Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-07 / 211. szám
1960. szeptember 7., szerda NÉPŰJSAG s Äs Egri Faipari Vállalat új készítményei: Modern, ízléses hálószoba-garnitúrák - kombinált gyermek-szekrényágyak - étkezőasztalok - báromajtós szekrények AZ EGRI FAIPARI Vállalat fiatal, kis létszámú üzem... 100 munkás dolgozik itt, s közel kilenc munkás évre tekinthet vissza a vállalat. Készítményeik — közszükségleti termékek, festett hálószoba bútorok — az ország minden részébe eljutnak. Termelésük az első hat hónap eredményeit tekintve: napi 10 hálószoba garnitúra volt. Hosszú évek óta festett hálószoba bútorokat készítenek. Ipari termelésünkre a régebben oly jellemző mennyiségi szemlél it, a termelés minden áron való növelése, e kis létszámú vállalat munkájában is jelentősen érvényesült, háttérbe szorítva a minőséget. Ez elégedetlenséget váltott ki a fogyasztók körében, a belső áruellátásban is ... A vállalatnál gyártott festett hálószoba bútorok iránti kereslet — a lakosság igényeinek növekedése következtében — csökkent. Mivel magyarázható ez a jelenség? A bútorok festését a kiskereskedelmi vállalatok vidéki bútorüzleteiben végeztették, tehát — nagy részben — kisvárosokban, községekben, bányatelepeken került sor a bútorok festésére. Gyakran tökéletlenül csinálták ezt a munkát és a festékek sem voltak megfelelő anyagúak, a nedvességet, a meleget nem bírták kellőképpen, s a bútorokon a legkisebb karcolások nyomai is megmaradtak. Persze, hogy senki sem vásárolta szívesen az ilyen bútordarabokat. EZEK A TÉNYEK, — s a lakosság növekvő igényének „nyomása” — arra késztette a vállalat vezetőit, hogy a régebbi készítményekhez hasonló, vagy annál olcsóbb kivitelezésű árukat hozzanak forgalomba. Olyan árukat, amelyek már a lényegesen magasabb igényeket is képesek kielégíteni, s a műszaki előírásokat betartva, az emberi esztétikumnak is megfelelnek.. A vállalat műszaki vezetői az új bútorok alapanyagául — a műanyagot Választották. Tárgyalásokat folytttak a LIGNIMPEX Külkereskedelmi Vállalattal és az ÉRDÉRT Vállalattal: biztosítsák számukra az új készítményekhez szükséges bútoralapanyagokat. Az Egri Faipari Vállalat jövőre már az osztrák „Funder” cég által gyártott poliészter réteggel bevont farostlemezből készíti új, ízléses, modern vonalú bútorait A poliészter réteggel bevont farostlemezek több mint 2Ó0 féle Sima pasz- tell-színben — illetve dió és mahagóni furnír-utánzatban készülnek, így kapják megmunkálásra a vállalat munkásai. A poliészter réteggel bevont farostlemezek kiválóan alkalmasak bútorok készítésére. A belőlük készült termékek pótolni tudják a festett bútorokat, sőt: szebbek, szemre is tetszetősebbek, jobbak és tar- tósabbak a festett bútoroknál. A poliészter réteggel bevont, farostlemezből készült bútorok víz-, tűz- és savállóak, a karcolások, ütések nem hagynak látható nyomot a bútorok testén. S ami legfontosabb: az új műanyagból készült bútor ik előállítási költsége 10 százalékkal olcsóbb, mint a régebbi, a festett bútorok előállítási költsége. Két-három év múlva már a magyar ipar is elő tudja állítani ezt az új bútoralapanyagot, s ez lehetővé teszi majd az új formájú és szerkezetű bútortípusok kialakítását, lehetővé teszi majd a bútorok jobb minőségű kivitelezését, a választékok bővülését. Az Egri Faipari Vállalat új bútorgarnitúráit, a poliészter réteggel bevont, farostlemezből gyártott új bútorok mintadarabjait kiállításon mutatták be a kereskedelmi szakemberek részére. A kiállítás sikerrel zárult: a szakemberek elismeréssel nyilatkoztak az új anyagokból készült bútorok mintadarabjairól, kisebb módosításokat javasoltak csupán ... így tehát már jövőre megkezdhetik az új bútortípusok gyártását a Faipari Vállalat műhelyeiben. TALÁLMÁNY IS született a vállalatnál... Az új bútordarab neve: kombinált gyer- mek-szekrényágy. A találmányt tervezte és kivitelezte: a vállalat műszaki vezetője és művezetője. A kombinált gyermek-szekrényágy kétféle típusban készült: az első típus hát gyermek részére, 14—15 éves korig, biztosít kényelmes fekhelyet — beépített ágyneműtartóval —, más változatában tanulóasztalt és padot képezhet. A második típus: egy gyermek részére készült, az első típushoz hasonló nagyságban és kivitelben, de ebben a szekrény ágyban már könyvespolc, akasztós és polcos szekrényrész és tanszertartó is van. Kétezer hálószoba garnitúra, ezer darab kombinált gyermek-szekrényágy, 2Ö00 darab háromajtós szekrény, 2000 étkezőasztal, 1000 zsúrasztal, 1000 íróasztal és 1000 virágállvány készül az 1961-es termelési évben. E bútorok mintatípusait mutatták be augusztusi kiállításukon. TÍZEZER DARAB különféle bútor előállítását tervezik jövőre. A bútorok legyártásához szükséges alapanyagok biztosítva vannak. Nem kell tehát sokáig várakoznunk az új formájú, új típusú bútorokra. Bővül a bútorgyártás választéka. Sok-sok új bútor között válogathatunk jövőre. (P. D.) A mezőgazdasági gépek javítói között ELÉRKEZETT az ___________________őszi sz ántások ideje, s ilyenkor ugyancsak megszaporodik a tennivaló minden gépállomáson. A Füzesabonyi Gépállomás vezetőinek is szinte naponként okoz újabb és újabb gondot a gépek helyes elosztása, nem kevés töprengést és utánajárást igényel az, hogy mindenhová jusson gép, hogy minden munkát el tudjanak végezni. Talán még sohasem szakadt a nyakukba annyi munka, mint az idén. A tervük szerint mintegy 6Ö ezer normálhöldnyi munkát kell elvégezniük az ősz folyamán, s természetesen, ennek zöme őszi szántás. A gépek egy része az apró- magcséplést és a silózást végzi, vagy éppen a betakarítási munkákban vesz részt, de a zöme már künn berreg a határban, hasítja a tarlót. Sok a szántanivaló, a termelőszövetkezetek egyre több és több munkát igényelnek, s az is természetes, hogy ezt csak jól karbantartott, műszakilag biztonságos üzemeltetésű gépekkel lehet elvégezni. Ezért kapott elsőrangú helyet és fontos szerepet az őszi munkák hajrájában a gépműhely dolgozóinak, a gépjavítók munkája. Itt, a gépállomás nagy szerelőcsarnokában van a javítások központja,, mondhatnánk úgy is, a szíve. Itt tartózkodik Bar- kóczi György főmérnök, aki a javítási munkák parancsnoka. Kezébe futnak össze a szálak, s az őszi gépjavítások tervétől kezdve egészen a gyakorlati munkák végrehajtásáig mindenhol ott van, segít, irányít. Tőle tudjuk meg, hogy a 124 erőgép egy-két kivétellel jó és üzemképes állapotban végzi majd az őszi munkákat, sőt, még 10 új T 28-as típusú gép is belesegít, mihelyt megérkezik. A gépek tehát jó állapotban vannak, az oka pedig az, hogy itt a javítás folyamatosan, tervszerűen történik. Egy- egy erőgép általában 1000 normálhold elvégzése után kap rendes nagyjavítást, de ha a traktorista jól kíméli és rendesen karbantartja a gépét, akkor még ennél is ritkábban kell javítani. — Bizony, az ilyen rendes traktoristák sokat segítenek a szerelők gondjain — mondja Barkóczi elvtárs, s itt dicséretképpen meg is említhetjük Kárpáti Ernő, Németh Imre és Szabó Béla traktorosokat, akik jó gazdái gépeiknek. Elsőként gépesítették az ügyvitelt A gépesítés mindenütt utat tör, — még az ügyvitelben és a könyvelési munkában is — bár az utóbbi téren kevés kezdeményezés történt még hazánkban. Megyénkben pedig egyetlen vállalat található: az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat, ahol teljes egészében gépesítették az anyag- és forgalmi könyvelést is. Havonta 87 ezer áramszámlát kell pontosan és időre elkészíteni, ezért már tavaly munkába állítottak egy Mercedes S. R. 22. típusú könyvelőgépet. A leolvasó könyvből beütik a fogyasztást, mellé az egységárat, aztán a gép automatikusan szoroz, összead, ki- lovattórát és forintot, egyénenként és községenként összesít. Az anyagkönyvelésben Liptai Sándor mintegy háromezer tétel könyvelését végzi el géppel, 140—160 munkahelyre gyűjti a költségeket. Legújabb típusú Astra 170-es gépe gombnyomásra ellenőrzi az adatok helyességét, a Beruházási Bankkal idejében el tudnak számolni és a főkönyvelő sem sürgeti mostanában az adatokat. Bár egy kis gyakorlat után előbbre akarják hozni a könyvelési zárlat határidejét. A forgalmi könyvelésben nagy körültekintés és alapos előkészítő munka után ez év január elején tértek rá a Mercedes S. R. 22. típusú gép használatára. Demcsik Pálné könnyed mozdulatokkal kezeli az Írógép rendszerű könyvelőgépet, amely, a naplók függőleges összeadását, az analitikus és a főkönyvi kartonok egyenlege- zését pillanatok alatt végzi el és főleg sohasem téved ..; Az analitikus kartonokon történik az elsődleges könyvelés, a főkönyvi kartonokon pedig a gyűjtött adatokat rögzítik, mindezt az írógép gyöngybetűivel, tisztán és olvashatóan. Nincs indigó, reggeltől napestig tartó körmölés, sem „tyúkszem” az ujjakon. A gép a KÁLISZ összes költséghelyére adja a tételeket és az egyenleget. Naprakész állapotban tartják a könyvelést és megbízható, pontos adatokat tudnak szolgáltatni a műszaki- gazdaság^ vezetők számára — és ez a fő. (F. L.) A NAGY MŰHELY a kopácsolás zajától hangos. Itt vár javításra egy Zetor, mellette egy Belorussz traktor, ehhez nem messze pedig egy körmös. Körülöttük serénykednek az olajos, ügyeskezű javító- és szerelőmunkások, akik szorgalmukkal, találékonyságukkal igyekeznek úrrá lenni a nehézségeken, pótolni az anyaghiány által okozott hátrányokat. — Bizony, anyaghiánnyal küzdünk egyes alkatrészekből — mondják, s ilyenkor mit is tudnak tenni? ösz- szedugják a fejüket, számítgat- nak, kísérleteznek, hogy valahogyan házilag az esztergagépük, a kovács és hegesztő szakmunkásaik segítségével kijavítsák a gépet. — Milyen nehézségeink vannak? — Már három hónapja rendeljük és még most sem kapunk szabályzó röpsúlyt a G— 35-ös javításához. Hiányunk van Hoffer főtengelyben, és az import gépekhez igen nehéz pótalkatrészt kapni. A Belorussz traktorokhoz pl. nem kapunk hengerfej utánpótlást. Ügy segítünk magunkon, ahogy tudunk. Az UTOS-típu- sú gépek hengerfejeit alakítjuk át ehhez. Jóllehet, sok többletmunkát igényel, mert a marástól kezdve a szelepek fészkeinek süllyesztéséig sok átalakítani való akad rajta. A nehézségek közé tartozik még, hogy nem tudnak szögvasat szerezni a kombájnok téli alábakolásához, hogy hiányzik még 4 szerelő, szükség volna jó szakemberekre. Az utóbbi dolgot tanulóképzéssel próbálják megoldani, s évről évre nevelik az utánpótlást. Tavaly 3 ipari tanulót szerződtettek, s az idén ismét felvettek hármat. Arról is meggyőződhettünk itt a szerelőmunkások között, hogy a Füzesabonyi Gépállomás műszaki gárdája nem adja fel a harcot a nehézségek láttán sem, mindig valamilyen találmánnyal, újítással igyekszik áthidalni a nehézségeket. Legutóbb is született itt egy ilyen újítás. A szakemberek rájöttek arra, hogy a Hoffer- gépek íorgattyús csapágyai nem tartósak. Addig kísérleteztek, amíg megpróbálták használt Zetor főtengely csapágyakkal pótolni ezt a fontos alkatrészt. A használt ólom- bronz csapágyat felújítva beszerelték a hofferekbe, s azóta a gépek a körzeti szerelők és a traktoristák örömére, kifogástalanul működnek. gazdasági hasznát nézve éven* AZ ÚJÍTÁS te 40—48 000 forint megtakarítást jelent ez csak ennél a gépállomásnál. A gyakorlatban is kiállta a próbát ez az újítás, erről tanúskodik Tóth Benedek gépe, amely kifogástalanul dolgozik a Zetor-csapággyal, sőt, ennek még a régivel szemben az a nagy előnye is megvan, hogy nem kell hetenként utána állítani. Megnéztük a javítás alatt lSvő gépeket. A nagy piros Belorussz éppen a szántásból jött, a káli határból. Elromlott az üzemanyag tápszivaty- tyúja, s most annak a javításával, beállításával foglalkoznak a szerelők. A mellette levő körmös traktor főjavítást kapott. Mestere, Perge Béla elvtárs, talán már az utolsó csa csavarokat húzza meg rajta. Itt már csak a bejáratás van hátra, s utána ez a gép is szántani indul valahová a mezőtár- kányi határba. S amint a kijavított gépek elhagyják a műhelyt, beáll helyükre a másik, a többi és folyamatosan így kerül nagyjavítás, karbantartás alá minden gép. Pár nap múlva két Zetor és újabb G 35-ös kap tervszerű karbantartást, s utána azok is munkába állhatnak. erőtlenül jönnek be ide a gépek, kezek, a ková- szerelők és BETEGEN, de a gondos csők, hegesztők, mérnökök számításai, munkája nyomán felújítva távoznak. Császár István Az „utolsó élő emberek' kalandjai Bud Boyd, a San Francisco Chronicle riportere, feleségével és három gyermekével i.iBkiiuaiiiiiiiiBiiiiiBiiBiiiiiiiiiniiiaiiiiiiu",liuiiiiiiiiiBiiiiF«iiBiiitiiiiiiiaiiiiiaiiaiiiiiiiiBiiiiii!iiii»iiaiiiiii!iiiraininiiiiuaiiiiiBitiiiiiiitiiiiattiiiiii«iii iiuiiiiiiiiiiiiiiiciiiiwifiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiitiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiinriiiiiiiiiiiiiaiiaiiiiiiiiiiiiiiini SZOCIALISTA fejlődésünk egyik jellemzője: a nagymértékű villamosítás. Bármerre is utazunk a megyében, mindenütt látunk villanyszerelőket dolgozni. Felkerestük tehát a közelmúltban élüzemjelvényt nyert egri MEGYEVILL Vállalatot, hogy megismerkedjünk munkájukkal. — A 80—90 fővel dolgozó vállalat — mondja Deli István igazgató — első félévi tervét 106 százalékra teljesítette. De talán nem is az elért százalékos eredmény a döntő, hanem az a körülmény, hogy egy esetben sem történt határidőmulasztás. — Milyen jelentősebb munkák húzódnak meg a szép eredmények mögött? Vaskos dossziék, kimutatások kötegei kerülnek elő az asztalra. Megtudjuk, hogy _ a munkák súlypontja a fejlődő termelőszövetkezeteink építkezéseivel kapcsolatos villamosítási munkák. Hol. merre, melyik tsz-ben? Az egerfarmosi és komlói Rákóczi, a sarudi Petőfi és Kossuth, a mezőtár- kányi, tarnabodi Ezüstkalász, a halmajugrai. nagykökényest Béke a besenyötelki Béke Útja, a" hevesi Petőfi, a nagyfü- gedi Dózsa, az ecsédi Vörös Csillag, a mezőszemerei Kossuth. az erki Űj Barázda, a za- ránki és csányi Űj Élet, az új- lőrincfalvi Május 1. és Űj Élet termelőszövetkezetekben már végeztek a munkálatokkal. Most Tamamérán, Adácson és At káron folyik a munka. Mezőgazdasági vonalon még a Hevesi Állami Gazdaságban is A megye élenjáró villamosítói kösött folyt villamosítási fejlesztő munka. — HÁLÓZATBŐVÍTÉST — mondja dr. Polgári László főkönyvelő — mintegy 4 millió forint értékben végeztünk a megyében! A számlakönyv lapjairól egymás után sorolja fel a helységek nevét: Kisköre, Verpelét, Halmajugra, Erdőtelek, Tamaméra, Hevesveze- kény, Kerecsenti, Egerfarmos, Egerszalók. Megtudjuk, hogy most Boconád és Köm lő községekben folyik villamosítási munkálat. A gyöngyösi 102 új bányászlakás és a hatvani kórház villamosítási munkáit is a MEGYEVILL szerelői végezték. Az iskolák villamosítási munkáiból is derekasan kiveszik a részüket és a többi között az egri és gyöngyösi nyolctantermes iskolánál, Demjén- ben, Halmajugrán. A gyön- gyössolymosi és az egerszalóki kultúrházban is ők végezték a munkát. A vállalat jó munkája nyomán a megye határain túl is szívesen veszik igénybe a MEGYEVILL szerelőit. A Borsod megytai Szénbányászati Tröszt különböző bányáinál végeztek magasfeszültségű szénosztályozót és szénfelvonót üzemelő villamosítási munkát. — Legutóbb pedig a kékesi televízió-adó toronyvilágítását szereltük — mondja az igazgató. Megtudjuk, hogy a vállalat vízvezetékszerelési munkát is végez, egy nem túl nagy részlegével. A vállalat kiváló munkája eredményeként a megyei tanácsi vállalatok közül tavaly a kongreszusi versenyben és az idei felszabadulási versenyben a II. helyet vívták ki. Amikor a vállalat kimagas- lóbb számszaki eredményei felől érdeklődöm, a főkönyvelő elmondja, hogy a vállalat fejlődését jól tükrözi a termelési érték növekedése: amíg 1952- ben, nem is teljes év alatt a termelési érték csak 1 865 000 forint volt. addig 1956-ban 5 480 000, 1958-ban 6 880 000 a folyó 1960. esztendőben pedig 17 millió forintot ér el. A helyes vezetés, a dolgozók önzetlen és öntudatos jó jó munkája az egy főre eső termelésben mutatkozik meg. Biz 1952-ben egy hónapra számítva csak 4570 forint volt. 1958-ban már 8300 forint, a folyó esztendőben pedig mintegy 14 000 forintra rúg. A TAVALYI EREDMÉNYEK alapján az idén 24,5 napi nyereségrészesedést kaptak a vállalat dolgozói. A MEGYEVILL tehát nyereséges vállalat — 1959-ben is mintegy 2 millió volt a nyereség. Űjabb kérdést teszek fel az igazgató elvtársnak, amikor a szakmai továbbképzés felől érdeklődöm. — Tizenkét műszála dolgozónk közül — feleli — 4 művezetőt és 3 műszaki dolgozót a vállalat munkásgárdájából neveltünk. Két műszaki dolgozónk a villamosipari technikum levelező tagozatán tanul tovább. 21 segédmunkásunk részére pedig szakmunkáselő- képző tanfolyamot indítottunk, hogy kellő elméleti tudásra tegyenek szert. A villamosszerelés veszedelmes munka. Hogyan is állunk a balesetelhárítással? Elmondja az igazgató elvtárs. hogy a folyó év első félévében nem volt a MEGYE- VILL-nél baleset, pedig évente mintegy 1500 munkahelyen dolgoznak! Szellemes megoldás az is, hogy magnetofonra veszik fel a balesetelhárítási oktatás szövegét, és azt gyakran játsszák a vidéki munkahelyeken. hogy a dolgozókba bsidegződjék a helyes magatartás. Az újítások terén sem maradnak el a MEGYEVILL villanyszerelői. A TÖRZSGÄRDÄBÖL kialakítottak egy előszerelő műhelyt, mivel még a budapestiek sem tudják vállalni villamoselosztó berendezések gyártását kellő számban. Ezt most tehát maguk végzik és még idáig nem merült fel semminemű kifogás a szerelvények ellen. Szüksége volt a vállalatnak egy darus kocsira, amelyet a hatalmas és nehéz oszlopok felállításánál vesznek igénybe. Sajnos, az efféle igen drága és nem volt rá anyagi fedezet. Komenczi Lajos főművezető, az építőipar kiváló dolgozója, csekély kétezer forint költséggel egy, a honvédségtől kiselejtezett Wippont alakított úgy át, hogy 1—I oszlop felállításánál 10—12 munkást pótol. — Hogyan állunk az utánpótlással? — kérdezem. — Egy oktató és egy idős szakmunkás végzi az utánpótlás szakmai tanítását — mondja az igazgató elvtárs. 1959- ben 17 tanulója volt a vállalatnak, akik közül az idén 3 már végzett is. Az idén további három ipari tanulót szerződtetett a MEGYEVILL. Társadalmi ösztöndíjasa L van a vállalatnak: Szabó László, aki elektromérnök-tanhallgató s az édesapja segédmunkás a vállalatnál. Az ösztöndíj révén biztosítja a MEGYEVILL a szakemberszükségletét. A vállalatnál 2 építőipari kiválódolgozó van -.Tóth Zoltán és Komenczi Lajos, két jelvényes kiváló dolgozó is: Vincze Ferdinand és Kelepec József. Ezenkívül még 5 okleveles kiváló dolgozó. Egy vállalat a sok közül a Heves megyei MEGYEVILL és mégis milyen tömören mutatja és illusztrálja új é’etünket, fejlődésünket. A MEGYEVILL szerelői jelentősen segítik nagyüzemi mezőgazdaságunk fejlődését, iskola- és lakásépítéseinket, bányászatunkat, s hogy egyre több helyen gyulladjon ki a fény. SUGÁR ISTVÁN California egy puszta vidékére költözött, hogy megmutassa a televízió nézőinek, hogyan élnek azok az emberek, akik | utolsóknak maradnak életben \ja Földön. Mindössze egy bal- 7 tát, néhány zsebkést, némi zsi- |nórt és sót vitt magával. | A televízió nézői estéről esti téré érdeklődéssel figyelték az 7,, utolsó életben maradottak” |kalandjait. Megcsodálták a ^bozontos szakállt növesztett friporter fáradságos munkáját, ■■felesége ötletes gondoskodását |családjáról és kiváltképpen az ^egzotikus szépségű, 15 éves ?Zsuzsanna leányzót, aki bájos I vadleánynak bizonyult és a ^körülményekhez méltán cse- íkély terjedelmű öltözéket vi- Iselt. | „Már nem bírunk tovább “füvön, halon és békán élni” — •jelentette Bud Boyd nyolcadik rriportja. A 11 napi tudósítás aszerint mindhárom gyermek |vérhasban megbetegedett. TNagy volt a részvét, ámde ekekor Edward Montgomery, a Ikonkurrens lap tudósítója, felikerekedett, hogy kinyomozza 'az ismeretlen helyet, ahonnét |Boydék riportjaikat adták. | A konkurrens újságíró a tá- |bortűz mellett találta a csalá- |dot, amint vidáman falatozták •a korántsem fűből és békából ;álló vacsorájukat. Kiderült, .hogy bőven el vannak látva íkonzervekkel, tésztával, füs- Itölthússal, cukorral és szappannal. f A televízió-sorozat azonnal | megszakadt. Búd Boyd pedig "feljelentette konkurrensét — 'hitelrontásért.