Népújság, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-26 / 201. szám

4

NÉPŰ JS ÁG

I960 augusztus M.i péntek

liiusjl

Határkövek

«* Eltűnnek a határkövek a hatvani járás községeinek határából. Az őszi munkák megkönnyítésére a községi végrehajtó bizottságok hozzákezdtek. a határkövek összeszedésé- hez. Mennyi gond, civakodás, verejték és vér tapad, ezekhez a kövekhez. Mint a kölönc, úgy akadályozta az egyéni parasztot a bátrabb lépések megtételében a határkő. Annyi régi lommal együtt, már ettől is megszabadulunk. Kiszélesedik a határ a hatvani járásban, és kinyílik a paraszti lét jövője.

— GYORS ÜTEMBEN folyik termelőszövetkezeteinkben a cséplés befejezése után a mélyszántás. Megyénk területén a gépállomások 350 erőgépe eddig 1134 katasztrá- lis holdon végezte el ezt a munkát.- APCON, Ecséden, valamint Heréden a községi tanács végrehajtó bizottsága a gépállomás részére brigádszállást biztosít, hogy az őszi munkák elvégzését ezzel is elősegítse.

— HEVES MEGYE élen jár a kenyérgabona felvásárlásában. Eddig 1850 vagon gabonát vásároltak fel, amiből 950 vagon adó-, 85 vagon kölcsön-, 160 vagon a cséplő- rész- és 646 vagon a szabad kenyérgabona.- AZ ŐSZI VETÉS előkészítése érdekében, a hatvani járásban a Növényvédő Állomás nagy teljesítményű csávázógépeken fertőtleníti a termelő- szövetkezetek vetőmagvait. A csávázás lebonyolítását a mezőgazdasági osztály irányítja.

— ALKOTMÁNYUNK ünnepe tiszteletére a megye üzemei versenyben álltak egymással. A verseny kiértékelése augusztus 19-én, az ünnepi tanácsülésen volt.- ÖT-HATSZÁZ ember fordul meg naponta a hatvani önkiszolgáló élelmiszerboltban. Ez az üzletnek naponta hat-hétezer forint bevételt jelent. Az üzletben legjobban keresett áruból, a kenyérből két és fél mázsa fogy el a forgalmas napokon.

— AZ IDÉN TOVÁBB javul Hatvan lakáshelyzete. Az új lakóházak építésével még az idén 150 új lakást adnak át az ÉM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. Eddig már közel 50 lakás került átadásra.- MEGJUTALMAZZA az aratási, cséplési munkákban kiváló teljesítményt elért fiatalokat a poroszlót Béke Termelőszövetkezet vezetősége. A cséplés teljes befejezése után két KISZ-fiatalt. egy fiút és egy lányt küldenek ingyenes jutalomüdülésre, a Balaton mellé.

— BEFEJEZTÉK Feldeb- rőn az új négytantermes általános iskola építését. Az új iskolában szeptember elsejétől már rendes tanítás folyik majd.- BEFEJEZTÉK A TÁBOROZÁST Nagymaroson a hatvani úttörők. A tábor költségeit részben takarékosságból, részben a kultúrrendezvények bevételéből fedezték és így közel 150 gyermek vehetett részt a táborozáson.

Mi is as a kis-színház?

A TISZTELT OLVASÓ bi

zonyára igen sokszor hallott és olvasott már kamaraszínházról, kis-színpadról és tudja is, mit jelentenek, takarnak ezek a fogalmak. Az idén a színházi világba egy új név, új forma vonult be, amit röviden és találóan kis-színháznak nevezett el a szaknyelv és a szakemberek. Amikor az egri Gárdonyi Géza Színház ősszel induló szezonjáról beszélgettünk a színház vezetőségével, magunk is megkérdeztük, mit takar a kis- színház szó. Ha nem is fogalmi meghatározásként, de körülírásként hadd álljon itt a Vass Károllyal, a színház főrendezőjével folytatott beszélgetésünk rövid kivonata.

— Hogyan magyarázza meg a közönségnek a kis-színház szó lényegét?

— A Művelődésügyi Minisztérium a pécsi Nemzeti Színházat és az egri Gárdonyi Géza Színházat szemelte és választotta ki arra a nemes kísérleti feladatra, hogy olyan kicsiny helyekre is vigyen igazi színházat és igazi irodalmat, ahol eddig akár közlekedési, akár helyiségi. vagy más okokból színjátszást rendszeresen folytatni nem lehetett. A kormányzat azt akarja, hogy a tanyák népe, a pöttömnyi települések lakói kapjanak és igényes módon kapjanak színjátszást. Ezért olyan döntés született, hogy az ötven-hatvan- hetven főnyi közönség elé olyan darabokat kell vinni, amelyekben kevés szereplő és kevés díszlet mozgatása szükséges. de a színház maradéktalan illúzióját kapják a nézők.

— Hogyan oldja meg ezt a feladatot az egri színház?

— Nem könnyű dolog a technikai kérdéseiket megoldani. Olyan színpadi keretet, vázat kell alkotnunk, amely kis helyen és gazdaságosan alkalmazható és főképp olyan világítási effektusokat kell elérnünk, amely a színházi illúziót adja a közönségnek.

— NEM KÖNNYŰ DOLOG

a műsor összeállítása sem. Igaz, kaptunk a kis-színház munkájának ellátására színészi státust, de ez a kérdésnek csak az egyik vetülete. Olyan darabokat kell játszanunk, amely sok tekintetben megfelél a kicsiny települések várakozásainak. Az eddigi tervek szerint mintegy hat darabot mutatunk be a kis-színház előadásain. Haris Sachs A mennyet járt ifjú (zenés feldolgozás) című játéka egy műsorban kerül színre Csehov Jubileum című írásával, majd Kállai István Kötéltánc című drámája idézi az 1956-os idők tragikus feszültségét. Ismeretlen francia szerző műve (egyesek Villon művének tartják) a Patheline mester, amely Hevesi Sándor átdolgozásában jut színpadra, szerepel a tervben Szigligeti-Tabi-Vincze: Párizsi vendég című zenés végjátéka, amely nagy sikert aratott pesti és vidéki színpadokon egyaránt. Kiritescu román író Szarkafészek című szatírájának az az érdekessége, hogy az egész darabot hat nő játssza végig és eleven hatású ízelítő számunkra a román színpadirodalomból. Simon Magda Százházas lakodalom c. darabja is szóban forog a kis-színház bemutatói között.

— Hány helyen és hány előadást tart majd a kis-színház9

— Az eddigi felmérések szerint mintegy harminc-harmincöt olyan kis település van a megyében, ahol a kis-színház tervezett 90 előadását meg kell tartanunk. Ügy gondoljuk azonban, hogy ezekből a kis- színházi előadásokból Egerben is tartunk bemutatót, valószínűleg az irodalmi színpad keretében. Nem lehetetlen az

jVóI’, figyelem!

Sok nőnek gondot okozott eddig az, hogy Egerben a fodrász-üzletek már a kora esti órákban bezártak, és az üzembe, hivatalba járó nők sem kora reggel, sem munka után nem tudtak fodrászhoz menni. Vagy az történt, hogy munkaidőn túl voltak kénytelenek dolgozni a fodrászok. Ezen a mindkét oldalról helytelen problémán segített a fodrász- szövetkezet azon intézkedése, hogy a négy nagyobb üzlet ezentúl két műszakban, reggel hattól este kilencig áll a nők rendelkezésére. Itt azonban egy pillanatra meg kell állni. Az asszonyok nagyon hajlamosak arra, hogy az utolsó percben robogjanak be, nem számolva azzal, hogy a fodrászok napi nyolcórai munkája elég kimerítő, hiszen állandóan állnak. Ezért a szövetkezet úgy intézkedett, hogy este nyolc után érkező vendégeket nem vállalják el, hogy a dolgozók este kilenc órakor valóban zárni tudjanak. Ez az intézkedés helyes, és most már valóban minden nőnek megvan a lehetősége arra, hogy időben, torlódás nélkül fodrászhoz menjen. A végső megoldás sem késik, mert a Dobó téren hamarosan megnyílik egy hatalmas üzlet, ami megszünteti majd az órkáig való ácsorgás, várakozás és munkatorlódás problémáját.

sem, hogy bizonyos átalakításokkal egy-két előadást beviszünk a nagyszínházi műsorba is. A nagyszínházat most nem dicsérő fogalomként, hanem a kis-színház ellentéteként használom.

— A próbák folynak-e már és mivel indít a kis-színház.

— A kis-színház próbái folynak és előreláthatólag Hans Sachs A mennyetjárt ifjú című darabjával nyit. Gyuricza Ottó, Pusztai Péter, Antal László, Lenkei Edit. Varga Ilona, Olasz Erzsi. Szabó Róza, Szegő Zsuzsa játsszák a darab szerepeit. A zenés játék rendezője Koza- róczy József, aki a kis-színpa- dot, annak kamarajellegét szereti és ismeri.

MINDEZ, AMIT ITT elmondtunk a kis-színházról, még távolról sem kiforrott valami. De a kormányzat és a művelődéspolitika határozott nagyvonalúságát mutatja, hogy keresi a módokat és az eszközöket. amikkel a kultúrát, a művelődést, a jövő fejlődését segíteni akarja. A megyei művelődési autók, a mozgókönyvtárak, a keskenyfilmek és kultúrműsorok után a színház is otthonra akar találni a megye eldugottabb helyein is. Játszani fognak az egri színészek. Minden nagyobb teremben, vagy szobában, vagy arra alkalmas helyiségben megszólalnak Thália hírnökei, ahol félszáz ember összegyűlhet és kíváncsi arra. hogy a világot jelentő deszkákon hogyan lehet az emberi lélek mélységeit felvillantani.

(farkas)

CARPIO LOPE DE VEGA

1960. AUGUSZTUS 26., PÉNTEK: IZSÓ

325 évvel ezelőtt, 1635 augusztusában balt meg CARPIO LOPE DE VEGA spanyol drámaíró. Mintegy 1800 színdarabja, 400 vallásé« tárgyú színműve közül 500 maradt fenn. Művei ragyogó jellemzőképességükkel, szociálkritikájukkal; valamint a spanyol lovagkor eszméinek ábrázolásával tűnnek kU Legkitűnőbb drámája: Sevilla csillaga. Három magyar tárgyú drámát is írt. Lope de Vega 1562-ben született.

80 évvel ezelőtt, 1880. augusztus 23-án született GUILLAUME APOLLINAIRE francia költő, a század- eleji modem művészeti irányzatok (szimbolizmus, dadaizmus és kubizmus) képviselője. Lírája nagy hatással volt az újra törekvő írókra. Válogatott versei Radnóti Miklós és Vas István fordításában magyarul is megjelentek. Apollinaire háborús sérülésébe 1918- ban halt meg.

75 évvel ezelőtt, 1885-ben e napon született JULES ROMAINS francia író, az ún. UNANIMIZMUS (kollektív szellem kifejezésre törekvés).megalapítója. 24 kötetes, Jóakaraté emberek című regényciklusa kora társadalmának jellemzését kívánja adni. Jelentős drámája: Knock, A dikátor és regénye: Donogoo-tonka. Több munkája magyarul is megjelent;

165 évvel ezelőtt, 1795-ben e napon halt meg GUISEPPE BAL- SANO olasz kalandor, aki Cagliostro gróf álnéven Európát és a Közel-Keletet bejárta. Párizsba a hírhedt „Nyaklánc-perbe” keveredett bele, emiatt onnan száműzték, végül is Rómában életfogytiglani börtönre ítélik. Regényes alakját Goethe és Schiller dolgozta fel; Johann Strauss operettet írt róla.

15 évvel ezelőtt, 1945-ben szabadította fel a szovjet hadsereg DÉL-SZAHALINT a japán megszállók uralma alól;

49 évvel ezelőtt, 1920-ban e napon alakult meg a KAZAH AUTONÓM SZOVJET SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG, amely 1936 óta a Szovjetunió egyik szövetségi köztársasága;

Elbúcsúzott megyénktől az miami Könyvterjesztő Vállalat guruié könyvesboltja...

300000 forint értékű forgalom a megyénkben

Július 10-én érkezett megyénkbe az Állami Könyvterjesztő Vállalat egyes számú guruló könyvesautóbusza.

A vállalat két munkatársa hét héten keresztül járta a megyét, eljutott a legeldugottabb hegyi községekbe is, látták elsuhanni a Tisza menti tanyák és a pétervásári járás községei.

Nap mint nap útjára indult a modern autóbusz, hogy szakkönyvekkel lássa el a szocialista nagygazdálkodás útjára lépett falvak lakóit, segítse munkájukban az enyém helyett a miénk fogalmára térő dolgozó parasztokat.

Bármerre jártak megyénkben, szívesen fogadták őket és értékes könyveket vásároltak az új tsz-irodákba és a magánházak birsalma illatú szekrényébe.

Egy-egy községre átlagban 2000 forint forgalom jutna, ha elosztanánk azt a 300 000 forintot, amelyet itt forgalmazott megyénkben az Állami Könyvterjesztő Vállalat guruló könyvesboltja.

De az egyedi vásárlások sokkal másabb képet mutatnak. A nagyobb termelőszövetkezeti községek természetesen, komolyabb összegért vásároltak maguknak szakkönyveket. így például a nagyrédei Szőlőskert Tsz 5342, a nagyfügedi Dózsa 5287 forintért egészítette ki a szakkönyvtárát. A hegyvidéki kis tsz-ek közül a parádi Vörös Csillag és a recski Alkotmány érdemel említést, de a megye valamennyi termelőszövetkezete dicséretet érdemel azért a törekvéséért, hogy a magasabb termelési eredmények eléréséért bővítették a már meglevő szakkönyv-állo- mányukat.

Jó munkát csak az állandó önképzéssel, tanulással tudunk elérni. A kis parcellák gondja helyett most már a több száz holdak gondja nehezedik az elnök és a brigádvezetők nyakára és itt már megáll az évekkel szerzett tapasztalat: a nagyüzemi gazdálkodást ismerni is kell.

Ezért is vásároltak annyi könyvet megyénk tsz-ei. De sok olyan parasztbácsika is volt, aki a saját részére vett egy-két szakkönyvet.

Dicsérendő a községek, tanyák lakóinak kultúrszomja, a tudás utáni vágyakozás, mert a tapasztalat mellé társuló szaktudás majd a terméshozamokban hozza meg az eredményt.

(—ács)

EGRI VÖRÖS CSILLAG Rangon alul EGRI BRODY

A nap mindenkinek világit EGRI KERTMOZI Montparnasse 19. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Áru Katalóniának GYÖNGYÖSI PUSKIN Hely a tetőn

HATVANI VÖRÖS CSILLAG Áruló?

HATVANI KOSSUTH 57-es riport HEVES

Rendkívüli történet FÜZESABONY Nincs előadás PÉTERVASARA Nincs előadás

műsorai

Bélapátfalván este 8 órakor-; Luxemburg grófja

rjELELÖTT ESETT az eső.

A bányapatakban duz- zadtan hömpölygött a szürke, piszkos víz. Az égen itt-ott még esőfelhők lógtak, de a záportól félni már nem kellett. Nagyobbrészt másfelé vonult a borúlás. Az önkéntes munkára gyülekező asszonyok legtöbbje azonban merő óvatosságból egy-egy nylonkendőt is dugott a nyűttebb kabát, vagy éppen nadrág zsebébe. Az alapszervezet mozgósította az utca lakóit egy kis tégla eltakarítására. Az új telepen elbontották a roskadozó gépházat, annak tégláit kell átrakni más helyre. Iskolát építenek belőle. Arra kell. Ricsajosak az asszonyok. Férfi alig akad közöttük, az ember a fél keze ujjain is megszámlálhatná őket. Ezért aztán csípős a nyelvük. Fullánkos. Merthogy többségben vannak. Balázs Péter, r^ugdíjas vájár, a telepi pártszervezet titkára, erre-arra menekül az éles, tréfálkozó szavak elől.

Belekötnek rövid viharkabátjába.

— Megázik, Balázs bácsi, nem fél?

Sötétszürke nadrágjára is szólnak valamit.

— Aha, ünneplőben jött, biztosan nem akar dolgozni.

A félcipőjét is kritizálják.

— Tán bálba késsul?

A sapkáját sem felejtik el.

— Ha vörösödik a füle, csak szóljon, majd ráhuhukolunk!

Balázs Péter menekül a csí- pösnyelvű asszonyoktól.Végül a téglát adogató lánc elején köt ki. Most ketten állnak, férfiak, a sor elején. Mert Tengely Feri már jó előre sejtette, hogy megtépázzák ma a férfiúi nem babérjait, itt, a téglarakások mellett.

A Két FÉRFI szedegeti a téglát. Kézről kézre vándorolnak az ép darabok, az udvar végéig, ahol takaros négyszögekbe rendezi Józsáné, a III-as épület, második lépcsőház, magasföldszint 4-ből.

Balázs Péter és Tengely Feri szaporán adogatják a téglákat, ne legyen idejük az asszonyoknak a beszédre. Mert Feri gumicsizmáját se állják szó nélkül.

— Nincs itt víz, mint a bányában, hallod-e?!

— Horgászbot nem kéne hozzá? Meg gumiladik, vízi zene?

Aztán, amikor újra Balázs bácsit veszik nyelvük elejire — „Fel ne törje lábát az a szép cipő!” — az öreg is meg- sokallja a dolgot. Odaszól Tengelynek:

— Tudod, a feleségem, a Bori, kockás mintájú szoknyát akar magának. Annak is vénségire megy el a jó esze! — Es kacsint is a szó mellé.

Feri megérti, miért mondja az öreg és még megtoldja:

— Mind ilyenek az asszonyok!

— Mit? Hogy vénségire?? — kapja fel kendős fejét Benkő- né, a vájárfeleség. — Nem vénasszony még Bori néni, hall— Még ilyet! Hallottátok? — sipítozik egy másik asszony.

— Nekem is van kockás szoknyám — egyenesedik fel Kormosné. — Akkor hát én is hibbant lennék? Én is öreg lennék? Azt találja már ki!!!

— Vegyen csak kockás szoknyát Bori néni. Eleget járhat feketébe, még ezután.

— Megkótyagosodott ez a vénember! Már a kockás szoknya se tetszik neki.

Es pattognak a szavak Bori néni „védelmében”. Balázs bácsi Tengely Ferire hunyorgatja szemét: „Jól van már, helyben vagyunk. Békében hagyják az embert ezek az asszonyok, csak a divatot kell szóba hozni.”

A Z ASSZONYOK adogat- ják egymásnak a téglát és mindenki mondja: ezt vesz, azt vesz télire. Kevés lenne nekik három aknász fizetése is.

— Kérem szépen, itt kell jelentkezni munkára?

Balázs Péter felnéz. Szerényen öltözött, riadt tekintetű leányka áll előtte. Haja szőke, nagy melegbarna szemében ijedtség és komolyság. Vállán, derekánál átkötött barna szövetkendő.

— Nem muszáj munka ez, lányom...

— Tudom, azért jöttem ...

Pillanatra megakad a téglák

útja.

— Balázs elvtárs, ne udva- rolgasson elől — kiált valaki a sorból.

— Téglát! Mi lesz a téglával?!

— Állj be a sorba, kedves ...

Es a lány beáll a többiek közé. O is adogatja a téglákat. Keskeny ajkát összeszorítja és hallgat. Meg nem szólalna semmiért. Nem érdekli az asz- szonyi vita a divatról, ruhákról. A viccek, amelyeken szomszédai hosszan kacagnak, őt meg se mosolyogtatják.

— Gyere közelebb, édes ... Ügy, jó lesz. Az én derekam már nem nagyon bírja a haj- lást — szól a lánynak Benkő- né.

— Igenis, asszonyom... — és nyomban engedelmeskedik.

— Menj, lányom, segíts ott hátul Józsánénak — int Balázs bácsi az udvar végibe.

— Igenis... — a lány megfordul, kilép a sorból és megy a terebélyesedő téglarakás felé.

— Ki ez? — kérdi csodálkozva Benkőné.

CENKI sem ISMERI a

lányt. Kíváncsian néznek utána. Már nem beszélnek divatról, ruhákról. Mind azt a kis parasztlányt figyelik, aki már, né csak, jön is vissza.

— Az az elvtársnő azt mondja, győzi ő egymaga is. Visszaküldött. — És Balázs Péter mellé áll, merev arccal adogatja tovább a téglát, hátrafelé.

— Balázs elvtárs, nem tartunk egy kis szünetet? — kérdi az egyik asszony. — Pihenhetnénk egy sort.

— Jól van... — bólint a titkár. Bizony, az ő nyugdíjas dereka is zsibbad már a szapora hajlongástól. Pedig valamikor, még néhány évvel ezelőtt is, 10—12 csille szenet csákányozott egy műszakban.

A tégla elfogy a kezekből. A lánc felbomlik. Az asszonyok a' téglákra kuporodnak. Balázs Péter éppen meg akarja kérdezni a lányt, kiféle-miféle, honnan jött, de a lány megelőzi.

— Az elvtárs itt a vezető?

— Olyasféle...

— Akkor tessék felírni a nevet: Keresztesi Ernőné.

— Mit? Hiszen maga nem Keresztesiné — hülledezik Balázs és egyszeriben elfelejti, hogy az előbb még tegezte ezt a lányt.

— Az asszonyom helyett éa jöttem. Engem küldtek... — mondja a kis cselédlány es szemébe még nagyobb riadt- ság telepedik, mint háromne-j gyedórával ezelőtt, mikor az

PATAKY DEZSŐ:

HŐSIEM