Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-24 / 226. szám

19«0. szeptember 24., szombat NEPOJSÄS 3 Gyorsuló ütem A gyorsuló ütem szocialis- _ ta építésünk egyik jel­lemző vonása. És gyors ütem jellemzi azt a módot is, aho­gyan pártunk a soron követ­kező feladatok megvalósításá­nak feltételeit megteremti. Ezt bizonyítják az egymás után megjelenő párt- és kormány- határozatok: a legmodernebb technika bevezetésének módo­zatairól, a műszaki, gazdasági szakemberek, tudományos ku­tatók és káderek képzéséről, a vegyipar és az építőanyagipar fejlesztéséről, az oktató-neve­lőmunka megreformálásáról. Nem szorul különösebb ma­gyarázatra, hogy mindezek — az életszínvonal emelkedésé­nek — a szocializmus építésé­nek természetes velejárói. Szo­cialista közvéleményünk ter­mészetességgel és örömmel ve­szi tudomásul az oktatás és a nevelés kérdésének megoldá­sát, az új iskolareform-terve­zetet. Ismert tétel, hogy milyen nagy szerepe van az iskolának az életre-nevelésben, milyen hatalmas szerepe van felnö­vekvő szakkádereknek — az új értelmiségnek! — abban a for­radalmi megújulásban, ame­lyen századunk második felé­nek éveiben a technika világ­szerte keresztülmegy. Keleten és Nyugaton államférfiak nyi­latkoznak, publicisták cikkez­nek, tudósok könyveket írnak arról, hogy milyen jelentős sze­repet játszik az új szakembe­rek, a tudományos és technikai káderek képzése a szocialista és a kapitalista világrendszer történelmi versengésében. Ma már a szocializmus ellenségei is elismerik, hogy a Szovjet­unió iskolarendszere, technikai és tudományos káderképzése messze felülmúlta a legna­gyobb tőkésországok teljesítő- képességét ezen a téren. Íme, néhány vitathatatlan tényként közölt adat S. Lilley, haladó angol tudós Az automa­tizálás és a társadalom című, magyarul is megjelent munká­jából: Angliában 1 millió lőre évenként 57 egyetemet végzett mérnök jut, Nyugal-Németor- szágban 86, az Egyesült Álla­mokban 136, a Szovjetunióban — 280. (Ehhez az utóbbi adat­hoz csak annyi hozzáfűzést: a XXI. kongresszus és a 7 éves terv előtt valóban 280 egyete­met végzett mérnök jutott 1 millió főre évenként, de azóta jelentősen megnövekedett ez a szám!) S ne feledkezzünk meg arról az általánosan elfogadott véleményről sem, hogy a szov­jet iskolarendszer, 4—5 éves mérnök-képzési időszakával, magasabb fokú képzettséget nyújt, mint az angliai — túl­nyomóan 3 éves — tanfolya­mok. Az MSZMP VII. kongresszu­sának irányelvei alapján fejlő­dik gazdasági életünk. Ennek pedig elengedhetetlen feltétele az oktatás és nevelés színvo­nalának emelése. A ritmus, a gyorsuló ütem itt is döntő je­lentőségű; s mint ahogy a szo­cialista tábor már túlhaladta a tőkésrendszer országait az ipa­ri fejlődés ritmusának tekinte­tében, mint ahogy a Szovjet­unió túlhaladta a legfejlettebb tőkésállamokat a tudományos és technikai káderképzésben, úgy hazánk is nagyot lép előre a következő években. Nyilván­való, hogy a szocialista orszá­gok fölénye szoros kapcsolat­ban áll gazdasági sikereikkel. De nem pusztán egy-egy or­szág gazdasági erőforrásai es­nek latba a műszaki és tudo­mányos káderek utánpótlásá­val kapcsolatban; az országok társadalmi rendjéről, a szocia­lizmus egész társadalmi-gazda­sági felsőbbrendűségéről van itt szó. A burzsoá közgazdászok, mi­niszterek és szociológusok évek óta tárgyalnak az egyre növek­vő szakember-hiányról, anél­kül, hogy célravezető gyakor­lati megoldást találnának, ha­bár egyre világosabb, hogy a szakember-hiány is komolyan fékezi — és a jövőben mégin- kább akadályozza — az auto­matizálás, a gépesítés teljes kibontakozását. A mi államunk (Ugyanakkor azt a célt tűzheti már ki maga elé, hogy a má­sodik ötéves terv végéig leg­nagyobbrészt megfelelő káde­rekkel töltse be a felsőfokú képzettséget igénylő állásokat az egész nemzetgazdaságban. Ez pedig nem kis célkitűzés, kétszeresére kell emelnünk az egyetemet végzettek számát. Nem kis feladat ez számunk­ra, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy népgazdaságunk­ban a VII. kongresszus irány­elveinek, határozatainak meg­felelően, milyen nagyot fejlő­dik az ötéves terv időszakában az össztermelés, a termelé­kenység és a technikai színvo­nal. Nyilvánvaló, hogy e fel­adatok valóraváltása a szak­képzett gazdasági és technikai vezetők egész hadseregét igényli. Távlati tervek kidolgo­zását sürgette a párt. E tervek szerves része az iskolareform végrehajtása, felsőoktatási rendszerünk nagyarányú fej­lesztése. A tanulság világos: ilyen ter­veket készíteni, s ezeket teljes egészében valóra váltani, csak a termelőerők össznépi tulaj­donára, az egész nemzetgazda­ságot tervszerűen fejlesztő, a dolgozók érdekeit mindenkor szem előtt tartó szocialista ál­lam képes. Pataky Dezső Saját erőből építkeznek Gyöngyöshalászon A gyöngyöshalászi Petőfi Termelőszövetkezet tagjai nagy gondot forditanak arra, hogy közös kezelésükbe vett földterületen korszerű nagy­üzemi gazdaságot létesítsenek. A földterületen a barázdák el­tüntetése után, most újabb lé­pést tesznek a közös állatállo­mány elhelyezésébe. Megkezd­ték a központi tanya kiépítését is. A szövetkezet tagjai egy épület kivételével, az állatok részére készülő valamennyi istállót saját erőből építik fel. Ésszerűen oldják meg a lo­vak elhelyezését szolgáló 30 férőhelyes istálló építését. A szerfavázat zsúppal fedik be, oldalait szalmabálákkal télie- sítik, s a jászol építéséhez sem vettek igénybe nagyobb befek­tetést: hulladékdeszkékból ké­szítették. Az ésszerű megol­dással csupán 32 ezer forint költségbe került a szövetkezet­nek az új épület. A felépült lóistálló, sertés- fiaztató és süldőszállás mellett építettek a szövetkezet tagjai egy 500-as libaszállást, amelyet a télen csirkenevelőnek hasz­nálnak majd. A szövetkezetnek ez az épület 10 ezer forintba került. Munkavédelmi kiállítás Rendőri lábfUrdő A nyári hónapok alatt a to­kiói közlekedési rendőrök hi­degvizes tartályokban állva, irányíthatják a forgalmat. A Kisipari Szövetkezetek Kölcsönös Biztosító Egyesülete az elmúlt héten 'nyitotta meg a K1SZÖV székhazában mun­kavédelmi kiállítását. A kiállítás célja a balesetek megelő­zése, amelyen belül az építő-, vas- és faipari szakmákban mutatják be a balesetek megelőzésének lehetőségeit. A több képből álló kiállítás anyagát az ország valamennyi megyéjé­ben bemutatják. (Foto: Kiss Béla) Híradás az Egri Lakatonárugr árból t „Teljesítettük a felszabadulási munkaversenyben tett vállalásainkat“ A füzesabonyi járás KISZ-szervezeteinek életéből Megyénk KlSZ-szervezetei- ben ezekben a hetekben tart­ják a vezetőségválasztó tag­gyűléseket. Határkő ez a KISZ életében, hiszen arról van szó, hogy olyan vezetőségeket állítsunk az ifjúsági szerveze­tek élére, amelyek képesek lesznek majd megoldani azo­lasztó taggyűlést. A taggyűlé­sen valamennyi KISZ-fiatal megjelent, de meghívták azo­kat a szervezeten kívüli fiata­lokat is, akik a közeljövőben lesznek majd KISZ-tagok. A gyűlés fiataljai elmondották, hogyan vették ki részüket a termelőszövetkezeti munká­ból, és kérték a tsz vezetősé­gét, tegye lehetővé számukra a KISZ-klub létrehozását. Me- zőtárkányban, a Búzakalász Tsz-ben is, számos problémát vetettek fel a fiatalok, s mind­két termelőszövetkezetben a gyűlés után megajándékozták a közös munkában élen járó fiatalokat. (szalay) A MAGYAR SZOCIALISTA Munkáspárt VII. kongresszu­sának tiszteletére szocialista munkaverseny indult az Egri Lakatosárugyárban is. A vál­lalat vezetősége, a párt és a szakszervezet közösen értékel­ve a munkaverseny tapasztala­tait, az elért eredményekre tá­maszkodva, felszabadulásunk 15. évfordulójára — egyéves szocialista munkaversenyt in­dított be. A munkaverseny fő­feladata: a termelékenység nö­velése és az önköltség csökken­tése, a dolgozók szocialista szellemben való nevelése. A kát a feladatokat, amelyeket a közelgő KISZ-kongresszus megjelöl majd fiataljaink szá­mára. Füzesabony Füzesabonyban három KISZ- szervezetben tartották meg a vezetőségválasztó taggyűlést. A Szabad Nép Tsz KISZ-fiataljai a gépállomás, valamint az ál­lami gazdaság ifjai választot­ták meg új vezetőségüket és a járási küldötteket. A Füzes­abonyi Állami Gazdaságban tartott taggyűlésen megjelent és felszólalt Baráz József, a KISZ Központi Bizottságának munkatársa is. Bocsi László elvtárs, a KISZ Heves megyei Bizottságának munkatársa a gyűlés alkalmával emléklapot nyújtott át a termelőszövetke­zetek szervezésében jó munkát kifejtett fiataloknak. A fiata­lok felajánlották, hogy 50 hold kukorica betakarítását végzik el terven felül és mindent el­követnek, hogy elérjék a szo­cialista munkabrigád címet. Az állami gazdaság KISZ-fiataljai a vezetőségválasztó taggyűlést vidám táncmulatsággal fejez­ték be. N Mezőtárkány Mezőtárkányban, a Szabad­ság Termelőszövetkezetben megtartották a vezetőségvá­Fehér nőknek fenntartott „ foglalkozás“ A New Statesman című an­gol hetilap johannesburgi tu­dósítója írja, hogy a dél-afri­kai fajgyűlölő politika egyik különös eredményeként „a tör­vény értelmében kizárólag fe­hér nők számára fenntartott foglalkozás a prostutíció”. Szabálysértések a pétervásári járásban Határosott intézkedések a fekete borjúvágások ellen A megyében, a járásokban előforduló szabálysértési ügyekkel a szabálysértési elő­adó foglalkozik. A szabálysér­tési előadóhoz általában olyan ügyek kerülnek, amelyek két­ezer forintnál nem magasabb büntetéseket vonnak maguk után. Ilyenek általában a ki­sebb lopások, köztisztaság el­leni vétségek, feketevágások, SZTK-bejelentések elmulasz­tása, iskolai bírságolások és még egy jó néhány olyan ügy, amely kimeríti a szabálysértés fogalmát. Bóna József a pétervásári járás szabálysértési előadója. Amikor munkája felől érdek­lődünk, elmondja, hogy nem is olyan könnyű e feladat lelki­ismeretes ellátása, mint első pillanatra látszik. Nem köny- nyű elsősorban azért, mert nem elegendő csupán a bünte­tés kiszabása, hanem az ügye­ket le is kell tárgyalni, és arra kell törekedni, hogy a szabály- sértés elkövetője be Is lássa mulasztását, hibáját és igazsá­gosnak tartsa az ítéletet. — Nevelni kell az embere­ket — mondja Bóna József és az előfordult esetek legszéle­sebb skáláját sorolja fel, ame­lyek vagy már teljesen elinté­zettek, vagy éppen folyamat­ban vannak. Megtudjuk azt is. hogy a járási szabálysértési előadó döntése ellen természe­tesen mindenkinek van felle- bezési joga, amelynek elfoga­dásáról, illetve elutasításáról a megyei tanács dönt. Nagy, szürke táblájú könyv kerül elő, amelyben megtalál­hatók az 1960. évben beérke­zett szabálysértések. Sajnos, sok közöttük a társadalmi tu­lajdon ellen elkövetett lopás és a fekete borjúvágás is. Mint később kitűnik, csupán a pé­tervásári járás községeiben ez évben „huszonnégy" borjút vágtak le „feketén", tehát en­gedély nélkül. Ügyis lehetne mondani, huszonnégy borjút vágtak le, vontak el a tenyész­tésből, amelyekről tudomás került, a lakosság bejelentése folytán. És ha e számhoz hoz­závesszük azokat a feketevá­gásokat, amelyekről nem tet­tek jelentést a szabálysértési bizottsághoz — tehát amelyek sohasem kerülnek napvilágra —, akkor azonnal szembetű­nik, hogy milyen nagy, —nép- gazdasági szempontból is igen jelentős károkat okoznak ezek a gazdák, amikor a borjakat nem nevelik, tenyésztik to­vább, hanem levágják, kimé­rik. Sajnos, olyan esetekről is tudunk, amikor az illető gazda szántszándékkal eltörte a bor­jú lábát csak azért, hogy az állatorvostól vágási engedélyt kapjon. Csak helyeselni lehet a pé­tervásári járás szabálysértési előadójának azt az álláspont­ját, hogy igen keményen, a tör­vény szigorával lép fel minden feketevágó ellen. Így tett leg­utóbb tdős Juhász István bükkszéki lakos esetében is, akit nyolcszáz forint pénzbír­sággal sújtott egy borjú enge­dély nélküli levágása miatt. A kimutatások szerint azonban feketevágás miatt nem ritka­ság az 1500—2000 forintig terje­dő büntetés kiszabása sem. A szabálysértési előadóhoz az ügyek általában a lakosok bejelentései alapján kerülnek, vagy éppen a rendőrség teszi azokat át. Egyre több az olyan öntudatos dolgozó, aki a sza­bálysértési ügyeket névaláírás­sal ellátott levélben jelenti be a szabálysértési előadóhoz, és nem húny szemet a szabály- sértések láttán. Az a tény, hogy csupán ez évben a pétervásári járásban 364 ügyben hozott határozatot a szabálysértési előadó, azt bi­zonyítja, hogy még sok olyan dolog történik, amely elkerül­hető lenne és amely mind az egyéneknek, mind a népgazda­ságnak sok-sok kárt okoz. Szükség van arra, hogy a jö­vőben is komolyan vegyük nemcsak a nagyobb bűncse­lekményeket, de a kisebb je­lentőségű szabálysértéseket is, amelyek — mint éppen a fe­ketevágások példája mutatja — összességükben már súlyos veszteséget, kárt jelentenek, s amelyek akadályozzák gazda­sági célkitűzéseink megvalósí­tását. A mi társadalmunkban a dolgozó nép az úr, ahol mil­den bűn, minden vétség nem­csak az egyént, vagy egyese­ket, de az egész társadalmat érinti. Természetesen mindent meg kall próbálnunk megolda­ni, legelsősorban szép szóval, okos felvilágosítással, de ahol ez nem használ, ott nem sza­bad visszariadni a törvények alkalmazásától sem. Szalay István legfontosabb tennivaló most az ez évi tervek teljesítése, illetve túlteljesítése, hogy alaposan felkészüljünk a második 5 éves terv sikeres megkezdésére. Mindezek teljesítése érdekében szükséges a műszaki fejlesztés, a gyártástechnológia, s nem utolsósorban az újítómozgalom fokozása. Az Egri Lakatosárugyárban 11 brigád, 38 dolgozó áll páros­versenyben egymással. Üzemi kollektívánk a felszabadulási munkaversenyben 1 millió fo­rintos túlteljesítést vállalt ter­ven felül. Ezt a vállalásukat augusztus 31-lg teljesítettük 1 millió 78 ezer forintra. Vállalatunk első negyedéves tervét 107,9 százalékra teljesí­tette, második negyedéves ter­vét 109,2 százalékra. Ezekhez az eredményekhez jelentősen hozzájárult az üzemben kibon­takozott brigád- és párosver­seny. A VÄLLALAT vezetősé­ge, a párt- és szakszervezet a verseny időszakában vándor­zászlót tűzött ki azoknak az üzemrészeknek, brigádoknak és személyeknek, akik a felszaba­dulási munkaverseny során ki- magaslóeredményeketéirnek el. A munkaverseny eredményeit negyedévenként értékeljük. A második negyedévben például az üzemrészenként! verseny győztese a „Pánt-műhely", melynek vezetője Fazekas Gyula elvtárs. A Pánt-műhely a második negyedévben tervét 112,4 százalékra teljesítette. Más vándorzászló is került eb­be az üzemrészbe, tulajdonosa: Tóth Mária ifjúmunkás, aki egyéni munkaeredményeivel nyerte el a kitűzött vándor­zászlót. A brigádok közötti verseny­ben a Hegykői-brigád lett a győztes, 133,8 százalékom terv­teljesítéssel. Kiváló eredmé­nyekkel dicsekedhet Bartha László szerszámlakatos is, aki a „Könyűipar Kiváló Dolgozó­ja”, s aki három újításával, szorgalmas munkájával segítet­te vállalatunk munkáját. Az üzem tervteljesítéséhez komoly mértékű hozzájárulást jelentett — és jelent — a be­nyújtott újítások felülvizsgálá­sa, s az újítások bevezetése. Az első félévben beadott újítások száma összesen 30 darab volt; elfogadtak 16 darabot, kísérlet­re utasítottak 3 darabot, eluta­sítottak 6 darabot, öt újítás felülvizsgálása még folyamat­ban van, s csak ezután dől el, hasznosíthatók-e a termelés­ben. Az újításokból származó megtakarítás 132 956 forint, a kifizetett újítási díj összege: 12 129 forint. További felada­tunknak tekintjük az újítások számának növelését, hogy ez­által is fokozzuk üzemünk ter­melékenységét. A vállalat vezetősége a ne­gyedik negyedéves terveket brigádokra, üzemrészekre fel­bontotta, s a brigádok és üzem­részek már a negyedik negyed­éves tervek túlteljesítésén, az éves terv sikeres teljesítésén dolgoznak. Az Egri Lakatosárugyárban 3 brigád versenyez a szocialis­ta munkabrigád cim elnyeré­séért: a Kármán-brigád, a Bo­gos-brigád és a műszaki gárdá­ból alakult brigád. A Kármán- és a Bögös-brigád vállalta, hogy esedékes tervüket 110 százalékra teljesítik. A műsza­ki gárdából verbuválódott bri­gád az üzem versenymozgal­mát, a brigádok segítését vállalták, hogy az Egri Laka- tosárugyár ebben az évben el­nyerje a büszke élüzem-címet. AZ EGRI LAKATOSÁRU- GYÁR kollektívája most 1 mil­lió forintos terven felüli válla­lásuk teljesítése után, újabb vállalásaik teljesítésén dolgoz­nak. Hogy ezzel is hozzájárul­junk népgazdaságunk tervének teljesítéséhez, s azért, hogy megalapozott munkával kezd­jük második ötéves tervünk első félévi feladatainak teljesí­tését. Tábori József, üb. titkár A saját arcába taposott Furcsa sérüléssel szállították a philadelphiai kórházba a 17 éves Jim Woodinst. A fiatal­ember bonyolult rock and roll tánclépést akart bemutatni partnernőjének, s eközben sa­ját arcába taposott. Kluusztro fóbia A St. Louis-i fegyház egyik foglya kérte, hogy átmenetileg helyezzék szabadlábra, mert „klausztrcíóbiája” van, vagyis nem bírja el az életet zárká­ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom