Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-24 / 174. szám
1960. július 24., vasárnap NÉPÚJSÁG Zug a cséplőgép a mezőtarkányi Ezüstkalász Tsz-ben Jóformán még alig fejezték be áz aratást, még lábon áll néhány hóid gabona, de a me- zőtárkányi Ezüstkalász Termelőszövetkezet tagjai már a csépléshez is hozzákezdték, Künn a földeken az utolsó táblát vágja az aratógéppé átalakított zetöros fűkasza, de eközben már a szövetkezet Szu- ' per Zetorja két pótkocsival felváltva hordja asztagba a föld gazdag termését. A szorgalmas emberek munkája nyomán magasba emelkednek az asztagok, lehét kezdeni a cséplést. Ilyen előzmények után föfdult be a füzesabonyi gépállomás cséplőjé jú- lius 14-én reggel a szövetkézét tanyájába, s még aznap délelőtt hozzá Is látóit a nagy munkához. Nagy munkáról beszélünk, s ez így is igaz. Miközben a cséplőmunkások a hatalmás árpaasztal mellé állítják á gépet, Patai Zslgmond, a szövetkezet elnöke elmondja, hogy közel 35Ó hold gabona termését kell most a napokban élcsé- pelniök, mért a kombájn csak igen keveset aratott nékik az idén. — Először a távászi árpa cséplését kezdjük — mondja. Azután következik a búza, s ez a munka egy cséplőgéppel körülbelül két hétig tart. A cséplőcsapat tagjai közben a nagy, hűslombú diófa alá települtek, s a munka megkezdése előtt balesetvédelmi oktatást hallgatnak meg. Ismerjük meg őket közelebbről. Elöljárójában annyit, hogy a cséplőcsapat a gépállomásé, tehát részes cséplők, s legtöbbjük már az előző években is járt a cséplőgéppel. A 21 tagból álló csapat vezetője, Fetencz Béla elFILÖ2ÖFIA — Ha iszom, más ember vagyok, — ha más ember vagyok, mit akarnak tőlem. mondja, hogy többen közülük ipari munkások, akiket a különböző vállalatok szabadságoltak a cséplés idejére. Szabó Zsigmond, Tóth József és Bar- ta Bertalan ipari munkás. Itt serénykedik: Tőzsér József, aki bányász és minden évben a cséplőgépnél dolgozik. Közben a gép beáll. Cseh hajós traktorvezető gázt ad, a Szíj forogni kezd, a cséplő mindén porcikája megremeg, azután lassú, egyenletes zúgással dolgozni kezd. — Munkára emberek—, hangzik a kiáltás, és pillanatokon belül, mindenki elfoglalja a maga helyét. Nagy József és Szabó Zsigmond fürge időzd diátokkal másznak fel äz asztagra. Veres Sándorné, a kévevágó, már adja is az etetőitek, s a gyorsan forgó csép- lŐgép-döb egymás után nyeli el a dús kálászú kévéket. Délelőtt 11 óra van. A munka megkezdődött. Az első cséplőgép a járásban munkába állt. Itt van Dobó József elvtárs, á mézőtárkányi brigádszállás vezetője. 0 is kíváncsi az indulásra, s ahol csak tud, segít, irányít, ííitézkedik. Kérésünkre elmondja, hogy a községben Hat cséplőgép üzemel, ebből hegy a termelőszövetkezetekben dolgozik majd. Ez a gép 1070-es cséplő, naponta mintegy 200—220 mázsát, vagy még ennél is többet tudnak majd csépelni vele. Félnek a percek, fogy a kazal, s a gép végénél az elevátor éles vasfogai megállás nélkül továbbítják a kazalra a friss szalmát. Patai Zsigmond tsz-elriök a zsákokat figyeli. Vastag sugárban ömlenek a gépből az aranysárga árpaszemek. Az elnök kivesz egy fél- marékkal, s szája elégedett mosolyra húzódik. — Mennyi lesz az átlagtermés? — Búzából és árpából egyaránt 10 mázsát terveztünk be, de ennél jóval több lész. Egyelőre még nem tudok és nem Is akarok jósolgatni, de egy bizonyos, hogy mindannyian elégedettek lehetünk. A nap közben deleidre hág, a környéket betölti a zúgás, vastag porfelhő száll az ég felé. Fogy a kazal, a mérlegen telnek a zsákok. Megkezdődött a cséplés időszaka Mézőtár- kány községben. Az első gépet követi a második, majd a többi, mígnem az egész községben, az egész járás és a megye területén zsákokba kerül a ringó búzatáblák gazdag termése, szövetkezeti parasztságunk jó munkájának megérdemelt, szép eredménye. Császár István Tíz éve tanácstag Karambol — Minek fékeztél olyan hirtelen! . — Én nem is fékeztem, te álltái meg! — Nem is igaz, mbH akkor nem szaladt volna rá a madzag! — Nem is megyek veled többet! — Én se veled! Hát igen komoly ,,közúti” baleset iötiént az egriVo- rosilov téren — a járdán. Három kisgyerek hajol egy fékes skiró fölé és éktelen méreggel, folytatva az előbbi párbeszédet, bogózzák a skiró első kerekére teke- rődött madzagot. — Miért van a kiSblcikli meg a skiró összekötve? kérdezem Perecsé- nyt Ákos kerékpártulajdonost. — Azért, mert úgy mentünk, hogy hipóczi ment a Skirón hátul, és én vontattam őt, mert defektes lett. De nem vigyázott és hirtelen belelépett a fékbe, aztán most Üt a baleset! — No, de komoly baj nem történt tán? — Az nem, de történhetett volna — válaszol a kis pesti vendég, Keresztes Lacika. Közben folyik a szerelőmunka. Nehezen boldogulnak a kis kezek) de azért fel-felpislan- tanak sanda szemmel rám, nézik a hatást. — Tessék mondani, a néni nem szeret skirózni? — őszintén szólva, még nem gondolkoztam felőle — mondom, de már kapom is a következő kérdést. — Ügye, hogy az Ákos volt a hibás, mert hogy belelépett a fékbe? — És nem szaladtok össze, ha így Össze ván kötözve a két jármű? — próbálom a fogás kétdést kikerülni. — Ázt nem. De tessék megmondani, ki volt a hibás? — hipóczi! — vágja rá Laci —, mert minek kell olyan gyorsan belelépni a fékbe! Ezt a kicsit meg el is ránthatta volna! — mutat áz alig kisebb Tónira. Eközben kész a jármű, és ugyanúgy össze ván kötözve, mint előbb. Nyoma sincs a veszekedésnek, rajthoz áll a két fiú, és visszaszólnak: — Legjobb a világon a bicajozás! Tessék megnézni, milyen prímán fogunk szaladni! Eltűntek a kanyarban. Milyen hamar megoldják a vitás kérdést! (Ádám) A hevesi járási tanács el- nökhélyettesi szobájában hús levegő, virágos asztal fogadja a látogatót. Kormos Vilmos elnökhelyettes nagyon szereti a virágokat és az ő kezdemé nyezésére varázsoltak egy év alatt virágoskertet a járási tanács dolgozói az udvarra. Ez csak egy a sok közül, mert ezer meg ezer elgondolással ér kezett két évvel ezelőtt Heves re. ahol elnökhelyettessé választotta a nép biza'ma. Régen volt már az, amikor Kormos Vilmos elvtárs, az egri tanítóképzőben tanulta. hogyan kell nevelni a gyermeket. hogyan kell átadni nekik a tudást. Időben nem volt Olyan rég. hiszen mindössze tizenkét esztendeje, hogy tanítani kezdett, de az eltelt évek alatt annyi minden történt, hogv mégis távolinak tűnik ez az idő. a kezdet. Mint kezdő tanító.' Ádács- kenyérvár pusztán ko2dte meg a működését. Itt érte az első tanácsválasztás, és Adácson meg iS választják tanácstagnak. Adácsi tanácstag már. amikor belép a pártba. Mint minden fiatalember abban az Időben, ő is katona lett. Amikor leszerelt. szülőfalujába. Balatonba kerül, ahöl hosszú évekig kitűnően látja él az iskolaigazgató szerteágazó munkakörét. A balatoni iskolában jól folyt a munka, mert nemcsak a szorosan vett nevelőmunkát látta feladatának, hanem még sok mást is. A többi között elkészítette a falu szociográfiáját. ami különösen az alsótagozatos földrajzoktatást körty- nyitétte meg. Itt választják meg az egri járásba tanácstagnak, majd az 1958-as választáson a hevesi járás választott vezetője lett. Sok munkát végzett a járásban különösen a kulturális és oktatási munka terén. Nem kis értékű az az? intézkedése például, hogy a' tanács dolgozóit továbbtanulásra serkentette, és az ered-: mény az, hogy két év múlva! sem a járási, sem a városi tanácson nem lesz olyan dolgozó,! akinek legalább a 8 általánosa! meg ne lenne. Maga jő példával jár elöl,; mert a Pedagógiai Főiskolán; képezi magát, tanári oklevelet szerez, mert á pedagógus; jelszó számára is kötelező, bár; más beosztásban van: tanulj,; hogy taníthass! Járja a falva-; kát, feltérképezte magadak az: egész járást, ott függ irodája; falán, és fő Szempont előtte mindig az, hogy az iskolák: rendben, minden anyagi és erkölcsi feltétellel dolgozza nák, mert amit a felnőtt dolgozók között csinál, az csak hézagpótló munka, hiszen az; új ember a szocialista Iskolából kerül ki. , Hogy még ezen kívül mit; csinál? Azt i’yen röviden sem; elmondani, sem leírni nem lehet. Tízéves tanácstagsága is; kötelezi arra. hogy olyan mun-; kát végezzed, amivel egyre; előbbre viszi a járás munká-; ját. de mint pedagógus. sok; miftdent azzal a szemmel lát, hogyan lehetne formálni, átalakítani, újjávarázsolni a ré-; git. az élet minden területén Nagyon szereti ezt a munkát.; hisz a szervezés, valaminek a; beindítása egyike a legszebb; feladatoknak, de szívében min dig megmarad pedagógusnak, akinek hiányzik az iskólá. és, hiányzik a sok-sok kérdést ne kiszegező. ragyogó szempár. Kormos Vilmos elvtárs szereti: az embereket, és szereti maga! körül a rendet. Talán ezért is! ért el két év alatt annyi eredményt, amire ha nem is büsz ke, de megvan az a jó érzése, hogy valamivel előbbre lépett! járásával együtt az úton. (ádám) Öten a cséplőct, apuiból ■H« Tizenötmillió-éves tojás Ukrajnában, a sztanyiszlavi területen fekvő Vorohta város közelében, a Prűd folyó partján olyan tojást találták, amely 10—1,5 millió évig feküdt a földben. A szabályos formájú, meszes héjú tojás az idők folyamán teljesen megfeketédett.? Súlya 600 gramm. Azon a helyen, ahol a tojást? találták, mocsári növények határozottan kivehető lenyoma- < tát és ismeretlen ősállatok j nyomait fedezték fel. A kuta- < tósokat folytatják. A legrövidebb politikai beszéd Kemal Grüszel, az új tőrök államelnök, rekordot állított fel a legrövidebb beszéd elmondásában. A hivatali székhelye előtt összegyűlt tömeghez a tábornok a következő szavakat intézte: „Emberek, menjetek szépen haza. Mindnyájunknak dolgoznunk kell.” Beszélgetünk. Fiúk és lányok együtt. Petőfibányai fiatalok. Az életről. Ne tessék nagyképűségnek venni! Tudom, valamikor ilyen esetben csak legyintettek az idősebbek: ugyan, mit tudnak még a fiatalok az életről! És akkor még igazuk volt a felnőtteknek, mert az élet valóban nagyon különbözött attól a fantázia- kéötöl/afttit mi annak idején kialakítottunk magunkban az álromantlkájú ifjúsági regények és filmek nyomán. Hogy az iskolában sem sokat hallottunk a való életről, az megint újabb problémát vetne fel. Ki volt a hibás? De most ezt ne firtassuk. Mit tudnak a mai fiatalok az életről? Tessék csak figyelni! Éppen P. Szabó Jutkát hallhatjuk: — Nálunk a fiatalok elsősorban a KISZ-ben találhatók meg. És ez természetes is. Nemcsak a szórakozás húzza oda őket, mert akkor nem tudnánk mivel megmagyarázni, hogy az alapszervezetünk 83 tagja már eddig 1000 munkaóra társadalmi munkát végzett. És ebben a társadalmi munkában megtalálhatjuk a vasgyűjtést, a házbontást, az üzem belső területének rendezését, faültetést, a horti és a nagykökénye- si tsz-ek patronálását, a kapálástól kezdve az aratásig. Július 1-ig a gépüzemben a laka- tosók 40 műszák társadalmi munkát végeztek azért, hogy a hidraulikus páncélpajzs határidőre elkészüljön. A villanyszerélők pedig 15 társadalmi műszakkal járultak hozzá ehhez a a munkához. Bányászfiatalok az éleiről És a szórakozás? Mert az el- möhdottakból úgy tűnik, hogy esak a munka érdekli a fiatalokat. Ez túlságosad egyoldalú érdeklődés lenne, ami alig hihető el. — Gondoskodunk mi arról is, hogy ne unatkozzunk. Mi rendeztük be a művelődési házban az ifjúsági klubot, de a zenés presszó fémvázas asztalait is mi készítettük el. Mondhatnám azt is, hogy mi érdekünk volt. Mi szórakozunk ott. És nincs panasz ellenünk. Ezt olyan önérzettel mondja, hogy nem kételkedhetünk szavainak Igazában. Bizonyságul elmondja, hogy egyik esetben megfeledkezett magáról egy ifjú, és úgy beszélt a felnőttekkel, hogy kénytelének voltak jól „lerámolni”. Az osztályo- zón pedig egy lánnyal fordult elő, hogy a társadalmi munkában nem akart részt venni, arra hivatkozva, hogy nincs rá ideje. Mint kiderült, a strandra ment. Az éles hangú kritika ebben az esetben sem maradt el. Szó esett még a művelődésről és a tanulásról. Az elmúlt évben csak a gépüzemből 10 fiú tanult a középiskolákban, ebben az évben pedig már eddig 15 lány jelentkezett az általános iskola levelező tagozatára az osztályozóról. És hogy ő sze- mélyszerint? Szeretett völná egyetemré kerülni. Apja rokkant vájár, s miután a bátyja is már egyetemré járt, á család nem bírta anyagilag az ő további taníttatását is. É2 a csalódás még most is benne él. Megsértődött és haragszom- rádot játszik? Nem. Olvas. Sokat. Móricz, Mikszáth, Jókai, Arany, Ady, Solohov, Dickens, de Hamingway: Akiért a harang szól a legkedvesebb könyve. Felejthetetlen élménye marad az Anna Frank naplója, amelyben ő alakította Frankóét. Nagy siker volt. Ezenkívül még sportol is, kézilabdázik és szívesen hallgat zenét. Politika? Igen. Állandóan figyelemmel kíséri az újságokat és a rádiót. Tudni akarja: mi törtéhik a Világban. Sántha Gizella bányagépésztechnikus, de most műszaki rajzoló. Ezért a beosztásáéért nem rajong, megmondja őszintén. Szeretne benne lenni a termelő munkában. Elektromérnöknek készült, de az egyetemre nem vették fel, mert nem volt hely. Menyasszony. Mit vár a házasságtól? — Sok megértést és szeretetek Mindkét féltől. Tiszteletben kell tartani a másik egyéniségét. Nem lehet téljes változást várni a házasfelektől. Én ném akarok dédelgetett baba lenni, de elvárom, hogy a férjem is kivfegye a részét a háztartási munkákból. Nem arra gondolok, hogy mosogasson, vannak a háztartásban olyan munkák is, amik á férfiakra tartoznak: szőnyegporölás, tüzelőkészítés például. Szerintem a kölcsönös figyelmesség is elengedhetetlen a jó házassághoz. Igyekszem majd megismerni a férjem baráti körét, hogy jól érezzem magam közöttük, de elvárom ugyanezt a férjemtől is. Társaságban nem kívánom, hogy csak velem foglalkozzon, legyen udvarias másokkal is. Öltözzön mindig csinosan, divatosan, de megfelelő ízléssel. Érdeklődjön az irodalom és a művészetek iránt. Ha valami olyan szenvedélye volna, ami engem nem érdekel, igyekszem megismerni, de komoly meglepetés nem érhet, mert én még horgászni is Szeretek. Sakkozni is most tanulok, hogy együtt tudjuk tölteni az Időt. Nem akarom lekötni, mert az fölösleges. Az csak nyűg lehet előbb-utóbb. Hinnünk kell kölcsönösen egymásban. En azt várom, hogy egy kicsit fel tudjak nézni a férjemre, de nfem a régi módon, egyenlő félként. A politika? Nos. attól tartózkodik egy kicsit. Elég éles most a világpólitikai helyzet, de hisz abban, hogy ä józan tömegek békeakarata győzedelmeskedik a háborús erők fölött. Normális emberek nem gondolhatnak háborúfa. És a fiúk, a férfiak? Ök már nehezebben nyilatkoznak meg. Különösen Szabó Kálmán olyan tartózkodó. Pedig háromszoros sztahanovista. A szakma ifjú mestere. Sorsával elégedett. A rtiötorók vonzzák a legjobban. Ha minden jól FERENC* RéL.A, cséplömurikacsapat-vezető ÜiiMl U&i SZABÓ ZSIGMOND kévehányó CSEH LAJOS, a Bjelorussz-traktor vezetője megy, jövőre autót vásárol. Társai is elégedettek. Jól dolgoznak, a KISZ-tagokról csak jót tud mondani. Nincsenek megvalósíthatatlan ábrándjaik, terveiket általában meg tudják valósítani, nincs anyagi gondja senkinek. Ülés Vilmos már többet mond. Bár öt is főként a technika érdekli, elsősorban a rádió és a televízió, de van elképzelése az eljövendő feleségről Is. Legyen házias, rendes, társaságbeli, csinosan öltözködjön. — A politika nagyon érdekel — fűzi tovább a gondolatát. — Most mindenki Hruscsovval foglalkozik. A legutóbbi bécsi útja Eisenhowernak élég kellemetlen lehetett. Míg ő a szövetséges Japánba hem mehetett el, addig Hruscsovot Ausztriában nagy szeretettel fogadták. Ebből is az látszik, hogy a béke erői túlsúlyban vannak a világon. A fiatalokról annyit moftd, hogy egy kicsit túljö dolguk van. Ezzel magyarázza néhárty ismerősének túlzott szertelenkedését. A szülőknek szigorúbban kellene fogni a gyerekeket, és nem kellene minden kívánságukat azonnal teljesíteni. Van egy kis könyvtára is ót*- hom szívesen olvassa a magyar klasszikusokat. Szeretfie sok mindenről tudni még. De még? van ideje ehhez, hiszen fiata'.? Még fiatal. Mindannyian? gg|g& azok És így látják az életet,? így ítélnek önmagukról, jéie-| nükről és jövőjükről. Ugye, reálisan gondolkoz ó" nak? | G. Molnár Ferenc \ Vili VERES SÁNDORNÉ kévevágö TÖZSÉK JÓZSEF, oszt. tanuló, törekhordó
