Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-24 / 174. szám

1960. július 24., vasárnap NÉPÚJSÁG Zug a cséplőgép a mezőtarkányi Ezüstkalász Tsz-ben Jóformán még alig fejezték be áz aratást, még lábon áll néhány hóid gabona, de a me- zőtárkányi Ezüstkalász Terme­lőszövetkezet tagjai már a csépléshez is hozzákezdték, Künn a földeken az utolsó táblát vágja az aratógéppé át­alakított zetöros fűkasza, de eközben már a szövetkezet Szu- ' per Zetorja két pótkocsival felváltva hordja asztagba a föld gazdag termését. A szorgalmas emberek mun­kája nyomán magasba emel­kednek az asztagok, lehét kez­deni a cséplést. Ilyen előzmé­nyek után föfdult be a füzes­abonyi gépállomás cséplőjé jú- lius 14-én reggel a szövetkézét tanyájába, s még aznap dél­előtt hozzá Is látóit a nagy munkához. Nagy munkáról be­szélünk, s ez így is igaz. Miköz­ben a cséplőmunkások a hatal­más árpaasztal mellé állítják á gépet, Patai Zslgmond, a szö­vetkezet elnöke elmondja, hogy közel 35Ó hold gabona termé­sét kell most a napokban élcsé- pelniök, mért a kombájn csak igen keveset aratott nékik az idén. — Először a távászi árpa cséplését kezdjük — mondja. Azután következik a búza, s ez a munka egy cséplőgéppel kö­rülbelül két hétig tart. A cséplőcsapat tagjai közben a nagy, hűslombú diófa alá te­lepültek, s a munka megkez­dése előtt balesetvédelmi okta­tást hallgatnak meg. Ismerjük meg őket közelebbről. Elöljá­rójában annyit, hogy a cséplő­csapat a gépállomásé, tehát ré­szes cséplők, s legtöbbjük már az előző években is járt a csép­lőgéppel. A 21 tagból álló csa­pat vezetője, Fetencz Béla el­FILÖ2ÖFIA — Ha iszom, más ember va­gyok, — ha más ember vagyok, mit akarnak tőlem. mondja, hogy többen közülük ipari munkások, akiket a kü­lönböző vállalatok szabadsá­goltak a cséplés idejére. Szabó Zsigmond, Tóth József és Bar- ta Bertalan ipari munkás. Itt serénykedik: Tőzsér József, aki bányász és minden évben a cséplőgépnél dolgozik. Közben a gép beáll. Cseh hajós traktorvezető gázt ad, a Szíj forogni kezd, a cséplő min­dén porcikája megremeg, az­után lassú, egyenletes zúgással dolgozni kezd. — Munkára em­berek—, hangzik a kiáltás, és pillanatokon belül, mindenki elfoglalja a maga helyét. Nagy József és Szabó Zsigmond für­ge időzd diátokkal másznak fel äz asztagra. Veres Sándorné, a kévevágó, már adja is az ete­tőitek, s a gyorsan forgó csép- lŐgép-döb egymás után nyeli el a dús kálászú kévéket. Dél­előtt 11 óra van. A munka megkezdődött. Az első cséplő­gép a járásban munkába állt. Itt van Dobó József elvtárs, á mézőtárkányi brigádszállás vezetője. 0 is kíváncsi az indu­lásra, s ahol csak tud, segít, irányít, ííitézkedik. Kérésünk­re elmondja, hogy a községben Hat cséplőgép üzemel, ebből hegy a termelőszövetkezetek­ben dolgozik majd. Ez a gép 1070-es cséplő, naponta mint­egy 200—220 mázsát, vagy még ennél is többet tudnak majd csépelni vele. Félnek a percek, fogy a ka­zal, s a gép végénél az elevá­tor éles vasfogai megállás nél­kül továbbítják a kazalra a friss szalmát. Patai Zsigmond tsz-elriök a zsákokat figyeli. Vastag sugárban ömlenek a gépből az aranysárga árpasze­mek. Az elnök kivesz egy fél- marékkal, s szája elégedett mosolyra húzódik. — Mennyi lesz az átlagtermés? — Búzá­ból és árpából egyaránt 10 má­zsát terveztünk be, de ennél jóval több lész. Egyelőre még nem tudok és nem Is akarok jósolgatni, de egy bizonyos, hogy mindannyian elégedettek lehetünk. A nap közben deleidre hág, a környéket betölti a zúgás, vastag porfelhő száll az ég fe­lé. Fogy a kazal, a mérlegen telnek a zsákok. Megkezdődött a cséplés időszaka Mézőtár- kány községben. Az első gépet követi a második, majd a töb­bi, mígnem az egész községben, az egész járás és a megye terü­letén zsákokba kerül a ringó búzatáblák gazdag termése, szövetkezeti parasztságunk jó munkájának megérdemelt, szép eredménye. Császár István Tíz éve tanácstag Karambol — Minek fékez­tél olyan hirtelen! . — Én nem is fé­keztem, te álltái meg! — Nem is igaz, mbH akkor nem szaladt volna rá a madzag! — Nem is me­gyek veled többet! — Én se veled! Hát igen komoly ,,közúti” baleset iötiént az egriVo- rosilov téren — a járdán. Három kis­gyerek hajol egy fékes skiró fölé és éktelen méreggel, folytatva az előbbi párbeszédet, bo­gózzák a skiró el­ső kerekére teke- rődött madzagot. — Miért van a kiSblcikli meg a skiró összekötve? kérdezem Perecsé- nyt Ákos kerék­pártulajdonost. — Azért, mert úgy mentünk, hogy hipóczi ment a Skirón hátul, és én vontattam őt, mert defektes lett. De nem vigyázott és hirtelen belelépett a fékbe, aztán most Üt a baleset! — No, de komoly baj nem történt tán? — Az nem, de történhetett volna — válaszol a kis pesti vendég, Ke­resztes Lacika. Közben folyik a szerelőmunka. Ne­hezen boldogulnak a kis kezek) de azért fel-felpislan- tanak sanda szem­mel rám, nézik a hatást. — Tessék mon­dani, a néni nem szeret skirózni? — őszintén szól­va, még nem gon­dolkoztam felőle — mondom, de már kapom is a követ­kező kérdést. — Ügye, hogy az Ákos volt a hibás, mert hogy belelé­pett a fékbe? — És nem sza­ladtok össze, ha így Össze ván kö­tözve a két jármű? — próbálom a fo­gás kétdést kike­rülni. — Ázt nem. De tessék megmonda­ni, ki volt a hi­bás? — hipóczi! — vágja rá Laci —, mert minek kell olyan gyorsan be­lelépni a fékbe! Ezt a kicsit meg el is ránthatta volna! — mutat áz alig kisebb Tónira. Eközben kész a jármű, és ugyan­úgy össze ván kö­tözve, mint előbb. Nyoma sincs a ve­szekedésnek, rajt­hoz áll a két fiú, és visszaszólnak: — Legjobb a vi­lágon a bicajozás! Tessék megnézni, milyen prímán fo­gunk szaladni! Eltűntek a ka­nyarban. Milyen hamar megoldják a vitás kérdést! (Ádám) A hevesi járási tanács el- nökhélyettesi szobájában hús levegő, virágos asztal fogadja a látogatót. Kormos Vilmos elnökhelyettes nagyon szereti a virágokat és az ő kezdemé nyezésére varázsoltak egy év alatt virágoskertet a járási ta­nács dolgozói az udvarra. Ez csak egy a sok közül, mert ezer meg ezer elgondolással ér kezett két évvel ezelőtt Heves re. ahol elnökhelyettessé vá­lasztotta a nép biza'ma. Régen volt már az, amikor Kormos Vilmos elvtárs, az egri tanítóképzőben tanulta. ho­gyan kell nevelni a gyerme­ket. hogyan kell átadni nekik a tudást. Időben nem volt Olyan rég. hiszen mindössze ti­zenkét esztendeje, hogy taní­tani kezdett, de az eltelt évek alatt annyi minden történt, hogv mégis távolinak tűnik ez az idő. a kezdet. Mint kezdő tanító.' Ádács- kenyérvár pusztán ko2dte meg a működését. Itt érte az első tanácsválasztás, és Adácson meg iS választják tanácstag­nak. Adácsi tanácstag már. amikor belép a pártba. Mint minden fiatalember abban az Időben, ő is katona lett. Ami­kor leszerelt. szülőfalujába. Balatonba kerül, ahöl hosszú évekig kitűnően látja él az iskolaigazgató szerteágazó munkakörét. A balatoni iskolában jól folyt a munka, mert nemcsak a szorosan vett nevelőmunkát látta feladatának, hanem még sok mást is. A többi között el­készítette a falu szociográfiá­ját. ami különösen az alsóta­gozatos földrajzoktatást körty- nyitétte meg. Itt választják meg az egri járásba tanácstag­nak, majd az 1958-as választá­son a hevesi járás választott vezetője lett. Sok munkát vég­zett a járásban különösen a kulturális és oktatási munka terén. Nem kis értékű az az? intézkedése például, hogy a' tanács dolgozóit továbbtanu­lásra serkentette, és az ered-: mény az, hogy két év múlva! sem a járási, sem a városi ta­nácson nem lesz olyan dolgozó,! akinek legalább a 8 általánosa! meg ne lenne. Maga jő példával jár elöl,; mert a Pedagógiai Főiskolán; képezi magát, tanári okleve­let szerez, mert á pedagógus; jelszó számára is kötelező, bár; más beosztásban van: tanulj,; hogy taníthass! Járja a falva-; kát, feltérképezte magadak az: egész járást, ott függ irodája; falán, és fő Szempont előtte mindig az, hogy az iskolák: rendben, minden anyagi és erkölcsi feltétellel dolgozza nák, mert amit a felnőtt dol­gozók között csinál, az csak hézagpótló munka, hiszen az; új ember a szocialista Iskolá­ból kerül ki. , Hogy még ezen kívül mit; csinál? Azt i’yen röviden sem; elmondani, sem leírni nem le­het. Tízéves tanácstagsága is; kötelezi arra. hogy olyan mun-; kát végezzed, amivel egyre; előbbre viszi a járás munká-; ját. de mint pedagógus. sok; miftdent azzal a szemmel lát, hogyan lehetne formálni, át­alakítani, újjávarázsolni a ré-; git. az élet minden területén Nagyon szereti ezt a munkát.; hisz a szervezés, valaminek a; beindítása egyike a legszebb; feladatoknak, de szívében min dig megmarad pedagógusnak, akinek hiányzik az iskólá. és, hiányzik a sok-sok kérdést ne kiszegező. ragyogó szempár. Kormos Vilmos elvtárs szereti: az embereket, és szereti maga! körül a rendet. Talán ezért is! ért el két év alatt annyi ered­ményt, amire ha nem is büsz ke, de megvan az a jó érzése, hogy valamivel előbbre lépett! járásával együtt az úton. (ádám) Öten a cséplőct, apuiból ■H« Tizenötmillió-éves tojás Ukrajnában, a sztanyiszlavi területen fekvő Vorohta város közelében, a Prűd folyó part­ján olyan tojást találták, amely 10—1,5 millió évig feküdt a földben. A szabályos formájú, meszes héjú tojás az idők fo­lyamán teljesen megfeketédett.? Súlya 600 gramm. Azon a helyen, ahol a tojást? találták, mocsári növények ha­tározottan kivehető lenyoma- < tát és ismeretlen ősállatok j nyomait fedezték fel. A kuta- < tósokat folytatják. A legrövidebb politikai beszéd Kemal Grüszel, az új tőrök államelnök, rekordot állított fel a legrövidebb beszéd el­mondásában. A hivatali szék­helye előtt összegyűlt tömeg­hez a tábornok a következő szavakat intézte: „Emberek, menjetek szépen haza. Mind­nyájunknak dolgoznunk kell.” Beszélgetünk. Fiúk és lá­nyok együtt. Petőfibányai fia­talok. Az életről. Ne tessék nagyképűségnek venni! Tu­dom, valamikor ilyen esetben csak legyintettek az idősebbek: ugyan, mit tudnak még a fia­talok az életről! És akkor még igazuk volt a felnőtteknek, mert az élet valóban nagyon különbözött attól a fantázia- kéötöl/afttit mi annak idején kialakítottunk magunkban az álromantlkájú ifjúsági regé­nyek és filmek nyomán. Hogy az iskolában sem sokat hallot­tunk a való életről, az megint újabb problémát vetne fel. Ki volt a hibás? De most ezt ne firtassuk. Mit tudnak a mai fi­atalok az életről? Tessék csak figyelni! Éppen P. Szabó Jut­kát hallhatjuk: — Nálunk a fiatalok elsősor­ban a KISZ-ben találhatók meg. És ez természetes is. Nem­csak a szórakozás húzza oda őket, mert akkor nem tudnánk mivel megmagyarázni, hogy az alapszervezetünk 83 tagja már eddig 1000 munkaóra társadal­mi munkát végzett. És ebben a társadalmi munkában meg­találhatjuk a vasgyűjtést, a házbontást, az üzem belső te­rületének rendezését, faülte­tést, a horti és a nagykökénye- si tsz-ek patronálását, a kapá­lástól kezdve az aratásig. Júli­us 1-ig a gépüzemben a laka- tosók 40 műszák társadalmi munkát végeztek azért, hogy a hidraulikus páncélpajzs határ­időre elkészüljön. A villany­szerélők pedig 15 társadalmi műszakkal járultak hozzá eh­hez a a munkához. Bányászfiatalok az éleiről És a szórakozás? Mert az el- möhdottakból úgy tűnik, hogy esak a munka érdekli a fiata­lokat. Ez túlságosad egyoldalú érdeklődés lenne, ami alig hi­hető el. — Gondoskodunk mi arról is, hogy ne unatkozzunk. Mi rendeztük be a művelődési házban az ifjúsági klubot, de a zenés presszó fémvázas asz­talait is mi készítettük el. Mondhatnám azt is, hogy mi érdekünk volt. Mi szórakozunk ott. És nincs panasz ellenünk. Ezt olyan önérzettel mondja, hogy nem kételkedhetünk sza­vainak Igazában. Bizonyságul elmondja, hogy egyik esetben megfeledkezett magáról egy ifjú, és úgy beszélt a felnőttek­kel, hogy kénytelének voltak jól „lerámolni”. Az osztályo- zón pedig egy lánnyal fordult elő, hogy a társadalmi munká­ban nem akart részt venni, arra hivatkozva, hogy nincs rá ide­je. Mint kiderült, a strandra ment. Az éles hangú kritika ebben az esetben sem maradt el. Szó esett még a művelődés­ről és a tanulásról. Az elmúlt évben csak a gépüzemből 10 fiú tanult a középiskolákban, eb­ben az évben pedig már eddig 15 lány jelentkezett az általá­nos iskola levelező tagozatára az osztályozóról. És hogy ő sze- mélyszerint? Szeretett völná egyetemré kerülni. Apja rok­kant vájár, s miután a bátyja is már egyetemré járt, á csa­lád nem bírta anyagilag az ő további taníttatását is. É2 a csalódás még most is benne él. Megsértődött és haragszom- rádot játszik? Nem. Olvas. So­kat. Móricz, Mikszáth, Jókai, Arany, Ady, Solohov, Dickens, de Hamingway: Akiért a ha­rang szól a legkedvesebb köny­ve. Felejthetetlen élménye ma­rad az Anna Frank naplója, amelyben ő alakította Frankóét. Nagy siker volt. Ezenkívül még sportol is, kézilabdázik és szí­vesen hallgat zenét. Politika? Igen. Állandóan figyelemmel kíséri az újságokat és a rádiót. Tudni akarja: mi törtéhik a Vi­lágban. Sántha Gizella bányagépész­technikus, de most műszaki rajzoló. Ezért a beosztásáéért nem rajong, megmondja őszin­tén. Szeretne benne lenni a ter­melő munkában. Elektromér­nöknek készült, de az egyetem­re nem vették fel, mert nem volt hely. Menyasszony. Mit vár a házasságtól? — Sok megértést és szerete­tek Mindkét féltől. Tisztelet­ben kell tartani a másik egyé­niségét. Nem lehet téljes válto­zást várni a házasfelektől. Én ném akarok dédelgetett baba lenni, de elvárom, hogy a fér­jem is kivfegye a részét a ház­tartási munkákból. Nem arra gondolok, hogy mosogasson, vannak a háztartásban olyan munkák is, amik á férfiakra tartoznak: szőnyegporölás, tü­zelőkészítés például. Szerintem a kölcsönös figyelmesség is el­engedhetetlen a jó házasság­hoz. Igyekszem majd megis­merni a férjem baráti körét, hogy jól érezzem magam közöt­tük, de elvárom ugyanezt a fér­jemtől is. Társaságban nem kí­vánom, hogy csak velem fog­lalkozzon, legyen udvarias má­sokkal is. Öltözzön mindig csi­nosan, divatosan, de megfelelő ízléssel. Érdeklődjön az iroda­lom és a művészetek iránt. Ha valami olyan szenvedélye vol­na, ami engem nem érdekel, igyekszem megismerni, de ko­moly meglepetés nem érhet, mert én még horgászni is Sze­retek. Sakkozni is most tanu­lok, hogy együtt tudjuk tölteni az Időt. Nem akarom lekötni, mert az fölösleges. Az csak nyűg lehet előbb-utóbb. Hin­nünk kell kölcsönösen egymás­ban. En azt várom, hogy egy kicsit fel tudjak nézni a fér­jemre, de nfem a régi módon, egyenlő félként. A politika? Nos. attól tartóz­kodik egy kicsit. Elég éles most a világpólitikai helyzet, de hisz abban, hogy ä józan tö­megek békeakarata győzedel­meskedik a háborús erők fö­lött. Normális emberek nem gondolhatnak háborúfa. És a fiúk, a férfiak? Ök már nehezebben nyilatkoznak meg. Különösen Szabó Kálmán olyan tartózkodó. Pedig há­romszoros sztahanovista. A szakma ifjú mestere. Sorsával elégedett. A rtiötorók vonzzák a legjobban. Ha minden jól FERENC* RéL.A, cséplömurikacsapat-vezető ÜiiMl U&i SZABÓ ZSIGMOND kévehányó CSEH LAJOS, a Bjelorussz-traktor vezetője megy, jövőre autót vásárol. Társai is elégedettek. Jól dol­goznak, a KISZ-tagokról csak jót tud mondani. Nincsenek megvalósíthatatlan ábrándjaik, terveiket általában meg tudják valósítani, nincs anyagi gondja senkinek. Ülés Vilmos már többet mond. Bár öt is főként a tech­nika érdekli, elsősorban a rá­dió és a televízió, de van el­képzelése az eljövendő feleség­ről Is. Legyen házias, rendes, társaságbeli, csinosan öltözköd­jön. — A politika nagyon érdekel — fűzi tovább a gondolatát. — Most mindenki Hruscsovval foglalkozik. A legutóbbi bécsi útja Eisenhowernak élég kelle­metlen lehetett. Míg ő a szö­vetséges Japánba hem mehe­tett el, addig Hruscsovot Auszt­riában nagy szeretettel fogad­ták. Ebből is az látszik, hogy a béke erői túlsúlyban vannak a világon. A fiatalokról annyit moftd, hogy egy kicsit túljö dolguk van. Ezzel magyarázza néhárty ismerősének túlzott szertelen­kedését. A szülőknek szigorúb­ban kellene fogni a gyereke­ket, és nem kellene minden kí­vánságukat azonnal teljesíteni. Van egy kis könyvtára is ót*- hom szívesen olvassa a magyar klasszikusokat. Szeretfie sok mindenről tudni még. De még? van ideje ehhez, hiszen fiata'.? Még fiatal. Mindannyian? gg|g& azok És így látják az életet,? így ítélnek önmagukról, jéie-| nükről és jövőjükről. Ugye, reálisan gondolkoz ó" nak? | G. Molnár Ferenc \ Vili VERES SÁNDORNÉ kévevágö TÖZSÉK JÓZSEF, oszt. tanuló, törekhordó

Next

/
Oldalképek
Tartalom