Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-18 / 116. szám

4 NÉPÚJSÁG I860. mä3os 18., racrda Huligán tánclseiiiuíató ? Másnak nem nagyon lehetne nevezni azt a rángatózást, níg- kapálást, vonaglást, amiben vasárnap délben „gyönyörköd­hetett” az egri népkerti söröző szép számú vendégserege. Más vidékről való kiránduló fiata­lok produkálták, nyilván azzal a felkiáltással, hogy otthon mégsem lehet így, tomboljuk ki tehát most itt magunkat. Csupán csak az a kérdés, miért engedik az ilyen visel­kedést a népkerti söröző veze­tői, vagy ha ők nem érnek rá a nagy forgalomban erre ügyelni, akkor maguk a zené­szek, akik az „alapot” szolgál­tatják ehhez a förtelmesen un­dorító produkcióhoz? Nem baj ugyan, hogy vasárnap már délben is van zene a söröző­ben, de elég baj az, hogy ilyen esetek láttán az emberek szá­jában még a sör is felforr — nem a nagy melegtől, hanem a méregtől, (w) — EGERBEN, a barátok lempioma mögötti, úgyneve­zett ferencesek kertjében új, OTP öröklakásos ház épí­tését javasolta a városi ta­nács végrehajtó bizottsága. — PARADFÜRDŰN az Álla­mi Gyógyintézet dolgozóinak egy régi épületet alakítanak ál, hogy a nővéreknek biztosít­sák az elhelyezést, a zavarta­lan pihenést. A munkálatok év végére befejeződnek. — ŰJ SZOBOR, Ady Endre mellszobra kerül Egerben, az Ady Endre Kollégium előtti térségre. Az új szobor alapo­zási munkáit már megkezd­ték. — SIKERREL fejeződött be a recski felnőttek esti oktatása. A szombaton megtartott vizs­gák alkalmával a hetedik-nyol­cadik osztályból öten vizsgáz­tak kitűnőre. — TEKEPÁLYÁT építtet az MTST az egri népkerti stadion mögötti részen. Az építkezés elvégzését, s ™ég az anyaghordást is a különböző szervek társadalmi munká­ban vállalták. — EGERCSEHI-bányatele- pen a múlt évben egy szocia­lista munkabrigád elhatározta, hogy felveszi a baráti kapcso­latot a Szovjetunió egyik kom­munista munkabrigádjával. A levelező kapcsolat létrejött, de hogy még tovább javuljon, a budapesti szovjet nagykövetség munkatársai meglátogatták Egercsehit. — KÉTSZÁZÖTVEN LEN­GYEL TURISTA érkezett az elmúlt héten Varsóból ha­zánkba. A turistacsoport tag­jainak mindegyike ellátoga­tott Egerbe is, ahol a város nevezetességeivel ismerked- ick« — A SZŰCSI X-es aknánál május első dekádjában a bri­gádok közötti tisztántermelési versenyben első lett a Bódi-, második a Zsidai- és harmadik a Szerencsés-brigád. — ÉNEKLŐ, TÁNCOLÓ IFJÚSÁG címmel május 23- án este hétórai kezdettel az egri Gárdonyi Géza Színház­ban rendezi meg az egri I. sz. zenei tagozatú általános is­kola hagyományos évi bemu­tatóját. — A GYÖNGYÖSI MÁV Ki­térőgyártó Üzemi Vállalattól kilenc dolgozó vett részt a bu- dapesten megtartott gépipari hét előadásain. A tapasztala­tok kiértékelése és feldolgozá­sa folyik, reméljük, hasznosít­ják azokat az üzemben. — MÁJUS 29-én ABASÄ- RON rendezik meg a gyön­gyösi járásban a Hámán Ka­tó felszabadulási kulturális seregszemle benevezett mű­vészeti csoportok járási be­mutatóját. A Gyöngyösi 34. sz. Autó- közlekedési Vállalat felvételre keres BELSŐ ELLENŐRT. Feltételek: mérlegképes, de legalább képesített köny­velői oklevél és erkölcsi bi­zonyítvány. — Jelentkezés esetén önéletrajzot kérünk. Fizetés kollektív szerint. — Jelentkezés a vállalat köz­pontjában, Gyöngyös, Fő tér 10. sz. alatt. ..............................................♦♦♦♦♦♦ Bé két, békét a világnak! Az egri irodalmi színpad nagyszerű műsorral tűntetett a háború ellen HÉTFŐN TELT HÄZ előtt, a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága rendezésében mutatta be „Bókét, békét a vi­lágnak” című műsorát az egri Gárdonyi Géza Színházban a Kelemen László Irodalmi Szín­pad. A műsort Csoóri Sándor Jó­zsef Attila-díjas költőnk állí­totta össze. József Attila há­rom derűs, tavaszi hangulatot, tavaszi üdeséget és szerelmet, boldogságot lehelő versének hangulatát, Mendelssohn A dal­nak lenge szárnyán című szer­zeménye ékesítette. Még Weö­res Sándor Canzone-ja és Rad­nóti Miklós Altató dala is a bé­ke örömét dajkálja a hallgató­ban, hogy aztán J. R- Becher Menekülő anya című verse ecsetelni kezdje a háború bor­zalmait, Juhász Ferenc Dom­bormű 1944 című verse emlék is, elevenítés is. M. Frisch írá­sa (És a holtak újra énekelnek) fojtó vallomás azokról a pilla­natokról. amikor az ész és a szív párharcban áll az idegek­kel és a tettek végső indokolá- lását akarja adni. Radnóti Miklós írásai megrázóan és vérforraló elevenséggel valla­nak arról a pár esztendőről, amikor az embertelenség kopói elszabadultak a földön: nem volt még magyar költő, aki ilyen élet-halálküzdelemben ekkora plaszticitással festette volna meg az életért való vá­gyódást, a kínkeservek közötti boldogságra vágyást, a kitaszí­tottság gyötrelmeit. Radnótit nem lehet elég sokszor idézni ezekben az években, amikor a békéért folyó küzdelem átfogja az egész világot. Verdi Álar­cosbáljának egy részlete csak fokozta a lélektani hatást. a műsor első részében. Louis Aragon verse (Ballada arról, aki dalolva állta a kínszenve­dést) így. három hangra fel­bontva. még megrázóbb hatást váltott ki. a második részben a háborús küzdelem leírása ka­pott helyet és olyan mozzana­tok, amik a lélek gyötrődését mutatják a kegyetlen esemé­nyek során. Garai Gábor írá­sa (Hányszor kell még?) után Konsztantin Szimonov ismert és nagyhatású nyílt levele kö­vetkezett egy másik verse kísé­retében (Várj rám!), majd Iszakovszkij verse (A front me- getti erdőben) adott megrázó képet az érzésekről, amik a front egy pillanatában adód­nak az emberi lélekben. Qua­simodo Hó című verse a tél kegyetlenségét és kivetettségét érzékeltette, Anna Frank nap­lójának egy részlete az élet igenléséről vallott. Babits Mi­hály verse (Húsvét előtt) a re ménykedésről énekelt. Radnóti Miklós Himnusza a békéről, a sóvárgott és álmodott békét idézte. Asturias írása (A hábo­rú) tömör szavakkal fogalmaz­ta újra a hallgatóknak a bor­zalmakat, amik a háború tar­talmát adják. A műsort az élő­képben előadott Mozart remek­mű (Rózsaária) fejezte be. Csoóri Sándor a háborús tar­talmú remekműveik elmonda- tásával beszéltetett a békéről. A háború mostoha feszültsége vibrált a versekben és vala ­hogy úgy éreztük, mintha a műsor szándékosan a fekete rém, az irgalmatlan háború fekete színeiből festené meg előttünk a békéért sóvárgás szép képeit. Kozaróczy József rendezése csak aláhúzta ezt a motivációt. A jeleneteket úgy állította össze, hogy az eszmei tartalom és az örökszép mon­danivaló igazsága előtűnjék a versekből. Kocsis Árpád szín­padképei jelzésekkel szolgál­ták az irodalmi pódium hatá­sát. A béke-este előadóművészei nagy hatással tolmácsolták a válogatásban szereplő remek­műveket. Békés Itala. Bodor Blanka. Csapó János. Gyuricza Ottó, Kleszó Imre, Kocsis László. Kovács Mária, Magda Gabi, Paláncz Ferenc. Pusztai Péter, Stefanik Irén. Szentpál Monika és dr. Valentin Kál­mán egységes előadást nyújtot­tak át a közönségnek és alá­zattal, lelkesedéssel szolgálták művészetükkel ezen az estén a béke ügyét. JŐ AZ, HA AZ EMBEREK és az emberiség lelkiismeretét felrázó kiáltások gyakran el­hangzanak színpadjainkról is. Mert nem elég történelmi adatként, vagy olvasmányként kezelni — legkevésbé talán a felnövekvő nemzedéknek! — a háborút, a milliók pusztulását okozó kegyetlenséget, hanem figyelmeztetni kell a feledé­keny embereket arra a veszély­re, amely a tárgyalóasztalok körül ólálkodik, és arra vár, hogy a család, az anya és a gyermek, az ápával együtt, a gyötrelmek martalékává, vagy hullává váljék. Ez az este nagyvonalú béke­propaganda erejével hatott. Farkas András Botond a kapu előtt Ott álltam Bizánc kapujánál, kezem­ben buzogányom, amelyet csak én, egyedül csak én tud­tam felemelni. Ott álltam és bebocsátást kértem, majd köve­teltem, de a kapu nem nyílt. Mondtam magamban: — Ne izgasd ma­gad, Botond, ne iz­gasd ... Úgyis magas a vérnyomásod, nem beszélve arról, hogy a sámánok még nem találták fel az anti- neuralgikát... Miután így meg­nyugtattam magam, udvariasan, finoman hármat ütöttem újra Bizánc kapujára, amelynek nyomán kinyílt egy kukucska az ajtón, kinézett egy portás és szamárfület mutatott. Nekem, Bo­tond vezérnek, aki a múltkor, mert valaki valamit mutatott, bu­zogányommal oda- küldtem, ahol azt ál­landóan láthatja a túlvilági harcmező­kön. Elorditottam ma­gam, vérnyomásom kétszáz fölé ugrott és rettenetes csapásra emeltem azt a buzo­gányt, amit mint már mondtam, csak én tudtam félelmetes csapásra emelni. De a józan ész újból megszólalt bennem: — Te Botond, hig­gadj le... Mire jó az, ha te itt botrányt csinálsz... Úgyis annyit fecsegnek ró­latok, a nyereg alatt puhított hústól kezd­ve, a fehér lóig, meg a marék fűig... Csil­lapodj le, próbáld meg még egyszer. Lecsillapodtam, új­ból hármat koccan­tottam buzogá­nyommal a kapun, amely olyan buzo­gány volt, hogy ... lásd, mint fent. A ko­pogásra a várfalon megjelent egy íjász és imigyen szólt, ne­kem, a Botondnak. — Menj a táltosba — szólt, s ezzel el­tűnt. Ebben a pillanat­ban elsötétült előt­tem minden, a düh­től már nem tudtam uralkodni magamon, felemeltem buzogá­nyom és egyetlen, de rémületes csapással beszakítottam Bi­zánc kapuját. Akkora volt a nyílás, hogy egy gyerek átugorha­tott volna rajta. Ug­rott is, hogy ezt ké­sőbb megírják a tör­ténészek. S aztán besétáltam Bizáncba. Másnap idézés jött A KIK jelentett fel, kapurongálásért. (egri) ALEKSZANDR SZUVOROV 196«. MÁJUS 18., SZERDA ERIK 160 évvel ezelőtt, 1800. május 18-án halt meg ALEKSZANDR SZUVOROV, a lángeszű orosz hadvezér. Részt vett az 1787— 1792-es orosz—török háborúban, majd 1799-ben a napóleoni há­borúk során fts/ak-Olaszország­ban aratott győzelmet a fran­ciák felett. Vezetése alatt folyt le az orosz hadsereg kiváló tel­jesítménye, az Alpok Szt. Golt- hard-hágó.ián való átkelés. Szu- vorov 1730-ban született. 50 évvel ezelőtt. 1910-ben halt meg ELIZA ORZESZKOVA len­gyel írónő. Regényeiben (Ma­ria, A boszorkány. Gloria vic- tis) a nők és a zsidóság egyen­jogúságáért harcolt. Orzeszkova 1342-ben született. 110 évvel ezelőtt, 1850-ben született OLIVER HEAVISIDE angol fizikus. A légkör felső rétegének kutatásával foglalkozott, s róla nevezték el a rádió rövidhullámait visszaverő réteget. 130 évvel ezelőtt, 1830-ban született GOLDMARK KAROLY ze­neszerző. Világhírű operája a keleties jellegű Sába királynője. FILMs Halót űr nyaral FRANCIA FILM A Nagybácsi című nagysikerű film hősét láthatjuk vi­szont a kacagtató jelenetekben bővelkedő Hulot úr nyaral című Tati-filmben, amelyet a gyöngyösi Puskin Filmszínház mutat be május 19-től 25-ig és az egri Bródy-mozi májul 27-től június 1-ig. EGRI VÖRÖS CSILLAG A nagy kék országút EGRI BRODY Lilea GYÖNGYÖSI PUSKIN Montparnasse 19; GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Mennyei pokol FÜZESABONY Időzár ___ Ä mű sorai HATVANI KOSSUTH Kölyök HEVES őfelsége kapitánya PÉTERVASARA Rosemarie Egerben délután 3 órakor: Légy jó mindhalálig (ifjúsági) Este 7 órakor: Fösvény (Jókai-bérlet, főiskolás) Egercsehiben este 7 órakor: Anyósgenerális 'i.iiiiiiiiiiiiitiiiiiiiifiiiiitiiiiiiniiiiiiiiMtiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiuiiiiMiintiiiiiiiiiiaiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiif ianiiiiiiiiiiiiiiiciiri7«iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii>iiitiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiii>iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitB'iiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiti 130 évvel ezelőtt született a keszthelyi zsidó­kántor fia, a késői romantika egyik reprezentáns művésze: Goldmark Károly. Életének el­ső negyvenöt éve nagy nyo­morral, nélkülözésekkel telt el. Eleinte nem is tanították sem­mire, de a kis analfabéta gyer­mek hamarosan megtalálta a muzsikát. Tizenegy éves korá­ban vesz először kezébe hege­dűt és néhány év múlva már kocsmai muzsikálással maga tartja fenn életét. 1848-ban a soproni színház zenekarában alkalmazzák első hegedűsként. A színházi szolgálat felébreszti benne az alkotásvágyat, kifej­leszti és vérébe iktatja a szín­padi érzéket. Ennek tulajdo­nítható, hogy első operája, a „Sába királynője”, a színpadi és zenekari technikát minden részletében ismerő, tapasztala­tokban gazdag zeneszerző al­kotása lehetett. Az opera be­mutatása 1875. március 10-én zajlott le. Ettől kezdve meg­szűnt minden gondja, nélkülö­zése és mint Bécs ünnepelt ze­nésze halt meg 1915. január 2-án. Goldmark művészete ízig- vérig romantikus, gyökerei a nagy romantikus mesterek — Mendelssohn, Schumann, Wag­ner — világába nyúlnak. A sok hatás ellenére is Goldmark el­kerülte az utánzás veszedelmét és műveiben egyénit tudott al­kotni. Életművének talán ez a legnagyobb értéke, amit a 19. század kevés komponistájáról lehet elmondani. Goldmark Károly 1830-1915 Első értékes műve a Sakun- tala-nyitány. Ismert hindu me­sét dolgoz fel benne. Sakuntala nimfa és Dusiante király sze­relmi históriáját. Már ebben a művében is megnyilvánul dús melódiafantáziája és a keleti zene iránti rajongása. Sába ki­rálynője című operájában a zsidók nagy királyának, Sala­monnak idejéből származó mesét csodás keleti dallamok­kal foglalta egybe és forró, buja muzsikájával új hangot hozott az akkor Európában di­vatos „nagyopera” stílusába. A milyen dús fantáziával, nagyszabású zenekari eszközökkel alkotta a Sábát, annyira egyszerűvé, de éppen egyszerűségénél fogva lenyű­gözővé vált következő műve, a Falusi lakodalom. A nagytéte­les szvit egyszerű, őszinte, de annál megkapóbb zenei eszkö­zökkel fejezi ki tárgyát. Kisebb értékű művei után Tavaszi nyitánya jelentősebb. Miként a Sakuntalában, ebben a művében is ragaszkodott a szonátaformához. Tartalma: a tavasz ébredése. Lendülete a Sába szerzőjét juttatja eszünk­be, eszközei nem olyan egy­szerűek, mint a Falusi lakoda­lomban. Későbbi operái, a Házi tü­csök (Dickens regényének megzenésítése) és a Hadifo­goly, Goldmark lírai egyénisé­gét mutatják. Goethe von Ber- lichingen-jének operává for­málása pedig a drámával küszködő, de azt nem minden­ben helyesen megoldott zene­költő vállalkozása. Utolsó ope­ráját 1907-ben fejezte be. (Téli rege). Ennek dallama és hang- szerelése nagy mester műve, de valamilyen mesterkéltség, fáradtság érezhető belőle. Egészében véve Goldmark az operairodalomban kétségte­lenül nagyot alkotott. Különö­sen keleties, gyakran óhéber zenéje új távlatokat nyitott a 19. század már eléggé kiélt melódiavilágának. Romantikus z«*neköltő, de a romantikus irány túlzásai nélkül. A mese­szerűt csak mértékkel alkal­mazza, csupán addig, amíg zenéjében szükség van rá. A goldmarki operamuzsika fél­úton áll a régi francia nagy­operastílus, az olasz romanti­kus dalmű és a wagneri zene­dráma között. Mindegyikből azt tartja meg Goldmark, ami az ő egyéni hangjának legin­kább megfelel. A nagyoperá­ból a színes, mozgalmas ele­meket, a nagy felvonulásokat, a balettet, a drapériát veszi át, az olaszoktól a szenvedélyes pátoszt és a vérbő hangot, Wagnertől pedig azokat a kompozíciós újításokat alkal­mazza, amelyek összeegyeztet­hetők a többi alkotóelemek­kel. Ezek a sajátosságok teszik műveit frissé és maradandóvá a 20. században is. A z operák mellett öt ^ hangversenynyitány, számos kamarakompozíció, szólóhangszerre írt, valamint vokális művek teszik gazdaggá Goldmark életművét. Hegedű- versenyét a hangszerszerűség jellemzi, ami nem is csoda, hi­szen a mester hegedűsként kezdte zenei pályafutását, s így a hangszernek minden technikai fogása a kezében volt. A mű legnagyobb értéke a nagyívű dallamokban, a he­gedű édes daloltatásában van. Főleg a lassú tétel, az Air vált igen népszerűvé, gyakran a koncert egészéből kiszakítva, önállóan is felhangzik. Goldmark életművét össze­foglalva felmerül egy kérdés: mit alkotott a magyar zene te­rén és egyáltalán magyar ze­neszerzőnek tekinthetjük-e őt? Hiszen zenéjében alig-alig akadunk magyar hatásra, ko­rán elszakadt Magyarország­tól, életét Bécsben és Gmun- denben töltötte el, Magyaror­szágra csak látogatóba járt néha, magyarul nem is tudott és magyar emlékei csak nyo­morgását, nélkülözéseit juttat­ták eszébe... Ha mégis föl-föl- csillan munkáiban a magyar melódia, ez csupán ismétlése a már meglevő magyar zenének. Igen, ez mind igaz, ez mind történeti tény. Goldmark a magyar zene fejlesztésében nem vett részt. Egy gyengén sikerült Magyar ábrándja (a hanyatlóra jutott verbunkos ízlésében) és az 1903-ban Bu­dapesten bemutatott Zrínyi című, magyaros hangulatot árasztó szimfonikus költemé­nye az, ami a magyar szülő­földjének örökségeképpen ze­neszerzői lantjából kiáradt. M indezek ellenére Gold mark Károly helye ott van a magyar Pantheonban Odahelyezi őt elsősorban szüle­tésének helye, ifjúkorának színtere, de odahelyezi őt ma­gyar érzése is. Amint Liszt magyarságát is az döntötte el, hogy ő maga magyarnak val­lotta magát, úgy Goldmark nemzeti hovatartozása is az ő állásfoglalása szerint ítélendő meg. „Mindig boldognak érzem magam, ha szeretett hazám szolgálatára lehetek” — mon­dotta egy ízben. Ö magyarnak érezte magát és honfitársának vallja őt az a magyar szellemi közösség is, amely minden al­kalmat megragadva, a mai év­fordulót is felhasználja, hogy Goldmark Károlyt, mint ma­gyar zeneszerzőt ünnepelje. jíeibinger Sándor't a TIT tagja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom