Népújság, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-07 / 186. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! Uj szakmák Gyöagyösorosziban AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 186. szám ÁRA: 60 FILLÉR 1960. augusztus 7., vasárnap Jog és lehetőség Százezrek üdülnek a Ba­laton partján, egyetlen va­sárnap tízezer ember fordul meg az egri strandon, zsú­folásig telnek a Mátra, a Bükk üdülői — nagyüzem­mel dolgozik az üdülési idény. Alkotmányunk mon­dotta ki először népünk tör­ténetében, hogy a dolgozó­nak nemcsak a munkához van joga — egyébként ezt a jogot is az alkotmány szö­gezte le —, de a megérde­melt pihenéshez, az üdülés­hez is. A jog, magában véve lehet egy üres fikció, mint- ahogy a tőkés országokban elvileg sok olyanhoz van jo­ga a munkásnak, paraszt­nak, értelmiséginek, amely­nek gyakorlati valóraváltá- sa azonban a társadalom berendezkedéséből, a dol­gozók anyagi körülményei­től függően egyszerűen le­hetetlenek. Sokszor elmondtuk mái', és nem árt most ismét és újból emlékeztetni, hogy a Balaton-part csodálatos üdülői, Galya és Kékes, ij vagy a csipkés szépségű lil­lafüredi Palota-szálló csak munkát adott a dolgozónak: aki építette, vagy ott dolgo­zott, de akinek oda belépni — nos, arról szó sem lehe­tett. Népünk milliói számára ez a szó, hogy üdülés, leg­alábbis arabusul volt mondva, s nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy még ál­mai körébe sem nagyon tar­tozott. Ha álmodozni akart, akkor sokkal „reálisabb” terveket sző: mindennapi munkát, mindennap: ke­nyeret, emberséges életet. Volt szabadság azelőtt is, már akinek volt. De ezt a két hetet, vagy egy hetet a szabadságoltak zöme vagy más munkával töltötte el, hogy egy kis mellékesre szert tegyen, vagy egysze­rűen pénzben vette ki sza­badságát. A dicsőséges tanácsköz­társaság százezernyi gondja, véres, elszánt harca köze­pette is azzal kezdte el te­vékenységét, hogy a dolgo­zók gyermekeinek ezreit vitte el a napfényes Bala- I, ton partjára. Felszabadulá- <j sunk után pártunk első te- [ vékenységei közé az is tar- S tozott, hogy biztosítsa a munkát, s a munka után megérdemelt pihenést. Az alkotmányban foglalt jog­hoz megteremtődött a gaz­dasági alap is: egyrészt az­zal, dolgozóink anyagi kö­rülményei lehetővé teszi a ma már korántsem luxust jelentő üdülést, másrészt az állam is hatalmas összege­ket fordít erre a célra. Munkások, parasztok, ér­telmiségiek egész évi al­kotó, eredményes munká­juk nyomán, szocialista tár­sadalmunk jóvoltából így töltik most egy esztendő legszebb napjait a Balaton partján, vagy a hegyekben — bizonyítva ezzel azt is, hogy nálunk nemcsak joga, de valóban minden lehető­sége is megvan dolgozó né­pünknek, hogy ezeket az al­kotmányban rögzített dol­gokat gyakorolhassa is. Angol vendégek a Parádsasvári •• U veggyárban Angol szakembereket láttak vendégül a napokban' a Parád­sasvári Üveggyárban. A ven­dégek megszemlélték a gyárat, az üveg készítésének munkafo­lyamatait: a fúvást, a csiszo- llást, stb. Megtekintették az üzem szomszédságában levő pa­lackozó üzemet, ahol a parádi vizet palackozzák, üvegbe töl­tik. A vendégek elismeréssel beszéltek az üveggyárról, a hires parádi vízről. A gyár vezető­sége az üzem megtekintése után ebéden látta vendégül az angolokat. Ma: Godó Ferencné: VITÉZEK, ZSOLDOSOK ÉS HUSZÁROK; ★ Sallós Gyula: TERMELŐSZÖVETKEZETI MOZGALMUNK NÉHÁNY KÉRDÉSÉRŐL "k A NÉPÚJSÁG IRODALMI MELLÉKLETE ★ GYORSLISTA A LOTTÓ JUTALOMSORSOLÁSÁRÓL ★ EGÉSZ HETI RÁDIÓMŰSOR; Sxovjet vendégek a Finomsxerelvénygyárban Az elmúlt napokban újabb szovjet csoportok látogattak el városunkba, akik két-két na­pot töltöttek Egerben. Az egyik csoport leningrádi üzemekből jött, és mérnökök voltak, aki­ket érdekelt a Finomszerel- vénygyár munkája, mert ott készül néhány alkatrész, amit a Szovjetunióba exportálnak. Ki is mentek, megnézték, el­beszélgettek a gyár dolgozóival és mérnökeivel, őszinte öröm­mel beszéltek a későbbiek fo­lyamán az ott kötött barátsá­gokról, és a hasznos tapaszta­latcseréről. A másik csoport a felnémeti cementüzemet látogatta meg az itt-tartózkodás alatt. Ma- húsztagú szovjet csoport érkezik ismét, akik találkoz­nak az Olasz—Szovjet Társa­ság delegációjának tagjaival, amely delegációt Demeter Sán­dor, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára kísér Eger­be. A szovjet vendégek hétfőn ellátogatnak a kiskörei Dózsa Termelőszövetkezetbe. Huszonkét Heves megyei bor a nemzetközi borversenyen A hónap végén, 26-tól ren­dezik meg Budapesten a nem­zetközi borversenyt. A nem­zetközi borverseny színhelye Budapesten, a Vajdahunyad- vár románterme lesz, ahol mintegy nyolc-kilencszáz fajta világhíres bor versenyére ke­rül sor. Részt vesznek a verse­nyen francia, spanyol és más híres borok is. A magyar bor­termés reprezentánsai között 22 Heves megyei fajbor szere­pel a nemzetközi versenyen. A megyei borverseny után meg­rendezték az elmúlt hónapban az országos borversenyt és itt jelölték ki a nemzetközi ver­senyen szereplő borokat. A Heves megyei termelők az or­szágos versenyen négy első, négy második és egy harma­dik díjat szereztek. A nemzet­közi mezőnyben természetesen a díjnyertes borok is szerepel­nek a huszonkét kijelölt fajta közt. Jelenleg a borok előké­szítése folyik. Mosdót, öltözőt építenek az Egei , Bútorgyárban Elég rossz volt a szociális ellátottság eddig az Egri Bú­torgyárban. A munkásoknak nem volt öltözőjük, mosdójuk, ahol lemoshatták volna a mun­ka porát, munkaruhájukat át­válthatták volna másikra. Most a gyár vezetősége megja­vítja a dolgozók szociális ellá­tottságát, s az üzem Grónai Sándor utcai frontján, a jelen­legi irodaházra emeletet épít­tet. Az emeletráépítéssel létre­jövő helyiségekben korszerű mosdót, öltözőt szerelnek fel és itt helyezik el a készárú- raktárt is. > Az építkezést már a máso­dik negyedév végén megkezd­ték, s még a második félév fo­lyamán befejezik. Megyénk egyik legfiatalabb üzeme a Gyöngyösoroszi Ércbánya Vállalat, de hírneve és jelentősége ma már országos, Varga Miklós, vegyszeres, homlokára tolja a szemüvegéi, felnéz egy pillanatra. Beoldotta a vegyszert, zökkenő nélkül haladhat a munka. Új szakemberekről, földművesekből lett új szakmunkásokról írunk most (Riport az 5. oldalon.) (Foto: Márkusa.) Pénteken este befejezte munkáját az országgyűlés Az Országgyűlés második napirendi pontjaként a költ­ségvetés végrehajtásáról szóló jelentest vitatták meg. A költ­ségvetésről Nyers Rezső elv- t£rs tartott beszámolót. Az 1959. évi költségvetés végrehajtásáról készített jelen­tésünkben, kedvező fejlődésről adhatunk számot. A költségve­tési előirányzatot kielégítően teljesítettük. A múlt évről ösz- szeállított zárszámadás tükré­ben is helyesnek bizonyulnak fő gazdaságpolitikai célkitűzé­seink. Okkal és joggal állapíthat­juk meg, hogy az előző esztendőben si­ker koronázta a szocializ­mus építésének meggyor­sítására irányuló erőfeszí­téseket. A tervet meghaladó mértékben növekedett a termelés és bő­vült az áruforgalom. A na­gyobb nemzeti jövedelemből terven felüli beruházásokat vé­geztünk és a tervezettnél na­gyobb mértékben növekedett a lakosság fogyasztása is. Az előirányzqttnál kedvezőbben Mikor lesz elegendő bútor Könyvszekrények falura — Hétmilliós forgalom fél év alatt Az járja mindenütt, nincs bútor, nem kapni. Ez így nem helytálló, túlzás. A valóság az, hogy kevés a bútor. Az egri bútorüzlet vezetője, Novákovics József véleménye szerint, ha tízszer annyi bútort kapnának, az is elfogyna. — Mikor lesz- elegendő bú­tor? — Néhány év múlva — mondta az üzletvezető. — Mi a bútorhiány oka? — Az aránytalanul megnöve­kedett kereslet. A nagy keres­let érzékeltetésére mondok né­hány adatot. Most tizenkétszer annyi bútort kapunk, mint 1950-ben. Az igényt akkor nyolcvan százalékban tudtuk kielégíteni, most hatvan szá­zalékosan. Megnéztük a raktárkészletet. Rengeteg a háromajtós szekrény. — Három nagy üzem gyártja. Ez az egyetlen bútorféleség, amelyből több van, mint amennyit keresnek. És nem panaszkodhatunk az új vonalú, a korszerű nyugati minták után készült bútorokra sem. Kaptunk. A baj csupán az, hogy fekvőhelyet nem adtak hozzá... — Milyen import bútorokat kaptak? — Cseh, német, jugoszláv, bolgár, román bútorokat — Melyik a legjobb? — A külföldiek közül a cseh. — A környékből sokan jön­nek ide bútort vásárolni? , — Igen ... Egyébként rész­ben a vidék a bútorhiány oka. Hisz mikor volt az, hogy fa­lura is csak korszerű, kombi­nált szobabútorokat vigyenek. Könyvszekrényeket és reka- miékat, meg foteleket. — Könyvszekrény hány da­rab fogyott? . — A fél év alatt százhúsz, öt évvel ezelőtt mindössze egyet­len darabot vettek meg. A hat hónap alatt hétmillió forint volt a forgalmunk. Száznegy­ven vagon bútort adtunk el. Ebből háromszáz konyhagar­nitúrát, majd száz hálót, ötven kombináltszekrényt, harminc darab kárpitozott garnitúrát. Száznegyven vagon rako­mány bútor. Irtózatosan nagy mennyiség. És mégis kevés. Annyira ke­vés, hogy az járja mindenütt: nincs bútor. Ez túlzás persze, de való igaz, hogy évek szük­ségesek még ahhoz, hogy éle- gendő bútor legyen. (szói) alakult az ország fizetési mér­lege. A pénzügyminiszter ezután részletesen ismertette tavalyi gazdasági fejlődésünket, .Ezután a vállalatok jövedel­mezőségéről szólott. Továbbra is éleszteni, ösztönözni kell a jövedelmezőség növelését — mondotta. Ezt a helyes elvet nem lehet azonban minden te­rületén mereven alkalmazni, mert helyenként az élet mást kíván. A kulturális területen működő vállalatoknál például semmiképpen sem lehet olyan döntő szerepe a nyereségnek, mint termeli üzemeknél. Indo­kolt például, hogy a moziüze­mi vállalatok, az MSZMP'mű­velődési politikájának megfe­lelően, a jövőben több ifjúsági előadást tartsanak, amelyek a nyereséget nem növelik ugyan, mégis szükségesek. Hasonló a helyzet néhány kommunális vállalatiunknál is. Népgazdaságunknak nincs szüksége olyan nyereségre sem, amelyet a fogyasztók rovására szereznek egyes vállalatok, a minőség rontásával, vagy a szolgaitatások csökkentésével. Ilyenek ma már csak elvét­ve fordulnak elő, de ahol elő­fordulnak, ott adminisztratív eszközökkel és felvilágosító szóval egyaránt fel kell lépni ezekkel szemben. A pénzügyminiszter ezután az export gazdaságosságának növelésével kapcsolatos fel­adatokról szólt, majd így foly­tatta: A tanácsok feladata és sze­repe az állami költségvetés végrehajtásában is rendkívül megnövekedett. Míg 1951-ben a tanácsi szervek költségveté­se mindössze 3 milliárd volt, 1959. évi költségvetésünk már a 11 milliárd forintot is meg­haladta. i Az 1959. évi költségvetés végrehajtásából levonható ta­nulságokat úgy összegezhetjük, hogy a jövőben: 1. hatéko­nyabb intézkedéseket tegyünk a központi beruházások kon­centrálására; 2. minden ága­zatban keressük meg a gaz­dálkodásban gyenge vállalato­tokat vagy vállalati egységeket és minél gyorsab­ban küszöböljük ki a gazdasá­gosságot rontó tényezőket; 3. gondosan ellenőrizzük, hogy az anyagi érdekeltség elve a tehe­tő legtisztábban érvényesüljön és nyereségrészesedési csak valóságos önköltségcsökkentés révén elprt többlétnyereség után oszthassunk; 4. mind a vállalati gazdálkodásban, mind a hivatali, tanácsi munkában fokozottabban kell érvényesí­teni az ésszerű takarékosság elvét; 5. minden szinten es minden szervezetnél tökélete­síteni kell a pénzügyi ellenőr­zést és még jobban kell védeni a társadalmi tulajdont. A műit évi költségvetés tanulságait úgy hasznosít­hatjuk, ha az év hátralevő részében a gazdasági mi­nisztériumok, a tanácsok és szövetkezetek összpon­tosítják erejüket a terv- minden oldalú teljesítésé­re, második ötéves tervünk- jobb megalapozására. A pénzügyminiszter beszá­molója után Harustyák Józsefe a terv- és költségvetési bizott­ság tagja, az 1959. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslat elő­adója szólalt fel. Harustyák József a bevezető­ben rámutatott, hogy a zár- számadási jelentést az ország- gyűlés valamennyi bizottsága részletesen megtárgyalta és el­fogadta. A bizottságok egyön­tetűen . megállapították, hogy 1959-ben a különböző gazdál­kodási szervek jobban használ­ták fel a költségvetésben biz­tosított összeget, mint az előző évben bármikor. Harustyák József ezután meg­emlékezett több más, fontos in­tézkedésről, amellyel államunk emelte az életszínvonalat. A nyugdíjak felemelése mintegy 415 000 régi nyugdíjast érin­tett, s a családi pótlék feleme­lése is számottevő többletkia­dást jelentett államunknak, érezhető segtíséget a nagycsa­ládosoknak. Az előadó foglalkozott melőszövetkezeti mozgalom múlt évi eredményeivel is. Beszéde végén a terv- es költségvetési bizottság nevé­ben megállapította, hogy a (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom