Népújság, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-28 / 255. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Acélerdő AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 255. szám Ara 50 fillér 1960. október 28., péntek Elpocsékolt milliók Előfordul, hogy egy-egy ember kiseb b-nagyobb értéket ellop a gyárból, a szövetkezetből, s ilyenkor a dolgozók teljes egyetértésével találkozik a vétkes megbüntetése. Ez természetes, mert a közös vagyon védelme egyre inkább az emberek új kötelezettségei közé tartozik. Mégis, sok esetben lehetünk tanúi, hogy nemcsak a tolvajok, de a felelőtlen emberek, s az őket takargató jófiúsko- dók is tetemes károkat okoznak a társadalomnak. Ezt nem kell különösen bizonygatni. bár nem árt néhány példát említeni, hogy nyilvánvalóvá váljék: sok még a tennivaló, sok százezer és millió forint úszik még el ilyen módon megyénkben is. Azt, hogy ez így van, bizonyítja, hogy egyik üzemünkben közel egymillió forintot tesz ki az a kár, amely a dolgozók egy részének felelőtlenségéből adódik. Nem vigyáznak lelkiismeretesen a rájuk bízott gépekre, pedig a géptörések miatt kárbament munkaidőben egymillió forintos értékű árut termelhettek volna. Egymillió forint csupán egy üzemben. Ez, ugye, sok? Mégis, aki azt hiszi, hogy ezek a felelőtlen emberek — akik nem törődve a közös értékkel, tönkretették a gépeket, s elpazarolták az egymilliót — megtérítették volna a kárt, azok tévednek. Legfeljebb egész kis töredéke került vissza az egymillió forintnak a társadalom kasszájába. Azok pedig, akiknek kötelességük lett volna ezt az óriási összeget megmenteni, akiknek módjukban állt volna, kemény felelősségre vonással — ha már a nevelőmunka nem használ — gátat vetni a selejtgyártásnak, nem tettek megfelelő intézkedést. Álhumanitásból, kényelmességből elnéztek a hibák fölött, nem vállalták a jogos büntetés kiszabásával járó népszerűtlenséget. Ilyen eseteknek tanúi lehetünk a mezőgazdaságban is. Egyes termelőszövetkezeteknél a nagyobb hangú brigádok „kiharcolják" maguknak, hogy az általuk művelt területért, a szokásosnál több munkaegységet adjanak. A vezetők egy része pedig, hogy „megőrizze tekintélyét és népszerűségét”, teljesíti a jogtalan igényeket. Teljesíti a többi szorgalmasan dolgozó szövetkezeti tag kárára, teljesíti a közösség rovására, hogy „jó fiú” legyen a nagy hangúak előtt. S ezek között az emberek között — akik elnézik a társadalmi vagyon ilyesfajta herdálását, akik olcsó népszerűségből engednek — szép számmal vannak kommunisták is. Pedig a jófiús- kedás, a hibák fölötti szem- húnyás, egyáltalán nem kommunista erény, nem kommunista jellemvonás. Ezer érv szól mellettünk, a felelősség mindannyiunk vagyona iránt, hogy még apróbb esetekben sem, de különösen milliós tételeknél ne hányjunk szemet a lazaság, fegyelmezetlenség fölött, hanem kommunista módon bírálva a hibát vétőket, védjük minden csavarját a gyárnak, minden fillérjét a szövetkezeteknek. Miért hagynánk, hogy felelőtlen emberek zsebünkben, a társadalom zsebében vájkáljanak, s milliókat emeljenek el, felelősségre vonás nélkül? Cserélik Egerben a telefonkábeleket Városszerte felújítják a te* lefonvonalakat. A kábeleket kicserélik, s míg a csere tart, néhány előfizető telefonját nem tudja használni. Ez a „zavar" legfeljebb 24 óráig tart, de maximálisan 48 órát vehet igénybe. A posta kéri előfizetőit, hogy a másfélmillió forintos munka során beálló rövid zavarokért ne keressék azonnal a telefonközpontot, mert a zavar oka a kábelcsere. Ezzel a korszerűsítéssel a város telefonhálózata egyúttal bővül is. A kulturális alapból Az elmúlt napokban érkezett haza Lengyelországból kéthetes ott-tartózkodás után az erdőtelki Új Élet Termelőszövetkezet tagjainak egy csoportja. A külföldi üdülésben és tapasztalatcserében részt vett csoportot a termelőszövetkezet elnöke vezette. Ezt az utat a termelőszövetkezet 2 százalékban megállapított kulturális és szociális alapból fedezte a részvevők részére. Cs. Ádám Éva: VITA AZ ISKOLAREFORMRÓL ★ Holdi János: HÁROM MENYASSZONY ★ Pataky Dezső: ACÉLERDŐ ★ Gyurkó Géza: TÁRLATNÉZÉS KÖZBEN ★ KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK ★ HÍREK — SPORT November elején országszerte megkezdődik a KISZ-oktatás November elején országszerte megkezdődik a KlSZ-okta- tás. Az 1958—1959-es oktatási évben százhúszezren, tavaly körülbelül kétszázezren tanultak, a jelek azt mutatják, hogy az idén ennél is több lesz az oktatásban részt vevők száma. Ebben az oktatási évben jóval többen jelentkeztek oktatásra a KISZ-en kívüli fiatalok ; közül is. különösen a szocialista cím elnyeréséért versenyző ; ifjúsági brigádokban dolgozók közül. Falun a nemrég megalakult termelőszövetkezetekben is indulnak politikai körök. (MTI) A jövőben még nagyobb súllyal foglalkoznak az állal tenyésztéssel űrkén A jövedelem ötven százalékát az állattenyésztés adja Erket a múltban jóhírű állattenyésztő községnek ismerték. Az egy évvel ezelőtt alakult Új Barázda Tsz tagjainak elhatározása alapján azonban ez a jó hír a jövőben csak növekedni fog. A közös gazdaságban ugyanis úgy tervezik, hogy a következő esztendőben már nagyobb súllyal foglalkoznak állattenyésztéssel, neveléssel, mint az első gazdasági évben — legalább úgy, hogy a jövedelem ötven százalékát ez, a másik ötven százalékot pedig a növénytermesztés adja. A terv megvalósítását részben a sertéshizlalás, szarvasmarhahizlalás fejlesztése, részben a tenyészállatok — elsősorban tenyészbika és tehén — nevelése segíti majd. Egri előadó a budapesti TIT klubban A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat földrajz, földtan és geofizikai szakosztályának a budapesti, Kossuth Klubban, október 26-án megrendezett klubestjén dr. Udvarhelyi Károly egri főisk. tanár tartott előadást. Az előadás címe: A Bükk-hegység új arca Volt, amelyhez színes vetített- képes kísérőműsort láthatott a nagyszámú érdeklődő. 4 második és harmadik ötéves tervben: Uj vágóhíd, új gyárak, deltavágáuy, iparvágány épül Egerben A második és harmadik ötéves tervben új létesítmények egész sorát kell megépítenünk Egerben; ezzel egy időben a várospolitikai távlati fejlesztési tervben megszabott ipartelepítési feladatokat is meg keli oldanunk: a város belső területén levő gyárakat, nagyvállalatokat, üzemeket a város déli iparterületére kell „átköltöztetni”. A Heves megyei Szeszipari Vállalat már elfoglalta új helyét a Sas úton; azt tervezik, hogy a Somogyi Béla 1. szám alatt székelő szi kvízüzemet is áthelyezik ugyanide — illetékesek egy gyümölcsszörp feldolgozó üzem kialakításával foglalkoznak. Uj vágóhíd építését tervezik a Külsősor utcától délre — már kijelölt területen — 1962 és 1965 között. A szétszórt, korszerűtlen sütőipari üzemek helyett új kenyérgyár létesítése is szükséges Egerben. A kenyérgyár a Külsősor utca környékén épülő új vágóhíd megvalósítása után — a jelenlegi vágóhíd helyére kerülne. Ésszerű lenne ez tut elhelyezés azért is, mert közel lenne a malom, a sütőipari raktárak, és a vasút az új gyárhoz. A kenyérgyár kivitelezésének időpontja: 1965 után. Szóba kerülhet egy tufakő- gyár létesítése a Kistályai úton. A tufakögyár a most üzembe helyezett gépesített tu- faköbánya termelésére, a bányában kitermelt tufakövek feldogozására épülne. Előregyártóit épületelem-üzem létesítése is várható — 1961 után — a várható nagytömegű építkezések miatt. Kevéssé anyag- igényes gyárak, vagy üzemek kialakításának tervével is foglalkoznak; e kevéssé anyagigényes üzemeknél elsősorban gyógyszergyár, müszergyár. vagy más hasonló létesítményekre gondolnak a tervezők, s az ipari létesítmények tervezését irányító felső szervek. E kérdésekben a döntést 1961 után mondják ki. Az eger—demjéni és fedé- mesi gázelőfordulással kapcsolatban is szép terv született: gázszolgáltató vállalat létrehozása. Megvizsgálják szakembe-, reink a melegvíz-nyerés lehetőségét is, s foglalkoznak annak hasznosításával. Tanulmányozzák a közeli' olaj-, lignit- és barnaszéntelepek adottságából folyó ipari üzemek létesítésének kérdését. Az ilyen természetű üzemek létesítése a második ötéves terv és a későbbi idők feladata. A vasúti közlekedés tehermentesítése, szervezettségének ésszerűbb kialakítása is fontos feladat a második és harmadik ötéves tervekben. A nagyállomást tehermentesítik a gyorsabb vasúti (különösen a teher-) forgalom érdekében. A Tihamértól kiindúlóan egy úgynevezett „delta-vágányt” építenek az Eger—Füzesabony vasúti vonal felé. Üj iparvágány leágazások megépítésére is szükség lesz — a város déli részén települő üzemek miatt — a nagyállomásról és a Tiha- mér-állomásról. Az új iparvágány-leágazások, a deltavágány megépítésére a második ötéves terv időszakában kerül sor. A budapesti Hajtóműgyár egri telepének KlSZ-szerveze- te, amely a közelmúltban vette fel a proletárhatalomért vívott harcban hősi halált halt Asztalos János vezérőrnagy nevét, szobor-leleplezési ünnepséget tart holnap délután a gyár udvarán. Asztalos János mellszobrát Bors István, a Képző- művészeti Főiskola V. éves haligatója készítette el társa-' dalmi munkában a hajtóműgyári kiszisták kérésére. A szobor-leleplezési ünnepségen részt vesz Asztalos János özvegye és öccse, valamint a buda- • pesti Asztalos János munkásőr-, ezred küldöttsége. Az ünnepségen Báry József, Eger város KISZ-bizottságának' titkára mond ünnepi beszédet. Egy hét alatt végeztek ütvén hold cukorrépa szedésével lenken Annyi cukorrépánk lett ebben az esztendőben, hogyha két teherautó nekiállna, s éjjelnappal - hordaná a vasútállomásra, hát két hétig is lenne dolga — mondják, a tenki Béke Tsz tagjai, s igazuk van. Valóban, kiváló terméseredménnyel dicsekedhetnek ebben az évben Ülést fart az egri Városi Művelődési Ház tanácsa A Művelődési Ház tanácsa a társadalmi vezetés megszilárdítását igyekszik biztosítani. Ez a szerv hivatott arra, hogy a legszélesebb néprétegekböl jövő javaslatokkal hozzájáruljon ahhoz, hogy a Művelődési Ház be tudja tölteni kultúrpolitikai feladatát. A tanács november 2-án a Városi Művelődési Házban tartja rendes negyedévi ülését. a közös gazdaságban: átlago san háromszáz mázsa cukorré pát takarítottak be egy holdról és egy hét alatt betakarítottál 50 holdnyi termésüket. — OKTÓBER 28-AN este. fél nyolckor a Természetűi- dományi Ismeretterjesztő Társulat klubjában Egerben, dr. Földi Pál, a marxista esti egyetem vezetője, a földrajzi szakosztály elnöke tart előadást Az ateista propaganda időszerű kérdéseiről címmel. Hol tartunk most? Egy j példa talán elég lesz arra, j hogy hol. A falusi moziké, amelyekre most már milliókat költ egy év alatt a Heves megyei Moziüzemi Vál-1 lalat. Vagy csak a ézihalmi < mozié egyedül. Több mint 5 félmillió forintot fordított 1 csak erre az egy mozira a j megyei vállalat. Termét j farostlemezzel borították, s í műbőrrel burkolták. Százhatvanöt négyzetméteren i olyan anyagokkal, amelyek < ára négyzetméterenként 120 1 forint. S nemrégen normál), vetítőgépekkel szerelték félj gépházát. E két gép maga [ nyolcvanezer forintba került. S mindez egy alig ltd- j romezer lelket számláló( községben található. Itt tartunk most, s ebből 1 nem nehéz következtetni j arra sem, hogy hová fejlődünk újabb néhány észtén- J dó múlva. (w)-4 szarvaskői bányában, az 58-as számú frontfejtésen, kísérletképpen bevezettek az acéltamos biztosítást. Nagy jelentőségű esemény ez a bánya történetében. Az új, korszerű biztosítási rendszer mellett gazdaságosabban termelhet a bánya. A képen Simon Sándor elvtársat láthatjuk?-az üzem fiatal mérnökét. Hogyan viselkedik a lám a ránehezedő roppant kőzetnyomás alatt — ezt magyarázza a front bányászainak. (Riport az 5. oldalon) ■ • 1 (Foto: Pitisy)- V. v. • , t v i -..-...íj...:-. . » k I Szobrot állítanak a Ha f tóműgyár hiszistái a mártírhalált halt Asztalos Jánosnak
