Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-17 / 220. szám

I960, szeptember 17., szombat NEPÜJSAG 8 Az egri úttörő vasút próbaút] a a kendőzés... amely hivatva van arra, hogy némi kis, megbocsátható, asz* szonyi praktikával csinosabbá tegye a nőket, megőrizze az asszonyok fiatalságát — hiszen ez ma már nem luxus. És meg is értheti mindenki, hogy az asszony — vagy legyen lány —, akinek arcáról már kissé lehervadtak az első fiatalság rózsái, felveszi a harcot a ráncocskák ellen, virulóbbra igyekszik varázsolni ajkait. De az már jóval nehezebben ért­hető, hogy mindezt 16—18 éves lányok teszik nálunk. Arcuk hamvasságát enyhe pirosító foltokkal leplezik, ajkuk üde vonalait centis rúzsréteg fedi, szemöldökük és pilláik raga­csos festéktől feketévé változnak — mert ez így divat. Hoz­zájön még ehhez az időnként színét változtató haj, a kármin színben játszó körmök a kezecskék végén. így válik az asz- szonyok barátja, a kendőzés, a fiatal lányok elcsúfítójává. Vajon miért van erre szükség? Vajon egyetlen lányos ma­mának sem jut eszébe, mennyivel szebb volna csemetéje üde természetes színeivel? —békési— Emberekről - jellemekről Aki könnyen felejt Az úttörőmozgalom megala­kulásának 15. évfordulója al­kalmából Eger város 11 úttörő- csapata részvételével őszi ha­dijátékot, számháborút rendez­nek Szarvaskő környékén, szeptember 18-án, vasárnap. Ez lesz a tanév első nagysza­bású rendezvénye. A támadók célja a védők birtokában levő hadijáték-zászló megszerzése, amelyet 1957-ben avattak har­ci zászlónak. A védőcsapatok színe kék, a támadóké piros. A parancsno­kok a felnőttek közül kerülnek ki. A hadijáték főparancsnoka Kovács Domonkos, a munkás­őrség úttörő-megbízottja, a vá­rosi úttörő elnökség tagja. A védők parancsnoka Kulcsár József és Cselkó Sándor, a tá­madóké: Hubai László és Ma­rosvölgyi Ignác elvtársak. A csatakezdést és befejezést kürt jelzi. A támadók és vé­dők parancsnoksága előzőleg kint járt a helyszínen, s nagy­ban szövik haditervüket. Lá­zas készülődésben és izgalom­ban van mintegy 1200 úttörő, akik egyben az úttörővasút próbaútját is várják. Az úttö­rővonat Eger—Felnémet— Szarvaskő-bányáig közleke­dik, mintegy 10 kilométeres szakaszon. A leendő úttörő­vasutasok egész nyáron kikép­zési tanfolyamon vettek részt, mind elméletben, mind gya­korlatban. Az úttörővasutas egyenruhákat már leküldte a csillebérci úttörővasút. A két úttörőcsapat testvér­csapat viszonyban van. A jövő kis vasutasai a budapesti úttö- rővasúton is voltak tapaszta­latcserén, így az egriek is visz­szavárják őket. Az irányítás­ban a kiszesek és a felnőttek is helyet kapnak. Minden szülőt és érdeklődőt szeretettel vár­nak e mozgalmas, nagy ese­ményt és szórakozást nyújtó napra. Az első úttörők által irányított szerelvény, vasárnap 5,30 órakor indul a felnémeti úti TÜZÉP-teleptől. Folyama­tosan — három vonat —, inga­járatban közlekedik, kb. 20 percenként. Az utolsó szerel­vény visszaérkezése 19,30. Boconád alig háromezer la­kost számláló község, a Tárná vidékén, de fejlődése az utób­bi egy-két esztendő alatt mé­gis jelentős. Már maga az a tény, hogy szorgalmas paraszt­sága termelőszövetkezetbe tö­mörült, olyan, sorsdöntő és je­lentős esemény, amely nagyon hosszú időre megszabja a ten­nivalókat, a további fejlődés irányát. Az új műút, amely ma már összeköti Gyöngyöst és Hevest, Boconád számára is igen nagy jelentőséggel bír, hiszen így sokkal könnyebb, biztosabb és ami a legfontosabb, gyorsabb a forgalom lebonyolítása, örül a falu népe az új útnak, noha most már — mint mondják—, mindent meg lehet vásárolni a faluban is, nem kell érte vá­rosba utazni. A község áruellátásáról be­szélgetünk Nagy Tibor szövet­kezeti főkönyvelővel, Juhász Ignác és Csörgő Zoltán föld­művesszövetkezeti boltveze­tőkkel. Nagy Tibor, aki mint főkönyvelő, fejlődésében lát­hatja a forgalmat, elmondja, hogy a lakosság jobb ellátása szempontjából igen nagy je­lentősége volt az önkiszolgáló bolt megnyitásának, amelytől eleinte ugyan kissé idegenked­tek a vásárlók, de amely már bevált és jelentős forgalmat bonyolít le. Az önkiszolgáló üzlet megnyitása lehetővé tet­te azt, hogy nyisson a földmű- vesszövetkezet egy iparcikk üzletet, ahol valóban az ipar­cikkek széles skálájában válo­gathatnak a vásárlók. Az új iparcikkbolt munká­járól és eredményeiről Juhász Ignác boltvezető nyújt tájé­koztatást és elmondja, hogy edényféle, textilneműk, kály­hák, kisgépek, motorok, rádi­ók egyaránt vásárolhatók üz­letükben. Szállítják a szerződéses aprómagvakat a megye tsz-ei Megyénk termelőszövetkeze­teiben a szerződéses borsó be­takarítása befejeződött, csupán a Viktória-fajták betakarítása van még hátra. Szállítása is folyamatosan történik, de ugyanakkor a borsó mellett megkezdődött a lencse, olaj­len, szegleteslednek, tavasz­bükköny és szöszösbükkönv cséplése is, valamint megkez­dődött a szállítás a MEZOMAG átvevő-helyeire is. — Általában minden új iránt nagy az érdeklődés, — magya­rázza és számlákat mutat, amely szerint az új cikknek számító, 430 forintos Damulon paplanokat szinte elkapkodják a vásárlók. És említ még né­hány érdekes adatot, amely rá­világít mind az igényekre, mind a forgalom nagyságára, de nem utolsósorban a vásárló­erőre. — Az iparcikküzlet második negyedévi forgalma 884 000 fo­rint volt. Ez idő alatt elkelt tizenkét kályha, huszonöt vi­lágvevő rádió, ötven kerék­pár, hat motorkerékpár is. A földművesszövetkezet tag­ságáról és igazgatóságának munkájáról szólva a szövetke­zet főkönyvelője elmondotta, hogy 861 fős szövetkezeti tag­ságuk van, az igazgatóság és a felügyelő bizottság pedig rend­ben, időben ülésezik, betölti hivatását. A tagságnak a szövetkezet iránti érdeklődését mi sem bi­zonyítja jobban, mint a rész­jegyek számának állandó emelkedése. Jelenleg 136 O'OO forint értékű részjegy talált gazdára és az egy főre eső át­lag 156 forint. Vannak úgyne­vezett „nagy” részvényesek is, mint például Zachratka József, akinek kilencszáz, vagy Fehér Márton, a Petőfi Tsz elnöke, akinek 1100 forint értékű rész­jegye van. A jó munka ered­ménye az is, hogy például az első félév az idén 154 000 fo­rint tiszta nyereséggel zárulta szövetkezet számára. Az a tény, hogy a földmű­vesszövetkezet és a termelő- szövetkezet kapcsolata a leg­jobbnak mondható a faluban, még inkább segíti, erősíti a szövetkezeti gondolatot és még szebb, még kiválóbb eredmé­nyekkel biztat a jövőt illetően. Éktelen lárma, szaladgálás verte fel egy délután a folyó­part csöndjét. A parton tanács­talanul futkosó, ordítozva a folyó közepére mutogató tö­meg, a szennyes vízben pedig egy férfi viaskodik a hullá­mokkal. Még tartja magát, de már fogytán az ereje, szemé­nek rémült pillantása a parton futkosókra mered és időnként artikulátlan hangon sikolt se­gítségért, Már-már majdnem alul­marad a fuldokló a szennyes áradattal szemben az életéért folyó küzdelemben, amikor a határozatlanul futkosó, jajve- székelő tömegből a parton ki­válik egy férfi, s a vízbe vetve magát, erőteljes karcsapások­kal küzdi le a hullámok sodrá­sát, a „szárazon maradtak” biztatása közben megragadja a fuldoklót és partra vonszolja... Néhány, hosszúnak tűnő perc után Nagy, a fuldokló, magá­hoz tér és forró kézszorítással hálálkodik Kissnek, élete meg- mentőjének. — Az életemet köszönhetem önnek, az ön férfias, emberi bátorságának, ön megmentet­te az életemet, rendelkezzék velem. Egy életet meghálálni, tudom, soha sem lehet, de míg én élek, soha, egy pillanatra sem felejtem el, kinek köszön­hetem életemet, mivel tarto­zom önnek. Nagyon, nagyon köszönöm — mondja elcsukló hangon és többször arcon csó­kolja a zavartan mentegetőd- ző Kisst... * Egy év telt el. Nagy már el­felejtette az elmúlt nyári ka­landját, akkor jut csak eszébe, ha Kissel találkozik, aki annak az üzemnek a lakatosa, ame­lyikben ő csoportvezető. Mint most is. Ott mennek szemben egy­mással az utcán, egyik haza­felé tart a munkahelyéről, a másik munkahelyére siet. Nagy lelkében egy pillanatra felvil­lan az elmúlt veszély, látja Kiss derűs mosolyát ott, szem­ben vele, aztán félrefordítja a fejét és még csak vissza sem mukkan Kiss köszönő szavai­ra... * Két és fél évvel ezelőtt tör­tént az a sajnálatos eset, hogy egy ember majdnem áldozatul esett a folyó hullámainak. De ki gondol most erre, a nyere­ségrészesedés osztását követő banketton? Ki gondolhat a ha­lálra, mikor körülötte a jó­kedv, a derű, az élet tobzódik. Mikor olyan fiatal még és az élettel szemben annyi, de any- nyi követelni valója van. Van, aki gondol. Nagy főosztályvezető ott áll, kezében borospohárral, egész­ségesen, kinevezéstől büszkén, és mámorosán egy csoport kö­45 fokos melegben Pásztor János, a Gyöngyösi Téglagyár berakómun­kása. a legnehezebb munkahelyen dolgozik. Naponta 19—20 ezer téglát rak be a kemencébe. A 24 éves dolgozó jó munkájáért már kétszer sztaJianovista oklevelet és kétszer sztahanovista jelvényt kapott. Augusztus 20-án ugyancsak kiváló dolgozó jelvénnyel jutalmazták, amellyel megkapta a kétheti fizetését is. Mint a téglagyár KISZ-titkára, nagy segítséget nyújt a munkában a többi fiataloknak is, akikkel közösen mindig a legjobb eredményeket érik el. (Foto: Kiss Béla) Vashegyi László Új üzletek, több iparcikk a falvakban MAR NAPOKKAL a KISZ- vezetőség újjáválasztó taggyű­lést megelőzően serény munka és izgalom jellemezte a MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalat ifjúsági szervezetét. A vezetőség minden egyes tagja részt vett a taggyűlésre összeállított beszámoló elkészí­tésében. Ki-ki a munkaterüle­tén és a reszortjában szerzett tapasztalatokat, elért eredmé­nyeket és a még meglevő hiá­nyosságokat mondta el a be­számoló készítésénél. Nemcsak a vezetőségi tagok, hanem a KISZ-fiatalok is lelkesen ké­szültek, szervezték a taggyű­lést, dekorálták a helyiséget. Az izgalom, amely a fiatalok körében uralkodott, érthető volt, hiszen a városi KISZ- bizottság, mint legjobb KISZ- szervezetet, őket jelölte ki az ünnepi, minta KISZ-vezetőség újjáválasztó taggyűlésre. A fia­talok érezték ennek jelentősé­gét. Szerdán délután, a szépen dekorált helyiségben, csaknem valamennyien megjelentek a kitérőgyári KISZ-tagok. Eljöt­tek a vendégek is, a városban levő vállalatok, termelőszövet­kezetek és intézmények KISZ- titkárai, hogy leszűrjék a ta­pasztalatokat Az elnökségben helyet fog­laltak Molnár Gusztáv, a vá­rosi pártbizottság titkára, Ba- ráz József, a KISZ Központi Bizottság munkatársa, Nagy Sándor, a KISZ Heves megyei Bizottságának szervező titkára, Bata József, a KISZ városi tit­kára, Heisler Vilmos igazgató és Herczeg István, a vállalat párt-alapszervezetének titkára. AZ ÜNNEPSÉG kezdetén, a Il-es számú Rákóczi Ferenc Általános Iskola úttörői szere- tetük jeléül virágcsokrokat ad­tak át a KISZ-vezetőknek. Minta vezetőségválasztó ICISZ-gyűlés a MÁV Kitérőgyártó ÜV-nél Az elnöki megnyitó, s a je­lölő bizottság megválasztása után Nádudvari István, az alapszervezet KISZ-titkára tartotta meg a vezetőség beszá­molóját, amely az elmúlt há­rom és fél év munkáját tük­rözte. 1957-ben, szervezetünk meg­alakításakor, legfőbb feladat­nak azt tekintettük, hogy tisz­tázzuk az ifjúság körében az ellenforradalom okozta eszmei és politikai zűrzavart, ugyan­akkor hathatós segítséget nyúj­tottunk az üzem vezetőinek a termelés megindításához. Fon­tos feladatnak tekintettük a becsületes munkásfiatalok szervezetünkbe való tömöríté­sét is. A kezdeti időszak ne­hézségeit fiataljaink jól oldot­ták meg. Ezek után fogtunk hozzá a fiatalok tervszerű ok­tatásához és nagy gondot for­dítottunk arra, hogy minél több olyan fiatal legyen szer­vezetünknél, akiket az MSZMP helyi szervezetébe tagjelöltnek, illetve tagnak javasolhatunk. Az ez irányban végzett mun­kánk eredményes volt. Az el­telt időszak alatt 15 fiatalt ajánlottunk a pártszervezetbe. Elmondhatjuk, hogy szerveze­tünkön belül a kommunista közösség kialakításának leg­jobb útjait járjuk. Problé­máink azonban voltak és ma is vannak, különösen az ateista nevelés területén. Bár ezen a téren is értünk el eredménye­ket, szép számmal rendeztünk KISZ-esküvőket és névadó ün­nepségeket is. Az 1958-ban szervezett KISZ- oktatásban 54 KISZ-fiatal kö­zül 53-an részt vettek. Jelenig is fontos feladatnak tartjuk, hogy a párt Központi Vezető­ségének határozatait a szerve­zett oktatáson keresztül minél szélesebb körben terjesszük a fiatalok körében. A PART FELHÍVÁSÁRA aktívan kapcsolódtak be fiata­lok a mezőgazdság szocialista átszervezésébe. Részt vállaltak a termelőszövetkezetek meg­szilárdításában, a különböző építkezéseknél, a kenyérgabo­na betakarításánál. A város szépítéséért folyó társadalmi munkában is sokan vettek részt az üzemünk fiataljai kö­zül. 1959 és 1960 első félévé­ben 12 248 társadalmi munka­órát töltöttek különböző mun­kahelyeken. Elmondhatjuk, hogy KISZ- fiataljaink példamutatóan megállták helyüket a terme­lésben is. Ezt bizonyítja az a tény, hogy vállalatunk veze­tősége több ifjúmunkást rész­ben oklevéllel, részben pedig kiváló dolgozói oklevéllel tün­tetett ki. Fiataljaink az elmúlt évek folyamán több százezer forint értékű megtakarítást ér­tek el. Az 1959. évben például a KISZ-fiatalok 20 tonna fé­met gyűjtöttek. Lelkesen kap­csolódtak be a fiatalok a VII. kongresszus tiszteletére indí­tott munkaversenybe, és annak eredményesebbé tételére há­rom ifjúsági brigádot szervez­tünk, amelyek célul tűzték ki a szocialista brigád cím elnye­rését. Ezek a brigádok eddigi munkájuk folyamán eredmé­nyes munkát végeztek és ma már egy ifjúsági brigádunk büszkén viseli a szocialista bri­gád címet. A vállalatvezetés értékelte a KISZ-fiatalok céltudatos mun­káját és öt KISZ-tagot vezető munkakörbe helyezett. Ez a tény elismerése a KlSZ-szerve- zet termelésben végzett jó munkájának. A KISZ Központi Bizottság felhívására üzemünk fiataljai csatlakoztak a DCM mielőbbi felépítéséhez indított munka­versenyhez, s a határidő előtt teljesítettük vállalásunkat. A KISZ-kongresszus tiszteletére kongresszusi munkaversenyt szerveztünk, amelybe aKISZ-en kívüli fiatalok is lelkesen kap­csolódnak be. A termelés elsőrendű felada­ta mellett gondot fordítottunk fiataljaink kultúrális és sport­igényeinek kielégítésére is. Az üzem kultúrcsoportja, a Há- mán Kató kulturális sereg­szemlén dicséretben részesült. Ezek után a szervezetben le­vő, még meglevő hiányossá­gokról esett szó a beszámoló­ban. — A jövőben nem engedhe­tő meg, hogy a vezetőségen belül az egyes reszortfelelősök fontossági sorrendet tulajdo­nítsanak beosztásuknak, mert minden olyan reszortmunka fontos, amely előbbre viszi a KISZ-szervezetre háruló fel­adatokat — mondotta Nádud­vari elvtárs. — Majd a tízes­csoport bizalmiak munkáját értékelte, akik a fiatalok moz­gósításában, a munkaverseny szervezésében, a termelés iránt érzett felelősség kialakításá­ban és a különböző társadalmi munkák szervezésénél orosz- lánrészt vállaltak magukra. EREDMÉNYKÉNT említette; meg a beszámoló a tagszerve­zést is. Megemlítette, hogy az; 1957-ben 24 fővel alakult! KISZ-szervezet ma már több mint 100 tagot számlál. A fej lődés egészséges, bár még van tennivaló, hiszen a KlSZ-kor- osztályba tartozó fiatalok szá­ma 286 fő. Ezek után az alapszervezel gazdasági helyzetével, pénz­ügyi helyzetével foglalkozott, végezetül hangsúlyozta, hogy a KISZ-szervezet eredményes munkájának záloga a pártszer-! vezettel, szakszervezettel és a' nőtanáccsal való jó kapcsolat. A beszámolót élénk vita kö­vette, amelyen az üzemi KISZ- fiatalok mondták el tapaszta lataikat és tették meg észrevé­telüket. Molnár Gusztáv elvfárs felszó­lalásában értékelte a kitérőgyár­tó üzemi fiatalok munkáját, foglalkozott a világnézeti neve-! lés fontosságával, a termelési tervek jelentőségével és több! hasznos javaslatot tett. Többek között felszólalt Nagy Sándor, a Heves megyei KlSZ-bizott- ság szervező titkára, aki pozi­tívan értékelte a kitérőgyári fiatalok eddigi munkáját és! további sikereket kívánt. végezetül sor került a! jelölő bizottság által beter-; jesztett kilenctagú vezetőség: és a városi KISZ-értekezlet: küldötteinek megválasztására.! Majd a DlVSZ-induló elének- lésével véget ért az ünnepi KISZ-vezetőségválasztó minta-! taggyűlés, amelyen, úgy gon-! dőljük, hogy a többi vállala­tok, intézmények KISZ-titká rai is sokat tanultak. Kádár Béla zepén és felháborodottan ma­gyarázza: — Milyen emberek vannak. ; Két évvel ezelőtt Kisst, tudod, Béla bátyám, aki a te üzem- ; részedben dolgozik, egy kirán­duláson nagyon megvicceltem. Ügy tettem, mintha fuldokol­jék a folyóban és kihúzattam i magam Kissel. Azóta az „élet- > mentő” dicsfényében sütkére­zik. Nevetnem kell, azt gon- ; dolja, hogy én egyedül nem 'bírtam volna kiúszni. Ti is­imertek, tudjátok, úgy mozgok ;a vízben, olyan biztosan, mint ; a szárazföldön ... És a társaság, amely nem más, mint a folyóparton annak üdéjén tanácstalanul jajveszé- ! kelők csoportja, nem mond el- üent. Pedig tudják mi történt !ott, akkor a folyón és azt is ! tudják: Kiss nem vár köszöne- !tet, csak munkája, embersége ! után — megbecsülést. Papp János A betörők fegyvere: a tehér egér , Két 16 éves fiatalember ke- ;rült a napokban egy londoni bíróság elé, amiért különös módszerrel 780 fontot raboltak el egy londoni üzlet kasszájá­ból. A fiatalemberek az üzletbe lépve megállapították, hogy ott csupa női alkalmazott dolgo­zik. Ezután egy zsákból fehér egereket engedtek szabadon, mire az összes alkalmazottak kétségbeesetten kimenekültek. A fiúk akadálytalanul hozzá­jutottak a kassza tartalmához és eliramodtak. Csak a rend­őrséggel szemben mutatkoztak a fehér egerek hatástalanok­nak, mert a betörőket rövide­sen kézrekerítették.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom