Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-14 / 217. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Teljes „gőzzel" dolgoznak a Hatvani Konzervgyárban AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA £S A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 217. szám Ara 50 fillér 1960. szeptember 14., szerda „BALTIKA” (TASZSZ): A Baltika óceánjáróval New York felé haladó Hruscsov szovjet kormányfő táviratot kapott az angol Daily Express szerkesztőjétől. A szerkesztő a táviratban azt kérte, hogy Hruscsov válaszoljon néhány kérdésére. Az alábbiakban kö­zöljük a kérdéseket és Hrus­csov válaszait. Kérdés: Mit üzen a brit közvéleménynek abból az alkalomból, hogy partjaink mellett elhalad? Őszi teendők a tsz-ekben A régi termelőszövetkeze­tek az idén ismét jelentő­sen fejlesztették gazdaságu­kat, s szinte a termelés minden ágában jó eredmé­nyeket értek el. Az új szö­vetkezetek is megtették az első lépéseket a szocialista nagyüzemekben rejlő lehe­tőségek kihasználására. így megyénkben — ahol már szám szerint is magasan fö­lényben áll a szocialista gazdálkodási forma — a szövetkezeti mozgalom si­kerei már jelentősen segí­tették mezőgazdaságunkat a termelés felvirágoztatásá­ban. A szövetkezeti tagok előtt most még igen nagy és je­lentős munka áll. Itt az ősz, a betakarítás, a szántás-ve­tés ideje. Az őszi időszak szervezései, termelési fel­adatai sok tekintetben na­gyobbak és bonyolultabbak a tavaszi, nyári teendőknél is. Sikeres megvalósításuk igen jelentős mértékben já­rul hozzá a termelőszövet­kezetek további gazdasági megszilárdításához. erősí­téséhez. A betakarítással az esztendei munka gyümölcse kerül biztonságba, az őszi trágyázással, gondos talaj- előkészítéssel, vetéssel pe­dig megalapozzuk a jövő esztendei jó termést. A gya­korlat az idén is számtalan példával igazolta, hogy az őszi mélyszántás elvégzésé­vel, trágyázással, az időbeni vetéssel, igen jelentős mér­tékben lehet és kell is emel­ni a termésátlagokat. Jövő­re több búzát akarunk ter­melni és e feladat azt is jelenti, hogy minden mező- gazdasági munkát úgy vé­gezzünk el, hogy a cél meg­valósulhasson. Heves megye szántóterü­letének legnagyobb részén már kialakították a nagy­üzemi táblákat. A nagyüze­mi táblák kialakítása, a ve­tésforgó, a helyes munka- szervezeti formák, mind­mind alapot nyújtanak, a mostani gazdasági évtől kü­lönösen, a nagyüzemi ter­melési módszerek alkalma­zására, s meggyorsítják a szövetkezeti gazdálkodás­ban rejlő tartalékok feltá­rását, használatát. És e munkákat egyre na­gyobb mértékben segítik a gépek, amelyek javítják a munkák minőségét, s köny- nyítik a szövetkezeti pa­rasztság dolgát is. Termé­szetes azonban, hogy a gépi és fogaterő megszervezése egymagában nem old meg mindent. A siker döntő és legfontosabb feltétele a szö­vetkezeti tagok és család­tagok rendszeres munkája. A termelőszövetkezetek többségében nincs is baj ezen a téren, de azért akad­nak olyan szövetkezetek, ahol egyes tagok nem dol­goznak rendszeresen és ez az oka a késedelmeknek is, amelyekből azután a ter­mésátlagok csökkenése szár­mazik. A betakarítás idején különösen veszélyes a kése­delmes munka, hiszen nö­veli a szemveszteségeket, megrövidíti az egyéneket éppúgy, mint az egész tag­ságot. Van tehát teendő bőven. Szövetkezeti parasztságunk, amely szorgalmát, igyeke­zetét már bebizonyította, minden bizonnyal sikerrel és eredménnyel teljesíti majd feladatát az őszi hó­napokban is. s munkájuk­kal megvetik az alapját a jövő évi gazdag termésnek. Ismét tűzesetet okozott a gondatlanság Az elmúlt napokban Kaiban, a Jászapáti úton kigyulladt két lakóépület. Tetőzete telje­sen leégett, de kárt szenvedtek a melléképületek is. Az anyagi kár összege jóval meghaladja a 20 000 forintot. A tűzesetet gyermekek játé­ka okozta, ugyanis a kicsik a szalmakazal mellett gyufát gyújtogattak és így kapott lángra a szalma, később az épület. A tüzet csak a füzesabonyi és egri állami tűzoltóság se­gítségével tudta eloltani a Icáit honvédség. Az egész utcasor veszélyben forgott, de a tűzol­tók, valamint a honvédek de- rekas munkájával mégis sike­rült a nagyobb károkat meg­akadályozni. Ez ismét egy eset, amely ta­nulságul szolgálhat a kisgyer­mekes szülőknek arra, hogy féltő gonddal óvják gyerme­kük minden lépését és jobban ügyeljenek rájuk. A MINŐSÉG — LÉTKÉRDÉS ★ G. Molnár Ferenc: AZ ISKOLAREFORM TÉZISEIRŐL TANÁCSKO­ZOTT A MEGYEI TANÄCS MŰVELŐDÉSÜGYI OSZTÁLYA ★ Solymár József: A NEHÉZ ESZTENDŐ ★ VIGYÁZNÁK RAJUK ★ hírek ★ A MEGY’EI LABDARÜGÓ- BAJNOKSAG EREDMÉNYEI ★ OLVASÓINK ÍRJAK — PANASZOLJAK Uj tanszék az Egri Pedagógiai Főiskolán Az iskolareform célkitűzései között szerepel, hogy az alta­lános iskolákban fokozatosan mindenütt bevezetjük a poli­technikai képzést. Ennek ke­retében a tanulókban gyakor­lati készségeket is alakítunk ki, a munka végzésére. Még lényegesebb ennél az, hogy a termelés alapelemeivel, a mai ipar és mezőgazdaság alapvető munkafolyamataival minden magyar gyerek megismerke dik. Ennek a nagy horderejű re­formnak természetes következ­ménye az, hogy a tanárképzés profilján is változtatni kell. A műszaki ismereteik és gyakor­latok, valamint a mezőgazda- sági ismeretek és gyakorlatok tárgyai oktatására tanárokat kell képezni: Ezt a feladatot már a múlt évben elkezdték a pedagógiai főiskolák. Á műve­lődésügyi miniszter ez év szep­temberében két új tanszéket létesített az Egri Pedagógiai Főiskolán is, és a tanárképzés és gyakorlatok, illetve mező- gazdasági ismeretek és gya­korlatok tanszék már meg is kezdte működését. Ssovjet turistacsoport látogatott Heves megyébe Az elmúlt napokban 36 tagú turistacsoport érkezett Egerbe, Rostov városából. A csoport tagjai többnyire szovhozban dolgozó munkások, akik min­denekelőtt Heves megye szóló- kultúrájával akartak megis­merkedni, különös tekintettel arra, hogy az ő szovhozuk jel­legére nézve szintén szőlőter­melő. A csoport ellátogatott Gyön­gyösre, ahol a KIOSZ vezetői hívták meg őket szőlő- és pin­celátogatásra. A vendégek el­ismeréssel nyilatkoztak a lá­tottakról, majd a csoport ne­vében ajándékokat adtak át Jenei Lajos és Orbán István KlOSZ-vezetőknek. A csoport tagjait Mészáros József elvtárs, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság me­gyei titkára is elkísérte Gyön­gyösre. A következő napokban újabb szovjet vendégeket várnak me­gyénkbe, amelynek tagjai részt vesznek majd a gyöngyö­si szüreti napokon is. Válasz: mindenekelőtt szív­ből jövő üdvözletemet küldöm a brit közvéleménynek. Aho­Falulagsi Bekötvén • . . Bekölcén, ebben a Bükk álji fajúban kü­lönös népszokást őriz­tek meg és elevení­tettek fel az embe­rek. Itt, a búcsú más­napján nagyobb ün­nepet ülnek, mint az elsőn, folyik a bor, húzza a cigány. „Falulagzit” tartot­tak hétfőn Bekölcén. Ott volt a falu aprá- ja-nagyja, kíváncsian várták a vidám me­netet, a menyasszony­nak öltöztetett fiút, a „papot”, a „jegyzőt’, meg a többieket, akik erre a napra álltak „hivatalba”. Délután négyre jár­hatott az idő. amikor elindult a lakodalmat menet végig a falu főutcáján, énekelve. Elöl a „papi teendő­ket ellátó Dorkó Kál­mán haladt, utána a fiatal „pár", a meny­asszony: Holló Pál — aki Pestről jött haza a nagy napra —. a vő­legény: Dorkó Zoltán, idős Hossó Imre, a bí­ró és jegyző egy sze­mélyben, s a többiek. Régi ruhákban, maskarának öltözve vonult, hullámzott a menet, szállt a nóta, mint az „igazi” lako­dalomban, s nem hi­ányzott a hor, a Pá­linka. Egyre emelke­dett a hangulat, s amikor megkezdőd­tek a „szertartások”, a nevetés a tetőfokára hágott. A rigmusos mondókák, az esketé- si ceremónia a ko­vácsműhelyben, a vérpezsdítő menyecs­ketánc a korcsma ud­varán — mind-mind mosolyt. nevetést csalt az érdeklődők arcára. A közel kétezer la­kosú községben csak az maradt otthon eb­ben az időben. aki beteg volt, vagy sür­gős munkája akadt, sokaság ott vert ta­nyát a kocsma körül, hallgatva, figyelve a „lagzisokat”. Lányok, asszonyok, fiúk és éltes család­apák kerekedtek táncra és vidám han­gulatban ülték meg a „bekölcei lagzit”. Régi hagyományt elevenítettek fel. S hogy ez a népi hagyomány nem vész, nem tűnik el, a legna­gyobb biztosíték arra, hogy fiatalok vették át az öregektől a kez­deményezést. szervez­ték és maguk is sze­repeltek a menetben. Ápolják a népi ha­gyományokat. a KISZ-szervezetben gazdájára talált a <>fa~ lulagzi”, nem enge­dik. hogy a feledés homályába süllyed­jen ez a bekölcei vi­dám népszokás. (-ács) Most van a munka dandárja. Éjjel-nappal dolgozik a paradicsomüzem. Megállás nélkül jön, a behordó csatornán, a mosolygósszínű paradicsom. Friss vízben fürdették, gondosan lemosíák. Gép végez majdnem minden munkafolyamatot. A felvonón artézi víz zel még egyszer lemossák, de a zöld és a romlott válogatását gondos asszonyokra bízták. Papp Erzsébet és Vancsik Béláné fürge kézzel végzik a munkát. Bizonyára elegendő és finom lesz az idei paradicsomkonzerv és sűrítmény, ■ V •" " .V - - ' -vi i r ' -.Aii !. A nemzetközi béke és barátság olyan nemes cél, amelynek eléréséért' nem szabad kímélnünk erőinket Hruscsov válaszai a Daily Express szerkesztőiének kérdéseire gyan mi a Szovjetunióban ér­telmezzük, a mi véleményünk és a brit társadalom vélemé­nye sok időszerű nemzetközi kérdésben megegyezik. A brit közvélemény — a közvéle­ményre a szó átfogóbb értel­mében gondolok — híve a- né­pek, az államok közötti vi­szony megjavításának, a hideg- háborús állapot megszünteté­sének és a leszerelési megegye­zésnek. Ez elősegíti a világbé­ke biztosítását. Mi ezt az állás­pontot képviseljük. Igaz, önök­nél vannak más álláspontok, vagy árnyalatok is a nemzet­közi kérdések értelmezésében, de ismétlem, átfogó értelem­ben beszélek a brit közvéle­ményről, amelynek abszolút többsége a béke és a barátság híve. Szeretnék ezért sikereket kívánni hazájuk közvélemé­nyének. Azt kívánom, hogy lankadatlan erővel folytassa harcát a békéért és a barátsá­gért, az államok békés együtt­éléséért. Ez csakis állhatatos és célratörő cselekedetekkel ér­hető el. A nemzetközi béke és barátság olyan nemes cél, amelynek eléréséért nem sza­bad kímélnünk erőnket. Kérdés: Hogyan értékeli az amerikai hatóságoknak azt a döntését, hogy New York Manhattan kerületére korlá­tozzák az ön amerikai tar­tózkodását? Válasz: Szerkesztő úr, ön ér­dekes kérdést vet fel. Jóma­gam úgy gondolom, hogy ön és én egyformán ítéljük meg az amerikai külügyminiszté­rium bejelentett döntését. Ha ön úgy vélte volna, hogy ez a döntés ésszerű és az ilyesféle korlátozás rendjén való, gon­dolom, nem tette volna fel ne­kem ezt a kérdést. Ha viszont feltette, nyilván azt tartja, hogy ez a döntés nem ésszerű. Egyetérthetek önnel ebben. Én is úgy vélem, hogy ez nem ésszerű döntés. Azért gondo­lom így, mert az a kormány, amely határozatot hozott uta­zásaim korlátozásáról, nyilván nem' tanúsított jószándékokat annak a szervezetnek tevé­kenysége iránt, amelynek az ülésére megyek. Következés­képpen ez a kormány nem érez egyet a megoldásra váró és az ENSZ-közgyűlés napi­rendjén szereplő kérdések ren­dezésével. Ha az Egyesült Államok kor­mányát jószándék és az egész emberiség szempontjából ha­laszthatatlan és létfontosságú kérdések tényleges megoldásá­ra irányuló óhaj vezette volna, nem akart volna ilyen helyzet­be juttatni engem. Ilyen dön­tés ugyanis nem illik az álta­lam képviselt ország és az em­lített kormány képviselte or­szág jobb megértéséhez. Nem szabad, hogy egyes személyek­nek, egyik vagy másik társa­dalmi-politikai rendszerhez fűződő egyéni rokon- vagy el­lenszenv vezéreljen bennün­ket, hanem reálisan kell a földünkön kialakult feltétele­ket figyelembe vennünk. A tényleges helyzetből kell kiindulnunk és tudomásul kell­vennünk, hogy ma a kapitaliz­mus sem vállal, sem másképp nem tudja kiszorítani a szo­cializmust, amely egész sor (Folytatása a 2. oldalon}

Next

/
Oldalképek
Tartalom