Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-10 / 109. szám

i960. május 10., kedd

népújság

S

Elfekvő készletek — elfekvő milliók

Egy hirdetést olvastam az elmúlt napokban a Népszabadság egyik számában: „Elfekvő inkurrens készleteit értékesítse. Fontos népgazdasági érdek!” Igen, fontos népgazdasági érdek. Aligha kell hangsúlyozni, milyen károkat okoz a vállalatnak, a népgazdaságnak a raktárakban elfekvő felesleges készlet, kisebb vagy nagyobb mennyiségben való tárolása. Természetesen nem arról a tartalékról van szó, amely a folyamatos és biztonságos termeléshez szükséges, de olyan anyagokat, félkész termékeket tárolnak üzemek, gépállomások, állami gazdaságok raktáraiban, amelyek olykor több évre fedezik a kívánt szükségletet, vagy pedig fel- használásukra nem kerül sor. Ezen készletek kivonása a „vérkeringésből” nagy kárt jelentenek a népgazdaságnak és ezen kívül még helyet is foglalnak az üzem területén, vagy éppen a raktárban.

S ha mindezeken túl meggondoljuk, hogy az esetek többségében nem használhatatlan árukról van szó, hanem más üzemekben jól felhasználható anyagok ezek, akkor vetődik fel a feleslegesen heverő készletek problémája.

Hogy az elfekvő készletek értékesítése milyen fontos nép- gazdasági érdek, bizonyítja az is, hogy országos vizsgálatot folytattak a népi ellenőrök az elfekvő készletek feltárására. Az általuk vizsgált területen, (nehézipar, kohó- és gépipar. könnyűipar, KPM VI. Főosztálya és az élelmiszer ipar egy része) 1958. december 31-ig például 859,2 millió forint volt az elfekvő készlet.

A két év alatt természetesen ez a szám sokat csökkent, de még mindig magas ahhoz, hogy meg legyünk az eredményekkel elégedve.

Felvetődik itt a kérdés, milyen mód nyílik ezen készletek értékesítésére?

Az első feladat és ez a legfontosabb. nagyobb gondot fordítani az elfekvő, inkurrens készletek feltárására. Sajnos, a tapasztalatok azt mutatják, — a fennálló minisztériumi rendelkezések, utasítások ellenére —, hogy a vállalatok, üzemek, gépállomások, állami gazdaságok és minden olyan szerv, ahol elfekvő készletek lehetségesek, nem tárják fel teljes mennyiségben az elfekvő árukat. Jobbára csak azokat a termékeket sorolják ide, amelyeket folyó terveikben nem, vagy semmiképpen sem hasznosíthatnak. De ha meg is van a pontos anyaglista, az elfekvő készletekről, itt már megállnak, gondolva, elegeit tettek az utasításnak azzal, hogy az anyaglistát összeállították. De akkor hol marad az értékesítés?

Számos üzem, gazdaság van a megyénkben, ahol bizony ilyén problémák vannak. A horti gépállomáson jártam, nagyon pontosan kimutatták az elfekvő készleteket, ki is küldték néhány gépállomásnak, de

mivel vevő nem jelentkezett, belenyugodva, lemondtak a készletek további sorsáról. Ez nem helyes. Ismeretes, hogy a felhalmozódott inkurrenciát büntető kamat sújtja, márpedig ettől a vállalatok szabadulni akarnak. Ebben nyújtanak segítséget a hirdető vállalatok, a sajtó és minden olyan szerv, amely helyet ad az elfekvő készletek anyaglistáinak propagálásában, mielőbbi értékesítésében.

A megyében az iparcikk és vegyes kereskedelémben több, mint kétmillió forint az elfekvő készlet. Bizonyára, ha az árudavezetők lelkiismeretesebben megvizsgálnák ezen árukat, több propagandát biztosítanának, sok olyan áru akadna azok között is, amelyeket értékesíteni lehetne, nem feküdne el a raktár mélyén ás esetleg nem fenyegetné az a veszély, hogy büntető kamatot kell majd fizetni.

A Gépállomások Megyei Igazgatósága, nagyon helyesen, a megye valamennyi gépállomását körlevélben szólította fel az inkurrens anyagok felmérésére és azok mielőbbi értékesítésére. Ehhez azonban szükséges az is, hogy az illetékesek, akik az elfekvő készletekkel foglalkoznak, nagyobb akarattal lássanak munkájukhoz, ne csak az anyaglista elkészítéséig jussanak el, hanem tegyenek lépéseket azok értékesítésére is. Ahol pedig többszöri felszólításnak sem tesznek eleget, erélyesebb eszközökhöz kell folyamodni.

Fontos feladat a jövőre vonatkozóan, az elfekvő készletek felhalmozódásának megakadályozása is és itt. azt hiszem. a felelősségérzet a legfontosabb. Érdekeltté kell tenni minden vállaltot, hogy a jövőben még nagyobb gondot fordítsanak erre, és akkor a raktárak nem lesznek tele használaton kívüli anyagokkal, ami nemcsak magának a vállalatnak, hanem a népgazdaságnak is súlyos kárt jelent.

Kiss Béla

... hogy a Szabad Európa Rádió hosszú sirató éneket tartott a Szovjetunió határát súlyosan megsértő amerikai pilótatiszt ügyében.

A dicső rádió munkatársai nem átallották a Szovjetuniót tapintatlannak, embertelennek titulálni, csupán azért, mert nem engedte meg, hogy egy idegen, felségjel nélküli repülőgép átrepüljön a már közölt területek felett. Próbálnak arra hivatkozni, hogy nemrégen amerikai tengerészek mentetlek meg négy szovjet katonát az éhenhalástól a Csendes-óceánon és most annak az egy amerikai repülőnek nem adtak „szabad utat”.

Azt nem veszik figyelembe, hogy a négy szovjet katona semleges felségvizeken, minden különösebb „tű’ és fényképezőgép nélkül sodródott a bizonytalanság felé, míg az amerikai repülőnek előre megszabott céljai voltak. (— ács)

Sok ezer Hala! találkozott a her esi járás ifjúsági seregszemléjén

Nagy és emlékezetes ünnepnapja volt az elmúlt vasárnap a hevest járás fiataljainak. Járási ifjúsági találkozót tartottak, a megye déli részei fiataljainak nagy seregszemléjét, amelynek jelentőségét csak aláhúzta. hogy részt vett ezen az Ukrán Komszomol Bizottság Magyarországon tartózkodó delegációja élén Szvetlána Kirilova elvtársnővel. Eljött az ifjúsági talákozóra Komócsin Zoltán elvtárs, a KISZ Központi Bizottsága első titkára is.

Az ifjúsági találkozó délelőtt színpompás felvonulással kezdődött, amelyen több mint kétezer fiatal vett részt. Ott voltak a kisköreik, a kömlöiek, átányiak, tenkiek. eljöttek Pélyről, Boconádról, Tamazsa- dányról és természetesen ott voltak a járási székhely kiszis- tái, úttörői is. A színes, sok ötlettel gazdagított felvonulás után Heves főterén nagygyűlésre jött össze több mint hatezer ember, hogy meghallgathassa Komócsin Zoltán elvtárs ünnepi beszédét.

Kóvács Gábor elvtárs. a járási KISZ-bizottság titkárának megnyitó szavai után emelkedett szólásra a KISZ Központi Bizottságának első titkára. Bevezetőben a párt és a KISZ Központi Bizottsága és személyesen Kádár elvtárs üdvözletét tolmácsolta a járás fiataljainak. majd arról szólt, hogy ezek az immár hagyományossá vált ifjúsági találkozók egybén a béke melletti demonstrációt, a szocializmus nagy ügyéért való harcos kiállást is jelentik, ugyanakkor számvetést is: az eltelt egy esztendő munkáját illetően.

Elmondotta Komócsin elvtárs. hogy mint az egész országban, úgy a hevesi járásban is hatalmas változások történlek a mezőgazdaság szocialista átszervezésében és ebben nem kis érdeme van a KISZ nek, az ifjúságnak. Szólt arról a nagyszerű mozgalomról is. amely félmillió fiatalt sorakoztatott fel az „Ifjúság a szocializmusért” jelszó és gondolat zászlaja alatt.

Ezután arról beszélt, Komócsin Zoltán elvtárs, hogy a kétségtelen hatalmas sikerek mellett van azért miben elmarasztalni, elsősorban a falu fiatalsága egy részét. Éppen most, amikor a legnagyobb szükség van a fiatalság lendületére, forradalmi elszántságára, lelkesedésére — sokan ott akarják hagyni a falut, vagy már ott is hagyták, pedig a mezőgazdaság szocialista átszervezése a ter- melőszövetkezti mozgalom megerősítése a fiatalság legbensőbb ügye.

Tolmácsolta a KISZ Központi Bizottságának felhívását, hogy az ifjúság álljon az új szocia- lita falu kialakításáért folyó mozgalom élére, dolgozzanak, harcoljanak úgy. hogy méltók legyenek a hős lenini komszo- mOlistákhoz, akiknek küldöttei ittj ülnek most a dísaemelvé- nyen. ezzel is szimbolizálva a két nép barátságát.

Komócsin Zoltán elvtárs nagy tapssal fogadott beszéde után Szvetlána Kirilova, az Ukrán Komszomol Bizottság delegációjának vezetője szólt a járás fiataljaihoz, beszélt a szovjet és magyar nép barátságának jelentőségéről, s arról,

hogy a szocialista országok

egységét — kinek-kinek saját hazájában — védeni, óvni kell,

munkasikerekkel kell ehhez a sikeres alapot megteremteni. Szólt a Szovjetunió hétéves tervének nagyszerű távlatairól és sok sikert, győzelmet kívánt a hevesi járás, hazánk minden fiatalja is egész dolgozó népe számára új ötéves tervünk megvalósításához.

Az ünnepi nagygyűlés után a szabadtéri színpadon, a járási kultúrház színpadán is megkezdődtek az ifjúsági seregszemle kulturális rendezvényei, a felállított sátrakban jó bort, sört, lacipecsenyét. virslit mértek. A késő esti órákig mulattak, szórakoztak együtt a járás fiataljai.

to„ó)

Horíon már aratásra készülnek

Horton a térmelőszövetkezé- tek már most megkezdték a nyári arató és cséplő munkacsapatok kialakítását. A horti négy termelőszövetkezet nagyszerű munkát végez és a tagok szeretnék elérni a tervezett 40 —50 forintos munkaegységet, sőt tervük túlteljesítése is céljaik közé tartozik.

Építkeznek a termelőszövetkezetek. Megépült és jelenleg építés alatt áll egy 60 férőhelyes, két 50 férőhelyes sertésól, egy háromszáz férőhelyes juhhodály és a Petőfi Termelő- szövetkezetnél egy 15 vagonos magtár. Az építkezésben a termelőszövetkezeti építőbrigád méltóképpen működik.

(Gulyás István)

A „gyári iskolások"

A nagyterembén vidám be szélgetés hallatszott. Az idő sebb munkásnak mellett piros alapon fehérpettyes kendőjű kislányok dolgoztak a szivarkészítő osztályon, az Egri Dohánygyárban.

— így fogod szépen a két levelet, összeilleszted — magyaráz Kokas Lajosáé a kis barna Marikának.

— Ügy akarom, de sehogy sem akar sikerülni — erőlködik s a könnyeivel birkózik a diák lány.

Egyszer-kétszer próbálja újra, de bizony sehogy sem akar olyan szivar kerekedni, mint amilyet szeretne. Már a harmadikat is a selejtesek közé dobja, amikor eltörik a mécses és sír keservesen. Vigasztalják a többiek is, az idős munkásnők is, de hiába. Hangosan sírva, könnyhullatva félbeszakad a munka.

— Nagyon lelkiismeretesen dolgoznak, láthatja, milyen szívfájdalmat okozott., amikor nem sikerült a fonás — magyarázza Székely László, a diákok tanára.

— Van olyan munkahely is ahol igen kiváló eredménnyel büszkélkedhetünk — veszi elő jegyzetfüzetét, hogy példákkal is megerősítse állítását.

— A bábteremben a tanulóink égy műszak alatt fele any- nyit is termeltek, mint az állandó munkások. Habár itt nem is a mennyiségi munka a cél, hanem az. hogy megszeressék a fizikai munkát lányaink.

Az eddigi tapasztalatok szerint a lányok szeretettel jönnek a gyárba. Nemcsak azért, mert ezen a napon nem kéll tanulni, hanem azért is- mert érdekli őket a gép, a munka.

Mintha egy májusi virágoskert költözött volna be a dohánygyár szivarkészítő üzemébe, úgy néznek ki a fehérpety- tyes kendös kis lányok.

A síró lányka is megbékélt, újabb elhatározással göngyölíti a bábot, hogy sok gyakorlat után végre igazi szivar kerekedjék belőle, amit a vásárlók Is szívesen forgatnak.

A vidám terefere tovább folyik, amikor lehet, de vigyázva kezelik az éles, görbepengéjű kést. nehogy baleset legyen a gyár) ..tanítási napon”. A szőke Zsuzsa az asztal fölé hajlik. A sírós kislány a dohány aranysárga levelét igazgatja.

Az Egri Dohánygyár olyan volt ezen a napon, mintha valamelyik iskola költözött volna a régi falak közé. Az élet és az iskola találkozott. Politechnikai oktatáson vettek részt a Közgazíaságj Technikum másodéves tanulólányai.

(-ács)

Megválasztották a hatvani járás Hazafias Népfront-bizottságát és a küldötteket

VASÁRNAP DÉLELŐTT

gyűltek egybe a hatvani járás községi népfront-bizottságainak küldöttei, hogy megválasz- szák soraikból a népfront járási bizottságát és egyben a küldötteket, akik majd a népfront megyei bizottságát választják meg, A járási küldöttgyűlés — amelyet Selypen, a Cukorgyár művelődési otthonában rendeztek — igen lelkes hangulatban folyt te.

Díszelnökségében, többek között, helyet foglallak: Szödi József, a Cukorgyár igazgatója, Kányik János, a Selypl Cementgyár igazgatója, Zárai Géza, a Mátravidéki Erőmű Igazgatója, Iglódi Ferenc, a pártbizottság járási titkára. Sályi János, a Hazafias Népfront megyei titkára, Györffy Gábor, az erőmű

(xLejüJUiwti

István úgy fogalmazza meg gondolatait, hógy ,,Hálámat úgy tudom befejezni, ha jó magaviseletű és jól tanuló, engedelmes gyermeke leszek. Ha felnövök, akkor pedig igyekszem hozzá hasonló lenni. Síréba István úgy érzi, hogy egész élétében szinte nem is tudja visszafizetni édesanyja jóságát és szeretetét, amit idáig kapott. Ö is megfogadja fogalmazása végén, hogy életében minél több örömet és derűs percekét szerez majd édesany- jánák, ezzel is enyhítve a napi munka fáradalmait.

E néhány idézet, egy pár kiragadott példa csupán, egy csepp a tengerből. Oldalakat, sőt hosszú lapokat tehetne te- leirni abból a sok-sok gyönyörű megnyilatkozásból, amelyek most itt az asztalomon dolgozatok formájában fekszenek. De úgy hiszem, ennyi is elég, hisz végső soron nem a szavak, hanem a tettek döntik el az igazi szeretet és hála megnyilvánulásait. S ami a tetteket, elhatározásokat illeti, abban sincs hiba. Akik ilyen szépen tudnak írni édesanyjukról, azoknál nincs eltérés szó és tett között, hisz lelkűkben már otthonossá vált és mélyen iyö- keret vert ez a fógalóm és ez a magasztos érzés: édesanyám (Császár István)

művezetője.

A küldöttgyűlést Szödi József nyitotta meg. A himnusz után egy szavalat következett: Zef- nlk János, Somlyó Gyöigy. Csizmát megint című versét adta elő. A jelölő bizottság megválasztását követően került sor Juhász Lajosnak, a népfront já- íási titkárának beszámolójára.

A Hazafias Népfront Országos Tanácsa ez év március 11 én tartott ülésen elhatározta, hogy május végére összehívja a Hazafias Népfront II. kongresszusát. A kongresszust megelőzően azonban minden szinten újjá hell választani a népfront-bizottságokat. A községek bizottságait a népes falugyűlések már kijelölték, az ott megválasztott küldöttek gyűltek össze a vasárnapi értekezfc- ten Selypen.

AZ ORSZÁGOS TANÁCS

döntése a népfront-választások és a kongresszus megtartására nagyon időszerű volt, annál is inkább, hisz az első kongresszus 1954-ben ülésezeit,. A járási népfront-titkár. Juhász Lajos beszámolója is öt év eseményéit igyekezett magába sűríteni, s nem is eredménytelenül.

A fontosabb külpolitikai epizódok ismertetésé után tért rá a Hazafias Népfront jellegének és a járás területén végzett mozgalmi munkának az ismér-*- tetésére.

Mindenekelőtt leszögezte: a népfront politikai tömegmozgalom és a népi demokráciához, a szocializmus építéséhez ,hű erőket tömöríti magában a munkásosztály, a kommunisták (vezetésével.

í A szocializmus felépítéséért j folyó harcban akkor érte el pár- jtunk a legnagyobb sikereket, amikor a tömegekkel megért- jtette a politikád és gazdasági [feladatok megvalósításának fontosságát és megnyerte őket e feladatok megvalósításához. Es a hibákat is akkor követte el. amikor elzárkózott a tömegektől ég figyelmén kívül hagy* ta a véleményeket, jogos kívánságokat.

A Hazafias Népfront-mozgalom éppen arra való, hógy azon belül megvitassák, mi mozdítja 'elő céljaink elérését, hogy öszszefogja és a féjlődés rugójává változtassa azokat az erőket, amelyek hajlandók a cél éi‘dé- kében munkálkodni.

Ilyen — a népfront előtt álló — feladat többek között a. termelőszövetkezetek megszilárdítása. Jelen pillanatban ez a legfontosabb, s legtöbb népfront-bizottság fáradhatatlanul küzd Is érte. karöltve a párt- és tanácsszervekkel. De a legeredményesebb munkát minden bizonnyal a választások alkalmával végezték az elmúlt három év során a népfront-bizottságok. Erről tanúskodnak a választások eredményei, a választási előkészületek, a választások zökkenőmentes lebonyolításai.

Most már csak az kell. hogy a többi feladat megoldásában is olyan hatékonyan működjenek a különböző szinten álló bizottságok, mint a választások során. És erre a2 újjáválasztott bizottságok még inkább alkalmasak tesznek, mint az eddigiek.

A beszámolót követőén a küldöttértekezlet elfogadta a határozati javaslatot, amely összefogta a népfront-bizottság előtt álló feladatokat.

A GYŰLÉS MÁSODIK részében a küldöttek emelkedtek szólásra. A többiek között Kovács László nyugalmazott bányamérnök a leköszönő bizottság munkáját méltatta, s rámutatott azokra az eredményekre, melyek az elmúlt évek során a járás területén születtek a mozgalmon belül. Gulyás István, horti esperes-plébános községének fejlődéséről számölt be. s a lakosság békevágyéról. s arról, hogy a hortiak mennyire elítélik a hidegháborús uszító- kat.

Iglódi Ferenc, a járási pártbizottság titkára a párt nevében üdvözölte a népfront-küldötteket, s kérte, lelkiismeretesen Végezzék munkájukat a köz, a haza javára.

A küldöttgyűlés részvevői közös ebéden vettek részt a zárszó, s a járási bizottság megválasztása után. amelynek új elnöke. Zárai Géza, a Mátravidéki Erőmű igazgatója lett

zem, amint édesanyám más. Egy-egy mosás egész nap eltárt, mégis, amikor hazajövök az iskolából, már ott párolog az asztalon az ebéd. Amikor pedig szabad ideje lenne, előveszi az elszakadt ruhánkat, és elkezd foltozgatni.”

Hoblyák Kati, akinek édesanyja tanítónő, így mutatja be szerétő gondoskodását. „Mikor mi még az igázak álmát alusz- szűk, ő már felkél, elkészíteni a reggelit, hogy idejében érjünk az iskolába. Napközben pedig igen sokat fáradozik azért, hogy a falusi gyermekek is megtanulhassák azt, ami az élethez szükséges számukra.”

A dolgozatok nemcsak azt árulják el, mit jelent számukra az édesanya, haném arról is beszélnek, hogyan akarják meghálálni végtelen jóságukat, mit tehet, és mit tesz minden gyermek az édesanyjáért Jobbik József, hatodikos tanuló szerint minden gyermeknek, így néki is jó tanulással példás magatartással, felnő*\ korban pedig jó munkával gondoskodással kéll meghálálni szüleiknek az értük húzóti sók-sók áldozatot. Jeszenszky

hatóak sorai, amikor ezt írja: i Édesanyám nekem a legdrá- 1 gább kincsem volt, de én ezt a t kincset hamar elvesztettem. S t befejezésül leírja, hogy anyja t emlékét élete végéig szívébe \ zárja és soha nem is fog meg- 1 válni tőle. <

Atkári Lajos ötödikes tanuló élete egyik legszebb ünnepé- < nek tekinti az anyák napját, i mert azt írja, hogy: „anyák 1 tiapján mindig vesZék egy cső- : kor virágót, vágy ha nincs i pénzem, akkor á rét legszebb ; virágaiból kötök csokrot, és \ átnyújtom édesanyámnak.” i Egy ötödikes kislány, Nyerges i Teréz Petőfire hivatkozik, s * magára kötelezőnek érzi a nagy költő sorait, amikor azt i möndja: Anyánkat, ezt az édes ■ jó anyát, Óh Pistikám szeresd, tiszteld, imádd!

A kis Oravecz Misi szép szavakkal írja le, mennyit fáradozik értük az édesanyjuk. „Ó mindig miértünk fáradozik. Ö süt, főz a családnak, ő a háznál a legdólgósább. Mikor iskolából megyek haza, 6 már kész ebéddel, mosolyogva vár a kapuban ” Nyúli Tibor nyolcadikos így ír: „Néha-néha élnéÜnnep előtt álltunk, örömünnepre készültünk, az édesanyák és a gyermekek öröm- ! ünnepére, az anyák napjára. Kis iskolámban, ahol én tanítok, minden gyermek egy-egy l szép dolgozat megírásán törte 1 buksiját, s a papírlapok fölé f hajolva, gondolataiban fényes- l ré, magasztosra csiszolva írta le I ezt a címszót: Édesanyám. S < utána minden kicsi agyból ; megeredt a gondolatok és é"- i zések áradata, s ki-ki tehetségéhez mérten, de egyaránt szíve < melegével és áradó Szer etet e- 1 vél irta le, mit jelént szá- 1 mára ez a fogalom: Édes- 1 anyám. )

A sók-sok dolgozat itt fekszik i most az asztalomon. Mindegyik '< olyan, mint egy csokorba kö- i tölt mezei virág, szeretetet i áraszt minden sora. minden 1 gondolata. Talán csak az írások külső alakjaiban van né- : mi különbség, mert belső tar- ■ talmuk mind szívből jövő, , őszinte érzés és megnyilatka- zás. Éppen ezért, mindén munka egyaránt szép, és nágyrabe- csülendö.

Hogy mit jelent számukra az édesanya, hogyan fejezik ki szeretetüket, íme ízelítőnek néhány dolgozatból egy csokorra váló.

Gergely Erzsi nyolcadikos tanuló árva kislány. Igen még-