Népújság, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-13 / 191. szám

4 NEPÜJSÄG 1960. augusztus 13., szombat j-mmli A jó ásó ereje Dobat Zoltán, a Hatvani Konzervgyár munkása, évek óta súlyos beteg. Rokkant- nyugdijat kap, de nyolc gye­rek apja, kell otthon a pénz. Mit tehet a gyár? Munkát és megélhetést biz­tosított a feleségnek és két gyermekének. A harmadik gyerek más szakmát válasz­tott. öt segítették az elhelyez­kedésnél. Az elmúlt napok egyikén c törődött, beteg ember lassan bandukolt a Zagyva hídján. — Hová sétál, Dohai szak­társ? ...vigyázzon, meg ne fázzék a fürdő után. A gyere­kek hogy vannak? Mikor írt a fia? A beteg halkan válaszolga- tott, mintha jóleső mosolyt lát­tam volna fáradt arcán, aztán könnyebben ballagott tovább. F. L. — MEGKEZDIK a héten a bútorok szállítását Egerben, az új, nyolctantermes iskolá ba. Először a könyvtárat, majd a napközi otthont ren­dezik be, s ezek után kerül sor az iskola tantermeinek berendezésére. — SÍREMLÉK FEL AVA TÁS! Lusztig Sándor síremlé­kének felavatása augusztus 14-én, vasárnap délelőtt 11 óra­kor lesz, az egri izraelita te­metőben. (x) — ERŐSÖDIK A PÉTER VÁSÁRI kultúrcsoport. A harmincöttagú énekkar színjátszócsoport mellett most tánccsoportot is szer­veznek, s így a elkövetkező év folyamán a közös népmű­velési terv alapján nagyobb kulturális lehetőséggel fog­nak dolgozni. — ELKÉSZÜLT MAKLÄ- RON a mintegy hetvenezer fo­rintos költséggel épült új tűz­oltószertár. A szertár átadása hamarosan megtörténik, s így végre, állandó helyre költöz­hetnek, jobb körülmények kö­zött tárolhatják felszerelései­ket a község tűzoltói. — AZ IDÉN ISMÉT javul Gyöngyös lakásellátása. Ä vá­ros déli részén épülő új lakó­házak elkészültével 138 új la­kást adnak át a város lakói­nak, — ÖTVEN FÉRŐHELYES szerfás istállót kaptak a bese­nyőtelki Szabad Föld Termelő- szövetkezet tagjai. A szövetke­zetiek most elhatározták, hogy saját erőből százra növelik a férőhelyek számát, s körítő tég­lafalat húznak fel, hogy télen is használhatóvá tegyék az új épületet. — A HATVANT ÁLLOMÁ­SON több mint 50 brigád kö­zül kettő nyerte el az első fél­éves értékelés után a szocia­lista munkabrigád címet. A brigádok munkáját termelési tanácskozáson ismertették az állomás dolgozóival. Tudományos intézmények — tudományos kutatók Hz egri szőtök szakértője: dr. I’só Undor A Megyei Könyvtár augusztus 15-től szep­tember 1-ig bezárólag kölcsönzési szünetet tart. EGRI VÖRÖS CSILLAG Fehér vér EGRI BRÖDY Nápoly aranya EGRI KERTMOZI Nyomorultak (II. rész) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fehér rénszarvas GYÖNGYÖSI PUSKIN A szultán fogságában HATVANI VÖRÖS CSILLAG Mesterdetektív HATVANI KOSSUTH Mesterdetektív HEVES Hosszú az út hazáig FÜZESABONY Törvény az törvény PÉTERVASARA Felhívás táncra műsorai Pélyen este 8 órakor: Elveszem a feleségem Mező tár kányban este 8 órakor: Kormos ég A TUDOMÁNYOS ÉLETET, a tudományos munkát egyre közelebb viszik a gyakorlat­hoz, a mindennapi élethez. Vannak termelési ágak, amik­nél a tudományos és kísérlete­ző munka el sem képzelhető másként, minthogy a tapaszta­latokban gazdag szakértő tu­dományos munkásságát ne a termelés helyszínén fejtse ki. Dr. I’só Andor munkájának, kutatási tevékenységének szín­helye az egri Szőlészeti Kutató Intézet. Kisebb megszakítá­sokkal huszonöt esztendeje dolgozik itt az ötvennégy esz­tendős szakember egész élete azonban a szőlők és a borok között zajlott le. Már dokto­ri disszertációjában, 1933-ban a badacsonyi borvidékkel fog­lalkozik, hiszen Badacsonyból származik. Nem is lett hűtlen a szőlőhöz és borhoz soha­sem. A kutatóintézet egri gazda­ságában — ahol lakik — felke­restük a borok és szőlők tudo­mányos kutatóját és elbeszél­gettünk munkájáról, önmagá­ról, életéről. A munkáról szí­vesen beszélt, de önmagáról vajmi keveset nyilatkozott mindaddig, amíg a ceruza moz­gott a kezemben. Nem szeret és nem tud magáról beszélni ez a szerény és komoly szak­ember. így hát közbevetett kérdéseimmel tudom meg, hogy már 1937-ben Egerben dolgozott, mint szakoktató az akkori vincellériskolában, majd szakiskolai tanár, szak- felügyelő. Az utolsó tíz esz­tendőben pedig kizárólag tu­dományos kutatással foglalko­zik, a gyakorlati munka köte­lességét felváltotta a kutatás izgalmas és érdekes feladata. — Minden szőlészeti témá­val foglalkozom — mondja dr. I’só —, ami a szőlőtermelést eredményesebbé teszi. Legfon­tosabb ezek közül a termelés­technikai kérdés: hogyan Well a szőlőt művelni, metszeni, trágyázni, védeni a kártevők ellen, hogyan kell és lehet a szaporító-anyagot termelni, hogy a szőlő termelése mennyi­ségileg és minőségileg is fejlő­dést mutasson: Nem lényegte­len az élettani kérdések fel­színen tartása sem; — Az csak természetes, hogy Egerben külön kutatási téma a vörös bor termelése, kezelé­se, de leginkább az a kérdés, hogyan kell a vörös bort er­jeszteni ahhoz, hogy a vörös borok hamar és tökéletesen kierjedjenek: Különböző élesz­tőgombák alkalmazásával kí­sérletezünk. Ebben a problé­makörben fontos kérdés a hi­degtáró élesztőgombákkal fog­lalkozni, az egri hideg pincék miatt. FOGLALKOZUNK az egri vörös bor-szőlőfajták szín­anyagának tökéletesebb kinye­résével: már a szüreti időben szeretnénk a kékfajtákból sö­tét színű vörös borokat kapni. A kadarka, a nagyburgundi, kékfrankos, oportó-szőlőkkel kísérletezünk. Eredményeink vannak ezen a téren: a szőlőt cefre állapotában kénnel ke­zeljük és így a bor színanyaga jobb, tökéletesebb. Eddigi eredményeinkkel azonban nem vagyunk még elégedettek. A munka tovább folyik és bizo­nyára meghozza sikerét a szor­galmas és rendszeres kutató­munka. Megtudom dr. I’sótól, hogy a nyolcvanholdas egri gazda­ságban hárman kutatnak. Két beosztottja a szőlőnemesítés munkáját végzi. Ezt súlyponti kérdésként kezelik, az állam erre a kutatási területre az egyébként is bőkezű támoga­tás mellett nagyobb szubven­ciót biztosít. — A kutatómunka további távlata: a gépi művelésmó­dok kikísérletezése, különböző egysikú, huzalos művelésmó­dok párhuzamos beállítása. Az eddigi eredmények is igazol­ták már — bár általános beve­zetésétől a megszokás miatt húzódoznak még sok helyütt — az egysíkú művelésmódok előnyét a régi bakkarós műve­léssel szemben. — Legkedvencebb kutatási témám éppen a szőlő magas művelése. A Móser-féle módot kell helyesen és jól alkalmaz­nunk: a tőkéből a törzsöt csaknem egy méter magasra kell felvezetni, ott nyílik szét a szőlő lombja; Az ilyen mű­velésnél a gépek könnyűszer­rel közlekedhetnek a sorok kö­zött és eddigi számítások sze­rint a szőlő kezelése mintegy 50 százalékkal kevesebb, mint a jelenlegi művelés mellett szükséges. — KUTATÁSAIM MÄSIK érdekes vonala annak tisztázá­sa, mennyi hő- és fénymennyí- ség kell ahhoz, hogy jó termés szülessék egy-egy évben: Tíz éve gyűjtöm az érdekes adato­kat, amelyek a minőségi ered­mények szempontjából majd használhatók lesznek. Itt lé­nyeges dolog a standard hőér­ték megállapítása^ — Nagyon kedves megfigye­lési és kutatási téma számunk­ra az Eged szőlővel való bete­lepítése. Ez a rekonstrukció országos viszonylatban is rit­ka, mert ez a legmagasabb te­lepítés, a tengerszint felett 470 méter magasan fekszik a csú­csa. A telepítés aljától a csú­csig egy-egy sor egyfajta sző­lővel telepített, és így figyel­hetjük azt a különbséget a fej­lődésben és az eredmények­ben, hogyan viselkedik bizo­nyos szőlőfajta kétszáz méter­rel lejjebb, vagy feljebb a tengerszintnél. Az idén fordult termőre az Egeden a szőlő és kíváncsian várjuk az eredmé­nyeket. — Sok-sok apró adatot kell összegyűjteni és megfigyelni ahhoz, hogy eredmények szü­lessenek az ilyen kutató mun­ka nyomán. Kötött munkaideje a kuta­tónak nincs. Igaz, már reggel hatkor dolgozik, mert az egri meteorológiai állomást is ve­zeti, hétkor már küldi távira­tait a központnak. A kutatók patronálják az egri Nagy Jó­zsef Termelőszövetkezetet és szaktanácsaikkal, rendszeres irányításukkal a tsz jobb ered­ményeket ér el, mint az egyéni gazdák. A Földművelésügyi Minisztérium értékeli is ezt_ a munkát, mert időközönként jutalmazza a kutatókat. Tudományos munkásságá­nak részeredményeit dr. I’ső nem teszi véka alá: beszámo­lókat küld a hazai szaklapok­nak, de lapunk hasábjain is folytatja felvilágosító munká­ját az egri szőlőkultúra fej­lesztése érdekében. BŰCSÜZASUL ba­dacsonyi borral kínál meg. Tréfásan kérdőre is vonom, hogy Egerben vendégbor­ral fogad. Hosszú magyará­zatba kezd, hogy miért küld­tek otthonról, Badacsonyból egy tonnával. Ügy látszik, nemcsak a doktori disszertá­ció, de sok minden igazolja a hazai ház, a szülői táj vonzal­mát. Az egri tájat, az egri sző­lővidéket szereti, s ha volt is idő, amikor Kecskeméten és Gyöngyösön dolgozott, itt érzi jól magát: kis veteményese és farmja kiegészíti a mindenna­pi kutatómunkát: derűben és szorgalmas munkában él dr. I’só, aki harcol a modem sző­lőművelés meghonosításáért, az egri vörös bor tökéletesíté­séért; (farkas) Televízió-torony a Kékesen Napjainkban már megszo­kott dolog az, hogy városok, fal­vak háztetején erdőként ma­gasodnak a televízió-antennák. Jó dolog ám télen, a fűtött szobában, öblös karosszék mé­lyéről nézni és hallgatni egy opera közvetítését az Erkel Színházból, kacagni egy jó víg­játékon a pécsi Nemzeti Szín­imből. Ne felejtsük ki a sport- rajongók hatalmas táborát sem, akik most minden televí­zió-tulajdonos- jó barátot fel­kutatnak, mert néhány nap és Rómában kigyullad az olimpiai láng, s a magyar te­levízió is közvetíteni fogja az eseményeket. A Heves és Nógrád megyei­ek — televíziós szemmel nézve nem „fekszenek” a legjobban. A városok egy része, de a fal­vak nagyobb többsége völgyes, úgynevezett árnyékolt helyen van. Itt aztán az örömbe üröm vegyül, mert rosszak a vételi viszonyok. Ezeken a zavaró körülmé­nyeken, Észak-Magyarország vételi viszonyain segít majd az a relé-állomás, amely hamaro­san üzembe lép az ország leg­magasabb csúcsán, a Kékesen. Kedden látogattuk meg az építkezést. A Mátra komor, őszi felhőkbe burkolódzott. A torony aljában állva ml sem látszott a 64 méter, 80 centi- méteres monumentális épü1 ét­ből. Minden nedves, síkos az állandóan gomolygó felhőktől. Az építkezés mégis folyik, tel­jes ütemben halad. Tíz külön­böző vállalat emberei dolgoz­nak a mielőbbi üzembe helye­zésért. Itt vannak a budapesti MÁVAG munkásai, ők emelik be a hatalmas antenna-torony alkatrészeit. Nyolc emberével itt segéd­kezik Breitner Tibor a diósdi rádióállomás üzemvezetője. Nekik már nagy gyakorlatuk van ezekben a munkákban és itt bizony elkel a társadalmi segítség ilyen módja. Az idő­vel mit sem törődve folytatják a csövezést az Észak-magyar­országi Áramszolgáltató mun­kásai. Es még sokan mások, akik a mikro-torony minden szobáját megszállták, hiszen mindenki siet, mindenki igyek­szik. Tóth Barna, az állomás ve­zetője, sokféle gonddal küzd. Ezek a gondok nem annyira az állomással kapcsolatosak, mint inkább a sok helyről érkezett ember elszállásolása, étkezte­tése jelent problémát. Az a szerencse, hogy a szinte napon­ta érkező budapesti szakembe­rek, minisztériumi és tanácsi érdeklődők mind segítő szán­dékkal jönnek, s első kérdésük: „miben segíthetünk?” A Heves és Nógrád megyei tanácsok el­nökei is mindenben segítségé­re siettek az állomásvezetőnek. Jó ötleteikkel, javaslataikkal a Honvédelmi Sportszövetség fia­tal amatőréi is sokat lendítet­tek a munkán. A társadalmi összefogás szép példáját adta a kékesi EDOSZ és Dózsa üz­letvezetője azzal, hogy a nagy­számú munkás részére szállást, étkezést adott. Nélkülük Tóth Barna nem tudta volna meg­oldani a munkások elhelyezé­sét. Az adóberendezés teljesen hazai konstrukció, az Elektro­mechanikai Váll iát készítette. Kezelői, az állomás új dolgo­zói fiatalok, jó szakemberek, akiknek kis kollektívája teszi majd lehetővé, hogy az adóál­lomás körülbelül 80—100 kilo­méteres körzetben tökéletes vételt biztosítson. Cs. Ádám Éva 95 évvel ezelőtt, 1865. augusztus 13-án halt meg SEMMELWEIS IG­NÁC magyar orvos, az „anyáit megmeri tője“. 1847-ben ismerte fel azt, hogy a gyermekágyi láz oko­zója bacilusfertőzés. Módszere — a klórmész-oldattal való fertőtlení­tés — a gyermekágyi lázat _csak- nem megszüntette. A világhírű ma­gyar sebész tanait kortársai nem fogadták el és 30 évnek kellett el­telnie ahhoz, hogy tanítását és fel­fedezéseit véglegesen Igazolják. Semmelweis 1818-ban született. 280 évvel ezelőtt. 1680-ban szüle­tett VITUS BERING, dán szárma­zású orosz tengerész. 1728-ban ő fe­dezte fel az Északi Jeges-tengert a Csendes-óceánnal összekötő, róla elnevezett, 92 km széles sekélyvizü tengerszorost Amerika és Ázsia között. 1741-ben hajótörést szenvedett, a Csendes-óceán egyik később szintén róla elnevezett szigetén halt meg 1741-ben. 40 évvel ezelőtt, 1920-ban e napon a tengerészek nemzetközi konferenciája határozatot fogadott el, amely megtagadta a Szov- jetoroszország ellen felhasználandó hadianyag szállítását. 55 évvel ezelőtt, 1905-ben tartotta meg a budapesti munkásság első monumentális nagygyűlését, ^melyen 60 ezren vettek részt. Érdekes találmányok, felfedezések: A PORCELÁN. Készítésének legrégibb nyomai Kínába, időszá­mításunk előtti évszázadokba nyúlnak vissza, a 18. században, ami­kor Kínában már porcelángyárak működtek, fedezte fel Európá­ban készítésének módját JOHANNES BÖTTGER alchimista. Az el­ső európai gyárat a németországi Meissenben alapították; SEMMELWEIS IGNÁC 3291 Egy nyugalomba vonult angol történész, névszerint Ro­bert Cashing, a londoni Királyi Történelmi Társaság tagja, megdöbbentő statisztikát tett közzé. Az angol történész- tudós négy évtizeden át, kereken 40 esztendeig, tanulmá­nyozta az emberiség történetét, és a háborús, a békés idő­szakokkal kapcsolatban, a következő statisztikát állította össze... Az emberiség hiteles, írásos kútfőkkel ellenőrizhető tör­ténete — attól az időponttól számítva, hogy a föníciai hajósok cédrusfa-csónakjaikon nekivágtak történelmi jelentőségű földközi-tengeri útjuknak, egészen a második világháború befejezéséig — mindössze 3559 esztendő. Ebből a közel har­minchat századból 3291 esztendő telt el pusztító, vérzivata­ros háborúban. A békében eltöltött évek száma: 268! Ez a szám századokra, emberöltőkre átszámítva, azt jelenti: min­den száz évből, csaknem kilencvenkét éven át dúlt valahol, a világ valamely pontján — vagy egyszerre több pontján is — pusztító háború. Csak a két világháború között eltelt rö­vid két évtized alatt, 118-szor lángolt fel a fegyverek tü2e. Megdöbbentő adatok! Hű képet nyújtanak a rabszolga­tartó társadalom, a feudalizmus, a kapitalizmus és a jelen­kori imperializmus háborúkkal telített történetéből — és a számok mögött — az emberiség szörnyű szenvedéseiről. S ez a statisztika még korántsem teljes... A második világháború befejezése óta a világ több pontján ropogtak a gyilkos fegyverek: Koreában, Vietnamban, Egyiptomban, Irakban, Kuba szigetén stb. És most Belga-Kongóban lán­golt fel háború a néger lakosság és a gyarmatosítók között Nem beszélve a franciák algíri háborújáról, amely már több mint tíz éve dúl a szabadságharcosok és a francia imperia­listák fizetett zsoldosai között... . Mégis Cashing professzor statisztikája meggyőzően bizo­nyítja, milyen sorsdöntő jelentőségű az emberiség jövője szempontjából az a perspektíva, amely a teljes leszerelést, a fegyverek nélküli világ képét mutatja, s amelynek lénye­gét az SZKP XXI. kongresszusán Hruscsov elvtárs így fo­galmazta meg: „A Szovjetunió és valamennyi európai, ázsiai szocialista ország gazdasági terveinek megvalósítása reális lehetősége­ket teremt arra, hogy a háborút, mint a nemzetközi kérdé­sek megoldási eszközét, teljesen kiküszöböljük.’* Nem telik el sok esztendő addig, s valóban, ha mostani terveinket valóra váltjuk, ha a Szovjetunió sikeresen be­fejezi hétéves tervét, s a szocialista tábor érezhetően meg­előzi a kapitalista világot, akkor lehetetlenségnek tűnik bármilyen háború kirobbantása. Egymilliárd ember munka­szeretetén, munkalendületén múlik — elsősorban! —, hogy megtörjék a háború egyeduralmát az emberiség fölött. S ez az egymilliárd ember önmagában is elég biztosíték a béke fenntartására. Pataky Dezső i A kultúrának új harcosa jelentkezett... Kultúrház épül Szederkény­pusztán, a pétervásári járás­nak ebben a kis, mindössze 400 lakosú községében. Mi ezen új- ságbavaló, mondhatná akárki, hisz kevés község van már a megyében, ahol ne épült vol­na az elmúlt évek alatt, vagy ne épülne most, vagy ne lenne valamiféle helység, amely a felvak lakóinak kulturális igé­nyeit hivatott kielégíteni. Igaz ez, de ami Szederkény­pusztán történt- és történik, mégis újságba való. Oda való azért, mert egy új erő jelentkezett ebben a kis helységben, amely a kultúrá­nak, a kulturáltságnak egy új harcosa. Es ez nem más, mint a helyi tsz: az elmúlt év már­ciusában alakult Béke Terme­lőszövetkezet. A fiatal terme­lőszövetkezet már az első év­ben bebizonyította életrevaló­ságát, zárszámadáskor 50 fo­rintot fizettek munkaegységen­ként. De a szövetkezet tagjai úgy vélekedtek: nem minden, ha tele a magtár, a kamra, hogy van ruha, meg cipő, olyan hely is kellene, ahol esténként el­szórakoznának, mert csak az italbolt nem elégítheti ki min­denkinek az igényét. Ekkor ha­tározták el: ismét nekirugasz­kodnak a kultúrház építésének. Azért ismét, mert egyszer már dugába dőlt ez a terv. S ma már csaknem teljesen készen áll az 500 ezer forint értékű kultúrház, amelyben a kulturális rendezvényeket tart­ják, s amelyben helyet kapott a párthelyiség, a tanácskiren­deltség és itt van a Béke Tsz irodája is. A szövetkezet csak­nem minden tagja, gyakorlati­lag az egész község — egy csa­lád van csak, amelyik nincs a szövetkezetben — kivette a ré­szét az építésből. Az építéshez szükséges összes segédmunka­erőt, szállítást, töltést, a szak­munkán kívül mindent tár­sadalmi munkában végeztek el, volt, aki faanyagot, vagy egyéb építéshez szükséges kelléket is adott. Eddig több mint 110 000 forint értékű az a munka, ame­lyet a kultúrház építésére tár­sadalmi összefogással fordítot­tak. S ha még nem teljes kénye­lemben is, de már élvezik munkájuk eredményét, a félig- kész kultúrházban a szeder­kénypusztaiak. A közelmúltban már kétszer is vetítettek filmet a kultúr­házban. De hogyan? A föld­művesszövetkezet üzletéből ve­zették át az áramot, az állami gazdaságtól kölcsönözték a fil­met, és minden néző széket vitt magával! A szederkényiek nagyon büszkék kultúrházukra, ame­lyet az őszön vesznek át, ak­korra fejezik be teljesen az építést. Azt mondják: Régen — ez a felszabadulás előtti időt jelenti — egy kápolna, egy is­kola és néhány ház állt a pusz­tán. Ot deka élesztőért is Isten­mezejére, vagy Zabarra kellett menni. Üzletük sem volt. Ma már korszerű üzlet, italbolt ran a faluban, öt éve ég a vil- ány is, csaknem minden ház- oan rádió 'szól és a közös ösz- ;zefogás eredményeként áll már a kultúrház is. Es azt hozzáteszik: ha ter­melőszövetkezet nem lenne, cultúrház sem épült volna Sze- lerkénypusztán, vagy csak na­gyon sokára ___ Ta lán az idősebbek meg sem irték volna. (—p—)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom