Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-12 / 111. szám

0 Városnéző várostervezés VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 111. szám Ara 50 fillér 1960. május 12., csütörtök A Máira gyöngye Az évek múlásával egyre szépül, egyre gazdagodik a Mátra gyöngye: Gyöngyös városa. Aki egy esztendővel ezelőtt járt a városban és most újra ellátogat oda — annyi sok újat, új vonást talál, hogy talán számba se tudja mindjárt venni. így \ van ez rendjén a mi társa­dalmunkban: a mi társadal­munkra a fejlődés, az örö­kös előrehaladás a jellemző. Sétáljunk végig a váro­son. A főtéren, a Lenin úton, a Kossuth Lajos utcában, az Április 4-e téren, az Al­kotmány és a Jókai utcákon hamarosan korszerű neon­világítás lesz; sok helyütt már állnak is az „ostornye­lek” — másutt pedig most ássák az alapokat. Államunk és a város nem kevesebb, mint másfélmillió forintot fordít ebben az évben a közvilágítás bővítésére... Tatarozzák a járási ta­nács főtéri épületét; a hom­lokzati rész már teljesen el­készült — és gyönyörűen. Épül a szálloda, ha késedel­meskedve is, de máris új színfoltját jelenti a város­nak. Számos utcában nem­rég ültetett, fiatal harsakat, juharokat, akácfákat látha­tunk: az elmúlt hetekben nem kevesebb, mint három­ezret ültettek a fásítási kampány keretében és eb­ben a munkában a lakosság is kivette a részét. Nem is helyes a kampány szó erre a munkára, mert a gyön­gyösiek minden tavaszon és őszön fákat ültetnek — szeretik a fákat, a szép kör­nyezetet. Ebben az évben újabb utcákat járdásíta- nak, méghozzá a legkorsze­rűbb aszfalt-kőhabarcsos el­járással. A járdákat mindé- ' nütt terméskő-szegéllyel i látják el. Járdaépítésre \ nem kevesebb, mint 300 1 ezer forintot fordítanak az , idén Gyöngyösön. Tisztogat- j ják, rendezgetik már a nyolcszáz személyes, széles­vásznú kertmozit; ha az idő engedi, hamarosan meg­kezdődnek az előadások is. A fagyveszély elmúltával hozzákezdtek a parkosítás­hoz is, hamarosan zöld pá­zsitok, színpompás virág­kertek fogadják majd a Gyöngyösre látogatókat. De nemcsak a belváros változik így. Az Epreskert utcában lényegében már befejeződött az új orvosi rendelő építése, a munká­sok már csak az épület kö­rül húzódó kerítést húzzák fel. Rendbehozták az V. számú Általános Iskolát — s a fásítás, a járdaépítés, a közvilágítási hálózatbőví­tés eléri a külső kerületeket is. És így lehetne sorolni még tovább is a város fej­lődését mutató adatokat és tényeket, de csak a legna­gyobbakat^ jelentősebbeket említettük meg... Nap mint nap új arca van a Mátra gyöngyének: Gyöngyös városának. És eb­ben az újjáformálódásban re zc van, részt kér a város minden polgára, aki felelős- ; ságet, szeretetet érez a jövő í Gyöngyöse iránt. Nemcsak a fejlesztési hozzájárulás- I sál, hanem nagyértékű tár- í sadalmi munkával is hoz­zájárulnak az előrehalad ás- í hoz. S erre jogosan büszkék f a gyöngyösiek! Igen, jogo- l san büszkék! Aronylakodalom volt Parádóhután A megye legkisebb falujá­ban, Parádóhután, vasárnap nagy sürgés-forgás volt Hege dűs Matyi bácsiéknál. Arany­lakodalmát ülte a két öreg és ennek a köszöntésére gyüle­keztek a meghívottak. A parádi fiatalok sem feled­keztek meg erről a napról és tíz liter jó erős borral köszön­töttek be az ünneplő öregek­hez. De a községi tanács is számon tartotta május 9-ét, s a tanács vezetői is ajándékkal kedveskedtek az aranylakodal­mát ünneplő házaspárnak. Üjból vidám nótázás verte fel a kis faíuszéli házat, han­gosabban, boldogabban szár­nyalt az ének, mint ötven év­vel ezelőtt. Az ünneplő pár együtt dalolta a vendégekkel: „lakodalom van a mi utcánk­ban”. Lakodalom volt, boldog, vi­dám, felejthetetlen. Az ötven évvel ezelőtti nyomába se lép­hetett ennek. Nagyot változott az idő, ezt bizonyította az öre­gek boldog mosolya is. Dr. Szokodi József: AZ OSZTALYHARC néhány KÉRDÉSE A TERMELŐ­SZÖVETKEZETI MOZGA­LOM TÜKRÉBEN ★ Sugár István: FASISZTA KÍSÉRTETJARAS NYUGAT­NÉMETORSZAGBAN ★ Deák Rózsi: NAGYTALYAI TAPASZTALATOK ★ Dr. Áros Tibor: PÁRTOLÓ TAGSÁG A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐ­SZÖVETKEZETEKBEN Ülésezett a KPVDSZ küldöttértekezlete Május tizedikén a Szakszer­vezeti Székház dísztermében tartotta vezetőségválasztó kül­döttértekezletét a KPVDSZ megyei bizottsága. A küldött- gyűlés a szakszervezet 60 éves fennállásának ünneplése je­gyében, ünnepélyes külsőségek között folyt le, amelynek rész­letes ismertetésére lapunk kö­vetkező számában visszaté­rünk. ' »A világ békéje olyan nagy ügy, hogy annak érdekében háttérbe kell szorítani minden ideológiai ellentétet“ Káldy püspök beszéde Drezdában DREZDA (MTI): Az egyházi békemozgalmi konferencia kedden folytatta munkáját. A vita során felszólalt Káldy Zoltán evangélikus püspök, az öttagú magyar küldöttség ve­zetője is. Káldy Zoltán beszédében a békemozgalom feladatairól szólva kiemelte: „Természete­sen, nem elegendő az egyhá­zaknak kimondani, hogy ne le­gyen háború és ne legyen fa­sizmus, hanem aktívan mun- kálkodniok is kell az emberi­ség békés jövendőjéért. A vi­lág békéje olyan nagy ügy, hogy annak érdekében háttér­be kell szorítani minden ide­ológiai ellentétet és felszaba­dult szívvel együtt kell dol­gozni azokkal, akik meg akar­ják menteni a világot egy vég­zetes katasztrófától. Minden teológiai érv, amely ezt az együttműködést ellenezni kí­vánja, tarthatatlan és haszon­talan — mondotta Káldy Zol­tán, evangélikus püspök. (MTI) — AZ EGRI VASAS SC úszószakosztálya értesíti az érdeklődőket, hogy a ma dél­után megrendezésre kerülő vízilabda-mérkőzés — a pla­kátokon tévesen megjelent — hely árai módosultak: Ülő­hely 8, állóhely 6, diák- és katonajegy 4 forint. Megyénk egyik legfejlődőképesebb városa kétségkívül Gyöngyös. A terjeszkedésre, az építkezésekre* egyáltalán a fejlődésre már a terepviszonyok szempontjából is legalkalma­sabb város. Gyöngyös napról napra szépül. épül, gazdagodik, s ezt úgyszólván nap mint nap új létesítmények is mutatják, nemcsak a város lakóinak, hanem az ide ellátogató turis­táknak is. A város vezetői, de nemcsak dk, hanem a megyei vezetők is segítik ezt a fejlő­dést. Képünkön: Raft Miklós városi tanácselnök. Molnár Nándor VB-titkár. Rótt Imre kultúrotthon igazgató, Misóczki Lajos népművelési előadó a megyei tanács tervosztályának munkatársaival végigjárják a város utcáit és megbeszélik a további fejlesztési terveket. »/VSAAAA^sAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/NAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAiVWVAAAAAAAAAA^AAAAAAAAAAA# Jól halad a gabonaértékesítés! szerződéskötés — máris több mint kétszeresét kötötték le a tavalyi teljes mennyiségnek Az ország évek óta zavarta­lan kenyérgabona- és lisztellá­tásban rendkívül fontos szere­pe van a termelők legszéle­sebb rétegeivel kötött kenyér- gabona értékesítési szerződé­seknek. Jelentőségét és egyben a növekvő népszerűségét jelzi, hogy évről évre több termelő köt értékesítési szerződést ga­bonafeleslegeire. Az idei termésű gabonafé­lééire két szakaszban kötöttek, illetve még kötnek szerződést a terményforgalmi vállalatok­kal. Azok a termelők, akik a vetési időszakban, legkésőbb december 15-ig szerződtek, minden mázsa beadott gabona után tíz forint, akik pedig a második, vagyis az aratásig terjedő időszakban kötik le fe­leslegeiket, mázsánként öt fo­rint szerződési felárat kapnak. Külön említésre méltó előnye a szerződéskötéseknek, hogy a lekötött gabonamennyiségek után a teljes érték mintegy hatvan—nyolcvan százalékát a termelőszövetkezetek, igen kedvezményes termelési hitel­ként előre megkaphatják. A jelek szerint a termelők igen nagy számban élnek az idén a kínálkozó előnyökkel. Már a vetési időszakban lekö­tött kenyérgabona jelentősen több a múlt évben szerződésre értékesített gabona teljes mennyiségénél. Eddig összesen 16 200 vagonra kötöttek szerző­dést, ez a tavalyi teljes meny- nyiséget több mint kétszere­zi Légy jó mindhalálig — Egerben Beszélgetés a rendezővel Móricz Zsigmond megható drámáját, a Légy jó mindhalálig közismert történetét tűzte műsorára az eg­ri Kelemen László Irodalmi Színpad. A bemutató előtt la­punk munkatársa fel­kereste a dráma ren­dezőjét, Kozaróczy Józsefet és az irodal­mi színpad e legújabb bemutatója iránt ér­deklődött. íme a válasz: — Eger diákváros és igaz ugyan, hogy a színházban előadás­ra kerülő darabok is nagyrészt a fiatalok­hoz, a közép- és főis­kolás diákokhoz is szólnak, ám külön if­júsági előadásokra is szükség van. Olyan darabot kerestünk te­hát, amely elsősorban az ifjúságnak íródott. Így esett a választá­sunk a Légy jó mind- haláligra, a fiatalok­hoz szóló irodalom gyöngyszemére. — A színház mű­sortervében nem sze­repelt? — Nem, és a színé­szek társadalmi mun­kában vállalták elő­adását. A napi kötele­ző próbaidőn kívül készültünk a bemuta­tóra, három hónapig tartott a felkészülés. A színészek túlter­heltsége miatt napi egy, de gyakran csu­pán félóra me t a próbákra. — A gyerekszere­peket kik játsszák? — A darabban sok a gyerekszereplő és mivel mi elsősorban a diákközönség előtt játsszuk a drámát, a gyakorlattól eltérően. — hosszas keresés után —, általános is­kolás gyerekeket kér­tünk fel a gyereksze­repek alakítására: az egyes számú általá­nos iskola növendé­keit. — Milyen újdon­sággal találkozunk az előadáson? — Egyik érdekes­ség, hogy nem natu­rális, hanem jelzett díszletekkel mutat­juk be és három he­lyett csupán két fel­vonás lesz. A szöveg­ből nem húztunk, ám szerintem, drama- turgiailag ez önként következik, hisz éle­sen elválasztható egy­mástól Nyilas Misi életének két idősza­ka. Első, amikor instruktor, majd fel­olvasó lesz, tehát pénzkereső, teljesül vágya: taníthat és az­után, amikor a felfe­lé ívelést a zuhanás váltja fel, egyre lej­jebb kerül... — Feltétlenül meg kell említeni még: nem szabad és nem is akartuk, hogy ma a mai nézőnek ugyan­azt mondja a dráma, mint amit húsz év előtt. Mert nem azt fejezi ki, legyetek jók, mégha vannak is jó nénikék, akik majd mindent hely­rehoznak. Azt akar­juk bemutatni, buk­nia kell annak, aki szemben állt Máficz Zsigmond korának posványos társadal­mával. És igen, még valamit: a drámát felnőttek részére is színpadra visszük- Május 15-én és 29-éV tartunk felnőtt elő­adást, (szó) sen haladja túL A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a termelőszövetke­zeti megyékben haladnak leg­jobban a gabonaértékesítési szerződéskötések. Különösen a Szolnok megyei, továbbá a Fe­jér és Veszprém megyei szö­vetkezeti gazdák használták ki legjobban a szerződéssel járó állami kedvezményeket. Sok olyan közös gazdaság van az országban, amely többszázezer forintnyi hitelt kapott máris gabonájára, s a felár révén — igen jelentős többletjövede­lemhez jut (MTI) Megkezdődött a Gépipari Tudományos Egyesület kétnapos ankétja Tegnap délelőtt Egerben, a Szakszervezeti Székház díszter­mében Dénes József, a Finom- szerelvénygyár igazgatója a helyi csoport elnöke ezekkel a szavakkal nyitotta meg a két­napos hegesztéstechnológiai ankétot: — A GTE a II. Magyar gép­ipari hét megrendezésével ta­núbizonyságát akarja adni an­nak, hogy ez a műszaki társa­dalmi egyesület szívén viseli népgazdaságunk problémáit, elsősorban az ipar fejlesztését. Pártunk és kormányunknak az iparra vonatkozó határozatai, valamint ötéves és távlati ter­veink meghatározzák a magyar mérnökök és technikusok so­ron következő feladatait. Teen­dőinket három csoportba oszt­hatjuk: a gazdaságos termelés biztosítása mellett növeljük a termelés mennyiségét, a ter­mékek minőségének állandó javításával egyidejűleg csök­kentsük a költségeket és állan­dóan tökéletesítsük vezetési módszereinket, növeljük a mű­szaki színvonalat. A megnyitó után dr. Zor- kóczy Béla Kossuth-díjas egye­temi tanár magas színvonalú és érdekes előadást tartott a hegesztés helyzetéről és fejlő­désének irányáról és gyakor­lati tanácsokat adott az egri Finomszerelvénygyárban, majd a Hajtóműgyárban alkalmaz­ható legelőnyösebb hegesztési módok alkalmazására is. Lap­zártakor az ankét első napi vi­tája még tart. Bocsánat, de ez nem üz­letrontás. Ezt így hívják: kritika. És ki állítja, hogy a Hatvani Cipőipari Ktsz nem érdemli meg a bírálatot? Persze, nem a munkájúit miatt. Mert ha felvernek egy talpat — hogy úgymond­jam — az fel van verve... De ilyenek történnek. A kial­kudott javítási idő után hi­ába keresgélik a felújításra hozott cipőt. Sehol sem ta­lálják. Nincs. Újabb hetek­be telik, míg előkerül. Azu­tán beviszi a vendég a cipő­jét: talpalják meg és erre a rossz talphoz hozzá sem nyúlnak. Bezzeg a sarkát új­jal cserélik, pedig az hibát­lan volt. Vagy pedig sarok­javítást kémek, és erre megtalpalják. Az igaz ugyan, hogy ami talpat ők felvernek, az „fel van ver­ve", no de azért abban sem ártana gondosság. hogy a vendég kívánsága szerint végezzék a munkát. És ne a saját kedvük szerint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom