Népújság, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-12 / 138. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Péter Pál előtti számadás AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 138. szám ÁRA: 60 FILLER 1960. június 12., vasárnap Árutermelés és a falu A kereskedelmi hálózat szakemberei, gyakorlati és el­méleti közgazdászok feltételezték, hogy a termelőszövet­kezetek gyors iramú fejlődése következtében átmenetileg csökkenni fog a lakosság, elsősorban a parasztság vásár­lási kedve. Ezzel szemben megyénkben 1980 első negyed­évében 14 százalékkal nőtt az előző év hasonló időszaká­hoz képest a lakosság összes kiskereskedelmi felvásárlása, mintegy 17—18 százalékkal több ruhaneműt és vegyes iparcikket vásároltunk, 126 millió forint volt az első ne­gyedévi vegyes iparcikk eladási forgalma. Parasztságunk igényes lett, a legjobbat, a legszebbet, egyben a legdrágábbat keresi bútorban, ruhában és építő­anyagban. A jobb életről, a több jövedelemről senki sem akar lemondani. Ez a természetes és jogos követelmény ösztönzi termelőszövetkezeteink parasztságát, hogy közös gazdaságaink többet termeljenek, nagyobb árumennyisé­get vigyenek a piacra, több legyen a tagság jövedelme, mint egyéni termelő korában bármikor. Az egyén, a szövetkezet és az állam érdekei ezen a téren teljesen azonosak. Mindannyiunk közös érdeke, hogy minél kevesebb emberi munkával, minél olcsóbban, a mezőgazdasági termények és termékek minél nagyobb tömegét állítsuk elő. E cél elérésére feltétlenül szükséges, hogy állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink mi­nél előbb és minél jobban kihasználják a nagyüzemi gaz­dálkodás előnyeit, a korszerű technika és a tudomány vívmányait a többtermelés szolgálatába állítsák. Népgazdaságunk egészének továbbfejlesztése, az ipar nyersanyaggal való ellátása, mezőgazdasági árukból össze­tevődő exportlehetőségeink minél jobb kihasználása, vala­mint az egyre gyarapodó ipari lakosság állandóan nö­vekvő élelmiszerszükséglete megköveteli, hogy a mező- gazdaság teljes termelésének növelése mellett fokozottabb mértékben emelkedjék az árutermelés, azaz a piacra ke­rülő termény, állati termék, zöldség és gyümölcs. A szo­cialista mezőgazdaság megteremtése után kedvezőbb a helyzet, mert a termelőszövetkezeti gazdálkodás eleve na­gyobb lehetőségeket biztosít az áruhányad növelésére. A növekvő szükségleteket és a reális lehetőségeket kőveti megyénk idei állami felvásárlási terve, mert min­den termékből többet kell a dolgozók asztalára juttatni, mint tavaly. Kenyérgabonából • például 825, cukorrépából 2920, hízott sertésből 50, zöldségféléből 797 vagonnal többet. Megvalósíthatók ezek a feladatok? Az eddigi teljesít­mények, a megkötött termelési szerződések és a termelési kilátások azt mutatják, hogy igen, elérhetők a célkitűzé­sek. Azonban az időjárás veszélyezteti a betervezett sző­lőtermést és időbeni eltolódás jelentkezik a sertéshizlalás- náL Ez a tény kiesést jelent mindnyájunk gyümölcs- és főleg húsadagjában, de jövedelemeltolódást okoz a tsz- tagságnál is. Ezért mindenkinek érdeke ebben az ország­ban, hogy a nagyüzemi termelés kialakítását még gátló té­nyezőket közös erővel és minél előbb kiküszöböljük. Biz­tosítsuk a tsz-ek több termelését, mert a többtermeléssel növekszik a mezőgazdaság termelékenysége, az áruterme­lés növelésével gyarapodik a tagság jövedelme, javul az ország élelmiszerellátása. Tehát népgazdaságunk két fő ága: a mezőgazdaság és az ipar között a legszorosabb ösz- szefüggés és érdekazonosság valósult meg. A jól gazdálkodó, magas terméshozamokat elérő tér-, melőszövekezetekben a termékek kisebb hányada szüksé­ges a termelőszövetkezeten belüli igények kielégítésére. Jó szervezés, megfelelő felvilágosító munka után elérhető a tagság természetbeni juttatásának csökkentése. Így egy tételben, azonos minőségben — lényeges felárral — na­gyobb mennyiséget tud értékesíteni a szövetkezet, növek­szik az egy munkaegységre jutó forint. A több áru nagyobb pénzbevételt jelent a falu la­kosságának, gazdaságilag gyorsan erősödhet a tsz, na­gyobb tempóban haladhat a belterjes gazdálkodás felé, ami viszont a következő évben ismét magasabb jövedel­met biztosít. Államunk termelési szerződést köt a termelőszövet­kezetekkel. Erre a bank nyomban termelési hitelt nyújt, ami lehetővé teszi a betervezett munkaegység-előlegek ki­fizetését, tehát biztosítja a tagság rendszeres pénz jövedel­mét, nyugodt megélhetését, állandó vásárló erejét, növeli a tsz-tagok munka- és életkedvét. A mezőgazdaság árutermelésének növelése nemcsak a parasztság, nemcsak a termelőszövetkezetek vezetőinek érdeke, hanem egybeesik itt az ipar, a mezőgazdaság és népgazdaságunk érdeke. Használjuk ki, éljünk vele bát­ran és állandóan növeljük a szocialista mezőgazdaság adott lehetőségeit. Közös gazdasági alapon állunk, közö­sek feladataink és céljaink, ezért együtt és biztos léptek­kel haladjunk előre. Miért most folynak a főpróbák ? Mint mór a múlt hét folya­mán jelentettük, nagy felké­szültséggel várják az ország színházi szakembereit Egerbe. Az előkészületek lelkesen folynak. Az országos színházi munkaértekezlet kedden dél­után két órakor az ország szín- igazgatói, főrendezői és gazda­sági vezetői részvételével, Szőllősi Gyula, az egri Gárdo­nyi Géza Színház igazgatójá­nak vitaindító referátumával kezdődik. Az értekezletet a Heves megyei Tanács nagy ta­nácstermében tartják. — Már most folynak a főpróbák a munkáért vezlet alatt előadás­ra kerülő darabokból. Kedden este Lorca: A csodálatos var- gáné, Don Perlimplin és Beli- sa szerelme a kertben. Szer­dán délután Ibsen: Nóra, este Darvas: Kormos ég című mű­veiből, mely felfrissítve, min­den részvevő teljes tudásának latbavetésével kerül színre az ország szakemberei és az egri színházszerető közönség elé. Farkas András: AZ ÍRÁST AKARNI KELL ★ BESZÉLGETÉS A HUSZONÖT ESZTENDEJE SZÍNÉSZ PÁLFY GYÖRGGYEL ★ Kiss János PÉTER-PÁL ELŐTTI SZÁMADÁS ★ A NÉPÚJSÁG IRODALMI MELLÉKLETE ★ KERESZTREJTVÉNY ★ EGÉSZ HETI RÁDIÓMŰSOR ★ GYERMEKEKNEK ★ HÍREK — SPORT Most még zöldettnek a gabonatáblák, de néhány nap és aranysárga lesz a búza, árpa, rozs. Kovács István, a kerekharaszti Alkotmány Tsz elnöke és Kocsis János brigádvezető elégedetten szemlélik a termést. Szépnek írgérkezik a búéa, telt, dús kalászt hozott, magas, > egyenes a szár. Vizsgálják a kalászokat a termelőszövetkezet szakemberi és az eredmény: > talán már Péter Pál előtt néhány nappal kezdődhet a legnagyobb nyári munka, az aratás... (Képes riport az 5. oldalon.) > 'AÁAA.V'AAAAAAAAAAAAAAMAÁAAAAAAAAAAAAÁAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAVSAAAAAAAAA/VAAAAAAAAAAí Ülést tartott Heves megye Tanácsa Bányá^-segítség termelőszövetkezetnek Tegnap, szombaton délelőtt kilenc órai kezdettel tartotta ülését Heves megye Tanácsa. Az ülést dr. hendvai Vilmos VB-elnök nyitotta meg. Üdvö­zölte a tanácsülés részvevőit, majd javaslatot tett a tanács­ülés elnöke s az elnökség tag­jainak személyére. A megyei tanácstagok az ülés elnökévé egyhangúlag vá­lasztották meg dr. Pápai Gyu­lát, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetőjét. Az el­nökség sorában helyet foglalt többek között Bíró József, az MSZMP megyebizottságának titkára is. Ezután a tanácsülés elfogad­ta a napirendet. Elsőnek az Egri Járási Ta­nács végrehajtó bizottságának beszámolóját vitatták meg a tanácstagok, a járási tanács tömegszervező munkájáról. Előadó: Hegyi János, az Egri Járási Tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke volt. Má­sodik napirendi pontként á a Heves megyei Bíróság népi ülnökeinek megválasztására került sor, az előterjesztést dr. Tóth István, Heves megye Ta­nácsának VB-titkára tette meg. A tegnapi tanácsülés harma­dik napirendi pontja alkalmá­val indítványok, előterjeszté­sek és a ' tanácstagok interpel- lációs kérdései hangzottak el. Az ülés lapzártakor még tart. Ezért lapunk keddi számában adunk róla bővebb tudósítást. Az egri Finomszerelvénygyárban 45 brigád 445 munkása versenyez a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért A múlt évben kezdődött mozgalom, a szocialista mun­kabrigád cím elnyerésének mozgalma, nagy érdeklődést váltott ki az egri Finomszerel- vénygyár dolgozóinak körében is. Egyre többen keresték fel a gyár vezetőit, hogy érdeklőd­jenek a verseny feltételeiről. Legnagyobb érdeklődés a TMK-üzemben dolgozó laka­tosok körében nyilvánult meg, ezt mutatja az a szám is, hogy csak ebben az egy üzemben 17 brigád versenyzik a szocia­lista munkabrigád cím elnye­réséért. A hatvani irodalmi szinpad évadzáró előadása A hatvani Vörösmarty Mű­velődési Ház Irodalmi Színpa­da 1960. június 19-én, vasár­nap este 7 órakor tartja évad­záró előadását. Ezúttal Kállai István Kötél­tánc című háromfelvonásos színműve kerül bemutatásra, a főszerepeket dr. Ripka Kál­mán, Vízi Mária, Szívós Jó­zsef, Fűlőp Katalin és Kanyó Gábor játssza. A darab rende­zője Szívós József. A gyárban összesen 45 bri­gád 445 munkása dolgozik szorgalmasan ebben a nemes versenyben, hogy megérdemel­je a szocialista munkabrigád cím elnyerését. A rózsái Rákóczi Termelő­szövetkezetben a munkaerőhi­ány és a kedvezőtlen időjárás miatt elmaradt a kapásnövé­nyek szükséges ápolása. Ezért a Rózsa IX-es akna öntudatos bányászai — élükön a kommu nistákkal — vállalták, hogy se­gítséget nyújtanak a tsz-tag- ságnak a kukorica, a szőlő ka­pálásában, a permetezés elvég­zésében, és a takarmány leka­szálásában. így például a Szászi-brigád, amely a szocialista brigád cí­mért harcol a bányában, 15 hold here' kaszálását vállalta, Ötnapos csehszlovákiai túra jó munkáért Az egri Hajtóműgyár KISZ- fiataljai alaposan kivették ré­szüket a városban folyó külön­böző társadalmi munkákból. Ezért most — jó munkájuk elismeréseképpen — tizennégy hajtóműgyári fiatal, Madarasi Gyula KISZ-titkár vezetésével ötnapos csehszlovákiai autó­busz-túrára indult, amelynek keretében Szlovákia természe­ti szépségeit, ősi városait te­kintik meg és megismerked­nek az ottani fiatalok életével. Gubis István 22-es brigádja pe­dig nyolcadmagával tíz hold kukorica megkapálására vál­lalkozott. Harminc hold kuko­ricát kapál meg az üzemi KISZ-szervezet tagsága, míg Nagy Pál brigádja 15 hold ku­korica kapálását végzi el és 8 holdon lekaszálja a takar­mányt. A vállalások teljesítéséért munkaegységet kapnak a bá­nyászok. A rózsái kommunis­ták szándéka az, hogy másfél­két héten belül nem lesz műve­letlen föld a rózsái határban. Kívánunk a bányász elvtár­saknak nemes munkájukhoz sok sikert és — jó szerencsét! t£L Két szoba összkomfort Budapesten — 3.30-ért Persze, Fortuna istenasszony nem mindenkire mosolyog ilyen szépen, de talán egyszer­egyszer mindenkire sor kerül. Legalábbis így mondják, így remélik a szorgalmas lottózók százezrei. Az elmúlt napokban Gaval­lér Józsefre, a felsőtárkányi ta­nács pénzügyi előadójára mo­solygott a szerencse. Igaz, kez­dettől fogva lottózik, s eddig még csak kettes és 3-as talá­latai voltak. A találatokkal most sem ért el nagyobb ered­ményt, ellenben a tárgynyere- mény-sorsolással, azzal igen. A hét elején gyorsan híre ment Felsőtárkányban, hogy a faluban vásárolták a 7 213 012. számú szelvényt, amely a tárgyhyeremény-sorsoláson két szoba összekomfortos örök­lakást nyert Budapesten az Üllői úton. A szerencsés nyerő azonban nem jelentkezett, pe­dig Gavallér József egész nap szorgalmasan mondogatta a felhívást a községi hangos­bemondóba: — jelentkezzék a szerencsés nyerő! Persze, senki nem jelentke­zett, nem is jelentkezhetett, hiszen a nyertes szelvény ott lapult valahol Gavallér József egri lakásának szekrényében. Csak amikor este hazament, akkor tudta meg, hogy ő a sze­rencsés nyerő. Most persze „nagy gondban van”, nem tudja mit csináljon, Budapestre költözzék-e? Ügy mondta — erről még nem dön­tött a családi tanács, — elő­ször terepszemlét tartanak az Üllői úton, megnézik a lakást, s aztán határoznak. Addig is, lottózik tovább, mert ki tudja? — Fortuna is­tenasszony nagyon kiszámítha­tatlan. (m) Vizsgáznak a gyerekek. Remeg pici szívük, lázasan fénylik aranyos kis szemük, de legyőzik izgalmukat, mert a kedves tanár nénik és tanár bácsik, akik egész évben oltották beléjük a tu­dást, most is ott állnak a ka­tedrán nyugodtan, és anyai, vagy atyai szeretettel biz­tatják a kicsiket. Az alsó ta­gozatoknál a vizsgákra el­mennek a szülők is és örömmel tapasztalják, hogy kicsinyeik milyen sokat fej­lődtek, milyen nagy terüle­tet foglaltak már el a tudás birodalmából. Szívük meg­telik a hála érzésével és virággal kedveskednek a pedagógusoknak. Szép ün­nepi percek, pillanatok ezek és mi sem akarunk ün- neprontók lenni, de mégis kikívgnkozik belőlünk a megjegyzés: Miért tartják bűnnek az illetékes szervek I a vedagógusok kisebb tár- • gyakkal való megajándéko- 1 zását? Miért kell a virágok ( 1 alatt rejtve átadni a kis < egyszerű ajándéktárgyakat, I amely lényegében az em- r beri szeretet és hála jelét fejezik ki? Az ajándékozás ténye már olyan régi, mint maga az ember. Mert, re­méljük, azért senki sem hi­szi, hogy a szülői hálát a szívből rendeletekkel el le­hetne törölni. Nem volna helyesebb, ha mindezt rábíznánk a szü­lőkre? (S) Zí

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom