Népújság, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-11 / 137. szám

4 NÉPÜJSA© 1980. Június 11., szombat fi i n E Teljesíthető kérés Annyi az egész, hogy a vá­sárló emberek arra kérik a 32-es AKÖV vezetőit, szerel­tessenek a taxikra — ha egy­szerre nem is mindegyikre — csomagtartókat. Indok: sokan szeretnének olyan csomagot hazaszállíttatni, amelyért te- hertaxit fogadni még nem ér­demes, de amely a Személy- szállító taxi belső utasterében már nem fér el, csak a tetőre lehetne felrakni. De nem lehet, mert Eger azok közé a kevés helységek közé tartozik, ahol a taxikon nincs csomagtartó. Az utasok kérése teljesíthe­tő. Hiszen a csomagtartók el­készítése nem olyan túlzottan költséges, s még ez is hamaro­san megtérülne a nagyobb for­galom következtében. Csak egy kis rugalmasság kellene... (w) — MA DÉLELŐTT tartja ülését a megyei tanácsháza nagytermében Heves megye Tanácsa. Az ülés napirendjén az Egri Járási Tanács tömeg­szervező munkájáról szóló beszámoló, valamint a Me­gyei Bírósági népi ülnökök választása szerepel.- KÖZZÉTETTÉK az 1960. évi szegedi szabadtéri játékok, műsorát. Eszerint a július 23. és augusztus 21. között meg­rendezésre kerülő játékokon Erkel Hunyadi László című operája, Farkas Ferenc Csí­nom Palkó című daljátéka, Ma­dách Az ember tragédiája cí­mű drámai költeménye és ß Moszkvai Szatnyiszlavszkij és Nyomirovics-Dancsenkóról el­nevezett Opera és Balett Szín- h z társulatának előadásában s Jeanne d’Arc-ról szóló balett rül bemutatásra. — MA DÉLELŐTT ülést art az Egri Városi Tanács. Napirenden a járásbírósági népi ülnökök megválasztása, Eger távlati városfejlesztési s várospolitikai tervének negvitatása, valamint a mű­velődési állandó bizottság je- entése szerepel. ÉRDEKES PAPÍRSZAL­IT ÁK AT bocsátott ki a űjtők örömére az Országos karékpénztár Heves megyei •kja. A szalvéták feliratai a ó- és lottójátékot népszerű- s ik. — MA MEGKEZDŐDTEK z évvégi összefoglalók az ál- alános iskolákban. A vizsgák legtöbb helyen szombaton s hétfőn lesznek, utána pe- :ig már csak a bizonyítvány- sztásra kerül sor. kor lesz már Hevesen iíriapárus szekrény? röbhször megígérték már a posta felsőbb szervei, hogy b Jósltának egy hírlapárus ;krényt, amely jogos igénye vésnék, de jogos kérése Suki hály hírlapárusnak is. Az é =k óta vajúdó igényt a posta nai napig sem elégítette ki. A hírlapárus a növekvő szám- bh o megjelenő napilapokat, íc.yóiratokat nem tudja elhe­lyezni, a táskába pedig nem fér. így kénytelen a lapok egy részét különböző helyeken le­rakni, ami csökkenti a vásár­lók igényeinek a kielégítését. Nem beszélve arról, hogy a túlzsúfolt táskában jobban szennyeződik és törik a lap, de a hírlapárus sem bírja, nagy súlya miatt, s ez az egészségé­nek is a rovására megy. Már a tanács is anyagot ajánlott fel a szekrény elkészítéséhez, de ezt a segítséget a posta nem vette igénybe. Kérjük a posta felsőbb szerveit, juttassanak Hevesre egy hírlapárus szek­rényt, amely előfeltétele a kul­turáltabb és jobb árusítás meg­valósításának. Reméljük, nem sokáig kell már várni. Tóth József Helyesbítés Lapunk június 9-i számának tartalomjegyzékében tévesen szerepel a Mátravidéki Erőmű neve. Az újság 5. oldalán a he­lyes cím olvashatót Többet kel! foglalkozni az újításokkal a Mátravidéki Fémművek­ben is... Filmfórum Hely a tetőn Angol film A film azzal kezdődik, hogy egy huszonöt éves angol fiatal­ember, aki elvesztette anyját- apját a háborúban, megúnja az egyik angol kisvárost és embe­reit, Dufton polgárságát és romjait és átmegy munkát ke­resni, karriert vadászni, el­szántan és . szívósan törni a könnyű és látszólag boldog élet felé. Joe Lamp ton, ez a háborútjárt repülőőrmester el­szántságán és gátlásain innen és túl, izgalmas ember: a körü­lötte élő és a fennálló társa­dalmi rend korlátaiba bele- nyugvó férfiak közül kiválik, amolyan vezéregyéniség lesz, akit nem lehet nem észreven­ni. Az alkalom a drámai kon­fliktusra nem is várat: a mil­liomos Susan a színre perdül a maga éretlen naívságában és adottságaival, Jack-kel együtt, az autó és tetőn levő villával. De a színen mozog már a kö­zépkorú asszony is, aki á tü­relmetlen és kiegyensúlyozat­lan féi'fit érzésekkel és tragi­kus szerelmének gyötrelmeivel magához akarja láncolni. A jellemi adottságok feltartóz­tathatatlanul viszik a munkás­fiút, az elszánt és mindenki el­len harcot indító fiatalembert a cél felé: az érett asszonynak el kell buknia, részegen bele­fut a szakadékba sportkocsijá­val, Joe, a karrierista lebujok- ba menekül a halálhír hallatá­ra és ott büntetésének egy ki­csiny részét megkapja. Susan apja azonban tudomásul veszi, hogy lánya csak az elszánt Joe Lampton oldalán lehet boldog, ezért díszes esküvőt rendeznek és gyárába fogadja azt, aki a szerelmet dobta el magától a gazdagságért és tetőnlakásért, A film némely részletében komoly társadalompolitikai megállapításokat tesz, de a végső következetességig nem jut el megállapításaiban. Nem hisszük el egészen, hogy Susan Brown apja, a milliomos, ho­gyan engedi lányát — a körül­mények ismeretében — a ka­landig, hogyan érlelődhetik meg benne az elhatározás, hogy egy hevesnek induló szó­csata elvesztése árán adja a lá­nyát egy „jöttmentnek”, aki semmit nem hoz. Pedig ez az apa a társadalmi megsemmisí­tés fegyverét is felvillantja Joe Lampton előtt. Bírálat in­dul itt-ott a filmben, de meg­áll félúton, minthogy nem il­lik Albionban kimondani a szentenciákat a maguk törté­nelmi tisztaságában. A darab bővérű dráma a ja­vából. Konfliktusai a két nő és a férfi viszonylatából — jól felépítettek, a jelenetek hitele­sek. Jack Clayton rendezését dicséri, hogy képekben mond­ja el a legtöbbet azokról, akik­ben a drámai küzdelem végbe­megy. Nem véletlenül fényké­pezted az arcokat teljes közel­ben. Nem véletlen az sem,' hogy a párbeszédekben itt-ott felbukkanó ismétlés a feszült­ség fokozását szolgálja. Az ember türelmetlen lesz és ide­ges attól, ahogyan Susan a Joe-val való kirándulás után azt hajtogatja, hogy: ő azt hit­te, ha odaadja magát, akkor benne és körülötte minden megváltozik. Joe alig tud a tü­relmetlenségtől és méregtől udvarias maradni. S a rendező mindezt végigkíséri a szerep­lők arcén. . A dráma fősodrását Alice- nek, az érett asszonynak a sze­relme jelenti. Ahogyan a fiút magához vonzza, ahogyan át­éli a lopott szerelem édességét, bűntudattal és nagy-nagy fél­téssel, az Simone Signorét igaz művészetét dicséri. Nincsenek nagy gesztusai, arca mindent kifejez. A vonatablakból bú­csúzó Alice arca megrendít és érezzük a dráma végső kibon­takozását. A szakítás, az ivás a kisváros mulatójában egy lé­lek agóniája. Laurence Harvey, a huszon­öt éves fiatalember, aki fel akar jutni és fel is jut a tető­re. Milyen áron? Ezt ő tudja, aki dadogva vallja be össze­történ is, hogy ölt, pedig ott sem volt, amikor Alice meg­halt. Brown-nal, a gyárossal folytatott párbeszéde remek képsor: a rideg arc és a hide­gen számító agy játéka nagy­szerű. Persze, az ember a film hatása alatt kíváncsivá lesz: mit csinál majd és hogyan fog élni ez az ember a piszkos üz­letek birodalmában, a tőkében, a tetőn azok között, akiknek még hetekkel—hónapokkal előbb szemükbe vágta aljassá­gukat? Bár Alice kimondta a diagnózist utolsó találkozásuk­kor Joe jellemére vonatko­zóan, mégis izgalmas lenne ezt a fiút látni az erkölcsi és jel­lemi kutyaszorítóban. Ha ezt egyáltalán filmre lehet vinni Angliában. (farkas) i j|||ÄP CHRISTIAN HUYGENS I960. JÜNIUS 11., SZOMBAT: BARNABÁS 265 évvel ezelőtt, 1695. júniusában halt meg CHRISTIAN HUYGENS, holland fizikus és matematikus. Ö alkotta meg a fény hullámelméle­tét (1678) és ezzel megadta a fény kettős törésének magyarázatát, a matematikában ő volt a valószínű- ségszámítás megalapozója, ő fedez­te fel a fizikai inga törvényét. Je­lentősek találmányai: az Ingaóra (1656), a Rúgós óra szabályozója (1645). a róla elnevezett csillagászati távcső segítségével fedezte fel a Szaturnusz gyűrűjét. Huygens 1629-ben született. 60 évvel ezelőtt, 1900. június 11-én készült el a híres luganszki moz­donygyár első mozdonya. Szerkesztői üzenetek Baráti János, Egercsehi: Ügyét csak a járásbíróságon ke­resztül tudja elintézni, ott is csak ha tanúkkal igazolja. Pege József, Kápolna: Ügyében felvettük a kapcsolatot a Mátravidéki Fémművek személy­zeti osztályával. Amíg az ered­ményről értesíteni tudjuk, kérjük, várjon türelemmel. Pásztor István, Heves: Rokkantsági nyugdíját megsür* gettük az egri SZTK Alközpontnál. Kérjük, amennyiben azt rövidesen folyósítják, értesítse szerkesztősé­günket. * I földekről jöttünk, oda megyünk vissza! EGRI VÖRÖS CSILLAG Hely a tetőn EGRI BRÖDY Rászedett udvarlók GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Vidéki lány GYÖNGYÖSI PUSKIN A nagy családok EGRI KERTMOZI Végállomás szerelem HATVANI KOSSUTH Kocsubej FÜZESABONY Nagybácsim HEVES Törvény az törvény PÉTERVÁSARA Nyomorultak (I. rész) GYÖNGYÖSI KERTMOZI Spanyol kertész műsora Egerben este fél 8 órakor: Elveszem a feleségem (Katona-bérlet) Atányban este 8 órakor: Anyósgenerális HEVESEN, a hajdani Kál- lay-kastélyban különös „izgal­mas” hangulat lepi meg az ér­kezőt, ilyenkor, a vizsgák sze­zonjában. A szépen parkosí­tott, nagy kiterjedésű udvaron férfiak beszélgetnek, vitatkoz­nak, csoportokba verődve. Tá­volabb a gépek mellett vizs­gáztatás folyik, de vizsgáznak a hallgatók a termekben is. A Mezőgazdasági Gépész­képző Szakiskolában vagyunk. Az udvart elöl is, oldalt is gé­pek szegélyezik hosszú, rende­zett sorokban. A szakiskola igen szép mezőgazdasági gép­parkkal rendelkezik. Mintegy negyven korszerű erőgépe és 85-féle munkagépe van, egy típusból olykor több is. Ezek­kel a gépekkel ismerkednek a hallgatók hat hónapon keresz­tül az elméleti és gyakorlati órákon. Természetesen nem ideérkezésükkor mutatkoztak be először egymásnak, hisz mind a százhúsz hallgató már megfelelő előképzéssel rendel­kezett. A szakiskolai felvétel feltételei ugyanis: 1. alapfokú traktorosképző tanfolyam el­végzése, 2. két év gyakorlati munka és 3. legalább 22 éves kor betöltése. Ezekkel a felté­telekkel rendelkezve jöttek el Heves, Nógrád és Borsod me­gye gépállomásai, állami gaz­daságai, tan- és kísérleti gaz­daságainak dolgozói, hogy i.iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiijiiuiiiiiii!iiiiiiiaiUiill„illillllllul emeljék elméleti és gyakorlati tudásukat, megszerezzék a me­zőgazdasági gépész szakmun­kás képesítést. A hallgatók taníttatásáról államunk gondoskodik hatha­tós támogatással. A tanfolya­misták minden anyagi ellen­szolgáltatás nélkül kapnak hat hónapon át teljes ellátást, sőt, családtagjaik arányában kap­ják előző évi fizetésüknek 50— 90 százalékát. A HALLGATÓK napi nyolc órán át a politikai ismeretek, mezőgazdasági erőgépek, me­zőgazdasági munkagépek, mű­szaki alapismeretek, számtan, közlekedésrendészet tárgyak­kal ismerkedtek meg és ugyanakkor gyakorlati foglal­kozásokon sajátították el a gé­pek karbantartását, kezelését, szabályozását, hibaelhárítását, kisebb javítások eszközlését. A napi nyolc óra becsületes munkával telt el, sőt olykor a munkaidőt, ki-ki a saját fel­adatának precízebb elvégzése érdekében meg is toldotta. S mit csináltak a hallgatók a nyolc óra eltelte után? Kor­szerű sport- és kulturális léte­sítményei, felszerelése van a szakiskolának.- Találunk töb-. bek között röplabda- és iut- ballpályát, különböző sport- felszerelést, de találunk tele­vízió készüléket, mely különö­sen nagy érdeklődésnek ör­vend, gazdagon felszerelt A Rebeka-napi búcsú örök­ké emlékezetes lesz már Kán­tor Benjáminnak. Történt pe­dig ez így: Kántor Benjámint a járás ellenőrizni küldte Ránkára, nézze meg, rendben folynak-e a csatornaberendezési művek munkálatai. Harmadik napja tartózkodott ott, Sós István tisztes házában elszállásolva, amikor is eljött a vasánap, Rebeka napsugaras napja. Már hajnalban kihallotta a kony­hából a gazdasszony hang­ját, amint panaszosan mondja az urának: — Megint szegényesebb lesz a Rebeka-napunk ... Pusztu­lunk, veszünk... A tisztelendő úr is panaszkodott, hogy csak az öregek jelentkeztek búcsú­járásra, de még az sem biztos, hogy elmennek. Hol vannak azok a szép, vidám zarándok­latok, amikor apraja-nagyja együtt volt, s az út felénél már úgy mentünk, mint egy lako­dalmas menet... Ma már a búcsú is olyan, mintha teme­tésre mennének az emberek... Kántor Benjámin mosoly­gott és nyújtózkodott egyet. „Felkelek, s mivel vasárnap van, kérek egy lavórt, kime­gyek. a kert végébe, és a jó, friss, langyos levegőn lemo- sakszom..Ezt gondolta, és így is tett. Gazdasszonya már feketében, ünnepi útra készül­ve magyarázta el, merre men­jen, hogy rejtve legyen a vi­lág szeme elől. Ö maga még elbeszélgetett a gazdával, aki csúfondáros megjegyzést tett asszonya búcsújáró kedvére, aztán röviden meghányták-ve- tették a világ dolgát, sóhajtot­tak is egyet-kettőt, s az ember elindult szokott vasárnapi út­SZEMES PIROSKA: cÁ (ut& .ÍZ&it ján oda, ahol féldecinként mé­rik a folyékony gyümölcsöt. Kántor Benjámin pedig, kezé­ben öntözőkanna vízzel és la­vórral, megindult a kert végé­be. Ezenközben nyíltak az aká­cok, s mélyet szippantott a gyenge szellő sodorta illatból, majd megérkezvén a legalkal­masabb rejtekhelyhez, kiöntöt­te a lavórba a vizet és hozzá­kezdett a vetkőzéshez. Izmai jólesően bizseregtek a friss­ben, tornászott is keveset, majd előhúzta zsebéből az orgona­illatú szappant és kihámozta dobozából, önfeledten csap­kodta magát a vízzel, kente a szappannal, énekelt hozzá: „Jaj, de csúszik ez a banán­héj..." Ezenközben a méhes fel- bolydult. Amiről azonban ő nem tudhatott, miután nem sejtették vele Sósék, hogy méhkasokat rejtenek a kert­ben. De ha közlik sem gondol semmire. Különösképpen nem a méhek sajátos természetére, miután ezzel a problémával sohasem foglalkozott. A mé­hek ugyancsak nem tudtak Kántor tájékozatlanságáról. Különösképpen az az egy nem, amelyik az egész eset okozója lett. A szemlefüles méhecske ugyanis megszimatolta, hogy nemcsak az akác ontja illatát, hanem valami más, új illat is belerohant a levegőbe. Ösztö­nös szimatja elindította azon az úton, amely Kántor Benjá­minhoz vezette, aki felülről le­felé haladva éppen talpa szap­panozásával foglalkozott, el­mulasztván hátáról előzőleg leöblíteni az orgonaillatú szap­panhabot. Mivel pedig ezt el­mulasztotta, nyugodtan rá­szállt a méhecske, betájolta magát, s ösztönös, ember által eddig még meg nem magyará­zott módon jelt adott társai­nak is, miközben kutatta az il­lat eredetét, kereste a magya­rázatot. Kántor Benjámin az egész­ből csak akkor vett észre va­lamit, amikor erőteljes züm­mögéssel közeledett egy méh­raj. Nem vesztette el lélekje­lenlétét, kapta a darázstörül­közőt és feléjük csapott. A méhek azonban szétrebbentek, majd ismét felsorakoztak és megközelítették Kántor hátán levő társukat. Látva a sikertelen harcot, az ellenőr feladta a támadás eredményességébe vetett re­ményét, és megindult a kertek alatt, sebes suhanással hagyva maga mögött szállását, s a ker­ti zuhanyozót. Minél jobban rohant azonban, annál köze­lebb hallotta zümmögni a rajt, s ez ösztönösen még nagyobb sebességre serkentette. A méhr szúrástól félve fejvesztetten haladt keresztül a vetéseken és nem átallott belegázolni a kalászukat kihányt árpatáb­lákba, mivelhogy észre sem vette, merre jár. Így keruft út­jába a zászlókkal, füstölőkkel ballagó, éneklő Rebeka-napi búcsús menetnek, amely meg­látván őt, szent áhítattal, han­gos jajgatással, papostul, né­pestül földre borult. Hosszú idő telt el, amíg végre csatát nyerten bár, de a kimerültség­től roskadozva visszaérkezett kiindulásának színhelyére, s határozott mozdulattal magára borította a lavórt, s így lemos­ta az orgona töményillatát, egyúttal elűzte a megtévedt támadókat. A nap további ré­szét meglehetősen nyugtalanul heverészte át, időnként rém­képek kísértették, olyankor megrázta magát és mosolygott fennhangon mondogatva: nincs semmi baj. Estére megjött gazdasszo­nya, s áhítattal beszélte el: — Egy valóságos szentet lát­tunk! Tisztára olyan volt, mint Krisztus! Színesen ecsetelte élményeit, amelyek valódiságában hites ura nem átallott csípős meg­jegyzésekkel kételkedni. Kán­tor Benjáminban két érzés vi­tázott egymással. Megmondja- e az igazat, hogy ezt az asz- szonyt felvilágosítsa, vagy hall­gasson. Az előbbi mellett tisz­tességérzete szólt, a másik mel­lett hiúságérzete. Végül is az őszinteség kerekedett felül benne, s elmagyarázta az asz- szonynak a valódi igazat. Mire az asszony kijelentette: — Márpedig engem nem le­het becsapni. A valóságos két szememmel láttam. Glória is ] volt a fején. ; — Az más! — bólintott az \ ellenőr. És arra gondolt: e jy L méhrajt semmiesetre sem le-1 hét szembeállítani a fenséges § glóriával, könyvtárat, stb. Időnként TIT- elóadók is felkeresték az intéz­ményt tudományos előadásaik­kal, melyeket ugyancsak nagy érdeklődéssel fogadtak. Az iskola egyébként igen szépen, korszerűen, kényelme­sen van berendezve. Akár a termeket, akár a gépparkot, akár az ízlésesen terített ebéd­lőt nézzük, mind-mind az igaz­gatóság komoly, hozzáértő munkáját dicséri. Az igazgatói irodában, ahol Bedő elvtárs fogad, díszokleve­lek tanúsítják, hogy az intéz­mény dicséretes munkát végez. Beszélgetünk a hallgatókról, az iskoláról. Igazgató elvtárs elmondja, hogy a négy osztály közül a C volt a legszorgalma­sabb. de ezek közül is kiemel­kedik magatartásával, szorgal­mával Dréher Mátyás, Mogyo­rósi József. Pataki Ferenc. Ezek az elvtársak szívesen se­gítettek társaiknak is és részt vettek a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésében, társaik­kal együtt. AZ ELMÜLT félév eredmé­nye arról tanúskodott, hogy a hallgatók komolyan fogták meg a munka végét: 3,9 volt a tanulmány; átlag. S most ismét vizsga folyik; szóbeli. írásbeli, gyakorlati. Erről azonban a vizsgabizottság elnöke, Karsai János elvtárs nyilatkozik. ■ A szakiskola hallgatói két­heti ismétlés után kezdték meg a vizsgázást. A mai vizsganap- Tról a következő összkép alakult' Iki: a tapasztalat az. hogy a Jgyakorlati vizsgán jól szere- Hpelnek a hallgatók, azonban az [elméleti felkészültségről már =nem lehet ilyen pozitívan nyi­latkozni. Ma például 4 bukás Tvolt elméletből s főképp a kife­jezőkészség gyengesége okoz rsok nehézséget. A hallgatók [számára legnehezebb tantárgy ?a munkagép, mivel abból je­lenleg igen sok típust használ­jak. Főképp a gépek felépítése Tmegy nehezen, az üzemeltetés- lsei például itt sincs komolyabb |baj. A nap összeredménye jó fközepes átlag. A vizsgázók kö- ?zül kiemelkednek: Mogyorósi [ József kitűnő vizsgaeredmé- fnyével, valamint Hegedűs --Bertalan. Hegedűs Vince és tMárton Mihály elvtársak. | A vizsga azt igazolja, hogy a I hathónapos tanulás meghozta ? gyümölcsét. A szakiskola hall- [gatói azon fáradoztak, hogy a - lehető legtöbb tudást sajátít­ják el, figyelemmel kísérték [tanáraik szavát, mestereik t mozdulatait, s amikor csak te­lhették, szorgalmasan lapozgat­ják könyveiket, jegyzeteiket. A [szorgos munka eredménye a .. vizsgákon sem marad el. S [hogy ki mennyire sajátította el la hat hónap adta lehetőséget, ?azt majd a gyakorlati munka [bizonyítja be. | LASSAN megérik a kalász. [Szerte a határban, bármerre is ínézünk, dús termést ringat a [júniusi szellő. A föld várja [szakmunkásait, talán még só­ja ennyire, mint ebben az esz- [tendőben. Ezekben a napokban il20 szakmunkás Hevesről is "visszaindul a földekre. Jó munkát kívánunk valamennyi­üknek! Nagy Andor

Next

/
Oldalképek
Tartalom