogás erejében rejlik, — mondja Vádnál László elvtárs, a községi ta­nács VB-elnöke. S a további beszélgetés során megtudjuk, hogy a besenyőtelkiek a ta­nács és a népfront szervező, mozgósító erejével az állam, a termelőszövetkezet és a kü­lönböző vállalatok támogatá­sával az idén ugyancsak so­kat változtattak a község ar­culatán. Mik ezek a változá­sok? Az első dolog, amit jóleső érzéssel tapasztal az emberi nyoma sincs már a régi, rossz, rázós, zötyögős útnak. A 33. számú útvonal újjáépítése, rendbehozésa egyben megol­dotta a község főútjának tel­jes portalanítását. Ez volt az állam egyik idei nagy aján­déka. Értéke több mint 3 mil­lió forint. A község közepén minden­kinek szembetűnik az új álta­lános iskola építkezése. Az új épület falai már büszkén áll­nak. Fenn van a tetőzet is, s bár az építkezést igen sok tár­gyi és személyi feltétel gátolja az építők részéről, az idén mégis átadásra kerül ez a lé­tesítmény. -Jelentős beruházás ez is, közel másfél millió fo­rintot áldoz államunk azért, Kerestük és kutattuk, mi le­het az oka ennek a nagyará­nyú fejlődésnek, mi az, ami az állam támogatásán kívül si­kerre viszi a községfejlesztés ügyét. Az egyik ilyen anyagi erő a lakosság pénzbeli támo­gatása. A község minden adó­zó lakosa 200 forint község­fejlesztési hozzájárulást fizet, s emellett, ami még igen so­kat jelent, a társadalmi mun­ka, a közös összefogás ereje. A lakosság hajlik a szóra, kész­séggel segítkezik. hisz tudja, saját érdeke, saját magának épít itt mindent. Jól mozgósí­tanak a tanácstagok, a Haza­fias Népfront élén Szálai Lajos elnökkel, és igen sokat segíte­nek a termelőszövetkezetek munkaerővel és fuvarral egyaránt. Legutóbb iskolai napközi otthon nyílt a terme­lőszövetkezetek támogatásával. A szövetkezetek anyagilag se­gítettek a napközi létrejöttét, edényeket, konyhai felszerelő- ‘ seket vásároltak, s egy alkal- 1 mázott fizetését a saját költse- j gükből fedezik. _________________ _ , I NE MCSAK MOST lathat°k i ____________________Besenyő- i te lken nagyszerű dolgok és lé- , tesítmények, hanem a jövőre nézve is szép terveik vannak, ígéretet kaptak arra, hogy új autóbusz helyijárat lesz a Fü­zesabonyból induló vonatok­hoz és Egerbe. A besenyőtel­kiek örömmel fogadják, s még az idén egy épület átalakítá­sával még a garázsról is gon­doskodnak. A jövő évben pe­dig tovább szépítik, csinosít­ják a községet. Parkosítják a község tereit, a kultúrotthon környékét, játszóterek létesíté­sével teszik szebbé, városia­sabbá a község külső képét. Az állam segítsége, a társa­dalmi szervek és a lakosság közös akarata, összefogása mo­dem, szocialista községgé va­rázsolja a régi Besenyőtelket. hogy itt is modern, négytan­termes iskola legyen. AZ ISKOLÁVAL nemrég fejeztek be egy másik építkezést. Ezt a helybeli földművesszövetkezet hozta létre. Saját beruházásból fél­millió forintos költséggel új, modem vendéglőt építettek. A régi kocsmahelyiség mintha szégyenkezne, úgy bújik meg a modem kisvendéglő mellett, ahol már kulturált körülmé­nyek között, tiszta és barátsá­gosan berendezett teremben szórakoznak a község dolgo­zói. Újjáépült, új köntöst kapott a régi tűzoltószertár is. Az ön­kéntes tűzoltók és a termelő- szövetkezet tagjai lebontották a régi helyiséget, s most már tető alatt van az új tűzoltó­szertár. A kivitelezést igyekez­tek mindig egyszerűen, a he­lyi lehetőségek felhasználásá­val megoldani. Felhasználták a bontásból megmaradt építő­anyagot. A község 45 000 fo­rinttal támogatta a munkát, a termelőszövetkezetek minden­nap egy-egy embert adtak hozzá, de ezenkívül fogatokkal is segítették az anyagszállítást. Nagy építkezést és átalakí­tást végeztek a gyógyszertár­nái. Bővítették és korszerűsí­tették ezt a fontos egészség- ügyi létesítményt, megfelelő raktárt építettek hozzá, s ez­után a gyógyszerek elhelyezé­sét is rendes, korszerű körül­mények között tudják megol­dani. Az itt felsorolt sok-sok léte­sítményen kívül természetesen állandóan folyamatban van járdák, utak, villanyhálózatok bővítése. Ennek anyagi forrá­sa a lakosság és az állam köz­ségfejlesztési hozzájárulása, a falubeliek társadalmi munká­ja. 1953-ban mindössze 150 mé­ter járda volt a községben, most pedig, ha jól összeszá­moljuk, közel nyolc és fél ki­lométer hosszúságban hálóz­Készülnek az úttörőcsapatok tervei Nagyrédén, az iskolában a megszokott kép fogadja a láto­gatót. A termekből a tanítás hangját söprj ki a szél a nyi­tott ablakon. Az irodában a? igazgató és helyettese, meg az úttörőcsapatvezető, min{ az iskola életének irányítói, „ve­zérkari” megbeszélést tarta­nak. Lukács Szilveszter igazgató, a Központi Pedagógus Tovább­képző Intézetben volt tanfo­lyamon az elmúlt napokban­— Sokat beszélgettünk a tanfolyamon a? úttörőesapatok elvi és gyakorlati munkáiról, a gyermekek foglalkoztatásáról — mondja. — Sok olyan kérdés merült fel, amelyeket meg kell beszélni #s nagyon sok helyes kezdeményezést hamarosan meg kell valósítani mindenütt, amely legjobb eszköz ahhoz, hős? a gyermekközösségeket kialakítsuk. Természetesen egyik legjobb, legbeváltabb módszer a táborozás. Azok a gyerekek, akik az elmúlt nyá­ron T am akuton táboroztak a csapatból. Úgy összeszoktak, hogy ma i* legszívesebben együtt tanulnak, együtt . dol­gosnak, — Honnan teremtettek anya­gi alapot a táborozáshoz? Erre már Málnámé. a csapat­vezető válaszol; — Sokat dolgoztak az úttö­rők a termelőszövetkezetben, hetekig szedték a málnát, így pénzt szereztek a nyaraláshoz. Kaptunk 2000 forint készpénzt, zonkivül természetben sok mindent, a tábori konyhához. — A községi tanács is szív­ügyének tekintette a táborozást — veszi át ismét a szót Lukács Szilveszter. — Ezer forintot szavaztak meg a községfejlesz­tési alapból, meg körülbelül 1000 forint volt az az összeg, amit vasgyűjtéssel szereztek a gyerekek. Látszik, hogy év eleje van, szívesen térnek vissza az el­múlt év eredményeihez, mun­káihoz a nevelők. — Szocialista szerződést sze­retnénk kötni a termelőszövet­kezettel — mondja a csapat- vezető — mert ennek nagyon soko'dalü haszna van. Először is, a gyerekek jól megismer­kednek a közösségi munkával, hiszen közösségben, közösen kapnak olyan munkát, amit el tudnak végezni ott, ahol szüleik, nagyobb testvéreik is dolgoznak. Erre akarjuk fordí­tani most októberben a taní­tás nélküli munkanapot. Másik oldala ennek a szerződésnek az lesz, hogy anyagi alapot te­remtünk saját munkákkal a csapatnak. A szerződés közös vállalása, aminek teljesítéséért a kis közösség minden tagja egyformán felelős. — Hogyan készülnek a* úttörő-mozgalom 15 éves év­fordulójára? — hangzik a kö­vetkező kérdés. — Olymódon szeretnénk ké­szülni erre a nagy ünnepre, — válaszolja a csapatvezető —, hogy minden gyerek tudja, mi a feladata, mi 3 teendőié sze­mélyesen ahhoz, hogy a mi kis csapatunk munkája is méK tó legyen a 15 éves évforduló-? hoz. Ezért a pajtások vállalását! a „tizenöt” jegyében, állapít-1 juk meg, így például 15 fa-| csemetét ültet el egy gyerek, I vagy 15 kiló vasat gyűjt, vágyj" 15 alkalommal segít idősebb; családoknál valamit. Terv az van bőven. Nagyrétje községet már szerte az ország-! ban ismerik. Ki az árvíz ide-; jóból, ki szüreti mulatságairól,! ki dolgos pépéről. Alapos re-; meny van arra. hogy az úttörő-' csapat ia ismertté válik majd' jó munkája nyomán. ★ Egészen más feltételek es; körülmények között készül az, új tanévre az egri I, számú ál-j taláno* iskola, A tavaly kitű-! nőén működött művészeti' szakkörök eredményei felve-! tették a gondolatot - miért ne. lehetne 3 csapat regős csapat?! A régi tánccsoport évek óta. eredményes, szép munkával' bizonyította be életképességét.; A táneesoportnak 50 ezer fo-; rint értékű ruhája van. Az is-, kólának sok dicsőséget szerzett; már a kiváló énekkar, s mivel! zenei tagozaton az idén V. ősz- tály is van, lassan kinevelőd-! nek az ifjú zenészek. Néhány; előadáson komoly ígéretek mutatkoztak be a gyerekek közül Eger közönségének az előadóművészet terén. Sok ügye* lányban bontakozik * tehetséges díszítőművész. Mindez azt indokolja, hogy a csapat valóban felveheti a „regős” előnwet. ami, ha n«m is rangot, de egy bizonyos több­letet jelent. A csapatmunka ilyen irányú szervezése jelen esetben pagyon helyes kezde­ményezés. Bonus Viola csapatvezető ta­nárnő lelke» és eredményes munkája nyomán ez a csapat már eddig is nagyon szép dol­gokat mutatott fel. Ebben az iskolában azért is lesz életké­pes az elképzelés, és azért fog megvalósulni a terv, mert az iskola valamennyi tanára szí­vesen és lelkesen kapcsolódik bele a munkába. Érzik és tud­ják. hogy a jé csapatmunka a* ő iskolai oktató-nevelő munká­jukat feltétlenül segíti.- S mi los* azokkal a paj­tásokkal, akik nem éreznek magukban semmiféle tehetsé­get? — A művészeti rajokon kívül megmaradnak az úgynevezett „simarajok” is, ahol a foglal­kozások a rendes előírás szerint zajlanak majd le. Míg a sima- rajok tagjai csak az előírt próbákra készülnek, addig a művészeti rajok tagjai külön próbát tesznek abból a művé­szeti ágbél, amit vállaltak. Kü­lönben a csapat csak most van kialakulóban és a tervek ki­alakulása még sok mindentől függ. Igen, ez igaz. Ezzel az érdek­lődéssel főleg az volt a célunk, hogy már most, a kezdet kez­detén ízelítőt adjunk azokból a komoly készülődésekből, ame­lyek jellemzőek az iskolák út­törőcsapataira. Cikkünk nyomán: A vasutasok újítása ügyében I apunk augusztus 18-i számában az újítási ja­vaslatok ügykezelésével, a fa- lülbírálatok elhúzódásával és az ésszerű, elfogadott javasla­tok késedelmes bevezetésével foglalkoztunk. Észrevételeztük, hogy a MAV-nál minden újí­tási javaslat felülbírálatát a központi szervek maguknak tartják fenn és nagyon hosszú ideig tart a benyújtott javas­latok felülbírálnia. A Magyar Államvasutak Bu­dapesti Igazgatóságának vála­szát szószerint közöljük: „Megvizsgáltuk és megálla­pítottuk, hogy Pogonyi Lajos­nak, (hatvani vasútállomás) személytávirdának az állomás- irányító telefonba való bekap­csolására vonatkozó újítási ja­vaslatának elbírálása késedel­mes volt. Ez annak tudható be, hogy az illetékes újítási elő­adó már hónapok óta kórház­ban van és a helyettese, ideig­lenesen megbízott előadó, nem ismerte kellően a folyamatban levő ügyeket. Az újítási javas­lat. sürgős elbírálása ügyében intézkedtünk, annak elintézése pár napon belül megtörténik. A gépfordulóra vonatkozó Javaslatot a Pogonyi-brlgád az államvasutaknak a viiiamos- és gőzmozdonyok teljesítmé­nyének növelése tárgyában ki­adott célkitűzésére küldte be. Ez tehát nem kimondottan újítási javaslat volt. A javas­lat a felterjesztés során elve­szett. A brigádtól a javaslat egy másolati példányát bekér­tük és annak alapján azt a leg­sürgősebben le fogjuk tárgyal­ni. Az újítási javaslatok helyi elbírálására vonatkozó észre­vételeket nem áll módunkban megvalósítani, mert a vasút- forgalomra vonatkozó újítási javaslatok elbírálását a forga­lom, vagyon- és életbiztonság­ra való tekintettel az egységes rendelkezések kiadása végett csak az igazgatóság, illetve a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium I. Főosztály illeté­kes szakosztályai intézhetik.” Budapest, 1960. szeptember hó 28-án. Elvtársi üdvözlettel: Csanádi József, m. főtanácsos, az igazgatóság vezetőjének helyettese. A forgalom-, vagyon- és életbiztonság valóban olyan nyo­mós érvek, hogy az egységes eljárás biztosítása végett szük­ségesnek látszik az újítások bevezetésének központi enge­délyhez való kötése. Mégis, ott, ahol a megfelelő műszaki szakemberek rendelkezésre állnak (például: Hatvan, vasúti csomópont) nem lehetne a javaslatok felülbírálását, az adott feltételek és a helyi sajátosságok ismeretének teljes birtoká­ban a helyszínen elvégezni? Az egyszerűbb dolgozók rajtat és műszaki leírásai vajon teljesek és annyira áttekinthetők, hogy kiegészítésre, szóbeli előadásra, helyszíni bejárásra nincs szükség? Az igazgatóság vagy a minisztérium a bekül­dött adatok birtokában a forgalom-, vagyon- és életbiztonság szempontjainak szem előtt tartásával mindig helyesen dönt­het? Megfelelő súllyal kezelik a MÁV-nál az újítási javasla­tokat? Az újítási előadó megbetegedése elegendő ok lehet arra, hogy nem Is jelentéktelennek tűnő újítási javaslat má­jus 9-től október elejéig elintézetlenül heverjen? Nem kívánunk arról vitázni, hogy a felügyeleti szerv kérésére egy bizonyos témakörre benyújtott javaslat újitás-e, vagy sem. de igenis észrevitelezzük, hogy a szocialista bri­gád által beküldött javaslat elvész és ez ügyben április 28 óta semmi intézkedés nem történt, pedig újítási javaslatuk vállalásukban szerepelt és nem kis mértékben nehezítette a szocialista munkabrigád eredményeinek értékelését. A hatvani vasútállomás példája nyomán úgy véljük, hogy a MÁV-újítások elbírálását közelebb kell vinni a javaslatte­vőkhöz, a munkahelyekhez és főleg lelkiismeretesebben, gyorsabban kell intézkedni. T. I». Hatszázezer tégla terven felni A Heves megyei Építőanyag­ipari Vállalat hatvani üzeme befejezte 1960. évi nyerstégla­gyártási tervét. A tervekben szereplő 6,4 millió téglán* felül a hátralevő idő alatt 600 ezer téglát termelnek. Nem volt könnyű az éves terv túlteljesítése, mert az el­ső félévben lényeges lemara­dás terhelte a dolgozók lelki, ismeretét. Jó szervezéssel, a munkások megfeszített szór- galmával, sikerült behozni a lemaradást. Ennek eredménye­ként vállalati szinten máris túlteljesítették az évi égetett- tégla tervet. NrgyeifeHe KISZ-vezetőségválasztó gyűléseket tartanak Heves megyében egyre több KISZ-szervezet tartja meg ve- zetőgégválasztó taggyűlését. Ezeken a gyűléseken a fiatalok 95 százaléka nagy érdeklődés­sel vett részt, Az utóbbi idő­ben már több mint 100 KISZ- szervezet tartotta meg vezető­ségválasztását. A taggyűlése­ken az új vezetőség javaslatá­ra a fiatalok társadalmi műn- kafelajánlásokat tesznek é« felkészülnek a kongresszusra. <ll|lipil|ll|ll|l'l'illi|lllll|IIS|lHllltlHIII|liSi<S‘ I • I ISKIIIIIIIIISMIIIII 'JI|llll!lllllllllllllllulll|lllllllllll|lllll|lllll|il|lllllllllil|illlilllllllll|il|n|illll|llllllll|iillllllltllli|iilHliiaiiliilii|ii|ii|il|iil,l|ii|iilii|i:«i!lii|li|ii|i|| „Hol * bolCosBis mostaniban 1 ! Barít*4gos, meleg szabiban.’' I I Az őszi szil zörgő leveleket ! kavar az utcán. Este van. Az I emberek fázósan húzzák össze ) magukon a lassan szekrénybe \ kerülő ballonokat. Az iskolás■ ! gyerekek vidám raja hazafelé \ tart az egyre sötétebbé váló e$- I lében. Hiába! Hűvös van, itt az j ősz, Kérlelhetetlenül október \van. Siet mindenki a meleg I szobába, a családi fészekbe, • hogy 0 kedves esti fénynél, va­lóséra mellett beszéljék meg a l nap eseményeit. í Ilyenkor az a jő, ha az em- I bér nem magános, nem csatan- i goi az utcán gondolatainak ke- lserü örvényeivel, hanem sze- I rettei iSriben töltheti az estit. I Szarvas Aladár és Vértessy iMária fiatal házasok. Harme- \dik hete, hogy egy életre sző■ I vétségét kötöttek az egri anya- ! könyvi hivatalban. Harmadik \hete határozták el véglegesen, \ hogy az elkövetkező időkben \ jóban, rosszban kitartanak egy- I mis mellett. I Most az ifjú pár az otthont s nyert emberek békességével, l arcukon a friss boldogság mo- '■ sólyával üldögél a szépen be- ? rendezett lakásban. i — Hogyan ti kezdődött?,,. 1 Mindketten elmerengenek Tavasz az őszben pompásan felszerelt hálóban. — Most még egy szép kályha kell —- tervez a férj —, mert lassan fűteni kell és kályhát elfelejtettünk venni. Ezek már tervek, igazi csa­ládi gondok, amit az tesz külö­nösen kedvessé, hogy együtt, közösen lehet megoldani. Havi fizetésük 3000 forint körül van. Szarvas néni nem szorul a fia­talokra, már nyolc éve dolgo­zik a Bervában és egyelőre nem is szándékozik otthagyni a munkahelyét. A terveken túl a szórakozás­ról is beszélgettünk. Szarvas Aladár és felesége nagyon sze­retnek otthon lenni. A fiatal férj, éppen most folytatja a ré­gen abbahagyott közgazdasági technikumot, most harmad­éves. Tanulás, szórakozás, munka és az otthon. f> között zajlik a fiatal házasok élete. Hogy boldogok-e? Nem kell kérdezni. Ha az idegen, kutató tekintete előtt nem is nagyon néznek egymásra, a mosolyuk igy is árulkodik. Elárulja, hogy a két, messziről összeke­rült ember megtalálta élete boldogulása forrását, — a sze­reteted Megtalálta az emberi kapcsolatok legszebbjét, legtel­jesebbjét — a két embert ősz- szekapcsolú érzelmek gazdag­ságát. Cs. Ádám Éva zák be a járdák az utcákat. Járda épült az idén a Ságvári utcában is. Hároméves új te­lepülés ez az utca, tele áldo­zatkész és lelkes lakókkal, jó tanácstagokkal. Az idén Csirke Antal tanácstag és Simon Já­nos javaslatára az utca lakói maguk szerezték be a járdala­pot, s háromszáz méter hosz- szúságban, szabad idejükben el is készítették. Ugyanakkor az állami beruházással is segí­tették a Ságvári utca lakóit, ide is bevezették a villanyt. A KÖZSÉGI TANÁCSI ,eIn<?* ____________ke el­mondja azt is, hogy az idén továbbra is bővítik a villamos­vezetékeket. Állami erőből 1 kilométer, a községfej lesztés- ből pedig 200 méter új háló­zat létesül. Villanyt kap az alsó telep és a Vörös Hadsereg út egy része, a Táncsics, az Vttörö és az Árpád utca. Az ősz beálltával megjavítják a közvilágítást, 27 égővel teszik jobbá a sötét utcák és terek megvilágítását A z őszi időszak egyébként még sok tennivalót ad a köz­ség lakosainak, még igen sok járda, út és egyéb létesítmény készül el a sáros idők beállta előtt. A Petőfi és a Hanyi ut­cák lakossága már össze is hordta, társadalmi munkával ideszállította Füzesabonyból az utca építéséhez szükséges követ. Hasonló a helyzet a Sztálin utcában, ahol szintén terítésre és hengerlésre vár a zúzottkő. Egyébként a Sztálin és a Honvéd utca járdát is ka­pott az idén, közei 1000 méter hosszúságban. Az anyagot a községfejlesztés költségeiből, a munkát pedig társadalmi erő­ből biztosították. Amint a határban szűnni kezd a munka, a besenyőtel­kiek hozzálátnak a hidak, ár­kok kitisztításához, rendbeho­zatalához. Már meg is érkezett 35 beton áteresztő eső a víz- levezetéshez, s amint megtud­tuk, munkaerőben sem lesz hiány. tartottuk az eljegyzést és nem sokkal később, szeptember 17- én az esküvőt. Lassan kibontakozik a be­szédből az elmúlt öt esztendő, Vértessy Mária messzire került otthonról. Otthona éveken ke­resztül a gyárban volt. Albér­letben lakott. De nem maradt egyedül. Nemesek uivarlója állt mellette, hanem a nagy közösség, a gyári KlSZ-szerve- zet is. Komoly, megfontolt ma­gatartása, szerény, példamuta­tó élete arra indította a fiata­lokat, hogy beválasszák a ve­zetőségbe. — Aladár KISZ-titkár volt. én meg a lánytanács vezetője lettem, majd 1959 őszétől a szervezőtitkári teendőket vet­tem át — meséli az ifjú asz- szony. Telt, múlt az idő, a jövőjé­ről gondoskodó két fiatal meg­mutatta, hogyan lehet komoly előrelátással olyan életkörül­ményeket teremteni, hogy az első napok, hetek boldogságát ne zavarja anyagi gond. — Ez a bútor az én kis me­nyem szorgalmas, takarékos munkáját dicséri — mutat kö­rül Szarvas néni büszkén, a egy pillanatra, aztán nevetve vallja be a férj. — Ezt aztán nem tudnánk megmondani. — Inkább talán azt, hogyan is volt, hogyan is folytatódott — szól közbe a fiatalasszony. Mondanivalójuk nem külön­leges, mégis arra enged követ­keztetni, hogy ez a két fiatal komolyan felkészült a házas­életre, komolyan készült arra, hogy családot alapítson. —< 1954 óta dolgozom az egri Dohánygyárban mint admi­nisztrátor. Feleségem egy évvel később került ide, Pécsről és segédmüvezetőként ugyanitt dolgozik. Szürkék, nagyon szürkék ezek a szavak, de mögöttük ott bujkál a ki nem mondott gon­dolat: „szóval igy kezdő­dött ,,Igen, így kezdődött valahogy, hogy két fiatal talál­kozott, Találkozott a gyárban és a többi? — A többi valahogy jött ma­gától, mint annyi, meg annyi ezer esztendő óta! — neveti el rnagát az asszonyka. — Két évig közben katona volt a fér­jem, aztán mégis eljött az a nap, amikor húsvét után meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom