Népújság, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-25 / 200. szám

4 NEPŰJSAG 1960. augusztus 25., csütörtök íifitsjr „Csillagok felé török“ Ez a címe annak az amerikai Hímnek, amelyet Herr von Braun életéről készítettek. A film bemu­tatója a napokban zajlott le. Ebből az alkalomból nyilatkozatot tett Braun úr is ... Minderről a Sza­bad Európa Rádió számolt be kedd esti adásában . .. Herr von Braun, Hitler egykori elkényeztetett „tu­dósa”, aktiv náci — ma az ameri­kai rakétatudósok fejedelme, ő tervezi azokat a cseresznyema- gocska nagyságú „űrhajókat", amelyeket hónapról hónapra fellő­nek a rakétakilövőpályákról. Herr von Braun készítette Hitler „csoda- fegyverét”, a VI és V2 fegyvere­ket, amelyekkel egész városnegye­deket romboltak földig London­ban. Több ezren vesztették életü­ket Braun úr jóvoltából... A Sza­bad Európa Rádió kommentátora lelkendezve beszélt az amerikai filmipar e legújabb termékéről, Braun-féle filmről. Dicsérte a fil­met, a vállalkozás nagyszerűségét, a szereplők játékát, stb. Csak egyetlen dologról feledkezett el kommentátor. Nem számolt be film angliai fogadtatásáról. Ezt megbocsáthatjuk a Szabad Európa i, riport er ének". Hiszen ő is hallott a britek mélységes felháborodásá­ról. O is tudja, hogy egyetlen gyil­kost sem fogadnak ovációval. És erről legjobb hallgatni. . . (pataky) = az élenjáró megyék közé került Heves megye a felvásárlásban. Kenyérgabo­nából eddig 1850 vagont, ta­karmánygabonából 650 va­gont vásároltak fel.- AZ ELMÚLT hetekben alakult meg a Hazafias Nép­front szervezete Eger IV-es körzetében. A szervezet prog­ramot állított össze: foglalkoz­tatni a lakosságot — főként a paraszti lakosságot — az őszi és a téli hónapokban, ismeret- terjesztő előadásokat tartani, mezőgazdasági tárgyú filmve­títéseket rendezni, stb. Az első előadást „Hogyan fejlődik a IV-es körzet a második ötéves tervben?” címmel Hevesy Sán­dor mérnök, a városi tanács ipari osztályának vezetője tar­totta. — 34 EZER sertést szerződ­tek le Heves megye termelő- szövetkezetei és egyénileg dolgozó r arasztjai, amelyből 19 ezer darabot a tsz - ek közös gazdaságai szerződtek, 15 ezer darabot pedig az egyénileg dolgozó parasztok.- A GYÖNGYÖSI XII-ES aknánál a második negyedév­ben komplex-brigád alakult. Tagjai között lehet találni a. bánya főmérnökét, lakatosokat és villanyszerelőket. Az új bri­gád eddigi munkájával nagy­ban hozzájárult ahhoz, hogy a bánya napra teljesítse tervét, minimálisra csökkentse a gé­pek állásidejét. — HEVES MEGYE terme­lőszövetkezeteiben 90 száza­lékban befejezték a cséplést és augusztus hónap végére a megye összes termelőszövet­kezetei végeznek a munká­val.- BEFEJEZÉS ELŐTT áll a gyöngyösi, modemül beren­dezett vágóhíd építése. A több millió forintos költséggel kor­szerűsített vágóhíd Európa egyik legmodernebb üzeme lesz. A gépeket, munkaterme­ket már átadták rendeltetésé­nek. csak az üzemet körülfogó kerítés építésénél dolgoznak a munkások. — SZEPTEMBER 1-től 5-ig tart a beiratkozás a városi művelődési ház balett- és zeneiskolájába. A zeneiskolá­ban a régi tanerők tanítanak. Az érem másik oldala... Betegek és orvosok kapcsolata, viszonya tGRI VÖRÖS CSILLAG Rangon alul EGRI BRODY Nincs előadás EGRI KERTMOZI Montparnasse 19. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Áru Kalalóniának GYÖNGYÖSI PUSKIN Hely a tetőn HATVANI VÖRÖS CSILLAG Áruló? HATVANI KOSSUTH 57-es riport HEVES Nincs előadás FÜZESABONY Rászedett udvarlók PÉTERVASARA Nincs előadás műsora. Gyöngyösön este 8 órákor; Kiveszem a feleségem A KÖZELMÚLTBAN egy társaságban igen erős kijelen­tés hangzott el az orvosok el­len, amely az orvosokat általá­nosítva, súlyosan elmarasztal­ta mind emberi magatartásuk­ban, mind gyógyító tevékeny­ségükben. Az eset igen elgon­dolkoztatott és felmerült ben­nem a betegek és az orvosok kapcsolatának, viszonyának alakulása, illetve rendezése napjainkban. Felkerestem te­hát dr. Löblovics Imrét, a me­gyei orvos-etikai bizottság el­nökét, az SZTK főorvosát, hogy tájékoztassuk olvasóin­kat erről a szinte naponta fel­vetődő kérdésről. Löblovics doktor előrebocsá­totta, hogy kormányzatunk még 1959-ben megalkotta az úgynevezett „orvosi rendtar­tást”. Ennek az igen fontos rendelkezésnek végrehajtási utasítása pedig 1960. január 1-én lépett hatályba és a leg­határozottabban lerögzíti — a sok többi között — a betegek és orvosok kapcsolatának igen lényeges kérdését. — Az orvosi rendtartás meg­szabja az orvosok kötelességét — mondja az orvos-etikai bi­zottság elnöke —, kötelességé­vé teszi az orvosoknak, hogy a rendelkezésre álló legtökélete­sebb gyógyító módokat alkal­mazza, a tudomány legkorsze­rűbb eszközeivel és a legmaga­sabb szinten álljon rendelke­zésére beteg embertársainak. A beteg, az orvoshoz való kapcsolatában köteles emberi magatartását a gyógyítás ered­ményességére irányítani azzal, hogy híven és fenntartás nél­kül követi orvosa utasításait. A vázoltakból kifolyóan, az orvosi rendtartás rögzítette a betegek jogait és kötelességeit is. Orvosi rendtartásunk tehát végre megnyugtatóan rendezte szocialista társadalmunkban a betegek és orvosok kapcsola­tát. viszonyát. — A BETEGEKNEK — foly­tatta informátorunk — nem szabad az orvosok törvényadta jogait alaptalan és jogtalan cé­lok érdekében felhasználni, helyesebben kihasználni egyé­ni, önző céljaik érdekében. Amikor adott esetek után érdeklődöm, megtudom, hogy nem túl ritkán előforduló eset, hogy vélt, vagy színlelt beteg­ség esetében egyes erőszakos betegek táppénzes állományba kívánják vétetni magukat, vagy hozzátartozójukat. Egye­sek azért kívánják táppénzes állományba vétetni magukat, mivel saját mellékes, otthoni munkájukat kívánják ez idő alatt végezni. Meg kell a betegeknek ér­tenie — mondja dr. Löblovics —, hogy a táppénzcsalás sú­lyos népgazdasági kárának megakadályozásában elsősor­ban természetesen az orvosoké a vezetőszerep. Igen helytele­nül jár el tehát az, aki amiatt, hogy az orvos alapos vizsgálat után nem vette táppénzes állo­mányba, alaptalanul támadja, esetleg rágalmazza orvosát. Megtudjuk, hogy igen sok bajt okoznak a részeg állapot­ban orvosi vizsgálatra megje­lentek. Ezek is boros ‘állapo­tukban, sokszor egyenesen kö­vetelik az orvostól, hogy az ve­gye táppénzes állományba, no­ha nincs erre semmi jogcímük. A részeges egyének nemegy­szer botrányos jeleneteket is rendeznek az orvosi rendelők­ben, vagy várószobákban és mámoros állapotukban sérte­getik a hivatását teljesítő or­vost. Elmond egy érdekes esetet is: egy községben történt, hogy az orvos nem vette vélt be­tegsége alapján táppénzes ál­lományba az ottani húsbolt vezetőjének leányát. Erre a hentes-mészáros apa úgy állott bosszút a kötelességét hűen teljesítő doktoron, hogy hosszú időn keresztül nem adott az orvos családjának húst az üz­letben. — ELŐFORDULNAK ese­tek — mondja Löblovics dok­tor —, amikor a betegek, vagy magukat betegnek vélő szemé­lyek. illetve hozzátartozóik enyh'ébb-súlyosabb rágalma­zással illetik illetékes orvosu­kat, orvosaikat. A megyénk­ben fordult elő az az eset, hogy egy dolgozó férfi feleségét a gyógyintézetekbe beutaló bi­zottság nem utalta be, hely hiányában. A férj erre tollat ragadott és levelet írt az ügy­ben, s nemcsak súlyos szavak­kal kifogásolta az intézkedést, de megrágalmazta a bizottsá­got, hogy pénzért adja a gyógyintézeti beutalási üdülő­jegyet. Az orvos-etikai bizott­ság foglalkozott ezzel a súlyos esettel és további jogi eljárás végett a megyei bíróság elé utalta. Meglehetősen gyakori eset, hogyha valakinek a rokona meghal, aki gyógykezelés alatt állott, a rokon, illetve rokonok alaptalanul rágalmazzák, szid­ják a kezelőorvost, orvosokat, illetve gyógyintézményt, kór­házat; Előfordult, hogy meghalt egy kisgyermek gyógyíthatatlan betegségben. A gyermekűn el­vesztését természetesen súlyo­san fájlaló szülők azonban helytelenül, végigrágalmazták az egész orvosi kart, akiknek a kezén a gyermek végigment. A teljesen tárgyilagos vizsgá­lat azonban megállapította, hogy egyetlen orvost sem ter­hel a legkisebb mulasztás sem és teljesen alaptalan volt a szülők vádja. Beszélt még or­vosinformátorunk arról, hogy egyes betegek egyenesen azért fordulnak az orvoshoz, hogy maguk, vagy családtagjuk ré­szére egy bizonyos orvosságot az orvossal receptre felírassa­nak. Amikor az orvos ezt , meg­tagadja és csakis az orvosi vizsgálat eredményétől teszi függővé egy-egy gyógyszernek vény formájában való rende­lését, akkor az orvosi rendtar­tás szerint jár el! ÉRDEKLŐDŐM, hogy az or­vos-etikai bizottság a gyakor­latban milyen szerepet tölt be a betegek és orvosok kapcsola­tának aktuális és oly fontos kérdésében. — Az etikai bizottság — kapom a választ — arra hiva­tott, hogy a betegek és orvo­sok között felmerült vitás kér­déseket a legtárgyilagosabban és legszigorúbban kivizsgálja. Az orvosok tudják, hogyha vétenek az orvosi rendtartás ellen, úgy keményen felelős­ségre lesznek vonva és elnye­rik méltó büntetésüket. Ugyan­úgy azok is felelősséggel tar­toznak, akik a gyógyítás nehéz munkáját meg nem értve, vagy semmibe véve, alaptalan és in­dulatos módon sértik, rágal­mazzák az orvost vagy az or­vosok életmentő munkáját. Az orvos-etikai bizottságok mun­káját megérti és támogatja a párt, a kormányszervek, a vál­lalatok és üzemek vezetői és az öntudatos betegek hatalmas tábora. Búcsúzás előtt feltettem egy kényes kérdést az etikai bizott­ság elnökének, hogy a kiala­kult gyakorlat szerint mi tör­tént azokkal a betegekkel, aki­ket súlyosan elmarasztaltak az orvosokkal szemben való hely­telen magatartás miatt. Megtudjuk, hogy a helyes álláspontra helyezkedő vállala­tok és üzemek az etikai bizott­ság által elmarasztalt szemé­lyeket hasonlóan elmarasztal­ják. Például egyes üzemeknél előfordult, hogy alacsonyabb munkakörbe helyezték át az alaptalanul vádaskodót! Volt üzem, amely fegyelmi eljárás útján el is bocsátotta a súlyo­san elmarasztalt dolgozót a vállalattól! A legtöbb helyen nyilvános dorgálásban része­sülnek az orvossal szemben durva, követelőző magatartást tanúsító betegek, illetve magu­kat betegeknek vélő szemé­lyek. A TÁVOZÁSKOR megtu­dom, hogy orvosi vonalon erő­sen javult a helyzet, de úgy látszik, hogy a betegek vona­lán is javulás észlelhető. Mi a magunk részéről, a sajtó adta nagy nyilvánosságon keresztül, annak a reményünknek adunk kifejezést, hogy a betegek, il­letve a magukat betegeknek vélők, saját érdekükben, a leg­teljesebb megértéssel segítik elő szocialista egészségügyünk maradéktalan kibontakozását, amelynek alapfeltétele a beteg és az orvos korrekt kapcsolata, viszonya. SUGÁR ISTVÁN 115 évvel ezelőtt, 1845 augusztusában született LECHNER ÖDÖN építész. Első épületeit reneszánsz stílusban építette, majd új építőanyagok, főleg vas és üveg, művészileg kidomborí­tott díszítésül alkalmazásá­val új. ún. Magyar építőstí­lus megteremtésén fárado­zott. A budapesti Iparművé­szeti múzeum, a Postataka­rékpénztár és a kecskeméti Tanácsháza építésénél a ma­gyar népművészet formakin­csét használta fel. Lechner Ödön 1914-ben halt meg. Lechner Ödön: A Kecskeméti Városi Tanács Háza. Ii20 évvel ezelőtt. 1840 augusztusában halt meg KARL IMMERMANN német író, a romantikus-realista átmenet képviselője. Világhírre tett 6zert Münchausen című tár­sadalomkritikai műve. 430 évvel ezelőtt, 1530. augusztus 25-én született Oroszország egyik legjelentősebb uralkodója, IV., vagy Rettegett Iván. Állandó hadseregével a tatárok uralmának maradványait is megdöntötte és Kazanyt, Asztrahánt a birodalmához csatolta. Egyik vezére, Jer- mák, hódította meg Szibériát. Iván cár 51 évig uralkodott és 1584- ben halt meg. Augusztus 2S-e URUGUAY függetlenségi napja: Jósé Gervasio Artigas vezetése alatt vívott szabadságharc után először a spanyo­lokat, majd a portugál gyarmatosítókat űzték ki az országból és 1825-ben e napon vált függetlenné Uruguay. 130 évvel ezelőtt. 1830-ban e napon a holland megszállók ellen Brüsszelben kirobbant felkeléssel kezdődött meg a belga forrada­lom. 1942-ben e napon jelent meg először az ALBÄN MUNKAPART központi lapja, a Zeri L Pollullt (Népszava). 45 évvel ezelőtt, 1915-ben e napon nyitották meg a Dón melletti Rosztov egyetemét. Nemzetközi kongresszus a fiatalkorú bűnözés problémáiról Londonban tartották az ENSZ nemzetközi kongresszu­sát a fiatalkorú bűnözés prob­lémáiról. Nyolcvanhat ország, köztük a Szovjetunió, küldte el bűnügyi szakértőit, hogy meg­tárgyalják az angol „Teddy boys”, a nyugatnémet „Halb- starke”, a francia „Blousons- noirs”, a svéd Bőr­kabátosok” és a nemzeti sajá­tosságaik szerint más és más néven ismeretes fiatalkorú bű­nözők és huligánok problé­máit. A kongresszus részvevői öt év óta gyűjtik az anyagot a probléma átfogó megismerésé­hez. A kongresszuson elhangzó adatok és számok méltán kelt­hetnek riadalmat. Becslések szerint az Egyesült Államok­ban pl. 1965-re egymillió kis­korú kerül a bíróság elé, ha a jelenlegi ütemben szaporodik a fiatalkorú bűnözés. 1959-ben New Yorkban a 16—20 évesek korcsoportjában 36,7 százalék­kal emelkedett az előző évihei képest a gyilkosságért és em­berölésért letartóztatottak szá­ma. Svédországban az elmúlt évek során hatszor annyi fia­talkorú követett el tolvajlást és nemi bűncselekményeket* mint ahány felnőtt. Londonban az 1958-as évben az összes erőszakos bűncselek­ményeknek több mint 32 szá­zalékát a 8—20 éves korosztály követte el. Nyugat-Berlinben az elmúlt 18 hónapban 108 erőszakos fel­forgató cselekményt hajtottak végre, összesen 22 000 fiatal­korú részvételével. A 12 napig tartó kongresszus egyik felszólalója, C. N. Szmir- nov, a szovjet delegáció veze­tője rámutatott, hogy minden országnak sokkal több nevelő- intézetet és iskolát kellene lé­tesítenie, mint börtönöket a fiatalkorú bűnözők számára. T Rabszolgákat kínálnak angol farmereknek Egy Essex grófságban gaz­dálkodó angol farmer a napok­ban levelet kapott a dél-rhodé- ziai Salisburyból, amelyben egy ügynökség rabszolga-mun­kaerőt kínál fel neki. A sokszorosított körlevél á következőképpen hangzik: „Amennyiben önnek olcsó mezőgazdasági munkaerőre, vagy házicselédre van szüksé­ge, módunkban áll angolul be­szélő, 20—30 év közötti, garan­táltan egészséges, afrikai benn­szülötteket szállítani, akik ha­vi öt font fizetésért, lakásért és ellátásért dolgoznak. Az af­rikai bennszülöttel kétéves szerződést lehet kötni, lakás és ellátás tekintetében igen szeré­nyek az igényei és természete­sen nem szükséges, hogy ugyanabban az épületben he­lyezzék el, amelyben fehérek is laknak. A bennszülött meg­érkezésétől számított harminc napon belül ön tartozik cí­memre 150 fontot küldeni* költségeim és a bennszülött útiköltségének megtérítése fe­jében.” Az angol gazdálkodó a fel­háborító levelet bemutatta az angol mezőgazdák szervezeté­nek, ahol kijelentették, hogy a levélben megjelölt munkafel­tételek kimerítik a „rabszolga- munka” ismérvét; Sörkedvelők európai körútja Egy londoni utazási iroda európai körutazást hirdet sörkedvelők részére”. A turis­ták két hétig bejárják Európa összes nevezetes sörfőzdéit. i Tizennyolc éves korában,-*• 1898-ban jegyzé el magát az irodalommal. A közönség csak­hamar megkedveli. Az első vi­lágháború végén már jeles új­ságírónak, kedvelt elbeszélő­nek, ünnepelt drámaírónak is­meri irodalomtörténetünk A háború után mindezeken felül sikerült filmek szerencsés ke­zű szövegírója lesz. Nyolcvan évvel ezelőtt, 1880. augusztus 22-én született. Édesapja falusi szatócs volt Hevesen, ahol kereskedéssel foglalkozó családja már nem­zedékekkel előbb megtelepe­dett. Bíró Lajos Hevesen gyere- keskedett. Ott járt népiskolá­ba. Ámbár Egerben és Buda­pesten tanulta a gimnáziumot, a szünidőt mindig szüleinél töltötte. Így jól megismerte la­kóhelye természeti viszonyait* látta gazdasági életét. Tanul­mányozhatta népét, társadal­mát, mozgalmas jelenét és tör­téneti múltját. Heveshez fűzi gyermekségének valamennyi emléke. De hozzáköti if jóságá­nak sok és nagyszerű élménye is. írói működését Heves vár­megye monográfiája szerint 1898-ban Egerben, újságírással kezdi. Ugyanebben az évben Budapestre kerül. Ott a Füg­getlenség belső munkatársa lesz. 1899-ben kevés pénzzel Pá­rizsba indul tanulmányútra. Itt sokat éhezik, még többet fázik. Félesztendő múlva leso­ványodva, elgyengülve, bete­gen tér haza édesanyjának hevesi otthonába. A gondos szülői ápolás, a jó táplálkozás visszaadják egészségét: erőre kap, újra munkához lát. 1900 márciusában Nagyvá­radon találjuk. Itt öt esztende­ig dolgosuk a Szabadság köte­lékében. Előbb belső munka­társa, később segédszerkesztő­je, majd felelős szerkesztője a lapnak. 1905-ben újra Pesten van. Szerkeszti a Budapesti Naplót. A z 1907—1909-es éveket Berlinben tölti. Innen küldi írásait a magyar sajtó­nak. 1909 őszén visszajön a fővá­rosba. Most az Az Újság mun­katársa, majd szerkesztője lesz. 1912-től a Világ vezércikk­írója. Ugyanekkor a Magyar- országi Hírlapírók Egyesületé­nek alelnöke. Az első világháború véres éveiben haditudósító. Részese az 1918-as októberi forradalom előkészítésének, külügyi államtitkára az 1918. évi Magyar Népköztársa­ságnak, Bíró Lajos 1880—1948 Születésének 80. évfordulójára ; 1919 márciusában örömmel üdvözli lapjában a Magyar Tanácsköztársaságot. Megala- : kítja az írók szakszervezetét, nagy része van a Vörösmrty Akadémia létrehozásában. 1919 nyarán külföldre távo­zik. 1925-ben csak rövid időre jön vissza az elhagyott hazá­ba. Becs, Olaszország, Berlin, Amerika, Párizs és Anglia hontalanságának állomásai. Állandó lakhelyéül végre Lon­dont választja. A filmezéssel Berlinben is­merkedik össze. 1925-ben Hol- liwoodba költözik. Azóta csaknem kizárólag filmszöve­geket ír. Számos nagy film szerzője lesz. Jó ideig a Para­mount dramaturgja. Párizsban együtt dolgozik a szintén ma­gyar származású Korda Sán­dorral és Londonban 1932-ben megalapítja a jól jövedelmező London Film Produktion vál­lalatot. Itteni működése nagy írói és 'pénzügyi sikerekkel jár. A z így meggazdagodott hi- ** rés író a második vi­lágháború idején már angol állampolgár. Londonban halt meg 1948. szeptember 9-én. Nagy közíró és újságszer­kesztő volt. maradandókat al­kotott az elbeszélés, a regény, a szinműírás és a filmezés te­rén. Bár 40 évre terjedő mun­kásságának jegyzékét még nem állították össze, de a ma­gam, adataiból mégis rámuta­tok arra, hogy önálló ki­adásban, vagy színpadi bemuta­tásban 14 regénye, 15 novel- láskötete, 17 színműve, 11 filmje, 2 vezércikkgyűjtemé­nye és egy sajtótanulmánya került a nyilvánosság elé. Megyénket közülük különö­sebben kettő érdekli. Az egyik: a Kúnszállási emberek. Elbe­szélések 1912-ből. A másik: a Szolgák országa. Utóbbi válogatás régebben kiadott elbeszéléseiből. Az el­sőnek mind a 18 története ki­vétel nélkül Hevesen játszódik. A másodikban 10 hevesi ese­mény található. írónk ezekkel az elbeszélésekkel állított igen kedves szépirodalmi emléket gyermekkora és ifjúsága hőn szeretett falujának, a most épülő, szépülő, városi jelleget öltő Heves 40 év előtti társa­dalmának. ■p1 zt a megemlékezést a falusi kisember nagy­nevű fiáról az elismerés, a megbecsülés, a kegyelet és a mostani lakóhelyem, a Heves község iránt érzett szeretet íratta velem. Godó Ferencné. " Heves, Járási Könyvtár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom