Népújság, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-03 / 182. szám
2 NÉPÜJS AG 1980. augusztus 3.. ward» Ostorosi summásélet Jelentések a kongót helyzetről: A kongóiak sztrájkkal tiltakoznak a belgák visszatérése ellen A íftúlt század közepén a Jobbágyi kötöttségekből való felszabadulás és az állattenyésztésről a földművelésre való áttérés a faluk határét erősen leszűkítette. Ez a körülmény egyes területeken — Borsodban különösen a mezőkövesdi járásban —, arra kényszerítette a nincsteleneket és törpebirtokosokat, hogy megélhetésüket távoli uradalmakon végzett idénymunkával próbálják biztosítani. A múlt század hetvenes éveiben még a vasútépítkezések biztosítottak munkaalkalmat, de a nyolcvanas években már megkezdődött a matyóság szórványos elvándorlása. Ez az elvándorlás később évenként megismétlődött, s a század eleje óta a matyó falvak (Tárd, Szentistván, Mezőkövesd) áprilistól novemberig szinte elnéptelenedtek. A summésmunka csak a legcsekélyebb megélhetést adta, megnehezíti még a szokatlanul nagy népszaporodás. , A .matyó falvak mellett summás keresetből tartotta el magát Bogács, Ostoros, Noszvaj, Szomolya, Tiboiddaróc község lakosainak nagyrésze. Míg eleinte a környező uradalmakat keresték fel, a század eleje óta Dunántúlt, sőt, az egész országot is bejárják. A század végefelé az etnográfus Ist- vánfíy Gyula tesz említést a matyó summásokról, az 1900-as években az újságírók és szenzációkat keresők előtt is felmerül a matyóprobléma, de nem a summásság, a színes viselet megmentésének kérdése. Az Izabella főhercegasszony kívánságára 1910-ben az Operaházban rendezett matyólakodalom után a matyóhimzés hirtelen divatba jött, s az élelmes kereskedők 20—30 filléres napszám mellett dolgoztatták a himzőasszonyokat. Természetesen, ez a módszer sem a hagyományos viseletét, sem a matyóság társadalmi kérdéseit nem oldhatta meg, bár a falukutatók és szociográfusok különösen a két világháború között mindent elkövetnek, hogy a járás lakosait szociális, gazdasági és egyéb problémáikkal mutassák be. A matyóság mellett hasonló körülmények között él a járás többi községeinek summás lakossága. Míg a matyóföld nevezetessége ebben az időben a viselet, addig ezek a falvak a hegyoldalba vágott barlanglakásokról, az emberhez egyáltalán nem méltó odúkról híresek. Nem hiába nevezte el ezt a vidéket egy arra utazó iróni- kusan „borsodi Abesszíniának”. Az újságok szörnyűlköd- vé írnak a tarthatatlan helyzetről, arról, hogy az itt lakók dacára az egészségtelen és egyáltalán nem biztos lakásoknak, ragaszkodnak ezekhez az odúkhoz és naív megoldást keresnék az itteni helyzet megváltoztatására. Egy miniszter Tibolddarócon átutazva meglátta a nyomorúságos viskókat és építtetett egy házat a maga költségén. Ennek nyomon egy akció mintegy negyven hasonló házat épített, s ezt a települést elnevezték Mikszáthfalvának. Persze, hogy az egész község lakosságát emberhez méltó lakásokba költöztessék, nem valósíthatták meg, a lakásokért fizetett húsz pengő pedig a lakók évi jövedelmének tíz százalékát tette ki, így aztán saját házépítésről az itteniek nem is álmodhattak. Az ok megmaradt: a környező földbirtok nem engedte meg a terjeszkedést, a szűk parcellák pedig a megélhetést nem biztosították, így minden szociális akció csak részleteredményeket hozhatott. Ilyen körülmények között éltek tehát a summások évről évre. Január elején megkezdődött a summások toborzása, és * eltartott május elejéig. Akik szőlőmunkára szerződtek, már április elején mentek, a többiek május elején és odavoltak egészen novemberig. A nehéz megélhetés már 12 éves gyerekeket ts summáinak kénysze- rített, ezek voltak a félkezesek, akik a könnyebb munkát végezték. egészkezesnek 16 éves korétól számított valaki, amikor a kaszálást és a zsákolást jól bírta. A nők mindig félkezesnek számítottak. Télen a summások kényszerűségből pihenlek, vagy alkalmi favágásból, napszámból éldegéltek, s csak néhánynak sikerült beállni téli summásnak. Ha kevés a munka, sokan nem jutnak szerződéshez, ezeknek még rosszabb a sorsuk. 1928- ban csak Mezőkövesdről 12 000 munkás ment el summáznak, 1932-ben pedig mindössze 3122 szegődött el. A pénztelenség, a gyenge táplálkozás és az egészségtelsn lakások miatt szedi áldozatát a tbc. A tisztiorvosi jelentés szerint Kístálya községben az 1930—33. években 44 hét éven aluli elhalt közül 28 volt barlanglaké, százalékban kifejéz- ve 63,6 százalék, Ostoros községben ugyanekkor elhalt 73 hét éven aluli közül harminc- nyolc, vagyis 52 százalék volt barlanglakó. A summásgyere- kek táplálkozására hadd idézzek a korabeli újságokból: „Állok és szomorú szemmel nézem a hulló hótengerben a kis, részeg iskolásgyermekeket... A családfenntartók ugyanis a környék szőlőbirtokaira járnak napszámmunkára, s mivel a bornak nincs ára, a szőlősgazdák leginkább és túlnyomórészt természetben, vagyis: borban fizetik ki a munkabért. Es így a barlang- lakók. összes családtagjai bort reggeliznek, bort vacsoráinak... Nyers bórt. forralt bort, ahogy pillanatnyi gusztusuk kívánja.” Míg a summások ilyen nyomorúságos életet éltek, nézzük meg — emlékeztetőül —, kik a munkaalkalmat kínálók 1925- ben: Frigyes főherceg, kinek sátorhelyi (Baranya) uradalmába 800 summásra van szükség, herceg Eszterházy Pál, aki 700 munkást szegőgtet Észter- házára (Sopron megye), gróf Wenckheim Sándor 120-at Csorvásra. stb, stb. Az Egerhez közel levő Ostoros summásainak sem volt könnyű életük. 1934-ben Boros Margit, a község védőnője szociográfiát írt. Ebben az időben 1962 lélek lakik 487 házban, amiből 103 kőbevájt barlanglakás. Birtokmegoszlás a következő: Nagybirtok bírja a földterület 32 százalékát, 20 százalék kisbirtok és 48 százalék a törpebirtokosoké. A lakosok közül 179 teljesen földnélküli. de a törpebirtokosokkal együtt 460 embernek és családtagjainak megélhetése függ attól, hogy sikerül-e sum- másszerződést, vagy napszámosmunkát kapni. ínséges esztendőkben megrendítő a nép nyomora. 1932— 33 telén akárhány szegény napszámoscsalád a tél végefelé — amikor minden készletük elfogyott és munkát már nem kaphattak — répából élt. A tejet, tejterméket és tojást nem fogyasztják el. hanem a közeli városba, Egerbe hordják, vagy eladják a Központi Tejszövetkezet helybeli fiókjának. Hús legfeljebb egyszer, főtt tészta kétszer-háromszor van hetenként. Igen nagy szegénység jele. hogy aránylag kevés földműves tud sertést tartani. De ennek a számnak sincs nagy jelentősége, mert a hízott sertést legtöbbször eladják, és árából ruha, stb. szükségletüket fedezik. Olcsósága miatt_ legtöbbször birkahúst vásárolnak, azonban olyan keveset, hogy egy-egy családtagra sokszor még öt deka sem jut. így a birkahúsnak inkább levesíaesi- tő szerepe vem. Jellemző a szegényes táplálkozásra, hogy a szociográfia szerzője még a summások táplálkozását tartja a legjobbnak, noha ott ts hetenként kilencszer volt bab Még szólás is keletkezett róla: „Babra summás, marjad egymást!” Nagyon sokszor a szakácsnő ebből az ételből is elspórolta a csapat zsírját. s ezt nótával dalolták ki a summások: Imre bácsi ultié a naoy tödön zsírt, Utána ment Piros néni nagyon sírt. Ne sir} Piros, nem a te pénzed bánnya, Sok sommásnak nem jutott a babjára. Plrbs náni ha bemegy a piacra. Piros papucsot húz fel a libára, Piros papucs mindig csak azt ésttt-csattögja, Nem jutott á bablevesre paprika. Előfordult az ts, hogy húsos nap volt ugyan, de a hús valamilyen oknál fogva hiányzott az étrendből, azt is -nótával kérdezték meg hogy hová lett? Piros néni, Piros néni, hol a birka liba? Setn a feje, sem a lába nincs benne a tálba. Talán azért nincs a birkahús előttünk a tálba, Mert a birlea, az a táknyos elment a vásárra. A summások életét az írott forrásoknál is jobban megőrizte a népi emlékezet. Koós Imre, volt ostorosi summás 1957- ben „Summásélet” címen megírta 1938-ban Szolgaházán töltött nyarát, s könyve a közeljövőben jelenik meg. A 183 oldalas mű tizenegy fejezetben foglalja össze a summáséletet, a szerződéstől egészen a novemberben való visszatérésig. Megtudjuk belőle, hogy a summások életszínvonala az első világháború előtti állapothoz viszonyítva is sokat romlott. Míg azelőtt hatos kommencló volt szokásban (hat kiló szalonna, 6 kiló bab, stb.), mó6t már átlagosan négyes kom- menció van, s bizony nagyon sokszor el kell tűrni a sum- másgazdák, intézők, nagyságos urak embertelen bánásmódját. A szállásuk rendszerint egy birka, vagy tehénistálló, s naponként 14—16 órát is kell dolgozni. Nem is csoda,\ hogy a lányok így búcsúztak a falutól: Anyám, anyám, kedves édesanyám, mért szültél a világra, Mért nem dobtál bele, dobtál volna bele a zavaros Tiszába! Tisza vize vitt vóna az öreg Dunába, Hogy ne lettem vóna, hogy ne leltem vóna senki lábakapcája. Anyám, anyám kedves édesanyám, tudom ml fáj magának. Kiviszik a lányát, a legszebbtk lányát, hat hónapra summásnak. Édesanyám nem sok ez az egy fél esztendő, Kitelik az idő, letelik az Idő, újra szabad leszek még. A hosszú hat hónap alatt a summások nagyon sokszor elkészültek arra, hogy eléneklik az intéző úrnak a következő nótát: intéző úr udvarába van egy fa, Arra van a summás neve rávágva. Majd kivágjuk novemberbe azt a fát. Amire a summás nevét rávágtak. Intéző úr bemegy az irodába, Rákönyököl az íróasztalára, Rákönyököl, búnak hajtja a fejét, A sok summás mind elvitte a pénzét. Intéző úr Isten áldja meg magát, Köszönjük a hozzánk való jóságát. Maga jó volt, csak a szive volt kutya, Üsse meg a csattogás Istennyilai Intéző úr fogjon be a brlcskába. Kísérjen lei mtnlcet az állomásra. Ott mondjuk meg, isten áldja meg magát, Hogy jövőre tnanleón kérje a summástl Interjút folytattak ebben az időben egy öregasszonnyal: — „Rosszabbak-e az emberek most, mint régen? — Kevés az ennivaló, hiányzik a kenyér, hát rosszabbak. És szomorúbbak. Nincs mulatság, kevés a lakodalom. — Milyen volt az élete? — Mindig nehéz. Hol a munka csigázott el, hol a gyerek. Sohasem voltam üresen. Hol terhes voltam, hol szültem, hol szoptattam. — Siratja-e a férjét, sajnálja-e, hogy meghalt? — Hát igen. Mindenkinek fáj a hitves halála. De... bár én is mennék utána. Az öregnek semmit sem ér az életyi.. A felszabadulás után megváltozott a volt summások élete is. Ha ma kérdeznénk meg a fentieket egy fiataltól, egészen más válaszokat kapnánk. Bodgál Ferenc Belgium a NATO kezére szeretné játszani a kongói támaszpontokat hónapok múlva távoznának Kongóból. BRÜSSZEL: A Reuter brüsszeli tudósítója szerint a belga kormány valószínűleg kedden dönt a szakadár katangai kormány elismerésének kaMésében. Az AFP tudósítója úgy értesült, hogy Brüsszelben a kórmány képviselőivel tárgyaló katangai küldöttség meghosz- szabbította tartózkodását a belga fővárosban. LEOPOLDVILLE:. Kongó népe egyre gyakrabban és egyre hatékonyabban juttatja kifejezésre, hogy elegük volt a gyarmati imperializmusból. Mint az Uj Kína Jelenti, a leopoldvillei távíró és távbeszélő központnak ma ENSZ- ellenőrzés alatt dolgozó kongói alkalmazottai sztrájkkal tiltakoznak azellen, hogy 12 volt belga főnöküket vissza akarják helyezni tisztségükbe. Szintén a belga főnök visz- szatérése ellen tiltakoztak a leopoldvillei kikötő kongói munkásai is. A katangai Elisabeth viliéből érkezett jelentések szerint a város kongói lakossága szombaton és vasárnap tömeggyűlésekkel és felvonulásokkal tiltakozott a belga megszállás és a belgákat kiszolgáló Csőmbe miniszterelnök árulása ellen. Az ENSZ rendfenntartó erők kongói parancsnokságának uta. sítására újabb csapatok érkeztek Kivu tartományba, hogy lefegyverezzék a kohgóí csapatokat. A kongói katonák vonakodnak átadni fegyvereiket, ezért az ENSZ-parancsnok megtiltotta, hogy kongói katonák fegyveresen kiléphessenek kaszárnyájukból, sőt Kivu területén a kongói rendőrök is csak fegyvertelenül teljesíthetnek őrszolgálatot. Stanleyvilleben, Oriente tartomány székhelyén a kongói katonák szintén vonakodtak megválni fegyvereiktől, mire az ENSZ-parancsnok elrendelte több katona letartóztatását. Ismeretes, hogy a kongói kormány tagjai és Hammarskjöld ENSZ-főtitkár között véleményeltérés van. Az UPI tudósítója úgy értesült, hogy a kongói kormány több tagja arra az álláspontra helyezkedett, amennyiben az ENSZ-csapatok nem váltják fel hamarosan a belga csapatokat Katangában, a kongói ENSZ rendfenntartó csapatók tevékenységétől függetlenül, közvetlenül kémek segítséget az afrikai független országoktól, Csőmbe és a belgák katangai garázdálkodásával szemben. La miamii a kérte, hogy haladéktalanul küldfenek ENSZ csapatokat Katangába (MTI) A belga kormány az utóbbi 24 órában újabb erőfeszítéseket tett kongói agresz- sziójának folytatására. PÁRIZS: Mint ismeretes, Wigny belga külügyminiszter hétfőn villámlátogatást tett Párizsban, Couve De Murville francia külügyminiszternél. A Reuter tudósítójának jóltájékozott körökből szerzett értesülése szerint Couve De Murville biztosította látogatóját, Franciaország továbbra is támogatja Belgiumot kongói céljainak elérésében. Újságírók megkérdezték Wigny-től: „kivonja-e Belgium csapatait Katangából, ha erre felkérik?” „Kátanga kérdése nem a belgákra, haném az afrikaiakra tartozó kérdés. Belgium Kongónak, mint egységes egésznek adott függetlenséget — hangzott Wigny arcátlan válasza. A továbbiamban. azt állította, hogy a belga csapatok Katangában — akárcsak Kongó többi részében — a biztonság fenntartása végett vannak jelen”. Ezután — mintha az ENSZ Biztonsági Tanácsnak nem lenne két határozata is, amely felszólítja Belgiumot kongói csapatainak kivonására — azt a meglepő kijelentést tette, hogy „ezért az ENSZ hatáskörébe tartozik, szükséges-e a belga csapatok jelenléte Kongóban”. A Reuter leopoldvillei tudósítója szerint valóban semmiféle jele sincs annak, hogy a belgák rövidesén ki akarnák vonni csapataikat Katangából. A tudósító bizonyos diplomáciai körök véleményét ismerteti, amely szerint a belgák szeretnének egy kompromisz- szumos megoldást elfogadtatni: ez lehetővé tenné, hogy a NATO „vállalja a felelősséget” a kongói belga támaszpontokért. Ezekben a körökben úgy vélik, még ha Belgium bele is egyezne csapatai kivonásának valamiféle „menetrendjébe”, az utolsó belga katonák csak SZÖUL (MTI): Dél-Koreá- ban kedden folytatódtak a tüntetések a csalárd választások ellen. Mint az UPI jelenti, Kunszang városában a rendőrség épülete előtt több mint harmincezer tüntető gyűlt egybe és követelte a letartóztatottak szabadonbocsátását. Hong- csonban a felháborodott tömeg megtámadta Li Szin Mann volt diktátor híveinek lakhelyét és több épületet leromboltak. NEW YORK (Reuter): Lumumba kongói miniszterelnök hétfőn délután New Yorkban Cordter ENSZ-főtitkárhelyettessel tárgyalt. A másfélórás megbeszélésről távozó Lumumba közölte újságírókkal: felkérte az ENSZ-t, hogy haladéktalanul küldjön csapatokat a szakadér Katanga tartományba. Hozzáfűzte, hogy más akcióra nem kérte fel a Biztonsági Tanácsot. Lumumba elmondotta, úgy A parlamenti választások a rendkívüli állapot és a megfélemlítés légkörében zajlottak le. A hatóságok nem riadtak vissza a legdurvább csalásoktól sem. Délkoreai hírügynökségi jelentés szerint a „választások rendjén” 34 000 rendőr őrködött. A lakosság megfélemlítése céljából a választások előestéjén több mint tizenötezer embert letartóztattak. (MTI) tervezi, hogy augusztus 7-én, vagy 8-án Leopoldvilleben találkozik Hammarskjöld főtitkárral. A kongói miniszterelnök hangoztatta, hogy derűlátóan ítéli meg a helyzetet. Löszprrakfár a fencer fenekén MOSZKVA (MTI): Szovjet tengerészek a közelmúltban a Fekete-tenger egyik öblének mélyén tüzérségi lövedékeket fedeztek fel. A búvárok helyszíni vizsgálata megállapította, hogy az öböl vizében valóságos lőszerraktár rejtőzik: több ezer tüzérségi lövedék és néhány repülőbombá hevert az öböl mélyén. A vizsgálat megállapította, hogy a lövedéket a menekülő fasiszta csapatok süllyesztették a tenger mélyébe. Szovjet katonai búvárok egy csoportja, ölvennapos, áldozatos munkával tisztította még az öböl vizét a veszélyes lövedékektől. (MTI) Erősödik a tiltakozás a választási csalások ellen Dél-Koreában A TASZSZ a délkoreai választásokról közölt jelentésében megállapítja, hogy eddig 168 reakciós demokratapárti küldöttet választottak a nemzetgyűlés alsóházába. A Demokrata Párt végeredményben elődje, Li Szín Man politikáját folytatja és támogatja az Egyesült Államok uralkodó köreinek agresszív magatartását — hangsúlyozza a TASZSZ. A délkoreái báb-parlament összetételében nem történt lényeges változás. A nemzetgyűlésben továbbra is a nagyburzsoázia, a reakciós földbirtokosok képviselői és az Ame- rika-barát áruló, politikusok ülnek. A Pravda közli a szovjet Minisztertanács mellett működő állambiztonsági bizottság közleményét arról, hogy a szovjet áUambiztonsági szervek leleplezték és letartóztatták V. M. Szlavnovot, az amerikai kémszolgálatnak a Szovjetunióba átdobott ügynökét. Az amerikai kémet a szovjet határőrség egyik alakulata fogta el. amikor az át akarta lépni az iránj határt. Letartóztatása után Szlavnovnál titkos értesüléseket találtak, amelyeket már előkészített, hogy átadja az amerikai kémszolgálatnak. Találtak nála ezenkívül szovjet állampolgároktól ellopott személyi okmányokat is. tó- vábbá két, gondosan elrejtett, hordozható rádiókészüléket, rejtjel-kulcsokat, titkosíráshoz szükséges eszközöket, fegyvert, lőszert, hamis okmányokat és a kémkedéshez szükséges egyéb (elszereléseket, amelyeket az amerikai központi hírszerző hivataltól kapott. mielőtt átdobták a Szovjetunióba. (MTI) Időjárás jelentés Várható időjárás szerda estig! Felhőátvonulások, több helyen eső, zivatar. Mérsékelt, helyenként élénk észak-nyugati szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet: 20—25 fok között, várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet szerdán; Illő fok között. (MTI) Az amerikai külügyminisztérium elutasítja Kína javaslatát WASHINGTON (MTI): Lincoln White, az amerikai külügyminisztérium sajtótitkára hétfőn kommentálta Csou En- la> kínai miniszterelnöknek a nágyhatalmak megnemtámadási szerződéséről és az ázsiai atomfegyvermentes övezetről szóló javaslatát. Az amerikai szóvivő a javaslatot kereken elutasította, és újabb propaganda lépésnek minősítette, — mint az AP jelenti. (MTI) Amerikai szolgálatban álló kémet fogták el a szovjet—iráni határon MOSZKVA (TASZSZ):
