Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-27 / 176. szám

/SLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Pihenő AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 176. szám Ara 50 fillér 1960. július 27., szerda Szocialista mádon dolgozni, tanulni és élni Nagy horderejű és ko­moly jelentőségű dokumen­tumot közölt pártunk köz­ponti lapjának, a Népsza­badságnak július 26-i száma. A SZOT közzétette irányel­veit a szocialista brigádok ; működésével kapcsolatban. Ezek az irányelvek részle­tesen meghatározzák a bri- , gádok szervezésével, mun­kájuk segítésével és értéke­lésével kapcsolatos teendő­ket, és elfogadja azt a már ; bevált gyakorlatot, amely szerint a vállalások három fő területre irányuljanak: Szocialista módon dolgozni, tanulni és élni. Mai életünk új hajtásai közé tartoznak a szocialista , brigádok, amelyek működé­süknek már első ideje alatt! bebizonyították, hogy élet­képesek és nagyszerű tet­tekre hivatottak. Születtek máris nagyszerű sikerek és eredmények, azonban a brigádok szervezésével kap­csolatban több helyen bi­zonytalanság, helytelen né­zet uralkodott és bizonyos mértékig ötletszerűvé tette a szervezést és értékelést. A SZOT elnökségének Irányelvei elsősorban azért bírnak nagy jelentőséggel, mert a szocialista brigádok | működésével kapcsolatban a szakszervezetek is hatá­rozott álláspontot foglalnak el, másrészt azért, mert az I irányelvek megszabják azo- \ kát a szervezési lehetősége- j két, amelyek szerint ezek- I nek a brigádoknak működ­niük helyes. A határozatból az is vi­lágosan kitűnik, hogy a szo­cialista brigádok működé­sének eredményeként nem csupán termelési sikerek je­lentkeznek, hanem különös nevelőhatással van az egyén, az ember számára is. j A szocialista brigád tagjai váljanak szocialista embe­rekké. Talán így lehetne röviden összefoglalni e fon­tos határozat lényegét. Er­re világosan utalnak az irányelvek, hiszen olyan pontokat is tartalmaznak, j amelyek kimondják: a bri­gád tagjai növeljék rendsze- J résén szakmai és általános ; műveltségüket, politikai tá­jékozottságukat, beosztá­suknak és képzettségüknek megfelelően vegyenek részt szakmai tanfolyamokon, vagy szervezett párt-, illet- ' ve állami oktatásban. Sze­rezzék meg a brigád tagjai j — akiknél ez még hiányzik — a nyolc általános iskolát, látogassák a mozikat, szín­házakat, olvassanak köny­veket, műveljék magukat. Mi lenne mindez, ha nem l az újtípusú szocialista em­ber vonása, amelynek ki- 1 alakításában nagy mérték­ben segítenek a most meg­jelent irányelvek. Dolgozó­ink helyesléssel fogadták a | SZOT irányelveit és azok útmutatásait, hiszen tudják, hogy ezek igen nagy mér­tékben segítik majd elő a szocialista brigádok további ] eredményes működését. Az irányelvek minden két­séget kizáróan még alapo­sabban aláhúzzák azt a | tényt, hogy a szocialista bri­gád tagjának lenni megtisz­teltető és felemelő érzés, amelyre joggal lehet büsz­ke minden hazáját, népét szerető dolgozó ember. Teljes ütemben végzik a tarlóhántást, a nyári mélyszántást a füzesabonyi járásban A füzesabonyi járásban az aratás elvégzése után sem csökkent a munka lendülete. A gabona cséplését a járásban levő "két gépállomás végzi. Ed­dig már 22 cséplőgéppel láttak munkához. Az aratás után azonnal hoz­záfogtak a gépállomás erőgé­peivel a tarlóhántáshoz és a nyári mélyszántás elvégzésé­hez. A Sarudi Gépállomás 1184, a Füzesabonyi Gépállomás pe­dig több mint ezer holdon vé­gezte el az aratás utáni első napokban, a tarlóhántást. Nyá­ri mélyszántást eddig mintegy négyszáz holdon végeztek. A tarlóhántásra 27, a nyári mély­szántásra 7 erőgépet állítottak be. ÉVADZÁRÓ ÜLÉST TARTOTT A KELEMEN LÁSZLÓ IRODALMI SZÍNPAD VEZETŐSÉGE-ár Suha Andor—Gyurkó Géza: AZ ÜGY 1955-BEN KEZDŐDÖTT... + A KISZ-KONGRESSZL'S TISZTELETÉRE ★ AZ NB IIL ÉSZAKKELETI CSOPORT SORSOLÁSA Egyre több munkát gépesítenek a detkiek Hatalmas területen — ötezer katasztrális holdon —, gazdál­kodnak a detki Szabadság Ter­melőszövetkezet tagjai. Ez a hatalmas terület megköveteli a szövetkezettől, hogy egyre több gépi erőt alkalmazzanak. A ve­zetőség ennek értelmében cse­lekedett, amikor a szövetkezet 200 holdas őszi és 200 , holdas tavaszi árpáját teljes egészében kombájnnal vágatta le. A gabona szállítása mellett ezen felül gépesítették a mag­tárba hordás nehéz műveletét is. Az emeletes magtár előtt dolgozó cséplőgéptől a búzát nem zsákokban hordják fel az emeletre, mint eddig általában szokás volt, hanem már ezt a munkát is gép végzi el a szö­vetkezetben. A magtárnál ke­vesebb ember munkájára van szükség, ezek a hordásnál se­gíthetnek, vagy pedig a nagy gazdaság más területén gyü- mölcsöztethetik munkájukat. Túlteljesítették a tervezett termésátlagokat A besenyőtelki Szabad Föld Termelőszövetkezetben ebben az évben a jó munka ismét meghozta az eredményt. Az idén 10,5 mázsás termésátlagot terveztek őszi árpából, ezzel szemben 15 mázsás átlagter­mést takarítottak be. Búzából szintén felülmúlták a tervezett átlagot. A jó termés betakarítása után megkezdték az előleg­osztást, munkaegységenként 1 kiló 75 deka árpát osztottak ki. Ebben a szövetkezetben úgy határozott a tagság, hogy a többi részesedést teljes mér­tékben pénzben osztják ki, és a tagok a kapott pénzből vásá­rolják majd meg a szövetke­zettől a szükséges terménye­ket. — AZ 1960-AS ÉVBEN 32 műkedvelő csoport működött a hevesi járásban. Legmagasabb színvonalat a kiskörei színját­szó csoport érte el. A többi is megtette a magáét, amit az el­múlt Hámán Kató kulturális seregszemlén be is bizonyítot­tak. A kalinyini Proletárka gyapotszövet kombinát munkásai és munkásnői lelkes ter­mészetjárók. Amikor az idő tavaszodik és itt a nyár, felkeresik a környező hegyeket és cso­portos kirándulásokat szerveznek. Jól ismerik az összes kirándulóhelyeket, hegyeket, pa­takokat, forrásokat, ahol pihenni lehet. A képen a kombinát munkásnőinek egy csoportja pihenőt tart a festői szépségű helyen. Lesz elegendő szálastakarmány A bátori Hegyi Csillag Ter­melőszövetkezetben az idén olyan jó termést adott a széna, hogy már az első kaszálás biz­tosítja a jelenlegi állatállo­mány évi ellátását. A szövet­kezeti tagok terve az, hogy a következő kaszálások eredmé­nyétől függően pövendék álla­tokat vásárolnak, részben to- vábbtenyésztésre, részben hiz­lalásra. A szövetkezeti tagok háztáji állományából már ed­dig 47 darabot vettek át. Saját erőből építettek juhhodályt A bélapátfalvi Március 15. Termelőszövetkezet azon kevés gazdaságok közé tartozik, amelyek tagjai azzal dicseked­hetnek, hogy az állataik nagy részét saját erőből épített férő­helyekben helyezik éL Szép állományukat a szövet­kezet tagjai még a tavasszal nem tudták elhelyezni, nagy problémát jelentett akkor ez a szövetkezet tagjainak, vezetői­nek egyaránt Az egyik nap úgy határoztak, hogy saját erő­ből megoldják az állatok elhe­Eedden befelezték a cséplést az egri Balázs Ignác Tsz-ben A múlt hét közepén kezdték meg a cséplést az egri Balázs Ignác Termelőszövetkezet tag­jai, s kedden délután már ar­ról kaptunk hírt a szövetkezet­ből, hogy befejezték a munkát. Tavaszi árpából 113 mázsát, őszi árpából 54 mázsát és az őszi búzából mintegy 200 má­zsát csépeltek el kedd dél­utánig. A termelőszövetkezet tagjai elégedettek a termés- eredménnyel, mert a tavaszi Jól dolgoztak az elmúlt évben a hevesi járás szülői munkaközösségei Érdekes jelenség, hogy a szülők minden esetben — ke­vés kivétellel —, szívesebben vállalnak anyagi dolgokat az iskola iránt, mintsem hogy segítsék annak komoly munkáját. Ennek is megvan a maga oka, amelyet még korai lenne feszegetni, hiszen mire a nyilvánosságot érintené, talán meg is szűnik. Ez természete­sen, elsősorban azokon a neve­lőkön áll, akiknek szavára so­kat adnak a szülők, de az sem közömbös, hogy a jól dolgozó szülői munkaközösségi tagok milyen munkát végeznek a többi szülő között. Hogy meg tudják-e győzni annak fontos­ságáról, mit jelent aktívan be­lekapcsolódni az iskola életébe, a nevelők embert formáló munkájába. A hevesi járásban nagyon sok helyen megindították a szülők iskoláját, két helyen a szülők akadémiáját. Ezek az előadássorozatok azt a fontos célt tűzték ki, hogy a szülők pedagógiai színvonalát emel­jék, hogy megmutassák az utat az egységes nevelés felé. Az eredmény sok helyen, ha nem is mérhető százalékban, mégis, észrevehetően befolyá­solta a nevelők oktató munká­ját, hiszen nem voltak min­denben magukra hagyva. A legfontosabb lépést a hevesi járás iskolái megtették, ami­kor sikeresen működtek közre az osztályszülői munkaközössé­gek kialakításában. Ez a sejt, amelyből az egész felépül majd. S hogy egyes hevesi já­rásbeli iskoláknál a szülői munkaközösség konkrét ese­tekben vált a pedagógus segítő­társává, az valószínűleg magá­val hozza majd a követőket, így például Erdőtelken az osz­tály szülői munkaközösség se­gített a már hagyományossá vált osztálykönyvtár fejlesz­tésében. Ez ugyan anyagi se­gítségnek látszik az első pilla­natban, ha azonban felmérjük a könyvtárfejlesztés távlatait, ha elgondoljuk, mit jelent, hogy szülők segítenek az olva­só-mozgalom kialakításában, máris szemünkbe tűnik az, hogy ez bizony erkölcsi segít­ség, — mégpedig az oktató munka segítése. Erdőtelken és Kömlőn vált be az a gyakorlat is, hogy a gyengébben tanuló gyermekek szüleivel többet foglalkoztak a nevelők és szülői munkaközös­ségi tagok egyaránt. A jó szü­lői munka ezen a területen többet segíthet, mint a nevelő szava, különösen, ha olyan szülő beszél a másikkal, aki­nek az iskolával kapcsolatosan már elismert a segítő munká­ja. Az a tény, hogy a szülők is­koláján és akadémiáján egy­szerre kétszáz szülő is részt vett, azt mutatja, hogy a mi gyermekeink szülei nem zár­kóznak el a jó és felvilágosító szó elől, különösen, ha saját gyermekeikről van szó. A pe­dagógusok szerteágazó munká­jában nagyon komoly segítsé­get tudnak nyújtani a jól meg­szervezett szülői munkaközös­ségek, amelynek szervezettsé­ge, s jó munkája azért még­sem elsősorban a pedagógusok­tól függ, hiszen szocialista is­koláink már 15 esztendős múltra tekinthetnek vissza, és ez idő alatt feltehetően kiala­kult egy szülői gárda, amely maga köré tudja tömöríteni a szülőket egyetlen jelszóval: Legfontosabb számunkra a gyermek! A. S. árpa 12 mázsát fizetett holdan­ként. Az őszi árpa már nem sikerült ilyen jól, mert közbe­szólt a különös időjárás. Az őszi búza viszont a közepesnél jobb termést hozott. Öregdiák találkozó Pető fiba nyán Kedves esemény színhelye volt Petőfibányán az általá­nos iskola, öreg diákok ad­tak találkozót egymásnak, hogy a hosszú évek után is­mét együtt legyen az osztály. Az egykori osztályfőnök, Bercsényi Lajos, már évek óta nyugállományban van, de rajta nem látszik meg az el­múlt évek nyoma. Csupán a bajuszos fiatalemberek, és az anyákká lett egykori kislá­nyok tűntek fel az első perc­ben úgy, mintha ismeretle­nek lennének. Aztán az arco­kon és a fénylő tekintetekben kinyíló mosoly árulta el az egykori kisdiákot. — Csinosak, szépek, ele­gánsak vagytok. Hogy meg­nőttetek! — nyújtotta feléjük karját a hófehérhajú osztály­főnök. Majd mindenki elmondta életútjának eseményeit: mi történt vele azóta, hogy meg­kapta a bizonyítványt, amely­ben az állt, hogy „általános iskolai tanulmányait befejez­te”. Az egykori diákok arcá­ra ismét kiült az izgalom, mint hajdan egy-egy algebra­óra alkalmával, pedig most nem a tanár feleltette őket. Igaz, sokkal szigorúbb bíró előtt kellett beszámolniok: az élet előtt. Be a vizsga jól si­került: állapította meg az osztályfőnök. Mindenki jól megfelelt. A vidám hangulat, a jó­kedv, hajnalig tartott... (- ár) lyezését. Épitőbrigádot alakí­tottak, maguk teremtették elő a szükséges építőanyagot, s egy 300 férőhelyes juhhodályt épí­tettek. Az építkezés befejer'se után az építőbrigád nem tette le véglegesen a szerszámokat, ha­nem most egy nyári szabad- szállást készítenek a növendé­kek számára. Félév eredménye 21218 hektoliter tej A megyei tanács mezőgazda- sági osztályán most összesítik és értékelik a megye termelő- szövetkezeteinek első félévi eredményeit. A számok sokaságából kitű­nik, hogy megyénk termelő- szövetkezetei az első félévben 21 218 hektoliter tejet termel­tek. A számadatokból más is kitűnik, mégpedig az, hogy az első félévben termelt tejből 14 568 hektolitert az államnak adtak el. A megyében 14 568 hektoliter tej került a váro­sokban fogyasztásra, vagy fel­dolgozásra a tejüzemekben vajjá, túróvá, sajttá, vágj7 egyéb tejtermékké. A termelt tejnek csak mintegy 40 száza­léka maradt a termelőszövet­kezetekben, amit a tagság a borjak itatására, vagy pedig saját fogyasztásukra tartottak z£k — Mi az idén kombinált szobára keresünk — mondta Káló Andrásné, a besenyő- telki Szabad Föld Termelő- ; szövetkezet tagja, aki a lá­nyával együtt dolgozik a \ tsz-ben. Nagy Ferencné ke- ' resetéből rádiót vesznek az idén. És sorra, a többi asz- > szonyok is így terveznek. Ruhát, cipőt, új bútort vesz­nek az asszony részesedésé- \ bői — mert a férj keresete bőven elég a család megél­hetéséhez. Íme. így él ma a szövetke­zet asszonya. Keresetére számít a család. A lány sem kéri ajándékba bútorát, ke­lengyéjét, megkeresi maga. Ami az életben szebb és jobb lesz. a falusi családok­nál, abban már benne van, jobban elismerve az asz- i szony. a nő munkája is. És ez a felemelkedés útja. (d)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom