Népújság, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-21 / 145. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Politechnikai kiállítás nyílt Egerben AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 145. szám Ara 50 fillér 1960. június 21., kedd Fokozzuk a munka termelékenységét A termelési tervek teljesítésében legfontosabb eszköz a munka termelékenységének emelése, mert ez döntő mértékben megszabja az előállított termékek meny- nyiségét és önköltségét. Ezért a termelékenység fokozása nem elméleti szakkérdés, hanem minden dolgozó közös érdeke. Megyénk ipari üzemei 1959-ben hét százalékkal túlteljesítették, viszont 1960 első negyedévében csak 95,6 százalékra teljesítették a termelékenységi tervet, mert a minisztériumi nehézipar mindössze 90,6 százalékot ért el, de a helyi ipar átlagosan 102,6 százalékot, és különösen kitűnt a helyi könnyűipar. Mivel magyarázhatjuk a kiemelkedő eredményeket, másutt a súlyos lemaradásokat? Kétségtelen, a technika fejlesztése, új gépek beszerzése kiemelkedő szerepet játszik. De ha egy-egy gépet hamarabb munkába állítanának, akkor a beruházások és a rekonstrukciók több eredménnyel járnának. A termelékenység alakulására nemcsak a gépek, hanem elsősorban a dolgozó ember gyakorol hatást, mert nem mindegy az, hogy az új és egyre bonyolultabb gépeket hogyan, milyen szakértelemmel kezelik, jól, vagy rosszul igazodnak el az újabb technológiai előírások között. Dicsérendő a Mátravidéki Erőmű, a Finomszerelvény- gyár, a Mátravidéki Szén- bányászati Tröszt és az Egri Vasipari Ktsz dolgozóinak törekvése, hogy mindjobban elsajátítják a szakmát, a munkások szakképesítést iparkodnak szerezni és a műszakiak is szorgalmasan tanulnak. De sok még a tennivaló a szakmunkásképzés terén, annál is inkább, mert egyre növekszik az iparban dolgozók száma. Az újítómozgalom, a munkaverseny lendülete nagy mértékben elősegítik a termelékenység emelését, mert nagyobb beruházások nélkül, a belső tartalékok feltárásával előreviszik a munkát. Ezért szervezetten, alaposabban kell foglalkozni a dolgozók kezdeményezéseivel, nagyobb súlyt kell helyezni a műszaki fejlesztési tervek megvalósítására. Csak ez az út választható, nem pedig az indokolatlan kooperáció, a túlóráztatás és a munkaigényesebb gyártmányok választékeltolódása. A technológiai előírások megszegése, a munkafegyelem lazulása, a szervezetlenség, az előre nem látó anyagbeszerzés, a helytelen bérezés és a rossz jutalmazási rendszer, a TMK elhanyagolása, a gépek kihasználatlansága károsan befolyásolják a termelékenység alakulását. Megyénk ipara 95,6 százalékra teljesítette termelékenységi tervét, tehát sok még a tennivaló. Vizsgáljuk meg az „objektívnek” vélt akadályokat, segítsük a munkások versenylendületét és akkor döntő sikereket érhetünk el a munka termelékenységének fokozásában. Százharm i ncan kaszállak a novaji réten A novaji Egyetértés Termelőszövetkezet jelentős réttel rendelkezik és a termelőszövetkezet tagjai elmaradtak korábban a kaszálással. A nyári munkák sokféleségében komoly zavart okozott, hogy a rét még nincs lekaszálva, pedig a takarmányra nagy szüksége lesz a tsz növekvő állatállományának. A termelő- szövetkezet vezetői megbeszélték a falu lakóival, hogy gyorsan elvégzik a kaszálási munkát. Vasárnap reggel négy órakor már több mint 130-an kaszálták a novaji rét szénáját .Nemcsak a termelőszövetkezet tagjai, hanem az iparban dolgozók is részt vettek a kaszálásban, így reggel kilenc órára már be is fejezték a kaszálás jelentős részét. Most már nyugodtan végezhetik a novaji Egyetértés Tsz tagjai a soronkövetkező növényápolási munkákat. Nagy Andor: ápoljuk HAGYOMÁNYAINKAT! ★ Szántó István: JÖL SIKERÜLT AZ abasAri TÜZOLTÓNAP ★ Deák Rózsi: ÜJ MÓDON VEZETNI ★ G. Molnár Ferenc: HOGY KÖNNYEBB ÉS GYORSABB LEGYEN A MUNKA... Megnyílt a Román Munkáspárt III. kongresszusa BUKAREST (TASZSZ): Hétfőn, magyar idő szerint nyolc órakor, Bukarestben megnyílt a Román Munkáspárt III. kongresszusa. A kongresszuson több mint negyven kommunista és munkáspárt képviselteti magát. Gheorghiu-Dej rövid megnyitó beszéde után megválasztották a kongresszus vezető szerveit és a következő napirendet fogadták el: a Központi Bizottság beszámolója a Román Munkáspárt II. és III. kongresszusa között végzett munkájáról: a népgazdasági 15 éves távlati és 1960—65. évi fejlesztési tervei. Az első napirendi ponttal kapcsolatos beszámolót a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Gheorghiu-Dej tartja. (MTI) Egy-két esztendővel ezelőtt még a fogalommal ismerkedtünk csupán, ízlelgettük a szót'- politechnika. A napokban Egerben megnyílt megyei politechnikai kiállítás már szép eredményekről beszél. A kiállítási teremben egymás mellett sorakoznak a középiskolák, s az általános iskolák szakköreinek munkái, de ott láthatjuk a kis óvodások első ügyeskedéseit is. Képünkön az egri általános iskolások nézik az V-ös számú iskola tanulóinak munkáját. (Foto: Márkusz) >VVVNA/VVW\AAAAAAAAAAAAAAAA*/VVV\^; • • Ülést tartott a népművelési tanács A megyei népművelési tanács tagjai ülést tartottak tegnap. Ez alkalommal vitatták • meg az elmúlt hónapok során végzett népművelési munka tapasztalatait, az elért eredményeket. Az értekezlet nyomán előre- : láthatóan kiadvány készül: majd, amely a Heves megyé- 1 ben végzett népművelési mun- ; ka módszereit ismerteti. Több mini 22 vagon cseresznye külföldre A MÉK Vállalat ebben az esztendőben több zöldséget és gyümölcsfélét exportál, mint a tavalyi évben. Körülbelül 237 vagonnal több megy ebben az évben a külföldi piacokra. Az elmúlt hét végéig körülbelül 11 vagon zöldborsót exportált a vállalat, ezenkívül a cseresznyeszállítás érdemel még külön említést. Ebből a korai gyümölcsfajtából eddig mintegy 22 vagonnal adott át a külföldi cégeknek a MÉK Vállalat. Ezek a tételek nap mint nap növekednek és most már a választék is nagyobb, rövidesen az uborka exportja következik. 200 kombájnvesetőt képeznek ki Pár nap és megy esze rte megkezdődik az aratás. A felkészülés most az utolsó pillanatokban is lázas ütemben folytatódik. A megye összes gépállomásaira megérkezett eddig 62 kombájn, de még további negyven megérkezésére számítanak. A gépállomásokon jelenleg a kombájnvezetők oktatása folyik. Minden gépre két embert képeznek ki, akik most elméletben, de gyakorlatban is elsajátítják a kombájn műszaki és vezetési ismereteit. Az oktatási munkát mindenütt a gépállomásokon bonyolítják le, főként a gépállomási főmérnökök vezetik a tanfolyamokat. Másik képünkön a közép- iskolások varró szakkörének szép munkadarabjait szemlélik a kiállítás ifjú látogatói. (Foto: Márkusz) • • Ötvenezer ember véleménye szaktudásuk elfogadható Vasárnap este zárult Budapesten, a Kereskedelmi Kamara Váci utcai kiállító- termében az ipari és kereskedelmi tanulók országos kiállítása. A nyitvatartás ideje alatt ötvenezren tekintették meg ezt a nagyszabású bemutatót, amelyen a különböző szakmák leendő, vagy azóta már újsütetű szakmunkásai bizonyságot tettek arról, mit tanultak oktatóik, mestereik irányításával, mennyit vettek át tudásukból, tapasztalataikból. Nem kellett szé- gyenkezniök a kiállítás miatt. Felvonultatták itt a vasasok — s ezen belül a gépgyártók, lakatosok, műszerészek, szerszámkészítők — az asztalosok, kárpitosok, kádárok, hangszerkészítők, ötvösök, ékszerészek, híradás- technikaiak, s még lei tudja milyen szakmák legjobb tanulóinak munkáit, amelyek híven reprezentálják: igen, ilyen fejlett, ilyen alapos tudású a mi szakmunkás utánpótlásunk élgárdája. S ebben a nagy, vizsgamunka felvonultatásban egyszer csak az egyik kis lemezolló modellje alatt szembe tűnik a Heves megyei embernek a táblácska: készítették a MŰM 212- és Iparitanuló Intézetének tanulói. Egri vasas fiúk. Minden tudásukat beleadták, s az itthoni siker után, lám, az apró, kis gép felkerült az országos seregszemlére. S ráadásul még nem is ez az egyedüli. Nem sokkal tovább egy fűrészgép, s egy harántgyalu kicsinyített mása hívja fel magára a figyelmet. Ezeket ugyancsak egri ipari tanulók készítették. Távolabb egy érdeklődők alkotta kör közepéről halk motorzúgás haluk. No, ezt a kis működő gépet minden bizonnyal fővárosiak készítették — gondoltuk, s olyan jóleső volt a meglepetés: nem, ez a fúrómű modell is a 212-es Iparitanuló Intézetből került ide a kiállításra. Messzebb, egy sarokban kis hordók sorakoznak. Az emelvényre rakott legnagyobb, legdíszesebb elöl már eltűnt a cédula, hiába, nagy a forgalom, s valaki leverhette. Aki felvette, az hátra, a falhoz tette le, de rövid kér- dezősködés után innen is előkerül. Igen, jól sejtettük. Ebben a munkában olyan sok a megyei jellegzetesség, hogy csak a gyöngyösi 213-as Iparitanuló Intézetben készíthették. „Mestere” ifjú Túri István, aki ráadásul édesapjától sajátította el a szakma rejtelmeit. Í9V, ilyen munkákkal képviselik tehát megyénket a különböző szakmák ipari tanulói. Büszkék lehetünk rájuk. Így nyilatkozott Kádár János elvtárs is, amikor megtekintette ezt a kiállítást, s utána elmondta véleményét a látottakról, s ezt mondta, vagy irta a vendégkönyvbe az az ötvenezer ember, aki a nyitvatartás alatt megtekintette a bemutatót. Büszkék lehetünk az ország új, most számot adó munkásgárdájára, s közöttük külön a mi megyénk munkáival itt szereplő tanulóira. Mert az ötvenezer ember megelégedett véleménye egyben azt is jelentette: szaktudásuk megfelel, s elfogadható. (— ger) SAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/WVAAAAAA/VWVNi y^^vWSAAAAAAAAAAAAAM^ Börtönből börtönbe F. I. 21 éves fiatalember. 1960. április 4-én szabadult a börtönből, ahol közveszélyes munkakerülés és tulajdon elleni bűntett miatt 4 hónapig tartózkodott. Ez a fiatalember már háromszor volt büntetve, és rossz társaságba keveredve, még rafináltabb bűncselekmény elkövetésére szánta el magát. Közismert, hogy Petőfi- bánya széleskörű lehetőségeket biztosít az elhelyezkedésre, és annak ellenére, hogy F. I.-nek a szülői házban mindene megvolt, de dolgozni nem szeret, munkaviszonyt nem létesített, ehelyett elhatározta, hogy újra a bűnözés útjára lép. Április 15-én édesanyjától 40 forintot kapott nyakkendóvá- sárlásra. Radírgumit és tintaceruzát vett magához, majd megjelent a Petőfibányai Ruházati Népboltban. Kiválasztott egy 1050 forintos férfiöltönyt, majd amikor a blokkot megkapta, kiment a lépcsőházba, ahol kiradírozta a fizetési blokkon feltüntetett 1050 forint utolsó két számjegyét, s a kasszánál így csupán 10 forintot fizetett. Majd újra visszatért a lépcsőházba, ahol a magával hozott tintaceruzával visszaírta az 50-es számjegyet, s így az eladó átadta részére a „kifizetett” öltönyt, amivel lakására távozott. Felbuzdulva sikerén, még azon délelőttön visszatért a boltba, s most a cipőosztályon próbálkozott. 300 forintos félcipőre esett a választása. A fi* zetési blokkot újra megkapta, de akkor már figyelték. Útja újra a lépcsőházba vezetett, ahol a 300 forintos blokkot az előbbi módon 30 forintosra hamisította. Amikor fizetni akart, leleplezték. A hatvani járás- bíróság 7 hónapi börtönbüntetésre ítélte.- ÖTVENHÁROM cséplőgép dolgozik az idén az egri járásban. Tizennyolc cséplőgéphez az Egri Gépállomás már megszervezte a cséplócsapatot, a többi gépekhez a termelőszövetkezetek adnak munkacsapatot. A járókelők egy idő óta \ megfigyelhették Egerben, hogy az eddigiektől eltérően \ másként — a nagy locsolóautóval — öntözik, locsolják a virágokat a parkokban, a járdák szegélyein. Örömmel vették ezt tudomásul mindenütt, annál is inkább, mert a virágos utcákat, színpompás parkocskákat évről évre jobban megked- \ vélik az egriek. Dicséretet érdemel ezért az áldozatkész munkáért a Városgazdálkodási Vállalat, de még inkább dicséretet érdemel azért, hogy az öntözéshez | nem az értékes, ivásra is alkalmas vizet használják fel, — hiszen ennek úgyis szűkében vagyunk — hanem az \ uszoda máskülönben elfo- lyásra ítélt vizét hasznosítják. (w)
