Népújság, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-23 / 198. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 198. szám Ara 50 fillér 1960. augusztus 23., kedd Ma a jog asztalánál mindenki egyaránt helyet foglalhat Marosán György elvtárs mondott ünnepi beszédet az egri alkotmánynapi ünnepségeken Uatvanezren vettek részt a nagygyűlésen Gyönyörű, napos időre virradt szombaton, augusztus 20-án Eger. A város utcáit, épüle­teit zászlóerdők, transzparensek borították. Már a kora reggeli órákban zenekarok, ün­neplőbe öltözött sokaság járta az utcákat. Egymás után érkeztek a megyeszékhelyre a különvonatok, éneklő utasaikkal, a teher­autók, autóbuszok. 16 különvonat, majd két­száz teherautó és több mint 80 autóbusz hoz­ta a városba a nagygyűlés részvevőit, de több ezren érkeztek a menetrend szerint közleke­dő vonatokkal, autóbuszokkal, személykocsi­val vagy motorkerékpárral. A kicsinosított vasútállomáson az eger- esehi bányász és az egri KISZÖV fúvószene­kara fogadta a vendégeket és a mátraderecs- kei népviseletbe öltözött asszonyok táncra is perdültek a zenekar előtt. Az állomás előtt hatalmas transzparens: „Éljen augusztus 20, alkotmányunk ünnepe. Köszöntjük a nagy­gyűlés részvevőit” *- felirattal. Nincs még kilenc óra, de már tízezrek jár­ják a város utcáit, a Népkertben és az utcá­kon felállított ételes-itálos sátraknál is nagy a forgalom. Aztán megindult az ember-ára­dat a stadion felé, a nagygyűlés színhelyére. És kicsinek bizonyult a stadion. Tíz órakor mintegy 60 000 ember foglalta el helyét a le­látókon és a pályán, és aki nem fért el, az e Népkertben és a stadiont környező utcá­kon, a Lenin úton hangszórókon át hallgatta vz előadót Zászlódísz, színes, pompás forgatag, zene. dal, tánc. Ezekben lehetne összefoglalni a részvevők hangulatát, ezt a hatalmas soka­ságot. Tíz óra után néhány perccel, megérkezik a megye vezetőinek kíséretében Marosán György elvtárs, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára és elfoglalja helyét a díszelnökség. Az elnök­ségben ott van Marosán György elvtárs, Sán­dor József elvtárs, a Központi Bizottság tag­ja, a pártközpont osztályvezetője, Halas La­jos elvtárs, a Munkásőrség országos parancs­noka, ott vannak a megyei párt-végrehajtó bizottság tagjai, a megyei tanács vezetői, számos üzem, hivatal, termelőszövetkezet képviselői, s a járások vezetői is. A Himnusz elhangzása után Putnoki László elvtárs, az MSZMP Heves megyei Bi­zottságának első titkára nyitotta meg a gyű­lést. A megyei pártbizottság nevében forró szeretettel köszönti vendégeinket, a gyűlés részvevőit. Megnyitó beszédében szólt arról a hatalmas változásról, amely az utóbbi években megyénkben végbement, méltatta a mezőgazdaságban történő szocialista fejlő­dést, majd a'tízéves tanács-rendszer tapasz­talatairól beszélt és végül felkérte Marosán György elvtársat, a nagygyűlés előadóját, tartsa meg ünnepi beszédét. Alkotmányunk ünnepén • • • Nagy lelkesedéssel ünnepelte megyénk lakossága augusztus 20-át, alkotmányunk ünnepét Már a reggeli órákban megkezdődött a város és a környék dolgozóinak felvonu­lása. Mintegy hatvanezer ember jött el, hogy az egri stadionban meghallgassa Marosán György elvtárs ünnepi beszédét (Képes riport az 5. oldalon) Marosán elvtárs beszéde Viharáé, szűnni nem akaró taps fogadta Marosán elvtár­sat, amikor a mikrofonhoz lé­pett. Marosán elvtárs egy Pe- tőfi-idézettel kezdte beszédét: »Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyaránt veheti Ha majd a jognak, asztalánál Mind egyaránt foglal helyet Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakánt Akkor mondhatjuk, hogy megálljunki Mert itt van már a Kánaán.« Majd József Attila egyik, a Horthy-korszak sötét elnyomá­sáról szóló versének idézésével folytatta. Ezután pedig augusz­tus 20., az alkotmány jelentő­ségéről beszélt a magyar nép életében. Hangsúlyozta: ma egyformán vehet mindenki a bőség kosarából és a jog aszta­lánál egyaránt helyet foglalhat mindenki. A magyar nép évez­redes történelméből vett pél­dákon keresztül mutatta meg Marosán elvtárs, milyen élete volt népünknek, amikor ki voltak rekesztve a hatalomból, amikor urak, katonák, papok és polgárok uralkodtak. 15 év­vel ezelőtt megváltoztattuk a törtvényt — mondotta Maro­sán elvtárs — fokozatosan megváltoztattuk a tulajdon- viszonyt is. Jogot kért és ka­pott a munkás, a paraszt és az elmúlt másfél évtized alatt be­bizonyította, hogy jobban tud uralkodni mint bárkik, akik ezelőtt ebben az országban uralkodtak. A továbbiakban méltatta az elmúlt 15 év eredményeit, vív­mányait, megállapította: büsz­kén elmondhatjuk, hogy a földek, a gyárak, az üze­mek népe helyes irányban vezeti az országot, biza­kodva tekinthetünk a jö­vőbe. Ezután részletesen foglalko­zott népünk életkörülményei­vel, majd a nevelés néhány kérdésével, és utána a tanács- rendszer tízéves munkájának értékelésével folytatta. — Tizedik évfordulóját ün­nepeljük ma a tanácsok meg­alakulásának — mondotta. Egy évtized tapasztalatai, ered­ményei birtokában bízvást hangsúlyozhatjuk: hazánkban soha nem volt ilyen demokratikus as állam, gazdasági, a társadalmi, a po­litikai és a kulturális élet ve­zetése, mint napjainkban. Százezerek és milliók alkotó munkájával fejlődik orszá­gunk: az országgyűlésben, a tanácsokban a munkások, a dolgozó parasztok, az értelmi­ségiek döntenek, a gyárigaz­gatók, a termelőszövetkezeti elnökök, a tábornokok, a dip­lomaták és a miniszterek a dolgozók közül kerülnek ki. Marosán György elvtárs ez­után a szocialista szövetkezés útjára lépett parasztságunk helyzetéről szólt. Elmondotta, hogy a falu egyre többet akar, jobb életkörülményt, kultúrát. A város, az üzemek dolgozói, a kormány mindent megtesz, hogy igényüket kielégíthessék. Ugyanakkor azt kérik a falvak népétől, hogy adjon több élelmiszert, va­jat, húst, gyümölcsöt a vá­rosnak. Hangsúlyozta, hogy a népünk életében végbement döntő vál­tozások mind-mind a dolgozók jobb életéért történtek, majd kiemelte: szépek, becsülendők eredményeink, de ezekkel nem elégedhetünk meg, gyorsab­ban kell előrehaladni a szo­cializmus felé. A VII. kong­resszus útmutatásai alapján szólt céljainkról. Célunk az, hogy fokozottabb helytállással az ipar termelését 56—70 száza­lékkal, a mezőgazdaság terme­lését pedig 30—32 százalékkal növeljük a következő években. Ezért fontos feladat, az állam és a munkafegyelem megszi­lárdítása az iparban és a mező- gazdaságban, a tervező és mű­szaki irodákban egyaránt. Ezen a téren ugyan jelentős eredmények születtek már, de még mindig igen sok a laza­ság. Aláhúzta, hogy a műszaki kutatás fejlesztése, korszerűsí­tése, a műszaki színvonal eme­lése, a tervezés, a műszaki szervezettség javítása, ugyan­akkor a termelékenység eme­lése és az önköltség csökken­tése gazdasági életünk igen fontos kérdése. Mindenki gondoljon arra, amikor termel, hogy ezt ma­gamnak készítem, ezért nem mindegy as, hogy drágán, vagy olcsón, jól, vagy rosszul állítom elő, úgy szőjj, varrj, építs, hogy az a tied lesz, te vagy a birtoko­sa. A következőkben részletesen foglalkozott a vezetés színvo­nala emelésének fontosságával. A vezetőknek szüntelenül ke­resniük, kutatniok kell a jobb eredményeket, helyesebb mód­szereket. Az élet minded terü­letén fél kell számolni á pa­zarlást, a könnyelmű, sokszor felelőtlen gazdálkodás még itt- ott fellelhető maradványait. A megye vezetői párt és állami vonalon egyaránt dolgozzanak együtt a tömegekkel, hogy a fnég tapasztalható felelőtlen­ség, hiba mielőtt megszűnjék. — Pártunk politikája ez: beszéljünk nyíltan ered­ményeinkről, sikereinkről, de gondjainkról, problé­máinkról is. Nem tagadjuk, vannak prob­lémáink, ezek azonban a fejlő­dés, az építés nehézségei. Az igények, fejlődésünkkel együtt — sokszor annál is gyorsabban — nőnek. Ha az igényeket ki akarjuk elégíteni, több élelmet kell adnia mezőgazdaságunk­nak, több és jobb szövetnek, televíziónak, iparcikknek kell kikerülniük az üzemekből. Ma­rosán György elvtárs ezután különböző morális kérdésekkel foglalkozott, szólt arról, ho­gyan éljenek, dolgozzanak a kommunisták, mit várnak tő­lük a dolgozók és felhívta a fi­gyelmet: úgy nevelni, foglal­kozni az emberekkel, hogy az állanti tulajdont védjék, óvják, majd behatóan foglalkozott az időszerű nemzetközi kérdések­kel. Ennek kapcsán részletesen foglalkozott a második világ­háború után kialakult erővi­szonyokkal, rámutatott a szo­cialista világrendszer egyre nö­vekvő fölényére, a népek tör­hetetlen békeharcának nagy fontosságára; Az emberek százmillióinak békés, ésszerű törekvéseivel szemben áll az imperialisták makacsul képviselt, úgyneve­zett erőpolitikája. Elegendő azonban naponta figyelemmel kísérni a világpolitika esemé­nyeit, vagy nyomon követni a szovjet tudomány és technika eredményeiről szóló jelentése­ket és meggyőző érveket ka­punk: ma már szertefoszlottak az imperialisták erőfölénybe vetett reményei. A kommunisták és velük együtt a becsületes párton- kívüli tömegek nem mondhat­nak le a béke védelméről. A szocialista világrendszer, amelynek mi is kitéphetetlen, elidegeníthetetlen része va­gyunk, s amely soha nem volt olyan erős, mint napjainkban, erőben állandóan gyarapodik, tekintélye napról napra növek­szik a világ népei előtt Mi a békés egymás mellett élés, a békés versengés hí­vei vagyunk, és azt tart­juk, hogy elkerülhető a háború. Ä kapitalizmus felett mi há­ború nélkül akarunk győzedel­meskedni. Ezután népünk, országunk jövőjéről, a kommunizmus, a szocializmus perspektívájáról szólt Marosán elvtárs, s be­szélt arról, mit kell tennie né­pünknek, hogy meggyorsítsuk a fejlődést. Mi a jobb munká­val, a több termékkel tehetünk ezért legtöbbet. Országunk so­ha nem volt olyan erős és vi­rágzó, mint most és rajtunk múlik, hogy még erősebbé, vi­rágzóbbá váljék. A magyar nép, és annak munkálkodása jelentős tényező nemcsak az emberi jólét szolgálatában, ha­nem a béke biztosításában is. Munkálkodjunk szorgalma­san és nyugodtan. A békét akaró embermilliók ereje, a szocialista világtábor legyőzhe­tetlen. Tekints bizakodva a jö­vőbe, az ember úrrá lesz a vi­lágon, a békéért küzdők a há­ború erői felett, a jövő a kom­munizmusé — fejezte be szava­it, hosszantartó taps. viharos éljenzés közepette Marosán elvtárs. Marosán György élvtárs ün­nepi beszéde után a megye ter­melőszövetkezetednek képvise­lői kenyeret, gyümölcsöt, bort és virágot ajándékoztak a ked­ves vendégnek, majd Putnoki László elvtárs tartott zárszót. Az ünnepi gyűlés az Inter* nacionálé hangjaival ért vé­get. Az ünnepi gyűlés után gaz­dag kulturális- és sportműsor várta a gyűlés részvevőit. A népkerti szabadtéri színpadon a kulturális seregszemlén a legjobban szerepelt művészeti csoportok; az egri Kertmozi színpadán az Egri Gárdonyi Géza Színház művészei szóra­koztatták a több ezer vendé­get, a stadionban pedig az or­szágos spartakiád döntőjét láthatták a szórakozók. Az eg­ri kereskedelmi szervek gon­doskodtak a vendégek étellel, itallal való ellátásáról. A kü­lönvonatok este 5 óra után in­dultak vissza a megye külön­böző részébe elégedett utasaik­kal. akik egy életreszóló él­ménnyel gazdagodva törtek ha­za. hogy aztán az ünnep eltelte | utón, szorgalmas munkával fá- j radozzanak céljaink megválj* I sításán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom