Népújság, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-20 / 197. szám
I960., augusztus 20.; szombat NÉPÚJSÁG 5 Jog a művelődéshez Kitárni mind szélesebbre a művelődés kapuit a dolgozók tömegei előtt: ez a feladata annak a kulturális forradalomnak, amely felszabadulásunk után a párt, a munkásosztály győzelmével kezdődött meg hazánkban és folyik ma is. Valóságos forradalom volt ez: elért gazdasági-társadalmi eredményeink alapján bontakozott ki, vált szerves részévé általános előrehaladásunknak. Forradalom volt, mert lerombolt minden gátat, amely hajdan a dolgozó népet elzárta a kulturális felemelkedés lehetőségeitől; megszüntetett minden akadályt, amely hajdan milliókat és milliókat gátolt abban, hogy áttörjék azt a mesterséges szellemi sötétséget, amelyet az uralkodó osztály borított a városok és falvak dolgozó népére. Petőfi jövőt előrevetítő örökébe léptünk: Ha majd a szellem napvilága — Ragyog minden ház ablakán — Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, — Mert itt van már a Kánaán.” A mi Kánaánunk a szocializmus — az a társadalmi rend, amely valóban Emberré teszi az embert: felszabadítja alkotó energiáját, teremtő erejét és az igazi boldogulás megteremtésének szolgálatába állítja — feiragyogtatva a szellem napvilágának csodálatos fényességét. A munkásosztály forradalmi harcának — amelyet az elnyomás ellen a felszabadulásért vívott — egyik alapvető jelszava volt a művelődéshez való jog. A doi_;jzók felszabadításáért vívott harc elválaszthatatlanul összeforrt a kultúra felszabadításával. A küzdelem győzelmét a felszabadulás, az azóta eltelt több mint másfél évtized hozta meg az életnek ezen a területén is, amelyet alkotmányunk - így fogalmaz meg: a Magyar Népköztársaság minden polgára számára biztosítja a művelődéshez való jogot... Az alkotmány ezen a téren is az elért eredményeket rögzíti: népi hatalmú '? nemcsak lerombolta a sorompókat, a gátakat a kultúrforradalom harcai közepette, hanem széleskörű lehetőségeket is teremtett arra, hogy a művelődéshez való jog ne puszta deklaráció, hanem kézzelfogható valósággá legyen. Nézzünk körül akárcsak a mi megyénkben is. Az általános és középiskolák, a főiskola padjaiban elsősorban azok a munkás- és parasztgyerekek ülnek, akiknek szülei nem végezhettek annakidején magasabb iskolákat. A múltban nagyon sok gyerek még a hat- osztályos elemi iskolát sem Végezhette el, mert dolgoznia kellett, szüksége volt a családnak a gyerek kevés keresetére is a megélhetéshez. Aki bejutott a köznépnek kreált középiskolába”, a polgáriba, annak ez már agy dolog volt. S ezzel szem' - esupán az elmúlt évben 3350 gyerek végezte el megyénkben az általános isk 'a nvolcadik osztályát, 630-a~ kerültek ki a középiskolák. 116-an pedig a főiskola padjaiból. Az általános iskolát végzetteknek nagy lehetőségük volt és van arra, hogy továbbtanuljanak: ez év szeptemberében 1056 diák kezdi meg az I. osztályt a megye középiskoláiban. Népi rendszerünk a felszabadulás óta közei ISO tantermet épített a megyében, közöttük új középiskola nyílt meg megyénk egyik községében: K álban. Ebben az évben is több új tantermet, illetve iskolát adnak át rendeltetésének, közöttük a besenyőtelki új, általános iskolát, amelyet a község nagy szülöttéről, dr. Berze Nagy János világhírű néprajz- kutatóról neveznek majd el. Ezek a tények a kulturális forradalom vitathatatlan eredményei. — Művelődéspolitikánk — az alkotmány betűjét megvalósítva — igyekezett és igyekszik pótolni a múlt mulasztásait is. Megteremtettük az esti- és levelező-tagozatokat az általános és középiskolákban, felsőoktatási intézményeinkben. Az elmúlt tanévben a megye általános iskoláiban 2000, a középiskolákban 914 felnőtt dolgozó tanult. A művelődéshez való jog különös kifejezője a társadalmi ösztöndíjak rendszerének megteremtése is. A megye üzemei, gazdaságai társadalmi ösztöndíjjal segítenek a fiataloknak felsőfokú tanulmányaik végzésében, hogy majd elvégezve az egyetemet, a főiskolát, hazatérjenek és segítsék, jó munkával szolgálják meg taníttatóiknak az értük hozott anyagi áldozatokat. A kulturális forradalom nagy vívmánya a megyében a városi, falusi könyvtárhálózat, a városi, falusi művelődési otthonok hálózatának megteremtése, a népművelés minden ágának széleskörű kiterjesztése. Az elmúlt évben a megye művelődési házaiban több ezer ismeretterjesztő előadás hangzott el, amelyet több tízezer részvevő hallgatott meg. A művelődési otthonoknak több öntevékeny művészeti csoportjuk van és működnek eredményesen. Az egri, hatvani irodalmi színpadoknak, a Heves megyei irodalmi körnek immár jó híre van. Színházunk is a dolgozók művelődésének szolgálatában áll, az elmúlt évadban nem kevesebb, mint 112 előadást tartott a megyeszékhelyen kívül, a vidéki városokban és községekben. Mindezek a számok és adatok világosan mutatják: éíni tudtunk alkotmány-adta jogunkkal, a művelődés jogával. Kell élnünk vele a jövőben méginkább, hiszen azok a feladatok, amelyeket a párt hetedik kongresszusa népünk elé tűzött, megvalósításuk során a dolgozók még magasabb színvonalú műveltségét feltételezik. A művelődés joga még inkább kiszélesedik, még hatékonyabbá válik az elkövetkező időben: a szellem napvilága mind fényesebben ragyog be a munkásházak ablakain. (D. F.) A jövő gyára Szovjet konstruktőrök megtervezték a belsőcsiszoló szerszámgépek „füstmentes” gyárát: nem lesznek benne melegüzemek, kovácsműhelyek és öntödék. A termeléshez szükséges összes félkész gyártmányokat és alkatrészeket, egyéb szakosított vállalatok szállítják majd a jövő gyárának. A gyár egész termelése egyetlen helyiségben történik, egyetlen egység látja el a szállítást. A gyárban nyolc futószalag fog működni. Különleges elektronikus számológépekkel végzik a munka elosztását, az eredmények felmérését és egyéb gazdasági számításokat. Automatikus és telemechanikai távdiszpécser segítségével állandó ellenőrzés alatt tartják a szalagtermelés egész folyamatát. Beszélnek a számok Tizenöt esztendő telt el felszabadulásunk óta és most tizedszer ünnepeljük a tanácsok megalakulásának évfordulóját. Szokássá vált, hogy az évfordulókon visszatekintünk, az elmúlt idők harcait és a jelen eredményeit idézzük, hogy a könnyen feledőket emlékeztessük, a csüggedőket biztassuk. Jelenünk Múltunk A felszabadulás után Heves megyében mintegy 100 ezer hold földet osztottak ki. Huszonnyolcezer ember részesült földjuttatásban, a kis- és Uözépparasztok 36 százaléka. Ezenkívül 7800 személy kapott házhelyet és 660-an házat, vagy egyéb ingatlant. 1959. évi átlagos búzatermésünk 9.5 métermázsa. A mezőgazdasági termelés 15—25 százalékkal nőtt. Új ipari létesítmények: Mátravidéki Erőmű, Gyöngyösoroszi Ércbánya Vállalat, Mátravidéki Szénbányászati Tröszt, Gyöngyösi MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalat, Szerszám- és Készülékgyár, Egri Hajtóműgyár, Finomszerelvénygyár, Mátravidéki Fémművek .,, 1950—54. között több mint másfélmilliárd forintot ruháztunk be, ennek 60 százalékát az ipar kapta, ezen beiül és a legnagyobb volt a nehézipar részesedési aránya. 1959-ben az ipari termelés értéke csaknem négyszerese, a foglalkoztatottak száma háromszorosa volt az 1950. évinek. Ma ötször annyi munkást foglalkoztat az ipar, mint a felszabadulás előtt. Az ipari munkások átlagos keresete tavaly 1636 forint volt, az 1950. évinek 238 százaléka. A munkások keresete ma már nagyságrendileg közvetlenül a műszakiak jövedelme után következik, megelőzi az adminisztratív, az állami szervek és az egyéb dolgozók átlagos jövedelmét. Ma a tanuló ifjúság mintegy 60 százaléka munkás-paraszt származású. Megszüntettük az analfabétizmust. Ma a nyolcosztályos általános iskolákban mintegy 42 ezer gyermek tanul, a megye lakosságának 12 százaléka. 1953. és 1958. között 24 új iskolát építettek megyénkben, 74 korszerűen berendezett tantermet létesítettek és jelenleg is több iskola épül. , Most 159 mozi működik megyénkben, évenkénti látogatóinak száma eléri a négymilliót. 1959-ben a Gárdonyi Géza Színház 140 ezer néző előtt 428 előadást tartott. A munkabérek, a felszabadulás előttinek tizenötszörösére, a színház- és mozijegyek ára csak 4—5-szörösére emelkedtek. 1959-ben 330 orvosa volt megyénknek, 10 ezer lakosra 9,5 orvos jutott, a kórházi ágyak száma a felszabadulás óta 1723-ról 2766-ra emelkedett. Mindkét egri kórházat és a gyöngyösit is bővítették, korszerűsítették, Hatvanban új kórházat építenek. 1958-ban 100 élve született közül csupán 7 egy éven aluli gyermek halt meg. Jelenleg az átlagos életkor nálunk 59 év. Heves megye földterületének 64 százaléka (425 ezer hold) az uradalmak és kplákgazda- ságok birtokában volt Az ezer holdon felüli gazdaságok száma 68 volt. Az egri papok 105 ezer hold földet birtokoltak 1940-ben 8 ezer summást tartottak nyilván megyénkben. 1938-ban a férfi napszám 1,50—2 pengő volt, de a nők és a gyerekek sokkal kevesebbet kerestek, Ugyanekkor a Bélapátfalvi Cementgyár igazgatójának több mint 50 ezér pengő évi fizetése volt. A kisgazdaságok holdanként! átlagtermése alig érte el az 5,6 mázsás, átlagot; 1938- ban az iparban foglalkoztatottak száma mindössze 5000 volt. A bányászok és vasipari szakmunkások havi keresete 100 pengő, de a faipari és betonipari munkásoké csak 70—80 pengő. A rossz, egészségtelen munkahelyek következtében a bányászok nagy része az 50 éves kort sem érte meg. A megye munkásainak helyzetét a nyomor, a kizsákmányolás és a jogfosztottság jellemezte. A megyei törvényhatósági bizottságban, a járásiközségi képviselőtestületekben a papok, föld- birtokosok, gyárosok és kulákok ültek. A második világháború alatt a frontokon több mint 2000 halott és több ezer rokkant áldozat volt, a megyében 50 község és város szenvedett légitámadást, több mint 19 ezer lakóház sérült meg, súlyos károkat szenvedtek az ipari üzemek, a közlekedés és a kereskedelmi hálózat. Az állatállomány több mint fele, a juhállomány 80 százaléka elpusztult. Az 1937—38-as tanévben mindössze 3,5 százalék volt az egyetemen tanuló . munkás- paraszt származásúak aránya. Az egri’ cisztercita rendi gimnázium 509 tanulója közül csak 10 százalék volt munkásparaszt származású, ezek közül is sok járt be vonaton és kerékpárral a környékről, mert a papi internátus magas díját nem tudták megfizetni. Az 1941-es népszámlálás szerint a megye lakosságának 11 százaléka analfabéta volt. A 38-as években megyénkben 100 olyan tanterem volt, ahol 70—80 gyermek tanult, nagyobbrészt osztatlan iskolában. A tanköteles gyerekek több mint 20 százaléka nem részesült iskolai oktatásban. Megyénkben 1939-ig mindössze 17 mozi volt, a felszabadulás előtt állandó színházunk nem volt. 1939- ben megyénkben 190 orvos volt, 10 ezer lakosra 6 orvos jutott. 1928-ban 100 élve születettre jutó egy éven aluli elhaltak száma: 21,7 százalék. A felszabadulás előtt az átlagos életkor nálunk 48 esztendő volt. Ilyen tömör, jóformán csak számadatokat tartalmazó összefoglalásban teljességre nem törekedhettünk. Nem akartunk különösebben politizálni, csak a tényekre mutattunk rá. Ha mégis agitációs munkát végeztünk, az nem a mi érdemünk, nem mi, hanem a lények beszélnek. ÖTVENÉVES ■ fennállását Ünnepli ez év augusztus 20-án a Bélapátfalvi Cementgyár. A szakirodalom szerint ötven esztendő egy cementgyár életében annyi, mint 70—80 év az ember életében. És a gyár mégsem érzi az idő súlyát, egyetlen munkása sem gondol az elmúlásra, sőt inkább fiatalos tűzzel teljesíti egymás után az egyre inkább feszített terveket: dübörög a gyár a gépek termelő zajától, hangos a dolgozók munkakedvétől, szinte lázban ég a munkaverseny tempójától. Honnan jött és hová megy ez az élőlényhez hasonló géptömeg, hová űzi és merre hajtja az emberi akarat, az emberi tettvágy, az alkotó tevékenység? A Bélkő jóminőségű mészkövének kihasználására 1908- ban lovag Wessely Károly bécsi építészeti tanácsos, nagyvállalkozó alapította a cementgyárat, akinek tulajdonában volt Bélapátfalva község szomszédságában mintegy 9000 ka- taszti’ális hold szilvásvárad) erdőbirtok is. Mivel ennek az erdőbirtoknak nem volt vasútja, Wessely azon fáradozott, hogy tőkét hozzon össze Eger és Putnok városokat összekötő vasútvonal építésére, amely azután az ő szilvásváradi birtokát is érintse. Ez a tőkés vállalkozás sikerrel járt. 1907- ben az egercsehi kőszénbánya létesítésére sikerült egy belga pénzcsoportot megnyerni. Régebben megfogalmazott tervének: a Bélkő szinte kiapadhatatlan mennyiségű, csaknem tiszta kalciumkarbonát tartalmánál fogva cement gyártására kiválóan alkalmas mészkő- vagyonának * hasznosítására Bélapátfalván cementgyárat • • ' Ötvenéves jubileumi évforduló létesített. Az építkezések 1908- ban kezdődtek és az új üzem 1910-ben indult meg. Wessely Károly alapítása tipikus, haszonra épített tőkés vállalkozás volt, ami azonban maradandó értéket adott a magyar gazdasági életnek. Az Munkaalkalmat biztosítottak a környékbeli munkavállalóknak, akik az itt terpeszkedő egri káptalani és egyéb nagybirtokok miatt éhbérért is vállalták a munkát, mivel más lehetőség nem volt. így Wessely Károly alapításával ország >s és 15 év a népi demokráciában. Ez a két szakasz felismerhető a gyár fejlesztésében is. A tőkés rendszer minden gondja a profithajsza volt, hogy a gyár alapvető termelő kapacitását minél magasabbra emelje. A fejlesztést fokozaeger—putnoki vasút, az Egercsehi Kőszénbánya, a Bélapátfalvi Cementgyár fontos gazdasági tényezőkké fejlődtek. Lehetővé tették az Egertől északra, Putnokig terjedő, addig gazdaságilag teljesen elmaradt vidék ipari feltárását. érdekeket támogatott, mivel azok saját érdekeivel is megegyeztek. A GYÁR ÉLETE két szakaszra bontható: megindulástól a felszabadulásig és a felszabadulástól napjainkig. Harmincöt év a tőkés uralom alatt tosan ebben az irányban hajtották végre, a beruházásokat erre a célra összpontosították. A népi demokratikus szakaszban inkább a meglevő gépek korszerűsítése, azok jobb kihasználása, a nehéz fizikai munkának gépekkel való pótlása jellemző. Kapacitástöbbletet a mészüzem felépítése jelent. A szocialista jellegű termelés hatalmas arányokban megnövekedett a régi termeléshez képest. Amíg például a fel- szabadulás előtti idők évi legnagyobb mészkő- és márgater- melése alig ütötte meg a 190 000 tonnát, addig a szocia- listajellegű termelés útján jelenleg a 380 000 tonnás termelésnél tartunk. Amíg a nyersőrlő üzemrész termelése a tőkés világban legfeljebb 190 000 tonna őrleményre rúgott, addig ez a szám a szocialista termelési rendben 270 000 tonnára emelkedett. Ugyanígy a szén- előkészítő üzemrész évi maximális 68 000 tonna őröltszén termelését 100 000 tonnára, a klinkerégetés 143 000 tonna évi termelését 162—163 000 tonnára, a cementtermelés 120 000 tonnát kitevő évi maximális mennyiségét 182—183 000 tonnára emelte fel a szocialista módszerekkel dolgozó üzem. A GYÁR állóeszköz vagyona az 1959. év végére 255,5 millió forintra emelkedett, amelyből 77,5 milliót már a népi demokrácia ruházott be. Ennek a 77,5 milliós beruházásnak 14,1 százaléka szociális és kulturális jellegű.'Jeléül annak, hogy a szocialista társadalom nem elégszik meg a gyárak építésével és korszerűsítésével, egyszóval a munkaalkalom és a munkalehetőség szaporításával, hanem gondoskodik arró) is, hogy a megnövekedett feladatokhoz a dolgozók megfelelő szociális és kulturális ellátottsága is kapcsolódjék. Ennek érdekében a gyár 63 lakásos, modern lakótelepet épített, valamint a nem családos dolgozók részére két darab, egyenként 52 személyes legényszállást. A tőkés világ úri kaszinója és munkás kantinja helyett 500 személyre főző, gépekkel felszerelt üzemi konyhát, 55 személyes óvodát, 1060 kötetes üzemi könyvtárral, televízióval felszerelt műszaki és újítókört, továbbá sportotthont, 500 férőhelyes előadóteremmel, színpaddal, olvasóteremmel, 1800 kötetes szépirodalmi könyvtárral, biliárdszobával, televízióval, lemezjátszóval, zongorával, filmvetítő berendezéssel, teraszos kerthelyiséggel rendelkező kultűrotthont létesített. Ezek óriási eredmények és hová jutunk még? A kilátások mérlegelése képzelet dolga. Megfontolt, reális terveink vannak: a gyár felfutása 300 000 tonna klinker, illetve 350 000 tonna portlandce- ment gyártására — rekonstrukció, vagy a régi gyár mellé épített teljesen űj gyár útján. Hogy ez a cél is megvalósítható, arra biztosíték pártunk és kormányunk munkája, a szocialista termelés fölénye, a népi összefogásban rejlő orő és a dolgozóink eddig is megnyilvánuló, akadályt nem ismerő, tervszerű munkája. A MUNKAVERSENY új .őr- májának a szocialista brigádok segítségével fel hát az újabb harcra a második ötéves tervben újabb sikerekért, pártunk VII. kongresszusa határozatainak végrehajtásáért! Barta Károly ágit. prop. titkár
