Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-23 / 173. szám

4 NÉPÜJSÄG 1960. Július 2S., sasirMt liiüsll Van-e menetrend — vagy nincs? Csütörtökön délben a 12,20 perces vonat Egerbe érkezése után történt. Az I-es számú járat autóbusza ott állt az állo­más előtt, s a vonattal érkezett utasok percek alatt zsúfolásig megtöltötték. Néhány pillanat múlva elérkezett a busz indu­lási ideje — csak éppen gépko csivezető nem akadt. Vártak rá öt percet, tíz percet, negyed órát, amíg végre a MAVAUT irodaépületéből előkerült a GA 16—55-ös rendszámú autóbusz vezetője és a kocsi elindult, az utasok nagy méltatlankodása közepette. A zúgolódás érthető is. Sen­kinek sincs annyi ideje, hog negyedórákig várakozzon i gépkocsivezetőre az indulási idő elérkezése után. Vagy az AKÖV helyijárati vonalain nincs menetrend? Nem hin nénk.,. — SAJÄT ERŐBŐL épít­kezik a bátori Hegyi Csillag Termelőszövetkezet tagsága. Saját építőbrigádjukkal ké­szítettek egy hétvagonos ku- koricagórét, s egy másik épü­let falához építettek egy 100 férőhelyes hizlaldát. Jelenleg a sertések elhelyezését igye­keznek megoldani, építenek egy 300 férőhelyes juh- hodályt. Az új épületet még a hónap végén átadják ren­deltetésének. — AZ EGRI ŰTTÖRÖHAZ úttörői — akik több mint egy hete a felsőtárkányi dombokon táboroznak, s úttörővézető ki­képzésen vesznek részt — né hány napja az egri strandot látogatták meg közösen. A 130 úttörő most felszedte a sátoro­kat és kétnapos túrára indult a Bükk erdőségeibe. Az úttörö- vezetőképző-tábor vasárnap este zárja kapuit — műsoros tábortűzzel. — ELŐLEGET FIZETNEK a jő termésből az erki Űj Ba­rázda Termelőszövetkezet­ben. A tavaly ősszel alakult fiatal termelőszövetkezetben kiváló termést hozott a gabo­na, s valamennyi kalász már learatva, a cséplésre vár. A szövetkezetiek úgy határoz­tak, hogy a jó termésből négy kilogramm búzát osztanak előlegként a július 1-ig ledől gozott munkaegységekre. — A NAPOKBAN az egri városi tanács dolgozói a Ba­lázs Ignác Termelőszövetkezet­ben segítettek a szövetkezeti tagoknak. A múltkorában az aratási, növényápolási munkák végzésében vettek részt, most a kenyérgabonakévéket segí­tettek teherautókra rakni. — ELKÉSZÜLT az új, 50 férőhelyes, magtárpadlásos szarvasmarhaistálló a mak­iári Rákóczi Termelőszövet­kezetben. Az új istálló pad­lásán 12 vagon terményt tud­nak majd elhelyezni. Ugyan­ott téliesítik majd az 50 férő­helyes szerfás istállót, s mintegy 40-nel növelik a fé­rőhelyek számát. — JÓ EREDMÉNNYEL, ko­moly látogatottsággal zárult Hevesen és Erdőtelken a Szü­lök Akadémiája, amelyen érté­kes előadások hagzottak el a gyermekek nevelésével kapcso­latban, és sok gyakorlati kér­dést tárgyaltak meg szülők és pedagógusok. GRI VÖRÖS CSILLAG A csodálatos malom GRI BRÖDY Ilyen nagy szerelem YÖNGYÖSI SZABADSÁG Sikoly az utcáról •YÖNGYÖSI PUSKIN Különös hajótöröttek GRI KERTMOZI Hovanscsina [ATVANI KOSSUTH Végállomás: szerelem ATVANI VÖRÖS CSILLAG Merénylet ÜZESABONY Virrad [EVES Nyomorultak (L rész) ETERVASÁRA Láthatatlan kötelék Könyvekről Yeatsi VERSEK William Butler Yeats, az egyik angol an­tológia szerint 1958-ban jelent meg), még nem halt meg. 1865. június 13-án született. A ma­tuzsálemi kort megérő ír költői nagyság nem­csak esztendőkben, de alkotásai bőségét mérve is, súlyát és anyagát tekintve, fölénőtt az időnek. Ha Yeats rövidrefogott életrajzát olvas­suk, lehetetlen el nem gondolkodnunk azon, milyen fordulatokat hozott az utolsó évszá­zad a világ történéseiben és az európai szem­lélet formálódásában. Amikor Yeats költői pályája indul, az angol verselők irtóznak az élettől, elzárják maguktól a világot, nem vesz­nek és nem akarnak részt venni a napi politi­kai és társadalmi élet küzdelmeiben. Azt val­lották, hogy amit érdemes volt megismerni, azt elolvasták, a szennyes mindennapi élet pe­dig maradjon az ő horizontjukon kívül. Ezzel a szemlélettel jutottak csődbe a kisebb tehet- ségűek, mentek idegileg és egzisztenciálisan tönkre. Yeats kiheverte ezt a beteg szemléletet, mert segítségére sietett az ír népi megmozdu­lás, a szabadságmozgalom az elnyomó angol úlágbirodalom ellen. Nemcsak vallja magát ír­nek, hanem részt vállal az ír mozgalomban olyan elszántsággal és merészséggel olykor­olykor, hogy cselekvése csaknem extatikus. Az ír függetlenségi mozgalom apálya-dagálya for­málja és forgatja Yeats belső világát, de a dön­tő pillanatokban mindig a nép, az ír szabad­ság mellé áll. Yeats életét a fnisztikus és okkult dolgok sokáig kitöltik. Keres és talál fantasztikumo­kat a lélek mélységeiben, beteglelkű és bete­ges emberek veszik körül. Ez meglátszik alko­tásain is. Hatásuk alól sokáig nem tud szaba­dulni. Mégis, legállandóbb élménye és alkotási ingere egész életében Írország. Nemcsak az eljövendő, amelyről szépeket lehet álmodni, hanem a múlt és a messzi századok ködébe vesző Írország is izgatta képzeletét. Az álmodozás, a valóság feletti, vagy azon- kívüli világ túlméretezése a költő életében mindig akkor következik be, amikor a jelen nem nyújt elegendő tennivalót a túlfűtött kép­zeletű és nagy dolgok véghezviteléről ábrán­dozó, misztikus nemzeti öntudattal rendelkező ír Yeats számára, ö nemcsak korának kima­gasló ír egyénisége, aki a lehetetlen kivívásá­ra vállalkozik (az ír szabadság), de lehetséges­nek is tartja a küzdelem eredményes és bol­dog kimenetelű megvívását. Ugyanakkor ma­gasrendű szellemi nagyság is Yeats, aki a kor­ból mindent kipárol, ami értékké nemesíthető. Nem rendkívüli és mégis mennyire embe­rien érthető az alábbi pársoros vers: A költőnek ma némán üdvösebb, hisz helyrehozni államférfiak melléfogását úgyis képtelem Tűnődtek azok éppen eleget, hogy mi hat meg kis csacska lányokat vagy öregeket téli éjjelen. (Mikor háborús költeményt kértek — Teliér Gyula fordítása.) De tud ez a költő, vagy tud egyáltalán a költő Yeats hallgatni, amikor a történelem hullámverésére gondolatig támadnak? Ha más­ként nem, hát a képek negatívumát rajzolja meg, de vallania kell és vallani is akar. Nem mindig közvetlenül, sokszor áttételeket alkal­maz, mert népének és önmagának veszélyes fordulókat kellett átvészelnie. Rokoni emléke­zésről nyargal át a jelen váratlan aktualitására: Népem harcosa — hiszen ismered öt — a Sligo rakpart táján átszólt nekem, nem, nem szólt, de kiáltott: „Hazaérkeznie húsz hosszú év után ideje volt bizony!” S eszembe jut a gyermek megszegett esküje: E völgy atyáim fészke — soha el nem hagyom. (A Satumus jegyében. — Garai Gábor fordítása.) íme, így látja önmaga világát és sorsát az ír hazafiság tükrében és így válaszol önmaga kétkedéseire, marcangolóan, leszólva önmaga ír hűségét azért, mert nem tudott egyértelmű­en — az ügyért, esetleg önmagát is feláldozva — élni. Néha harcosan továbbmegy önmaga kor­látáinál és nagyszerű vallomásban dicsőíti az ír forradalmárok névszerinti emlékét is: En megírom, vigye a vers: MacDonagh és MacBride és Conolly és Pearse, hogy hol a zöld rétek kiégtek most és örökké éljenek, minden másra vált, másra végleg, iszonyú szépség született« (Húsvét, 1916 — Orbán Ottó fordítása.) Az „iszonyú szépség99 a véres mártírium, amelyet az említett ír hazafiak elszenvedtek. Beszél Bizantiumról többször, elmélkedé­seket fogalmaz, tépelődéseket, a toronyról raj­zol csodálatosan remekmívű képeket, amelyek­ben több a vallomás, mint a kép maga, lelki­furdalása támad vad szavaiért: ír földről hoz minket a szél. Nagy harag, kicsi tér — korcs lesz az ember. Anyám mé-héből jövök én Elszánt szívemmel. (Lelkifurdalás vad szavaimért — Illyés Gyula fordítása.) * Mintha Ady Endre írta volna — nálunk. Imádkozik az öregségért, amit meg is kap. Cromwelli átkokat fogalmaz, amiknek furcsa kérdés a refrénje, mintegy önmaga számon­kérése: Ő, mit lehet, ó, mit lehet erről még mondanom? (A cromwelli átok — S Garai Gábor fordítása.) És feloldódik a sokat kergető és sokat meglátott szív az időben, szétmorzsálódik az aranyfonál, amely a költő nagyszerű mívessé- gű ritmusait, verseit összefogta hat évtizeden keresztül. Minden írása formai tökéletességgel ilkotott, ahogyan méltatói mondják. A múlt­ból és önmagából a jövőnek annyit adott át Yeats, amennyit tévelygése és őszintesége, a nép ügyének szolgálata munkáiban időtállóvá ötvöztek. S kell-e ennél nagyobb erejű bal­zsam Homérosz és Osszián óta? Farkas András ISZAAX DUNAJEVSZKU 1960, JULIUS S3: LENKE öt évvel 'ezelőtt, 1955. júliusában halt meg ISZAAK DUNAJEVSZKU, kétszeres Sztálin-dljas szovjet zene­szerző. Ismertek a szovjet életet ábrázoló mozgalmi dalai (Ifjúság dala), filmmuzsikái és operettjei (Szabad szél). Dunajevszkij 1900-ban született. 75 évvel ezelőtt, 1885 júliusában született PAUL raynal (ejtsd: Pól Rénál) francia író. Első világ­sikerét az 1924-ben előadott Az is­meretlen katona című drámájával aratta. Későbbi művei (Máméi csa­ta (1933.) Emberanyag (1948.) merész állásfoglalások az imperialista há­borúk ellen. 2580 évvel ezelőtt, ie. 620-ban született AISZÖPOSZ (Aesopus) görög író, az emberi gyengeségeket és társadalmi visszásságokat kifigurázó Állatmesék műfajának megalapítója. Haladó íróknak az önkényuralom idején használt allegorikus kifejezésmódját a mar­xista-leninista irodalom róla nevezte el „ezópuszi beszédének. Aiszópusz ie. 560-ban halt meg. 30 évvel ezelőtt, 1930. július 23-án alakult meg a KOLUMBIAI KOMMUNISTA PÁRT. II fehér vér bemutatója előtt A filmművészet az utóbbi években több olyan alkotással jelentkezett világszerte, ame­lyek napjaink számos kédését Reflektorfénybe állították. Szin­te minden országban akadtak művészek, akik lelkiismeretük szavára az ifjúság problémájá­hoz nyúltak, mások a tőkés or­szágokban a felsőbb tízezer haláltáncát állították a felve­vőgép lencséje elé. Újabban korunk legégetőbb kérdése tük­röződik az emberiség jövőjéért aggódó, haladó művészek alko­tásaiban: az atomháború elleni küzdelem, a háborús gyújtoga­tok leleplezése. Ez a szent kötelesség vezette az évekkel ezelőtt bemutatott, döbbenetes hatású Hirosima gyermekei cí­mű film alkotóit, a legutóbb elkészült és a hazai mozikban is a közeljövőben megjelenő Egy tiszta szerelem története című japán film kiváló rende­zőjét, az amerikai Stanley Kramer-1, aki az Utolsó part című filmjének záró képsorá­ban megrázó, féltő kiáltást hal­lat az embermilliók felé. Van­nak aztán olyanok is, akik a szatíra eszközeit is felhasznál­ják mondanivalójuk mind szé- lesébb körben való terjesztésé­re: ezt bizonyítja a szeptem­berben bemutatásra kerülő an­gol film, Az ordító egér. E filmek sorába tartozik a Fehér vér című NDK alkotás is. Ez a film egy fiatal pár tra­gédiájának tükrében kímélet­lenül lerántja a leplet azokról, akik luxus-környezetben élnek, emberbőrben mozognak, de ör­dögi módon gondolkodnak: a béke iránti gyűlölet és a busás haszon farkastörvénye a leg­szentebb számukra. Ez a film arról szól, hogyan nyitja fel az atomkísérletek romboló hatá­sa, az atomháború fenyegetése még egyes nagypolgári körök­höz tartozók szemét is. Az a sugárbántalom, amely Von der Lohe-t, a Bundeswehr ifjú őr­nagyát érte, Parolichlitz ban­kár lányát elszakítja családjá­tól és a legkölönbözőbb embe­reket rázza fel közömbösségük­ből. A halálraítélt fiatal őr­nagy az utolsó óráiban döbben rá igazán a szörnyű valóságra, végzetes tévedéseire, s amikor végső perceiben hallatja erőt­len hangját, a nézőnek önkén­telenül Thomas Mann szavai jutnak eszébe: Európa vigyázz! A Fehér vér főszerepében a világsikert aratott Csillagok cí­mű NDK—bolgár koprodukcióé film főhőse, Jürgen Frohriep nyújt ismét kiemelkedő alakí­tást. Frohriep alakítását jól egészíti ki a feleség szerepében Christine Laszar, akit a ma­gyar közönség A denevérraj és A bemutató elmarad című fil­mekben ismert és szeretett meg. gyar szabadságharc számos emlékét. Kossuth Lajos ebben a városban talált menedéket 1849-ben, amikor a magyar szabadságharc elbukott. A vá­ros népe, az egész bolgár nép testvéri szeretettel fogadta, és ma még talán még nagyobb szeretettel őrzi emlékét. Egy­kor a városban levő lakóháza ma Kossuth-múzeum. A mú­zeumban őrzött kézírások, ere­deti feljegyzései, szobájának berendezése, bútorai, a szoba nak minden egyes darabja a nagy magyar emlékét idézi. A városban emelt Kossuth szo­bor is azt mutatja, hogy emlé­két forrón őrzi az egész bolgár nép. A városban és környékén sok török él. Békés, földműves emberek. A városban emelt templomuk az egyik legna­gyobb bulgáriai török temp­lom. A magasba emelkedő, karcsú minaret láttán egyszer­re eszembe jutott — vajon ma­gasabb-e, mint a miénk, itt, Egerben? Bolgár kollegáim a végsőkig kitartottak amellett, hogy bár ők nem ismerik az egri minaretet, de az biztos, hogy a kolarovgrádi maga­sabb. A végén úgy döntőiünk, hogy amikor eljönnek Magyar- országra — és természetesen Egerbe is —, akkor majd egy „helyszíni tárgyalás” során fogjuk eldönteni a kérdést. (Meg kell jegyeznem, hogy a „bírósági szemle” első részét dr. Sipos Miklós barátink, a küldöttség egyik tagja, “ott a helyszínen már megejtette. Az igaz, hogy frissen, fiatalosan ment fel a torony, tetejébe, de az is igaz, hogy amikor lejött* még sokáig érezte a nem ép­pen könnyű „túra” következ­ményeit. (Folytatjuk.) cén, a Sipka-hágó legmagasabb pontján, 1308 méter magasság­ban, az 1877—78-ban vívott di­csőséges harcok emlékét szin­tén több építményből álló, mo­numentális emlékmű hirdeti. Timovo, a vadregényes Jantra völgyében Bulgáriának egyik legősibb városa. A török uralom előtt az ország fővá­rosa volt. Gyönyörű fekvése, ősi vára, a XII. századból való temploma és még sok más, az ősbolgár művészet szempont­jából jelentős emléke valóban az ország egyik leghíresebb vá­rosává teszi. 1879-ben itt hir­dették ki a bolgár polgári új alkotmányt és itt választot­ták fejedelemmé Battenberg Sándort is, akinek minden tö­rekvése az volt, hogy országá­nak kapcsolatait Oroszország­gal megszüntesse, de a bolgár nép mély hálája az orosz nép iránt ezt nem engedte. Batten­berg Sándor fejedelem felejt­hetett, de a bolgár nép nem felejtette el, hogy az orosz— török háborúban az orosz nép fiai életüket áldozták a bolgár nép szabadságáért — a Sipka­szorosban és a Pleven körüli dombokon. A Timovoban eltöltött éjsza­ka után Kolarovgrád volt a kö­vetkező állomásunk, ahol több órát — sajnos, csak több órát — tölthettünk. A város Tirno- votól keletre, a Várnához ve­zető műúton fekszik, festői környezetben. A város — úgy érzem — egy kissé magyar is, mert falai között őrzi a ma­ság alá került Az 1878. év felszabadulás után rohamosar fejlődött az ország hatalma! ipari és kereskedelmi központ­jává. A „Plovdivi Vásárok’ ma is világhíresek; A váró: számos kultúrintézményével ugyanakkor egyik kultúrköz- pontja is az országnak. Világ­hírű múzeumában trák erede­tű aranykincsek találhatók amelyek egyedülállóak a2 egész világon. A város vendég- szerető jogászsága még sokkal több időt szeretett volna ve lünk együtt eltölteni, azonbar útitervünk — sajnos — ezl nem engedte meg. Plovdivból késő délután, dí még napsütésben érkeztünk Kazanlakon keresztül a Kö­zép-Balkán hegység leghíre­sebb déli kapujához, a Sipka­szoroshoz. A község hírei templomának kupoláit arany fedi. A kupolák a lenyugvó nap sugaraiban messzire csil­lognak és hirdetik a bolgár történelem egyik legdicsőbb fejezetének emlékét, amikor az 1877—,78. évi orosz—török háborúban Gurkó orosz tábor­nok, sok hős bolgár katonával együtt szétverte a török sere­get és több mint 30 000 foglyot ejtett. A templomot ezeknek a véres harcoknak emlékére emelték 1902-ben. A község- beliek büszkén újságolják, hogy a kupolák aranyát Hrus­csov elvtárs küldte nekik; A szoroson át, észak felé ve­zető út Gabrovon keresztül jut el a gyönyörű fekvésű Tirno- voba. A Balkán-hegység gerin­Bulgáriai útiélmények Irta: dr. Gál György ITL a- Ma álló épülete merész esi >t- galépcsőivel, csipkeszerű, mű ’ti vészi fafaragásos díszitéseivel az valóban lenyűgöző szépségű, i ík kolostor udvarában álló Hre isi lijó-torony a jí- XIV. század el- ■■■■■MM só felében ^ • , J 55 épült. Múzeu- jMHgi os mából évszá­lt_ zadok levegője . . / - Jk :t- árad. A cárok és > 1 » yyj szultánok kéz­j- írásos levelei * ^ j, i- mellett ebben PpHHBT»* 5- a múzeumban - % s őrzik az első t . -’2^, é- bolgár , föld- -v m gömböt is, j '' §í? j. amely a tudós WM lt Neofit Rilski $ ‘ l. barát műve. A ,| f i. felszabadult ,V.‘ 1 * a bolgár nép ke- flR gyelettel őrzi a * ’ * r_ kolostor emlé- ^ is keit azért is, ’ ■! 1 mert az évszá- zados török el- nyomás elleni függetlenségi harc egyik leg- J főbb eszmei fellegvára volt. ’ Bulgáriának Szófia után Mj. - Plovdiv az BEPip-’*'- egyik legrégibb és legnagyobb városa. Szófiá- a SIPKA tói délkeletre, a széles Marica völgyében terül el. A Trák-sík- ságból kiemelkedő „halmok”, — a kanyargó Marica, távo­labb pedig a Rodope-hegység hatalmas csúcsai valóban fes­tői képét adják a városnak Hosszú évszázadok folyamán, Macedóniai Fülöp után a görö­gök, majd a gótok, a hunok, a- rómaiak és a törökök uralma , alatt állott. A rómaiak alatt- fejlődött igazi nagyvárossá. A ’ római birodalom széthullása- után a városban és környékén . szlávok és bolgárok telepedtek , le, de már a XIV. században- Plovdiv városa egész Bulgá- t riával együtt török fennható-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom