Népújság, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-23 / 198. szám
I NÉPŰJSAG 1960. augusztus 25.. kedd ti! Süli „Jól nerelt kisfiú44 a buszon Vasárnap felültünk Egerben a zsúfolt síkfőkúti autóbuszra. Közvetlen utánunk egy fiatal fiúkból és lányokból álló csoport csörtetett fel a kocsira. A lánybkon halásznadrág feszült, fejükre óriási, hidrogénezett konty települt vendégségbe. A fiúkon fekete cowboy-nadrág, kihúzott inggel. Vasárnapokon a fő utcát — szokás szerint — lezárják. így a tömött busz a törvényszék épülete felé kanyarodott. hogy onnan majd körülményesen letekeregjen célja felé. A „srácok” és a „csajok” az ablakba könyökölve szemlélték a környéket. A szolidabb „srác” — azért gondoltam szolídábbnak, mert nem volt torony „hátija" — kisandítva az ablakon, hátraszólt: ' — Ott a mamád! A „klasszabb” srác — mert neki torony „hárija” volt — lehúzta a száját, mintha sírni készülne és megjegyezte: — Tényleg, ott slattyog az öreg csaj... A mama, aki valószínűleg a piacról cipekedett — s mit sem tudott e kis beszélgetésből — jóságos, anyai mosollyal integetett „jólnevelt” kis fiacskájának. (Illés) — A NAGY érdeklődéssel várt munkás- és honvéd fiatalok találkozója sikerrel zárult 19-én, az egri tisztiklubban. A találkozón több mint 150-en vettek részt a város öt üzeméből és a honvédségtől.- A KERESKEDELMI, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének tagjai az elmúlt oktatási évben nagy számban vettek részt a politikai oktatásban. A jó szervezés és a dolgozók érdeklődése azt eredményezte, hogy az 1959—60-as évben 362 dolgozó tanult a különböző oktatási formákban. — A KPVDSZ megyei bizottsága egynapos kirándulást rendez augusztus 28-án Bánkútra. A kirándulás jutalom a jól végzett munka után, amely még közelebb hozza egymáshoz az embereket, s még jobb munkára serkenti a kirándulókat.- A GYÓGYSZERÉSZET tízéves jubileumát ünnepli annak, hogy az államosítás révén valóban a dolgozó emberek szolgálatában dolgoznak. Ez a jubileum ünnepélyes keretek között emlékezik vissza a tíz év munkájára, s a díszünnepség augusztus 27-én lesz Egerben. — A SZAKSZERVEZETEK Heves megyei Tanácsa által üdültetett gyerekek utolsó csoportja augusztus 18-án indult el a Balatonhoz és a budapesti szabadsághegyi üdülőkbe. A mintegy 300 gyerek kéthetes üdülésben vesz részt. — GYORS ütemben hálod a. Sirók—Recsk közötti útszakasz korszerűsítése. Az útépítő munkálatokkal már Sírok község határáig értek, de még tovább folytatják az út szélesítését a régi szakaszon is. Az útépítéssel egy időben négy nagyobb vízáteresztő hidat hoznak rendbe. — NÉGYTANTERMES iskolát építenek Halmajugrán az ÉM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. Az új iskola építése gyors ütemben halad, az építők elhatározták, hogy határidő előtt néhány nappal már átadják rendeltetésének.- SZERVEZETT, közös kiránduláson. táborozáson vettek részt a gyöngyösi XII-es akna KISZ-fiataljai a Tisza mellett. Tiszafüred környékén, vadregényes helyen ütötték fel tanyájukat és töltötték megérdemelt pihenőjüket a bányászfiatalok. — 600 KATASZTRÁLIS hold repce és 1250 katasztrá- lis hold szöszösbükköny-mag termesztésére szerződtek megyénk termelőszövetkezetei és állami gazdaságai a MEZÖMAG Vállalattal. A leszerződött aprómagvak részére már befejezték a talaj- előkészítést, sőt több helyen már a vetést is befejezték. Reménységeink között Riport a horti idénynapközi otthonról NÉHÁNY ASSZONY beszélgetett az utcasarkon. — Hallottátok? — szólt az egyik — Horton is lesz hamarosan állandó napközi otthon. Másfélmillióba kerül. — Ne haragudjanak, hogy közbeszólok — mondtam —, de még csak tervezik a napközi létesítését? — Igen, de most is van már egy idénynapközink — válaszolták az asszonyok. így kerültem a napközibe. Tarka kis társaság fogadott az iskola udvarán. A gyerekek, amikor beléptem, egy pillanatra abbahagyták játékukat. Megnézegettek, nem ismertek, s amikor Csontos Jánosáé, a napközi vezetője hely- lyel kínált az árnyas gesztenyefa alatt, folytatták játékukat. Harminc pirospozsgás, vidám kislány és kisfiú futkosott az udvaron. Közülük 28 termelőszövetkezeti tag gyermeke, kettő pedig bányászé. A legkisebb kétéves, a legidősebb tizenegy. Érdeklődésemre Csontos Jánosné mosolyogva mondta: ők a mi kis gyermekeink, reggel 6-tól este 6-ig. Jól érzik itt magukat. Szüleik a termelőszövetkezetben dolgoznak. Június 20-tól mindennap találkozunk. így azok az asszonyok is dolgozhatnak a tsz-ben, akik egyébként gyermekeik miatt ezt nem tehetnék. Jól megérjük egymást. Petró Jánosné és Madár Edit foglalkoznak velük, Vígh Sándomé és Bartus Istvánná főzi az ebédet. A községi tanács külön költségvetésben biztosította az anyagiakat. EGY MOSOLYGÓS arcú kislány válik ki az egyik csoportból és hozzánk fut. Először félénken válaszolgat kérdéseimre, de csakhamar megbarátkozunk. — Kocsis Erzsikének hívnak, édesapám felvásárló, a kistestvérem is itt van, ide hívjam? Meg sem várja a választ, s már kiált is neki. Évike is odaszalad. Az ötéves kislány már barátságosabb, rám néz nagy szemeivel, s mielőtt kérdezhetnék tőle valamit, már társai is félkört alkotnak körülöttünk. — Mit szoktatok játszani? — kérdezem a várakozóan és kíváncsian tekingető gyermekektől. Virág Ferikét nem kell biztatni: szoktunk labdázni, bújócskázni — meg énekelni. , — Énekeljetek valamit, jó? . Az előbb még félénk Kocsis Erzsiké nyomban rá is zendít a dalra és pajtásai is együtt énekelnek vele: Kis kacsa fürdik... — Mit szoktatok még csinálni? Szinte egyszerre mondják: Edit néni mesélni szokott nekünk. — Virág F-rike igyekszik túlharsogni társai hangját: legutoljára a Hófehérkéről és Csipkerózsikáról mesélt nekünk s a Piroska és a farkas meséjét már én is tudom! Nézem a gesztenye alatt jövőnk kis reménységeit és nemcsak őket látom, messze, túl az iskola udvarán, valahol a határban látni vélem a kedves édesanyákat és édesapákat, akik azzal a biztos tudattál dolgoznak a ma oly forrón tűző nap hevében, hogy gyermekeiket itt, az iskola udvarán, szerető és gondoskodó kezek óvják, és simogatják. AZ EBÉDLŐBEN már terítenek... — Tudjátok-e, mi lesz ma ebédre? — Azt nem tudjuk, de bizonyosan Bartus mama ma is finomat főzött! — mondják egyszerre — és sokat! — teszi hozzá az egyik kislány, akin látszik, hogy szívesen szokott ka- nalazgatni tányérjából. — Tízórait, ebédet és uzsonnát kapnak a gyerekek — mondja Csontosné — s nagyon meg vannak elégedve. — Néhányan kikísérnek az ajtóig, és illedelmesen köszönnek, aztán visszafutnak az udvarra. s amikor már az utcán vagyok, újra hallom jövőnk reménységeinek felcsendülő dalát: Kis kacsa fürdik... Dr. Rőczey Ödön Négy emelet magas szerszámgép M. Golovina mérnöknő vezetésével a leningrádi Szverd- lov Gyárban megkonstruálták az „LF—21” típusú, marógya- lu-szerszámgépet, amely valóban gigantikusnak nevezhető. Magassága egy négyemeletes ház magasságának felel meg, súlya 460 tonna és vasbeton talapzaton áll. Az óriásgépen turbinahengereket, géptesteket készítenek, amelyeknek egyenkénti súlya 100 tonna, ötvennégy darab, egyenként 635 kilowat- tos generátor üzemelteti a gépkolosszust, amely egymagában egy egész műhely munkáját végzi és az az előnye, hogy megtakarítja a súlyos munkadarabok áthelyezését a különféle munkafolyamatok elvégzése céljából. ** 110 évvel ezelőtt, 1850. augusztus 22-én halt meg NIKOLAUS LENAU osztrák költő. Művel között érzelmes természeti képek, szabadságról szóló költemények (Lengyel dalok), a múltat romantizáló balladák (Al- bigensek, Savonarola) és drámák (Faust, Don Juan) vannak. Egy évet az USA-ban töltött s ez az Idő az ottani társadalmi fejlődés láttán a költőben kiábrándultságot okozott, ami versei világfájdalmas vonásaiban mutatkozik meg. Költészetén nyomot hagyott, hogy a magyar környezetben nevelkedett, sok magyar vonatkozású verse van (Cigány. Toborzó). Lenau 1802-ben született. 60 évvel ezelőtt. 1900. augusztus 23-án született ERNST KRE- NEK, cseh származású osztrák zeneszerző. Szimfóniákat, zongora- darabokat, dalciklusokat írt és a Johnny játszik c. operát. Augusztus 23-a a Román Népköztársaság felszabadulásának ünnepé. 1944-ben a Román Kommunista Párt vezetésével a szovjet támadás következtében megingott fasiszta diktatúrát megdöntlk. A román hadsereg a német hódítók ellen fordítja fegyverét és a szovjet csapatok oldalán részt vesz a Magyarországot és Csehszlovákiát felszabadító harcokban. 45 évvel ezelőtt, 1915-ben e napon jelent meg Lenin: AZ EURÓPAI egyesült Államok jelszaváról című cikke. NIKOLAUS LENAU fjjfaH P *. '«» Hl .T \ tnnmmnrn 11 r^rrTm « ........'«IMI |T>|| || Mm » rrfTTTT»»** * A VíL A'G MINŐÉN TA’JA'RÓL J. Andrikanisz 20 év óta tervezte Pausztovszkij ÉSZAKI LEGENDA című művének megfilmesítését. A rendező elképzelése most valóra válik és forgatókönyve nyomán ő maLakók és háztulajdonosok vitája Az élet és a rendeletek bonyolultak. Ha ehhez hozzátesz- szük, hogy lakásgondról, a lakó és a háztulajdonos vitájáról van szó, akkor bizonyára természetesnek tűnik, hogy egy panaszos levélre a nyilvánosság előtt válaszolunk. Kit terhel a javítási költség? A falon belül keletkezett hiba kijavításáról a tulajdonosnak kell gondoskodnia, kivéve, ha az a bérlő gondatlanságából vagy a bérlőnek, illetőleg a EGRI VÖRÖS CSILLAG Rangon alul EGRI BRÓDY Párizsi balett EGRI KERTMOZI A cirkusz művészed GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nápoly aranya GYÖNGYÖSI PUSKIN Játék és álom HATVANI VÖRÖS CSILLAG Hely a tetőn HATVANI KOSSUTH Hely a tetőn HEVES Kenyér, szerelem; féltékenység FÜZESABONY Rászedett udvarlók PÉTERVASARA A szél műsora: Szűcsiben este 8 órakort Elveszem a feleségem vele együtt lakó személyeknek felróható rendellenes használatból keletkezett. Általában a bérbeadót (háztulajdonost) terheli a lakás tartozékainak és felszereléseinek pótlása, ha annak szükségessége a bérlő hibáján kívül a természetes elhasználódás következtében állt elő. Tartozék, illetőleg felszerelés az, ami a lakásba beépítésre kerül, vagy ami a lakással egyéb módon szorosan összefügg, az épület rendeltetésszerű használatához, épségben tartásához szükséges, illetőleg azt elősegíti. Ilyen a beépített fürdőkályha, a beépített szekrény, cserépkályha, az ajtók, ablakok, a padló, mosdó- és WC-felszerelés. A felsorolt berendezési, használati tárgyakat a bérlő tartozik javíttatni és karbantartani, de azok pótlásáról, kicseréléséről a háztulajdonos köteles gondoskodni. A bérbeadó háztulajdonos a lakás tartozékait és felszereléseit akkor köteles pótolni, ha az elhasználódás olymértékű, hogy az már nem javítható, vagy a javítás aránytalanul költséges volna. Víz-túlfogyasztás. Eger Város Tanácsa 1958 június 7-én határozatot hozott, hogy személyenként és naponként száz liter víz túlfogyasztása esetén a háztúlajdonos száz százalékkal felemelt vízdíjat tartozik fizetni. Ez a felemelt vízdíj a túlfogyasztást előidéző lakóra is áthárítható. De semmilyen címen sem hárítható át a lakóra a községfejlesztési hozzájárulás. Mit tehet és mit nem tehet a háztulajdonos? Ha a lakó a javítási kötelezettségének írásbeli felszólításra sem tesz eleget és mulasztása a lakás állagának nagyobb megrongálódását okozza, a bérbeadó köteles a javíttatást elvégeztetni. Például ha a lakó, vagy hozátartozói betörték az ablakot, emiatt télen fagyveszély van, a javításokat a háztulajdonos köteles elvégeztetni. Természetesen, a költségeket követelheti a lakótól és ha az nem hajlandó fizetni, a járásbírósághoz lehel fordulni. A háztulajdonos semmiesetre sem jogosult azonban a vizet lezárni, vagy kikapcsolni a villanyt. A kölcsönös jogokat és kötelezettségeket a 39/1959. (IX. 20.) kormányrendelet szabályozza. Megjelent a Tanácsok Közlönye 1959. évi 71. számában. ga rendezi s fényképezi a filmet. A szereplők kiválasztásában segítségére volt maga az író is, és a két főszerepet Oleg Sztrizsenovra, illetve Éva Mu- rinyevre bízták. ★ Raoul Levy produkciójában, Michael Anderson rendezésében forgatták A LEGHOSZ- SZABB NAP című filmet* amelynek középpontjában a szövetségesek 1944. június 6-i partraszállása áll. A film előállítási költségei 25 millió frankra rúgnak, és vetítési ideje három és fél óráig tart. ★ Űj angol filmvígjáték készült el MAKE MINE MINK címmel. A cselekmény egy vidéki kisváros penziójában játszódik le, amelynek lakói a polgár- mester titkos hozzájárulásával és irányításával jótékonysági célra — lopnak. A film rendezője Robert Ashel, a polgár- mester szerepét Terry-Thoman játssza. ★ AZ ISTENEK ELLEN cínu mel új lengyel film készült a lökhajtásos repülőgépek piló* tálnak életéről. A film forgatókönyvét Stanislaw Grochowick és Hubert Drapella írta. ★ Ingmar Bergman egy közép« kori svéd ballada nyomán SZŰZI TAVASZ címmel új filmet készített el. A rendező sajátos stílusában forgatott film Svédországban nagy vitát keltett. Főleg azzal kapcsolatban, hogy a film naturalista jelenetei művészi szempontból igazoltak-e, vagy sem. A taxis arcát nem figyeltem meg, amikor kinyitotta a kocsi ajtaját. Szokásomtól eltéSZEMES PIROSKA: rően, szinte örültem, hogy meg sem szólal, nem mondja, azt pl., hogy milyen hőség van. Bemondtam a címet. Siettem, amit nyilván észrevett, mert minden járművet megelőzött Az egyik park közelében lelassított. A kilométeróra 15—20 között vibrált. Már éppen kérdezni akartam, csak nincs valami baj, amikor megállította a kocsit, zavartan rámnézett, majd idegesen előre és megszólalt: — Bocsánat... — Csak nincs baj a motorral? — kérdeztem. — Nem, semmi baj a motorral, csak nekem muszáj lelassítanom, ez után a busz után mennem, ugyanis az előbb láttam, erre szállt fel a kislányom. — Felvegyük a következő megállónál? — O, dehogy! — hárította el. Negyvenöt körüli, szökés, erősen ritkuló hajú ember, homlokán gondterhelten összefutnak a ráncok. Látszik rajta, hogy nagyon kényelmetlenül érzi magát. — Hány éves a kislánya? OLe.&dÁJ — Most megy a harmadik gimnáziumba, tizenhét lesz. És kérem, tetszik tudni, milyen nagy gond egy lánygyerek, pláne ilyen korban. Szigorúan kell nevelni... Itt van most is. Fogalmam sincs, kivel szállt fel a buszra. És mit keres erre? — Talán a fürdőbe megy? Hiszen olyan meleg van, és mit is csinálna szegény gyerek, még egy pár hét, aztán jön az iskola... Nem tudtam megnyugtatni. — Már délután láttam, hogy halásznadrágot húz... Nem tetszik nekem az a ronda ruha- harab... De akkor még nem fogtam gyanút... A fürdő előtti autóbuszmegállónál leszállni látok egy csinos, kedves, halásznadrágos fiatal lányt. Kezében strandszatyor. Nem ő az? — kérdezem. — De igen! — ismeri fel lányát és utánakiált: — Marika! A kislány önfeledt gyermek módjára felragyogott, és minden óvatosság mellőzésével szaladt felénk az úton át. — Apuka, kesiccsókolomJ Bedugta a fejét az ablakon az apja nyakába csimpaszkodott, aki ahelyett, hogy viszonozta volna a találkozás feletti örömét, zordan faggatni kezdte a kislányt. — Hol jársz? Pedig nyilvánvaló, hogy hol jár és miért. — És édesanyád megengedte? A kislány arcáról eltűnt a ragyogás, közben felfedezte, hogy idegen is van a kocsiban. — Hát persze... — Hát persze, persze! Mert az mindent megenged! — De apukám! — Elég! Majd meglátja mi lesz belőled, ha így szabadjára enged? Én tudom, hova vezet ez, ha nem emlékeznél, már megmagyaráztam párszor; A kislány fülig pirosán hallgatta apját, aki sem hangerővel, sem szigorral nem takarékoskodott. Csak eggyel: a megértéssel. Nem vagyok ellensége a helyénvaló szülői szigornak. De annak igen, hogy a felhőitek elfelejtsék, milyenek voltak kamaszkorukban, ha kételkedtek bennük, s e kételkedést idegen jelenlétében, a gyermeki érzékenységet sértő módon juttatták kifejezésre. Azt sem szeretem, ha a gyermek fél a szülőtől, mint ez a Marika is. Később, amikor céloztam erre apjának, csodálkozva nézett rám. — A szülőnek meg kell követelnie a tiszteletet a gyermektől — jelentette ki. Ebben igaza van. Csakhogy ezt jó módszerrel lehet elérni. Az ugyanis, amit Marika érezhet iránta, korántsem a tisztelet,, hanem a félelem érzése. És a félelem szüli az alakoskodást, sőt a hazudozást. Értelmetlen szigorral nem lehet jól nevelni, csak olyannal, amelyre elfogadható logikai magyarázatot tud adni a szülő. Nem ismerem Marika szüleit. Azt azonban biztosan ■‘tudom, hogy az apa oktalan szigora, eleve bizalmatlansága lehet jószándékú, de semmiképpen nem eredményes. Mennyivel könnyebben szót érthetett volna vele, ha nem támad rá, hanem érdeklődéssel tudakolja, mit csinál. Sajnos, nem ismeri saját lányát. Alig tud többet róla, mint amennyit egy idegen kis ka« maszlányról feltételez.