Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-11 / 215. szám

I960. szeptember 11., vasárnap KEPOJSAö Csendes városok • • Oaí vannak ilyenek? 1 ’ Hát nincsenek... Kis varos, vidéki város. Mit jelentett ez? Csen­det és egy kávéházat, ahol üldögélni lehetett, akinek módja és mersze volt az üldögéléshez, nézni az üres utcát, nézni a semmit, amely­nek mélyén a nyomor, a tespedés tekergőd- zött perpetuum mobile mozgással. Vidéki vá­ros, az ernyedtség, a letargia, a közöny ottho­na, amilyben bomba szenzáció volt, ha valaki megúnta a semmitevést és öngyilkos lett, ha valaki , bár nem únta meg az életet, de éhen- halt, ha valakit megcsalt, ha valami, bármi­lyen kis valami történt, amiről fecsegni, plety­kálni lehetett. Zsarátnok. Az még egy nagy város volt. Azt mondta nekem valaki a minap: „Eger volt az ország egyik legcsendesebb városa és most...” — tárta szét a karját jelentőségtel­jesen, mert egyáltalán nem csendes ez a vá­ros. Ez a város sem. Ma nincs csendes város. Ma nincs tespedtség és közöny, unalom és te­hetetlenség, nincs „provincia", másodlagos- ság, — ma pezsgő ritmusú élet van mindenütt, az ország minden városában és hovatovább falujában is. És most nem arról van szó, hogy Egerbe, vagy Gyöngyösre egy-egy vasárnap ezrek és tízezrek utaznak pihenni, vikendezni, látni és tanulni... Ez csak az érem egyik oldala, bár ez is hűen és nagyon kifejezően tükrözi meg­változott életünket, az életszínvonal egyre ro­hamosabb emelkedését. De sokkal inkább ar­ról, hogy ez az eleven, „ünnepi"' lüktetés, a pezsgő életritmus a Hétköznapok ritmusa lett. amely magávalragadja az embert, nem tudja — még ha akarná sem tudná — tétlenül, tes- pedten nézni az élet nagyszerű tempóját. Ma már csak regényekből ismert és lassan legendává, mesévé szublimálódik a kép, a ré­gi kisváros képe, minden ostoba és üres szen­zációjával, perspektívátlan életével és pers- pektívátlan lakóival együtt. Gyöngyösön ma majd tízezer ember dolgozik üzemekben, — új üzemekben. Egerben is ezrekre tehető a munkásosztály száma, de meggyarapodott a kereskedelem dolgozóinak létszáma is. Ez egy­magában azonban még nem mond el mindent. Korántsem nőtt olyan tempóval akár ennek a két városnak, akár az ország többi városának — egy-kettő kivételével — o lélekszáma, mint amilyen gyors ütemben fejlődött életritmusa. Ha matematikus elme lennék, valahogy ilyes­fajta képletet állítanák fel, szövegbe megfo­galmazva: a lélekszám emelkedésével négyze­tes (?) arányban nőtt a hétköznapok zsongó ritmusa! De mondom, ez egymagában még nem fe­jezi ki, — az egészet. Az, hogy ünnepnapokon ezrek és tízezrek utaznak szerte az országba, hazát látni, hogy zsúfoltak a szórakozóhelyek, hogy az utcáJcon autó motort és motor autót ér, hogy buszok százai és teherautók ezrei ha­ladnak városon, robognak országúton keresz­tül, — meggazdagodott életünknek, a megnö­vekedett igényeknek köszönhetjük. S termé­szetszerűleg annak, hogy ezeket a igényeket van mód és lehetőség, van miből kielégíteni. Azelőtt Budapestre utazni egy vidéki ■ város­ból, felért egy kisebb expedícióval, amelyről hetekig, sőt urambocsá’ hónapokig lehetett be­szélni, színezni, emlékezni. Ma? Ugyan, kérem... mi van abban külö­nösebben érdekes, hogy valaki, mert valami ügye van, Pestre utazik. Beül a vonatba, vagy az autóbuszba és megy, este jön, hogy talán egy hét múlva, vagy éppen két nap múiva is­mét vonaton utazzon és ismét Budapestre. Mert a múltkor nem volt nála elég pénz és Pesten látott olyan cipőt, amit Egerben, vagy Gyöngyösön hiába keresett. Az más lapra tar­tozik, hogy ama pesti cipő ugyanolyan, mint az egri, vagy éppen hatvani! Megszűnt hát a kis városok zártsága, meg­szűntek, régen megszűntek ezek a városok holmi szigeteknek lenni az országban, amelyet hermetikusan zár el a közöny és unalom., az érdektelenség és a nyomor tengere a főváros­tól, vagy éppen másik várostól. Hallatlan arányú „népvándorlás” indult meg és nyilván tart is ezután most már mindig, — keresztül- kasul az országban, hogy lássunk, tapasztal­junk, ismerkedjünk. De.hallatlan az a tempó is — legalábbis régi mértékkel mérve hallat­lan —, ahogyan élünk, tervezünk, ahogy meg­valósítjuk álmainkat, terveinket. Felszabadultunk és felszabadultan ’lünk. Korunk, a szocializmus építésének nagy szír a kora nem tespedtségé, a kávéházi szemlélődés ideje, hanem az igazi epikerueistáké, akik él­vezik és szeretik az élet minden szépségét, gazdagságát a munkától kezdve a szórakozá­sig, a tervezés gyönyörétől a megvalósulás át­meneti kielégüléséig. Alkotunk, hogy meg­valósítsuk, amit terveztünk és újból terve­zünk, hogy alkothassunk: örök és csodálatos mohóság ez, amely érthető is, ezredévek kielé- gíttetlensége után és üdvözlendő is, mert nagy céljaink megvalósításának egyik biztos alap­ját jelenti. Nem, semmiképpen sem kanyarodtunk el a témától, — a csendes várostól. Ennyi minden, és még mennyivel több van e néhány szó mö­gött, hogy ma már nem csendesek, pontosab­ban fogalmazva, nem tespedtek a mi városa­ink. A városok élnek, fejlődnek és bennük egyre boldogabban élnek és gyarapszanak az emberek. S a pezsgő ritmusra ma már min­den bizonnyal nem értetlenkedve, hanem hoz­zászokva tekintenek le az öreg házak sokat látott falai... Gyurkó Géza Jobb látási viszonyok a televízió-képernyőn Egy Japánban gyártott erő­sítőcső segítségével sokszoro­sára lehet fokoznr a televízió­képernyő fényét, függetlenül attól, hogy a készülék milyen terem világítást kap. Az erősítő­cső konstruktőrje szerint a képernyőn a részletek az ed­diginél sokkal világosabban A külföldi szakemberek többsége ugyanazt a választ adja e kérdésre: atomhajtómű­ves rakétával. Valóban, a magfűtőanyag kevés helyet foglal el, súlya grammokban mérhető, az eredmény viszont kolosszális. A magfűtőanyag többmillió- szor akkora hőképző tulajdon­sággal rendelkezik, mint a kö­zönséges vegyi fűtőanyag. — Az Urán — 235 bomlása köz­ben például 1 kg „tüzelőanyag­ból” 16,7 milliárd nagykalória fejlődik, míg a legjobb reaktív tüzelőanyagok hőfejlesztő ké­pessége egyelőre nem több, mint 3000—3500 kalória. A naprendszer határain belül Ismeretes továbbá hogy a rakéta hatásfokának második fontos feltétele a sugárcsőből kitörő gázok sebessége. Az atomhajtóműnek itt is óriási előnyei vannak. Az atom-raké- tahajtómű lehetővé tenne úgy­szólván bármely bolygóközi repülést a naprendszer hatá­rain belül. A nagy sebesség folytán négy órára csökkenne a Holdra, 49 órára a Marsra. 36 órára a Vénuszra való re­pülés ideje, összehasonlítás­képpen megemlítjük, hogy kö­zönséges tüzelőanyagok fel- használása esetén legalább 50- 60 napra lenne szükség ahhoz, hogy eljussunk a Venus-ra. Igen ám, csakhogy az atom­tüzelőanyagnak is megvannak a maga kellemetlen tulajdon­ságai, amelyek, ellen küzdeni kell. láthatók, általában a képer­nyőn a felismerhetőség alsó határa eddig 0,7 mm volt, míg az erősítőcső beépítésével 0,3 mm-nyi részletek is láthatók­ká válnak. Az erősítőcsövet or­vosi, valamint technikai és tu­dományos célokra is kiválóan fel lehet használni. — NAGY JELENTŐSÉGET tulajdonítanak az állattenyész­tésnek, s ezen belül is a sertés- állomány fejlesztésének a ta­valy alakult káli Március 15. Termelőszövetkezet tagjai. A szövetkezetnek 20 sertés anya­kocája és hatvankét hízója van. A hízókat a megkötött szerződés értelmében még az idén átadják az Állatforgalmi VáÜalatnak. Néhány szó a villámcsapásról A villámcsapás elleni véde­kezéssel foglalkozó kutatások a leghatározottabban cáfolják azt a régi paraszti felfogást, hogy zivatar idején leghelye­sebb egy bükkfa alatt védel­met keresni. Általában egyet­len fa sem nyújt védelmet a villámcsapás ellen. Zivatar esetén legveszélyesebbek az egyedül álló fák, szabad mezők és utak. Téves az a hiedelem is, hogy a kerékpáron és moto­ron közlekedők számára a gu­mikerekek védelmet nyújtanak a villámcsapással szemben. „A tűzoltó” című folyóirat nyilvánosságra hozott adatai szerint 1950—1959 között Né­metországban összesen 479 vil­lámcsapás történt, ennek során 312 ember vesztette életét, 390 pedig megsebesült. Az áldoza­tok legnagyobb része a mező­kön dolgozó földműves volt. A városokban lényegesen keve­sebben esnek villámcsapás ál­dozatául. A folyóirat szerint, akit nyílt mezőn ér a vihar, leghelyesebben teszi, ha lefek­szik a földre. 1E1BBIBI IMII FILMFORUM 'W* »■■■■HaagaBIRBHBCflHI Fapados szerelem Ui magyar iiim * '18 — SZÍNÉSZ—PARASZT találkozó lesz szeptember 17- én Pélyen. A színház operett­együttese ez alkalommal tartja vidéki bemutató elő­adását a községben. Kertész— Horváth—Dénes: Bekopog a szerelem zenés vígjátéka ke­rül színre. Ismét egy pedagógus-téma került a mozilátogató közön­ség elé, a Fapados szerelem című új magyar filmben. A történet jól indul; egy kis­sé nyers modorú munkás meg­ismerkedik a finomlelkű pe­dagógusnővel, Szőlősi Veroni­kával. Ez az ismeretség bonta­kozik szerelemmé a film vász­nán. Ebből az alapötletből na­gyon jó filmet lehetett volna csinálni, hiszen a két külön­böző természetű ember egy- másratalálása fordulatokban gazdag cselekményt biztosított volna a film számára. A film alkotói azonban nem elégedtek meg ezzel az egy­szerű, de jó témával, bonyo­dalmat akartak, bonyodalmat mindenáron s így elrontották a jól induló filmet. Az természetesen helyes, hogy a fiatalok mellett helyet kapott a filmben —' ha vázla­tosan is — az iskola ábrázolá­sa. De miért kellett a múltból itt maradt Majzikékkal komp­likálni a film cselekményét, s főleg ’ mi szükség volt a kis diáklány öngyilkosságára? Nem, ez a két szál — az if­jú szerelmesek és az öngyilkos kislány — sehogyse tartozik egybe, s a film alkotóinak sem sikerült egységes egésszé ko­Legjobb brigádok a feltáráson Nem egyenletes a szán porter ni el és — háztűznézőben a Recski Ércbányánál Lassan már országos problé­maként emlegetik a Recski Ércbánya helyzetét, hogy az érctellérek kimerültek, leállás veszélye fenyegeti a bányaüze­met, a flotálót. Az újságok öles cikkekben írnak róla, be­számolnak a geológusok kuta­tó munkájáról, az eddigi ered­ményekről. S mi a helyzet? A több mint 150 éves bányában valóban kimerülőben vannak a vága­tok, de korántsem jelentenek olyan óriási veszélyt, mint amilyent a hírverés támasztott. Ez a hírverés helytelen volt azért is, megy úgy néz ki a do­log. mintha visszavetették vol­na a bányászok igyekezetét, alább hagyott volna a munka lendülete. Ez csak egyes helyekre jel­lemző, mert a recski ércbányá­szok a harmadik negyedév vé­ge felé is becsülettel dolgoz­nak, nem véletlen, hogy a ju­bileumi bányásznapon, ők nyerték el az Érc- és Ásvány- bányászati főosztály értékes Mivel repülünk a csillagokba? A korszerű rakétahajtómű égésterében a legmagasabb hő­mérséklet 3000—3500 fok. Az uránatomok hasadása közben azonban néhány millió fokos hőmérséklet keletkezik. Fantasztikus szám! Ez azt je­lenti, hogy a rakéta egy pilla­nat alatt elpárolog. Hogyan használjuk fel hát ezt az ener­getikai vulkánt? Hogyan érjük el, hogy a gáz a lehető legna­gyobb sebességgel hagyja el a sugárcsövet anélkül, hogy a hajtóművet felmelegítené? A legegyszerűbb megoldás: folyékony üzemanyaggal kell elnyeletni a hőt. Erre a folyé­kony hidrogén a legmegfele­lőbb. Az atomreaktoron átha­ladva gyorsan felmelegszik, el­párolog és elhagyja a hajtó­művet. A hidrogén molekulái könnyűek és annál gyorsabban mozognak, minél nagyobb az égéstér hőmérséklete. Érthető, hogy a gázok Tdáramlási se­bessége is növekszik, ez a ra­kétát roppant módon felgyor­sítja. Régi barátunk a f olyékony hidrogén A hajtóművet, hogy ne men­jen tönkre, hogy ne olvadjon el, hűteni is kell. S itt ismét régi barátunk, a folyékony hidrogén siet segítségünkre. Igaz, a folyékony hidrogén ér­dekében meg kell változtatni a hajtómű szerkezetét, kettős fa­lakkal kell ellátni. Az ilyen hajtómű irányítása természe­tesen, igen bonyolult lesz. A legnagyobb nehézségek azonban magának a reaktor­nak a konstruálásakor jelent­keznek. A reaktornak kicsinek kell lennie, s ugyanakkor száz­szor annyi energiát kell ter­melnie, mint a masszív földi reaktornak. Az atomrakéta megteremté­sének első szakasza valószínű­leg az atomhajtóművel rendel­kező repülőgép lesz. Itt is egész sor bonyolult problémát kell megoldani. A kicsi méretek, a kolosszális teljesítménnyel és a magas hőmérséklettel párosul­va a repülőgép reaktorában rendkívül nagy hőfeszültséget teremtenek. Ez pedig csökkenti a reaktor élettartamát. Lehet­séges, hogy a reaktor élettar­tama mindössze 100—200 óra lesz. 2000 km/óra sebesség ese­tén az atomrepülőgép összesen 400 000 kilométert tudna re­pülni. A rakéták üzemanyag gondjai Ám az atomrakéták hívei hosszabb távú repülésekről ál­modoznak. Ügy vélik, hogy igen előnyös olyan anyagok al­kalmazása, amelyeknek mole­kulái a magas hőmérséklet közepette egyszerűbb, kisebb fajsúlyú anyagokra bomlanak. Ez lehetővé tenné, hogy közön­séges vizet használjunk üzem­anyagként. Ügy látszik, szerkeszthető olyan hajtómű, amelynek hid­rogén-tüzelőanyaggal kevert, telített urángáz lesz a hajtó­anyaga. A magreakció megin­dulásakor mindkét gáz felhe- vül és óriási sebességgel kilö­vell a sugárcsöből. Rövid ideig tartó óriási vonóerő keletke­zik. Ám itt is van egy kelle­metlenség: az igen drága urán eltávozik a hajtóműből. Követ­kezésképpen el kell érni, hogy az uránatomok a reaktorban maradjanak, s a hidrogén ke­rüljön ki belőle. Most, az atomhajtóművek eléggé bonyolult konstrukcióit vizsgáltuk. De vajon, nem le­hetne az atombomlás energiá­ját közvetlenül felhasználni, — nem lehetne afféle irányítható atombombát készíteni? Lehet. Ekkor azonban a kö­vetkező dolog megy végbe: Képzeljünk csak el egy repü­lésre kész rakétát. Az indítás után a rakéta a magasba tör, s a rádióaktív részecskékkel fertőzött gázok uszályát hagy­ja maga mögött. A környék levegője az ember számára ve­szélyessé válik. Ám ez egyálta­lán nem azt jelenti, hogy atomreaktorral hajtott rakétá­kat nem lehet felhasználni. Ezek a rakéták a kozmoszban alkalmazhatók, leszálláskor pe­dig a közönséges rakétahajtó­műveket lehet bekapcsolni. A bolygóközi rakéták hajtó­műveinek van még egy válto­zata: A tüzelőanyagrészecskék kis nyalábja elektromos ívvel felhevíthető és a sugárcsövön nagy sebeséggel kilövellhető. Tegyük fel, hogy a tüzelő­anyagrészecskék negatív tói te­vándorzászlaját az ország töb­bi érc- és ásványbányája előtt. A bányásznapi munkaver­senyben, amely az év elejétől július végéig tartott, a recski ércbányászok lettek az elsők. Mint már fent is említet­tük, az eddigi ^edmények után van még mit tenni a bá­nyászoknak Recsken is, hogy év végére adósságmente en zárják a termelési évet. A nyersére termelésénél még le­maradás mutatkozik, július 31-ig nem tudták elérni a 100 százalékot, csak 99,35 száza­lékra teljesítették a nyersére termelési tervüket. A korábbi évekhez képest ez is óriási ere' ény! A nyersére feldolgozásánál már komolyabb hibák lehet­nek, mert itt csak 97,39 száza­lék a teljesítés, de a törő és flotálóban dolgozó munkások igyekezetét dicséri, hogy az értékes színportermelés meg­haladja a 100 százalékot. Ör­sűek és az elektromos tér töl­tés is negatív. Az elemi fizi­kából ismeretes, hogy az egy­nemű töltések taszítják egy­mást, következésképpen a gá­zok kilövellése eme elektromos taszítás következtében mehet végbe. Túl a Saturnuson... Az így kapott vonóerő igen kicsi lesz, ugyanekkor viszont az ion-hajtóműnek igen kevés tüzelőanyagra van szüksége. Például a 4,5 kilogrammos vo­nóerővel rendelkező hajtómű másfél éven át működve a 15 tonnás űrhajót 216 000 km/óra sebességre gyorsítja fel. Az ilyen hajtómű munkájának vége felé az űrhajó már 1,6 milliárd kilométer utat tesz meg (ez pont túl van a Satur- nus pályáján.) Nem tudjuk, melyik változatot választják az első űrhajósok. Lehet, hogy addig az emberiség új, még jobb atomhajtóművet szer­keszt. Az is lehetséges, hogy meg­szelídítik a robbantás erejét. Közönséges robbantáskor a gázrészecskék különböző irá­nyokba repülnek szét. Ha azonban a töltetben megfelelő formájú vájatot készítünk, ak­kor a gázsugár egy irányban, s kétszer olyan gyorsan lövell ki. Persze, egyelőre még nehéz „irányított atomrobbantással” hajtott rakéta-szerkezetet el­képzelni. Az emberek azonban szemünk láttára tanulták meg. hogyan kell a mesét valósággá változtatni. V. Tyerehov mérnök vendetesen emelkedett a por előírt réztartalma figyel­mesebben végezték mankóju­kat a flotálósok, köiültekin- többen adagolták a vegyszere­ket; Az eredményeket figyel»«, nem szabad említés nélkül hagyni azoknak a bányászok nak munkáját sem, akik a fel la.. 'oknál dolgoznak, es küldi), a felszínre nap mint nap értékes ércet. Az ó munkává on áll, vagy búi.m az ércbánva tervének teljesí­tése. Eve nem is panaszkodott Pécs lános í azgató és Szc: László főmérnök. A feltárások­ra a legjobb munkabrigádokat küldi 1c, hogy menjen a munka., folyamatosan tudjanak dolgoz­ni a törőgépek, termeljen a flotáló. A termelési ágak ered­ményeit figyelve azt láthatjuk, hogy a feltárásnál dől rozó bá­nyászok nyerték el az Vső he­lyet a héthónapi 1 n8,i .száza­lékos teljesítményi . •« Ezt csak az k u ...... kán értékelni, akik ma. a szikrázó ércfal előtt, t a küzdelmet, amely m­lyik, hogy gyorsabban el jen s csille. Az ütések ..yc ■ án át látszó szürke porréteg :av;iro, a vágatban, a légvága huzala is csak nehezen mozgatja a le­vegőt. Nehéz körülményei ki >zó érik el jó munka ere. érv két a feltárásokon lóig- recski bányászok, cie val; mennyi munkahelyn k n • vannak a nehézségei. Éppen ezért nem szab., hogy a feledés homályába tu. jön az a jó néhány probléma amely hátráltatja a recski h nyászokat, hogy gyorsabb tekkel. haladjanak előre, nagyobbak legyenek a terme lési eredmények. Talán a színpor minőségének ingadozását lehetne első he­lyen említeni. Hol gas a rézkihozatal, hói — más i k műszakon —, csa] valóan alacsony. Meg kellene már ta­lálni azt a módszert, amellyel egyenletessé tehető s színpor minőségi termelése. A villa­mosenergia fajlagos i i haszná­lása is megromlott a múlt évi­hez viszonyítva erőse bal­esetek száma emelk- h-tt, ha nem is komolyan, Ív ern az apró, a munkaközbe . íigye.- metlenségdől adódó baleseteire — de ebeket is meg kell szün­tetni. Gyorsítani kellene jelen­leg tartó kutatások me..été’- jnert az el következén zö . sági évben már a kuf tők állal megadott eredményeket is fi­gyelembe veszik és eszernt szabják meg a bány tat at- netét. (ács) vácsolni ezt a két törté Felesleges volt e b< - lommal tetézni a film . lt szen maga a tény, — h. y egy kis diáklány t'élelmébi ér- gyilkos lesz, nemcsak, hegy nem tipikus a mi támedal- munkban, de még csak egye­dinek sem nevezhető. < Az ön­gyilkossági jelenetet se - dra- maturgiailag, sem szí i( nem tudták elhihetővé lenni, s nem is készítették azt i bő lé­lektanilag sem.) Mindent összevetve, ez s film egyáltalában nem öreg tette írójának, Mária sy J 1- ditnak jó hírét. A rendezők és a s; .nős k jó filmet akartak produkálni, nem rajtuk múlott, h gy z nem sikerült. Láttunk .léiiá y érdekes alakítást, K • -n--- - v Mariann új oldaláról mutatko­zott be a közönségnek, a fi.bal tanítónő szerepében. 'Jrdekes volt s. voltak pillanata. ami­kor sikerült elérnie, a l dr- mai alakítást is. A fiat 1 mun­kást Zenthe Ferenc alakitóttá, egyszerűen, minden túlzásté' mentesen. A többi szereplők közül Fónai Márta, Pethes Fe ­renc, Somogyi Erzsi és Kállai Ferenc nyújtottak maradan­dót. A filmet Máriás; y Fcíix rendezte. (nu rkusz)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom