Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-31 / 180. szám

i960, július 31., vasárnap NEPCJS.4G 7 Egy új magyar filmről és alkotóiról A RAIXGON 4LIJ^j bemutatófa előtt A közönség igényeinek meg­felelő, mai életünkről szóló üde. kedves filmet készített Bán Frigyes rendező. Hogy mi­ről szól a fi’m? Íme, a film rö­vid tartalma: Egy olyan kétlaki polgárcsa- ládról van szó. akik alapjában véve igen jól érzik itt magukat, de mégis csak féllábbal állnak a rendszer talaján. Ezek a lel­kileg is meghasadt emberek valamiféle társadalmi skizo­fréniában élnek. A konfliktus ott robban ki, hogy lányuk, Zsuzsa, az Operában megis­merkedik egy jóképű fiúval, Zeke Jóska hajógyári hegesz­tővel. Az ismeretségből sze­relem lesz, de amikor a szere­lem házasságkötésig érik. s a fiú kérőként jelentkezik, a mama hevesen tiltakozik a há­zasság ellen. A fiatalok titok­ban megesküsznek. A filmben ettől kezdve a megkötött há­zasság ellen folyik a haic, melynek legfőbb eszköze: El­zának. Zsuzsi nagynéniének se­gítségével. szereznek egy dip o- más kérőt, egy fogorvost. A mama, mivel tudja, hogy en­nek a házasságnak a Jóskához fűződő szerelem az akadálya, elküldi a papát: beszélje le a munkáscsaládot a házasságról. A „lebeszélés” során a papa nagyon jó barátságba kevere­dik Jóska apjával. Látja, hogy azok mennyivel szabadabban, jobban élnek és teljes szívvel ennek a házasságnak az olda­lára áll. Az ebből eredő bonyo­dalmakból származik a film humora, amely végül mégis a mama-párt vígjátéki veresege- vel végződik... Ez a nagyszerű, új magyar filmvígjáték a komédiázás. a vidámság, de egyúttal a mér­téktartás jegyében született meg. Ennek egyik biztosítéka maga a szereposztás is. Zsu­zsit, egy fiatal főiskolai hallga­tó. Sólyom Ildikó, Zeke Jóskát Bitskey Tibor, a leány szüleit Sulyok Mária és Rádai Imre, a fiú szüleit pedig Pécsi Sándor és Fónay Márta alakítják. Sze­repelnek a filmben még Kiss Manyi. Psota Irén, Márkus László. A kedves, becsületes Zeke Jóska figuráját Bitskey Tibor kelti életre. Bitskey filmen még nem játszott soha vígjá­téki szerepet, színpadon is csak klasszikusban. Nemcsak számára, hanem a közönség számára is nagy öröm tehát Bitskey Tibor vígjátéki bemu­tatkozása. Bitskey Tibor Rákoskeresz­túron született 1929-ben. Kö­zépiskolái elvégzésé után egye­temre készült. De sem mérnök, sem orvos nem lett belőle. Sportolt, tisztviselősködött. Egy barátja tanácsára a Szín­művészeti Főiskolán jelentke­zett felvételre. Tehetségesnek találták. Illyés Gyula „Ozorai példa” című darabjában vizs­gázott. Mint másodéves ösz­töndíjas főiskolást szerződtet­te a Néphadsereg Színháza. A Rákóczi hadnagya (1955) cím­szerepének eljátszása után az Egy pikoló világos (1955) című filmben Kincse Marci alakját formálta meg kitűnően. A nagysikerű Tegnap (1959) és folytatásában, a Vtrrad-ban Csendes Imre főhadnagyot ját­szotta. Kimagasló színpadi si­kerei közül néhányat emlí­tünk még: ő alakítja a monda­beli Trisztánt, a Kaméliás hölgy-ben Armandot, a Robin Hood címszerepét, a Pesti em­berek kommunista Lászlóját. Bitskey Tibor fiatal kora el­lenére is igen elismert, tehet­séges színész és filmszínész. Bitskey Tibor filmbeli papá­ját Pécsi Sándor alakítja. Végezetül még á film főren­dezőjét, Bán Frigyest kíván­juk bemutatni az olvasóknak, bár helyette beszélhetnének az eddig elkészült 28 filmje. Bán Frigyes Kassán született, 1902-ben. Iskoláit is ott végez­te. Kezdetben katonai pályára készült, ezt a tervét azonban a film iránti szenvedélye ked­véért feladata. Mivel a filmes pálya annak idején sem volt hamar megközelíthető, először újságíró, majd színész lett Bu­dapesten. A harmincas évek gazdasági válsága idején — mint annyi más fiatal társa — ő is alkalmi munkából élt. Első önálló filmjét 1939-ben ren­dezte, Mály Gerővel a fősze­repben: Mátyás rendet csinál címmel. Már az első filmje, az 1948 ban forgatott Talpalatnyi föld komoly nemzetközi sikert aratott, nagydíjat nyert Kar- lovy-Vary-ban. Majd később — szintén ugyanott — a Tűzke­resztség című filmje a Munka­díját. a Semmelweiss pedig az Életraizfilmek-díját kapta. Bán Frigyest kormányunk mű­vészi munkája elismeréseként eddig három ízben jutalmazta Kossuth-díjjal — az Űri muri, a Tűzkeresztség és a Rákóczi hadnagya című filmek elkészí­téséért. 1949 ben a Tálpalatnyi föld-éri a Népköztáfsasi Ér­demrendjét, 1952-ben pedig az Érdemes művész címet és ki­tüntetést kapta. Munkásságáról még ennyit: egyaránt vonzódik sok egyéb között nemzetközi sorskérdé­seinkhez. históriai múltunk ir­galmas naplaihoz, a népi mese színeihez és nagyon otthonos az operett könnyed, muzsikás- táncos világában. S ami'yen nehéz Bán Frigyes művészeté­nek anyagát boncolgatni, any- nyi elemet vegyít, éppoly bo­nyolult küesni a míves munkát, amellyel életet lehel be'é. Tud drámai mélységiekbe merülni, tud összecsapásokat, konflik­tust, izgalmat forrósítani és jó­kedvűen osztogatni a humor fricskáit, érti a líra csendülé­sét, a nemesebb hangulati ár­nyalatokat és Ismeri az érzel- mfes könny-mosoly forrásait, fogásait. Nem kápráztat el nagy rendezői ötletekkel, de amit ad, az javarészt kultu­rált. lélekértő és emberismerő. ch'hike. Petőfibányán talál­koztam vele, A mun­kásszálló étkezöter- mében szolgál fel im­máron hét esztende­je. Mindig mosolyog, mindenkihez kedves, szíves, ő is szereti az embereket, és ahogy a fáma suttogta, őt is szereti mindenki. Mi­ért? Erre nehéz vála­szolni, hiszen az em­ber ellenszenvét, vagy rokonszenvét belső lelki tényezők szabá­lyozzák. De Irénkét nem lehet nem szeret­ni, mert a fáradt, mű­szakból érkező bá­nyászembernek jól esik a jó szó, jól esik a mindennapos mo­solygós kérdés: „Elfá­radt-e nagyon?’’, vagy „Hogy van a kislánya, hallom, beteg!” Hát azt hiszem, a Romá­niából idetelepedett bányászlány ezért lett a „felszolgálók gyöngye", ahogyan az étkezde vezetője ne­vezte. Lupényban szüle­tett. Apja bányász, s amikor már nem bírták a negyvenes évek kizsákmányolá­sát, megpróbálták itt, Magyarországon a bá­nyászéletet. Először Nagybátonyba jöt­tek, aztán megtele­pedtek Rózsaszent- mártonban. Amikor a felszabadulás után Petőfibánya hatal­mas lendülettel meg­indította a munkát, az első lakók között ők is megtelepedtek, s azóta itt van az egész család. Irénkét azóta Paraszt Jánosnénak hívják, és nyolcéves kislánya várja haza a munkából. Sokat dolgozik, de szívesen csinálja. — Nagyon jó érzés ám a munkából jövő embereket ellátni a jóval, hiszen tapasz­taltam azt én is, mit jelentett régen a bá­nyász életében a jó szó, a jó étel — mondja. — Sok szép, kedves emlékem van már ez alatt a hét év alatt. Nem valami nagy dolgok ezek, csak olyan apró em­beri megnyilvánulá­sok, de végeredmény­ben mi felszolgálók is dolgozunk, és jól esik az elismerés. Nem a felsőbb szervektől, vagy a vezetőségtől, hanem vendégeinktől, akikkel mindennap találkozunk. Fizetés­kor nem egyszer meg­esett már, hogy a kis­lányomnak hol az egyik, hol a másik bányász küldött egy szelet csokoládét, cuk­rot. Szerényen, szinte szégyenkezve adják ide, nekem nem is kell, nem is azért csi­nálom, amit csinálok, de valahogy kiegyen­lítődik az ellentét ilyenkor, ha például valami miatt nem tu­dom azonnal hozni az ebédet, vagy vacso­rát, ingerültebb a vendégem, én elfelej­tem, de ők nem, és igyekeznek meg nem történtté tenni a dol­got. Hát igen. Nem könnyű mesterség éj­jel tizenkét óráig ki­szolgálni, sietni, ren­det tartani és moso­lyogni, de Irénke meg tudja tenni. Nem is akar munkahelyet változtatni, annyira megszokta az embe­reit, és azok is őt. A legényszálló fiatal­jaiból a szeme előtt lett önálló ember, so­kat ismer még abból a korból, amikor csak tanuló volt, s azóta meglett, komoly em­berré nőtt. Akik jön- nek-mennek az épü­letben, mind szeretet­tel köszöntik. Űj ember már ő a javából. Űj ember, aki ismeri a szocialis­ta együttélés szabá­lyait, akinek hitval­lása: „legfontosabb az ember.” S az ö esete példázza legjobban azt a tényt, hogy aki emberségesen és hi­vatásból végez olyan munkát, ahol embe­rekkel van dolga, ott nagyon is megkapja a megbecsülést és tiszteletet. (Á. É.) RÉM Száz és ezer üzem, vállalat, intézmény, egyesület van ha­zánkban, amelynek nevét rö­vidítve használjuk, s talán- talán egyszer meg is tanul­juk. Bár ez utóbbi nem való­színű, mert az intézmények, s velük együtt a rövidítések is szaporodnak, gomba mód­jára nőnek, s mire az ember úgy gondolja, hogy Ismeri az eddigieket, akkorra már új és új nevekkel találkozik. Szerencse, hogy egyes rö­vidítések Idővel a peremszó­kincsre húzódnak és lassan el is halnak. így például ki beszél ma már DÉFOSZ-ról, FÉKOSZ-ról. stb. ellenben Igenis van APISZ-ünk, AVESZ-ünk, RAVEL-ünk, ÉMASZ-unk, RÖL TEX-ünk. KERAVILL-ünk, hogy csak az ismertebbek közül néhá­nyat emlitsünk. Vannak aztán olyan rövi­dítések is. amelyek vannak, léteznek, de nem ismerősek mégsem annyira, mint mond­juk az AFOR. Ilyenek példá­ul: BARNEVÁL, SERNE- VÁL, KÖJÁL, meg a jó ég tudná még felsorolni, hogy mi, mi nem. Ezek a szavak már a peremtől befelé húzó­dó tendenciát mutatnak, ame­lyeket lassan-lassan majd megismer a széles közönség. Tegnap láttam egy teher­gépkocsit. amelynek oldalán ezt a felírást olvastam: KO- HÚSZ. No, hát ez meg mi?- tűnődtem, míg végül a gép­kocsivezető mélyen csodál­kozva. sőt sértve érezve ma­gát meglepő tájékozatlansá­gomon, megmagyarázta a rö­vidítést. amely szerint a KO- HUSZ nem más, mint Kon­zerv- és Húsipari Szállító Vállalat. s No, de mindez még hagy- fán. hiszen e rövidítések meg­levő. dolgozó gyárakat, válla­latokat, stb. jelölnek. De ml lesz akkor, ha a rövidítéseket az atomkor egyik diadala­ként tovább szaporítjuk és ml több, esetleg lassan-las­san már rövidítésekkel l* beszélünk. Az első szakasz­ban például így: Voltál teg­nap az OKÜ-ben? Ami ma­gyarul majd mnyit jelent, hogy: Voltál tegnap az Ózdi Kohászati Üzemekben? Vagy: nem tudja kérem, hol van a PAKÖVI-KÖKl? Ez a kérdés így hangzana magyarul: hol van a panaszkönyvi vizsgálat, a közönség kívánságára. Az se lehetetlen, hogy eset­leg annak érdekében is moz­galom indul majd valamikor, hog-g „rövidítsünk ésszerűen, magyarul” és ha e mozgalom megindul, akkor maid önök is megértik, kedves olvasók a fenti címet, amely így hang­zik közönséges konyhanyel­ven: Rövidítsünk Ésszerűen. Magyarul. Ugye, hogy rém jó lesz? (sz...y) A spessarti fogadó Nyugatnémet film A világhírű Lisolette Pulver és Carlo Thompson a fősze­replői a Hauff meséje nyomán készült kedves, vidám, színes, zenés nyugatnémet filmnek. ... Tarkaöltözetű öreg ko­médiás járja a városokat, és harmonikája kíséretével hát- borzongató történeteket dalol a sötét, félelmetes spessarti er­dőről. Hogy a sok szörnyűség milyen igaz, arról hamarosan meggyőződik Félix és Péter, a két vándorlegény és Sandau Franciska grófnő is, aki vőle­gényével és kíséretével Würz- burgba Igyekszik. A kis társaság a közeli fogadó­ban remél nyugodalmas éjjeli szállást, de ahogy levetkőznek — rablók szállják meg a foga­dót és foglyul ejtik őket. Vált­ságdíjat követelnek a grófkis­asszonyért. Az izgalmas hely­zetben Franciska grófnő nem veszti el fejét és lélekjelenléte, ravaszsága, sok humoros, ka­cagtató epizódra ad alkalmat. Es ha mindez nem elég, ám le­gyen romantika is: a csinos grófkisasszony a daliás rabló­vezér karjaiban találja meg a boldogságát. Franciska grófnőt Lisolette Pulver alakítja a filmen. Lisolette 1929. október 11- én született Bernben. Szülei kereskedelmi pályára szánták, azonban a kis Lisolette ragasz­kodott az elképzeléséhez: szí­nésznő akart lenni. A berni színiiskola elvégzése után az .ottani Városi .Színház szerződ­tette, majd a zürichi 'Schau- spielháus-bán lépett fel nagy sikerrel. Itt fedezték fél a film számára. Első kiemelkedő sikerét 1950-ben aratta a Föhn című filmben. A spessarti fogadó-ban rafcw lókaland, álruhás grófnő, sze­relem, a romantikus történe­tek minden kelléke fellelhető. Igazi, kellemes nyári szórako­zást nyújt ez a film. (M) Egész heti rádiémüsor I960. AUGUSZTUS 1-TÖL AUGUSZTUS 7-IG: * l * * * S Állandó müsorszAmokj KOSSUTH-RADIO: 4.26s Rá­kóczi Induló. — 4.30: Hírek, idó- járásjelentés. — 4.35—7.59-ig: VI­Í dámán — frissen! Zenés műsor. — Közben: 5.00: Falurádió, — 5.30: Hírek, időjárásjelentés. — 6.20: Pillanatfelvétel. — 6.59: Pontos időjelzés. 7.00: Hírek, % időjárás jelentés. — 7.10: Üj | könyvek. — 7.26: A budapesti l színházak, mozik és hangverse- ( nyék műsora. — 7.59: Pontos ) Időjelzés. — 8.00: Műsorismer- I tetés. — 9.59: Időjelzés. — 10.00; l Hírek, lapszemle, időjárásjelen­b tés. — 11.59: Pontos időjelzés. — l 12.00: Déli harangszó, hírek, idő- ? járásjelentés. 14.59: Időjelzés. — 1 15.00: Hírek. — 16.08: Időjárás- < jelentés. — 16.59: Időjelzés. — S 17.00: Hírek. — 19.50: Jóéjszakát, p gyerekek! — 19.59: Időjelzés. — 20.00: Esti krónika. Időjárás- S jelentés. — 21.59: Időjelzés. — ) 22.00: Hírek, néhány perc kül- c politika, időjárásjelentés. — í 24.00: Hírek, időjárásjelentés. — I 0.30: Himnusz. Utána: Vlzjelző- < szolgálat. f PETÖFI-RADIÖ: 5.00—8.00-ig: I Reggeli zene. — Közben: 6.30: $ Színházak, tárlatok, és hangver- s senyek műsora. — 6.50: Torna S _ 8.00: Hírek, Időjárásjelentés. I — 8.10: Műsorzárás. — 14.00: fd í- $ járás- és vízállásjelentés. — $ 19.08: Hírek, időjárásjelentés. — i 21.00: Hírek. — 23.00: Hírek, [ időjárásjelentés. — 23.15: Műsor- l zárás. Hétfő, augusztus 1. KOSSUTH-RADIÓ: 6.20: Sport és totó. 8.10: Reggeli hangverseny. — 9.00: Riportműsor. 9.15: Hangszer­szóló. 9.45: Lányok, asszonyok... 10.10: Óvodások műsora. 10.30: El­hangzott műsorainkból. 12.10: Ma­gyar nóták. 12.50: Fodor András és Simon István versei. 13.00: Operett­részletek. 13.45: Válaszolunk hallga­tóinknak. 14.00: Heti zenés kalen­dárium. 15.08: Időjárásjelentés. — 15.10: Román népi hangszerek. - 15.30: ÜttörŐ-híradó. 15.50: Történe­tek Csajkovszkijról. — 16.10: Szív küldi szívnek szívesen. -17.15: öt­órai tea. 17.45: Ifjúsági őrjárat. — 18.00: Mendelssohn: Octett. - 18.45: Fórum. - 19.00: Népzenei hangver­seny. — 20.30: Könnyű zene. 21.05: Hazai körkép. 21.25: A cornevillei harangok. 22.15: A Magyar Rádió szimfonikus zenekara játszik. 0.10: Magyar nóták. PETÖFI-RADIÓ: 14.15: A szél me­séje. A Gyermekrádió műsora. — 14.35: Népdalok, csárdások. 15.00: Zenekari hangverseny. 15.40: Film­zene. 15.55: Tímár Máté regényét ismerteti Pál Tamás. 16.15: Szóló­művek. 16.50: Külpolitikai kalauz. 17.00: A svájci olasz rádió ének­kara. 17.15: Az ópiumgyár. Riport­műsor. 17.30: Bartók-művek. 18.00: Tele a csűr. Verses összeállítás. — 18.15: Esztrád-zene. — 18.45: Fúvós­zene. 19.05: Vásárhelyi Magda zon­gorázik. 19.30: Napóleon Oroszor­szágban. 19.50: Operahangverseny. 20.40: Falurádió. 21.05: Virógénekek. 21.25: Richard Strauss: Don Juan. 21.45: Sporthíradó. 22.00: Tájzene. Kedd, augusztus 2. KOSSUTH-RADIÓ: 6.20: Pillanat- felvétel. 8.10: Operarészletek. 9.00: A Gyermekrádió műsora. — 9.20: Énekeljünk együtt. — 9.40: Conny Odd: Szvit. 10.10: Válaszolunk hall­gatóinknak. 10.25: Dallal, tánccal a világ körül. 11.00: Légy jó mind­halálig. IV. rész. - 11.20: Operett­kettősök. — 12.10: Ajándékműsor a lovászi Kőolajtermelő Vállalat dol­gozóinak. — 13.00: Részletek Oszt- rovszkij regényéből. — 13.20: Zene­kari hangverseny. 14.20: Búvárok és békaemberek. — 14.40: Millöcker operettjeiből. 15.08: Idő járás jelen­tés. 15.10: Egy falu — egy nóta. — 15.30: Harmonika-zenekar játszik. 15,45: A halovány holdnál. Irodal­mi műsor. 16.15: Bordalok, lako­dalmas dalok. — 16.35: Tíz nap a „román Riviérán”. — 16.45: Alek- szandrov-együttes. 17.15: Szív küldi szívnek szívesen. 18.00: Gyári szi­réna. 18.20: Verdii operáiból. 19.05: A Szabó-család.' Folytatásos rádió­játék. 19.35: Tánczene. 20.30: Egy szélhámos vallomásai. Rádiójáték Thomas Mann regényéből. — 22.15: Kommentár. — 22.25: Dalok. 23.00: Sosztakovics: Zongoraötös. 23.30: Lafontaine verseiből. - 23.35: Ope­rett-részletek. 0.10: Tánczene. PETÖFI-RADIÓ: 14.15: Könnyű fúvós muzsika. 14.45: Hogyan let­tem drámaíró? Karcolat. 15.00: Bar­tók: Elmúlt időkből. 15.20: Esztrád- zene. 15.45: Kutassy Katalin és Ba- ráth Éva hangversenye. — 16.20: A.jándékműsora. 17.10: Zenés össze­állítás. 17.50: Időszerű nemzetközi kérdések. 18.00: Tánczene. — 18.30: Rádió szabadegyetem. 19.05: Zene­kari muzsika. 19.40: Hangverseny­naptár. 19.55: Operett-részletek. — 20.40: Falurádió. 21.05: Verbunko­sok, népdalók, csárdások. - 21.45: Tudományos híradó. 22.00: Hang­verseny hallgatóink kívánságára. Szerda, augusztus 3. KOSSUTH-RAplO: 6.20: Orvosi tanácsok. 8.10: Könnyű zene. 9.00: Rádió szabadegyetem. - 9.30: Népi zene. - 10.10: ÜttörŐ-híradó. 10.30: Fúvós zene. 11.00: Pillantás a nagy­világba. 11.15: Tánczene. — 11.25: A Szabó-család. Rádiójáték, folytatá­sokban. 12.10: Ope-'arészletek. 12.50: Bródy Sándor novellája. 13.10: Né­pi zene. 13.45: Válaszolunk hallga­tóinknak. 14.00: Ajándékhangver­seny nyugdíjasoknak. 14.35: Film­dalok. 15.1Ö: Fiatalok zenei újság­ja. — 15.35: Bihari Klára meséje. — 16.00: Élőszóval — muzsikával. 18.00: A berchtesgadeni sasfészektől a berlini bunkerig. 18.15: Hubermann hegedül. 18.30: Mario Lanza énekel. 19.05: Kerekasztal. — 19.20! Mozart: Figaro házassága — részletek. 20.30: Tánczene. 21.10: Csortos Gyula — emlékműsor. 21.36: Népi zene. 22.20: Ügetőverseny-eredmények. 22.2^: A prágai kamarazenekar műsora. - 0.10: Csárdások. PETÖFI-RADIÓ: 14.15: Részletek a „Régészet regénye” c. könyvből. 14.35: Zenekari hangverseny. 15.50: Belorusz népdalok. - 16.15: Fiatal költők antológiája. 16.30: Szoprán­áriák. 16.50: Operettrészletek. 17.30: A Közép-Duna. Előadás. 17.45: Su­zanne Danco és Dietrich Fischer- Dieskau énekel. 18.15: Vidám mű­sor Nagy Endre műveiből. — 18.46: Tónin Harapi daljátékából. -19.05: Népdalcsokor. — 19.40: Emlékezés Erich Weinert igémet költőről. 19.55: Csajkovszkij: IV. szimfónia. 20.40: Falurádió. —21.05: A magyar mun­kásmozgalom kórusművészete. Elő­adás. 21.30: Tánczene. 21.45: Sport- híradó. 22.00: Könnyű zene. Csütörtök, augusztus 4. KOSSUTH-RADIO: 6.20: Hol tölt­sük a hét végét? 8.10: Verbunko­sok, magyar nóták. - 8.55: Édes anyanyelvűnk. —9.00: Dr. Doolittle kalandjai. Ifjúsági rádiójáték. 10.10: Látogatás rokonnépeknél. — 10.40: Mozart kamaraművek. 11.00: Légy jó mindhalálig. V. rész. 11.20: Ope­rett-részletek. 12.10: Könnyű zene. 13.00: Fodor József verskötetéről.— 13.15: Nótacsokor. 14.00: Kurta-fur­csa versezet. Gyermekműsor. 14.10: Táncmelódiák. —15.10: A csehszlo­vák Béke-énekkar. 15.25: Daltanu­lás. 15.45: Az én keresetem. . . Ri­portműsor. 16.06: Hírek, külpoliti­kai kérdésekre válaszolunk. 17.15: Tánczene. - 17.45: Lányok, asszo­nyok. 18.00: Zenés ajándékmüsor a Zrínyi-nyomda dolgozóinak. 18.40: Ifjú figyelő. 19.00: Verbunkosok. - 19.25: Szórakoztató zene. 20.25: Do­nizetti: Lammermoori Lucia. Köz­ben: 21.10: Testvérek. Előadás a gyermeknevelésről. 22.15: Galopp- verseny-eredmények. 23.00: Könnyű zene. Énekszámok. 23.35: Kamara­zene. 0.10: Tánczene. PETŐ FI-R ADIÓ: 14.15: Beetho ven-müvek. 15.00: Verbunkosok. — 15.20: A külföldi sajtó hasábjairól. 15.30: Operarészletek. — 16.10: Don Quijote, n. rész. 16.40: Ludas Ma­tyi. Gyermekműsor. — 17.15: Verne álmai és a valóság. 17.30: Zenekari muzsika. 18.00: Haiti költők versei. 18.15: Zenés összeállítás Saint-Saens életéről. 19.05: Állatmentés a Zam- bézi mentén. 19.15: Liszt: II lamento - hangverseny-etüd. — 19.25: Mezei Mária, Eartha Kitt és Fred Froh­berg énekel. 20.10: Színes népi mu­zsiké. 20.40: Falurádió. 21.05: Tánc­zene. 21.40: Vidám jelenetek. 22.00: Barokk szerenád. - 22.35: Könnyű zene. Péntek, augusztus 5. KOSSUTH-RADIÓ: 6.20: Jó reg­gelt! 8.10: Operettmuzsika. - 8.55: Vidám írások. 9.10: Forgács Éva és Feleki Rezső énekel. 9.35: Indulók. 9.50: Gábor Andor verseiből. 10.10: Népi muzsika. 10.59: Lottó-eredmé­nyek. 11.00: Zenekari muzsika. — 12.10: Könnyű zene. 13.00: Profesz- szor úr, mi az igazság? Beszélgetés. 13.15: Operarészletek. 13.30: Tánc­zene. 14.10: Felfedezők a Dunán. — 14.40: Kórusok. 15.10: Könnyű zene. 15.30: Gyermekkórus. 15.42: Nyikita gyermekkora. Rádiójáték. - 16.15: Népi zene. 17.15: Szív küldi szívnek szívesen. 17.55: John Steinbeck el­beszélése. 18.15: Operettdalok. 18.45: Gyári sziréna. 19.00: Tánczene. — 19.20: Mozart: öt kontra-tánc. 19.30: Szórakoztató zene. 20.30: Népi zene. 21.00: Részlet Nusics „Jókedvemben írtam” című könyvéből. 21.10: Bé­csi ünnepi hetek, 1960. Közvetítés a Musikvereinsaalból. 23.40: Babits Mihály: Verses naplórészlet. 23.45: Éji melódiák. PETÖFI-R ADIÓ: 14.15: Klasszi­kus operettek. 15.00: Zenekari mu­zsika. — 15.45: Könnyű zene. 16.15: Colas Breugnon. Regényrészlet. - 16.30: Operarészletek. - 16.49: Ka­nyargós az út. Sólyom László rá­diójátéka. 17.55: Masopust Rezső és Bálint Agnes hangversenye. 18.25: Nyíri Tibor elbeszélése. 18.40: Me­zei csokor. 19.05: Tíz perc a bíró­ságon. 19.15: Egyveleg Bródy Ta­más operettjéből. 19.30: Sugár Re­zső: Divertimento. 19.55: Heti hang­versenykalauz. 20.40: Falurádió. - 21.05: Tánciskola kezdőknek és ha­ladóknak. Hl. 21.45: Sporthíradó. 22.00: Könnyű zene. Szombat, augusztus 6. KOSSUTH-RADIO: 6.20: Orvosi tanácsok. 8.10: Lányok, asszonyok. 8.30: Bach zongoramüvek. — 9.05: Aragon, Dobsynski, Hikmet és Nez- val sersei. 9.25: Szórakoztató zene. 10.10: Óvodások műsora. 10.30: Ope­rettzene. 11.00: Légy jó mindhalá­lig. VI. rész. 11.20: Zenekari muzsi­ka. 12.10: Magyar nóták. 12.45: Mit olvassunk? 13.00* Operarészletek. 13.40: Válaszolunk hallgatóinknak. 13.50: Szórakoztató muzsika. 14.20: Magazin. Ifjúsági műsor. 14.40: Az Orosz—Svarba-duó játszik. — 15.10: Élőszóval - muzsikával. 18.00: Gon­dolat. A Rádió irodalmi hetilapja. 19.05: Egy héttel a moszkvai ma­gyar kiállítás előtt. - 19.15: Nagy mesterek muzsikájából. 20.30: Vi­dám szombat este. 21.40: Sporthír­adó. 22.15: Táncoljunk! PETÖFI-RADIÓ: 14.15: Opera­kalauz. 15.15: Fotoamatőrök ötper­ce. 15.20: Népi zene. 15.40: Karcsi kalandjai. A Gyermekrádió műso­ra. 16.28: Népi muzsika. 16.45: Elő­adás Chopinről. 17.30: Hanglemez­gyűjtők húszperce. 17.50: Gondola­tok filmekről. 18.00: Japán könnyű zene. 18.15: Részletek Csajkovszkij Pique Dame című operájából. - 18.45: Köves Tibor írása. - 19.05: Tánczene. 19.40: Falurádió. 20.00: Honegger-hangverseny. A szünet­ben: — 21.05: Láttuk — hallottuk. 22.10: Népi zene. — 22.25: Részletek Erskine „Penelope férje” című re­gényéből. Vasárnap, augusztus 7. KOSSUTH-RADIÓ: 6.00: Kellemes vasárnapot! - 7.15: Egy falu - egy nóta. 7.50: Falusi életképek. 8.10: Könnyű zene. 8.55: Édes anyanyel­vűnk. 9.00: Zenei fejtörő. - 10.00: Gershwin-hangverseny. 11.00: Iro­dalmi összeállítás. 11.25: Operett­részletek. - 12.15: Népi zene. 1*2.50: Hétvégi jegyzetek. 13.00: Szív küldi szívnek szívesen. 13.30: Rádiolexi- kon. 14.00: Könnyű zene. 14.40: Kül­politikai kaleidoszkóp. 15.00: Zene­kari hangverseny. 15.50: A szakma művésze: A kéményépitő. - 16.00: Népi zene. — 16.25: Boldizsár Iván írása. 16.35: Operettrészletek. 17.10: Kincses Kalendárium. 18.10: Közve­títés bajnoki labdarúgó-mérkőzé­sekről. 18.50: Val-Berg: Párizsi va­kációk. 19.00: Ebe Stignani énekel. 19.20: Tánczene. 20.10: Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok. - Közvetítés a miskolci Nemzeti Szín­házból. 23.00: Könnyű zene. 23.30: Szervánszky Endre: Klarinét-sze­renád. 0.10: Népi zene. PETÖFI-RADIÓ: 8.00: Evangéli­kus egyházi félóra. 8.30: Orgona­muzsika. 9.00.: Pinocchio. Mesejá­ték. 9.50: Jegyzetek színházakról.— 10.05: Szív küldi szívnek szívesem 10.50: A Phílharmonia-zenekar ját­szik. Közvetítés Edinburghból. 12.20: Néprajzi összeállítás. — 12.50: Művészlemezek. 14.00: Időjárás- ég vízállásjelentés. -14.15: Magyar tá­jak. 14.45: Fúvószene. 15.05: Gazda­szemmel a nagyvilág mezőgazdasá­gáról. - 15.20: Mezei Mária, Earth* Kitt és Fred Frohberg énekek — 16.00: Csortos emlékműsor. —16.25: Japán könnyű zene. — 16.40: Téli álom. Zenés novella. 17.40: Tánc­zene. 18.10: Zongoraművek. 19.00S Régi katonatörténetek. -19.30: Kó­nya Sándor énekel. 19.50: Könnyű zene. 20.50: Respighi: Róma kútjai. 21.08: Totóeredmények. 21.10: .Ma­gyar nóták,, verbunkosok. — 21.453 Bach-kantáta. 22.30: Tánczene. . (A Magyar Rádió a műsor- változtatás jogát fenntartja.) A TELEVÍZIÓ MŰSORA: KEDD, AUGUSZTUS 2. 18.00: Kölykök és fiókák. Kisfilm. 19.00: TV-híradó. — 19.15: Irodalmi összeállítás. 19.30: Csehszlovák film. SZERDA, AUGUSZTUS 3. 19.40: Jó reggelt, Afrika! Kisfilm. 20.00: Csínom Palkó. Közvetítés a Szegedi Szabadtéri Játékokról. - (Kedvezőtlen idő esetén: Hogyan fedezték fel Amerikát? Olasz film.) CSÜTÖRTÖK, AUGUSZTUS 4. 18.30: Kicsinyek képeskönyve. — 19.00: Műsorismertetés. 19.05: TV- híradó. 19.20: Lányok, asszonyok... 20.00: Montparnasse 19. (Francia- olasz film.) SZOMBAT. AUGUSZTUS 6. 19.00: Mezőgazdasági műsor. 19.30: TV-híradó. - 19.45: Próbáld meg. Daddy... TV-játék. 20.50: Irodalmi és sportfejtörő. VASÁRNAP. AUGUSZTUS 7. 16.55: Újpesti Dózsa-Tatabánya labdarúgó-mérkőzés közvetítése. A szünetben: 32. számú Magyar Hír­adó. 19.00: Elő Újság. 20.00: Jeanne d’Arc. Közvetítés a Szegedi Sza­badtéri Játékokról. (Kedvezőtlen idő esetén: Romeo és Júlia. Szov­jet balettfilm.) IPARI ÉS KERESKEDELMI ADAS: Kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken 13.00-17.00-ig, szombaton 10.00-től 14.00-ig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom