Népújság, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-10 / 136. szám

4 NfiPÜJSÄG 1360. június 10., péntek iíiüsjr As országúton ... Nyugodt, egyhangú zúgással szalad a gépkocsi az ország­úton. Kinn minden sötét, ned­ves. A nagy esőcseppeket a szélvédőüveg előtt mozgó ab­laktörlő alig győzi lemosni. A gépkocsivezető minden figyel­mét összpontosítja, nehogy va­lami baj legyen. Óvatos. Az eső miatt is, meg a szélvédő­üvegre ragasztott kis köralakú papírlap miatt is, amelyről, ha csak egy kicsit is rápillant, kiált felé a figyelmeztetés: Óvatosan vezess, mindenkit várnak otthon. Néha szemben az úton más gépkocsik fényei tűnnek fel. Gyöngyös és Eger között szám- szerint hét. Közülük hat úgy suhan el a másik mellett, hogy egy pillanatra sem tompítja reflektorának fényét. Mit ér­dekli azt a vezetőt, hogy ez itt, ebben a kocsiban pillanatokra szinte megvakul, s ebből már tragédia származhat. Ezekre a kocsikra nem vonatkozik az óvatosságra intő figyelmezte­tés? Nekik nem kell a másik jármű biztonságával törődni- ök? Ha nem másért, már csak emberi szolidaritásból is, ami annyira kézenfekvő lehetne az országúton, mint a tengeren a hajósok körében! (w) — AZ EGRI Állami Zene­iskola június 13-án, hétfőn este 7 órai kezdettel tartja növendékeinek évzáró hang­versenyét a zeneiskola Bar- tók-termében. — NAGYŰTON már ápri­lis 19-én megkezdték a Káli Építőipari Vállalat dolgozói a Kossuth Termelőszövetkezet 50 férőhelyes istállójának építési munkálatait. Az építkezést végző Hajdú-brigád még e hó­nap folyamán befejezi a kőmű­vesmunkákat, hogy a fa- és egyéb munkák elvégzése után, már június 30-án, át tudják adni rendeltetésének az új épületet. — ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ­KAT tartanak az MSZBT-ak- tívái, akik májusban a Szov­jetunióban jártak. Bogár Lászlóné, a hevesi nőtanács titkára három alkalommal. Nagy Andor, a TIT szervező t titkára pedig A lelőtt ameri­kai repülőgép címmel tartott több előadást a megye szá­mos községében. — EGERBEN, a 32-es Autó- közlekedési Vállalatnál készül­nek az új gumiműhely terv­rajzai. A műhelyt, a tervek szerint, a SZER-telep egyik kompakt-raktárában helyezik el. Az új raktár megépülésével megoldódik a gumik tárolásá­nak problémája is. — KITÜNTETÉS. A me­gyei Vöröskereszt az egész­ségügyi felvilágosító munká­ért és az ifjúság körében ki­fejtett munkájukért a peda­gógusnap alkalmából a Vö­röskereszt legmagasabb ki­tüntetését adományozta Ku­tas Ödön makiári, Kozma Györgyné egri, Herczeg Ilona nagyrédei és Tóth Mária he­vesi pedagógusoknak. — 270 LOVAT selejteztek ki az egri járás termelőszövetke­zeteiben. A kiselejtezésre ke­rült lovakat az Állatforgalmi Vállalat a keresletnek megfe­lelően elszállítja a termelőszö­vetkezetekből, hogy azok ne egyék kihasználatlanul a közös takarmányt, ne használják hiába a szövetkezetek legelőit. — EGERBEN a Rossztemp­lom néven ismert épületben ma tartják a helyszíni szem­lét. A színház igazgatósága, a Tervezőiroda és a Műemlék- védelmi Bizottság képviselői­nek bevonásával ma délelőtt állapítja meg, hogy az épü­let, színházi célokra, rövid időn belül átalakítható-e vagy sem.-NYILVÁNOS szakköri elő­adáson mutatkoznak be a csá- nyiaknak a községi kultúrház báb-szakkörének tagjai vasár­nap délután. A műsorban sze­repel egy mesejáték, Hófehér­ke címmel, Emil és a detektí­vek című érdekes, humoros történet. — KIDOLGOZÁS alatt áll Heves megye ötéves népmű­velési programja. A rövide­sen elkészülő tervet a külön­böző szervek, majd pedig a nagy nyilvánosság is megvi­tatja, s csak azután fogad­ják el. Szabad-e bürokratikusán nevelni? Vitaindító Az általános iskolák ta­nulói az iskolapadokban ül­ve, nyolc éven keresztül olyan ismeretekre tesznek szert, amelyek nélkül a to­vábbi haladás, az életre való felkészülés elképzelhetetlen. Az ismeretanyag közvetítése azonban nem meríti ki a gye­rekkel való foglalkozás tár­gyát: az ismeretektől még nem lesznek megnevelt em­berekké a gyermekek. A fiatalokat — mint mon­dani szokás — két helyen nevelik: az iskolában és a szülői házban. Mi kapcsolja össze a két nevelési fórumot? Sok minden. Többek között az ellenőrző könyvecske. S ki hinné, hogy ez a kicsiny, formájára jelentéktelen jó­szág milyen fontos ebben a szülő és iskola közötti érint­kezésben? Nagyon fontos. S ha még hozzávesszük, hogy ez a könyvecske a bürokrá­cia veszedelmét rejti magá­ban, feltétlenül beszélnünk kell róla, írni kell létéről, tartalmáról és azokról, akik ezt az ellenőrző könyvel használják: a pedagógusok­ról, szülőkről. Először az anyákat és apá­kat kérdeztük meg, mi a véle­ményük a kis könyvecskéről. Az első kérdés után még vé­dekezőén semleges válaszokat kaptunk, de a harmadik szü­lőnél már tudtuk, hogyan te­gyük fel a kérdést a helyes válasz reményével. — Az én Laci fiam nem ta­nul rosszul, nagyon jól sem — mondja Sz. S.-né. — Olyan kö­zepes. Tanul és játszik, mint a többi. En elmegyek a szülői értekezletekre, de ott jelentős kifogást, vagy olyan észrevé­telt nem tesznek fiammal kap­csolatban, ami eligazítana. Az azonban idegesít, amikor az ellenőrzőbe az idén háromszor is beírta a tanár: — Közlöm, hogy az órán rendetlenül vi­selkedett. — Közlöm, hogy a fiú fegyelmezetlen volt. — Közlöm, hogy a fiú zavarta társait. Jól tudom, hogy a gyermek nem angyal, vannak hibái, mint ahogyan a többieknek is van. Nem mindig udvarias, vagy nem mindig fegyelme­zett. Azt is elhiszem, hogy a gyerek — ha nem is gyakran — stikliket csinál, de akkor azt kellene megírni az ellen­őrzőbe, hogyan és mit csinált. Engem nem elégít az ki, hogy általános minősítő szót kapok, mert akkor nem tájékozódom a gyereket illetően. Minden ilyen figyelmeztetés után be­szaladtam az iskolába és ki­derült, hogy az , általánosító minősítés mögött inkább a pedagógus percnyi bosszanko- dása húzódott meg. Dargai Lajost, az Egri Váro­si Tanács művelődési osztá­lyának vezetőjét is megkeres­tük a pedagógiai körúton. Dar­gai Lajos kérdésünkre a kö­vetkező és igen jelentősnek tűnő tájékoztatást adta: — Harminc esztendős peda-| gógiai múltam során nemegy-, szer megállapítottam, hogy az iskolákban nincs meg a helyes arány az ismeretközlés és a nevelési munka között. A pi dagógus arra hivatott, hogy a társadalomnak, a mai társa­dalomnak hasznos polgárokat neveljen. Ne csak azzal, hogy ismereteit átadja a jövő nem­zedékének, hanem azzal is és elsősorban azzal, hogy nevel­jen. — Beszélünk a nevelés két tősségéről, a szülői ház hatá­sáról a nevelés munkájával kapcsolatban. A pedagógusok egy része a nevelés kérdését úgy oldja meg, hogy az isme­reteket átadja tanítványainak és a nevelés kérdését elhanya­golja. Gyakran azért húzódik vissza a nevelési munka fele­lősségétől, mert világnézetileg nincs „egyenesben” a tanítan­dó anyaggal. A nevelés mun­káját és az abból támadó fe­lelősséget át akarja tenni a szülő vállaira. Hogyan? Ott van az ellenőrző könyvecske, abban közli, hogy a gyermek így vagy úgy viselkedik, fe- gyemezetlen, udvariatlan, za­varja a közös munkát. Ha a bejegyzés csak ennyi, szerin­tem ez semmit vagy nagyon keveset ér, csak arra alkal­mas, hogy idegessé tegye a vi­szonyt a szülő és a pedagógus között Ha azonban a nevelőiünket ót is végezni akaró tanárnő és tanár azt írja be az ellenőrző könyvecskébe, hogy: A gyér mek ellen ezért és ezért kifo­gásom van, legyen szíves meg­beszélésre felkeresni ekkor és ekkor, itt és itt. Vagy ha azt írja az ellenőrző könyvecské­be: a gyermek magatartása előmenetele miatt családláto­gatásra akarok menni ekkor és ekkor, akkor a pedagógus nevelővé lép elő, magára ve szí a nevelés felelősségét. Megindokolja a szülő előtt ki­fogásait, felkutatja a szülővel gyermek visszaesését vagy hi báit magyarázzák és közösen a megelőzésében eredményt elér­ni. Az ellenőrző könyv általá­nos megállapításai holt betűk, üres bürokrácia addig, amíg a pedagógus nem akara megjegy­zésnél továbbmenni, amíg a pedagógus nem vesz fáradsá­got arra, hogy a gyermek ér­dekében, a pedagógus szerel­tével és lelkiismeretével tegyen is valamit. — Még valamit: az iskola légkörében elkövetett fegyel­mezetlenséget ne a szülőkkel kívánja a nevelő megtoroltat- ni. Az iskola légkörében elkö­vetett hibákat az iskolában le­het megérteni, elbírálni és ér­deme szerint megtorolni. Ilyesmit a szülő elbírálására bízni, a felelősség elől való meghátrálást is jelent. A Pedagógiai Főiskola gya­korló iskolájában, a II. sz. ál­talánosban a szorgalom dél­előtti nyugalma áradt szét, mikor beléptünk az igazgatónő, Papp Ernőné szobájába. Kér­désünket az igazgatónő isme­rősként fogadta és rövid tájé­kozódás után az alábbiakat mondta: — Az ellenőrző könyvecské­vel kapcsolatban valóban fel­merült a bürokratikus intéz­kedés gyanúja. Magam is azt teszem most, az év végén (év­közben ötszáz könyvecskét át­tekintésre a mindennapi for­galomból kivonni nem lehet), hogy az iskolában tanuló gyer­mekek ellenőrzőit beszedem, megvizsgálom azokat a be­jegyzéseket, amiket a tanárok küldenek a szülőknek és le­szűröm belőlük a tanúlságot. A tanárok bejegyzéseiről való­színűleg az lesz az általános képem, hogy eléggé meg nem okolt bejegyzéseket írnak a könyvecskébe. A tanároknak nincs idejük arra, hogy a ta­nítás mellett hosszan indokol­ják a bejegyzést. Az is igaz, hogy a tanárnak a fegyelme­zetlenség vagy a magatartás hibáinak elbírálásánál gyor­san kell döntenie és ez a gyor­saság megy az alaposság ro­vására. — Az általános bejegyzés­nek az a pozitív oldala, hogy szülő értesül gyermeke hi­báiról. Azok a szülők azon­ban, akik többször kapnak ilyen értesítést, rendszerint nemigen érdeklődnek a gyer­mek ilyetén fenyítése iránt, nem keresik fel a tanárokat, nem kutatnak a bajok gyöke rei iránt. Mi ezellen úgy igyekszünk harcolni, hogy ne­gyedévenként magatartásból jegyeket írunk az ellenőrzőbe és a számok bizonyára jobban hatnak az elfoglalt szülőkre, mint az általános, szólamszerű bejegyzés. — Nem kis baj az sem a változó korban levő és hul­lámzó lelki életet élő gyer­meknél, hogy a szülők nem érnek rá foglalkozni a gyer­mekkel. Nem kérik ő+ úgy számon hibáiért, hogy a gyer­mek érezze a bűntudatot. Hagyják, hogy a gyermek sa­ját szemszögéből, eltorzítva mondja el otthon az esemé­nyeket. Ennek az a következ­ménye, hogy a szülő elfogult lesz a tanárral szemben és ki­alakul az egészségtelen há­romszög a tanár, szülő és ta­nuló között, kettéválik a neve­lés közös ügye és a kettévá­lásnak csak a gyermek látja a kárát. — Meg kell mondanom, hogy nem foglalkoznak a ta­nárok kellő súllyal a gyermeki magatartás kialakításával. Ha a bejegyzést büntetésképpen írja be a tanár a könyvecské­be, az kétszeres büntetéssé vá­lik: a gyermek megszégyenül az osztály előtt, de otthon tar­tania kell még a megtorlástól is: ha a szülő ráér, megszidja, vagy megfenyíti a gyermeket. Helyes az a javaslat, hogy a tanár gyakrabban érintkez­zék a szülővel és az esetek megbeszélése kapcsán a tanár nemcsak a gyermek sorsára tud és akar majd alakítólag hatni, hanem fokozatosan ne­velni tudja meggyőzéssel a szülőt is, aki igen sokszor nem látja és nem is láthatja tisz­tán a gyermek körül felmerü­lő problémákat — fejezte be nyilatkozatát Papp Ernőné. Több szülőt is, több gya­korlati és elméleti pedagó­gust is megkérdezünk még ebben az ügyben az elkövet­kező napokban. Azt szeret­nénk, ha a szülők és taná­rok, a fiatalokért felelős em­berek lelkiismeretével szól­nának az ügyhöz, akár azért, hogy saját szemszögükből nézve magyarázatot adjanak a pedagógiai módszereket il­letően, akár azért, hogy ja­vaslataikkal segítsék a nevelés komoly ügyét. Vitaindítónk­ban szándékosan nem hoz­tunk egyetlen konkrét pél­dát sem, mert a vita elvi felvetésével akartunk tár­gyalási alapot teremteni a konkrét esetek megbeszélé­séhez és a helyes szemlélet kialakításához. Farkas András I960. JÜNIUS 10., FENTEK MARGIT 80 évvel ezelőtt. 1880. Június ló­én született KAFKA MARGIT köl- | tő es regényíró. Színek és évek ci- J mű regényében a századforduló > pusztuló magyar középosztályának, 1 Mária évei és az Állomások pedig I a főváros irodalmi éleiének rajza. \ Versesköteteiben (Tallózó évek, i Utolszor a lyrán), mint a szabad j vers művésze nyilatkozik meg. Mű- ? veiből kiemelkednek az impre&z- í «zionista stílussal rajzolt finom női | jellemei. Kaffka Margit 1918-ban J halt meg. 335 évvel ezelőtt. 1625-ben szüle­tett apAczai cseri János író és tudós. Magyar encyclopaedia cí­mű műve az első magyar nyelvű lexikális munka. A Magyar logikátska filozófiai összefoglalást ad. Apáczai Cseri János 1659-ben halt meg. 20 évvel ezelőtt, 1940-ben halt meg KERNSTOK KAROLY festő. Néhány kiemélkedő müve: Szilvaszedők. Anya gyermekével és a megrázó erejű típusábrázolású Agitátor. Kemstok 1873-ban szüle­tett. Június 10-e a német fasizmus két rémlettének dátuma: 1942-ben e napon irtották ki a lengyelországi Lidice lakosságát, 1944-ben pedig a franciaországi Oradour-Sur-Glane-ban 642 férfit, nőt és gyermeket lőttek le, vagy égettek el élve a falu templomában. KAFKA MARGIT FILM: Rászedett udvarlók Vidám bonyodalmak két kislány és egy klubterem miatt, erről szól ez az NDK-film, amelyet az egri Bródy Fimszín- ház mutat be június 10—15-ig és a gyöngyösi Kertmozi jú­nius 16—22-ig. i EGRI VÖRÖS CSILLAG Hely a tetőn (széles) EGRI BRÓDY Rászedett udvarlók GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Vidéki lány GYÖNGYÖSI PUSKIN A nagy családok (széles) EGRI KERTMOZI Végállomás szerelem HATVANI KOSSUTH Kocsubej FÜZESABONY Nincs előadás HEVES Törvény az törvény pétervásara Nincs előadás GYÖNGYÖSI KERTMOZI Spanyol kertész műsora * Egerben este fél 8 órakor: Elveszem a feleségem (V örösma rty-bérle t) Mátraiüreden este 8 órákon Anyósgenerális iiailllllüllllillülllllílllllllülllllllüllllllljll !lll!l!!l!!l!!l!!ll!l!!!!!l!!l!II!il!!l!!|l!ll!l!!||j||j|!||||||i|l,aill!l|ll||||1l||||!l|I|||||||||||UBI!|||||j|||||||lj||||,||||l|ll|l||ll!lllll|||||l|ll|l,|l,|„|l,|ll||,|„|,|^,ll,f|,|,|||,|tl||ltlttl{ A Z ÖREG HORDÖS ha­Iáiénak hírét a sánta kondás hordta szét a faluban. Kenyeret vitt volna reggel ne­ki, de ahogy meghajolt, hogy ne verje a fejét az ajtó szemöldökfájába, neki ütődött a halottnak. A mestergerendán lógott. A jegyző megírta a jelentést. „Hanák István, Halász nagy­községbeli lakos, községi kon­dás 1894. jan. 6-án akasztott állapotban halva találta Hor­dós Mihály községi koldust; kit is levágván megállapítta­tott, hogy már hosszabb ideje megfagyott a tetem. Fent neve­zett halott már régtől fogva kéregetésből tengette életét, mivel jobb kezét könyöktől ágyúgolyó vitte el a kápolnai csatában, minek folytán ön- gyilkosság ténye forog fenn.” A jegyző úr később futó saj­nálkozással mesélte el a rész­leteket a délutáni vadászaton; az asszonyok faluszerte sápí- toztak, de egy kurta „isten nyugosztalja” mintha pontot tett volna a dolog végére. A kis ház kemény dikóján öreg Hordós Mihály csonkake­zű, gémberedett teteme csen­desen várt a végső tisztességre, miközben a sánta kondás pis­lákoló gyertyát gyújtott az utolsó kínba rándult kék arc felett. Beesteledett. Csak a halott gyertyájának sápatag fénye vi­lágított, meg a parochia nagy ablakai. Folyik bent a gyertya­szentelői tarokk-parti. Langyos birsalmaszagban lengő pipa­füst ússza körül az urakat, lus­tán duruzsol a tűz. Az esperes­ben lassú bizsergéssel, kelle­mesen lüktet a vér, muzsikál az agyában, egyesül a kályha zenéjével, s ez a halk, langyos melódia hátára veszi a tarokk­lapokat, amelyek szabályosan, fennakadás nélkül hullnak a kerek kártyaasztalra. Csak ha valamelyik játékos rosszul ját­szik ki, reccsen bele a zsongás­ba vaskos méltatlankodás, mint nagybőgő brummja a leb- benő citeradalban. De az espe­res egyszerre csak felmordul: — öngyilkost nem temethe­tek ... 1VIINDENKIT MEGZA­1,1 VART a váratlan for­dulat, bamba csodálkozás ült ki a biggyedt ajkakra. Az egye­temes megrökönyödés láttán előbb öntudatlanul, majd dac­ból, azután a tudat által is he­lyeselten, régi feketesárga ér­zelmek izmosodtak a pap lel­kében, s keményen feszültek ki az arcizmain. A kondás gunnyaszt a halott mellett. Siratóasszonyokat akart hozni, de nem jöttek. Hi­deg van. Imádkozni kellene, de nem imádkozik. Nagyon fázik a lába. — Ha megfeszítik, akkor sem temeti az öreget — járja a hír, s a régóta lappangó ellen­szenv csírázni kezd a rabiálus pap ellen. — A temető árkát se érdem­li a Kossuth-kutya! — tódítják tovább az esperes szavait. A nyugtalanság ideges cselekvés­vággyá, az ellenszenv felhábo­rodássá érik, a falu végén der­medő halott az érdeklődés pe­rifériájáról lassan elmozdul, növekedik jelentőségében, mert kell, hogy ráaggassák szeretetüket a gyűlölt élő mi­att, aki mindig fennhéjázó volt és nem hallgatta meg soha a kegyes kéréseiket, még pap­táncakor is reverendáját fel­kapva, gőgösen sietett el a pa- rochiájába. — Azt üzeni a főtisztelendő úr, hogy hiába várakoznak, menjenek isten hírével haza! — szól le a szakácsnő az ámbi- tusról a türelmetlenül topogó népnek, de senki nem mozdul. A nyitott kapu húzza befelé az embereket az útról, ellepik a papiak kertjét, letapossák a virágágyak közé szürkéit fűzfa­vesszőket. Szépsüvegű, fekete­kabátos gazdák jönnek nagy méltósággal a képviselőtestü­let nevében, a sokadalom tisz­teletteljesen válik szét előttük, mint háborgó vizek Mózes pál­casuhintására, de nem juthat­nak beljebb a konyhánál, hát büszke haraggal lépdelnek vissza tükrös csizmáikban, s rátarti távolságra állnak meg a zúgó tömegtől. A Z AGGODALMAS jegy­ző a hátsó bejáraton lo- pózkodik be a pap dolgozó- szobájába. Párás pápaszemét törülgeti és politikai opportu- nitásról beszél, hogy a hangu­lat már pattanásig feszült. — Nézzen csak ki, főtisztelendő- séged az ablakon a kertben várakozó tömegre! —, hogy a hamarosan elkövetkezendő vá­lasztásokon ez a haszontalan eset bizonyára károsan fogja majd befolyásolni az esélyeket — esetleg a felsőbb egyházi hatóságoknál is rossz hatással főtisztelendőséged helyzetére —, hogy most már a temetés financiális oldala sem okoz ne­hézségeket, hiszen a legeltetési társulat a bika sarjújából ere­dő összeget megszavazta erre a célra... A filagória tetején kuporgó gyerekek hangja élesen visít a jegyző bizalmas beszédébe:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom