Népújság, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-06 / 185. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Rómába tartanak Felszólalások az országgyűlés csütörtök délutáni ülésén AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 185. szám Ara 50 fillér 1960. augusztus 6., szombat A vitában elsőnek Kiss De­zső budapesti képviselő az ipar fejlődéséről szólt. — A tények azt mutatják, jól dolgoztunk — hangoztatta —, néhány fogyatékosságot azonban érdemes szóvá tenni, mert a hibák kijavításával to­vább növelhetjük eredménye­inket. Szeretném megemlíteni egyebek között, hogy tervezési munkánkban vannak még gyengeségek. Mint ismeretes, 1957-ben a termelés kétszáza­lékos növelését terveztük és a tervet körülbelül 11 százalék­ra teljesítettük. 1958-ban a terv hétszázalékos növekedést írt elő, ezt viszont már 13 száza­lékra teljesítettük. 1959-ben a terv ötszázalékos emelkedést irányzott elő, s a kongresszusi verseny eredményeként a túl­teljesítés csaknem 13 százalék j volt. Az eredményekben kifejezésre jut dolgozóink megnövekedett öntudata és aktivitása is, de kifejezésre jut terve­ző szerveink időnkénti túlzott óvatossága is. Ez pedig helytelen, mert a népgazdaságot helyesen vezet­ni csak a reális lehetőségeket figyelembevevő tervekkel le­het és kell is. A jövőben nagyobb gondot kell fordítani a termelékeny­ség mutatóinak tervezésére is, mert az előirányzatok ezen a területen meglehetősen alacso­nyak. Eredményeinken jelen­tősen javíthatunk azzal is, ha szervezettebbé, átgondoltabbá tesszük a gyárak, üzemek mun­káját, s megszüntetjük az itt- ott tapasztalható lazaságokat, fegyelmezetlenségeket. A sok kis apró hiba, mulasztás ugyan­is komoly károkat okozhat- népgazdaságunknak. — A csepeli motorkerékpár­gyárban például évek óta hú­zódik a robogó gyártása — fe­lelőtlenség miatt. A múlt hó­napban már elkészültek a mo­tor alkatrészei, körülbelül 400 darab, de amikor ezeket össze akarták szerelni, kiderült, hogy nem lehet, mert a motorház — amelybe az alkatrészeket be kellett volna szerelni — nem készült el, a munkával Véletle­nül elkéstek. — Vagy egy másik péda. Bi­zonyára sokan ismerik a Vö­rös Október Ruhagyár jó ké­szítményeit. A gyár munkája jól szervezett, az átvétel szigo­rú és ha a ruhán csak egy kis ránc van, az ellenőrzés a dara­bot már nem veszi át. Ennek ellenére, az üzletekben nagyon gyakran árusítanak gyűrött ru­hákat. Miért? Mert a szállítás­nál a munka rosszul szervezett, s ezzel az előző munkák egy ré­szét tökre teszik, vagy minő­ségileg lerontják. Kiss Dezső megemlítette, hogy a szállítás fogyatékossá­gai egyéb területeken is sok bosszúságot okoznak a lakos­ságnak. Sokat ront a hús, a ke­nyér és a péksütemény minő­ségén a helytelen, nem megfey lelő szállítás, a frissen sült, meleg kenyeret például egy­más hegyén-hátán, összezsú­folva szállítják. — Tudom, az illetékesek ké­szen vannak a válasszal, leg­főbb érvük az, hogy nincs ele­gendő pénz a megfelelő eszkö­zökre. Ez azonban csak rész­ben igaz, mert ha van pénz, az üzemek megszervezésére, van sok millió forint a keres­kedelmi hálózat fejlesztésére, akkor nyilvánvaló, hogy ész­szerű gazdálkodással, a lehe­tőségek jobb számbavételével nemcsak meg lehet, de meg is kell teremteni annak a félté-, teleit, hogy a szervezet min­den láncszeme felelősségtelje­sen lássa el feladatát, és ne rontsa le más munkakollektí­vák eredményeit — E fogyatékosságokon a ve­zetés önmagában nem tud vál­toztatni, ehhez szükséges a dolgo­zók akiív részvétele is. A vezetőknek természetesen igényelniök kell a dolgozók se­gítségét. s olyan légkört kell kialakítaniuk, hogy az embe­rek bátran mondják el tapasz­talataikat. Az elmondottalkat hallgassák meg, a jó javaslato­kat pedig váltsák valóra. — A gyárak, üzemek dolgo­zói. munkásaink sokat segít­hetnek második ötéves ter­vünk előkészítéséiben. újabb és újabb tartalékok feltárásá­val és azzal is, ha ki-ki a maga területén, az eddiginél jobban dolgozik. A beszámolót elfo­gadta és elfogadásra ajánlotta. Brutyó János, a miniszterta­nács elnökének beszámolójá­hoz kapcsolódva, megállapítot­ta, hogy az eredmények létre­jöttében fontos szerepe volt a dolgozók munkalendületének, a munkaversenynek. Az első félévben számos jó munkakez­deményezés született, tovább szélesedett a szocialistabrigád- mozgalom. mint a munkaver­seny nagyon egészséges^ új hajtása. — amelynek fejlődését jelentősein elősegítik majd a szakszervezetek országos ta­nácsa elnökségének, legutóbb kiadott útmutatásai és intéz­kedései. Ezután arról szólt, hogy üzemi és vállalati szinten is kezd kibontakozni második ötéves tervünk perspektívája. E nagyfontosságú tervek kidol­gozásában a szakszervezetek is részt vesznek, s ugyanúgy el­engedhetetlenül szükséges a dolgozók széles tömegeinek be­vonása is az előkészítésbe. A továbbiakban az építő- és az építőanyagipar helyzetével, munkájával fog­lalkozott. Rámutatott arra, hogy az építőipar — az elmúlt évi. valamint az idei első fél­évi tevékenységét figyelembe- véve — kielégítően végezte fel­adatát. A múlt esztendőben pél­dául tízmilliárd forint ér­tékű szerelési és építési munkát végzett, s terven felfii, számottevően segí­tette a mezőgazdasági program végrehajtását is. Kedvező, ütemben halad szá­mos nagyipari létesítmény megvalósítása, s jelentős ered­mény az is, hogy — az ország- gyűlés előtt tavaly elhangzott kívánságnak megfelelően — hatékony intézkedések történ­tek az építési idő lerövidítésé­re. A múlt évben például — 1958-hoz viszonyítva — tíz szá­zalékkal csökkentették a laká­sok megépítésének idejét. Az építő- és építőanyagipar­nak nyújtott állami támoga­tásról szólva megemlítette, hogy a kormányzat csaknem másfél milliárd forintot biztosí­tott az iparág műszaki színvo­nalának fejlesztésére. Ez a nagyarányú beruházás lehető­vé tette könnyen mozgó építő­ipari gépek beállítását. Az épí­tőiparnak azonban megfelelő számú szakipari kisgépre is szüksége van. Ezeknek gyártá­sát vagy beszerzését sürgősen meg keli oldani, hogy azok hiánya né hátráltassa az épít­kezések befejezését. A felszólaló ezután néhány számadattal jellemezte az épí­tőipar első félévi tevékenysé­gét. Megemlítette például, hogy az állami építőipar első félévi termelése 13 százalék­kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Az Építésügyi Miniszté­rium június 30-ig a szer­ződésekben vállalt 1798 lakás helyett 2561-et adott át 1960. augusztus 25-én Rómára szegeződik a világ sportrajongóinak tekintete: délv'in ünnepélyes keretek között megnyitják a minden idők legérdekesebb viadalának Ígérkező olimpiát. A mi fiaink is nagy szorgalommal készülődnek az olimpiai játékokra a budai he­gyek aljában levő, festői környezetű, Tárogató utcai olimpiai táborban. Képünk az olasz nyelvóra után készült, amikor három vízilabdásunk: Kanizsa, Hevesi és Bodnár András rögtönzött vitát rendeznek a hallottakból(Képriport folytatása a 6. oldalon.) .AAAAA^A^S-^vAA^^AAA^SA^AA^S^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^WW^^AAAAAAASAAAAAAAAAAA/SAAAAA^AAA^ ben és egyéni gazdaságban az A kötelezettségen felül át­adott 763 lakás azonban nem jelenti azt, hogy a tervszerű­ség terén is ilyen nagyarányú lenne a javulás. Éppen ezért a felszólaló javasolta: az idei második félévben induló lakás­építkezéseknél már ebben az évben a korábbinál nagyobb előrehaladást kell elérni, hogy a következő évre áthúzódó la­kások túlnyomó részét már az első félévben átadhassák. A termelékenység emelésé­nek az építőiparban fontos fel­tétele a munka jobb megszer­vezése — mondotta ezután. — Számos építkezésen a dolgozok a rossz szervezés miatt mun­kaidejüknek csak 80 százalé­kát tudják kihasználni. ez nemcsak a tervek teljesítései nehezíti, hanem a dolgozók keresetét is csökkenti. Az épí­tőiparban általánossá kellene tenni a jól bevált egyösszegű utalványozás rendszeret, amely a munkásoktól és a mű­szaki vezetőktől egyaránt több önfegyelmet, körültekintőbb szervezést kíván. Szólt az építőipar soron kö­vetkező nagy feladatairól is. A jelentős ipari építkezések mellett a második ötéves tervben mintegy 250 000 lakást, több mint 4800 általános iskolai tantermet, számos egészségügyi és gyermek­Azok a parasztemberek, akik néhány hónappal ezelőtt még mint egyéni gazdák dolgoztak és csupán saját gondjaikkal voltak elfoglalva, immár mint termelőszövetkezeti vezetők, elnökök, brigád vezetők, a kö­zösség ügyeinek lelkiismeretes intézői. Már több mint 4200 terme­lőszövetkezetben hozták létre a brigádokat és mun­kacsapatokat és közel há­rom és fél ezer termelő- szövetkezetben rendszere­sen fizetnek munkaegység­előleget. — Szövetkezeteinkben — folytatta — az idén mintegy tízezer gazdasági épület készül el, jórészt állami támogatás­ból. Ilyen nagyarányú mező- gizdasági építkezésekre még nem volt példa hazánkban. Az állami segítség számtalan más formában is megnyilvánul. Az állattenyésztés fejlesztése ér­dekében kormányunk ebben az évben százezer kocasüldőt és 50 000 tenyész-szarvasmarhát bocsát a szövetkezetek rendel­kezésére. A központi erőforrá­sokat azonban az eddiginél is ésszerűbben kell felhasználni, védelmi létesítményt kell létrehoznia. A feladatok közül — például negyedmillió új lakás — nem­csak egyszerűen az állami épí­tőipar feladata, hanem több annál — egész társadalmunk ügye, kell hogy legyen. Németh Károly országgyűlé­si képviselő, a beszámolónak a mezőgazdasággal foglalkozó részéhez szólt hozzá. Aláhúzta, hogy a mezőgazdaság szocialis­ta átalakításának meggyorsítá­sában kétségkívül kifejezésre jut az a tény, hogy a dolgozó parasztság bízik a párt és a kormány politikájában. — A fejlődés általában egészséges és biztató. A régi­ekkel együtt az utóbbi két év­ben alakult fiatal termelőszö­vetkezetek is jó eredményeket értek el. s minden lehetséges tartalékot — amely nem kíván külön köz­ponti beruházást és saját erő­ből megvalósítható — a mező- gazdaság szolgálatába kell ál­lítani. Az eddig elért eredmények — amelyek végső soron, dolgo­zó népünk közös erőfeszítései­ből születtek — szépek, de le­hetnének nagyobbak is, ha minden illetékes szerv mara­déktalanul feltárta volna azo­kat a tartalékokat, amelyek elősegíthetik a mezőgazdasági termelés fejlődését. A mosta­ninál lényegesen jobb szakmai propaganda, a jó módszerek gyorsabb és szélesebbkörű el­terjesztése, a gépek jobb ki­használása, a felvásárlás jobb megszervezése, a gyengébb szövetkezetek segítése az erő­sebbek által és sok más hason­ló lehetőség mind-mind a ter­melés fejlesztésének tartaléka. Ha mindenki — legyen az mi­niszter, tanács-, vagy tsz-elnök, agronómus, traktoros, vagy mezőgazdasági gépgyárban dol­gozó — aki felelős a mezőgaz­dasági termelés fejlesztéséért — egy kicsit lelkiismereteseb­ben, nagyobb felelősséggel dol­gozik, akkor lényegesen meg­gyorsulhat a fejlődés üteme. Ismeretes, hogy például mi­lyen nagy szükség van a nád­ra, mint tetőfedőanyagra. Nád termésünk jelentékeny része azonban az idén is kárbave- szett, mert a Könnyűipari Mi­nisztérium és az illetékes ta­nácsok nem gondoskodtak a nád jó betakarításáról. Ez pá­dig hátráltatta a mezőgazdasá­gi építkezéseket és kárt oko­zott az országnak. Az ilyen esetek is arra figyelmeztetnek, hogy gyorsabban juthatunk előre, ha minden fokon javít­juk a vezetés munkáját. A továbbiakban hangsúlyoz­ta, hogy most különösen nagy gon­dot kell fordítani a cséplé­si munkák gyors befejezé­sére. Ha jól szervezzük meg a mun­kát, minden feltétel megvan ahhoz, hogy a cséplést augusz­tusban befejezzük. Az idén ugyanis kevesebb csépelnivaló van, mert nagy területen kom­bájn aratott és csépelt, a csép- léssel egyidőben a gabonafel­vásárlás jó megszervezése és lebonyolítása is felelősségteljes munkát jelent a tanácsoknak, s a felvásárlóknak. Dolgozó népünk ellátása érdekében a termelőszövetkezetek és egyé­nileg gazdálkodó parasztok ma­radéktalanul tegyenek eleget valamennyi természetbeni tar­tozásuknak és saját szükségle­tükön felüli mennyiséget is az állami felvásárlószervek útján értékesítsék. Ezután a hazai gabonafajták terméshozamai­nak növelésére hívta fel a fi­gyelmet, ugyanakkor helyesel­te a kormánynak azt a törek­vését, hogy az állami gazdasá­gokban és a jobban gazdálko­dó termelőszövetkezetekben már az idei őszön mintegy há­romszázezer kát. holdon nagy­hozamú külföldi, főleg szovjet búzafajtákat vetnek. Ehhez ugyan több műtrágya kell, azonban jó befektetés, mert részben egy éven belül több­szörösen megtérül, részben je­lentősen elősegíti kenyérgabo­na problémánk hazai termés­ből való megoldását. — Minden egyes állami gaz- das ágban, termelőszövetkezet­eddigieknél is jobban használ­ják ki a hozamok növelésére a legnagyobb és azonnali hatá­sú tartalékot, a szakszerű és jó talajművelést. Az őszi kenyér- gabonákat jóminőségű, jól elő­készített talajba, időben ves­sük el. Mindent el kell követnünk, hogy a tervezett két és fél­millió holdnyi kenyérga­bonát maradéktalanul el­vessék. Az egyénileg dolgozó parasz­tok is tartsák becsületbeli ügyüknek, hogy feltétlenül el­vessenek annyi kenyérgabonát, mint a korábbi években. Kü­lön gondot kell fordítani a munka jó megszervezésére azokban a termelőszövetkeze­tekben, amelyek a télen ala­kultak és ezért a táblák kiala­kítására az őszi betakarítási és szántás-vetési munkákkal egy­idejűleg kerül sor. Befejezésül azoknak a prob­lémáknak megvizsgálására kér­te a kormányt, amelyeket az aszályos időjárás idézett elő egyes alföldi megyékben, köz­tük választókerületének, Csongrád megyének számos termelőszövetkezetében is. — Okulnunk kell abból a lec­kéből, amelyet az idei aszály jelentett számunkra. Intézke­déseket kell tennünk, hogy a szükséges talaj munkákat, a tarlóhántást, a nyári és őszi mélyszántást — a szárazság el­leni védekezés és a jő termés biztosításának e fontos mun­káit — időben és jó minőségben mindenütt el­végezték. A gépállomá­sok, állami gazdaságok és ter­melőszövetkezetek üzemeltes­sék két műszakban a traktoro­kat, vegyék igénybe a szüksé­ges fogaterőt is, kövessenek el mindent, hogy az idei őszön az összes arra alkalmas földet fel­szántsák. A kormány munkájáról szó­ló beszámolót elfogadta és az országgyűlésnek is elfogadásra ajánlotté. Hodek József, Komárom me­gyei képviselő a mezőgazdaság szocialista átalakításának idő­szerű kérdéseivel foglalkozott A faluban végbemenő változásoknak nagy emberformáló ereje is van

Next

/
Oldalképek
Tartalom