Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-08 / 160. szám
I960, július 8., péntek NÉPÚJSÁG s A* aratási jókedv két főoka Kitűnően vizsgáznak a szovjet SZK 3-asok, Hevesen Sikerre viszik U 400 holdas mozgalmat . , , A hevesi községháza előtt valódi sárgáhomokot hordott össze a szél, mintegy tájékoztatóul talán, hogy mi jellemzi a tájol, a környéket. Es valóban ez itt a legigazibb alföld az egész megyében, a síkság valamennyi földjéből jutott erre, homokból is jócskán. Itt korán kezdődött az aratás, előbb mint bárhol, a gépállomás első kombájnja, már június közepén talált munkát a határban és azóta kint dolgozik valamennyi gép a földeken. A munkát mindenütt a derűs optimizmus hangjai kísérik, mert... . — Kitűnően vizsgáznak a szovjet kombájnok — mondja Hevér Lajos, a Hevesi Gépállomás igazgatója. — Eddig tizenhat kombájnt é? nyolc aratógépet működtetünk a legteljesebb sikerrel és bár nagyszerű új műhelykocsival rendelkezünk, nagyobb próbatételre a kocsi szerelői szerencsére még nem kényszerültek. Az aratási jó hangulat egyik oka tehát a jól működő gépek. A hevesi gépállomási igazgató véleménye nyugodtan általánosítható, a kombájnokkal mindenki nagyon elégedett, a gép azonban magában kevésnek bizonyulna, ha az előkészületeket elhanyagolták volna korábban. A felkészülés egyik objektuma az említett műhelykocsi is, azonban még előbb az, hogy mindenütt biztosítottak a munka menetének feltételei. — Eddig mintegy 2100 holdat arattunk — hangzik Hever Lajos tájékoztatója. — összesen 7080 holdat vállat tünk és ennek már kjs híján egyharmada megvan, bár az igazi aratás, a búza betkarítá- sa még most következik. Tizenkét községben, harminchárom termelőszövetkezetnek dogozunk. A hozzánk tartozó területen összesen 1600 hold árpa termett, ebből 1400 hol* ■dat a gépállomásunk aratott le. Ag érésidő szerint irányítottuk a kombájnokat, mindig oda, ahol dolgozni lehetett. Ezek az SZK 3-as típusú gépek igen könnyen mozognak, a vontató sebességével közlekednek és mi ezt ki is használtuk. Minden kombájn mellett egy cséplőgép üzemel, ez — EGER VÁROS Tanácsa VB Kereskedelmi Felügyelösi- ge közli, hogy Egerben 1960. július 11-én országos állat- és kirakodó-vásárt tartanak tisztítja a termést. A szállítást két-három vontató Végzi. A szalmát éjjel-nappal takarítják a gépek után. 4z új műhelykocsi körülbelül 700 000 forintot ép A gépállomás igazgatójának kissé ironikusan hangzó megjegyzése szerint felér a kocsi berendezése az egész korábbi műhelyfelszerelésükkel. A kicsi súlya hét és fél tonna. Van bepne: esztergagép, futó, villany-, több autogén-hegesztő, saját áramfejlesztője és így tovább, sok hasznos szerszámA felkészülés kiváló. A brigádok vezetői naponta küldik az eredményeket a központnak és ha valahol segítség kell, azt is telefonon jelentik. A gépállomás munkáját inkább az hátráltatja, hogy a termelőszövetkezetek nem rendelkeznek elegendő raktárral. Átány községben jelenleg hat kombájn dolgozik, de most még tizet is oda irányítanának, ha a község napi harminc vagon termény elhelyezését biztosítani tudná. Ez azonban lehetetlennek látszik. A raktárkérdés különben másutt is gondot okoz, a Hevesi Gépállomás jelenleg működ; kombájnjai napi ötven vagon termény learatására és kicsép- lésére képesek, ez pedig nem kis mennyiség, meg kell keresni, hogy hová tegyék. A kombájnok száma a napokban gyarapodott, a hevesi járás kapott ismét három ßZK 3*as típusú szovjet gépet, és ebből kettő a Hevesi Gépállomásnak jutott Most a gépek összeszerelését végzik, majd bejáratásuk után, rövid néhány nap múlva ezek a kombájnok is mennek a búzamezőkre. A Hevesi Gépállomás összes kombájnosa és aratógépkeze lője csatlakozott a 400 holdas mozgalomhoz. Az emberek rendkívül nagy körültekintéssel és lelkesedéssel végzik a munkájukat és bátran nevezhetjük ezt a tényt az aratási jó hangulat második legfőbb okának. A termés nagyebbára jól si került, a termésátlagok a tervezett mennyiségek fölött vannak. 4 betakarítás sikeres lebonyolítása annyit jelent, hogy a termelőszövetkezetek már az első esztendőben rekordot érnek el, ennek jelentőségét pedig nem kell hosz- szan ecsetelni. Különösen felesleges volna a Hevesi Gépállomás dolgozóinak esetében ők ugyanis munkájukkal már bebizonyították: jobban értik ezt a dolgot mindenkinél. Jelenleg mind a kombájnokkal, mind az aratógépekkel I csak nappal dolgoznak, elmondtuk azt is, hogy a búza aratása, tehát a munka dandárja még csak ezután következik, mégis Fehér József, Pg- bar Kálmán, Csintalan Sándor, és mások is, kitűnő eredményekkel dicsekedhetnékAz SZK 3-as típusú kombájnok, napi lg—20 hold lé- aratására képesek, eredeti tervük a? egész idényre 250 hold, A kombájnosok vállalták,'hogy 400 holdat takarítanak be és ez többségük esetében sikerül is. Csintalan Sándor azon az értekezleten ígérte meg a 400 hold betakarítását, amelyen a mozgalom született. Jelenleg 120 holdat aratott le, de Fehér József 145 holddal még közelebb áll a vállalása teljesítéséhez. Az aratógép-kezelők teljesítményének csúcsa 200 hold, Pabar Kálmán eddig több mint felét, azaz 115 holdat aratott. A 400 holdas mozgalmat sikerre viszik a Hevesi Gépállomás dolgozói, ez pedig any- nyit jelept, hogy jóval többet aratnak a gépek a termelőszövetkezeteknek. mint ameny-. nyit korábban leszerződtek. A 7000 hold helyett könnyen lehet 8000 hold és az ezres több, mint kétszáz ember tíznapi munkája, ha a kézikaszák nyomán dől a gabona. Bizony nagy nyereség a gép és hogy a kezelőik átérzik munkájuk fontosságát, hogy becsülettel helytállnak ezek az emberek. — sss — Ebéd a futószalagon J. F.Coales, Anglia egyik legnevesebb automatizálási szakértője kijelentette, hogy rövidesen az ebéd elfogyasztása a vendéglőkben legfeljebb 19 percet vesz majd igénybe. A vendég leül egy futószalaghoz kötött asztal mellé, és elektronikus robot-pincér szolgálja ki. Mihelyt leült, megérkezik a futószalagon az első fogás és annak elfogyasztása után a többi. Abban a pillanatban, ahogy az ebédjét elfogyasztotta, — ehhez a kísérletek alapján 19 perc szükséges, — eltűnik előle az asztal és süllyed a szék is, tehát távozni kénytelen. Coales elmondotta, hogy az automatizált vendéglő terveit Amerikában már teljes részletességgel kidolgozták. Bevezetésének az az akadálya, hogy a „maradi” emberek nem is any- nyira életszükségletnek, mint inkább szórakozásnak tekintik az étkezést. Göbbels filmje l\ew Yorkban Huszonhárom évvel a film elkészítése után. New Y°rk egyik mozijában bemutatták azt a göhbelsi propagandafü- met, amely Adolf Hitler közvetlen ellenőrzése alatt készült. „Az akarat győzelme” című náci film forgatókönyvét Göbbels írta, á filmet 120 operatőr 30 felvevőgéppel készítette el és a pácik „a világ legnagyszerűbb propaganda-filmjének” hirdették. New Yorkban azért tartották szükségesnek a film bemutatását, hogy „szemléltessék, milyen technikát alkalmaztak a nácik, propagandacéljaik elérésére." Ugrás a sztratoszférából Az elmúlt napokban Pjotr Dolgov szovjet ejtőernyős ugrást hajtott végre 12 974, majd néhány nappal később 14 835 méter magasból. Mindkét eredmény Jelentősen megközelíti a jelenlegi hivatalos világrekordot. Képünkön a kiváló ejtőernyős-ugrás után a gép pilótájával és mérnökével beszélget. y000000000000000000000000000000<>300000000000000000000000 céiszőwf, cl mázia Kerékhoszty, író és 3S éves. Az újságok rendszeresen közlik elbeszéléseit, tárcáit és novelláit. Jelenleg az íróasztalánál ill, egy háromf Avonásos színpadi művén dolgozik... Körülötte könyvektől roskadozik a könyv- állvány és a félig átböngészett napi sajtó az íróasztala sarkán hever, költői rendetlenségben. A falon festmények, az ablaknál virágok. Felesége — aranyszínű, aranyhajú szőkeség — jobbra tőle az egyik fotelben ül és köt. A látvány barátságos, meghitt a hangulat, ünnepi, mint az ünnepi festményeken. érezni, hogy vasárnap délután van. , — Csrr... csrr... csrr... — zörrent fel ebben a pillanatban érchangjával a telefon. Az író nyúlt a fehér készülékért: — Halló! Tessék! — Igen, igen... Én vagyok! Szervusz... értem... igen... Hogyne. Természetesen ott k* izek. Sajnos, csak 7 óra felé érek rá. Jó, jó, igyekszem. Szervusz. — Biztos megint az a csámpás Kórósy! Igaz? ö volt? És kártyázni hívott estére? Szokásosan... — kíváncsiskodott. rosszat sejtve az aranyszínű, szőke feleség. — Igen! Eltaláltad, drágám, ő hívott — felelt a férj udvariasan, őszintén. — S én 'meg- ígérteim hogy egy partit lejátszunk. — Megígérted! — utánozta férje szavát idegesen. — Igen! — ügy! Egyszóval ez azt jelenti, hogy elmész? — El... Talán meg akarod tiltani? — Meg, ha tudni akarod. Nem fogsz'elmenni. Érted? Én nem egyezek bele. — Ha... ha... ha...! — nevette el magát a férfi. — De elmegyek! — jelentette ki határozottan és újra írni kezdett. Az aranyszínű feleség felpattant helyéből: — Nem mész el! Utóvégre a feleségeddel is tölthetsz egy vasárnapot. Vagy nem? De mit törődsz te a feleségeddel? Fő. hogy a te szórakozásod meglegyen. Az asszonyt meg itthon eheti a fene. Tudd meg, nekem ebből elegem volt. Érted? Elegem! Vedd tudomásul, ha te most elmész, — én is elmegyek. — Tessék! — morogta az író, de a másik meg sem mozdult. — Szóval így állunk! Mehetek! Mehetek, ahová jónak látom! Téged ez nem érdekel. Bezzeg amikor udvaroltál, nem így beszéltél velem. Akkor bezzeg a kártya, nem érdekelt. Kis virágodnak, életednek szólítottál és térden állva ígérted, hogy soha nem hagysz el, mindenhová viszel magaddal... Azt mondtad, a múzsád vagyok. Hát eddig tartott az egész múzsaság? Bühő- hő... — pityeregte el magát. — De tudom én, hogy most sem a kártya miatt mész el. Nem azért lelkesedsz te olyan nagyon. Csak merd tagadni! — Mit kellene tagadnom?! — Na, tessék! Nem megmondtam... Ugye? Nem is tagadod! Azt hiszed, én . bekötött szemmel járok? Nekem is van ám szemem. Látom, amit látok! ' — Világos, hogy két szemed van. Látsz is vele. Még ez a szerencse... Csak attól függ, mit látsz, milyen időben! — Mit látok?! Azt látom. hogy rám sem nézel. Azt hiszed, nem vettem észre a múltkor is, hogy majd felfaltad a szemeddel Kórósy- nét? Még rá is kacsintottál! — Rá, persze, hogy rá, hiszen egy jó lapom vqlt. — Jó lapod volt? Ügy! És azért nézed rendületlenül? És azért ülsz állandóan mellette, mi? — Ha odaültetnek! De jobb lenne, ha pö- rölés helyett készítenél egy feketét. — Megőrülök! Meg- őrü-lök — lihegte arcát két kezével eltakarva, az aranyszínű feleség. — Teljesen megőrülök! „Ha odaültették...” — és elrohant. Tíz perc múlva, kis tálcán feketét hozott be a szobába: — Tessék! — tette az asztalra. — Még mindig dolgozol? — hajolt férje fölé. — Most már néhány perc és befejezem! — És sikerült? — kíváncsiskodott. — Egész biztos! A zárójelenet nagyon hatásos lesz. — Miért? — Mert előbb a befejezésnél te voltál a múzsám! Fazekas István Könyvelési szakemberekre van szükség Hogy a termelőszövetkezet gazdálkodásában milyen nagy segítséget jelent a szakszerű, pontos könyvelés, arról régi termelőszövetkezeteink vezetői tudnak a legtöbbet beszélni■ Nem egyszer elmondják még ma is, hogy a termelési költségek csökkentéséhez, az eredmények pontos felméréséhez egyaránt nagy szükség van a jobb adminisztrációra. Ugyanakkor, amikor ilyen nagy fontossággal bír a szövetkezetek könyvelésének biztosítása, kevés a szakember ehhez. Sok termelőszövetkezetben még mast sines a követelményeknek megfelelő képesítésű könyvelő. Államunk sok segítséget ad ennek a problémának a megoldásához. Részben úgy, hogy új, fiatal szakembereket biztosítanak, részben úgy, hagy a régebbi könyvelőknek teremt lehetőséget ahhoz, hagy szakmai tudásukat fejlesszék. Ezt a célt szolgálják a már eddig is níegrc .dezett könyvelői tanfolyamok. Például a napokban tette le hatvankét hallgató a képesített könyvelőt vizsgát, s nemrég utaztak el a Szabadszálláson rendezett könyvelői tanfolyamra megyénkből is néhányon, Ez a szakmai segítségadás továbbra is folyik. Nem sokára előkészítő tanfolyam kezdődik olyan könyvelők részére, akik meg akarják szerezni a képesített könyvelői vizsgát. A tanfolyamon a termelőszövetkezeti könyvelőkön kívül más vállalatok könyvelői is részt vesznek, akik a szövetkezetekben használatos könyvelési teendőkkel akarnak megismerkedni, Termelőszövetkezeteinknek tehát ismét módjuk van arra, hogy tanfolyamra küldjenek néhány arra megfelelő embert. És ezt a lehetőséget érdemes kihasználni, mert a kö- ös gazdaság továbbjavitásá- hoz pontos, szakszerű könyvelésre is szükség van, Levél a megbecsülésről F-edves igazgató elvtárs! Elöljáróban is szeretném, ha elhinné, hogy nem valamiféle kényszerképzet diktálta, hagy levelet írjak Önnek, méghozzá nevének említése nélkül, s ráadásul ezeket a sorokat egy újság hasábjain tegyem közzé. Levelet írni nem szeretek, s különben is a levél általában magánjellegű dolog, — mit keresne hát a legnagyobb nyilvánosság előtt. Általában magánjellegű, de ebben az esetben — gondolom — túllépi a ,levéltitok'’ kereteit, már nyilvánosságra, a közvélemény elé kívánkozik. .,. Igaza van. Egy kicsit csalok is, mert mindezt egyszeril cikkben is el lehetne mou4ani, dehát,., i Ha az emberek úgy szeretnek levelet olvasni, — már, amikor az másnak szól. Egy beszélgetésünk kapcsán biztosított engem, hogy ön személy szerint is nagyon megbecsüli a jól dolgozó munkatársait. nem fukarkodik ezt az elismerést anyagiakban sem kifejezésre juttatni, nem egy és nem kettő azoknak a száma, akik az ön személyes felterjesztésére kaptak kormány-, vagy miniszteriális kitüntetést. — Ezek után nem értem, miért nem szeretnek engem az emberek? — tette fel a kérdést, ha nem is pontosan így megfog almazva, hisz önnek egy üzem vezetése és nem á fogal- mazás a dolga, de a lényeg ez. Valóban érthetetlen, Illetőleg valóban érthetetlen? Talán egy példát, remélem, nem nagyon sántít majd a hasonlat. Kenyeret kér valaki, S akitől kért, az ad is. őszinte szívvel, igaz segkenl akarással. Ad, szerényen, csendesen, odanyújtva a kenyeret, S van, aki ugyanilyen őszintén, igaz segíteni akarással ad, de nem nyújtja, hanem dobja a kenyeret. S a puha kenyér is megsértheti az ember lelkének gyenge epidermiszét. Furcsa a hasonlat? Lehet! S biztos, mint minden hasonlat, valóban sántít is. De a lényeg, talán mégis csak kiérthető belőle. Ó, az emberek olyanok, mint a végtelen mezők1 örökké és mindig szomjúhozzák a jó szó harmatát. A kitüntetés nem minden. A pénz sem, minden, bár az is igaz, hogy nem is kevés. De a jó szó! A szó varázsa, a hang közvetlensége csodákra képes. Hisz szavakkal győztek és győznek a kommunisták ebben az országban is. Hisz szavakkal, jó szóval, lelkesítő szóval birkóztunk meg olyan, de olyan nehézségekkel, hogy mikor a szőnyegre léptünk a nagy birkózáshoz, még azok is kuncogtak, nem is kevesen, akik különben nem ellenségeink, de nem is éppen barátaink. Miért fukarkodik hát az elismerő szóval? Az ember örök gyerek marod, vagy ha úgy tetszik, már kora gyerekkorában ember az ember. Egy halk, elismerő vélemény, s az osztály kicsit irigyli, s kicsit példaképnek tekinti a megdicsértet, aki viszont valósággal megdicsőül, hogy jó szót kapott jó tettéért. Sok dologgal vagyunk úgy, hogy tudjuk, nagyonis tudjuk lényegét, célját, értelmét, s talán, ha álmunkból keltenének fel, akkor is eldarálnánk definícióját. Meg vagyok győződve róla, kedves igazgató elvtárs, hogyha most odaállítanánk önt egy plénum elé, minden különösebb felkészülés nélkül is, kitűnő, tartalmas és nem is rövid előadást tudna tartani a szürke hétköznapok dicsérő szavainak hatásáról, a szóban is megtett elismerés fontosságáról, mégha kis tettek méltánylására is vonatkozik. Hogy is van gz-a találó mondás? Az emberek tudják, hogy kétszer kettő négy, s mégis, ha az élet teszi fel a kérdést, igen gyakran ötöt mondanak. Hát valahogy így van ez! ön is, kedves igazgató elvtárs, ismeri az élet egyszeregyét, de néha, sőt ebben az esetben inkább gyakran, ötöt mond, s ez a mostani iskolarendszerünk idején egyest jelent, — már ami a felelés eredményét illeti. Matematikában is, embernevelésben is. Nos, erről van szó, ezért kellett nyilvánosan is megírni ezt a levelet, nyilvánosan is elmondani azt, amit ön is jól tud egyébként, csak elfelejt éppen akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne rá: a megbecsüléshez hozzátartozik az emberi szó, az igazságos és rendszeres elismerés. Mert ez tt hitele a rendszeres és igazságos bírálatnak is! És, ha netalántán ebből a levélből nem tudódna ki, hogy voltaképpen kinek címeztetett, s véletlenül többen is magukra ismernének — megmondom őszintén csak örülni tudnék neki. Nem annak természetesen, hogy több helyütt is baj van ezzel a „jó szóval”, mint inkább annak, hogy több helyütt is sikerült talán egy kicsit rádöbbenteni néhány vezetőt levelem igazságára. Mert e levél igazságában őszinte szívvel bízik, mint ahogy bízik önben is, kedves igazgató elvtárs: CYURKÖ GÉZA
