Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-06 / 210. szám

4 NÉPÚJSÁG 1960. szeptember 6., kedd Ki mit jegyes meg — Édes gyerekem! Mit je­gyeztél te meg abból, amit az igazgató bácsi mondott a meg­nyitón, hiszen állandóan forog­tál! — fordult édesanyja elsős kislányához. __Ugye, hogy semmit? Te ha szontalan, már az első nao se figyelsz! — De, édesanya! Olyan me­leg volt és olyan sokan vol­tak! ... Különben is megje­gyeztem. hogy azt mondta az a bácsi: minden harmadik óra után húsz perc szünet lesz, hogy kipihenjük az óra fára­dalmait! Az iskolareform egy lénye­ges pontja, amely már eljutott a „tömegekhez!” — A TIZEDIK bányásznap tiszteletére az egercsehi bá­nyászok vendégül látták Ver- pelét dolgozó parasztjait. Az ünnepség után szabadtéri műsorral szórakoztak a bá­nyászok és a verpelétiek. — KÉSZÜLNEK a szüretre a füzesabonyi járás termelőszö­vetkezetei. A termésátlag jó közepes lesz. Különösen jó eredmény várható a feldebrői Rákóczi Tsz gondosan művelt szőlőjében. — FEJLESZTI állatállomá­nyát a tiszanánai Petőfi Ter­melőszövetkezet. A tsz 52 darab anyakocája leellett: egy-egy anyakocára átlagban 7—8 malac jutott.- BOCONÁDON befejezték a községi út építését. A Közúti Gépellátó Vallalat úthengerei a hengerelés után aszfalttal borították be az új utat. — GYŰLÉST TARTOTT tegnap délután a karácsondi művelődési otthon választ­mánya. Ez alkalommal a köz­ség egyéves kulturális prog­ramját vitatták meg.- EMLÉKKIÁLLÍTÁS nyílt a Mezőgazdasági Múzeumban lstvánffi Gyula, a Szőlészeti Kutató Intézet alapítója szüle­tésének 100. évfordulójára. Az intézet aulájában kiállított használati tárgyai, tudományos dolgozatai és a sok egyéb anyag a neves tudós munkás­ságának sokoldalúságát bizo­nyítják. — TERMELŐSZÖVETKE­ZETI község lett Erdőkövesd. A legutóbbi napok során 200 család választotta Erdőkö- vesden a közös gazdálkodást. — TOLSZTOJ-megemlékezé­seket tartanak a megye három városában, valamint Pétervá- sárán, Füzesabonyban és Heve­sen a Hazafias Népfront és a TIT közös rendezésében. — TOVÁBBKÉPZÉSEN vesznek részt a községi ta­nácselnökök 6-án és 7-én. Ez alkalommal a művelődési ott­honok helyzetéről, azok sze­repéről és jelentőségéről hal­lanak előadást a Heves me­gyei községek tanácselnökei.- KÖZSÉGFEJLESZTÉSI ankét lesz szeptember 10-én délelőtt a Hevesi Járási Taná­cson Az ankéton részt vesz­nek a községi tanácsok VB-tit- kárai, a községfejlesztési ál­landó bizottságok elnökei, a népfront járási elnöksége és a községi népfrontbizottságok el­nökei. — ÉPÍTÉSI ankétot rendez a népfront szeptember 6-án Nagyrédén. Az ankéton elő­reláthatóan 40 építési szak­ember vesz részt, s a terme­lőszövetkezet építkezési prob­lémáit vitatják meg.- SCHUMANNRA emlékez­nek a megye három zeneisko­lájának növendékei. A Béke­világtanács irodájának javas­latára világszerte megemlékez­nek a közeli hetek során a nagy zeneköltőről. — HEVES MEGYE TER­MELŐSZÖVETKEZETEI a jobb takarmányozás érdeké­ben a sörárpa-csere után visszajáró árpát korpára és darára cserélhetik be, hogy az állatok minél változato­sabb takarmányozásban ré­szesüljenek. Szűcsiben este 8 órakor: Kormos ég 4 közönség kedvencei: Krencsey Marianne és Zenthe Ferenc a Fapados szerelem eímű új magyar filmben ÍZIG-VÉRIG MAI TÉMA Máriássy Judit új filmje, a Fa­pados szerelem. -Egy fiatal, an­gyalföldi tanítónő története elevenedik meg a filmvásznon. Szőllőssy Veronika egy an­gyalföldi iskolában tanít. Gye­rekeit nagy szeretettel, gon­doskodással veszi körül, s egy nap mégis őt okolják egy kis­lány haláláért. Majzik Erika öngyilkos lett, állítólag, mert félt, hogy Vera néni megbün­teti előző esti kimaradásáért. Erikát ugyanis egy tánchelyi. ségben, fiútársaságban látta tanárnője. A szülők és egy lelkiismeretlen újságíró, ahe­lyett, hogy a dolgok mélyére néztek volna, Szőllőssy Vero­nikát lelkiismeretlen, gonosz teremtésnek mondják, olyan embernek, aki szándékosan üldözi a munkásszülők gyer­mekeit. A rágalmazás hatására a barátok, ismerősök elfordul­nak Veronikától. Csak egy ember nem, Kostái Imre, a munkás, aki szereti, tiszteli Veronikát, s bízik benne. Ö kiharcolja az igazságot, ame­lyért a tanárnőnek nem volt ereje küzdeni. Szűkszavúan ennyi a film meséje. Máriássy Judit egy néhány év előtti újsághírre építette a filmet, de Szőllőssy Veronika történetét jelentéke­nyen ki is szélesítette. Máriás­sy Félix rendezésével az el­múlt években megszoktuk az egyszerű, világos, realista kife­jezésmódot. Ez a filmje is ilyen. Az angyalföldi környe­zet hitelessége, az iskolai élet bemutatása, érdeme a rende­zőnek. , De elismerés illeti az íróval együtt azért is, mert a filmjeik többsége mai életünk problémáit tükrözi, munkás­környezetben játszódik. Most pedig a két főszerep­lőről: KRENCSEY MARIANNE ez­úttal ismét új oldaláról mutat­kozott be. Veronikája sokszínű, ha kell anyáskodóan kedves növendékeivel, fölényes és rá­tarti új lovagjával, Kostái Im­rével ... A vidéki színházak darabjaiban játszott váltoia- tos szerepek szemmel látha­tóan mélyítik Krencsey tehet­ségét. A szép, szőke, fiatal szí­nésznő először 1954-ben került a felvevőgép elé, a L iliomfi- ban, a bájos Mariska szerepét játszotta. Kedvessége meg­nyerte a közönség és a kritika tetszését, és a fiatal színésznő azóta egymás után kapja a filmszerepeket. A most huszonkilenc eszten­dős Krencsey Marianne közép­iskolái elvégzése után a Film­főiskolán tanult, eredetileg színházi rendezőnek készült. Mint főiskolai hallgatót szer­ződtették a Liliomfi női fősze­repére. Szinte párhuzamosan játszott el két teljesen külön­böző jellegű szerepet: Leilát, a szép török lányt a Gábor diák-ban, és Margót, a kis szerelmében csalódott műtős­nőt a 9-es kórterem című film-' ben. Eddig tizeriegy filmben játszott kisebb-nagyobb sze­repeket, legutóbb a Két eme­let boldogság című nagysikerű filmvígjátékban aratott sikert. Krencsey partnere, Kostái A megyei tanács művelődésügyi osztályának új kiadványáról Nemsokára megyeszerte meg­kapják az általános iskolák, a KISZ-szervezetek és kultúrott- honok a „Heves megyei nép­dalok” című kis kiadványt, amelyben megyénk népdalait gyűjtötték össze a szorgalmas falukutatók. Régi kívánság már ez, hi­szen a daltanulási mozgalom­ban nagy szükség van erre a kis könyvecskére. Az iskolai tankönyvek mellett is jó hasznát veszik a megye énekszakos pe­dagógusai, mert a szülőföld dalait ismerni nemcsak kedves és jó dolog, hanem a szülőföld szeretetének egyik kifejezője is. A kiadványban nemcsak a puszta lejegyzés szerepel, ha­nem éppen az énektanítás se­gítésére, a dal formáját is le­jegyezték a gyűjtők. • ■ Pásztor Péter munkája ízlé­ses keretet adott a sok dalnak, amit feltehetően szívesen vesz­nek majd kezükbe falun, váro­son egyaránt a fiatalok. EGRI VÖRÖS CSILLAG Az ordító egér EGRI BRODY Ütött az óra EGRI KERTMOZI HATVANI VÖRÖS CSILLAG Hüvelyk Matyi HATVANI KOSSUTH Megtört a jég HEVES A béke völgye GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Láthatatlan kötelék FÜZESABONY Feleségem a sztár GYÖNGYÖSI PUSKIN Nincs előadás A béke első napja FÉTERVÁSARA A nercbunda Imre szerepében Zenthe Ferenc. Zenthe, aki minden szerepét sok derűvel, kedves csibészség- gel oldja meg, játéka ezúttal is kitűnő. Egyszerű, közvetlen eszközökkel formálja meg Kos­tái figuráját. Az igen rokon­szenves, tehetséges művész Salgótarjánban született, 1920. április 24-én. A Színművészeti Főiskolát 1942-ben végezte el, ezután vidékre került, Pécsett, Győrött, Debrecenben játszott a Ludas Matyiban, A szent- iván éji álomban, a Két úr szolgájá-ban. Fellépett a Sza­bad szél című operettben is 1950-ben, Debrecenben. BUDAPESTRE 1951-BEN került. Első alkalommal a Föl­támadott a tenger- ben egy mellékfigurát személyesített meg, majd Bán Frigyes szer­ződtette a Rákóczi hadnagya című filmjéhez Fekete Miska szerepének eljátszására Film­színészi pályafutásában legna­gyobb sikerét talán a 2x2 néha 5 és a Gábor diák címszerepében aratta. Azóta igen sok film­szerződést kapott, de emellett színpadon is komoly sikereket ér el, egyike a legtöbbet fog­lalkoztatott színészeknek. (murai) Első A CSENDES udvaron óriási a zsivaj. Rengeteg gyerek nyüzsög, hullámzik, — gyüle­keznek az első délutáni taní­tásra a kicsik. A nagyobbak éppen csomagolják holmiju­kat, számukra vége az első napnak. A csoportosuló diákok már az új könyveket nézege­tik. Most még idegen minden, az új tudomány még néma, még nem szólalt meg az ért­hetőség nyelvén. Az elsőosztályos tanító néni homlokára verejtékcseppeket csalt a szülők millió kérdése, kérése. — Az én fiamat az első pád­ba tessék ültetni — mondja az egyik, nem is gondolva arra, hogy a tanító néni még nem is ismeri a fiát. — Milyen füzet kell? — Hány óráig maradnak is­kolában? — Milyen könyv kell? — Hol kapunk könyvet? SOK-SOK OLYAN kérdés, amit úgyis elmond a tanító néni, mert ő is tudja, hogy ezt neki kell elmondania. Más már rég ideges lett volna, de Vásárhelyi Józsefné mosolyog­va felel minden kérdésre. Az­tán hazamennek a kedves ma­mák, hogy a tanító néni és a gyerekek végre találkozhassa­nak. Komoly munka következik! — Nézzük, ki tudja, hogy kell ülni az iskolában? —... (sokan). I960. SZEPTEMBER 6., KEDÓ: IDA 100 évvel ezelőtt, 1860. szeptember 6-an született HUTYRA FE- FENC dr. orvos cs állatorvos, akinek a sertéspestissel kapcsolatos kutatásai lehetővé tették e betegség elleni védőoltás kidolgozását. Szakmai munkái közül a Háziállatok pathológiája és Therápiája címűt hat nyelvre fordították le, Hutyra dr. érdeme továbbá az, hogy az Állatorvosi Főiskolánkat világhírű tudományos intézetté fejlesztette. 45 évvel ezelőtt, 1815-ben e napon halt meg BÁLLÁ ANTAL ví­zimérnök, tőle származik a Duna-Tisza csatorna első terve. 2585 évvel ezelőttről. ie. 825-ből származik EUKLIDESZ görög matematikus 13 kötetes Elemek című műve, a geometria legrégibb összefoglalása Az euklideszi geometria definíciók. axiómák és posztulátumokból kiindulva tiszta deduktív módszerrel vezeti le té­teleit. E módszer alapján halad napjainkban is e tárgy ismeretei­nek oktatása. Euklidész főművének 1500 kiadása és fordítása is­meretes. ÉRDEKES TALÁLMÁNYOK. FELFEDEZÉSEK: 55 évvel ezelőtt. 1905-ben e napon hajt meg LUDWIG POLTZ- MANN osztrák fizikus és matematikus. A róla elnevezett tétel az abszolút fekete test sugárzásának energia-sűrűsége és a hőmérsék­lete közti kapcsolatot fejezi ki. A ZSEBÓRÁT 460 évvel ezelőtt, L500-ban találta fel Peter Hen- lein feltaláló és elmés szerkezetét alakja után nürnbergi tojásnak nevezték el. A „Sakknovella“ hanglemezen Stefan Zweig „Sakknovellá”- ja kettős világsikert arat eb­ben az évben; a belőle készült felvételei közben felkérték a főszereplő Curd Jürgenst, hogy „mondja hanglemezre” a kis irodalmi remeket. A leme­zek, állítólag, már szeptember közepén forgalomba kerülnek. nap as iskolában Aztán megtanulják, hogyan kell köszönni, felállni, lemen­ni a folyosón, gyülekezni az udvaron. A szabad élethez szokott, sokszor családi központot je­lentő apróság most szorosan fogja a párja kezét és próbálja jól csinálni, amit a tanító néni mond. Milyen egyszerű dolog volt otthon lerohanni a máso­dik emeletről. S itt most csend­ben, egyetlen szó nélkül kell menni. Nem szabad megrán­gatni a kislányok copfját, mert rögtön szól a tanító néni. Na és az a sok újdonság az osztályban! Dróton fagombó­cok. zongora, fekete tábla, kré­ta. Lassan oldódik a hangulat. A tanító néni elmesélj az en­gedetlen tapsi történetét, s a mese egyszerre otthonossá te­szi az eddig idegen iskolát. És a játék az udvaron? — Hát az csuda jó volt! — jegyzi meg szöszi Csővári Jut­ka. — Valóban nagyon jó volt sz az első nap — szögezi lé a nagy­szalagos Évi — reméljük, más­kor is lesz majd mese — teszi hozzá egv kis sóvárgással. LASSAN HALAD az óra mutatója. Már délután fél négy van. A táskák felkerül­nek a hátakra. Némelyik ugyan nagyobb, mint maga a tulajdo­nos, de azt nem lehet odaadni anyunak, azt a komoly elsős maga cipeli. Sorakozó' az osztályban, s a délután gyakorolt levonulás jól sikerült. Már a kapunál tart a meg'iletődött kicsik csapata. — Jónapot kívánok! — tagol­ják az új köszönést. És a ka­pun túl. mint a kis pillangók, repülnek édesanya ölelő kar­jaiba. Sok anyuka szeme köny- nyes, mert — hiába! Nagy do­log az. amikor egy gyerek eljut oda, hogy megkezdheti az élet­re való felkészülést az iskolá­ban. A puha otthoni fészek min­dennap féltő szeretettel engedi útjára a hamar önállóvá váló gyereket, s amíg a kicsi vígan élj új életét, az édesanyát ezer gond zsongja körül: „Elesik és nem vagyok ott!”, „Lezu­han a lépcsőn és nem tudom megvigasztalni!” „Megfájdul valamilye és nem tudja kinek elmondani!” PEDIG FÉLTŐ szeretettek egy kicsit több tapasztalattal, ott áll a gyerek mellett a neve­lő, akármi baja van, megérzi azt a gyerek, kihez kell fordul­nia. És ha néha el is törik a mécses. — nincs baj. Ebben a meseországban, ahol sok-sok új dologgal ismerkednek a gyerekek, hamar felszáradnak a könnyek és a szivárványps gyermekmosoly bearanyozza az iskola falát. Cs. Adám Éva Milyen lesz az ősz divatja? Hosszabb zakó, rövidebb szoknya, bronzszín haj Aktatáskát lóbáló, lenyalt frizurás kisdiákok ütköznek reggelente az emberbe és ka­vicsokat, meg sárguló falevele­ket tettek a divatáru boltok ki­rakataiba. „Elmúltak a nyári hidegek, vége az esős évszak­nak, beköszöntött a meleg idő ... Mindmegannyi csalha­tatlan jele az ősznek.” Ilyenkor már lekerülnek a nyári vászonöltönyök és a szék rények aljára teszik a selyem, karton és delén anyagból ké­szült ruhákat. A nők ismét in­tenzívebben bújják a divatla­pokat és a férfiszabók műhe­lyében is egymásnak adják a kilincset. Téma tehát a divat, jobban mint az elmúlt hónapokban bármikor, ezért érdemes egy kis sétát tenni Egerben, s meg­tudakolni az „illetékesektől”, vajon mi várható, milyen lesz az őszi divat — Egerben. Férfiöltönyök A ktsz férfiszabóságának rendelt részlegénél Szepesi Miklós vezető adott felvilágo­sítást: — Lényegében most sem változik a férfidivat. Még csak a gombok száma is marad. Egyaránt készítünk egy-, két-, háromgombos zakókat. Főként az egysoros öltönyök kellenek. — A fazon? — Fiatalok még kedvelik az olaszos vonalakat, de a zakó már hosszabb valamivel, mint tavaly, de a hát egészen egye­nes. Az úgynevezett zsákhátú zakók a divatosak. — Es az idősebbek? — Konzervatívabbak, tehát derékban szabott zakókat ren­delnek és koptatóval kérik a nadrágot. — Felöltőket, télikabátokaí rendeltek már? — Majd csak szeptember végefelé. A divat valószínű itt is marad, tehát egysorosak és egyeneshátúak lesznek. Eddig a felvilágosítás. Az idevágó „szakirodalom” pedig ezt mondja: Világszerte terjedőben van az az irányzat, amely a férfi­divat változásainál alapvető követelménynek tartja a mo­dern kor szelleméhez való al­kalmazkodást. A dolgozó em­ber öltözéke, amellett, hogy elegáns, tegye lehetővé a sza­bad mozgást, legyen praktikus és színeiben derűs. Ezt az igényt leginkább a francia­olasz stílus valósítja meg. A zakóknál eltemettük a zsák-, illetve V-alakú hátvonalat, s idén a túl rövid zakótól is el­fordulunk. A most divatos, né­hány centivel hosszabb zakók, karcsúbb megjelenést biztosí­tanak. A derék alatt lágyan követi a test vonalát, ugyan­csak sziluettszerűen alkalmaz­kodik a váll eséséhez és a hát­formához. A felöltők vonala lefelé bővülő, sporthatású le­het. Kői ruhák A ktsz nőiszabóságának ren­delt részlegénél Abonyi Béláné szabásznő ezzel kezdte a fel­világosítását: — Az egri nők gyorsan meg­barátkoznak az újdonságokkal. A bársonyt azonban nagyon szeretik, igy őszre is legtöbben bársonyból készült alkalmi ru­hákat varratnak. A fazonban egyébként a két véglet uralko­dik: a nagyon bő és a nagyon szűk. A paszpolos ritka, nem praktikus... A varrónők közül megszólal valaki: — Varrni sem jó... Ezt ismét Abonyi Béláné mondta: — Az őszi kosztümöknél ki- lenctizedes egyre kevesebb ké­szül, helyettük inkább a hét- nyolcados a divatos. A szok­nyák rövidebbek, a köpenyek pedig egészen bővek. A nőiruhák anyaga nagyon változatos, de őszre valószínű, hogy a tweed anyagok vezet­nek majd. S közvetlen utána a melírozottak következnek. A dolgozó egri nők számára legmegfelelőbb a kétrészes ru­ha, a kiskosztüm és a ruha- kiskabát megoldás, valamint a simavonalú, nem összevagdilt kabátok. És jellemző az egri nők ízlésére, hogy általában minden fajta és fazonú ruhát varratnak, ami csinos, újszerű, de nem hóbortos, eltúlzott. Az őszi kabátoknál újdonság az úgynevezett tojásvonal, amit szelidebb formában minden bizonnyal az egri nők is át­vesznek. A kabátok — amint ezt a szakirodalomban olvas­hatjuk — a háton erős borulá­sai készülnek, fent lazák, le­felé enyhén bővülő vonalúak. Ez a vonal egészen más, mint az évekkel ezelőtt divatos, le­felé szűkülő kabáté volt. Ismét kedvelt a bevarrott ujj, eléggé mélyen elhelyezett ujjabevar- rással, ami formailag a japán­szabású kabát hatását kelti. A gallérok már kisebbednek, és gyakori a teljesen sima, fel­varrott zseb. Divatáruk Az egri Bajcsy-Zsillinszky utcai Divatház polcai zsúfolá­sig teltek a legújabb pulóve­rekkel. Az elől összefutó csí­kos, finom pasztellszínű pulló- verek lesznek ősszel kereset­tek és a gombos fazonú kulik. Egyébként a kötöttáruban, akárcsak a kalapokban, a pasz- tellszínűek a divatosak. A kalapok közül, mint Berta Andorné eladó mondja, a kis- szélű, magas tetejű, úgyneve­zett tok-kalapok lesznek őszre is divatosak. Frizurák Az egri nők egyik kedvelt, fodrászüzlete a posta mellett levő 8. számú fodrászat. Ka­lauz József és Tóth Józsefné szerint már kevésbé divatos a platina szín, inkább a vörcs árnyalatai, a bronz színű haj lesz a divatos. A frizurák kö­zül most a rövid, arcra fésült forma a divat, de sok nőnek tetszik a félrefésült, félfrufrus megoldás is. Az ifjabb hölgyek kedvelik a tépett frizurát, a középkorúak pedig a rövid és hullámos hajat szeretik in­kább. A bizsu Es végül hadd említsük meg azt is, hogy őszre — természe­tesen eltűnnek a nyári színes, tarka gyöngyök és klipszek — helyettük a fehér, estélyi jel­legű koliék fogynak az ékszer­boltokban. Szántó István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom