Népújság, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-24 / 199. szám

Karosszéria-készítők AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 199. szám Ara 50 fillér I960, augusztus 24., szerda VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Virágos városokat, tiszta falvakat A megyét járó, sokat uta­zó emberek gyakran talál­koznak ezzel a visszatetsző képpel: szemét és gyomerdő az utcákon, törmelékhal­mok az épületek mellett — még hónapokkal is az épít­kezés befejezte után. Megint másutt virágágyak szegé­lyezik az utakat és a fák nyílegyenes sora. Különösképpen nem szükséges hangsúlyozni, e két változat közül melyik a kellemesebb látvány, me­lyik a helyes és egészséges. És mégis több az elhanya­golt község megyénkben, sokkal több, mint a rendes. Erre szoktunk hivatkozni: rendet kell tennünk az ide­genforgalom miatt, hisz mit szólnak a külföldiek? De miért a külföld, meg a^, ide­genforgalom miatt akarunk rendet teremteni a házunk táján? A rest, a rendetlen házi­asszonyra szokás mondani, csak ott takarít, ahol a pa­pok táncolnak. Hát vala­mennyire mi is így vagyunk városaink és községeink szépítésével, tisztaságával. Rendbehoztuk az egri Dobó teret — jövőre szép lesz. De milyen például Eger sok más tere és ut­cája? A községfejlesztési alap­ból csíptek le néhány köz­ségünkben valami kevés pénzt, s abból szépítik a belterületet. De hol? Az eg­ri járásban csupán két köz­ség költ ilyen célra: Verpe- lét és az idén Bélapátfalva. I Több nem. != Van egy ilyen mozgalom: tiszta udvar — rendes ház. Sokan kapcsolódnak be a mozgalomba. De nem min­denki. Pedig csupán arról van szó, hogy ne szórják szerteszét a trágyát. És me­szeljék be a ház falát, hogy eltűnjenek a két év előtti ősz sárfröccsenései, seper­jék össze a szemetet az ud­varokon és a ház előtti jár­dán. És e mozgalomból mégis sokan kimaradnak. A jó gazda tisztán tartja a disz­nóólát. Sőt, megszólják érte, ha nem így tesz, ám meg­szól-e bárki valakit is azért, mert rendetlen a háza kör­nyéke, ha szemétdombok emelkednek az udvaron és piszkos a járda? Északi szomszédaink, a csehszlovákok miért tarta­nak rendet a házuk táján? Tán kizárólag az idegenfor­galomra való tekintettel? Dehogy: képtelenek rendet­len környezetben élni. Sokat beszélünk virágos 'árosokról és falvakról s rról, hogy indítsunk moz- almat lakhelyeink parkosí­tsa, virágossá tétele érde­dben. De mindennek még sak az elején vagyunk, llőször tisztaság legyen és zu tán létesítsünk parko- at. Szemétdombokra nem iltethetünk rózsákat. Országos viszonylatban lsőnek kezdeményezte He- res megye a „Tiszta udvar — rendes ház”-mozgalmat. rtindannyiunk feladata, kö- ös érdeke, hogy minél szé- esebbé váljék ez a mozga- om, mind többen kapcsó- ódjanak be falvakban, sőt 'árosokban is egyaránt. És egyen országos mozgalom íz. Nemcsak azért, mert a liszok, a rendetlenség Iái­án mit szólnak a külföldi- sk, ne csupán az idegenfor­ralom miatt tegyük ezt. Ön- nagunk érdekében, saját iát magunk miatt. Segített a KISZ A rossz, esős idő sok helyen hátráltatta a cséplés befejezé­sét a megyében. Ez történt Bükkszenterzsébeten is, ahol a különben jól dolgozó Petőfi Termelőszövetkezet nem tu­dott időben végezni ezzel a munkával. A termelőszövetke­zet KISZ-szervezete elhatároz­ta, hogy egy vasárnap társa­dalmi munkával segít a csép- lésben. Reggel öt órakor már mun­kára készen állt 16 fiú és 14 lány. Égett a kezük alatt a munka, s a jól dolgozó fiatalok a déli órákra elcsépeltek és el­szállítottak 110 mázsa ter­ményt, összetakarították a ter­melőszövetkezet közös szérű­jét is. Munka után pedig a jó eredmény tudatában tánccal szórakoztak a bükkszenterzsé- beti KISZ-fiatalok. Gyurkó Géza: A CSOMAG ★ Nagy Andor: NEM ÖRÖMTELI LÁTOGATÁS AZ EGRI GÁRDONYI GÉZA! EMLÉKMÚZEUMBAN ★ Fazekas László: KELL A MUNKARUHA — DE NINCS KERET ★ SPORT Túlteljesítették tervüket a káli sóderbányásxok A község határában, csend­ben húzódik meg pirostetejű házaival a Heves megyei Épí­tőanyagipari Vállalat káli ce­mentüzeme. Az itt termelt betonáruk is a vásárlók igénye szerint készül­nek. A jó munkáskollektívára jellemző, hogy minimális rek­lamáció érkezik a gyártmá­nyokra. De minden munka az alap­anyag minőségétől függ. Erre sem panaszkodnak a betonké­szítők. A sóderbányászok jó munkát végeznek, igyekeznek tőlük telhetőén minden mű­szakra megtermelni az alap­anyagot. Az igyekezetükre jel­lemző, hogy a féléves sóder­termelési tervüket 2731 köbmé­terrel túlteljesítették és a har­madik negyedév végére ez a szám még emelkedni is fog. A sóderbányászok munkáját nagyban megkönnyíti majd a közeljövőben munkába álló kanalas kotrógép. Négyszáz új továbbképző iskola nyílik az I960—61-es tanévben Az 1959—60-as tanévben 247 továbbképző iskola működött az országban. Ezekben mint­egy 13 000 14—16 éves fiatal gyarapította általános művelt­ségét és szerzett ipari, ületve mezőgazdasági gyakorlati is­mereteket. A Művelődésügyi Minisztériumban kapott tájé­koztatás szerint, az új oktatási évben jelentősen szélesítik a kétéves továbbképző iskolák hálózatát. Államunk erre a célra az idén több mint hat­millió forintot fordít. A tervek szerint 647 továbbképző isko­lában több tízezer 14—16 éves fiatal tanul majd, s vesz részt egyidejűleg ipari, vagy mező- gazdasági gyakorlati foglalko­záson. A továbbképző iskolák közül 160-ban ipari, 487-ben pedig mezőgazdasagi jellegű lesz az oktatás. Az ipari jellegű továbbkép­zőkben a tanév országszerte szeptember 20-tól a következő év június 10-ig, a mezőgazda- ságiakban pedig november 1- től a következő év március 31- ig tart. (MTI) Cukrászdát létesítettek Nagy fügédén A nagyfügedi földművesszö­vetkezet tagsága az 1959-es évi eredményekről beszámoló köz­gyűlésen elhatározta, hogy azokat a forintokat, amelyek a tagságot a részjegyek után vá­sárlási visszatérítésként meg­illetik, meghagyja, azzal a szándékkal, hogy abból az ösz- szegből a község középpontjá­ban, az italbolt helyén, cuk­rászdát építsenek. A munkához a falusiak társadalmi munká­val járultak hozzá, s a cuk­rászda augusztus 20-án meg­nyílt. Használt cikkek, alkalmi áruk között Jön be az egri Bizományi Áruházba egy idősebb asszony. Nehézléptű és bottal segít el­fáradt lábainak. Az elárusítók megkülönböztetett tisztelettel köszöntik: az idős ismerősnek, a kedves látogatónak kijáró tisztelettel. Es — engedel/net a szóért — a néni hasonló kedvességgel fogadja a köszönést. Szeme ke­resőn néz körül. Az eladók sajnálkoznak: — Még mindig nincs ... — Hát akkor... — mondja, s már indulna is elfelé, amikor megállítom, hogy szándéka iránt érdeklődjek. — Rádiót vennék, azt bi­zony, de nem hoztak meg ed­dig ... A szekrény tetejére mutatok: — Van ott egy, tessék csak nézni! — Telepes az fiam... — le­gyint. És valóban jól tudja. Aztán, hogy látja, beszélget­ni szeretnék, széket keres, le­ül, s kérdőn néz. Bemutatko­zunk: Lakatos Józsefné. — Három évvel ezelőtt, ami­kor a fiamékhoz költöztem, el­adtam a rádiómat, gondoltam, nekik van, minek hát kettő. De most már mégis jobban szeretném, ha az én szobám­ban is lenne külön rádió. — Es itt akar venni? — Itt adtam el az enyémet is. Olcsón lehet itt vásárolni és jót... Nos, ez az oka a nagy for­galomnak. Az egri Bizományi Áruházban a nap minden sza­kában legalább húsz vevő van. Ha nem ötven. Még a bizomá­nyi áruházak között is vezet az egri: a legutóbbi kiértékelés alkalmával az ország legjobb üzlete helyezést érte el. A vitrinekben porcelán- és kristályedények, dísztárgyak, a polcokon fehérneműk, kötött­áruk és a fogasokon az öltö­nyök százai. A ruhákat nézem és az el­adótól kérdem: kik hozzák be ezeket a ruhákat? — Egyre kevesebb az olyan, aki pillanatnyi pénzzavarán akar így segíteni. Legtöbben még divatosabb ruhákat kí­vánnak, ezt pedig ideadják, hisz kár lenne eldobni, vagy otthon hagyni, hogy esetleg a molyok egyék. — És kik a vásárlók? — A város minden rétege. Vonatkozik ez különösen a nőkre. Keresik a különleges anyagú ruhákat, amelyeket azután a saját Ízlésükre var­rathatnak meg... A bolt kicsi. Nagyobbra lenne szükség, hogy bútort is tarthassanak, meg egyáltalában: a ruhane­műk is rendesen elférjenek. A két helyiség szűk. Az elsőben a használt árukat tartják, a másodikban pedig az alkalmi cikkeket, amelyek közvetlenül a gyárból kerülnek ide. A ren­des kereskedelmi árnál jóval olcsóbbak: a minőségi ellenőr nem vette át a gyárban. Kis- hibásak. (szántó) Ú|, illusztrált regények sorozata, klasszikusok munkái, díszkiadásuk A Helikon Könyvkiadó 1961. évi tervéből A Gyöngyösi Gép- és Motorjavító Vállalatnál Mucsics László és Váradí István ka­rosszéria-készítők nyolc éve készítik a különböző karosszériákat a gépkocsikhoz. Munká­jukra soha nem volt panasz, hiszen mint mondják, náluk nem a mennyiség, hanem a mi­nőség a fontos. Jó munkájukért mindketten a vállalatvezetőségtől már többször kaptak ; pénzjutalmat. Képünk a két kiváló dolgozót ábrázolja munka közben. (Foto: Kiss Béla) Hétszáz vagon 1 zöldségféle exportra Heves megyéből A megye termelőszövetkeze­tei nagyon komolyan vették a megyei pártbizottság felhívá­sát az „exportra zöldséget”- mozgalommal kapcsolatban. A felhívás nem volt hiábavaló, mert jó minőségű zöldségfélé­ket vittek ki külföldre. Külö­nösen nagy mennyiségű para­dicsomot és gyümölcsféléket szállítanak exportra Gyön- gyöstarjánból és Erdőtelekről. A jó szövetkezeti gazdálkodás eredménye, hogy a MÉK-átve- vőhelyek eddig 700 vagon ter­mést szállítottak külföldre a megye területéről. A zöldségek szedése és szállítása még min­dig folyik, de nincs hiány a hazai piacon sem. A Magyar Helikon Könyv­kiadónál elkészült az 1961. évi terv. „A szép könyvek kiadó­ja”, a jövő esztendőben mint­egy ötven kötetet bocsát közzé. A Helikon Klasszikusok soro­zatban az előző évi négy kötet­tel szemben, a jöyő esztendő­ben hat mű jelenik meg: A jövő évi terv magyar iro­dalmi alkotásai, közül kiemel­kedik Arany János Toldi triló­giájának album alakú illuszt­rált díszkiadása. Napvilágot lát Kaffka Margit összes ver­seinek kötete, Babits Mihály Jónás könyve című műve ás Berzsenyi születésének 185., ha­lálának 125. évfordulója alkal­mából kibocsátják a költő a Közelítő tél című válogatott lí­rai költeményeit. A külföldi irodaiam alkotá­sai közül nagy érdeklődésre tarthat számot Fagyejev Tizen­kilencen című klasszikus regé­nye. Kibocsátják Gogol A re­vizor és Lev Tolsztoj Napló ci- mű munkáját. Megjelenik Euripidész válogatott drámái­nak kötete. Pásztori múzsa címmel verses-kötet jelenik meg az időszámítás előtt har­madik században élt, alexand­riai költő, Theokritosz és más, régi klasszikusok verseiből. Közrebocsátják Platon A lako­ma című művét. Megjelenik a párizsi kommün 90. évfordu­lója alkalmából Párizsi csata­dal címmel egy válogatás, ki­adják Neruda Elemi órák című új művét. A Helikon Klasszikusok so­rozatban a jövő esztendőben kiadják Nexö Szürke fény, Dickens A kis Dorrit, Gorkij Életem című művét, Thomas Mann összes elbeszéléseit, Dante összes műveit és Vörös­marty Mihály összes verseinek kötetét. A népszerű Liliput- könyvek sorozatban 1961-ben Bálint György Az állatok di­csérete, Berzsenyi Dániel A közelítő tél, Chamisso Peter Schlémil csodálatos története, Esproceda A slamancai diák és Lu Hszin Vadfüvek című munkáját. A tudományos és művészeti könyvek közül említést érde­mel Comenius A világ labirin­tusa című munkája. Kiadják Szeremi György Magyarország romlásáról című munkáját, amely Mátyás király uralkodá­sától a tizenhatodik század kö­zepéig ismerteti Magyarország történetét. Napvilágot lát Rjepin A művészetről című kötete. Kiadják Engels híres történeti munkáját, a Német parasztháború című művet. Megjelenik Marx Polgárhábo­rú Franciaországban című mű­ve. (MTI) Baráti kapcsolat kiszesek között Az egri Posta KlSZ-szerve- zete és a szegedi Posta KISZ- szervezete között szoros barát­ság alakult ki az év folyamán. Tavasszal a szegedi fiatalok látogattak el Egerbe, ahol meg­tekintették a város nevezetes­ségeit és sok kellemes órát töl­töttek el. Augusztus 19-én az egri kiszesek indultak három­napos kirándulásra Szegedre, hogy a látogatást visszaadják. A tíztagú csoport tagjai meg­tekintették a szegedi szabad­téri játékokat és 22-én érkez­tek vissza. Űj „ruhát’ kapott a Dobó tér Egerben: augusztus 20-ra elkészültek a tér parkosítá­sával. A szökőkút és a ha­lastó még hiányzik a. térről, s a szobor megvilágítása is. kényszermegoldású, ideigle­nes. De a virágágyakban már ott illatoznak a virá­gok, hajladoznak a szélben az apró fácskdk. A pázsitos térség még üres, fű még nem fakadt a földben, — idő kell neki ...De már jelent­keznek az első meggondo­latlan emberek, akik nem­törődömséggel sok kárt okozhatnak a város új park­jában __Vasárnap este, 11 ór a után, fiatalemberek bal­lagtak hazafelé. Feltételez­hetően valamelyik szóra­kozóhelyről, mert „emelke­dett” hangulatban voltak, egymást lökdösve, haladtak a pázsitos tér mellett. Egyi­kük lábnyomát most is lát­ni a puha földben. Mert belegázolt... Sok-sok egri ember munkájába is ... (pataky)

Next

/
Oldalképek
Tartalom