Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-17 / 168. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Nyár a Mátrában (Márkusz László képes riportjai AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA és a MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 168. szám ARA: 60 FILLÉR 1960. július 17., vasárnap Elhagyott gyermekek érdekében Horthyék Magyarorszá­gában gyakori volt az ut­cákon koncsorgó, csavargó gyerek. Hivatalos nevük: „csavargó”. Ezek a gyerme­kek, ifjak, rendszerint anyátlan, apátián árvák voltak, vagy éppen olyanok, akikkel nem törődtek szü­leik, akik 'felelőtlenség vagy nyomor miatt kerültek ut­cára. Ki ne emlékezne még a nyomortanyákra, Buda­pest külvárosainak barák- házaira, vagy a ligetekben, a pádon alvó, éhező, korgó gyomrú „csavargókra”, akik kényelmetlen tehertételt je­lentettek az úri Magyaror­szágon. Az a gyökeres változás, amely hazánk politikai, gaz­dasági, társadalmi életében a felszabadulás óla végbe­ment, megoldotta ezt a problémát is és ma már korszerűen berendezett és felszerelt gyermekvárosok, állandó gyermekotthonok és átmeneti gyermekottho­nok fogadják be azokat a fiatalkorúakat, akik vala­milyen ok miatt nem érez­hetik a családi élet melegét. Igen örvendetes jelenség, hogy az állami gondozásba vett gyermekek nevelésébe bekapcsolódnak a családok is és egyre többen vannak olyan szülők, akik az álla­mi gondozottat gyermekük­nek fogadják és teljes fele­lőséggel nevelik, gondos­kodnak róluk. Nem egy és nem két olyan lánnyal, fiú­val találkoztunk már, akik állami otthonból, vagy ne­velőszülők házából mentek férjhez, nősültek meg, áll­tak a maguk lábára. Az állami gondozott gyer­mekekért az állam tartás­díjat fizet a nevelőszülők­nek, azonban ez a tartásdíj eddig minimális volt. Most, amint arra mód és lehetőség nyílt, államunk igen jelen­tős mértékben felemelte a tartásdíjak összegét és há­rom kategória szerint a ne­velőszülők 200—600 forint közötti összeget kapnak az említett címen. Ez az intéz­kedés arra mutat, hogy népi államunk minden tőle tel­hetőt megtesz annak érde­kében, hogy azok a szülők, akik állami gondozott gye­rekeket vállalnak, a lehető legmagasabb állami anyagi támogatáshoz jussanak. A gyakorlat azt mutatja, hogy az állami gondozásba vett gyermekek leginkább falura, paraszt-családokhoz kerülnek, ahol többnyire mezőgazdasági munkát vé­geznek, az általános iskola elvégzése után. Államunk említett intézkedése, amdy- lyel felmérte a tartásdíjat, arra is számít, hogy a jövő­ben városon, ipari centru­mokban élő munkáscsaládok is vállalnak állami gondo­zásban levő gyermekeket. Sok példa van arra is, hogy nemcsak gyermektelen há­zaspárok, de egy- vagy két­gyermekes szülők is vesz­nek magukhoz olyan kisko­rúakat, akiknek neveléséről legjobb szándékuk szerint kívánnak gondoskodni. He­lyes tehát az a törekvés, hogy a parasztcsaládok mellett munkáscsaládok is neveljenek állami gondo­zott gyermekeket, igyekez­zenek pótolni a szülői sze- 2tét melegét és munkás lódra neveljenek ezekből a yermekekből a dolgozó éphez hű, munkátszerető mbereket. Befejeződött az aratás az atkári tangazdaságban A tangazdaság mintegy 400 holdon végezte el az aratást, ahol a kalászosokat teljes egé­szében géppel aratták le, amit az tett lehetővé, hogy a tan­gazdaság kapott egy szovjet kombájnt. A kombájn napi teljesítménye lényegesen le­csökkentette az aratási időt. A termésátlag meghaladja a múlt évit. A kombájn-aratta gabona száraz, így a malomba szállí­tást a tangazdaság megkezdte. Aratás'után nem tértek pi­henőre a gépek, hanem az at­kári és adácsi termelőszövet­kezetekben folytatják az ara­tást. Az aratásban kitűnt Csu- torás Gyula kombájnos és Le- toha János kévekötős aratógép­vezetők. A cséplés folyamato­san megindult, és úgy szervez­ték meg a tisztítás menetét, hogy a termelőszövetkezetek részére le tudják szállítani az őszi vetéshez szükséges mag­vakat A KONGÖI KORMÁNY HATÁRIDŐT SZABOTT A BELGA CSAPATOK TÁVOZÁSÁRA ★ Dr. Rőczey Ödön: FIATALOK PROBLÉMÁJA ★ A NÉPÚJSÁG IRODALMI MELLÉKLETE ★ EGÉSZ HETI RÁDIÓMŰSORÉ ★ SPORT Gazdag program az országos Tillamosipari-találkozó részvevőinek Ez évben Egerben rendezik meg az országos villamosipari- találkozót, amely gazdag prog­rammal várja a vendégeket. Szombat este a szép asszony- völgyi Ködmön-csárdában ren­dezik meg a fogadást, majd ugyanott, este 8 órakor ünne­pi tábortűz lesz. Vasárnap reg­gel különvonat érkezik Buda­pestről az ünnepségekre. Zene­kar fogadja az idegeneket, akik bevonulnak a Mártírok terére, s ott megkoszorúzzák az em­lékművet. Idegenvezetőkkel a nap folyamán megtekintik a várost, s este visszatérnek Bu­dapestre. ^Ugyancsak vasárnap reggel­től zajlik le Síkfőkút központ­tal, 35 csapat, 210 turistájának versenye, amely után vissza­térve Egerbe, a Park szállóban díszvacsorán vesznek részt. Hétfőn a nagyszámú ven­dégből, 120-an külön autóbu­szokkal megtekintik a Bükköt, végső állomásként a Telekesy- menedékháznál megkoszorúz­zák Kolacskovszky Lajos em­lékművét. A többi vendég meg­tekinti a strandot, megnézi a várost, meglátogatják az egri pincéket, majd ki-ki visszatér munkahelyére. Remélhetőleg mindazok, akik ezen a három­napos találkozón részt vesznek, örökre emlékezetes marad szá­mukra Eger. (á) Orvosokat tüntettek ki Minden évben Semmelweis halála évfordulóján, július 1-én az Egészségügyi Minisztérium kitünteti azokat az orvosokat országszerte, akik működési helyükön jelentős eredményt tudnak elérni. Ez évben is megvolt ez az ünnepség, és Heves megyéből dr. Kovács Andor lőrinci üzemi és körzeti orvost, dr. Hajnal Tibor szi- halmi körzeti orvos részesült az „Érdemes orvos” miniszteri kitüntetésben. (á) A Mátra üdülői megteltek az ország különböző részeiből érkezett vendégekkel. Ügy mondják sokan, hogy aki egyszer megismerte a Mátrát, az meg is szereti örökre és szívébe zárja. A napokban Tatabányáról érkeztek lányok üdülni Mátrafüredre. Egy kis terepszemle után máris indul haza a levelezőlap: megérkeztünk, jól érezzük magunkat. Úttörők is köszöntik a tízéves tanácsokat A tanácsok fennállásának tizedik évfordulója alkalmá­val az egri úttörők is köszön­tik a tanácsokat, a tanácsap­parátusok dolgozóit. Az általános.iskolák úttörő- csapatai elhatározták, a taná­csok gondoskodását azzal há­lálják meg, hogy a nyári va­káció során tisztán tartják a középületeket és a tereket. ígéretet tettek ezenkívül ar­ra is, hogy a parkok és terek, valamint az útszegélyek virá­gait, dísznövényeit gondozzák. Patronálok A kis piros Moszk­vics csikorogva fékez a mezötárkányi ta­nácsháza előtt. Utasa, Koós Antal, a Buda­pesti Duna Cipőgyár igazgatója, korát meg­hazudtoló fürgeség­gel siet be az elnök szobájába. Néhány perc, s máris együtt vannak a község ve­zetői, s kezdődik a röptében összehívott rövid tanácskozás. — Elvtársak, ne ha­ragudjanak, hogy ösz- szehíváttam önöket, nem tartom fel soká­ig. Sajnos, most ép­pen csak kiruccantam rövid időre. Salgótar­jánban volt dolgom, gondoltam, benézek, s segítek, amit tudok. — Mi újság az ara­tásnál, működik-e a fűkasza, amelynek át­alakításához szak­embert és segítséget adtunk? A kérdésre a ta­nácselnök válaszol, amelyből Koós elv­társ örömmel nyug­tázhatja, hogy a segít­ségadás nem volt hiá­bavaló. — Nem jöttem üres kézzel — folytatja —, a múltkor ígértem, hogy laticelpárnákat hozok a traktorosok és az aratógépkezelők ülésére. Ott van a ko­csiban, majd átadom. Különben, mire van még szükségük az aratás lebonyolítá­sához? Szinte válaszolni sem érkeznek, máris újabb kérdés hang­zik. — Telekes elvtárs, hány tárkányi gyerek ment az idén üdülni, vagy úttörőtáborba? A párttitkár vála­szol: — öt tanuló megy megyei táborba. — Ez kevés. Mi biztosítunk részükre háromezer forintot, küldjenek el azon a költségen még több gyereket, vagy ve­gyenek sportfelsze­relést, de az se lenne rossz, ha autóbuszki­rándulás keretében felküldenek őket hoz­zánk néhány napra Budapestre. — Majd megbeszél­jük, Koós elvtárs, mi­re használjuk fel a pénzt. — Hogy közben el ne felejtsem, nemso­kára hozzá is foghat­nak az artézi kút fú­rásához, az ígért se­gítséget most is meg­adjuk hozzá. — Van-e még ké­résük? Az még lenne. Kiss Andor tanácstitkár elő is adja azonnal. — Járdalapra lenne szükségünk, legalább 20 ezer darabra. Az újságban van egy hir­detés, Kelenföldön le­het kapni, de nincs időnk utánajárni. A munkásigazgató már jegyzi is: Igen, igen, rendben, két na­pon belül telefonálok, kapható-e, milyen méretben, árban, és minőségben. Ezt is el­intézzük. Közben az Ezüstka­lász Tsz könyvelője lép be, csak öt percre hívja Koós elvtársat. — öt percre nem, de tízre, esetleg 15-re bemegyek, s hadd halljam máris, mi a panasz, hol szorít a cipő? De mielőtt a látoga­tás véget érne, a pat­ronáló munkásigaz­gató nem restell ki­menni a Búzakalász Tsz földjére, hogy be­széljen az aratókkal, hogy megnézze és sze­mélyesen kipróbálja a segítségükkel megva­lósított újítást. S a búcsú perceiben még maga mellé teszi a kocsiba a kultúrház elromlott harmoni­káját, ezt is megja­víttatja majd Buda­pesten. Azzal búcsú­zik, hogy nagyon saj­nálja, de egyelőre nem tudott többet in­tézni, sok a dolga, s most is csak néhány röpke percre tudott beszaladni Mezőtár- kányra. De ez a né­hány perc is hasznot hozó látogatás volt. Szovjet újságíró látogatott szombaton a Népújság szerkesztőségébe Kedves vendége volt szom­baton délelőtt szerkesztősé­günknek. Felkereste a Népúj­ság szerkesztőségét Viktor Pet- rovics Fjodorov, a Briánszki Komszomol című lap főszer­kesztője, valamint Georgij An- tonovics Judicsev elvtárs, a briánszki terület trupcsevszki járási pártbizottságának első­titkára. Viktor Petrovics Fjodorov több napja tartózkodik me­gyénkben, s látogatást tett ipa­ri üzemekben, valamint álla­mi gazdaságokban és termelő- szövetkezetekben. A szovjet újságíró elbeszélgetett a Nép­újság szerkesztő bizottságának tagjaival, elmondotta, hogy náluk milyen formában törté­nik a lap szerkesztése, és ér­deklődött a Népújság munkája iránt Uj tűzoltóautó Egerben Az egri tűzoltóparancsnok­ság igen korszerű tűzoltóautót kapott a napokban. Az új ás impozáns, hatalmas tűzoltó­autó most végzi a próbautakat és a szakértők véleménye sze­rint kitűnően beválik. A IKARUS-gyár diesel 710- es típusú gépkocsija 145 lóerős és gyenge utakon is 80 kilo­méteres átlagsebességgel ha­lad. A meglevő tűzoltóautók átlag 1200—2000 liter vizet szállítanak magukkal, míg az új gépkocsi 3500 literes tar­tállyal rendelkezik. A felsze­relése is tökéletesebb, mint az eddigieké: korszerűbb. Ellát­ták többek között haboltó fel­szereléssel tűzveszélyes folya­dékok oltására, 800 literes kis­motorfecskendőt is szállít ma­gával, és 10—12 ember befo­gadására alkalmas. Az elődje, a lipcsei kiállítá­son díjat nyert, ez a legújabb kiadás, annak korszerűsített formája. Különösen a mező- gazdasági füzeknél használha­tó eredményesen, berek véleménye csületére válik iparnak. s a szakem- szerint be- a magyar ZOF — KÖNYVTÖRTÉNETI kiállítás nyűt a Megyei Könyvtárban. A könyv fél­ezer éve című kiállítás még egy hétig tekinthető meg és anyaga bemutatja a régi és a korszerű betűtípusokat, az évszázadokkal ezelőtti könyv kiállítását és a mai könyv szép külsejét is. Modernizálódunk. Ennek tényei ma már nem mennek csodaszámba falvainkban sem. Nagyon is megszokott például Kerecsenden az üz­letház három neonfelirata, vagy Hevesen a kisvendég­lő, cukrászda és fűszer-cse­mege bolt ugyancsak neon reklámja. Már a verebek is megbarátkoztak ezekkel az esténként szép piros fénnyel világító betűkkel. Egy ideig csak messziről nézegették a csodát, aztán az egyik bá- torszívű verébpápa köze­lebbről is megvizsgálta, s úgy látszik, felfedező útja után megbeszélést tartott családjával, mert rövidesen új, modem környezetbe köl­tözött feleségestül, cseme­téstül. lakásostól. A „cuk­rászda" neon felirat „á‘‘ betűjének lyukas hasában ütötte fel tanyáját s azóta is boldogan élnek itt mind­annyian. A hevesi emberek meg — méltán —, nemegy­szer jóízűen megmosolyog­ják a betűkből kikandikáló kis verebeket... (w)

Next

/
Oldalképek
Tartalom