Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-21 / 171. szám

I960, július 21., csütörtök NÉPÜJSAG 3 Befelezték a csépiést a kémtől Haladás Tsz-ben — Szabad munkaerejükkel a szomszéd tsz-eket segítik — Nem nagy területen — mint­egy 900 holdon — gazdálkod­nak a komlói Haladás Tsz .tag­jai, de annak minden táblá­ján, parcelláján látszik, hogy a tagok szívügyüknek tekintik a jó gazdálkodást, magukénak érzik a földet és a termelőszö­vetkezetet. Fáradságot nem is­merve dolgoznak a nagyobb terméseredményekért, a na­gyobb jövedelemért. Komlóról ném távoztak el a fiatalok gyá­rakba. üzemekbe, hanem bíz­tak a földben és a szocialista nagyüzemi gazdálkodás maga- sabbrendűségében. ^ Domán Zsigmondi, a termelőszövetke­zet mezőgazdásza szerint a munkaerő 80 százaléka ereje teljében levő dolgozó. S mint már említettem, szorgalmuk, igyekezetük példamutató. En­nek köszönhető, hogy a gabo­nák aratását és cséplését telje­sen befejezték, s hogy nem is „rossz” eredménnyel, azt bizo­nyítja búzából a 17, árpából pedig a 19 mázsás átlagtermés. De nem késlekedtek — isme­rik annak jelentőségét — a tar­lók szántásával sem. Aratás után máris elvégezték a tarló­hántást. Sietni kell - mondta Domán elvtárs — másodveté­seket akarunk vetni, takar- mánybázásunk növelésére. Érdeklődésemre elmondta még. hogy 60 hold répájukat már négyszer. 350 hold kukori­cájukat háromszor, 20 hold államilag ellenőrzött, tovább- szaporításra termelt burgonyá­jukat szintén négyszer kapál­ták meg. Nincs is abban egy szál gyom sem. De nem sajnál­ták a növényvédőszereket sem, hiszen az is hozzátartozik a modem, jövedelmező gazdál­kodáshoz. így sikerült elérni, hogy burgonyabogárfertőzés és kártétel nem található táb­lájukon. A magnak termesztett 190 hold lucernájukat is Jepo- roztattákmár a magkártevők el­len. mert tudják, hogy védeke­zés esetén 1—2 mázsával maga­sabb termésük lesz. Szép bevételre számítanak a baromfitenyésztésből is. Szer­ződést kötöttek 1000 darab pe­csenyekacsára, 1000 rántaniva- ló csirkére, 500 pulykára és 250 hízóra. Sérelmesnek tartják vi­szont, hogy az Állatforgalmi Vállalat nem szerződik és így a tagoknál még kintlevő mint­egy 100 szarvasmarhát — amely továbbtenyésztésre al­kalmatlan. nem tudják értéke­síteni. Hogy az aratás és cséplés befejezése utáni munkák felől é klődtem, tudomásomra hozták, hogy mivel a kapáláso­kat befejezték és így az telje­sen gyomtalan, azt tervezik: kisegítik valamely szomszédos termelőszövetkezetet, ahol ke­vesebb a munkaerő, s sürgős a munka. így kétszeresen hasz­nos munkával tudják tagságu­kat foglalkoztatni. Szép példá­ja ez az elvtársi segítségnek. Vincze János Osztályozó gépbemutató volt Gyöngyöshalászon Oj osztályozó, a Szabolcs—2 típusú gép bemutatóját tartot­ták meg kedden a gyöngyösha­lászi Petőfi Termelőszövetke­zetben. Az érdekes bemutatón a megye gyümölcs- és zöldségtermelő szövetkezetei­ből mintegy száz elnök, agro- nómus és brigádvezető vett részt. Részt vettek a bemuta­tón: Tamás László elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgaz­dasági osztályának, Vajda László elvtárs. a megyei tanács mezőgazdasági osztályának ve­zetője. Bartolák Mihály elvtárs, a MÉSZÖV elnöke. Kollár elv­társ, a MÉK igazgatósági elnö­ke, valamint a HUNGARO- FRUCT több képviselője. A bemutatón megjelentek először megtekintették a Pető­fi Termelőszövetkezet 53 hol­das paradicsomtábláját, a szö­vetkezet határát, majd megte­kintették működés közben az új gépet. A MÉK szakembere ismertette a gép tulajdonsá­gait — Ez a körülbelül 50—60 ezer forintba kerülő gép. nagysze­rűen alkalmazható alma és pa­radicsom osztályozására, de nagyszerűen felhasználhatják a hagyma, s egyéb termény osztályozására is. Villanymotor hajtja meg a futószalagot, amelyről a kívánt nagyságnak megfelelően gurulnak le a gu­mi asztalra — most például a paradicsomok. A gumiszalagot, s a gépnek valamennyi olyan részét, ahol a paradicsom ha­lad. laticel borítja, hogy az ütő- déstől, vagy egyéb károsodás­tól a paradicsomot megvédje. Nagyon megkönnyíti a para­dicsom osztályozását végző asz- szonyok munkáját ez a gép, mert feladatuk csupán a zöld és az érett paradicsomok szét­válogatása marad. Megyénkben hat ilyen gépet kaptak a ter­melőszövetkezetek: Nagyréde, Hort, Csány, Heves zöldség- és gyümölcstermelő szövetkezetei. A gép megtekintése után a vendégek a község új iskolájá­ba mentek, ahol a szövetkeze­tiek vendéglátása közben meg­vitatták a látottakat, majd a gyümölcs- és zöldségtermelő szövetkezeteket érintő fontos problémákat. A vitában a szö­vetkezetek szakemberei mellett az érdekéit felsőbb szervek is hozzászóltak. Felszólalt Ta­más László, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője is. Tiszanánai „gondok“ • • • MOST MUTATKOZIK MEG igazán, hogy mit jelent egy igazi, nagy termelőszövetkeze­tet vezetni, irányítani. A tiszanánai Petőfi Tsz — a megye legnagyobb szövetkezete — most jutott el az esztendő csúcspontjához, ami a munkát illeti, és a vezetőknek bizony van mit csinálni, akad gondjuk elég. A tiszanánai Petőfi Termelőszövetkezet — igazi nagyüzemi gazdaság és ennek megfele­lően a jelenlegi munkáit sem lehet egysze­rűen az aratásra leszűkíteni. Nemcsak arat­nak a tiszanánai határban, mert vaii itt más tennivaló is bőven. A termelőszövetkezet, hogy jól kihasznál­ja a területeit, sok ipari növényt vetett a ta­vaszon, és ezeknefy a betakarítása is most következik. Érdemes megnézni sorban, hogy mennyi gonddal kell megbirkózni, mennyi feladatot kell megoldani a Petőfi Tsz elnökének, köny­velőinek, agronómusainak és nem utolsósor­ban a termelőszövetkezet tagságának. Vetettek 30 holdon szeglete sledneket. Húsz holdon retket. Turbolyát 14 holdon, szarvaskerepet 130 holdon; de van 30 hold lencséjük és vagy 20 hold tarackostippan is. Nagy gond ezeknek az ipari növényeknek a betakarítása, mert ugyanakkor 75 holdon elvégezték a májusi másodvetést is, de 100 holdon tarlóvetést is végeztek, főként szu- dánifű és napraforgó került ebbe a földbe. És folytathatjuk tovább: köztesként babot, köménymagot vetettek, együttvéve ez is több mint 50 hold. Ápolni és betakarítani mindezt, elég mun­kába kerül. De ha csak ez volna minden, nem is igen törnék a fejüket a termelőszövetkezet veze­tői. Azonban itt az ideje a szálastakarmány tárolásának is, fnintegy 130 vagon szénának a kazlazását is el kell végezniük, ezenkívül gondoskodni kell 95 vagon takarmány szalma elhelyezéséről és 221 vagon alomszalma táro­lásáról. A termelőszövetkezet tagjai szép, 500 má­zsás szénakazlakat raknak, tehát az intézke­dés itt is megtörtént. ÁM MENJÜNK TOVÁBB... Az ősszel mintegy 45 vagon szuperfoszfátot kell elszór­ni a tsz földjein, ezenkívül 820 vagon istálló­trágyát juttatnak a földbe. Az istállótrágya hordását már rövidesen meg kell kezdeni. A tiszanánai Petőfi Termelőszövetkezet ebben az esztendőben egymillió forint értékű mű-, trágyát használ fel. Ennek a hatalmas meny- nyiségű műtrágyának az elhelyezése, kiszó­rása egyedül véve is óriási feladat. De a nö­vénytermelésben 685 ember dolgozik, ez pe­dig annyit jelent, hogy a vezetőkre tartozik ezeknek az embereknek egyéni gondja, baja is. Igaz, nem könnyű mindig a legjobb meg­oldást megtalálni, azért a betakarítás gond­jai, jóleső gondok. Az volna a baj, ha nem lennének a termelőszövetkezetnek ilyen gondjai. A tiszanánai Petőfi Tsz a harmadik ne­gyedévben több mint négymillió forint bevé­telre számít. Ebből az.összegből hárommillió a növénytermelésből, s egymillió az állatte­nyésztésből származik Nagy felkészültséget igényel a négymillió forint beszedése, s iz áruértékesítés lebonyolítása. A. Petőfi Termelőszövetkezet eddig átadott 100 hízómarhÁt, 320 hízottsertést és 400. most hízik. Húsz vagon étborsót most szállítanak a szövetkezettől, napi két—háromvagcmos tételekben. Rövidesen sor kerül a búza át­adására, amelyből köiülbelül 50 vagonnal ér­tékesítenek. A termelőszövetkezet 20 holdon, kísérlet­képpen, olaszbúzát vetett, s itt nagyézerű ter­mésátlagot értek el. Holdanként 19 mázsa 10 kilót hozott az olasz búzafajta. Általában a többi kalászosnál is jó termésátlagokat értek el, így az áruértékesítési tervüket ezen a té­ren is túlteljesítik a tiszanánaiak. NAGY TERÜLETEN vetettek cukorrépát a tsz tagjai, körülbelül 500 vagon termésre számítanak. A hatalmas mennyiségű termés elszállításáról már most gondoskodnak. A termelőszövetkezet hatalmas területé­nek megművelésére 245 000 munkaegységet terveztek az esztendő elején. A termelőszö­vetkezet vezetői azonban igyekeznek ezt a számot leszűköteni, ugyanis, ha a művelésre fordított munkaegységek számát csökkentik, úgy növekszik az egy munkaegység értéke. Az előzetes számítások szerint körülbelül 220 000 munkaegységet végeznek az esztendő folyamán. A 25 000-es csökkenés komoly megtakarítást jelent. Elérkezett tehát a munka dandárja és a Petőfi Termelőszövetkezet életét hatalmas számokkal jellemeztük a fentiekben. Sok ter­mésről, mázsákról, vagonokról, százas, ezres tételekről írtunk és ugyanakkor milliókat emlegettünk, ami a forintot illeti. Mindez együtt jár a mezőgazdasági nagyüzem fogal­mával és manapság a tiszanánai Petőfi Tsz valóban igazi nagyüzemnek számit Nagy gond a vezetés, az irányítás, de pontosan az eredmények és a gondok jellege is arra utal, hogy a termelőszövetkezet tagsága elégedett lehet a vezetők munkájával. Kiss János Nyári jegyzetek Itt a kánikulai Egy kövér ember fé­lig sem fésült hajjal« szuszogva siet a busz­megálló melletti fod­rászüzlethez. Reggeli hat óra, de ő már azt kívánja, hogy megbo­rotválják őt. No, per­sze menni akar a fél­hetessel Hatvanba. A kiküldetés kötelez, a központ fennsőbbsége csak úgy érvényesül, ha a kövéres Kartárs jól fésült és sima ar­cú. Legalábbis ő ezt hiszi. A fodrász még nine nyitva Kövér Kartárs elmélkedik a pontos­ságról; az időjárásról, lelkiismeretről, sze­mélye fontosságát duz­zogó hümmögéssel vé­teti tudomásul velem, aki éppen úgy megbo­rotválkozhattam volna otthon, mint ő, ha nem aludtam volna el egy kissé. Ügy beszél hozzám kövér Kartárs, mintha a fia lennék, nekem csak bólintanom kelle­ne az általa elmondott és megcáfolffatatlan igazságra. De nem te­szem. Először is azért, mert én előbb jöttem az üzlethez, mint ő és aki előnyt élvez, az ne szónokoljon. Másod­szor: a kövér Kartár­sat, az ilyen kövér kartársat, kevés haj­jal, gondozatlanul és pőffeszkedő otromba­sággal nem szeretem. Harmadszor: eszembe­jut, hogy egy ilyen vi­zenyősszemű, rozmár- képű ellenfelem volt, amikor Radamesz Ai­dának udvaroltam és sötét dolgokat mesélt rólam. Aida enyém maradt, a rozmárké­pűt pedig elíújta a há­ború szele. A borbély, akit én mindig fodrásznak hí­vok tiszteletből, (mert kioktattak, hogy ők nem borbélvok!) meg­érkezik. Kinyitja az üzletet, b—enged min­ket. A kövér Kartárs (egyre kisebb és kiáll- Watlanabb lesz ne­memben!) leül az első székre és mintha én elsüllyedtem volna, egy szót sem szól hoz­zám. Inkább kiadja kellemesen behízelgő hangon az utasítást, hogy borotválják meg, mert neki mennie kell. A kövér Kartárs a borotválás végeztével felkel, kényelmesen végigsimogatja a tü­kör előtt legalább hat­szor a tokáját, fizet, rámnéz, borravalót ad, köszön a mesternek és mintha hozzám sosem szólt volna, rámnéz ángolna szemével fö­lényesen, mintha bolt­ba küldene tíz deka promenclicukorért Szuszog, elmegy és bizonyára azt hiszi, hogy Napóleon se csi­nálta volna ezt más­képp. Engem a guta kerül­get. Pedig tudom, hogy nincs igazam. A modor és a pofon minden em­bernél más és más szabású. ★ Délután három óra. Az aszfalt olvad az ut­ca közepén, hogy majd­nem beleragadnak az autó kerekei. Ilyen ká­nikulai nap is ritkán akad az idei kalendá­riumban. Utálom a napszemüveget is, mert a nyergeié részénél az orromat kényelmetle­nül nyomja, bosszant, ingerel. Leveszem a szememről, de ismét felrakom, mert a tűző napfény bántja a sze­mem. Az ingem a bő­römhöz tapad, a ha­táridőt és az aktát szo­rongatom a kezemben, mert a másik vállalat­hoz kell mennem: fon­tos tervügyeket kell megtárgyalnom dr. Dé­libábossal. Délibábost nem nagyon szeretem, mert azt hiszi, ha ő a bajusza alól kidörmög két kereknek ható mondatot, akkor neki a kormánytól kitünte­tés jár, tőlem meg — ha nem is térdhajtás, de — legalább mély fejbólintás. Esélyeim a tárgyaláson nem elő­nyösek, ezt tudom ma­gam is. Érveim rosz- szak, pozícióm aláren­delt. Már majdnem azt mondom, egye fene ezt a tárgyalást, feladom a harcot és megyek Dé­libáboshoz, pusztán aláírni. Elvégre senki nem kötelez arra, hogy jobban harcoljak, mint amire képes vagyok. Így lógatom az or­rom a cél előtt har­minc méterrel. Az ut­casarkon elémperdül egy nyurga kamasz­lány, jóarcú, lengén öltözött, mint általá­ban a mai bakfisok. Onnan ismerem, hogy az ipari tanulók szín­játszó csoportjával fog­lalkoztam. egyidőben. Rámnevet és azt mondja: Hugó bácsi, ma csomagolok és me­gyek a Balatonhoz. — Hogy-hogy? — nyöszörgőm én a bácsi megszólítás után né­miképp megrémülve saját koromtól. — Jó munkáért kap­tunk jutalomüdülést, meg az is bennvan a dologban, hogy kiváló­an végeztünk. — Fiúk nem men­nek veletek? — félté- kenykedem. — Nem, nem, eszi is őket a penész — nevet rám harsogva. — Fiúk nélkül nem ér semmit az egész nyaralás? — Ügy tetszik gon­dolni? — kérdez visz- sza. Szemében tizen- hétévcs fiatalságának teljes kékszínű ege mosolyog, huncutab- bul, mint amit az öre­gedő tziv elbír. — Majd visszakér­dezlek, ha hazajöttök! — Jó — lóbálja meg nylonszatyorját, kö­szön, sarkonfordul és szalad lengő karokkal célja után. Még nézem, nézem és még látom is. Lá­tom a kamaszt is, aki­re rámosolyog majd a Balaton hullámai kö­zött, derűsen ellubic­kolnak a titokzatos­színű habokban és nem sejtik fájdalmamat: nekem dr. Délibábos­hoz kell mennem tár­gyalni és megadni ma­gam. Azért se! Har­colni fogok. Izzadjon ő is, még akkor is, ha engem csökönyös hü­lyének tart majd ma­gában. ★ Két lány játszik a strand hátsó részén, ahol a labdajáték az égi, földi strandhaüil- masságok akaratából „nem vagyon tiltva”. A két lány játszik — egy fiúval. Azért mondom ezt így, mert a fiú ko­molyan veszi a foglal­kozást, a két lány csak játszik. Judit és Eszter barátnők. Mindig együtt látni őket, ha már lehet őket egyál­talán látni. Szolid lá­nyok, szépek és csino­sak, a húszon alul. Ju­dit formás hajat visel, kisportolt, mozgása csupa ritmus. Arca ak­kor is komoly marad, ha nevet és ez érdekes bájt varázsol a barná­ra sült arcbőrre. Esz­ter úgynevezett ron­gyos frizurát hord, gondosan, borotvapen­gével tépve olyan absztraktra, amilyent még az a bizonyos seprűbajuszos Dali, festő-őrült világhíres­ség is csak legmeré­szebb álmában álmod­hat magának. Eszter idegesebb, nevetése is szaggatottabb, mint | Judité, ugrásai olykor» kiszámíthatatlanok. g A két lány között i áll a csaknem kétmé- ‘ teres fiú, a Zoli. Mész- ° sziről kiabál róla a 3 szorgalom, hogy ked- 3 vében jár a két lány-8 nak. Esztert szereti, § nem is szereti, hanem í imádja. Ilyen érzés 3 csak egészen fiatalon < és kevés szakmai ta-s pasztalattal fogja el ap gyanútlan f érfii vadé-* kot és akkor annyi ? szamárságot hajlandói? megtenni — a nők —g azaz a lányok — sze-§ szélye miatt, hogy agya életen át alig tudja ki-8 heverni. Nos, ez a Zoli a ke-g zében tartja a nagy,? felfújható strandlab-c dát. Bámulatos kéz-!?: ügyességgel forgatja a 3 levegővel bélelt csu- s dát, a lányok orra 8 előtt. Azok ugrálnak § neki. De nem sokáig. 5 Zoli, ha azt akarj a, 8 hogy a lányok hangú-§ lata ne törjön ketté, 8 vagy még több darab-8 ra, engednie kelig ügyességéből. Kinek § engedjen? Ha Juditotg játssza át, Eszter kémig fogja a nagyobb udva-g riasságra barátnőjével 8 szemben. N^m szavak-« kai, hanem a szem? fényjeleivel! Ha Esztert kerül a két tűz közé,« ő, azaz Zoli kap szív-X bajt, mert Eszter el- § len nem akar játssza- 8 ni — még gondolatban» sem. Kiejti hát a kezébő’8 a labdát semleges tér-8 ségre és remegve fi-1 gyeli, melyik lány 8 kapja el. Judit nyert. § Es Zoli fáradhatatla- § nul és önmagát felül-§ múlóan buta mozdula-8 tokkal addig i gyek-8 szik, amíg a két lányi játszik vele. Es neve- § tik és úgy tesznek,» mintha valóban őkg lennének az 0gyeseb-8 bek. A körülállók kö-8 zül megjegyzi valaki:» — Fene nagy szere-« lem lehet! (/. a.) 8 Tervek, amelyek valóra vállnak A szovjet tudósok és techni­kusok tervei nemcsak azért valósulnak meg, mert olyan országban láttak napvilágot, amely hajlandó hosszúlejáratú beruházásokat eszközölni az ország természeti feltételeinek javítására, hanem azért is, mert komoly, tudományos ala­pokon nyugszanak. Jó példa erre a Káspi-tó megmentését célzó terv. A szovjet tudósok felfedték a Káspi-tó kiszáradásának okát (a tóba ömlő folyók víz­hozamának csökkenése a Föld fokozatos melegedése követ­keztében), s olyan megoldást találtak, amely minden szem­pontból megfelel: a Volga víz­hozamát a Pecsora folyó vizé­vel növelik, anélkül, hogy ez utóbbi folyó vízbőségének csökkenése veszélyeztetné az északi körzetek éghajlati vi­szonyait. E terv kivitelezéséhez két közepes gátra és két ki­sebb csatornára van szükség. S mi több, a jövőben folytatóla­gosan meg lehetne valósítani Davidov ismert tervét is az Ob és Jenyiszej folyásának meg­fordítására. Így kiegészítenék a Káspi-tó vízkészletét és vízzel látnák el a száraz déli vidéket. De a szovjet tudósok és ter­vezők más népeknek is segít­séget nyújtanak, ha arról van szó, hogy ezeknek a népeknek fejlődését, boldogulását előse­gítsék. Jó példa erre az asz- szuáni erőmű terve. Egyiptom, mint köztudomású, a Nílusnak köszönheti termékenységét, amely több mint 6Ó00 kilomé­teres útja során összegyűjti a közép-afrikai tavak, mocsarak és patakok vizét. A Nílus-völgyi sikeres föld­művelés megköveteli, hogy a folyó évente legkevesebb 48 milliárd köbméter vizet hoz­zon, 100 milliárd köbméternél többet azonban nem. A folyó persze nem mindig tartja ma­gát az előírásokhoz. Volt esz­tendő, amikor katasztrofális áradásokat okozott, máskor pe­dig nem érte el a vízhozam a 42 milliárd köbmétert sem és az országban éhínség következett be. Ezek a körülmények a tech­nika fejlődésével felvetették a gondolatot, hogy szabályozni kellene a féktelen folyó víz- szállítását. Ezért az egyiptomi kormány úgy döntött, hogy egy újabb nagy duzzasztómű­vet létesít Asszuán mellett, amely biztosítja Egyiptom szá­mára a szükséges vízgazdálko­dási egyensúlyt. A monumentális víztároló tervezetén 1952 óta több kül­földi vállalat dolgozott. A ko­rábbi angol tervezetet a szov­jet „Gidroproekt” szakemberei átdolgozták, s ennek eredmé­nyeként nagyobb teljesítmény elérése mellett mintegy 15 szá­zalékos megtakarítást értek el. A Szovjetunió kölcsönt és mű­szaki segítséget nyújt Egyip­tomnak az építkezés végre­hajtásához. Az óriási épít­mény, amely 10 év alatt készül el. megfelelően kiegyenlíti a Nílus vízhozamának ingado­zásait. Befogadóképessége mintegy 90 milliárd köbméter lesz. Ily módon lehetővé válik az öntözött területeknek to­vábbi 810 ezer hektárral való növelése. A duzzasztógát mel­lett új, 1440 megawatt össztel­jesítményű vízierőmű létesül. A termelt energia lehetővé te­szi Egyiptom iparának fejlesz­tését. A Szovjetunió tehát ezen a téren is példát mutatott arra, hogy egyrészt a legmerészebb terveket is valóra válthatja a tudomány, másrészt milyen eredmények születhetnének, ha az egész világon véget érne a háborúskodás. Műszaki vezetők tanácskozása Egercsehiben Eger csehi bányatelepen, jú­lius 18-án műszaki értekezletet tartottak a bányaüzem vezetői. A tanácskozás referátumát az üzem főmérnöke tartotta az üzemegység félévi termelési eredményeiről, a balesetek ala­kulásáról, az elővájások fon­tosságáról. Az Eger csehi bá­nyaüzem és Szarvaskő 107,4 százalékra teljesítette a féléves tervet, terven felül 7569 tonna szenet adtuk az országnak a bányásar* 715 tonna szenet fejtettek napi átlagban az el­múlt hat hónap során. Ez az eredmény egyedülálló a bánya történetében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom