Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-10 / 162. szám
VILÄQ PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 99Tengernyi a búzánk. • * XI. évfolyam, 162. szám ÄRA: 60 FILLÉR 1960. július 10., vasárnap fl gyöngyösi egészségügy Csehszlovák vendégek a Mátravidéki Fémművekben AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA A párt, a népi állam, mindig nagy gondot fordított és fordít a dolgozók egészségvédelmére. Csak egészséges, életerős emberekkel lehet azokat a terveket végrehajtani, amelyek az ország további boldogulását, előrehaladását szolgálják megvalósulásukkal. Gyöngyös egészségügye is hatalmas fejlődésen ment keresztül az elmúlt másfél évtized alatt. A hatalmas jelző egyáltalán nem jelent túlzást. mert ami ma van az egészségügy terén eredmény Gyöngyösön, — toronymagasan áll az elmúlt ] társadalmi rendszer törpe létesítményei mellett. Azokból a sok-sok milliárd forintokból, óriási értékekből, amelyet államunk az egészségügy fejlesztésére fordított, bőven jutott Gyöngyösnek is. Vegyük csak mindjárt a kórház fejlődését. A mai intézmény 1945 előtt alapítványi közkórház volt. A felszabadulás előtt mindössze 8 orvos és 165 alkalmazott dolgozott a kórházban. A mai kórháznak 35 kiválóan képzett orvosa és 312 dolgozója van. Csupán az utóbbi évek- , ben nem kevesebb, mint öt és félmillió forintot fordított államunk a kórház korszerűsítésére. Egy teljesen új laboratóriumot, egy modern bonctermet építettek. ] A kórház felszerelése há- 1 rom új röntgengéppel, öt villanyhűtővel, egy fertőtlenítőgéppel, tápszer sterilizátorral bővült. Negyven- ; ágyas fertőző-osztályt létesítettek a- gyermekek szá- j mára. A gyermekosztályon napozó-teraszt létesítettek. Jelentősen fejlődtek a vá- ] ros más egészségügyi intézményei és létesítményei is. ; A korábbi öt körzeti rende- i lő helyett ma már nyolc áll | rendelkezésre. Ezek közül ; az elmúlt évben adták át rendeltetésének a város | egyik külső kerületében az ; új orvosi rendelőt, amelynek építéséhez a lakosság I társadalmi munkával is ] hozzájárult. Fejlődött a kórház felügyelete alatt működő SZTK rendelőintézet is. Noha a I korábbi 36 és fél órás mun- I kaidővel szemben ma már ! 128 napi munkaórával dolgozik, a növekvő igényeket j már csak igen nehezen tudja kielégíteni. Fejlődtek a | város bölcsődéi, óvodái is. Az egészségügy fejlesztésére a következő években , ugyancsak nagy összegeket ] fordít a népi állam. A vá- | ros 15 évre szóló fejlesztési tervében is szerepelnek egészségügyi előirányzatok. Ezekhez tartozik az a két, egyenként 50-es létszámú és két. egyenként 75-ös létszámú óvoda és bölcsőde is, amely a 15 éves terv so- ] rán épül Gyöngyösön. A szocializmus az egészséges, életerős emberek társadalmát jelenti. Ezt a gondolatot, ennek megvalósítását szolgálják a gyöngyösi egészségügyi intézmények is. Jól, hatékonyan, s a jövőben még jobban, még 1 hasznosabban. sikerek fel Tegnap az Utolsó rendekei vágták a káli Vörös Hajna Termelőszövetkezet gabonatábláin. Este jókedvűen tartották meg az aratási ünnepélyüket: első között fejezték be az aratást. ' A jókedvre megvan az ok a szövetkezetben. Az elmúlt években termelt és betakarított gabona községi átlaga nem haladta meg az ötmázsás átlagot, most a várható átlagtermés szerényen számítva is eléri búzából és árpából egyaránt a 13 mázsás holdankénti átlagot. Míg a szövetkezetiek egyik része a határban gabonát vágott, a másik része elszállított 111 mázsa uborkát, 31 mázsa meggyet, 11 mázsa zöldbabot, 30 mázsa káposztát, 7 mázsa karfiolt és 60 mázsa zöldborsót és értékesített a MEK-en keresztül. — SPORTÖLTÖZÖT ÉPÍTENEK Rózsaszentmárton- ban. A költségek egy részét a községfejlesztési alapból fedezik, de igen sok a társadalmi munka is. A szállításokban a termelőszövetkezeti tagok, az építkezésnél a bányászok dolgoznak társadalmi munkában. Kőbányászok, építőipariak is aratnak Kompolton Ipari munkások is segítik a füzesabonyi járás termelőszövetkezeteiben az aratási munkát. Kompolton ipari munkások, kőbányászok és építőipaUj é Vasárnap délután öt órakor a művelődési házban tartja zászlóavatási ünnepségét a káli 42 tagú férfikórus. Az ünnepségen a mezőkeresztesi 102 éves népikórus, a füzesabonyi Erkel Ferenc Dalkör és az erdőtelki énekkar, mint meghívott vendég, hangversenyt fog adni, ezen a hangversenyen fellép még a Káli Általános Iskola, a Füzesabonyi Általános Iskola és a zászlóavatóját tartó káli férfikórus is. Negyvenkét szerv vállalta, hogy zászlószöget ver az avatásra kerülő zászlórúdba, ezzel mintegy erkölcsi felelősséget vállal az énekkar további működéséért. A káli férfikórus már sikeresen szerepelt a gyöngyösi bemutatón, és ezzel mintegy előrevetítette azt, hogy nagyobb feladatok megoldására is képes. Azok, akik az énekkarban rendszeres munkájukkal dolgoznak azért, hogy a község kulturális színvonalát emeljék, megérdemlik azt, hogy a megyei tanács művelődésügyi osztálya megadja számukra az igényes és mindig szükséges segítséget. (á) riak segítenek a nagy nyári munkában. Az aratáshoz ládíagjaikat is elvitték Nosz- vaj és Bogács községekből. A járás termelőszövetkezeteiben összesen 705 ilyen segítő aratópár dolgozik, s minden bizonnyal több ezer holdat levág. Munkájukkal jelentős segítséget nyújtanak a termelő- szövetkezeteknek, viszont ők is jól járnak, mert a szövetkezetek munkaegység értékben fizetik őket, s néhánynapos megfeszített munkával biztosíthatják az egész évi kenyérnek való gabona-szükségleteiket. 4 Finomszer elvénygy ár 35-ös üzemében javult a KISZ munkája Az egri Finomszerelvénygyár pártbizottságának legutóbbi ülésén megvitatták a gyár KISZ-szervezeteinek munkáját. Ennek során megállapították, hogy a korábbi hónapokban a 35-ös üzemben sok gonddal-bajjal küzdött a KISZ. KeEgy szakma, ahol nincs utánpótlás A Heves megyei Kéményseprő Vállalat igen nagy gondban van. Most folynak az iparita- nuló-felvételek, s a vállalatra bizony nem nagyon nyitják rá az ajtót a jelentkezők. A fel- szabadulás után valahogy mostoha szakma lett a kéményseprő szakma. Jelenleg is egy tanulója van a vállalatnak. Elek Miklós műszaki vezető a mesterségét szerető ember sóhajával beszél erről. Pedig a tanulóév itt mindössze két év, a kereseti lehetőségek is általában ugyanazok, mint más szakmánál. mégis az érezhető, hogy a mai fiatalok inkább a motorok, a gépek iránt érdeklődnek. Nem fedezik fel a szakma szépségeit, nem látnak belőle mást, mint azt, hogy a kéményseprő kormos. Pedig a ház tetejéről végignézve szép a város, és jó tudni azt, hogy a kéményseprőnek nem kis köze van ahhoz, hogy a háziasszonyok ebédet tudjanak főzni, hogy az óvodák, iskolák kis emberkéi melegedni tudjanak a csikorgó télben. Egy biztos. Az a néhány fiatal, aki talán azzal jött is néhány évvel ezelőtt, hogy ha sehol nem vették fel, itt is meg- póbálja, azok levizsgáztak, ma is a vállalatnál vannak és bebizonyították azt, hogy ez is szakma, és itt is megtalálja a számítását az, aki becsülettel, komolyan dolgozik. vés volt a taglétszám, egy-egy gyűlést nehezen tudtak összehozni, mozgalmi munka pedig alig folyt. Nemrég a 35. és 31-es üzem KISZ-szervezetét szétválasztották. Voltak, akik ezt nem javasolták, mert úgy gondolták, hogy ezzel még inkább gyengülni fog a szervezet. De a gyakorlat, az elmúlt rövid idő mást mutat. ,A 35-ös üzemben megerősödött a KISZ, mozgalrrfasabb élet indult, jobb kedvvel és nagyobb akarattal dolgoznak az egy üzem- ‘ be tartozó fiatalok. Általában az a vélemény 5 alakult ki, hogy eredményesebb a szervezet élete, ha ki- < sebb csoportokat alakítanak. ■ Az egy munkahelyen dolgozó < fiatalok jobban összetartanak, • a termelésben, kulturális meg- < mozdulásokban és a mozgalmi életben is jobb eredményeket < érnek el a kisebb, de életképesebb szervezetek. Persze az ; eredményekhez hozzájárul az; is, hogy a párt alapszervei is ; a termelő üzemek tagolását; követik és így a párttitkárok,; az alapszervezetekben dolgozó; idősebb párttagok jobban tud- ; ják segíteni az egyes KISZ- szervezetek munkáját. Pénteken diplomáciai jelzéssel ellátott gépkocsik érkeztek a Mátravidéki Fémművekbe. A Csehszlovák Nagykövetség munkatársainak, valamint a Ferrunion Külkereskedelmi Vállalat vezetőinek kíséretében csehszlovák vendégek látogatták meg a gyárat. Ez a gyárlátogatás nem udvariassági aktus volt, sőt, meghaladta a szokásos tapasztalat- cserét is. Ugyanis a csehszlovák vendégek hivatalos kereskedelmi tárgyalásokat folytattak a magyar hatóságokkal a jövő évi áruszállításokra vonatkozóan. A szomszédos állam képviselői jó barátként és egyben vevőként jöttek a gyárba. A gyár vezetői megmutatták a gyárat, a készülő új gyártmányokat, majd közös ebéd után baráti beszélgetés alakult ki a vendégek és a vendéglátók között Egy kis megbeszélés. Kell is az ilyen — egyesek szemében talán nem is jelentős, mégis nagyon fontos a munkához. A Hevesi Állami Gazdaságban az-aratás mellett most már gépesítették a szalma letakarítását is a földekről. Egy nap alatt így húsz holdon teszik lehetővé, hogy megkezdjék a tarlóhántást. Sürgős munka az is, mert az árpa tarlójába másodvetés kerül, s azzal sem lehet késlekedni. Noha 22,5 mázsát fizetett itt az árpa, a másodterméssel is fokozni akarják a föld hozamát. És az aratógép nyomában elindul a traktor, hogy felszántsa a tarlót. Még ezen a nyáron újabb termést is hoz ez a földterület. Garcsik Ferenc traktoros mondja: az idén erről a földről még egyszer szednek zöldbabot a termelőszövetkezet tagjai, {Foto: Márkusa} HRUSCSOV ELVTÄRS BESZÉDE ★ Gyurkó Géza: TUDATOSAN IS ★ Szalay István: GIZINEK IGAZA VAN? ★ Holdi János: AZ ORVOS ★ RÁDIÓMŰSOR ★ ADATOK EGER SPORTÉLETÉNEK MŰLTJÁBÓL Amerre a szem ellát, sárguló kalászokat ringat a szél a hatalmas táblákon. Gazdagon fizet az idén az árpa is, a búza is az egész évi szorgalmas munkáért. Most már mindenütt aratnak, a megye északi, hűvösebb részében is kasza alá érett a gabona. Talpon van minden ember, munkába állt minden gép, hogy minél kevesebb veszteséggel és minél gyorsabban zsákba kerüljön az életet jelentő termés. Befejezte az aratást a káli Vörös Hajnal Tsz
