Népújság, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-04 / 131. szám
1960. június 4., szombat üípo js ág 5 Szívvel, lélekkel Érkező és induló autóbuszok Érvényes 1960. október 29-ig EGER (Fellner u.) INDUL: óra p. jelm. Hová? 13.15 13.45 13.45 14.00 14.05 14.05 1415 1410 14.10 14.15 14.15 14.20 14-25 14.25 14.40 14.40 14.45 14.55 15.05 14.55 15.05 15.00 15.00 15.00 15.00 15.17 15.25 15.20 15.40 15.40 16.10 16.00 16.10 16.10 16.10 16.25 16.10 16.15 16.15 16.20 16.20 16.25 16.35 16.25 16.25 16.35 0 1 1 0 0 0 X 0 1 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 X o X 0 0 11 2 2 2 X 2 0 0 0 0 0 + X 4* o o o o X o o 0 0 Vécs Hatvan Kápolna Szajla Kerecsend Bekölce Bekölce Gyöngyös Egerszólát Jászapáti Kápolna Mezőkövesd vá. Kerecsend Kisköre Feldebrő Heves Gyöngyös Noszvaj Noszvaj Felsőtárkány Felsőtárkány Novaj Mezőkövesd Kápolna Hatvan Kápolna Kápolna Salgótarján Kerecsend Tiszafüred Parádsasvár Miskolc Kerecsend Tiszanána Felsőtárkány Felsőtárkány Mezőkövesd Noszvaj Szederkénypuszta Kerecsend Egerfarmos Ózd Ózd Budapest Kápolna Balaton INDUL: ÉRKEZIK : óra p. jelm. Hová? óra p. jelm. Honnan? 16.55 4Gyöngyös 11.55 0 Egerbakta 17.00 + Kerecsend 12.05 o X Egerbakta 17.00 4Szolnok 11.55 15 Szilvásvárad 17.05 3 Bükkszék 12.50 0 Novaj 17.05 4 Salgótarján 13.05 0 Gyöngyös 17.05 5 Szajla 13.40 0 Sarud 17.20 0 Budapest 13.40 Kerecsend 17.20 0 , Kápolna 13.40 4“ Egerszólát 17.35 Kerecsend 13.50 4- X Egerszólát 17.40 ■f Budapest 13.40 Novaj 17.40 + Kápolna 13.45 11 Mezőkövesd 17.45 8 Mátraháza 13.45 4Felsőtárkány 17.50 4* Miskolc 13.55 4- X Felsőtárkány 18.25 o X Hevesaranyos 13.50 13 Bekölce 18.35 0 Hevesaranyos 14.00 13 X Bekölce 18.25 + X Szederkénypuszta 13.50 0 Becsk-Parádfürdő 18.35 + Szederkénypuszta 13.55 Noszvaj 18.25 X Egerszólát 14.25 0 Felsőtárkány 18.35 Egerszólát 14.35 0 X Felsőtárkány 18.25 o X Felsőtárkány 14.45 0 Pétervására 18.35 0 Felsőtárkány 14.55 o X Pétervására 18.27 + X Ózd 14.45 Noszvaj 18.35 4" Ózd 14.55 X Noszvaj 18.25 o X Novaj 14.50 0 Egercsehi 18.35 0 Novaj 15.00 o X Egercsehi 18.30 4Budapest 14.50 0 Szilvásvárad 18.30 4* Kápolna 15.00 0 X Szilvásávárad 18.35 + X Balaton 15.30 0 Kerecsend 18.45 + Balaton 15.50 0 Bükkszék 18.40 X Noszvaj 15.50 0 Gyöngyös 18.50 Noszvaj 16.15 0 Ózd 18.40 + Kál-Kápolna vá. 16.30 1 Kápolna 18.40 4» Kápolna 16.30 0 Felsőtárkány 19.15 + Tarnalelesz 16.38 o X Felsőtárkány 19.15 + Ózd 16.30 1 Hatvan 19.30 + Novaj 17.00 0 Kerecsend 19.35 Ózd 17.00 0 Szolnok 19.35 Tarnalelesz 17.10 0 Borsódnád.lemezgy. 20.30 + Hevesaranyos 17.20 0 Noszvaj 22.45 + X Noszvaj ’ 17.30 0 X Noszvaj 23.00 4* Noszvaj 17.25 0 Egerszólát 22.50 + X Felsőtárkány 17.35 o X Egerszólát 23.00 4Felsőtárkány 17.30 2 Kápolna 23.10 0 Novaj 17.30 2 Hatvan 23.20 7 X Egerszólát 17.30 4Ózd 23.30 7 Egerszólát 17.35 4* Gyöngyös ÉRKEZIK : óra p. jelm. Honnan? 17.30 + Ózd 17.45 8 Mátraháza 18.10 Szilvásvárad 18.18 + X Szilvásvárad 18.02 Noszvaj 18.10 + X Noszvaj 18.05 0 Novaj 18.15 n X Novaj 18.15 18.25 X Felsőtárkány Felsőtárkány 18.05 11 Mezőkövesd 18.15 11 X Mezőkövesd 18.05 0 Salgótarján 18.15 o X Salgótarján 18.15 0 Miskolc 18 25 o X Miskolc 18.20 + Lillafüred 18.45 0 Budapest 19.15 4 Mezőkövesd 19.25 19.25 19.30 0 Kápolna Budapest Felsőtárkány 19.40 0 X Felsőtárkány 19.35 4 Bükkszék 20.05 + Miskólc 20.15 4 Galyatető 20.35 Aggtelek 20.40 + Noszvaj 20.50 + X Noszvaj 20.55 0 Novaj 20.45 0 Kápolna 21.45 0 Budapest 22.45 + Budapest 22.45 + Kápolna 23.05 7 Egerszólát 23.10 7 X Egerszólát 23.45 + Felsőtárkány 23.50 + X Felsőtárkány JELMAGYARÁZAT: X = A vasútállomásról indul, Illetőleg oda érkezik. 1 = A hét utolsó munkanapján közlekedik. .............. 2 — A hét utolsó munkanapján és munkaszünetes napokon nem közlekedik. 3 = IX. 4-ig naponta, IX. 5-től munkanapokon közlekedik. 4 = IX. 4-ig munkaszünetes napokon közlekedik. 5 = Pénteken és a hét utolsó munkanapján közlekedik. 6 = IX. 3-ig munkanapokon közlekedik. i 7 = A hét utolsó munkanapját megelőző napon közlekedik. 8 = IX. 11-tő munkaszüneti napokon közlekedik. 9 = A hét első munkanapján és munkaszüneti napokon nem közlekedik. 10 = A hét első munkanapján közlekedik. 11 = VI. 27-tő IX.. S-ig munkanapokon közlekedik. 12 = VT. 25-ig és IX. 5-től munkanapokon közlekedik. 13 = IX. 4-ig hétfőn, szerdán, pénteken és munkaszüneti napokon, IX. 5-től naponta közlekedik. 14 = Munkaszüneti napokon és szerdai üdülőváltások napján közlekedik. 15 = Szerdai üdülőváltások napján közlekedik. 0 = Munkanapokon közlekedik. = Munkaszüneti napokon közlekedik. ___;_______ iP APtm mim Megérkeztek az egri NOI- RUHA boltba a legújabb, különleges fazonú és elkészítésű nyári készruha újdonságok. Nylonruha taft alsószoknyával 763 forint. Különleges, húzott újmintás szoknya 254 forint. Nagygalléros santungruha 379 forint. Átszőtt selyem kompié 550 forint. Ezenkívül még sok divatos nyári ruha érkezett, amelyeket június i- én, szombaton este a PARK ZÖLDTAKARMÁNYSZÜKSÉGLETÉT idejében biztosítsa. Másodvetéshez szükséges vetőmagszükségletét jelentse be a Földművesszövetkezethez, Eger, Arnyékszala u. 2. Szállóban, a DIVATPARÁDÉN láthat majd a közönség. ★ Újdonságok érkeztek az egri MŰANYAG boltba is. Műanyag pedálos szemétvödör 180 forint. Háztartási szemétvödör 90 forint. Gyermekfü-' rösztő kád 150 forint. Szőnyeg- poroló 20 forint. Ruháskosár 110 forint. Gyümölcsmosó 21 forint. Gyümölcstartó 20 forint. A Mátravidéki Fémművek felvételre keres legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező VÉGZETT JOGÁSZT, jogtanácsosi munkakörbe. Lakást a munkásszálláson biztosítunk. Jelentkezéseket levélben kérjük az alábbi címre: Mátravidéki Fémművek Személyzeti Osztálya, Sírok. Felhívjuk vásárlóközönségünk figyelmét, hogy a „Csemegebolt” átalakítási ideje alatt az ellátás zavartalan biztosítása érdekében a 90. SZÁMÚ ÖNKISZOLGÁLÓ ÁRUDÁNK (Széchenyi u. 11.) 6.30— 20,30 óráig, szombaton 20 óráig, 92. SZÁMÚ ÁRUDÁNK (Széchenyi u. 20, (Dolgozók boltja) 6.30— 19 óráig tart nyitva. HEVES MEGYEI ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VÁLLALAT-W3 tatja Foot — az angol kormánytól választ szeretnék kapni a következő kérdésekre: Megmondotta-e félreértést kizáró hangon az angol kormány az Egyesült Államok kormányának, hogy semmilyen U—2 repülést nem engedélyez brit területről? Megmondta-e nekik, hogy azt is megengedhetetlennek tartjuk, ha más támaszpontról indítják útnak az U—2 mintájú gépet? Végül,- követeltünk-e olyan egyértelmű nyilatkozatot, hogy az amerikai kormány nem szándékozik újra kezdeni ezeket a repüléseket? (MTI) yminiszter cikke a rubel értékének tatásáról Garbuzov hangsúlyozza, hogy a rubel értékének megváltoztam tását a népgazdaság érdekei tették szükségessé. Garbuzov közli, hogy 1960. október 1-től a Szovjetunióban kibocsátják az új árjegyzékeket és a szolgáltatások új- díjszabását, átszámítják a munkabéreket, és a munkáért járó díjazás más válfajait. A rubel árfolyamának emelése a külföldi valutákhoz viszonyítva azt eredméryezi, hogy a rubel még fokozottabb szerephez jut a nemzetközi elszámolásoknál és fejlődni fog a Szovjetunió kereskedelme más országokkal. A szovjet pénzügyminiszter cikke befejező részében összehasonlítja a rubel és más külföldi valuták értékének alakulását a háború utáni időkben. Ez idő alatt a rubel vásárlóereje a sorozatos árleszállítások következtében 2,3-szeresé- re növekedett. Ezzel szemben a dollár értéke 1960-ban az 1947 évinek mindössze 76,6 százaléka, a fonté az 1946 évinek 50 százaléka, a francia franké pedig 29,6 százaléka. (MTI) kommentálta Adenauer korábbi kijelentését, amely szerint „tudott a repülésekről” és hálát ad isténnek, hogy ilyen repülésekre sor kerülhetett. LONDON: Mint a TAS2SZ jelenti, Michael Foot, ismert angol publicista a Tribune hasábjain felszólította az angol kormányt, kategórikusan jelentse be, hogy semmilyen körülmények között nem ad engedélyt amerikai repülőgépek szovjetellenes kémrepüléseire az angliai támaszpontokról. Malinovszkij figyelmeztetése után — foly4 szovjet pénzüg az Izvesztyijában < megváltox MOSZKVA (TAS2SZ): Vaszilij Garbuzov, a Szovjetunió pénzügyminisztere az Izvesztyijában elemzi a rubel értékének megváltoztatásával és az árrendszer módosításával összefüggő intézkedéseket. ítették leszállásra rikai repülőgépet nyitás pontosan a célra vezette a vadászgépeket. Skarupa százados az amerikai repülőgép orra fölé szállt gépével, s jelezte, hogy a gép pilótája kövesse. Az amerikai repülő manőverekkel igyekezett kitérni — előbb nem vett tudomást a jelzésekről, majd megpróbálta a gép irányát élesen megváltoztatni. A szovjet vadászrepülők ismételt figyelmeztetésére az amerikai repülő szorosan a föld fölé szállt, kis magasságban kibocsátotta futóműveit, de csak színlelésből: a pilóta alig néhány méterrel a föld felett igyekezett megszökni. A két szovjet vadászrepülőgép azonban végül is leszállásra kényszerítette a határsértőt. WASHINGTON (MTI): Mint az AP jelenti, csütörtökön befejeződött az amerikai kémrepülések ügyében indított négynapos szenátusi vizsgálat. A zárt ajtók mögött rendkívüli titoktartással és szigorú ))ír- cenzúrával lefolytatott vizsgálat eredményeit a külügyi bizottság javaslata alapján a jövő' héten határozatban teszik közzé. Az amerikai hírügynökség szerint a határozat vitája „súlyos próbája lesz a két párt szolidaritásának az elnökválasztás évében". Ha a bizottság nem tud egységes okmányt kidolgozni, Fulbright és más szenátorok beszédekben és más formában egyéni véleményüket fejtik majd ki a kémrepülés ügyében. BONN: A TAS2S2 jelentése szerint csütörtökön Bonnban a kormány szóvivője sajtóértekezleten kijelentette, az NS2K kormánya semmit sem tud róla, hogy az amerikai kémrepülések céljaira igénybe vették volna a nyugat-németországi repülőtereket. A szóvivő nem Hogyan kényszer a határsértő a me MOSZKVA (MTI): Mint ismeretes, a Német Demokratikus Köztársaság területén állomásozó szovjet repülőalakulatok a varsói szerződésben vállalt kötelezettségeiknek megfelelően, május 20-án leszállásra kényszerítettek egy határsértő amerikai katonai szállítórepülőgépet, amely melyen behatolt az NDK területe fölé. A Szovjetszkaja Aviacija című lap most részletes beszámolót közöl arról, hogyan kényszerítették földre a határsértő gépet. A rádió-műszaki berendezések pontos képet adtak a gép irányáról, s ennek alapján az egyik szovjet katonai repülőtérről felszállt a két ügyeletes vadászrepülő: heonyid Skarupa százados és Mihail Krilov főhadnagy gépe. A földi iráC§íitőrtökőn befejeződött az U=2 ügyében megindított szenátusi vizsgálat Tiltakozások világszerte hatja be annak, hogy olyan- valaki áll az élen, aki igaz emberséggél, valóban pedagógus szívvel, fáradhatatlanul dolgozik az egész iskola ügyéért. Juhász Károly né biológia- kémia szakos. Szereti szaktárgyait, tanítványait, akiknek gondjaiban, a nevelőtestülettel együtt, ő maga is osztozik. Nevek kerülnek elő az elmúlt évekből, tanítványok, gyermekek, akik „hajdanán” az iskola rémei voltak és most derekasan megállják helyükét a közösségben. — Ha valamelyik gyerekkel nagyobb baj van az iskolában, akkor rendszerint otthon, a családban kell megkeresnünk a hibák forrását, mert a gyerek rosszasága, mulasztásai számtalan esetben visszavezetnek egészen a szülői házig. Ilyenkor nem sajnáljuk a fáradságot és a szülőkkel együtt közösen orvosoljuk a bajokat. — Igen, együtt a szülőkkel, közösen velük a nagy célért, az új típusú ember kiformálásáért. Ez már pedagógia. De lehet-e egy pedagógusról anélkül szólni, hogy figyelmen kívül hagyjuk azokat a tetteket, amelyek hivatásából fakadnak? És a tervek, saját ■ álmai, vágyai? — Ilyenek is vannak — mosolyog a kedves igazgató néni. — Az otthonunkat szeretnénk nagyon kedvessé, barátságossá és még szebbé tenni. Igen. Az otthonunk és a gyerekek. A nagyobbik, akárcsak jómagam, nagyon szeret olvasni. Alig múlt tízesztendős és már egész sor könyvet kiolvasott. Szeretem a színházat, a mozit és a zenét és ha csak egy kevéske időm akad, hódolok ezeknek a „szenvedélyeknek”. ÉS AMIKOR ELBÜCSŰZ- TAM Juhász Károlynétól, már bizonyosan tudtam, hogy ő nemcsak jó pedagógus, igazgató, de nagyon jó édesanya is, aki családja ügyét éppúgy, mint az iskolájáét — szívvel- lélekkel szolgálja. — szalay — pedig nem volt könnyű az életünk. Háború után voltunk és csak a lelkem mélyén éreztem, hogy most már másképpen történik itt minden, mint eddig. 1947-ben felvételemet kértem a pártba. Sók minden dolog, sejtés, reménység formálódott értelmes szavakká akkortól bennem és tudatosan, különösen tudatosan tettem, csináltam mindent a legjobb szándék szerint. — Külön öröm volt számomra, amikor rám bízták az iskola úttörőcsapatát és én foglalkozhattam a kispajtásokkal. Akkor már tudtam, bizonyosan tudtam, mi a cél, merre, hová tartunk. Kirándultunk, játszottunk, együtt tanultunk a gyerekekkel, akik egyre büszkébbek lettek maguk is arra, hogy nyakukba köthették a vörös nyakkendőt. Aztán jöttek nehéz, súlyos esztendők is. 1951-ben egy olyan iskolának lettem az igazgatója, ahol ezerhatszáz gyerek tanult. Nem volt rózsás a helyzet, hiszen az élet szinte ember- feletti problémák, harcok elé állított, amelyekkel nekem magamnak kellett megküzdeni. De sikerült, mért hittem, bíztam mindig — jó és rossz időkben egyaránt — abban az eszmében, amelynek oly fiatalon magam is hordozója lettem. EGY PERCRE MEGSZAKADT a szó, mert a kisebbik fiúcska jött valami kéréssel anyukához. — Ketten vannak. Ő a kisebbik, hat és fél, a nagyobbik tíz és fél éves — mutatta be a gyerekeket édesanyjuk. — Szerencsére itt a nagymama, mert férjem és én igen-igen elfoglalt emberek vagyunk. Ám reggelinél, este, amikor együtt a család, sokszor nem győzünk a millió kérdésre válaszolni, mert ugye, sok minden történik egész nap egyikkel is, másikkal is, amiről illik tudni a szülőknek. Később az iskola került szóba, ahol immáron harmadik esztendeje igazgató Juhász Ká- rolyné. A pedagógusok, a gyerekek, akiknek minden tervét problémáját ismeri, tudja az igazgató néni. És ez a nevelő- testület, amely ma egységes és jó, eredményes munkát végez, sikereit nem utolsósorban tudVOLT EGYSZER ÉGY KISLÁNY, akit Katinak hívtak. Ez a kislány nagyon szerette a babákat és minden vágya, álma az volt, hogy egyszer maga is tanítónő legyen. — Valahogy így szólhatott a mese, amelyet anyuka mesélt annak idején kisfiának, amikor őt még csak a mesék szárnyán lehetett álomba ringatni. Mese volt ez, de egyben valóság, igaz történet is, mert amikor tegnap Juhász Ká- rolynéval, az egri VI. számú iskola igazgatónőjével, kedves kis otthonukban arról beszélgettünk, hogy hogyan is lett belőle pedagógus, akkor ő maga kezdte így az igazi történetet: — Kicsi koromtól tanítónőnek készültem. Akkor babáimat ültettem szépen sorjába, aztán azoknak beszéltem, magyaráztam, őket tanítottam. Azt mondják, igaz, hogy ha valaki „nagyon” szeretne valamit, akkor előbb, vagy utóbb, de célhoz ér. És ez a mondás ez esetben is valónak bizonyult, mert a hajdani, babákat tanítgató Katikából igazi tanító néni lett, aki először szülővárosában, egy hatvani kültelki iskolában állt a csillogó szemű gyermeksereg elé. — Nem volt könnyű az út az oklevélig — mesélte. — Apám vasutas volt s az utolsót is azért áldozta, hogy lánya álmai egyszer valóra váljanak. És amikor, 1947-ben végre elérkezett a ballagás napja, talán az én apám volt a legboldogabb ember a világon, de talán a legszegényebb is, hiszen úgyszólván minden krajcárét reám áldozta. NEM KÖNNYŰ DOLOG saját életünkről beszélni, de ha egyszer már megtaláljuk a beszéd fonalát, akkor jön, következik egyik gondolat a másik után. — Tudja, elsőosztályosokat tanítottam először. Néztek, lestek rám riadt szemekkel, de később szépen összebarátkoztunk, pedig akkor még nagyon fiatal voltam és főleg keveset értettem a pedagógiához. Ám már akkor, a legelső napokban éreztem, hogy valami kiolthatatlan vágy ég bennem a gyermekek, a tanítás iránt és talán azok a bimbók nyíltak virágokká bennem, amelyek már apró gyermekkorom óta együtt nőttek fel velem. Tani-