Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-12 / 111. szám
népüjsag 1960. május 13., csütörtök inául Asszony monológ... — Hazajössz, eszel, olvasol... Elmegyünk moziba, vagy színházba ... Esetleg vendégek jönnek, vagy mi megyünk vendégségbe ... — De drága szívem, én... — Ne szólj közbe, amikor én beszélek... Mert végre legalább beszélhetek ... Igenis, ezt csinálod már évek óta ... Nem mondanád meg végül, hogy mikor vagy velem? (~ó) — MOLIÉRE A fösvény c. művének tegnap tartotta főpróbáját a Gárdonyi Géza Színház. A darabot Horváth Árpád rendezi. Előkészületben: Bágya—Török Elveszem a feleségem című zenés vígjátéka, amelyet S p r o k György rendez. — EGERBEN, megyei választmányi értekezletet tart hétfőn délelőtt a Park Szállóban a Kisiparosok Országos Szervezetének Heves megyei Titkársága. Rövid kultúrműsor, majd a megnyitó után kerül sor a vezetőség beszámolójára, aminek megvitatása, a megyei választmány kiegészítése után pedig kiosztják a jutalmakat az elmúlt időszakban kiváló munkát végzett dolgozóknak. — A CSÜCSTALÁLKOZÓ megkezdése alkalmával, május 16-án, az egri Kelemen László Irodalmi Színpad Békét, békét a világnak címmel Irodalmi estet rendez. — A MEGYÉNK területén átfutó Budapest—Miskolc fő- közlekedési vasútvonalon gyors ütemben készül a villamosvon- tatás bevezetéséhez szükséges felsővezetékek kiépítése. A vezetékek Vámosgyörkig már feszültség alatt állnak, a Vámos- györk és Füzesabo'ny közötti rész pedig hamarosan elkészül. A feszültség alatt álló szakaszon már részben villamosvontatással történik a kocsik mozgatása. — KÁLLAI GYULA miniszterelnökhelyettes tart ünnepi beszédet május 22-én Hatvanban, az ifjúsági nagygyűlésen. Ez alkalommal rendezik meg a járási és városi felszabadulási kulturális szemlét is. — TEGNAP, AZ MSZBT vonatán 27 Heves megyei küldött utazott a Szovjetunióba. A Heves megyei küldöttek között termelőszövetkezeti dolgozók:, gyári munkások, és különböző szervezeti dolgozók vesznek részt az utazáson. A küldöttség kilenc napig tartózkodik a Szovjetunióban, ahol több üzem. termelőszövetkezet dolgozóival találkoznak. — ELŐRELÁTHATÓAN Egerben rendezik meg június első felében a vidéki színház- igazgatók értekezletét, amelyen elsősorban a tájelőadások problémáit vitatják meg a részvevők. — MEGKEZDTÉK Recsk községben a vízvezetékhálózat kiépítését. A vízvezetékcsövek lefektetéséhez, a lefolyók elhelyezéséhez az árkok ásását megkezdték, a munkálatokat a községfejlesztési terv alapján az év végéig befejezik. — MÁJUS 29-RE halasztották a pétervásári járás Parádfürdőn megrendezésre kerülő palócnapját, amelynek központi ünnepségén Putnoki László, a megyei pártbizottság első titkára tart ünnepi beszédet. — HAT BRIGÁDOT alakítottak februárban a Magyar Államvasutak hatvani vonalfelügyelőségének munkásai. A brigádok tagjai elhatározták, hogy az élüzem cím elnyerése mellett harcolnak a szocialista brigád büszke címének elnyeréséért is. »Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!66 Batsányi János emlékezete r rodalmunk azon költői közé tartozik Batsányi János, akiknek a XVIII. század nagy eszmeáramlata, a „világosodás”, az „aufklärung” szabta meg világnézetét, költői alkatát, s akiket a polgári irodalomtörténetírás nagy előszeretettel bélyegzett „franciásnak”, „németesnek”, s még nagyobb előszeretettel tartott az ismeretlenség homályában. Leginkább rászolgált erre az „elhallgatásra” Batsányi, a „babona fertelmes oltárinak” ostorozója, „a magyar változó ég ... szabadságának híve”, az ,ész, értelem, igazság, törvény, s egyenlőség, s ... áldott szabadság” lánglelkű poétája, akit méltán tekinthetünk a XVIII. század Petőfijének lángoló költeményei, s plebejus! származása miatt egyaránt. Apja csizmadia volt, egyszerű mesterember, mint Csokonai vagy Dayka Gábor édesapja, aki haladottabb felfogást követve, fiát, ha olykor nehezen is, de taníttatta. A keszthelyi, veszprémi, soproni, s a pesti piaristák gimnáziuma akkoriban a szó szoros értelmében jó iskola volt. Olyan nagy tekintélyű, elismert tanároktól tanulhatott, mint az irodalomtörténetíró Horányi Elek, „Bessenyei társaságának egykori tagja”, vagy a szintén nagytudású Benyák Bemét. Horányi ajánlása nyomán került Orczy Lőrinc „a nagy tekintélyű nemesi költő” pesti házához, s lett a fiatal Orczy István nevelője. A jozefinizmussal szembehelyezkedő nemes úr (Orczy Lőrinc) ellenzékisége igen mély hatást tett az ifjú Batsányira, s már első verseivel a nemesi ellenállás mozgalma mellett tett hitet. Bírálja nemzete elkorcsosulá- sát, az idegen „módi”, az idegen nyelv használatát. Verseinek formájával is „magyarságát” bizonygatja, amikor a „hagyományos Gyöngyösiversformában” ír. 1787-ben, jogi tanulmányainak végeztével Kassára megy, ahol Kazinczy s Baróti Szabó Dávid tárt karokkal fogadják, s csakhamar kész a nagy elhatározás is: folyóiratot szerkeszteni Magyar Múzeum címmel. A megindítás nem késik soká, s az első számban megírt programcikkben „Bessenyei terveihez kapcsolódva, foglalta össze a magyar kultúra felvirágzásának feltételeit”. A nemesi ellenállás költészetének számos motívuma lelhető itt már fel, de már nem késik soká a franciaországi forradalom epigrammatikus tömörségű verssel való üdvözlése sem: Nemzetek! országok! kik rút kelepcében Nyögtök a rabságnak kínos kötelében, S gyászos koporsóba döntő vas-igátok Nyakatokról eddig le ne rázhatátok; Ti is, kiknek vérét a természet kéri, Hív jobbágyitoknak felszentelt hóhéri! Jertek, s hogy sorsotok előre nézzétek, Vigyázó szemetek Párizsra vessétek! A francia események irán- ti érdeklődése azonban e verssel nem zárul le. „Bar- tsaihoz” című költeményében a forradalom elleni háború miatt aggódik, félve, hogy „ledől a szabadság most emelt oltára”, Az európai hadakozásokra c. versben pedig „fenyegető szóval fordul az uralkodók ellen”, mondván: Csalatkozott népek fellázadt vezéri! Ti miattatok foly ennyi ember véri!... Tekintsetek korül vakok! s reszkessetek; Nem állhat már soká megrendült széketek. 1793-ban, felismerve a hazai reakciós erők előrenyomulását, véglegesen a forradalom katonáinak soraiba lép. Aranka Györgynek írja egy levelében, hogy „elmúlhatatlan a mi hazánkban is a revolúció, mégpedig mivel az észnek józan világossága előre nem ment, revolution a la Hóra és Closka fog lenni”, E határozott véleményt tartalmazó sorokat pedig csak megerősíti költői fejlődésének csúcsát jelentő költeménye A látó, amelyben keményen lesújt „A vérre sóvár- gó koronás gyilkosokéra, s bátran hirdeti, hogy Vidulj, gyászos elme! megújul a világ, S előbb, mint e század végső pontjára hág. 1793-ban Szentjóbi Szabó Lászlóhoz írott episztolája miatt vizsgálatot indítottak ellene, s nem sokkal később elbocsátották kassai állásából. Ekkor Nyitra megyébe megy, az ellenzéki Forgách Miklós fogadja szolgálatába. Megfordul Bécsben is, ahol kapcsolatba kerül Martinovics Ignác forradalmi mozgalmával. S bár a szervezetnek sohasem volt tagja, 1794 szeptemberében mégis ott találjuk az összeesküvéssel vádolt letartóztatottak között. A per folyamán határozott forradalmi rokonszenvről, felvilágosult gondolkodásról tett tanúbizonyságot, így egyévi börtönre ítélték. Kazinczyval, Verseghyvel, Szentjóbival viszik a messzi Kufsteinbe, ahol raboskodása nehéz hónapjai alatt írja meg a megrendítően szép Kufsteini elégiákat. 1796-ban szabadult ki az osztrák börtön poklából, s barátaitól, hazájától elszakadva, egy szerény bécsi állás még szerényebb fizetéséből tartja fenn magát. A korábbi magyar irodalmi élet képviselőivel nem tudta kapcsolatát felújítani, így a bécsi irodalmi élet munkásaival kötött barátságot, valamint Kisfaludy Sándorra! és a pedagógiával foglalkozó Péteri Takács Józseffel. Péteri Takács támogatásával rendezi sajtó alá Ányos Pál Verseit. A z 1805-ös év fordulatot ^ hozott életében, jövedelmezőbb állást kapott, s feleségül vette Baumberg Gabriella bécsi költőnőt. Napóleon Bécsbe való bevonulásakor lefordította annak kiáltványát a magyarokhoz, amely azt látszik bizonyítani, hogy Napóleon seregét „a francia forradalom zászlóvivőinek tekintette”. A franciák visszavonulásakor maga is elhagyja Bécset, Párizsba megy, ahol Napóleontól évjáradékot kapott, majd a szentszövetségi csapatok győzelme után Linz- be internálták. Itt írt költeményei közül legértékesebb A mester és a tanítvány című, amely ars poeticájának tekinthető, hisz benne nemes gondolatokat juttat kifejezésre: „Vizsgáld az élet s társaság Ezernyi titkait; Tanuld nemed, néped, s hazád Viszontagságait ... Ébreszd, tanítsd az elfajult, A gyáva, büszke, rest, S más érdemével kérkedő Sok nemtelen nemest”. Néptől és hazától távol, csaknem teljesen elfeledve halt meg száztizenöt évvel ezelőtt, 1845. május 12-én. Tisztelet és megbecsülés nemes emlékének. hőkös István 115 évvel ezelőtt halt meg száműzetésben BATSÁNYI JÁNOS, forradalmi költő. Eszméiért egész életében üldöztetésben volt része. A franciaországi változásokra című költeménye a francia forradalom első költői visszhangja nálunk. Első irodalmi folyóiratunkat, a Magyar Museum-ot ő alapította és ő fordította le az ún. Ossziáni költemények-et. 695 évvel ezelőtt, 1265-ben született DANTE ALIGHIERI, a legnagyobb olasz költő. Fiatalkori költeményeit -— szerelméhez, Beatricehez írt szonettjeit — prózai elbeszéléssel fűzte össze. E műve a világirodalom első és legbájosabb lírai regénye lett. Fő művét, amelyet 1307-től 1321-ig írt, a humanista kor Isteni színjátéknak nevezte el. Ez a trilógia (Pokol, Purgató- rium, Mennyország) a középkor nagyszerű ember- és világképe, amely alkotója hányatott életének, tapasztalatain keresztül az akkori műveltség átfogó ábrázolása. A Commediát Szász Károly és Babits Mihály fordította magyarra. Dante 1321-ben balt meg. Száz évvel ezelőtt, 1860-ban halt meg CHARLES BARRY, », londoni parlament tervezője és építője. Száztizenöt évvel ezelőtt, 1845-ben halt meg AUGUST SCHLEGEL, német művészettörténész, irodalomkritikus és műfordító. DANTE ALIGHIERI EGRI VÖRÖS CSILLAG A nagy kék országút (szélesvásznú) EGRI BRÖDY A nagy Caruso GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Mennyei pokol GYÖNGYÖSI PUSKIN Montparnasse 19. HATVANI KOSSUTH Kölyök HEVES Nincs előadás PETERVASÁRA Nincs előadás FÜZESABONY Csodagyerekek műsora s Egerben este 7 órakor: Anyósgenerális (Bianco-bérlet) „Bekét, békét a világnak ... V6 Ax irodalmi színpad május 16-i műsoráról Akik az egri Kelemen László Irodalmi Színpad eddigi működését figyelemmel kísérték, műsorainak főképpen két jellemzőjét figyelhették meg: az egyik az egyes műsorok belső eszmei egysége, a másik az a törekvése, hogy az irodalmi színvonalú és művészi jellegű szórakoztatást mindig valami magasabbrendű általános emberi, vagy nemzeti nevelő, erkölcsi cél szolgálatába állítsa. így lett előadásainak témája többek között: az életformáló, őszinte, tiszta szerelem, az emberbe vetett hit, az igazi humanizmus, a hazához való hűség gondolata, stb. Műsorpolitikája ugyanakkor nem hagyta figyelmen kívül eddig sem közösségi életünk időszerű kérdéseit. Így kapcsolódott legutóbbi műsora („Hazádnak rendületlenül”) a felszabadulás nagyszerű élményéhez, s az időszerűség az életrehívója a májusi irodalmi-estnek is. A Hazafias Népfront megyei és városi szervezete rendezésében, két nagy történelmi időpont: a második világháború befejezése 15. évfordulójának, s a párizsi csúcsértekezlet találkozásának dátumán, május 16-án bemutatandó ünnepi műFasiszta kísérteti ár ás Nyugat-Németországban 15 évvel a győzelem napja után letes, egyszerű népei egy emberként zárkóztak fel Hruscsov nagyszerű javaslata mögött, amely az általános és teljes leszerelést tűzte ki célul. A terv kiküszöböli az atomhá ború rémét és végképp elhá rítja a háborút. Nem árt emlő kezni a fenti idézetekre ma amikor a rövidesen Párizsbar összeülő csúcskonferencián sói kerül a német békeszerződéí megkötésének a megvitatására is. A Szovjetunió nem zárkózik el a hasznos kompromisszumok elől, de merever szembeszáll a militarizmus és fasizmus minden formájával és megnyilvánulásával. JÓ EMLÉKEZTETNI Gro- miko szovjet külügyminiszter szavaira most, 15 esztendővel a második világháború vége után és néhány nappal a csúcskonferencia előtt: „Már a Szovjetuniót katonai erő ve] szétzúzni akaró Hitler-fasisz- ták tervei is kudarcot vallottak, de azoknak a reményei, akik ma Nyugat-Németország politikáját megszabják, millió- szőr szőkébb látókörre és va- iabb kalandor-elszántságra /allanak. Nemzedékünk életében kétszer vágták le a véres Hlágháborút kirobbantó német nilitarizmus karmait, és a né- net népnek nagy árat kellett 'izetnie urainak bűnös politikájáért. Senkinek sem lehet zétsége afelől, hogy a bűnhő- lés jóval súlyosabb lesz, ha a mncselekményt harmadszor is ükövetik.” Sugár István IleSyesbítés Május 8-án „Az anyagi aka- rékosságért versenyeznek Recsken” című cikkben téves számadatokat közöltünk. A helyes szöveg: A bányaüzemnél 182 fő, az ércelőkészítőnél 60 fő, a külszínnél 26 fő, a műhelynél 53 fő, tehát összesen 321 fő áll versenyben. Az éves színportermelés tervén felül 70 tonna túlteljesítését vállalta U üzem. sor egyetlen mélységes gondolat szolgálatában áll, s ez: a béke. A becsületes, dolgozva élni akaró emberek őszinte békevágya, s a „mindig gyilkolnak valahol” döbbenetes ellentéte adja az előadás témáját, amely a költői szó, a dal és zene valóságot felmérő erejével kívánja megmutatni előbb a hasztalan vérontásnak az embert az emberből kiölő kegyetlenségét és szörnyűségeit, a fronton küzdők, hadifoglyok és itthon maradottak szenvedéseit, hogy aztán annál meggyőzőbb erővel törhessen fel- s kérhessen életjogot az élni akaró ember békevágya s az egyszer megszerzett béke megvédéséért minden áldozatra kész rendíthetetlen elszántsága. A műsor összeállítását Csóri Sándor, József Attila-díjas költő végezte, akit egri közönségünk nemcsak verseiből ismer már, hanem mint az irodalmi színpad egyik leglelkesebb hívét és támogatóját: ő állította össze első nagysikerű műsorát is, az azóta is sokat emlegetett „...És szóla az én szerelmesem” címűt. A műsoron magyar részről: Babits M., Devecseri G., Garai G., József A., Juhász F., Radnóti M., a külföldi költők, írók közül: Aragon, Johannes Becher, Max Fisch, Iszakovszkij, Jiri Marek, Salvatore Quasimodo, Rene Char, Szimonov, Vapcarov versei, illetve jelenetei szerepelnek. Az előadóművészeket illetően az irodalmi színpad ezúttal is a legjobb erőit mozgósítja a Gárdonyi Színház tagjain kívül Békés Itala és Szenipál Monika fővárosi előadóművészek és Bodor Blanka énekművésznő szerepelnek, az egri társulat részéről: Csapó János, Gyuricza Ottó, Kleszó Imre, Kovács Mária, Magda Gabi, Paláncz F„ Pusztai Péter és Stefanik Irén művészek lépnek fel. — A rendezés sok rutint feltételező, s ugyanakkor újszerű megoldásokat kívánó nehéz munkáját ezúttal is Koza- róczy József, a Gárdonyi Színház művészeti titkára látja el. Az ő r idézéseinek nagy része volt a7 irodalmi színpad eddigi előadásainak színi hatásában, rendezői munkája elé közönségünk most is nagy vára- kozáss 1 tekint. — A színpadkép K csis A , pád kompozíciója, a zenei kíséretet Valentin Kálma ii léi ia ei. Abkarovits Endre rium, a „Közös Minisztériumi Értesítő” 1953. évi 35. száma szerint így nyilatkoztatta ki az Adenauer-féle politika álláspontját: „Németország térképészeti ábrázolásain a német területet az 1937-es határokkal kell feltüntetni. A közösség által látogatott minden hivatalos helyiségből el kell távolítani mindazokat a falitérképeket. melyek Németországot nem az 1937-es határokkal tüntetik fel...” A szudéta-német Hanlein-fasiszták pedig így leplezték le magukat: „Igenis! Ma már nyíltan kimondhatjuk: nemcsak, hogy jövünk, hanem máris itt vagyunk! Eltökélt szándékunk; hogy visszaszerezzük a német Keletet!” A német militarista törekvésekről így vall az amerikai „New York Times” 1958. május 3-i száma: „Az új bonni hadsereg Nyugat-Európa legerősebb, legmodernebb és legütőképesebb hadserege lesz. — Rakétákkal, nukleáris fegyverekkel szerelik fel... A helyi hadiipar valósággal újjászületik. A németek rövid hatósugarú rakétákat szándékoznak előállítani. A repülőgépipar gyakorló- és szállítórepülőgépeket gyárt. Automatikusan növekszik Németország szerepe a NATO titkos — MC 70 jelzésű — védelmi tervében. És ez a terv a taktikai atomfegyverek bevetésén alapszik...” Nem árt emlékezni és emlékeztetni ma ezekre a hivatalos kiadványokból vett szemelvényekre, funikor a világ becsüelső européere.k hullottak el... ; Ne álljatok meg félúton...” A ■ „Wiking-Ruf” című lapban, amely Hannoverben jelenik meg, ez vol* olvasható 1953. jú- ' nius 21-én = „Az egykori fegyveres SS-eknek joguk van Eu- ; rópáról, európai közösségről és Európa védelméről beszélni. Ez az európai közösség először a mi sorainkban született meg a gyakorlatban és a csatatéren.” A „Geopolitik” című folyóirat 1953 márciusi számában ez áll: „A Szovjetunió csupán egy valamit adhat Nyugat-Németor- szágnak... életteret. Európának erőszakkal kell megszereznie az életteret ” EZ ELÉG NYÍLT BESZÉD és bizonyítéka a feltámadt militarista szellemnek. Ezen a vonalon halad tovább Lodg- mann von Auen is: „Az a feladatunk. hogy szervezett formában jelen legyünk, hogy felemelhessük szavunkat, amikor egy napon lehetővé válik Kö- zép-Európa újjárendezése.” Az ú j j árén de zésről máris meglehetősen „tiszta” elképzeléseik vannak a bonni uraknak. Strauss hadügyminiszter így szónokolt 1956. november 16-án: „A technika korában élünk, melyben szövetséges társainknak egyesített ereje elegendő lesz ahhoz, hogy a szovjet birodalmat letörölhessük a- térképről.” Fiedler, Baden-Wür- temberg minisztere, Stuttgartban leszögezte: „Prága ősidőktől fogva a német birodalomhoz tartozó egyik város!” 1953- ban, a bonni külügyminisztéTIZENÖT ESZTENDŐVEL ezelőtt, 12 esztendei véres ámókfutás után, csúfosan ösz- szeomolva hevert a „Herrenvolk” Harmadik Birodalma. A világ szabad népeinek bátor összefogása letiporta és saját barlangjában semmisítette meg a fasiszta fenevadat. A sok véres kín és szenvedés után, százszor és ezerszer verték a mellüket a nyugti nagyhatalmak képviselői, mondván, hogy semmiképpen sem szabad tűrni. hogy ismét a világra szabaduljon a hitleri pokol bor- ■ zalma. Az eltelt 15 esztendő minden változása ellenére a Szovjetunió volt az, amely szilárdan kitartott a német militarizmus és nácizmus végleges eltiprására kötött megállapodások betűje és szelleme mellett. De nem így a nyugati hatalmak, amelyek bátorították és segítették Adenauer bonni Németországában a militarizmus szellemének egyre magasabb lángra való szítását. Legyen a végső győzelem napjának évfordulója alkalom arra, hogy belelapozzunk a nyugatnémet hivatalos kiadványok és megnyilatkozások egyikébe- másikába. hogy plasztikus képet nyerjünk a bonni boszorkánykonyha militarista—fasiszta titkairól. Az oly sok kínt. szenvedést okozó SS-alakulatokat rehabilitálta Bonn. Paul Hausser SS- főcsoportvezető „Fegyveres SS- ek bevetésen” című művében így ír: „Ne feledjétek, hogy a fegyveres SS-ek keretében az
