Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-28 / 229. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kedves vendégek Egerben AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 229. szám Ara 50 fillér 1960. szeptember 28., szerda 36 millió A takarékosság fontos népgazdasági és egyéni ér­dek. A saját javaival, érté­keivel takarékoskodó ember általában takarékos mun­kahelyén is és gondosan bánik a közösség anyagi eszközeivel, pénzével, va­gyonával. A takarékosságra való nevelés nálunk már az iskola padjaiban megkezdő­dik azzal, hogy a gyerekek forintonként összerakott ta­karékbélyegjeiből év végé­re kerékpár, vagy éppen egy kéllemesen eltöltött kétheti nyaralás lesz. Nálunk az ellenforra­dalom után különösen meg­nőtt a takarékbetétállo­mány és azóta is, évről év­re emelkedik. Egyre több azoknak az embereknek a száma, akik pénzeiket taka­rékba helyezik, kamatoztat­ják és egy bizonyos idő után az összegyűjtött na­gyobb összegből váltják valóra elgondolásaikat, ter­veiket. Az Országos Taka­rékpénztár megyei fiókjá­nak közlése szerint Heves megyében jelenleg 46 ezer betétes van, és a takarékba helyezett összeg — szintén megyei viszonylatban — egyetlen esztendő leforgása alatt 36 millió forinttal emelkedett. E számok min­denekelőtt azt igazolják, hogy dolgozóink biztosan tudják, hogy a takarékba helyezett pénzüket jó hely­re teszik, és tudják azt is, hogy az apránként félretett forintokból előbb-utóbb olyan tetemes összeg lesz, amelyből már nagyobb vá­sárlásokra is telik. A közgazdászok szerint egy állam pénzének stabili- } tását, gazdaságának erejét feltétlenül mutatja a taka­rékbetétek emelkedése, vagy csökkenése. A 36 mil­liós emelkedés egy év alatt, a mi viszonylatunkban nemvsak azt jelenti, hogy a dolgozók szilárdnak tudják gazdasági életünket, de azt is. hogy állandóan emelke­dik a dolgozók életszínvo­nala. Mert különben nem ' volna lehetséges, hogy egyetlen esztendő alatt, egy aránylag olyan kis megye, mint a miénk, ilyen összeg­gel képes emelni takarékbe­tét-állományát. A takarékosság nálunk ma már népszerűvé vált. Nem kell hozzá külön agi­táció, buzdítás, mert százak és ezrek váltanak takarék- betétkönyvet és helyezik el pénzüket az OTP-néL Mindez örvendetes jelen­ség, nem is beszélve arról, hogy a takarékoskodás, a betétben elhelyezett milli­ók a népgazdaság részére is igen nagy jelentőséggel bír­nak, hiszen az állam a tör­vényes kamat ellenében, visszafizetésig, sok hasznos dologra fektetheti be a be­tétbe helyezett összegeket. Választmányi ülés as egri l-es számú Általános Iskolában Az egri I-es sz. Általános Is­kola szülői munkaközösségi választmánya hétfőn este ülést tartott. Megtárgyalták az el­múlt év eseményeit, tapaszta­latait, majd Gömböcz József igazgató az új tanév azon fel­adatait tárta a szülői munka- közösségi választmány elé, amelyek az év folyamán a szü­lőket érintik. Beszélt az iskolareformmal kapcsolatosan megváltozott feladatokról és elmondotta, hogy a következő tanévben nem anyagi segítségre van szükség, hiszen az úttörőcsa­pat maga 10 000 forint kész­pénzzel rendelkezik, hanem inkább arra kérte a szülőket, hogy az iskola külső, belső rendjének biztosításához, a tanulók jobb tanulmányi elő­meneteléhez adjanak megfele­lő segítséget. Bejelentette még, hogy szerdán, csütörtökön szü­lői munkaközösségi választá­sok lesznek. FIDEL CASTRO FELSZÓLALÁSA AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS 15. ÜLÉSSZAKÁN ★ A DIÄKOK, A SZÜI ö ÉS A POLITECHNIKAI OKTATÓ HOZZÁSZÓLÁSA ★ A MEGÚJULÓ EGRI BAROKK HAZAKRÓL BESZÉL A TERVEZŐ ÉS AZ ÉPÍTŐ ★ Pataky Dezső: SZOCIALISTA BÁNYÁSZOK ★ SPORT Énekkar alakult Karácsondon A karácsondi emberek eddig egy kis irigykedéssel nézték kulturális versenyek, ünnepsé­gek alkalmával a náluk ven­dégszereplő, vagy Gyöngyösön fellépő énekkarokat, maguk ugyanis mindeddig nem ren­delkeztek kórussal. Körülbelül egy hete azonban idősebb és fiatalabb emberek kezdeményezésére ötven tagú énekkar alakult a községben. A gyöngyösi járás e legfiata­labb kórusa már meg is kezd­te a próbákat, hogy a decem­berben sorra kerülő művelő­dési otthon-avató ünnepségen szép műsorral mutatkozhasson be a község lakóinak. Befejezéshez közeledik a dohánytörés a füzesabonyi járásban Négyszázötvenhat holdon termeltek ebben az évben do­hányt a füzesabonyi járás ter­melőszövetkezetei. A holdan­ként nyolc—tíz mázsás termést adó dohánylevelek törését már régebben megkezdték minde­nütt a közös gazdaságok, s így sza­annak nagy része már a rítópajtákban van. A dohánytörés munkájával rövidesen végeznek minden termelőszövetkezetben. Az már most megállapítható, hogy az ez évi termés minősége mind a szabolcsi fajtából, mind a Virgíniából, nagyon jó. Gondozónőképző tanfolyam kezdte meg működését Egerben Szeptember 15-én, 35-ös lét­számmal megkezdte működését Egerben a gondozónőképző tanfolyam. Ez a tanfolyam a tavalyitól eltérően, csak egy­éves és a növendékek a tanfo­lyam elvégzése után nem kór­házakba mennek, hanem böl­csődékbe. Az iskola átszerve­zése azért vált szükségessé, mert a termelőszövetkezetek fejlesztése nyomán a későb­biekben egyre több bölcsőde nyílik majd, ahol szükség lesz szakképzett gondozónőkre. Kedves vendégek jártak az elmúlt napokban Egerben. A nemzetközi finnugor kongresszus részvevői látogattak el a városba és megismerkedtek a megyeszékhely törtéi nelmi nevezetességeivel. Képünkön finn és kínai vendégek egy csoportja látható. (Foto: Kiss) 'aAAAA^V\AAAA^AA^AAAA^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^SAAAAAAAAAAAAAAAAAA>NAAAAAAíV Dolgozók a gépipari technikumban A rohamléptekkel fejlődó technika megköveteli, hogy az üzemek vezetését kellően kép­zett mérnökök és technikusok lássák #. Az utóbbi években az Egér 'és környékbeli' válla­latok dolgozói között is mind nagyobb az érdeklődés a gép­ipari technikum esti tagozata iránt. Ez évben az egri 15-ik szá­mú gépipari technikum esti tagozatára közel 120 dolgozó iratkozott be, hogy négy év múlva, mint szakképzett tech­nikusok hagyják el az iskola ■ kapuit A műszaki rajztanfolyam iránt is nagy az érdeklődés, ezért a gépipari technikum ve­zetősége elhatározta, hogy a közeljövőben a felnőttek ré­szére szakrajz-tanfolyamot in­dít. JCu köziig, iiacpg, ftéJAága A járásban elsők között dicsekedhe­tett a „termelőszövet­kezeti község” cím­mel Kerekharaszt, a hatvani járás legki­sebb községe. Hat­vantól csupán egy­két kilométer vá­lasztja el, s a város széléről jól lehet lát­ni az egymás mellett sorakozó csinos há­zacskákat. Farkas Jó­zsef, a községi tanács elnöke, szívélyesen fogadja a látogatókat. — A termelőszövet­kezet jól működik — mondja, s ahogy el­beszélgetek vele, örömmel tapaszta­lom, hogy Kerekha­raszt élete megválto­zott. Van 200 szemé­lyes kultúrházuk, most tervezik ifjúsá­gi klubhelyiség léte­sítését, és a termelő- szövetkezet társa­dalmi összefogása új sportpályát létesít majd. Az 1960-61-es tanévben most elő­ször létesült, 16 rész­vevővel, dolgozók is­kolája is, akik az ál­talános iskola VI. és VII. osztályait végzik el. Az iskola pedagó­gusai ismeretter­jesztő előadásokkal segítik elő a lakosság kulturális felemel­kedését. — Jó lenne, ha a hatvani irodalmi színpad egy-egy kis műsorával eljönne hozzánk! — jegyzi meg Farkas elvtárs. Így méginkább elmé­lyülhetne a kapcsolat a falu és a város kö­zött, fiataljaink is gyakrabban látogat­nák a színpad elő­adásait Hatvanban. — Ezután az ifjú­ságról beszélünk új­ra. És amit hallok, jó érzéseket kelt ben­nem, mert különböző rendezvényeken, gyű­léseken kívül is elbe­szélgetnek az időseb­bek fiataljainkkal, törődnek velük. El­mondják saját gyer­mekkoruk ezernyi keserűségét, beszél­nek az átkos cseléd­sorsról és párhuza­mot vonnak a múlt és jelen között. És a kis község fiataljai, ennek az önzetlen és épp az idősebb kor­osztály részéről meg­nyilvánuló jóakar a­tú és szeretetteljes politikai nevelés foly­tán, egyre jobban ér­tékelik a kort, amely­ben élnek. A szülők nem hárítják gyer­mekük nevelésének minden felelősségét a pedagógusokra, ha­nem maguk is részt vállalnak abból. Az ifjúság oktatása, szepre, jóra es igazra való nevelése Kerek- haraszton nem csuA pán napi 4—5 óráig tart, az iskola után folytatódik a szülői házban. Valóban, megvalósul a cél, hogy az ifjúság neve­lése társadalmi fel­adat, az egész társa­dalom ügye. Jaloveczki István, a Hazafias Népfront helyi elnöke, különö­sen sokat tesz a fia­talokért, de sorolhat­nám még azokat az eredményesen dol­gozó termelőszövet­kezeti tagokat is, — mert főleg azok lak­nak a községben —, akik példamutatóan hajtják végre felada­taikat, nemcsak a szövetkezet gyarapí­tása, de az ifjúság fejlődése érdekében is. (R. 6.) Építkeznek a szűcsi Bajza József Tsz-ben A szűcsi Bajza József Ter­melőszövetkezet tagjai a soron levő őszi munkák elvégzése mellett nagy gondot fordítanak az építkezésekre, azok befeje­zésére. Jelenleg egy negyven férőhelyes sertésfiaztatót és égy Jipgyyeij, férőhelyes növen- dékmarha-istállót építenek, a. közös gazdaságban. A sertés­fiaztató részben saját erőből készül, úgyhogy a szükséges munkákat maguk a termelő- szövetkezet tagjai végzik. A Bajza József Tsz tagjai mindkét épületet szeretnék még az ősz folyamán befejez­ni; hogy a terveknek ,megfele-' lően fejleszthessék állatállo­mányukat Ünnepélyesen megnyitották a Műemlékvédelmünk 10 éve című kiállítást Egerben Vasárnap nyitották meg ün­nepélyes keretek között Eger­ben, a Pedagógiai Főiskola dísztermében Műemlékvédel­münk 10 éve című kiállítást. A kiállítást Kocsmár János elvtárs, az Egri Városi Tanács VB-elnöke nyitotta meg. Kocsmár elvtárs előadásá­ban méltatta a kiállítás nagy jelentőségét, rnajd arról szó­lott, hogy népi államunk esz­tendőről esztendőre egyre töb­bet költ műemlékvédelmi cé­lokra, felújításokra. Hangsú­lyozta, hogy megyénknek 41* műemlék-épülete van. Eger­ben, a megye székhelyén je­lenleg 57 műemléket, 107 mű­emlék-jellegű épületet és szá­mos úgynevezett védett útvo­nalon fekvő építményt tarta­nak nyilván. Nem szabad szem elől té­veszteni, — hangsúlyozta a ta­nács elnöke, hogy 1940-től, a felszabadulásig nem tataroz­ták a műemlékeket és az csak a felszabadulás után, ponto­sabban a műemlékbizottság megalakulása óta kapott erő­teljesebb lendületet. Egerben néhány esztendő alatt 60 vé­dett műemléken folyt teljes, illetve részleges tatarozás, amely a mai állomány mintegy 40 százalékát teszi ki. A jövő perspektíváiról szól­va Kocsmár elvtárs elmondot­ta, hogy a következő időkben még szervezettebbé, még gaz­daságosabbá igyekeznek tenni a tatarozásokat. Ezt az előre meghatározott, kellően meg­tervezett sortatarozások útján kívánják elérni. Eger műem­lékeinek helyreállítása annál is inkább szükséges és fontos, mert e várost évente immár 400 000 idegen keresi fel, akik mindenekelőtt a történelmileg nevezetes műemlékekre ki­váncsiak. A továbbiakban annak a re­ményének adott kifejezést, hogy a megnyitott kiállítást sok ezer dogozó tekinti majd meg. Nem panaszt — kérést tol­mácsolunk. Nem panasz azért, mert Egerben min­denki jól tudja, milyen ha­talmas munkát végeznek egy idő óta a városi közvilá­gítási hálózat korszerűsíté­séért, fejlesztéséért az ÉMÁSZ dolgozói. Mégis, a Knézich utca lakóinak, s az arra közlekedőknek megle­hetősen nehéz a helyzetük. Az egész utcában ugyanis mindössze három gyenge égő jelenti meglehetősen hosszú idő óta a közvilágí­tást, s ez sok veszélyt rej­teget az utóbbi hónapokban megnövekedett forgalom miatt. A jelek ugyan arra mutatnak, hogy rövidesen itt is sor kerül a fénycsö­vek felszerelésére: az út­test mellett állnak a tartó­oszlopok. a magasabb háza­kon üresen meredeznek a drótkötél felerősítésére szol­gáló kampók. De ez még nem minden, jó lenne tehát, ha a világítótestek is miha­marabb a helyükre kerülné­nek — ez a kérés, s remél­jük, teljesíthető. (w)

Next

/
Oldalképek
Tartalom