Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-13 / 216. szám
4 NÉPÚJSÁG 1960. szeptember 13., kedd Beszedett szám A közelmúltban Hevesre, a hevesi járás termelőszövetkezeteihez látogatott a Kossuth Könyvkiadó mozgó árusító, könyvesboltja. Mezőgazdasági szakirodalom mellett szép számmal vittek magukkal szépirodalmi műveket, külföldi és hazai klasszikusok halhatatlan írásait, költők verses köteteit. a műveltség egy kis csokrát nyújtották a járás földdel bánó dolgozóinak. A járás termelőszövetkezetei örömmel fogadták ezt a kis csokrot, s a kultúrhelyiség rádiója, lemezjátszója. de már legtöbb helyen a szövetkezet televíziója mellé új állványt helyeznek el. a könyvespolcot, ahol a kis házi könyvtárukat, könyveiket helyezik el. Százhúszezer forint értékben vásároltak könyveket a járás termelőszövetkezetei Ez a szám beszédesen bizonyítja a szövetkezetiek tudásszomját. az új, a több iránti törekvésüket. (p. e.) — A HELYIIPARI és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága szeptember 16-án nagyatatíva-értekezletet tart az egri szakszervezeti székházban, ahol megtárgyalják a II* * kongresszus óta végzett munkát és a szakszervezetek III. kongresszusa előtt álló feladatokat. A főreferátumot Seprényi Sándor elvtárs, a HVDSZ főtitkára tartja.- A KÖVETKEZŐ héten megkezdik a kukorica törését a tenki Béke Termelőszövetkezet tagjai. A szövetkezet 260 katasztrális hold kukoricájáról 21 mázsás átlagtermés betakarítására számít. A szép termés elhelyezését is biztosították már a szövetkezetiek. — GYORS ÜTEMBEN ha lad a recski 3. számú Kőbánya Vállalat sodronykötélpályájának nagyjavítása és újrafestése. A kőbányát a törőüzemmel összekötő sodronykötél-pályán sokszor százméteres szakadékok fölött dolgoznak a festők, szerelők, hogy biztonságosan közlekedjenek a csillék, folyamatos legyen a termelés.- SAJÁT ERŐBŐL bővítik 20 férőhelyes sertésfiaztatóju- kat a boconádi Búzakalász Termelőszövetkezetben. A harminc férőhelyre tervezett épületben helyet biztosítanak a következő évben gyarapodó anyakocáknak is. — AZ ATKÄRI tangazdaságnál gazdasági épületeken dolgoznak a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat munkásai. Az új épületeket a tervek szerint még a hideg idő beállta előtt átadják rendeltetésének.- MENTŐÁLLOMÁS épül Egercsehiben, ezzel egy időben beindul a mentőtanfolyam is, harminc fővel. A tanfolyamat Varga Lajos főmérnök vezeti, a hallgatók november elején vizsgáznak a tanultakból. I ■ T em. MII Veszettség miatt körözték Egy fiatal norvég mérnök óriási megdöbbenéssel tapasztalta, hogy Velence föpostáján a tisztviselő várakozásra szólította fel, majd értesítette a rendőrséget. Két rendőr bekísérte a norvég turistát az őrszobára, ahol legnagyobb megkönnyebbülésére közölték vele, hogy nem akarják letartóztatni — csak kórházba szállítják. .4 kórházban azonnal veszettség elleni oltást kapott. A bonyolult történet magyarázata a következő: Coldbjor- sen mérnök néhány nappal korábban Sevillában egy kutyát mentett ki egy kútból, s a kutya megharapta. Sebét bekötözték és a mérnök tovább utazott Velencébe. Közben kiderült, hogy a kutyán, amely még két embert harapott meg, a veszettség jelei mutatkoztak. Ekkor kétségbeesetten kutatni kedtek a norvég turista után, aki, szei encsére, meghagyta címét a sevillai szálloda portásánál. Ámbár nem mutatkoztak rajta a megbetegedés jelei, az óvatosság kedvéért — miután hollétét kinyomozták, őt is beoltották veszettség ellen. A szülői felelősségről A gyermek öröm és gond, boldogság és aggódás egyszerre. Ezt mindenki tudja, akinek volt, vagy van gyermeke. Életünk egyik fő célját az képezi, hogy gyermekeinket tisztességben felneveljük, lássuk boldogságukat és örüljünk a szülő örömével sikereiknek Mert ugye milyen boldogok azok a szülők, akik elmondhatják: van egy tanár-,t vagy egy vasesztergályos fiam. Igazán derék, becsületes ember, szereti mindenki, szépen keresi, és most várják az első babát. Ez már lényegében a beteljesült szülői öröm, amely értelmet ad az életnek, megszépíti, aranyszálakkal fűzi át az öreg napokat. Ismerek hetvenéves bácsit, akinek tizennégy éves fiát most vették fel a Vasútipari Technikumba, és aki így búcsúzott a középiskolába induló gyermekétől: —Addig nem halok meg, fiam, amíg el nem végzed az iskolát! — Igen. A gyermek, a vágyak éltetnek, értelmet adnak az életnek, s messzebbre tolják a halált. Sajnos azonban, találkozni lehet olyan szülőkkel is. akik sírva panaszkodnak, ha gyermeküket hozza szóba valaki. Nem vádolják, talán nem is okolják, de fáj, sajog a szívük, egy elhibázott, vagy éppen elrontott élet, ifjú élet láttán És lehet kifogás ilyenkor számtalan: hogy rossz barátok, az ital. kártya, züllött társaság, de mindez semmit sem segít, és a kérdés éles felkiáltó jelként tovább is megmarad, vádol: — Mit tett a szülő? Mit tett és mit tehetett volna? És ha ezekre a kérdésekre nincs elégséges felelet, akkor örökös bánat költözik az örömök helyére, s nincs igazi szülői boldogság. Elhibázottnak, elrontottalak mutatkozik a szülői élet, hiszen folytatásában nincs, vagy csak kevésbé van köszönet. így megfogalmazva a kérdést, egy kicsit prédikálásnak tűnik, pedig az élet ez, a való, hétköznapi élet. amelyet magunk is élünk. Vannak „jó” gyerekek, rendes emberek és boldog szülők, vannak „rossz” gyermekek és boldogtalan anyák, édesapák. És bármint latolgatjuk is a dolgokat, egyet nem lehet elsemmizni, a „szülői felelősséget”, amelynek érzése, vagy nem érzése feltétlenül kihat a gyermek későbbi életére. Vagy talán nem hallottunk még vádló gyermekekről, akik a törvény szigorával lesújtó bírósági döntés után ezt kérdezték, követelték: miért nem állított meg a bűn útján az apám? Miért engedték? És ilyenkor a könnyek mór nem jelentenek megköny- j nyebbülést. Szerencsére sokkal, nagyon sokka] többen vannak a „jó” gyermekek és a lelkiismeretes szülők, akik törődnek övéikkel, jövőjükkel, sorsukkal, és nem dobják nyakukba már tizennégy éves korban a gyeplőt. És ez is a jellemző, a jó, a tisztességes, a becsületes szülő és gyermek. De van amolyan is, s ha azt akarjuk, hogy egyre kevesebb legyen, akkor tenni is kell róla. Törődni kell a gyermekekkel nemcsak akkor, amikor még aprók, de később is. — s akkor talán még sokkal inkább. A szülői szeretet mellett éreztetni kell a szülői szigort is. okos, bölcs megfontolással vezetni, tudatosan segíteni, irányítani kell, az ifjú életeket a boldogság felé Ezt teszik az iskolák. az ifjúsági szervezetek is, de ez mind kevés akkor, ha nem párosulnak a szülői ház szándékaival, törekvéseivel. Együtt, közösen, s akkor egyre több lesz az olyan szülő, akiknek életét, öregségét boldoggá teszik gyermekeik. A gyermekek, akik vérünkből, húsunkból valók, s akiknek emberréformálásáért magunk is mindent megtettünk, úgy, ahogyan diktálta azt a „szülői felelősség”. Szalay István tanévnyitó az egri ú| Bartók Béla tér: általános iskolában Nagy anyagi áldozattal épült fel a modem, emeletes iskola Egerben, a Bartók Béla téren. Az iskola műszaki átadása néhány technikai dolog miatt késett, de vasárnap végre itt is megtartották a tanévnyitót, A sok kisgyerek várakozással tekintett szét a gyönyörű iskolában, és bizonyára sok elhatározás született a kis szívekben: „Na, erre vigyázni fogunk!” Erre kérte őket a többi között Juhász Károlyné igazgatónő is megnyitó beszédében. Három nagyon komoly feltételt állított az ünneplő gyerekek elé, amely a következő időkben jellemezni fogja majd az iskola munkáját: Benzin helyett narancslé New York Manhattan kerületében különös kísérleteket végeztek. Egy angol gépkocsi, amelyet benzin helyett desztillált narancslé hajtott, simán bekapcsolódott a forgalomba és óránként 30 kilométeres átlagsebességet ért el. Sem a motoron, sem a porlasztón nem kellett semmit sem változtatni. A kísérlethez öt gallon, újszerű „üzemanyagot” használtak fel, amely kétezer darab narancsból készült. A narancsléhez mindössze bizonyos vegyszert kevertek, amely megakadályozza a motor kopogását. Az egyetlen bökkenő, hogy a narancslé önköltsége igen magas. — Legyetek fegyelmezettek, tanuljatok jól, és ne hiányozzatok az iskolából! — mondotta az igazgatónő. Beszéde további részében szólt az iskolareform gyakorlati, máris nyilvánvaló eredményeiről, és kérte a szülőket, hogy ha kevesebb is az otthoni munka a gyermekek részére, de lelkiismeretesen igyekezzenek felkészíteni a gyereket az iskolába. Igen lényeges volt megnyitó beszédének az a része, amely azzal foglalkozott, hogy legyen a szülői ház és az iskola között még szorosabb a kapcsolat, hogy a gyermek egységes nevelését biztosítani tudják. Néhány gyakorlati megbeszélés követte az ünnepélyt, majd elszéledtek a gyerekek, hogy most már ők is, mint a többiek, táskával és teljes tud- niakarással kezdjék a tanulást. (á) 255 évvel ezelőtt, 1703. szeptember 13-án halt meg THÖKÖLY IMRE szabadsághűs. A Wesselényi-léle összeesküvés miatt menekülnie kellett Erdélybe. ahol sereget szervezett és elfoglalta Felső-Mágyaror- szág bányavárosait. A meghódított területen a protestánsok ottani elnyomása miatt a katolikus templomokat és iskolákat lefoglaltatta. Seregei Pozsonyig nyomultak előre, amikor az ország királyává kiáltották ki. Politikája, amely a török és I. Lápot császár közti ellentéteken alapult, végülis bukásához vezetett és a karlócai béke a száműzetését mondta ki. 15 évvel ezelőtt. 1945-ben hal, meg JOHAN HUIZINGA holland történetíró. Nevezetes Rotterdami Erasmusról írt tanulmánya. A holnap árnyékában mi, Európaiak, A középkor alkonya című munkái magyarul is megjelentek. A Hitler-fasiszták internálták. 90 évvel ezelőtt. 1870-ben e napon született VEDRES MÁRK szobrászművész. 205 évvel ezelőtt. 1735-ben e napon született OLIVER EVANS amerikai feltaláló, a gőzgép egyik szerkesztője. THÖKÖLY IMRE (.HemuJtaUuk- ^zlnhzeiiiktí A rendező EOR1 VÖRÖS CSILLAG Fapados szerelem EGRI BRÖDY A Fekete-tenger lánya EGRI KERTMOZI Gábor diáit GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Hüvelyk Matyi GYÖNGYÖSI PUSKIN Egy tiszta szerelem története HATVANI VÖRÖS CSILLAG Spessarti fogadó HATVANI KOSSUTH Sabella nagymama HEVES Játék az ördöggel FÜZESABONY III. Richárd PÉTERVASARA Nincs kegyelem Horváth Jenő rendező a színház új tagja, azok közül való, akiknek tehetsége korán, még a pályájuk kezdetén megcsillan és azon mód, természetszerűen érvényesül. 1944-ben végezte a főiskolát, s 1945-ben Debrecenben, a Csokonai Színház társulatánál kezdett, majd Miskolc, Pécs, Szeged nagytekintélyű színházai után, ismét visszatért Debrecenbe, ahol az államosított színház első rendező-igazgatója volt. Debrecenből Budapestre ment és az Úttörő Színházhoz szerződött, ugyanekkor vendégrendezőként a többi nagy fővárosi színház színpadán is megfordult, Budapest után Győr és Szeged színházai következtek, s így most legvégül Eger. Horváth Jenő művészi felfogását illetően a legújabb kor irányzatának követője. Stílusát a modern, dinamikus játék jellemzi. Legemlékezetesebb sikerét is e stílus jegyében aratta. Mint elmondotta, az 1956-os budapesti országos fesztiválon a szegedi színház társulata Sardou Tisztességtudó utcalány és Me- rimée A művésznő hintója című darabokat mutatta be. A fesztiválon a legjobb rendezés díját a szegedi előadások, rendezőjének, Horváth Jenőnek ítélték oda. Egerben az Úri murival mutatkozik be. Érdekes, hogy 1948-ban Debrecenben ugyancsak az Úri murival nyitották meg az államosított Csokonai Színházat. Akkor is megnyitó volt, akkor is Horváth Jenő rendezte a darabot és siker volt. ; : IS I. Szülőfalumról, Mátraballá- ról írtam hasonló tanulmányt, amelyet két kiadótól visszakaptam, annak ellenére, hogy a lektorok figyelemre méltó vállalkozásnak ítélték munkámat. Nehezen derült ki: vonakodásuk oka, az, hogy ebben a faluban még nincs termelőszövetkezet, s a lakosság ennek ellenére, főleg a bánya- és ipari munka jövedelméből, nagyon jól él. Szemrehányást kaptam, hogy az általam bemutatott állapotok, a falu népének gyarapodása szinte fölöslegessé teszi a szövetkezeti mozgalom fejlesztését. Miért van szükség az olyan falvakban is a szövetkezetre, ahol a lakosság egy része az iparból jelentős jövedelemhez jut, s ahol már korábban is gazdagok voltak a parasztok? Erre a kérdésre kerestem feleletet Atkáron, valamint arra, mit hoz az egész falut egyesítő közös gazdaság a község népének az első esztendőben. Mi történik a belépési nyilatkozat aláírása után? Mi a helyzet a nehéz esztendőben? Az itt tapasztalt eredményekről és hiányosságokról egyformán őszintén számolok be. Ügy gondolom, ez a kis összegezés ma elsősorban a pozitív vonásokkal okoz szenzációt, néhány év múlva viszont, mint a kezdetleges állapotok rajzát kezelik majd. Az egyes problémák megoldására, elsősorban a helybeli tanácsi és szövetkezeti vezetők, valamint a pedagógusok javaslatai alapján indítványt is kívánok tenni. SOLYMÁR JÓZSEF: A nehéz esztendő Részlet egy nagyobb tanulmányból E művelődésrajzhoz az ada tokát 1960. nyarán g'yűjtötterr Fontosnak tartom az időponto pontosan megjelölni, mert ; nyáreleji napokban lényegesei más helyzetet találtam, min januárban, amikor az előtanul mányokat végeztem. Nem frá zis, hogy a falu arculata, a la kosság véleménye alapvet« dolgokban gyakran hetek aiat változik. Ez a helyzet a tér melőszövetkezetbe lépéssé nem zárult le, sőt az életmód s a vélemények alakulása ez után, ha lehet, még gyorsabl ütemben következik be. A jelenlegi helyzet hitelei rögzítése mellett e fejlődés áb rázolását tartottam legfontosabb feladatomnak. Adatok a falu múltjáról Atkár, a Mátra déli lejtője alatt, Gyöngyös várostól kilenc kilométerre fekszik, meleg és termékeny, itt-ott kissé homokos területen, a budapest— miskolci műúttól délre. A 2300- as lélekszámú, 5640 katasztrá- lis hold földterületű falu a tá- gabb értelemben vett palócföld utolsó állomása. A határ déli részén már jásztanyái: vannak, s ezek lakói rokoni ás gazdasági kapcsolataik szerint, egyaránt a termelőszövetkezeti átalakulás megkezdéséig csak- nem teljes egészében Jászárok■ szálláshoz tartoztak. Benn a t faluban viszont az idősebb asz- i szonyok ma is a fül alatt ka- i rikára formázott foncsikban : viselik a hajukat. Az itt-otí ■ még fellelhető népviseleti da• rabok, szokások és hagyomá• nyok a Gyöngyös vidéki pa- > lócfalvakéval azonosak. ‘ A felszabadulás előtt Atkáron rendkívül nagyok voltak az osztálykülönbségek. Az 5640 • holdas határ majd’ háromnegyed része nyolc-tizenkét birtokos kezén volt. Dr. Dőry Gyulának 1050, Fodor Józsefnek 800, Zaleczki Jenőnek 300, Győrfi Kálmánnak 500, Fáy Zoltánnak 290 holdas birtoka volt. A Tahi, a Kürthy, a Gosz- tonfji és egyéb uraságok 50— 200 hold földet, s többnyire egy-egy kisebb kúriát mondhattak magukénak. A banktelepen 300 holdon százhúsz centiméter sortávolságra telepített rizlinget és más értékes bor-, valamint csemegeszőlőket egy részvénytársaság, amely szőlőoltványszaporítással is foglalkozott. A felvégen 40—50 gazdag parasztcsalád lakott. Ezek a családok, amellett, hogy 20— 40 hold földet birtokoltak, me- gyeszerte híres marhakereskedők voltak. Tízesével, húszasával adták-vették a vásáron a szarvasmarhát. Eszak-Magyar- országon az atkáriak mellet í csupán a tarnabodiak voltai- még ilyen híres marhakupe- cok. Egyes fondorlataik ma i: i közszájon forognak. „Ha üre: t volt a tehén, hogy vemhesnek ■ látszódjék, megetették cirok• maggal, s aztán vigyázni kel- lett, hogy az áldomás alatt nehogy megelljen”. A kupecvér elvétve még • mindig kiütközik. J. S-t s I Gyöngyösi Járásbíróság 1956■ ban szarvasmarhákkal valc ■ üzérkedés bűntette miatt egy- i évi börtönbüntetésre ítélte. A börtönből szabadulva ismét 12 , vemhes tehenet vett a vásárö- i kon és azokat rövid tartási idő után, jelentős nyereséggel ■ továbbadta. Mint visszaeső üzérkedőt, 1960-ban egy év és négy hónapra ítélte a járásbíróság. A felvégen lakó kupecgazdák gyűlölségben éltek az alvég! közép- és kisparasztokkal. A felvéget az alvégtől a katolikus templom választotta el. Mindkét falurésznek külön kocsmája volt. A község szegénysége nagyrészt a Csányi útból nyíló Potya-sorokon lakott. Azért, hogy az olcsó munkaerő minél nagyobb számban megtelepedjen, az uraságok a 30-as években parcellázást hajtottak végre ezen a területen. A kapott házhelyet száz, utólag ledolgozott gyalognapszámmal kellett megváltani. Mivel készpénzt nerr kellett fizetni, azért kapta a három utca a Potya-sor nevet A felszabadulás előtt lekicsinylés és gúny volt e meghatározásban, ma viszont mái csak tréfálkozáskor jön elő Reggel hat órakor a termelőszövetkezeti teherautóra várva gyakran elhangzik a tréfás bemutatkozás: „X. Y. vagyok, a Potya-sorról”. Erre valamelyik tanyai ember ráfeleli: „Z vagyok a Hugyókából.” Annak idején a napszámosok mindké-: kocsmába bemehettek, de asztalhoz csak akkor ülhettek le, ha a gazdák nem tartózkodtak bent. Az atkári szegénység jó hatvan esztendővel ezelőtt kapott rá a rendszeres pesti munkára. Jenes Gergely, aki „nagyon jóképű, magas, barna legény volt”, szegődött el elsőnek a fővároshoz, de aztán látva, hogy milyen jó dolgosak, válogatás nélkül felvették az atká- riakat. Csak nyárra nem volt szabad hazajönni, mert, aki otthagyta az állást, azt a következő őszön nem vették fel. A fővárosnál „szemeteskocsisok” voltak az atkáriak. Havonta egyszer mehettek haza. Vasárnap is kellett csinálni legalább egy fuvart és ott kellett tartózkodni a jószág mellett. Ha az asszony feljött, akkor ő is ott aludt a ló faránál. A köztisztasági vállalathoz egyébként mind a mai napig hűségesek maradtak. Jelenleg száztízen dolgoznak KUKA- sofőrként és kísérőként. (Folytatjuk.) t .4 Nemzetközi Lj ságit PRÁGA (CTK): A Nemzetközi Újságíró Szervezet azzal i felhívással fordult az összes újságírókhoz és újságíró-szervezetekhez, hogy szeptemberben együttesen ünnepeljék meg az újságírók nemzetközi •ó Szervezet felhívása szolidaritási napját. Ez a nap — a fasiszták által 1943-ban meggyilkolt Julius Fucik csehszlovák újságíró halálának évfordulója —, a becsület és az áldozatkészség jelképévé lett az újságírók számára. (MTI)
