Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-03 / 208. szám

4 NEPÜJSAG 1960. szeptember 3.. szombat Film fórum Az ordító egér HATVANI VÖRÖS CSILLAG Hüvelyk Matyi HATVANI KOSSUTH A szél HEVES HI. Richard FÜZESABONY Végállomás szerelem PÉTERVASARA Szombattól hétfőig fontosabb problémája, a hid­rogénbomba, a nagy és kis ál­lamok viszonya, a szuveréni- tás kérdése, a fegyverzetek pa­ródiája, az emberi hisztéria, a hírek hatása és visszahatása, a közéleti szereplés tartoznak a film által életrekeltett világ legfontosabb alkotóelemei kö­zé. , Jack Arnold, a rendező sok­szor meghökkentő módon lép ki a reális mozgási törvények alól és a legváratlanabb pilla­natokban, a legsúlyosabb pszi­chikai baklövéseket végezteti embereivel, mert távolról sem akarja, hogy az igazi szándék a maga súlyos terhével érvé­nyesülhessen Bobo miniszter- elnök és a mindig mögéje hú­zódó demokrata érzelmű hordó politikus nyilvánvalóan az an­gol politikai élet szatírája akar lenni, a New York-i esemény­részletek ugyancsak az ameri­kai lelkiállapot és életforma, az amerikai gondolkodás torz­tükre szeretne lenni. Fenrick- ország, bár öntudatában egy valóságos birodalom elfér, ész­járásában pedig Gulliver is törpévé zsugorodik, özönvíz­előtti embereivel az európai életszemlélet kritikája. Nem figyeljük érdektelenül azokat a jeleneteket sem, amelyeket a Fenrick határához érkező, és oda bebocsáttatást nem kapó diplomaták játszanak előttünk. Mindez azonban csak villa­násokig tart a filmen és a túl­sók ötlet, a szétágazó szálait ritkán fonja, ritkán is fonhat­ja eggyé a rendező. Itt-ott az axióma szerű nyilatkozatok nem kapják meg a kellő meg­világítást. Az egész esemény­soron át a tokaji aszút ivó egér borsos adomája motoszkál a fejünkben és az a megállapí­tás, hogy az ötlet feldolgozása közben a szétágazó kapkodás az eredeti mondanivaló fűsze­res illatát langyossá oldotta. PEDIG A FILMNEK szatí­rában feloldott filozófiája ma­gasba igyekszik. Amikor a Pentagon kiküldötte és Tully, a fenricki főparancsnok tár­gyalnak a békeszerződésről, ilyenek hangzanak el: Ne le­gyenek a nagyhatalmak bizal­matlanok a kishatalmakkal (farkas! • • Ülést tartott a Közalkalmazottak Szakszervezete Heves megyei Bizottsága 1980. SZEPTEMBER 3., SZOMBAT: HILDA 300 évvel ezelőtt, 1860-ban szüle- . tett DANIEL DEFOE angol író, az igazság és az emberi jog harcosa, akit egyházellenes röpirata miatt börtönbe vetettek. Főműve a ma­gányos ember küzdelmét a termé­szettel ábrázoló Robinson Crusoe, a világ egyik legnépszerűbb ifjúsági regénye. lett. Moll Flanders című regényében kora társadalmának . rajzát adja. Defoe 1731-ben halt meg. 330 évvel ezelőtt. 1580-ban szüle­tett BETHLEN GÁBOR, Erdély fe­jedelme. Jelentős államszervező volt, aki Erdélyt gazdaságilag meg­szervezte és európai tényezőt je­lentő hatalommá tette. Mint hadvezér, egész életében a bécsi ud­var ellensége volt, hadaival a harmincéves háborúba avatkozott be és az 1621-es nikolsburgi békében Ferdinánd ellen jelentős si­kereket ért el. Érdekes találmányok, felfedezések: Madagaszkárt, a Föld negyedik legnagyobb szigetét 460 évvel ez­előtt, 1500-ban DIEGO DIAZ portugál tengerész fedezte fel. A ho- va-törzs által lakott szigetet a múlt század végén a franciák gyar­matosították és uralmuk alól a napjainkban felszabadult szigei Malgasz Köztársaság ? néven önálló állammá iett. 110 évvel ezelőtt, 1850-ben e napon született JOSEPH MADER­SPERGER osztrák szabó, aki 1830-ban a varrógépet feltalálta, DANIEL DEFOE A Népújság elintézte Baráti János egercsehi lakos, apaállatgondozó, azzal a panasz- szal fordult szerkesztőségünk­höz, hogy a legeltetési bizott­ság nem fizette ki a neki járó 360 forintot, amely szabad va­sárnap megváltása fejében megillette volna. Mit mond a §? Az ipartörvény (1958. évi 9. sz.) szerint vissza lehet von­ni az iparjogosítványt attól a kisiparostól, akit — az ipar gyakorlására vonatkozó jog­szabályok megsértése miatt — szabálysértésért két ízben jog­erősen megbírságoltak. Közbenjárásunkra az Egri Já­rási Tanács mezőgazdasági osztálya az ügyet a helyszínen kivizsgálta és utasította az egercsehi legeltetési bizottsá­got, hogy nevezettnek a jogo­san járó 360 forintot folyósítsa. Tekintettel arra, hogy az ipari alkalmazottak után fize­tendő SZTK-járulékok esedé­kességre való be nem fizetése is szabálysértésnek minősül — ez maga után vonhatja az iparigazolvány megvonását Is. Elárvult szerszámok... Nagyfejed Pista bácsi, az eg­ri Dobó utcai cipészmester — meghall. Szerszámait — a di- kicset, a brennolóvasat — nem veheti többé kezébe, a hetven éves mester életének lángja kialudt. Negyvennyolc éve nyi­totta műhelyét a váralji utcá­ban. De sok lábbelit, de sok új cipőt készített... Aztán már csak az elnyűtt fajtákat javít­gatta. Azokat is szeretettel, precíz szakértelemmel. Életé­nek utolsó napján, az utolsó órákban az én fekete félcipő­met hozta rendbe. Nyolc órára ígérte: készen lesz! Nyolc óra­kor panaszkodott: rosszul érzi magát, nehezen lélegzik, de egy óra múlva elkészül a javítás­sal. És kilenc órára készen lett a cipő ... Reggelre már nem élt az idős mester .., Elárvul­tak szerszámai... És elárvult a Dobó utca is ... Pedig élhe­tett volna még Pista bácsi. Hetven éves múlt. Tavaly ülte aranylakodalmát. Most már csak sarjára teríthet virágot ez a néhány soros, emlékét idéző nekrológ... (Pataky Dezső) — A KÄLI VEGYES Ktsz új asztalosműhelyt épített. Szeptember elejétől jobb munkakörülmények között dolgoznak és jobban ki tud­ják elégíteni a környék la­kosságának igényeit.- MEGKEZDTÉK az őszi árpa vetését a boldogi Béke Tsz-ben, A cséplés befejezése óta fokozatosan halad a talaj­előkészítés, így a vetéshez ha­mar hozzákezdhettek. — 70 000 FORINTOS álla­mi támogatással végezték el a Káli Általános Iskola ala­kítását és nyári tatarozását.- ÜJ KUKORICAFAJTA nemesítését kezdték meg a Kompolti Kísérleti Gazdaság­ban. Az új hibridkukorica az eddiginél jobb termőképességű lesz. — S Z Á Z FÉRŐHELYES, magtárpadlásos, korszerű is­tálló építésével készülnek el a boldogi termelőszövetkezet tagjai. Október közepéig fel­kerül az épületre a tetőszer- kezet is.- TIZENÖT VAGON befo­gadóképességű gabonaraktár épül Boldogon, A raktár 25 ezer forint beruházással épül és október végén adják át ren­deltetésének. — AZ EGRI 212. sz. MŰM Iparitanuló Iskola tanévnyi­tóját szeptember 7-én tartják meg. Az ünnepélyen hirdetik ki az iskolába- és munka­helyre járás rendjét és ide­jét.-ßZAZFERÖHELYES szarvasmarha-istállót épít a káli Március 15 Tsz. A 64 000 forintos beruházáson kívül a tsz-tagok sokat segítenek tár­sadalmi munkával is. — TEGNAP NYÍLT meg a kéthetes szünetet tartó me­gyei könyvtár mindkét rész­lege. Az ifjúsági könyvtár új bútorzatot kapott és a fel­nőtt részleghez hasonlóan, szabadpolcos lett.- A BOLDOGI termelőszö­vetkezet építőbrigádja saját erőből 20 férőhelyes sertésfiaz- tatót létesített. Rövidesen meg­kezdik egy újabb fiaztató épí­tését is. —■ A GONDOZÓNŐ- és Gyermekápolónő-képző Inté­zet növendékeinek ballagása szeptember 3-án, délelőtt 10 órakor lesz Egerben.- SZÉPÜL KÁL. A tanács­háza előtt parkot létesített « község kertészeti brigádja. A 20 ezer forint értékű munká­val a napokban készültek el. — AZ EGRI XI. számú is­kola szülői munkaközössége a nyár folyamán társadalmi munkában végezte el a taka­rítást és festést. A végzett társadalmi munka nem keve­sebb, mint 12 ezer forintot tesz ki. pétervásárán este 8 órakor: Kormos ég A FILM ALAPÖTLETÉT megelőzte a pesti vicc és az első kockák után kíváncsian vártuk a fejleményeket. A Nagy Fenrick, ami talán nem is ország, hanem amolyan tré­fás ötletből ittmaradt képzelt szuverénitás, az Amerikai Egyesült Államok gazdasági nyomása miatt elhatározza, hogy megtámadja a politikai és gazdasági nagyhatalmat, hagyja magát megverni és ak­kor ömlik majd a XX. századi recept szerint a segély az or­szágba és ismét virul a jólét Nagy Fenrick-ben, a pöttöm­nyi birodalomban, amely állí­tólag a Francia Alpok egyik zugában terjeszkedik. Gloriana nagyhercegnő a miniszterel­nök, Bobo javaslatát elfogadja, a fenricki széles néprétegeket képviselő politikai vezető is helyesnek találja a badar ötle­tet és így indul ötszáz év előtti pikkelyes vértezetben húsz fenricki hős, Tully, a bárgyú hadvezér vezetése mellett Amerikába. A makett-New York bámulatos elfoglalása után a Q-bombát is foglyul ej­tik dr. Koknitz-cal, annak al­kotójával együtt, ráadásul a bombagyártó tudós lányát is magával viszi a csodálatos hadsereg Fenrick-be, Gloriana és Bobo miniszterelnök, az egész fenricki nép az amerikai hadsereg bevonulását és gaz­dasági jótéteményeket vár., mi­re bejön Tully, a vereség he­lyett — győztesen. A bonyodal­mak itt már gyorsan követik egymást, megmozdul a presz­tízsében megbántott Pentagon is és leülnek tárgyalni a győz­tes Tullyval: a békeszerződés feltételei és tartalma méltó a győztes hadvezér egyéniségé­hez és Fenrick csodálatos eu­rópai állam erkölcsi, hatalmi és társadalmi struktúrájához. A FILM MESÉJÉNEK ilye- ténvaló tálalása nem is lenne szükséges, ha nem újszerű, mozgásában és elgondolásában nem újszerű szatíráról és új­szerű filmfogalmazásról lenne szó. A film az elképesztő valót­lanságokat ötvözi a reális élet elemeivel, olyan jellemeket ál­lít az esemény közepébe, amik nem léteznek és nem is létez­hetnek. A történelmi helyze­tek, a mai nemzetközi élet leg­EGRI VÖRÖS CSILLAG Az ordító egér EGRI BRÖDY Ütött az óra EGRI KERTMOZI A megj avultban bízni kell GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Két év után GYÖNGYÖSI PUSKIN Folytassa, admirális SZOCIALISTA egészség­ügyünk fejlődésében, dolgozó­inkkal való fokozott törődés nyilvánul meg. Népi kormány­zatunk helyesen látta. hogy olyan orvosokra van szüksé­günk. akik maguk is a dolgo­zók soraiból nőttek ki és tehet­ségük révén váltak valóban munkásorvosokká. Az új idők orvosai ők. Felkerestünk há­rom fiatal orvost Egerben, akik az egészségügyi szolgálat különböző ágaiban dolgoznak. Dr. Mauer Józseffel, Eger város tanácsa egészségügyi osztályán találkoztunk, aki a város állami közegészségügyi felügyelője. Nagy elfoglaltsága közepette szívesen szakít időt arra, hogy néhány percre elbe­szélgessünk. A fiatal orvos elmondja, hogy Budapest környéki szár­mazású és az általános iskola elvégzése után, 1949-ben, el­ment ipari tanulónak az Ika­rusz Karosszéria- és Jármű­gyárba. Ott, mint karosszéria- lakatos fel is szabadult. Ezután dolgozott még egy hídépítő vál­lalatnál és egy műszergyárban, mint szerelő. Ezután követke­zett be a nagy fordulat életé­ben — magasabb tanulmányo­kat kezdett és érettségi bizo­nyítványt szerzett. — A 120 rend érettségiző­ből az egyetemen több bukott ki, mint közülünk, szakérettsé­gizők közül — mondja. — Mi te­hetségünk, erőnk teljes meg­feszítésével tanultunk. hogy megmutassuk, érdemesek va­gyunk a diplomára. Én 1958- ban végeztem a szegedi egye­temen. — Hol kezdte orvosi műkö­dését? — kérdem Mauer dok­tortól. — 1958-ban a detk—ludasi körorvosi állást nyertem el. Itt a gyakorlatban, a munkás- és parasztbetegek között sze­rettem meg igazán orvosi hi­vatásomat. Véleményem sze­rint a hivatása magaslatán álló orvosnak a betegben nem pénz­kereset! lehetőséget szabad lát­nia, hanem őt meg kell min­denekelőtt gyógyítania. Ne­künk az első: a gyógyítás és a nép egészségügyének szolgála­ta, hiszen a népi demokrácia biztosította részünkre a gond­talan megélhetést! AMIKOR munkaterületén való szívügye iránt érdeklő­döm, Mauer József doktor el­mondja, hogy a gyárak, az üze­mek és a mezőgazdasági dol­gozók közegészségügyi helyze­tének megjavítása a fő célja. Ennek keretében különösen a munkásszállások ügye foglal­koztatja a fiatal orvost, ami szemben. A bizalom, a kölcsö­nös hitel az együttélés és az államok közötti kapcsolat alapja. Nem véletlenül vonul végig a filmen a Q-bomba felrob­banásától való rettegés sem. A pánik akkor tör ki (és itt ki­tűnően mulathat a közönség, bár ez a legkomolyabb gondo­lata a filmnek), amikor az ütött-kopott autó elindul veze­tő nélkül, a maga útján és az autóban, a Q-bombával az ölében ott remeg a foglyulej­tett amerikai tábornok. A bom­bát eldobja, és a veszedelmes szerszám száll kézből kézbe, ölből ölbe, minden arcon a ré­mület és a halál iszonyatának árnyékát lebbentve fel. A film pergése közben úgy érezzük olykor, hogy a képso­rok nem mozognak elég tem­pósan, de az előadás után az abszurd naívságokon és az el­hangzott mondatokon elgon­dolkodunk és kérdezzük ma­gunktól is: vajon helyes vá­laszt adott-e a film korunk és napjaink idegőrlő problémájá­ra. Mindenesetre megkísérelte. A főhős, Peter Sellers, aki fanyar és drótidegzetű figurát teremtett a film számára. A film is olyan lett, mint az ő egyénisége. Jean Seeberg most egészen más egyéniséget ele­venített meg, mint emlékezetes Johanna-filmjében. A modern amerikai lány megformálása jóval színtelenebb, mint amit Seebergtől várni lehetett. Igaz, ebben a filmíró és a rendező is ludas. David Kossofot kell még megemlíteni az egyébként harmonikusan összeválogatott és összedolgozó művészgárdá­ból. Az angol filmnek ugyanis az a főerőssége, hogy az epi­zódszerepeket' is kitűnő színé­szekkel játszatják. A Közalkalmazottak Szak- szervezete Heves megyei Bi­zottsága augusztus 31-én kibő­vített ülésen, az alapszervezeti titkárok részvételével megtár­gyalta a Közalkalmazottak Szakszervezete központi veze­tőségének irányelveit, amelyet a szakszervezet IV. kongresz- szusára adott ki. A tanácsko­záson részt vett Huber Lajos elvtárs, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára is. Az ülést dr. Tóth István, a megyei tanács VB-titkára, a Közalkalmazottak . Szakszerve­zete megyei bizottságának tag­ja nyitotta meg, amely után Tarjányi Sándor, megyei titkár tartott beszámolót. A beszá­moló tömören a szakszervezet különösen örvendetes, hiszen ezen a téren Egerben még bő­ven van javítanivaló. Dr. Fodor Erzsébettel a me­gyei 2. számú kórházban talál­koztam. A fiatal orvosnő el­mondja, hogy édesapja MÁV- munkás volt, ő maga varrni tanult, később fel is szabadult női szabóságból. Fodor doktornő elmeséli, hogy kezdetben pedagógusnak szánták, de az; érettségi bizo­nyítvány megszerzése után az orvostudományi egyetemre nyert felvételt. — Itt szívósan kellett tanul­ni — mondja. Az eredmény ki­elégítő volt. hiszen: 39 szak­érettségizett közül 28 kapott diplomát! Ezek közül is 3 dip­lomája kitűnő. 22-é jó és csu­pán 3-é volt úgynevezett „ri­te”, azaz elégséges. Ez minden­nél világosabban beszél! A diploma megszerzése után nyomban Egerbe került a se­bészetre Páka doktor keze alá, aki mellett nagyon megszerette a sebészetet. Megtudjuk, hogy most idegsebész szakvizsgára készül. — Éreztette-e valaha valaki — kérdem —, hogy termelő- munkából kikerült szakérettsé­gizett? IV. kongresszusára kiadott irányelveket körvonalazta. A beszámolót követő, vitában felszólaló özv. Tóth Ferencné megyebizottsági tag, aki a ta­nácsi dolgozók bérrendezése következtében kialakult ked­vező helyzetet méltatta. Császi Géza, megyebizottsági tag a megtartandó alapszerve­zeti taggyűlések alapos meg­szervezéséért emelt szót. Dr. Tóth István elvtárs fel­szólalása középpontjába az alapszervezetek szervezeti éle­tének megszilárdítását állítot­ta. „Szakszervezetünk helyzete sajátos, mert mint értelmiségi szakszervezetnek nincsenek hagyományai, éppen ezért ke­resni kell a szakszervezeti munkának azokat a módszere­— Harmadéves egyetemista koromra visszaemlékezve, el­mondhatom, hogy egy profesz- szorom sokat szekírozott vala­mennyiünket, de végül is tudá­sunkon nem tudott kifogni! Az egyik szigorlatomon előt­tem egy volt kalocsai piarista diák bukott el. Én ugyanazt a kérdést jelesre válaszoltam meg! A DOKTORNŐ, aki egyéb­ként Kovács Gyula honvéd­százados felesége, így nyilatko­zik a régi kapitalista világ or­vosa és a mai világ orvosa kö­zötti különbségről: — A régi világ rákényszerítette az or­vosra a kufárságot. a kórházi betegektől a „borravaló” meg­szerzését. Az új világ orvosá­nak erre nincs szüksége, mert biztosított a megfelelő jöve­delme. Éppen ezért fogadtuk mi igaz örömmel a közelmúlt­ban megjelent orvosi rendtar­tást. Ha beteg kerül a kezem, alá, én benne egy szenvedő embertársamat látom, akinek vissza kell adjam egészségét — nem pedig egy lehetséges kere­seti lehetőséget látok a pácien­sekben. Dr. Macsinka Árpád rende­lőintézeti szakfőorvos a fogé­it, amelyekkel szakszerveze­tünk szervezeti életét erősíteni és szilárdítani lehet” — mon­dotta. Ehhez nagyon fontosnak tartja a szakszervezeti tagok ideológiai nevelését, amellyel elérhető, hogy gondolkozásuk­ban a munkásosztály eszméi uralkodjanak. Feszólalt a tanácskozáson Huber Lajos elvtárs, a Közal­kalmazottak Szakszervezeté­nek főtitkára is. Tarjányi Sándor, megyei tit­kár válaszadása után dr. Tóth István elvtárs zárszavában ösz- szefoglalta és meghatározta a tennivalókat, amelyek megvaló­sítására a szeptember 7—15-e között megtartandó taggyűlé­seken sor fog kerülni. szaton. Sorsa nyomorúságosai» indult. 13 éves korában a sum- mások kenyerét ette, majd be­került az Észak-magyarországi Fűrészüzem felnémeti telepére. Itt körfűrészes gépmunkás lett. öt évi faipari munka után. if­júsági szervezési vonalon te­vékenykedett. Bár erdőmémök szeretett volna lenni, amikor megszerezte az érettségi bizo­nyítványt, mégis egy baráti ja­vaslat nyomán lett orvos, fog­orvos. Tavaly megszerezte még a fog- és szájbetegségek szak­orvosi képesítését is. Míg várakoztam Macsinka doktorra, hallottam, hogy mi­ként nyilatkoznak róla bete- • gei. Szeretik és ragaszkodnak hozzá. — Véleményem szerint — mondja — az új típusú orvost az új, szocialista társadalom maximális szolgálata kell hogy jellemezze. Az orvosnak köze­lebb kell férkőznie a, munká­sokhoz és meg kell értetnie ve­lük, hogy fenntartás nélkül őket szolgálja. Míg a kapita­lista világban az orvosok ré­szére igen sokszor az anyagi előnyök játszottak szerepet az életpálya megválasztásánál, ad­dig a szocializmusban az orvosi pálya, hivatás a javából, — a nép szolgálata — fejezte be nyi­latkozatát dr. Macsinka Árpád. Sugár István Új idők új orvosai

Next

/
Oldalképek
Tartalom