Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-09 / 213. szám

1960. szeptember 9„ péntek NÉPÚJSÁG t> 5 Munkaszervezés = Takarékossá«; Nagy munkába kezdtek az egri Közúti Üzemi Vállalat munkásai, amikor a megye egyik legrosszabb útszakaszá­nak, a Recsk—Sírok közötti- nek az újjáépítésébe kezdtek. örültek ennek az arra uta­zók. A munkát a Recsk köz­séget jelző táblától kezdték meg és már lassan a szom­széd U&zség, Sírok szélénél tartanak, örvendetes, szép teljesítmény. De mégsem az. A szépséghiba, hogy vagy elfelejtették, vagy szándéko­san kihagyták a Recsk köz­ség közepéig tartó Tparádi be­tonút összekötését. Jó úton robognak az autók és pont a legszűkebb útszakaszon mély kátyúk, gödrök tátonganak. Nem beszélve a csatorna le­fektetéséhez szükséges árok­ról, betoncsövekről, amelyek életveszélyt jelentenek. Mi lesz az út sorsa? — ezt kérdezik a lakosok, a hiány­zó másfél kilométert mikor építik át az útépítők? Ha úgy gondolták, hogy előbb végez­nek Sírokig és utána vissza­térnek, a munka szervezésére nem valami jó fényt vet ez. (Kovács) Épül, szépül a Füzesabonyi miami Gazdaság PUSZTASZIKSZÓ: évekkel ezelőtt csak egy kis tanya ne­vét takarta ez az elnevezés. Ma már: modern, kiépített épületek sorozata, bennük egy fejlett vetőmag gabonatermelő nagyüzemi gazdaság székhe­lye és lakóhelye lett az egykori elmaradott uradalmi tanya - helység. A régi épületek, dűle- dező istállók, nyomorúságos cselédlakások helyén új mag­tárak, irodák, garázsok, em­berséges életet adó és bizto­sító szolgálati lakások, öltözők, munkásszállások, és mosdók, kultúrhelyiségek létesültek. A magtárakban gépi erővel fo­lyik a munka, esténként tele vízió mellett szórakoznak i dolgozók: egyszóval, szinte be láthatatlan és leírhatatlar nagy a fejlődés. Nyomort és elmaradottságo hagyott hátra a múlt, s ebből szinte a semmiből létesítet nagyot és nagyszerűt a népi ál lám teremtő, alkotó ereje. M is épült Itt az elmúlt években Az egyik lóistálló helyén rru garázs magaslik, mivel a lova] itt is kiszorultak a divatból, helyettük a gépek kaptak el helyezést. A közelmúltban lé tesítettek egy 220 férőhelye: nyári szabadszállást a tehene] részére. ITT, A GAZDASÁG köz lében épül fel, ahonnan vasúti vágányok vezetnek ki a fővo­nalra, s így a rakodás ott, a helyszínen, gépek segítségével történik. A vasúti sín megépí­tése lényegesen csökkenti majd a szállítási költségeket. A Z ÉPÍTKEZÉSI tervek másik jelentős része még a keltetőhöz létesítése. Szükség van erre a baromfitenyésztés fellendítése miatt. A tervek szerint a keltetőház a baromfi- telepen épülne, s ebben három 10 ezres keltetőgépet helyeznek el. Üzembeállításuk után 30 ezer csibét tudnak itt keltetni egyszerre. Íme, egy-két szemléltető pél­da abból, mit áldozott és mit áldoz a jövőben is népgazda­ságunk a Füzesabonyi Állami Gazdaság fejlesztésére, i ' Uf joassabályohról Barátokat köszöntünk Történelmének sugárzón fénylő aranybetűs napjára emlékezik ma egy baráti nép: nemzeti újjászületésének ünnepét üli Bulgária ... Újjászületés? Nos, Igen, mert ha van nemzet, amely sokat szenvedett rabságban, akkor Bulgária az. Fél évezreden át nyögött iga alatt. Tizenhat esztendeje, 1944. szeptember 9-én döntötte meg, a szovjet hadsereg segítségével, a szabadságra, a boldogulásra vágyó egyszerű emberek Hazafias Arc­vonalba tömörült ereje a fasiszta rendet. Immár tizenhat esztendeje, hogy a bolgár bércek között elnémultak a halált okádó fegyverek, hogy béke költözött az ország véráztatta földjére. A háború zaja Uivonult Bulgáriából, ám a nép hős fiai még nem tették le a fegyvert. Európa testén a fasiszta hadak tapostak, Magyarországon és Csehszlovákiában még javában tom­bolt a náci fenevad. És a hosszú évek áldozatos partizánharcaiban ed­zett bolgár hazafiak csapatai segítettek a szovjet hads> regnek egyre tovább űzni. kergetni a hitleri hadakat. Segítettek felszabadítani hazánkat, szabaddá tenni né­pünket. Baranya és Somogy, s más dunántúli megyék váro­sainak, falvainak népe emlékezetében még ma is élén­ken él az értünk, a mi szabadságunkért is önmagukat áldozó harcosok képe, hősi harcainak feledhetetlen emléke. Tizenhat esztendővel ezelőtt kezdett hozzá a bolgár nép népi demokratikus államrendjének megteremtésé­hez, az ország felvirágoztatásához. Elsőnek — természe­tesen — a háború okozta mérhetetlen pusztulást számol­ták fel. Az elszegényedett, a kifosztott, a romokban he­verő és nagyon-nagyon elmaradt mezőgazdasági ország­ból ipari-agrár országot akartak építeni. És a jelszó nyomán, a harcok során eggyé kovácso- lódott nép, munkához látott. Megmozdultak a kis hegyi falvak lakói, és gátak épültek, gyárkémények emelked­tek. A kanyargó hegyi ösvényeket korszerű utak váltot­ták fel... És ma, immár tizenhat esztendővel az ország felszabadulása után, fejlett iparral, korszerű mezőgazda­sággal rendelkező ország Bulgária. A városokban új gyárak, üzemek, új iparágak szület­tek, sót, szinte a földből nőttek ki az új városrészek, vá­rosok. És a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság is bebi­zonyította fölényét az egyéni gazdálkodással szentben. Termelése szakadatlanul nő, s természetszerűleg vele együtt növekszik a szövetkezeti parasztság jövedelme, fokozatosan javul élete. A bolgár nép felszabadulásának tizenhat éve alatt is szakadatlan harcban áll. Harcban az elmaradottság, a tudatlanság ellen, harcban az ország felvirágoztatásáért, a nép boldogabb életéért. Kemény volt a harc, de az el­múlt tizenhat év a győzelem éveivé vált. Győzött a bol­gár nép, mert győzni akart, mert győznie kellett. Győ­zött, mert a kommunista párt vezetésével vívta harcát, s mert nem önmagában áll egyedül, s mert tagja a szo­cialista országok nagy és megbonthatatlan, s legyőzhe­tetlen közösségének. A magyar nép Bulgária történelmének aranybetüs napján szívből jövő köszönetét küldi a nemzeti újjá­születését tizenhatodszor ünneplő testvéri népnek. Rendelet a mezőgazdasági termelőszövetkezetek üzemi balesetelhárltásáról A MAGYAR KÖZLÖNY augusztus 30. számában jelent meg a földművelésügyi minisz­ter 22/1960. (VIII. 30.) F. M. ez. Biztos alapokon áll iparfejlesztési programunk szakember-utánpótlása Megnyitották az új tanévet az egri Bornemissza Gergely iparitanuló Intézetben blz­ki. ismeretekkel rendelkező tonsági megbízottat' jelöl aki az illetékes tanács végre­hajtó bizottságának mezőgaz­dasági osztályán szervezett bi­zottság előtt vizsgát tesz. A bekövetkezett balesetekről nyilvántartást kell vezetni és a rendeletben részletezett szabá­lyok szerint kell eljárni azok bejelentése terén. A balesetelhárításra vonat­kozó jogszabályoknak a ter­melőszövetkezetekben való végrehajtását, a szakszervezeti munkavédelmi felügyelők út­ján, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa is ellenőrzi. Ha a munkavédelmi felügyelő bal­esetelhárítással összefüggő hiányosságot észlel, megfelelő határidő kitűzésével felhívja a termelőszövetkezet vezetősé­gét a hiba megszüntetésére és a szükséghez képest egyúttal útbaigazítást ad a hiba meg­szüntetésének módjára. A ter­melőszövetkezet vezetősége, á munkavédelmi felügyelő fel­hívása alapján, köteles a hiá­nyosságot a kitűzött határidő­ben megszüntetni. Szabálysértést követ el az a termelőszövetkezeti elnök, vagy beosztásánál fogva az in­tézkedésért felelős termelőszö­vetkezeti tag, aki a járási me­zőgazdasági osztály balesetel­hárítási ügyben kiadott jogerős határozatát neki felróható ok­ból nem hajtja végre. A BALESETELHÁRÍTÁS- SAL összefüggő büntetőjogi fe­lelősségről szóló rendelkezések az üzemi balesetelhárításról szóló 2080/25/1952. MT-SZOT számú határozatnak megfele­lően a termelőszövetkezeti Iá- gokra is vonatkoznak. idegenkednek az újtól -* *■ min­den újtól! — s nem szívesei) változtatnak régebbi, megszo­kott munkamódjijkon. Csak egy példát hadd említsek er­re ... Petőfibányán 1959 mái- cius elsején elkészült a hid­raulikus fejtési páncélpajzs első példánya, Ursitz József újszerű bányagépe. Az új gé­pet a szűcsi X-es aknában he­lyezték üzembe. A bányászok kezdetben szinte bojkottálták a gépet, alig akadt ember, aki dolgozni kérte magát az új gépre. De amikor látták, hogy az új gépen lényegesen többet termelhetnek, nagyobb a ter­melékenység, s a munkabiz- tohság szinte száz százalékos — minden tartózkodásuk fel­oldódott. És mán követelték, hogy a hidraulikus fejtési pán­célpajzson dolgozzanak. En­nek tudható be, hogy egyre többet készítenek ebből a spe­ciálisan új bányagépből, s egy­re több gép dolgozik jelenleg a tröszt bányáiban ... Ez csak egyetlen példa és sorolhatnánk még számtalant. De úgy hiszem ez az egy pél­da is elég bizonyságul szolgál arra, hogy a gépek és az em­berek nem ellenségei egymás­nak. A gépek barátai az em­bernek, komoly segítőtársai a nehéz és fáradságos termelő munkában. Pataky Dezső ték, összerombolták, darabok­ra zúzták a gépeket. A gép­romboló munkásokat halál­büntetéssel sújtották... Ellensége-e a gép1 az embe­reknek? A gép nem ellensége az em­bernek. De ellensége az a tár­sadalmi rendszer, az a sokrétű, embereket felőrlő termelési viszony — a kapitalisták tár­sadalma —, amelyben csak e»;y a lényeges: az üzlet, a profit- szerzés, és a munkást semmi­be veszik. A szocialista társadalmi rendszer, a szocialista terme­lési viszonyok között más ere­detű okok sürgetik a termelő folyamatok gépesítését, a ter­melés korszerűsítését. Ez a más eredetű ok: a nép életszínvo­nalának állandó eme’ése, az életkörülmények szüntelen ja­vítása, az emberek munkájá­nak megkönnyítése. Ez az egye­düli és igaz ösztönző erő arra, hogy gépesítsünk. Gépesítsünk a mezőgazdaságban és az ipar­ban. Persze, a gépesítések után következő időkben, helyzetek­ben nálunk is adódnak pilla­natnyi nehézségek, hibák; de ezek a jelenségek korántsem általánosító természetűek, s nem mutatkoznak olyan nyer­sen és drasztikusan, mint a kapitalista termelési viszonyok között. Akadnak sokan, akik félnek, A termelékenység fokozása ~- életszínvonalunk, népünk jóléte emelkedésének további záloga... A termelékenység fokozása a modern technika valamennyi vívmányának gya­korlati alkalmazását, a terme­lés egyetemes gépesítését, a termelő folyamatok idejének megrövidítését, a végzett mun­ka megkönnyítését jelenti. A termelékenység fokozására gé­pekre van szükségünk. Na­gyon sok gépre. Olyan gépek­re, amelyek okos segítőtársai­vá válnak az embernek. A szo­cializmus alapjai lerakásának meggyorsított időszakában — ez szükséglet. A tőkés rend feltételei kö­zött minden újabb technikai vívmány az ipari termelés fej­lesztésében újabb és hatéko­nyabb eszközt ad a kapitalis­ták kezébe, a munkásosztály kizsákmányolására. A tőkés termelési viszonyok jellegéből következik aztán a kapitalista világrendre oly általánosítható jelenség, az, hogy a technika vívmányainak felhasználása, e vívmányok alkalmazása az ipari termelésben, mindez . a- ga után vonja a munkások el- embertelenedését, akik maguk is elgépiesedett alkatrészeivé válnak az izom- és idegener­giát felmorzsoló, léleknélküli mechanizmusnak. A tőkés ipa­ri racionalizálás különböző módszerei még jobban elmé­lyítik ezt az elgépiesedő fo­lyamatot, amely folyamatok során — Marx megállapítása szerint —, a munkások halott és tőlük független gépezettel kerülnek össze, s ezek a gépe­zetek élő tartozékként bekebe­lezik őket. Tehát a kapitalista termelési viszonyok között, a kapitalista termelési folyama­tokban alkalmazott gépek — fizikai megsemmisítéssel fe­nyegetik az embert. Mert a fo­kozott gépesítés következtében a tőkésnek egyre kevesebb munkásra van szüksége, s a felesleges munkaerőt az utcá­ra, a munkanélküliség piacára dobja. Vajon jó szemmel te­kinti-e az utcára dobott mun­kás a modem technika vívmá­nyait, a gépeket? Természete­sen: nem! Mert ellenségét, el- pusztítóját látja a gépekben. Ezek az ellentétek — mun­kás és gép között — régi gyö- kerűek, egy idősek a kapita­lista termelési móddal, a kapi­talista termelési viszonyokkal. Emlékezzünk a történelemre... Az 1760-tól 1840-ig lefolyt gaz­dasági átalakulás, az angol ipari forradalom eseményeire, amelyet a gépek feltalálása idézett elő: Arkwright, Harg- reanes és Crompton mechani­kai szövőszéke, Watt tökélete­sített gőzgépe, stb. A munkáso­kat elbocsátották a gyárakból. A kenyér nélkül maradt mun­kások felkelésekben törtek ki. s elkeseredésükben összetör­•IIIIIIIIIIUIIIIIIlHIIIIMlllllllllllllllllUllllllllllllllllll Ünneplő ruhába öltözött fia­talok, fiúk és lányok — a jövő ipari szakmunkásai —, gyüle­keztek szerdán délelőtt a Munkaügyi Minisztérium 212. számú Bornemissza Gergely Iparitanuló Intézetének udva­rán. Pontosan 9 órakor a taná­ri és oktatói kar tagjai elfog­lalták helyüket a széksorok­ban, s a himnusz hangjaival kezdetét vette az 1960—61-es tanév megnyitása alkalmából rendezett ünnepség. Elsőként Kátay Mihály tanár mutatta be az ipari.tanulóknak a neve­lőtestület új tagjait, majd az intézet igazgatója, Kameníczky Antal elvtárs lépett az emel­vényre, hogy üdvözölje az új, elsőéves, és a másod-harmad­évbe lépő fiúkat és lányokat. Kameniczky elvtárs beszédé­ben a következőket mondotta: — Évnyitó ünnepségünk nem az első ennek az intézet­nek falai között, közel járunk iskolánk századik oktatási évének megünnepléséhez. A mai ünnep jelentősége mégis messze túllépi az előzőkét, hi­szen ha alig pár év távlatára tekintünk is vissza, az akkori néhány száz fiatal helyett most közel 1100 ifjú sereglett össze iskolánk udvarén, hogy bi­zonyságot tegyen arról: ötéves tervünk iparfejlesztési prog­ramjának szakember-utánpót­lása szilárd alapokon áll Ahogy végigtekintek az ifjú szakmunkásjelöltek seregén, érzem tekintetetekből, hogj van bennetek akarat harcolni a legszebbért és legnemeseb­pontjában emelkedik két ele- vátorszin, egyenként 140 000 ■ forintos költséggel. A gazda- t ság egyik ékessége a három- ' emeletes, új komlószárító, i amely büszkén magaslik az ég ■ felé. Közel kétmillió forintot i áldozott erre az állam, mert a gazdaság most a komlóterme­- lésre is szakosította magát. A . szomszédos gazdaságokból is- ide hozzák szárítani a komlót. Az állattenyésztés javára 400 ■ ezer forintos költséggel íel- , épült egy 120 férőhelyes mes- , terséges borjúnevelő, a II-es . számú üzemegységben, Hanyi­ban pedig ötezer baromfi ré­• szére építenek, illetve alakíta- i jiak át épületeket. Az építkezések és étalakítá- 1 sok természetesen állandóan folyamatban vannak. Most is t két szolgálati lakást építenek, , de ennél is jelentősebb az a t terv, amely jövőre kerül kivi­- telezésre. A gazdaság építke- i zési terveinek időpontját ugya- ? nis a 200 vagonos központi ter- i ményraktár felépítése és be- i rendezése jelenti. A gazdaság s igazgatójának tájékoztatója- szerint ez a magtár a legkor­- szerűbb berendezésekkel és i gépekkel rendelkezik majd, s i teljes gépi felszerelésével együtt mintegy 3 millió forint- -1 ba kerül. A vasútvonal köze­iiiiiiaiiiiiiiiii!iiiiMinaiiiüaiiaiiiiiliiaiiaiiiiiiaiiiiiaiiaiia sodó KISZ-szervezete, amely! régebbi tagjait vezetni fogja a| megkezdett úton, az újakat] pedig készséggel támogatja,« hogy mindenki egyszer majd? azzá érjen, amit a VII. párt-i kongresszus művelődéspoliti-f kai irányelvei célul tűztek ki:? kifogástalan felkészültségű,? széleslátókörű, kulturált és? müveit szakmunkássá, hazánk! vezető osztályának, a munkás-? osztálynak értékes tagjává. If-! jú barátaim, ifjúmunkások! Jó; szándékotokhoz, akarásotok-] hoz kívánok sok sikert, gaz-l dag, eredményes új iskola-? évet! A nagy tapssal fogadott sza-] vak után Dóra György másod-; éves tanuló szavalta el Juhász] Gyula „A munkásotthon hóm-? lokára” című» versét, majd] Szabó Rezső alapszervezetif KISZ-titkár köszöntötte az új] elsőéveseket. Az ünnepség be-; felezéseként felcsendültek a; DlVSZ-induló dallamai, s a] több mint ezer ipari tanuló? így hivatalosan is átlépte az új] tanév küszöbét. Aki látta aj mosolygó arcokat és csillogó] szemeket, méltán érezhetted úgy, hogy Kameniczky Antal] igazgató szavai nem üres sza-. vak voltak, a tanulók megér-] tették munkájuk, tanulásuk] jelentőségét, s bizonyos, hogy] az 1960—61-es tanév végén; majd megállapíthatjuk: a 212.? számú Bornemissza Gergely] Iparitanuló Intézet munkája] sikeres éé. eredményes volt. ? Tuza István i ért — a tudásért. Amikor fia­talos lelkesedéssel, néhányan talán játékos hévüléssel vá­lasztottatok szakmát magatok­nak, talán nem is gondoltatok arra, hogy milyen felelősséget vállaltatok magatokra! — Ho­gyan? — kérdezitek. Ügy, hogy a ti harcotok minden eredményével és győzelmével egy hatalmas egységbe, egy sok százezret, sok milliót ösz- szefogó harcba olvad, annak szerves része, nélkülözhetetlen tényezője. Ez a hatalmas harc pedig nem más, nem kevesebb, mint a szocializmus építése. Sokrétű, részleteiben és egészé­ben nem egyszerű a rátok vá­ró munka — folytatta —, de ebben a munkában pártunk mellettetek áll és támogat benneteket. Gondoljatok arra, hogy ti, szocializmust építő or­szágunk vezető társadalmi osztályának, a munkásosztály­nak tagjai lesztek. Szeretnék veletek külön-külön, minden­kivel kezet szorítani, a szeme­tekbe nézni, s ott keresni a választ kérdésemre: értttek-e, ér2itek-e ennek a súlyát, je­lentőségét? Komoly, intő szó­val, de nagy szeretettel fordu­lok hozzátok, mert megtisztelő a hely, amely a jövőben rátok vár. Ezután a szilárd világnézet kialakításának fontosságáról beszélt, majd utalt a történel­mi eseményekre, amelyekre napjainkban egyre inkább rá­nyomja bélyegét a békét, füg­getlen, szabad életet kívánó népek közös harca. A nemzet­közi helyzetre való utalást kö­vetően a Bornemissza Gergely Iparitanuló Intézet eredmé­nyeiről szólott, megemlítve a múlt évi szakmunkásvizsga kiváló sikerét: o tanulók mun­kadarabjai közül 8 szerepelt a brünni, illetve lipcsei kiállítá­sokon. hatot pedig a közeljövő­ben állítanak ki Maszkában. Befejezésül Kameniczky elv- társ így szólott: — Mindannyiotokra sok kö­telesség vár! Ha azonban biza­lommal, szeretettel, tisztelettel fordultok nevelőitekhez, taná­raitokhoz, ezek a kötelességek könnyebbekké válnak és egyre inkább a ti javatokat szolgál­ják. Ha pedig nehézségetek támad, megértéssel és igaz se- gíteniakarássai áll mellettetek intézetünk erősödő, öntudato­rendelete a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek üzemi bal­esetelhárításáról. Államunk minden eszközzel igyekszik óvni a dolgozók testi épségét, :a balesetek megelőzésére al- | kötött rendelkezésekkel a ter- ? melés zavartalanságát. Ezt cé- 4 iozza a hivatkozott rendelet is. I A mezőgazdasági termelő- ; szövetkezetekben a munkavé- ] delmi és balesetelhárítási fel- | adatok végrehajtása során az I általános óvórendszabályokat, | valamint a mezőgazdaságra • vonatkozó balesetelhárítási és ? egészségvédelmi óvórendsza- 4 bályokat a termelőszövetkeze- ? tek sajátosságainak és az 4 anyagi lehetőségeknek figye- | lembevételével kell alkalmazni. > 1 Biztonsági szemléken kell el- | lenőrizni a termelőszövetkeze- I tek használatában levő erő- f és munkagépeknek, munka- ? eszközöknek és munkahelyek- f nek biztonsági felszerelések- 1 kel történő ellátását és azok 4 állapotát. Azokat a termelő- | szövetkezeti tagokat és család- I tagokat, akik baleseti veszély- fnek kitett munkahelyen dol- I goznak, balesetelhárítási okta- | tásban kell részesíteni. A ter- ! melőszövetkezet vezetői és ; irányítói, a maguk munkaterü- ] létén felelősek a balesetelhá- ]frítás szabályainak megtartásá- ? ért, de természetesen minden í tag kötelessége embertársa | egészségének a megvédése, I akár egymás elvtárslas neve- | lésével, akár a baleseteket | előidézhető okok közvetlen el- ; hárításával. | A BALESETELHÁRlTÁS- 'SAL összefüggő szakfeladatok I végrehajtásának, illetőleg el- ? lenőrzésének biztosítása érde- - kében a vezetőség megfelelő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom