Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-01 / 206. szám
I960, szeptember 1., csütörtök KÉPÚJSÁG s Tudományos munka — tudományos kutatók A nyelvészs dr. Bakos József A PEDAGÓGIAI Főiskola egyik, könyvpolcokkal zsúfolt tanári szobájában ül az íróasztalnál dr. Bakos József. Körülötte mindenütt könyvek, vaskos kötetek, többféle nyelven a szakirodalom termékei, lexikonok, folyóiratok, hazaiak és külföldiek vegyesen. A szobában a betűk és könyvek harsogó jelenléte bizonyítja, hogy itt a munka a betűkkel és a betűkért folyik. Első pillanatra úgy tűnik, mintha az itt folyó tudományos szorgalomnak nem lenne közvetlen kapcsolata a mindennapi élettel. A beszélgetés úgy indul köztünk, hogy erre a látszatra rögtön megérkezik a cáfolat. — A mi munkánk itt, a főiskola nyelvész tanszékén a nyelvészeti nevelés és oktatás — mondja dr. Bakos József. — Olyan írásaim jelennek meg mostanában elég sűrűn, amelyek a gyakorlati munkát segítik. A helyes magyar beszéd, a beszédtechnika és a fonetika a főbb témakörök, amelyekkel foglalkozom. — Gyakorlati munkánk nemcsak az, hogy három évfolyam növendékeit oktatjuk és neveljük, de tevékenyen részt veszünk mi is az oktatási reform előkészítésében és végrehajtásában. Megtudjuk dr. Bakostól, hogy a felsőoktatás reformjával kapcsolatban a nyelvészeti oktatást érintő bizottságban dolgozik az országos méretű és nagy jelentőségű ügy érdekében. A főiskola négyéves lesz ezentúl és a tanterv egyik részének a kidolgozása jelentős feladata dr. Bakosnak: nyelvészeti kézikönyvet ír a pedagógiai főiskolák számára és harminckilenc ívnyi terjedelemben jegyzetet szerkeszt irodalmi oktatások részleteiből. SZÍNVONALAS tudományos oktatás az egyetemeken és a főiskolákon komoly és alapos tudományos kutató munka nélkül el sem képzelhető. Szükséges, hogy a gyakorlati pedagógus bizonyos területen elmélyült kutatómunkát végezzen. Az eredeti kutatások jól megalapozzák a gyakorlati munkát. Dr. Bakos hosszú esztendők óta szorgalmas és eredményes kutatója a Comoenms-kérdésnek, Co- moenius sokoldalú vizsgálatában mélyedt el. Elsősorban a filológus és nyelvész Comoe- nius érdekli őt. Eredményei és munkássága nemcsak a hazai szakirodalmat, annak jeles képviselőit érdekli, de megjelent műveiről a külföldi szaksajtó is elismeréssel nyilatkozik. Az egyik cseh folyóirat éppen júliusban foglalkozott behatóan egyik tanulmányával. Dr. Bakos Comoenius-kutatása kinőtt a hungarocentrikus szemléletből és helyes távlatot nyit az érdekes tudományos kérdésben. Legújabb eredményei közé tartozik annak felfedezése, hogy Comoenius a pataki Ja- nua képanyagát Vesalius híres könyvéből vette, illetve Tizian- tanítvány Kalkar rajzai nyomán készítette és így a XVII. században a magyar ifjak olyan bonctani művet ismerhettek meg, amely — akkori időkhöz képes — forradalmi módon, az emberi test felépítését magán az emberen mutatta be, az emberi testről annak mozgása, működése közben ad számot. Jelenleg új tanulmányán dolgozik, amely Comoenius és az emberi hang vizsgálata címen kerül majd sajtó alá. Nagy lelkesedéssel beszél dr. Bakos az őt érdeklő kérdésekről. Kérdéseinkre elmondja, hogy a cseh—magyar kulturális egyezmény keretében szeptemberben egyhónapos kutató és felolvasó körútra megy Csehszlovákiába, ahol alkalma lesz eddigi eredményeiről az egyetemek és főiskolák szakkörei előtt beszámolni. TOVÁBB KUTATJA a to- kajhegyaljai szőlőművelés szókincsét. Belekezdett az egri szőlőművelés szókincsének a kutatásába is. Ennek a munkának az eredményét is közzéteszi hamarosan dr. Bakos. Érdekes megállapítása, hogy a tokaji és az egri szőlőterület technológiája azonos, mindkét szőlővidéken a vallon telepítések nyomán lendült fel a szőlő- termelés és számára éppen az az izgalmas, hogy feltárja a két szőlőkultúra emlékeit. Tudományos kapcsolatait szavak nélkül ismertetendő, belemarkolt dr. Bakos azokba a^levelekbe, amiket nyugateurópai országokból kapott, vagy amelyék lengyel tudósoktól érkeztek, vagy éppen Gálffy Mózestól, a kolozsvári tudós nyelvésztől, aki kedves szavakkal mondott köszönetét a megküldött tanulmányért. Különösen élénk a kapcsolata a lenijei tudósokkal, a tokaj- hegyaljai szőlőművelés szókincséről írott tanulmányai miatt, mert a tokajhegyaljai szőlővidék legnagyobb felvevőpiaca századokon át Lengyelország volt, és ezért is érdeklődnek a lengyelek különös szeretettel Tokaj iránt. Dr. Bakos tanácstag, a Népfront Eger városi bizottságának elnöke, és amikor a közéleti szereplésről tudakozódunk, ezeket válaszolja: — Így lesz egész az ember, hogy a tudományos munkán túl részt vesz a köz javára szentelt munkában is. Végtelenül jólesik, hogy a közvetlenül nem termelést szolgáló munkásságot is mennyire megbecsülik, számontartják és kérik is, hogy mi is tevékenyen vegyünk részt a közösség életének irányításában, a közös feladatok elvégzésében. Szívügyem Eger kulturális élete és ennek a történelmi városnak a díszítése. Azon fáradozom, hogy a város széles közönsége is érezze magáénak az Egri Pedagógiai Főiskolát és azt a munkát, annak eredményeit, ami itt, a főiskola tömör falai között folyik. Dr. Bakos hét esztendje szerkeszti a főiskola évkönyveit és joggal azt szeretné, ha a város közönsége a komoly tudományos igénnyel írt kötetek, de egyáltalán a főiskola iránt szívélyesebben érdeklődne. Dr. Bakos József tele ügybuzgalommal, fáradhatatlan szorgalommal végzi szerteágazó munkáját. NÉHA FARADSÁGRÓL panaszkodik, de el sem tudna lenni a mindennapi kifáradás nélkül. Nyár van, igaz. kissé viharos, de ő az íróasztal mellett tölti napjait, mert az el nem végzett munka idegesíti. S a kutatási téma mindennap újabb kérdést szül, amit meg kell oldani — elméletben és gyakorlatban egyformán. (farkas) A piros kar szalag os férfi Elóször nem volt piros kar- szalagja... Ballonkabáttal a karján lépett az egri IBUSZvonat párnás kocsijába, a miskolci Tiszai pályaudvaron — és illedelmesen köszönt. Később: piros karszalagot rakott fel magára és akkor már nem volt illedelmes. Durva, nyers és arrogáns annál inkább! Mi is történt valójában? Az egriek felszálltak a vonatra. Ki-ki elfoglalta a maga kijelölt, számozott helyét abban a kocsiban, ahová jegye szólt. És jött a kicsit kö- véres, hízott arcú, piros kar- szalagú férfi. Szenvtelen hangon közölte az emberekkel: — Ez a kocsi szolgálati kocsi, keressenek maguknak máshol helyet. — Miért? — kérdezték az emberek és mozdulatlanul maradtak helyükön. — Nincs helye az IBUSZ- vezetöknek! — Egerből Miskolcra jövet hol ültek? Menjenek oda vissza. Itt mindenki a maga számozott helyén ül. — Ez a mi helyünk és át nem adjuk senkinek! Eddig elfértünk, és most egyszerre megszaporodtunk?! — Többen utazunk a vonaton, mint ahányan Egerben felszálltunk!? Peregtek a kérdések, csattogtak a szavak^Mérgesen és haraggal. Érezték az emberek, hogy itt valami nincs rendjén, valami „stikli” van a dologban. A piros karszalagos „kiszúrt” magának három idősebb asszonyt, akiket — úgy gondolta — megrémít majd a karszalag. A három asszonyt elzavarta helyéről. És felszálltak az „1BUSZ- vezetők”. Akik nem is voltak lBXJSZ-vezetők. Az emberek közönyösen vették tudomásul a helyzetet. Senki sem védte meg az idősebb asszonyokat. Senki sem fogta vállon a jogtalanul vonatra szállt idegeneket, akik — IBUSZ-jegy nélkül! — bitorolták idős, fáradt asszonyok helyét. Pedig ezt kellett volna tenni... (pataky) liiMIIIIIIII.IIIII.'líllllllllMllllliaullilUllllllllll.llliai!' Ó, micsoda szédületes a fejlődés, s a fejlődésben milyen nagy az ember. Fél évszázada még őrültnek tartották általában azt, aki a madárral vetélkedve a levegőbe akart emelkedni és ráadásul még tovaszállni is. Fél évszázaddal ezelőtt hosszú napokat vett igénybe, hogy egyik Országból a máikba utazfél évszázaddal ezelőtt döcögve, ben- zi r.bűzt árasztva cammogott autó is a rossz országutakon. S mit fejlődött azóta az ember és a technika! Fél évszázada, 1902-ben még 35 perc volt a menetidő Eger —Füzesabony között a vonattal. És ma? Ma is annyi! (—ó) Miért csak borii Búzakalász Tsz-ben? Szedik a paradicsomot a horti határban, a tsz-ek földjén. A termés gazdag, a határ népes, szorgos kezek gyűjtik ládába a mosolygó-piros almaparadicsomot. Szorgalmasan dolgozik mindenki, hiszen van értelme: csak a paradicsomból egy-egy család munkaegységre több ezer forintot is összeszedhet. Nem ritkaság az sem, amikor négyen is dolgoznak egy családból a tsz földjén. Legalábbis három tsz-ben! Annál furcsább azt hallani, hogy a Búzakalász Tsz-ben még mindig vannak néhányan, akik fennhangon hirdetik, hogy ők bizony nem dolgoznak, de másnak sem érdemes dolgozni. Arra hivatkoznak, hogy még, állítólag, nem kaptakelőleget. Állítólag. Hogy mi az igazság? Akik nem dolgoztak, azok valóban nem kaptak előleget. De az üres pénztárból nem is lehet pénzt fizetni. Pedig utoljára még júniusban osztott a Búzakalász Tsz előleget. A másik három tsz rendszeresen ad előleget a tagjainak, méghozzá nem is keveset. Munkaegységenként 15 forintot, átlagban hat-hétszáz forintot, de vannak sokan, akik ezer forinton felül kaptak legutóbb is készpénzt. A terményelőleget most nem vesszük figyelembe. Mindez azt igazolja, hogy a szövetkezet nyugodt megélhetést, jó életet biztosít a tagjainak. Persze azoknak, akik dolgoznak. De hát hol van a világon olyan hely, ahol munka nélkül is fizetnek azoknak, akiknek kezük, vagy eszük munkájából kellene megélni- ök? Mire várnak a Búzakalász Tsz-ben néhányan? Azt mondják, hogy a földjáradékból is meg lehet élni? Meg: ha nem dolgoznak, majdcsak visszaállítják a régit? Komoly ember gondolkozhat-e így? Már sokszor megmondtuk, és ha kell, most ismét megmondjuk: a paraszti jövő a szövetkezeti gazdálkodásé. Nemcsak az ország gazdasági élete teszi ezt a közös gazdálkodást szükségessé, hanem a paraszti élet sajátos körülményei is. Lehet, hogy vannak még olyanok, akik nem akarnak látni nyitott szemmel, vagy akik a fülüket inkább befogják, sem mint az érthető beszéd eljusson az agyukba, de ezek az emberek sem önmaguknak nem használnak, sem a haladást megállítani nem tudják. Lehet, hogy van néhány ember Horton is, akinek nem tetszik az, ami annyi ezernek ma már természetes. De ez a néhány ember Horton sem tudja a kibontakozó új: a szövetkezet útját elállni. Gondolkodjanak el azok, akik a valóságot nem akarják észrevenni. Gondolkodjanak, és merjenek önmagukban következtetéseket levonni: mit követei tőlük az élet? A község és a párt vezetői úgy mondták, hogy Juhász Fe- rencné, Nagy Béláné és Tóth Jánosné, a Búzakalász Tsz tagjai még nem akarják látni maguk körül az életet. Pedig nemcsak Horton alakult át a paraszti élet, hanem az ország nagy részében. És határainkon túlról is tudnánk példát hozni bőven. Az ember feje arra való, hogy gondolkodjék, és összefüggéseket, következtetéseket találjon. (G. M. F.) Időjárásjelentés Várható időjárás csütörtök estig: A.z évszakhoz képest hűvös idő. relhőátvonulások. több helyen fu- ;ó esővel, egy-két helyen zivatar- *al. Időnként megélénkülő észak- íyugati szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 9—13,. egmagasabb nappali hőmérséklet: «—23 fok között. (MTI) III. Kiállításon Egész Prágában újszerű Sarló-kalapácsos plakát hirdeti a kiállítást: Csehszlovákia 1960. Az utak mentén sok helyütt jelzőtábla, rajta felírás: Vystava. Ez a szócska olvasható a villamosokon, falragaszokon, hirdetőtáblákon is. A kiállításba torkolló útszakasz zászlókkal ékes. A térre érve kimagaslik a régi kiállítási épület, amely jelenleg reprezentatív restaurácia. A teremnek impozáns színpada van, amelyen nagyszámú zenekar helyezkedik el, a hatalmas táncparketten pedig párok simulnak egymáshoz. Az épület mögötti területen rendezték meg az igen látványos, nagyon érdekes kiállítást, amely ízelítőt ad a mai Csehszlovákiából. A kiállítás leglátványosabb része az a kétemeletes épület, amely bemutatja a csehszlovák technika, az ipar legújabb eredményeit. Az egész csarnok egy nagy machináció. Szinte minden működik, minden mozog. Több szerszámgépet, fonógépet, stb. mutatnak be működés közben. Például az egyik gép a sylon-készítés egyik folyamatát mutatja be, a másik gép harisnyát készít. Láttunk működés közben manipulátort is, amely képes a gyufát meggyújtani, akár egy ötfillérest is képes élére állítani. Különösen érdekes az utolsó bemutatóteremben a különböző méretű és alakú vásznakra nyolc gépből egyszerre vetített film, amely Csehszlovákia 15 évének fejlődéséről szól. ?k a kiállításon kisebb p?- '’-"ok js. amelyek például a korszerű lakás berendezését stb. mutatják be. A kiállítás Nagy Andor: Bratislava — Praha érdekességei közé tartozik a legújabb típusú csehszlovák helikopter és nem kevésbé az az autó, amely valóságos kis házat vontat. A két keréken utazó házban kényelmesen berendezett háló, ebédlő és mosdó van. Polyekrán Ilyet még nem láttam! Hangzik el a felkiáltás innen is, onnan is. A polyekrán mozi a körpanorámával kétségtelenül is érdekes, hogy ahány vászon, annyi alakú. Nem csoda, hogy a nézőtér általában zsúfolt és a közönség alig várja az előadás kezdetét. A film címe: Mladi. Címszereplője egy kislány, aki akkor jön a világra, amikor a csehszlovák nép szabadsága megszületik, úgy fejlődik, növekszik, ahogyan fejlődik, nő az ország, a nép. S amikor most Csehszlovákia felszabadulásának 15. évfordulóját ünnepli, Mladi szülevezető képsor és a nézőben igen sokáig emlékezetes marad. Árnyképben a középső vászonra a kis Mladi születését vetítik, míg a többi vásznon a felszabadító harcokat látjuk. Amikor Mladi megszólal a csecsemők nemzetközi nyelvén, a környező vásznakon találkoznak a csehszlovák partizánok a felszabadító szovjet csapatokkal. Döbbenetes hatású képsor ez. A szabadság születésének meglepő művészi, abszolút modern ábrázolása. A vetítés alig 20 percig tart, de a aá- ző élményekben gazdagon távozik. S mi sajnáljuk, hogy nálunk még nincs ilyen! Körpanoráma mosiban A körpanoráma mozi legalább annyi élményt nyújt, mint a polyekrán. Már az épület is erre a célra, állandó jellegűnek készült. Előadás óránként van, de a vetítés időtartama 20—25 perc. Tavasszal még a moszkvai körpanoráma mozit csodáltuk és nem is gondoltunk arra. hogy ily hamar Prágában is hasonlót láthatunk. A két mozi igen hasonló. A prágai abban különbözik, hogy körben kényelmes ülőhely van és a körvászon fölött bizonyos szögben elhelyezve mintegy emelet, újabb körvászon helyezkedik el. Mint a vetítés közben láttuk, a felső vászonsor azt a célt szolgálja, hogy a menny benyomását keltse. (Csillagokat vetítenek rá, rakétákat lőnek fel, stb.) Az ülőhely a körpanoráma mozinál még megoldatlan probléma. Itt hiába az ülőhely, célszerűbb állva, a terem közepéről nézni a vetítést. A hatás ui. leginkább akkor éri az embert, ha a cselekmény középpontjában van. A mozi két szovjet filmet vetít, amelyeket nyilvánvaló erre a célra készítettek. Az egyik rajzfilm, a másik dokumentum. ötletes az első is, a második azonban lényegesen hatásosabb. A dokumentumfilm a Szovjetunió tájait, nagyobb városait mutatja be. S a néző annyira hatása alá kerül a filmnek, hogy ki-ki úgy érzi, hogy együtt utazik az operatőrrel a legkülönbözőbb közlekedési eszközökkel, mint vonattal, hajóval, repülővel, autóval, stb. Mivel a néző látja például az autó elejét, ha megfordul látja az autó végét, maga előtt a tájat, amerre megy és hátul azt a tájat, amely elmarad mögötte. Kétoldalt is az el-elmaradó Iáiban gyönyörködhet. A hatás tehát tökéletes. Csodálatosan hatnak az egyes tömegjelenetek. Például ott érezzük magunkat a moszkvai Vörös téren május elsején, a hatalmas emberáradatban. Előttünk, mögöttünk, mellettünk mindenütt csak ember, sok-sok ünneplő, boldog ember. Aki egyszer is látja, sohasem felejti el! ★ Az élményekben gazdag napok is búcsút intenek. Az aranyarcú Prága, az újvonalú Bmó, a magasan trónoló bra- tislavai vár újra, még egyszer elsuhan és vonatunk már a ■ kék Duna mellett vágtat... Hazafelé. i Viszontlátásra, Csehszlová-! kia! A kiállítás bejarata. tésnapi tortáján is 15 kis lángnyelv világol. ötletes a téma is, de még ötletesebb a produkció. Álló és mozgó, színes és fekete-fehér képek váltják egymást a különböző vásznakon. Van olyan képsor, ame:y egyik vászonról a másikra megy át. Roppant ötletes a beennek a kiállításnak legérdekesebb látványossága. A polyekrán mozi hatalmas ponyva alatt van. A nézőtér minden sora magasított, így a legtávolabbi helyekről is pompásan lehet látni. Itt is szembetűnő a sok vászon. Mintegy kilencet számoltunk meg és az
