Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-09 / 161. szám
5960. július 9m szombat NÉPÜJSÄG A párthatározat nyomán: Tervek és javaslatok az egri téglagyárban — Új szárítószínek és cserépkazalozók - Növelni kell a cserép- és téglagyártást „A második ötéves terv időszakában az épí- tőiparra az eddiginél is nagyobb feladatok hárulnak, .,, mintegy 150 milliárd forint értékű építési munkát kell elvégezni. Ez megköveteli, hogy az 1958. évi színvonalhoz képest 1965-re az épltőanyagipar termelése mintegy 85 százalékkal, az építőiparé pedig mintegy 80 százalékkal emelkedjék". Felkerestük Sólymos Józse fet, a Borsod—Heves megyei Téglagyári Egyesülés igazgató' ját és megkértük, tájékoztasson bennünket: hogyan készülnek a követke ző évek még nagyobb feladataira, milyen javaslatokat tettek az egri téglagyárak fejlesztésére és korszerűsítésére vonatkozóan? — Az ötéves fejlesztési tervek összeállításánál figyelembe vettük azt a célkitűzést, hogy a VII. kongresszus által elfogadott irányelvek szerint hazánkban 250 ezer lakást kell felépíteni és az eddigieknél lényegesen meghaladó mértékben kell gondoskodni a lakóházak tatarozásáról és karbantartásáról. Mindezekből nyilvánvaló, hogy a Téglagyári Egyesülésre nagy feládatok várnak és ezen belül többet kell termelnie a két egri téglagyárnak is. Elsősorban a termelés biztonságát kell fokoznunk, vagyis a lehetőségekhez mérten a folyamatos gyártást függetleníteni kell az időjárás viszontagságaitól. Nyerstéglát általában március közepétől októberig lehet gyártani, viszont cserépre, téglára egész évben szükség van, az embereket és a kemencéket is egész évben foglalkoztatni kell. Ezért lét- fontosságú a mi szakmánkban a szárító- és a kazalozószín. — Milyen helyi adottságokkal és lehetőségekkel számoltak a tervek összeállításakor? — Az egri Homok utcai gyár bányája alkalmas a cserépgyártásra, jó. minőségű agyagot termelünk itt, egyelőre nem, kell attól tartanunk, hogy ki merül a bánya. A másik nagy: előnye, hogy iparvágánya van. A cserépgyártás fokozása központi feladat, ezért itt elsősorban a cserépgyártás növelé-: sére kell törekednünk. Jelenleg nyitott, szabad szárítószínek^ vannak a Homok utcában, ez-? zel a termelés tovább nem fo-; kozható, azért 355 ezer férőhe-s lyes szárítószín építését java-f soltuk. Természetesen ez egy-í magában nem elegendő, szük-p séges kazalozószínek építése is,8 ahol mintegy 765 ezer cserép; tárolható egyszerre. — Az új építkezéseknekf, milyen termelési kihatásai, lesz? 8 — Eger I. téglagyár most-' évente 2 millió 400 000 cserepetg és 4 millió 300 000 téglát tud| gyártani. A fejlesztés eredmé-í* 1 nyeként ötmillió 100 ezer cse-S Szívbaj származhatik I az ivóvízből Dr. Henri A. Schröder Ver-P mont-i fiziológus véleménye^ szerint az ivóvíz vegyi össze-g tételétől is függhet, hogy szív-§ bajosak leszünk-e, vagy sem. § Az amerikai kutatónak fel-; tűnt az a körülrfény, hogy mi-8 ért van a különböző amerikai; államokban egymástól annyira;: eltérő statisztikája a szívbetegeknek. Miután az életforma,8 étkezés, szokások, stb. tényezőit; kizárta, arra a megállapításra- jutott, hogy' világos összefüggés? mutatkozik az ivóvíz ásvány-§ tartalma és a szívbetegségek; gyakorisága között. Ahol ún.§ kemény ivóvíz folyik a csapból,; ott jóval ritkábbak a szívbe-; tegségek, míg, a lágy ivóvízzel^ ellátott területekén igen gyako-g riak. Dr. Schröder tapasztalatig megállapításait egyelőre nemP tudja döntő módon tudorrá-; nyos érvekkel alátámasztani.; További részletes kutatásoké szükségesek, hogy a víz ásvány-; tartalma és a szívbaj közötti összefüggésekre fényt lehessen« deríteni- i repet és hárommillió 600 ezer tégla gyártását tervezzük. — A termelékenység foko zására és a nehéz fizikai munka csökkentésére milyen intézkedéseket valósítanak meg? — A Homok utcai bányában most még kézi fejtés folyik és csillében tolják az agyagot a présházba. Bizony, ez igen fárasztó és munkaigényes megoldás. De nem sokáig lesz ez így. Modern szállítószalagot építünk be, külön pályát kell építeni a cserépgyártáshoz, új függőkocsi-pályát kell építeni. A jelenlegi telep szűk, egy csomó teleprendézési munkát kell elvégezni, ennek során például a fürdőt is át kell helyeznünk, mert annak a helyére terveztük a cserépszárító színt. — Milyen intézkedéseket tesznek a minőség javítása, a korszerűbb és gazdaságosabb technológiai megoldások terén? — Törekvésünk az, hogy minél előbb vákuum-préssel történjék a massza előkészítése, a nyersgyártó berendezést egyedi meghajtással fogjuk működtetni. Már eddig is történtek kezdeményezések az úgynevezett üreges áru gyártására. A ma- gánépíttetők, de az állami vállalatoknál is megoszlanak a vélemények a lyukasztott kettős méretű tégla, vagy a B. 30-as blokktégla előnyeit illetően. Igaz, hogy darabra drágább a nagyobb méretű tégla, de a kőműves munka, a habarcs és a falazás összes költsége kisebb, gyorsabb az építkezés. Így nem vitás, hogy az új formáké a jövő. Persze, a tervezés, a kivitelezés és az alapanyaggyártás érdekeinek egyeztetése, a különböző tervek összehangolása nem megy minden zökkenő nélkül, éppen ezért szükség van felsőbb szintű irányításra, de arra is, hogy minden vállalat idejében megkapja a következő évek feladatait és alaposan fel kell készülni a munkára. — Az előbbi számadatokból, az Eger I. téglagyár bizonyos mértékű átprofilíro- zásából kitűnik, hogy a cserépgyártás nagyarányú fokozása mellett a téglagyártás némileg csökkent a Homok utcai gyárban. Kiegyen- lítődik-e ez a másik gyárnál? — Tar Józsefnél, a tervosztály vezetőjénél vannak a pontos adatok, egy pillanat és itt van ő is. Üjabb kimutatásokat és részletes gazdaságossági számításokat hoznak be és most már hárman hajiunk a holnapot formázó iratok fölé. Az igazgató már folytatja is: — A vécsey-völgyi téglagyár ebben az évben mintegy ötmillió téglát termel. Ezt legalább hat és félmillióra kell emelnünk. Ennek megvalósítása céljából új Kellner-szárítókra és kazalozó-színekre van szükség. Mindez természetesen nemcsak újabb építési beruházásokat jelent, hanem lényeges műszaki fejlesztést is eredményez — fejezte be a tervek ismertetését az igazgató. A június 29-i párthatározat előírja, hogy az építőanyagipar dolgozói tárják fel az építőanyagipar további termelési lehetőségeit, kutassák fel a meglevő építőanyagipari üzemek termelésének növelésére a modernizálással, a technológia tökéletesítésével kínálkozó leggazdaságosabb eszközöket. Az országos irányelvektől a helyi adottságok körültekintő felméréséig, a konkrét vállalati tervek összeállításáig és még inkább azok megvalósításáig hosszú és göröngyös út vezet. A Téglagyári Egyesülésnél ma még csak számadatokban és részletes kimutatásokban élnek az elképzelések, de dolgozó népünk szorgos munkája és a műszakiak igyekezete nyomán nálunk minden reális terv valósággá válik. Fazekas László Az egri járási Vöröskereszt segíti a szövetkezeteket Termelőszövetkezeteink a nyári munkák derekán van- naK. Az emberek kint vannak a határban, dolgoznak, végzik a munkát, közben sok minden előadódhat, többek között baleset is történhet. A Vöröskereszt az aktívák nevelése mellett arra is gondol, hogy ezek a termelőszövetkezetek el legyenek látva mindennel, ami az elsősegélynyújtáshoz szükséges. Az Egri Járási Tanács Vöröskereszt szervezete csütörtökön örvendeztette "meg az egerszalóki Üj Élet Termelő- szövetkezet könyvelőjét és elnökét, akik éppen egészség- ügyi felszerelést akartak vásárolni Egerben, és örömmel vették át Stadler Józsefné elvtársnőtől a két doboz elsősegélyhez szükséges anyagokat. A járási Vöröskereszt szervezet terve az, hogy minden egri járásba tartozó termelőszövetkezetet ellátnak ilyen egészségügyi ládával. A péda nemes és követésre méltó! Tetszett Nem tetszett az egri FinomszereiuénygyápbaB A kapubejáratnál hirdető tábla. A fekete táblán fehér papírlap, rajta sűrűn gépelt névsor. Azoknak a nevét olvashatjuk, akik már hétórás műszakban dolgoznak, mert kormányunk így rendelkezett, védi a munkás egészségét, több szabad időt és pihenést biztosít részükre. A gyári munkahelyük olyan, hogy erre szükségük van, de egyidejűleg intézkedtek, hogy a rövidebb munkaidő miatt keresetük ne csökkenjen. A másik papírlapon a szoptatós anyák névsorát olvastuk, A mi törvényeink napi másfél órát biztosítanak a gyermek táplálására. A harmadik papíron azok neve sorakozik, akik hétfőn később kezdhetik a munkát, mert munkahelyüktől távol laknak. Ha megkövetelnék, hogy hétfőn reggel hat órára munkába álljanak, akkor vasárnap estét sohasem tudnák családjukkal tölteni. Egyes szakmákban a napi hétórás munkaidőt, a szoptatós anyák munkaidő kedvezmé nyét nálunk a törvény biztosítja, az kötelező, a hétfő reggeli egy-kétórás későbbi kezdés belátás és emberség kérdéFémet vonnak ki a tengervízből A tengervíz, mint ismeretes, különféle vegyi elemeket, köztük aranyat, rezet, cinket, kobaltot stb. tartalmaz. Idővel az óceánokat, mint számos fém kimeríthetetlen forrását fogják, majd kiaknázni. A leningrádi technológiai intézet mikroelemek laboratóriumában V. Alekszkovszkij professzor vezetésével kutatásokat végeznek a vegyi elemek tengervízből való kivonására. A Bering-tengerben kísérletező expedíció -a laboratóriumban szerkesztett különleges elnyelő készülék segítségével máris számos fémet választott ki a tengervízből. A laboratórium dolgozói olyan elnyelő készüléket is szerkesztettek, amellyel az ipari hulladékvizekből lehet az értékes fémeket kivonni. Hatalmas veszteségek a Broadwayn A Broadwayn működő színházak évi mérlege a színházi pénzemberek számára kétség- beejtően alakult. Az évad eleje óta bemutatott 53 darab közül 40 hatalmasat bukott. Becslések szerint az összesen mintegy ötmillió dollár veszteséget jelent. A többi 13, mérsékelt sikerrel játszott dara!} mindössze 250 000 dollárt hozott a producereknek. A nagy üzleteket a Broadwayn tulajdonképpen csak a színházépületek tulajdonosai csinálják. Ok ugyanis a darab egyheti bevételének 25—30 százalékát vágják zsebre bérleti díj címén. se, a gyár vezetőségének megértéséről tanúskodik. Mindhárom jegyzék kifüggesztése helyes, mert a rendészet és mindenki tudja a gyárban, hogy kit illetnek a kedvezmények, tehát az egész kollektíva ellenőrizheti, hogy nem elkésők és nem fegyelmezetlen dolgozók szállingóznak be a kapun, vagy távoznak előbb, hanem azok, akiket ez a jog megillet. De húsz méterrel odébb van három másik tábla az udvaron. Területe vagy 25—30 négyzetméter. Ezek a táblák, pontosabban azok, amiket rajta olvashattunk, az már nem tetszett. Gyarmati János és Gyarmati J ánosné április 6-án, Simor Erzsébet, a -1- es üzem dolgozója pedig február 23—29-i téli üdülési élményeiről számol be. Szép, szép, hogy Sike József május 31-ig 28 000 forint értékű anyagot takarított meg, Ja- csó Péter május 31-ig 15Í) százalékos teljesítményt ért ríj de úgy gondoljuk, hogy ezeket a dolgozókat és talán a gyár valamennyi munkását nem a kora tavaszi, hanem a július első napjai és talán a tegnapi versenyeredmények érdekelnék. De nézzük tovább a táblát, hátha találunk frissebb híreket. A KISZ is június 15-én függesztette ki az utolsó értesítést. Reméljük, nem véletlen, hogy egyetlen friss hírt is találtunk a hatalmas versenytáblán. Július 6-án benyújtott újításokat közlik a gyár dolgozóival és ezen a papíron olvastuk, hogy 1690. naplószám alatt Kelemen Benjamin és Kármán Balázs löketbeállító excenter-préshez nyújtott be újítási javaslatot, De van még több kezdeményező is a gyárnál, azért érdemes böngészgetni a friss kiírásokat, annál is inkább, mert ez az egyetlen friss hír a hatalmas verseny- táblákon. A „szakállas” híreket vonják be, nevezzenek ki felelőst, aki gondoskodik arról, hogy mindig új és a munkásokat valóban érdeklő eseményeket és híreket tüntessék fel a Finom- szerelvénygyár versenyhírad 5- ján. F. L. AMINT A KIS, FEDETT fa hídon végigmenve, belép a: idegen a felnémeti Petőfi Tsi központjának udvarára, furcsa kép tárul szeme elé. Köz vétlenül a kis patak partján nagy hordóból egy termelőszövetkezeti tag vödörrel méri a lóvontatás-ú gép tartályába a nikotinos permetlevet, amelyel a 19 holdas gyümölcsös bő termést ígérő almafáira fecskendeznek. Ettől néhány méterre meg két férfi ül kis székeken térdükön rajztábla, mellettük tussal teli üvegecskék, kezükben toll — és rajzolnak. Egerből jöttek, munkásfestők, néhány napja dolgoznak itt. vázolnak fel a nagy vonalakban 'eldobott festményeken, rajzokon rengeteg élményt, benyomást. s még néhány napig maradnak, hogy azután otthon, a :sendes műteremsarkokban befejezzék, tisztább vonalakba intsék azt, amit most még csak /áztatnak neveznek. Valóban nem mindennapi, szokatlan kép ez még — a tsz- ;agok azonban már szinte hiá- íyolják, egyiküket, másikukat, iá egy kis nyugovóra tér, vagy nás elfoglaltságot talál magá- íak rövid időre. Megszokták, megszerették a közöttük élő, nunkájuk egy-egy apró pilla- latát, mozzanatát megörökítő munkás-művészeket. Ha van így cseppnyi ■ idejük, megáll- íak mögöttük, figyelik, mit lolgoznak. néhányan még ta- lácsokat is adnak komolyabb, ragy tréfás formában — s közben észre sem veszik, hogy naguk is tapasztalnak, tanullak. Ismerkednek egy művé- zeti ággal, ellesik „műhelytit- :ait’‘, s az érdektelennek látszó zemlélődéshez mind nagyobb isztelet is csatlakozik. Antal Tibor, a gazdaság el- iöke azt mondja: — Kíváncsiak vagyunk, miyenek lesznek a teljesen elké- zült képek. A két legjobbat :gyanis szeretnénk megvásá- olni a szövetkezet számára. FESTMÉNYEKET SZÁNDÉKOZIK vásárolni egy termelőLassan eljön az új tettek Ideje Látoaatás a felnémeti Petőfi Tsz-ben i ■ szövetkezet? Ez annak. ak , nem járatos eléggé ebben . mind szebbé váló, nagyszer lehetőségeket rejtegető életber — megtol; furcsának tűiül Mert más gondok is vannal egy ilyen gazdaságban. Itt van mindjárt a gyümöl esős. Most permetezik hatod szór, szép termést várnak min den fáról, de egy kicsit bősz szánkódnak is, amikor egyre egyre ránéznek. Van miért Az egyik régebbi permetezés nél a vasgálicos lé erősebb voll mint gondolták, s egy kicsi megégette a fákat. Kisebb les: — bár nem sokkal — a termés amire nem vigasztaló az, hog a kellő tanulságokat viszon levonták. Másutt meg javában áll má: az aratás. Az őszi árpát levág ták, a tavaszira most kerül sor. aztán rövidesen jön a bú za ideje is. A nagy munkák el érkezésekor meg kellett beszélni a tagokkal, hogy mos’ egy ideig a munkaidőt is meg kell hosszabbítani, hogy minden rendjén menjen. Gondok ezek, megoldásra váró feladatok, amelyek foglalkoztatják az egyszerű tagokat, s a vezetőséget egyaránt. Éppúgy. mint néhány hónappal ezelőtt más közös ügyek. A munkaegység-előleggel kapcsolatosak. Ez nemcsak azért került napirendre, mert két fiatal az évközbeni kevés pénzre való kilátás miatt,. miután a katonaságtól leszerelt, nem tért visz- sza a közös gazdaságba — bár egy ilyen kis. hatvanhét tagot számláló tsz-nél két, s különösen fiatal tag is nagyon so-kat számít —, hanem azért is, mert régen pontot kellett volna tenni a végére. Most sikerült. Ügy, hogy kéthavonként 15 forint előleget kap mindenki munka egységei után. De ezekben a gondokban sürgős munkákban, a konyhakertészet és a szőlő minden fel adat mellett is fontos ápolásában nem vesznek el az embe rek. Tavasztól, egészen az aratás megkezdésének idejéig amikor a parasztember mái mindig talál magának valami elfoglaltságot — a földeken való munkálkodáson - kívül másra is jutott idő. A TERMELŐSZÖVETKEZETI tagok vásároltak maguknak egy televízió készüléket, Esténként, amikor jó műsor volt, minden esetben 30—40-en is körülülték a készüléket. Mások a mintegy ezer kötetes könyvtárban található szépirodalom, politikai munkák, szak- könyvek között böngésztek, azokkal kezükben tértek haza. A szövetkezeti tagokat — mint a beszélgetés közben ösz- szeállított, hirtelen statisztika bizonyítja —, legalábbis kilencven százalékban csaknem minden mozielőadáson is megtalálni a községben. — Van egy idős nyugdíjasunk — mondja Antal Tibor elnök —, hetven esztendős, de eddig egy vasárnap sem múlt el anélkül, hogy moziba ne menjen. Persze, az idős nyugdíjas bácsi ráér, csakhogy itt a mozielőadásra mindenki szakít időt magának. Sokan még arra is, hogy egy-egy jó film hírére Egerbe is bejöjjenek motorkerékpárral, vagy autóbusszal. Jó, hogy ilyen közel van a megyeszékhely. Ez megoldja a színházbajárás gondját is. A szövetkezet vezetősége például egy évben több esetben is le hetővé teszi a szociális alap felhasználásával a közös színházi látogatást. Így legutóbb i- Darvas József Kormos ég cím drámáját tekintették meg ke i, zösen a Petőfi Tsz tagjai. De ezenkívül hányán vanpa [- olyanok, akik reggel a munka L- kezdésnél, mikor a többiekke találkoznak, így kezdik a be - szélgetést: „Tegnap este szín _ házban voltunk!’“ Egyre töt r ben. S ez így jó. A művelődé i iránti mind nagyobb igén; n ugyanis ebben a közös gazda 1 Ságban is elhozza lassan az ú tettek idejét. Az elnök így vé lekedik: — Itt lesz a sora annak, hog; már ne csak a munkában, a: r idén is remélhetőleg jó tér i méseredményekben mutasson! :. példát a még szövetkezeten ki s vülieknek. Ügy kell rendezn . szabad időnket. hogy az i; . sokkal emberibb, jobb legyei a réginél. HOGYAN? EZ MÉG ELÉC . nehéz dolog. Igazi kultúráiét . hez ugyanis kicsi a jelenleg kultúrteremnek nevezett szó . ba. Elsősorban ezen kellene se . gíteni. De addig is lehet kezde ni valamit, hiszen olyan sok £ javaslat. A legfőbb az, hogy na gyón sokan elkívánkoznak £ . kocsmából. Itt kellene teke- , pályát építeni magunknak - ' mondják az idősebbek, akik- ' nek ez a kedvenc játékuk. Jobban ki kellene használni a röplabda-felszerelést és a futballt is. nemcsak a sakk-készleteket — vélik a fiatalabbak, s titok- ■ ban abban reménykednek, hát ha végre sor kerülhet a zene- : .kari felszerelés megvásárlására is.‘ — Annák is eljön az ideje — mondja a tsz-etoök — mégpedig, ha jól megy minden, nem is nagyon soká. Játszunk itt néhányan hangszeren — magam harmonikás vagyok s fel is venném szívesen, ha lenne —, egyik tagunk hegedűn játszik, egy másik meg a kürthöz ért. Ezekhez még egy dobfelszerelést kell venni és — kész a zenekar.- De vállalkoznának-e a tanulásra. később meg mások szórakoztatására a hangszeren játszani tudó tagok? Biztosan, hiszen ilyen vállalkozásra már van példa. A tűzoltóraj esete. Hosszú ideig nem voltak tűzoltói a tsz-nek, s most nemrégen meg kellett szervezni az önkénteseket. Jöttek is, szinte az első hívó szóra, s nemrégen a felsőtárkányi versenyen már a harmadik helyen végeztek. A kultúrmunkába is bekapcsolódnának bizonyosan. Csak az induláshoz, a kedv megteremtéséhez zenekar kellene. Utána akadnának táncoskedvű tagok is a fiatalábbakból, s még segítő is, aki a tánccsoportot tanítaná. — Németh Andrást, a művelődési otthon igazgatóját kérnénk meg. oktasson bennünket a kultúrmunkában — tervezget Antal Tibor elnök — s ahogyan ismerjük, biztosan szívesen el is jön hozzánk mindig. MIKOR? LEHET, HOGY már az aratás után nem sokkal. Mert most azért e;ve nincs idő. A hosszabb munkaidőben elfá' radt testnek kell minden percnyi pihenés. Utána azonban újra kézbe kerülnek a könyvek — az újak is. amelyekből nemrégen négyszáznyolcvan érkezett —, megint sokan nézik a televízió műsorait. Ekkor már lehet beszélni az új tervekről. sőt, hozzá is lehet fogni a munkához is. Ezek az elképzelések. Valósággá válnák-e? Idézzük visz- sza azt az egy „furcsa” mondatot: a két legjobb festményt szeretné megvenni a tsz a munkásfestőktől.' A bizonytalansághoz elég ennyi, hiszen ez nagyon sokat jelent. Azt, hogy a felnémeti Petőfi Tsz tagsága lem csak szorgalmasan do1 gőz- ni. jó jövedelemmel büszkélkedni, hanem művelődni, kulturáltan élni is — akar. Weidinger László
