Népújság, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-04 / 234. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ß Folytatódik a vita az EiVSZ-ben AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 234. szám Ára 50 fillér 1960. október 4., kedd A% ismeretter jesztő munka fontosságáról Az ismeretterjesztő mun­ka fontosságát húzza alá az a tény, hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt VII. kongresszusa megjelölte az ismeretterjesztés program­ját, feladatait. A falusi ismeretterjesztő munkát illetően, olyan célo­kat határozott meg a kong­resszus, mint a mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­nek meggyorsítása és befe­jezése, a nagyüzemek ter­méshozamának emelése, és az árutermelés fokozása, vagy mint az egységes, pa­raszti osztály megteremtése. A feladatok tehát nagyok, bátran mondhatni, történel­mi jelentőségűek, azért az ! >. őszi, téli hónapokban sorra kerülő ismeretterjesztő elő­adásoknál is számba kell venni néhány olyan feladat megoldását, amelyek egy- , ben biztosítják az ered- ] ményt is. í Mindenekelőtt szólni kell ^ az előadók személyének ki­válogatásáról, az előadások anyagáról. Igen lényeges, hogy csakis a témakörben járatos, gondosan felkészült és jó előadói képességekkel rendelkező emberek tartsák meg az előadásokat, akik­nek szava, beszéde vonzza a közönséget, a hallgatósá- i got. Világos, hogy egy mo- 1 notón hangon felolvasott $ brosúra meghallgatása nem vonzza a dolgozókat, és az ilyen helyeken az ismeret- terjesztő előadások ügye előbb-utóbb zsákutcába jut. Helyes, hogyha az előadáso­kat minden esetben filmve­títés kiséri, mert a tapasz­talatok igazolják, hogy az ilyen előadások érdekesek, és szívesen eljárnak rá a 5 dolgozók. Falun különösen fontos, hogy terjesszük a nodem, mezőgazdasági eljárásokat, ismertessük a technika vív­mányait, hogy a még meg­levő, hibás, elavult nézete­ket újakkal váltsák fel. A falusi dolgozók köré­ben. az elkövetkezendő hó­napokban feltétlenül nö­velni kell az agrárközgaz­dasági témák számát, széle­síteni kell a parasztság ter- mészettudomár» -s alapfo­galmak tisztázását — és nem utolsósorban emelni kell a szövetkezeti és a még szövetkezeten kívüli pa­rasztok általános műveltsé­gét. A tematika összeállításá­nál minden esetben figye­lembe kell venni a differen­ciáltság elvét, azt, hogy az előadás termel" zövetkezet- ben, állami gazdaságban, vagy éppen gépállomáson hangzik -e el. Külön figyel­met kell szentelni az ifjú­ság látókörének kiszélesíté­sére, érdekl' i körének bővítésére. És itt minde­nekelőtt a pedagógusokra vár ez a feladat, hor*’ tehet­ségükkel. ‘-’Hasukkal ezen a területe is megtegyenek mindent. Mtíanyaghét Nagyon megkedvelte az egri és a vidéki közönség egyaránt a Műanyagboltot. A műanyag előnyét nem is szükséges ma­gyarázni, hisz ma már min­denki tudja, hogy olcsó, törhe­tetlen, könnyen tisztítható, stb. A tejeskannáktól és vöd­röktől a gyermekfürdőkádig minden cikk nagyon keresett. Ezen a héten műanyaghét lesz, ami azt jelenti, hogy külföldi újdonságokkal és hazai érde­kességekkel telik meg a bolt, sőt az érdeklődők már a kira­katban kiválaszthatják ma­guknak a szükséges darabokat. A hatvani gimnázium József Attila KISZ-szervezetének B alapszervezetében már meg­tartották a vezetőségválasztó gyűlést. Az alapszervezeti tit­kár beszámolója után vita in­dult. Az egyes kérdésekre, problémákra Pongrácz Sándor elvtárs, a városi KISZ VB tagja válaszolt. Ezután a jelölő bizottság javaslatát az új vezetőségre vonatkozóan a tagság elfogadta. (Mongyi L.) Az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakán részt vesznek. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Sík Endre külügyminiszter és Péter János, a külügyminiszter első helyettese. Halasy László: ÉLETKÖZELSÉGBEN ★ Dr. Farkas András: EGY HÉT ITALIÁBAN ★ Földi Gyula: EGY SOKPROFILÚ, CSENDBEN DOLGOZ0 ÜZEM ★ IDŐSZERŰ SZÖLÖMUNKÄK ★ SPORTJELENTÉSEINK Négy és fél mázsa kenyér Nagy sikere van a hatvaniak önkiszolgáló boltjának. Napon­ta 500—600 ember fordul meg, ami 4—5000 forint bevételt je­lent. A vevők szeretnek ide­járni, mert nem kell órákig sorban állni és a kis üzletben minden megtalálható. Ke­nyérből rengeteg fogy el itt. Forgalmas napokon négy, négy és fél mázsa. Fennakadás csak abban van, hogy a péksütemé­nyek későn érkeznek meg az üzletbe és az iskolások bizony, reggel türelmetlenek. Eger Vár Baráti Körének előadásai A „Műemlékvédelem 10 éve”.dán kiállítással kapcsolatosan szer­Szépül Poroszló A poroszlói építőipari ktsz oe- fejezte az Új Élet Termelőszö­vetkezet dohánypajtájának építését. Nagy szükség volt a pajta elkészítésére, hogy a do­hánytörés után a tsz tárolni tudja a termést, Csinosabbak lettek a poroszlói utcák is. 171 méter járdát építettek a főut­cán, 75 000 forintos beruházás­ból. Az onnan felszedett régi betonlapokat,, tásadalmi mun­kával más utcákba helyezték el. Lebetonozták a kultúrház előcsarnokát is. Az építkezé­sekhez hozzájárultak társadal­mi munkával a falu lakosai is. Segít a gépállomás Az aratással vetekedő mun­ka vár a szövetkezetekre az ősz folyamán. A betakarítás mellett a vetés előkészítése, a vetőmag biztosítása, a magágy elkészítése, műtágyaszórás, s nem utolsósorban a vetés ide­jében való elvégzésének gond­ja nehezedik most a szövetke­zetiekre. A tarnaőrsi Dózsa Termelőszövetkezetben 680 ka- tasztrális hold búzát, 100 hold rozsot, ugyanennyi őszi árpát és 50 hold őszi takarmány- keveréket vetnek el az ősz fo­lyamán. A nagy munkához igénybeveszik a gépállomás se­gítségét. Ezer katasztraiis hold vetőszántás elvégzésére kötöt­tek szerződést a Hevesi Gép­állomással. Az ezerholdas ta­lajelőkészítés, valamint a ve­tés elvégzése mellett a gépál­lomás gépei 2000 hold műtrá­gyázást, 150 hold silókukorica termésének silózását és 80,6 tonna aprómag cséplését vég­zik el. Az őszi munkák sikeres lebonyolítása érdekében a gép­állomás 12 erőgépet, négy G. 35-ötöst, egy DT-t, három Ze- tort, és négy Beloruszt adott a tarnaőrsi Dózsa Termelőszö­vetkezetnek. délután fél 6 órakor Detshy Mihály építész, az Or­szágos Műemléki Felügyelőség tervező mérnöke tart előadást az egri várban folyó munkála­tokról. Szombaton ugyancsak fél hatkor Bakó Ferenc, a Do­bó István Múzeum igazgatója: Parasztságunk építészeti emlé­ket és a Heves mégyei topog­ráfia címmel tart vetítettképes előadást, majd vasárnap, októ­ber 9-cn dr. Voit Pál művé­szettörténész, a Heves megyei Műemléki Topográfia szerkesz­tője: A külföldi és az egri ba­rokk művészet a topográfia tükrében címen tart előadást. Mindhárom előadást a Peda­gógiai Főiskola 7. számú elő­adótermében tartják meg az előadók. — SZERZŐDÉST kötöttek a karácsondi úttörők a Vö­rös Hajnal Termelőszövetke­zettel, egymás kölcsönös se­gítésére. A szorgalmas úttö­rők már 100 munkaegységet értek el a termelőszövetke­zetben. Kultúra, a fogorvos és az igények Fogorvosi szak­rendelő létesítését kérték Sírokban a Mátravidéki Fém­művek dolgozói. Az első pillanatban talán semmitmondó­nak tűnik ez a hír, de ha meggondoljuk, sok mindent takar. A Mátra mögötti kis község 15 évvel ez­előtt régi várromáról és barlanglakásairól volt híres. A faluban pár évvel ezelőtt még senki sem hitte vol­na, hogy ott létesül megyénk egyik legna­gyobb gyára, a sum- mások és volt cselé­dek pár esztendő alatt szakmunkásokká vál­nak és a gyáron be­lül új életközösség alakul ki, melynek egyre növekszenek sajátos igényei — gazdasági. kulturá­lis, sőt egészségügyi téren is. Nos, a munkások kirésével mi egyetért, mert az jo­gos. Pénz és fogászati felszerelés is lenne, de nincs orvos. Egye­lőre nincs, mert egye­temeink nem tud­nak annyit kiképezni, mint ahányra szükség lenne. Pedig kor­mányzatunk sokat tett ebben az ügyben. A felszabadulás előtt 10 ezer lakosra hat orvos jutott me­gyénkben, most pedig majdnem 10. De ez még kevés, mert gyorsabban nőttek az igények, mint ameny- nyi idő alatt az érett­ségiző diákból gyó­gyító orvos lehet. Kulturális előreha­ladottságunk követ­keztében Sírokban és megyénk legtávo­labbi falvaiban nem a javasasszonyhoz viszik a betegeket, nem ráolvasással és tömjénnel gyógyit- o beteg fogat, ha­nem orvoshoz sietnek. Persze, sokan régeb­ben is ezt tették vol­na, de akkor az orvos sokba került. Ma SZTK biztosított a gyári munkás és a tsz-paraszt is. Elmen­nek az orvoshoz, mert államunk ingyenes orvosi ellátást bizto­sít. Gazdasági és kul­turális előrehaladá­sunk következtében tehát megnöveked­tek az egészségügyi intézményekkel és az orvosi ellátással szemben támasztott igények. Nincs elegendő or­vos? Nem szégyelljük kimondani és leírni, mert ez a hiányosság csak viszonylagos, nem gyengeségünk, hanem éppen gyors előrehaladásunk idő­leges következmé­nye. Persze, mindez nem változtat azon, hogy a Mátravidéki Fém­művek dolgozóinak indokolt és jogos ké­rését jelenleg nem le­het teljesíteni. Or­voshiány következ­tében Sírokban egyelőre nem tudják megvalósítani a fog­orvosi szakrende­lőt. Az embereknek továbbra is Egerbe, vagy Pétervásárára kell utazni. Nekik a kényelmetlenséget, államunknak pedig az utazási költsége­ket kell fedezni. Az igényeket min­dig a lehetőségekhez kell mérni, ezt dik­tálja az élet vastörvé­nye. De az utóbbi években Sírokban he­gyeket mozgattak meg, ebben az ország­ban gyárak nőttek ki a földből, hát miért ne tudnánk hamaro­san megoldani az or- voskérdést is? F. L. Lengyel vendégek Petőfibányán A Mátravidéki Szénbányásza­ti Tröszt Petőfi-al tárójának vezetősége lengyel vendégeket fogadott az elmúlt napokban. Az alsó-sziléziai bányaipar UB-elnöke és a lengyel bánya­ipari szakszervezet munkaügyi osztályvezetője látogatták meg a Petőfi-altárót. Mindketten országszerte szervezik Lengyel- országban a bányász szocialis­ta munkabrigádokat. Tapasz­talatgyűjtés céljából jöttek Pe- tőfibányára, hogy az itteni szo­cialista munkabrigádok veze­tőivel beszélgessenek. A kul­túrház műszaki termében ta­lálkoztak a vendégek, a tröszt­bizottság, Petőfi-altáró, s a szo­cialista munkabrigádok veze­tői. Kellemes és tanulságos be­szélgetés alakult ki. A lengyel vendégek meleg, baráti sza­vakkal hívták fel a figyelmet arra, hogy szeretnék ha a ma­gyar—lengyel bányászbrigádok és brigádvezetők között igazi baráti kapcsolat létesülne. Több órás beszélgetés után kedélyes hangulat alakult ki, a vendégek emlékül bányász­fokost kaptak, majd gépkocsin visszautaztak Budapestre. Földi Gyula Pénteken mutatja be Egerben a Bekopog a szerelem című zenés vígjátékot a Gárdonyi Géza Színház A színház évadnyitó darab­ja, Móricz Zsigmond Úri muri­ja még ezen a héten kedden, szerdán és csütörtökön kerül bemutatásra. A reprezentatív és a szerzőhöz méltó, a rende­zésben is újakat adó Móricz- előadás után a színház a köny­nyű múzsa területére tér át: bemutatja a Bekopog a szere­lem című zenés vígjátékot az egri közönség előtt. A Kertész—Horváth-operet- tet Horváth Árpád rendezte, a zenekart dr. Valentin Kálmán vezényli. n Heves megyei nyomdászok készítik az ország második legszebb vidéki lapiát Vasárnap és hétfőn, kétna­pos tanácskozásra gyűltek ősz sze Egerben a vidéki nyomda- vállalatok vezetői, gépszedői és mettőrjei, hogy a „Legszebb vidéki lap” címért folyó ver­seny harmadik negyedévi eredményeit értékeljék. A „Legszebb vidéki lap” címért folyó versenymozgalom a deb­receni nyomdászoktól indult el ez év májusában, s a ver­senymozgalomhoz több vidéki nyomda is csatlakozott. Az el­ső értékelés szerint — Debre­cenben tartották az első kiér­tékelést! — a „Legszebb vidéki lap” címet és az ezzel járó vándorzászlót a debreceni nyomdászok kapták. A „Leg­szebb vidéki lap” címet a mostani tanácskozáson újból a debrecenieknek ítélték, Heves megye a második helyre szo­rult. A legigazságosabb döntés, a bíráló bizottság véleménye szerint, a holtverseny lett vol­na, de ez technikailag kivihe­tetlen lett volna, mert ver­senyzászló csak egy van. Deb­recen és Eger nyomdászai fej­fej mellett végeztek ebben a versenyben, s csak hajszálon múlt az egriek elsősége. Kivi­telben, nyomástechnikailag a Népújság magasan fölötte áll minden megyei lapnak — ez volt a bizottság véleménye —, a tördelés formáján még van változtatni való. Megállapítot­ta a bizottság, hogy a Heves megyei nyomdászok elenyésző hibaszázalékkal készítik a la­pot. A negyedik negyedévi ki­értékelést Miskolcon rendezik majd. A „Legszebb vidéki lap” címért folyó verseny állása a harmadik negyedévi eredmé­nyek alapján: 1. Debrecen, 2. Eger, 3. Miskolc, 4. Pécs, 5. Békéscsaba, 6. Szeged, 7. Kecs­kemét. A „Legszebb vidéki lap” címért folyó versenybe bekapcsolódott a Vas megyei Nyomdavállalat is; a negyedik negyedévben már a szombat­helyi nyomdászok munkáját is értékelni fogják az egybegyúlt szakemberek Miskolcon. A Selypi Cukorgyárban a Dunai Vasmű munkásai szerelik az új rendszerű, J. VII. diffúzió-berendezést. 97 mázsát nyom a meghajtó­tengely a fogaskerekekkel ‘és a lánckerekekkel. 97 má­zsa egy darabban! Ezt a roppant kolosszust tartóoszlopok, sínek és fö­démgerendák között fel kel juttatni az ötödik eme­letre. De hogyan? Állvá­nyokra helyezzék a csiga­sort. tetőt bontsanak és mé­ter vastagságú, vasbetonge­rendán vessék át a sodrony- kötelet? Tanakodnak a sztá- linvárosiak, de nem tétlen bámészkodók a helybeli J munkások sem. > — A vasszerkezet között, itt vigyázzanak, a felmenő - kötéllel — mutatják a sely- piek. I Kézi csőrlővel, lassan, óvatosan félméter magasra emelték a tengelyóriást. Lassan fordultak az ötven- centis csigák, kifeszült a kö­tél. de bírta a súlyt. — Háromszoros biztosítást neki — parancsnokol Varga Zoltán brigádvezető, az em­berek lázas sietséggel dol­goznak a pódium emelésén, ? Gyúr esik Dezső kezében fel- 7 villan az autogénvágó-pisz- 1 toly. { Megfeszített erővel. fe- | gyelmezetten dolgoztak. De ! sikerült. A 97 mázsás meg- > hajtó tengely az ötödik f emeleten, a helyén van, bi- j zonyitva. sok mindenre ké­pes a munkások akarata. (F. L.) Jő } :é-1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom