Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-07 / 107. szám

4 NÉPÚJSÁG I960, május ffiöntöat Csak iuiaíoai ellenében A napokban arra kért az egri Állami Áruház egyik ve­zetője, hogy írjuk meg lapunk­ban az alábbiakat: — Akik az Állami Áruház­ban váltják ki ingyenes cse­csemőkelengyéiket, jutalmat kapnak: béby-holmikat és il­latszert sorsolnak ki köztük. Nem akarok ebből következ­tetéseket levonni az életszín­vonalról, meg nagyképu kije­lentéseket tenni... De azért mégis jókedvre hangolja az embert ez az ügy, miszerint csak jutalom ellenében fogy az ingyencukor... — szó — — BRIGÁD ÉS EGYÉNI munkaverseny folyik az Egri Dohánygyárban. Az egymás­sal versenyző brigádok főleg az anyagnormák csökken­tésére, anyagtakarékosságra tettek vállalásokat. A gyár vezetősége a legjobb ered­ményt elérő dolgozókat cél­jutalomban részesíti.- MEGALAKULÁSÁNAK egyesztendős évfordulóját ün­nepli a hevesi Ezüstkalász Ter­melőszövetkezet. Ebből az al­kalomból május 7-én, este, is­merkedési estet rendeznek, amelyen a szövetkezeti tagok ép családtagjaik vesznek részt. — BŰTORIPARI javító részleget létesít az Egri Asz­talos Kisipari Termelőszövet­kezet a Széchenyi utca 22. szám alatt. A bútoripari ja­vító részleg teljes mértékben a lakosság igényeit lesz hi­vatva kielégíteni, s munkáját a második negyedév folya­mán kezdi meg.- A ZÁRSZÁMADÁSI kö­telezettségek közül teljesítet­ték az utolsót is a kiskörei Rákóczi Tsz-ben: kifizették a tagok földjáradékát. Ezzel a hevesi járás minden termelő- szövetkezetében befejeződött a zárszámadási kötelezettségek teljesítése. — VEZETŐSÉGI ülésen tárgyalta meg a KISZÖV vezetősége a megye kisipari termelőszövetkezeteinek I960, évi fejlesztési tervja­vaslatait. A vezetőség jóvá­hagyta a tervjavaslatot, s ugyanakkor határozatot ho­zott több mint 40 javító-szol­gáltató, méretes részleg léte­sítésére. — PÓTOLJÁK a fagykáro­kat a termelőszövetkezetek. A tarnabodi Ezüstkalász-ban negyven hold cukorrépát újra vetettek, a poroszlói Haladás­ban ötven hold megritkult őszi árpát vörös herével felül vetet­tek, s a zaránki Új Élet Tsz- ben a három holdnyi terüle­ten néhol elfagyott paradi­csompalánták helyett is úja­kat ültettek. — JÓ ÜTEMBEN végzik az időszerű tavaszi munká­kat a kápolnai Kossuth Ter­melőszövetkezet tagjai. A sürgős munkák elvégzése után most megkezdték a mák egyelését. A termelő- szövetkezet tagjai az idén mintegy 36 holdon termesz­tenek mákot.- NAGY LENDÜLETTEL végzik a tavaszi munkákat a pélyi Akolháton az tJj Élet Tsz tagjai. Az elmúlt eszten­dőt még elég gyenge ered­ménnyel zárt tagok serényke­désének oka: jó képességű, a munkaszervezésben tehetséges agronómust kaptak. — FELSZABADULÁSUNK 15. évfordulója alkalmából a szovjet technika hónapja keretében tudományos elő­adást rendez vasárnap Gyön­gyösön a Heves—Nógrád me­gyei Malomipari Vállalat a Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Tudományos Egyesület­tel és az ÉDOSZ Műszaki Ta­nácsával karöltve a malom- gépgyártásokkal kapcsolatos célkitűzésekről, valamint a malomipar jövőbeni fejlődé­séről. — NAGYÜZEMI módszerrel palántáznak a zaránki Űj Elet Tsz-ben. A 15 hold paprika, 30 hold paradicsom és 10 hold­nyi dohánypalántát géppel ül­tetik, amelynek kezeléséhez és kiszolgálásához mindössze öl emberre van szükség. így na­ponta három és fél holdon vé­geznek a palántázással. Egy dal csendül a régi zongorán (PJOTR CSAJKOVSZKIJ EMLÉKEZETE) SZÁZ ÉS SZÁZ helyen csen­dül fel ma a „dal a régi zongo­rán” szerte a világon, mert a nagy zeneköltőre, Csajkovsz­kijra emlékezik a világ. Száz és száz dallam hirdeti a hang­versenytermekben s az éter hullámain keresztül egy nagy orosz muzsikus diadalát. Százhúsz éve született, 1840. május 7-én, egy kelet-oroszor­szági kicsi városban, Vot- kinszkban. Apja — Hja Petro- vics Csajkovszkij — bányafel­ügyelő volt, s „a kerületben... valóságos kis cárként uralko­dott, családi élete viszont a megszokott orosz hivatalnoki élet. így a gyermekek — köztük a kis Pjotr is — a korszellem­nek megfelelően franciás, né- metes nevelést kaptak; nevelő­nők, zongoratanítók oktatták őket. A muzsikában Pjotr vitte a legtöbbre, de a szülők még nem­igen gondoltak arra, hogy ben­ne a jövő orosz muzsikájának egyik legzseniálisabb alakja ölt majd testet. Pedig a gyermek már akkor is rabja volt a mu­zsikának. Zenerajongása talán egy kicsit Tolsztojéhoz hason­lítható, hisz ő is, a kis Pjotr is megkönnyezi az igazán szép, szívhez szóló muzsikát. A szü­lők szobájában levő „orkeszt- rion”, ez a mai ember számára kissé furcsa zeneautomata Mo­zart, Rossini, Bellini, Donizetti muzsikájával kedveskedik ne­ki, s a „szép olasz melódiák” egyre inkább megérlelik benne a későbbi nagy elhatározást: zeneszerző lenni. Döntően befolyásolja azután a zene felé vonzódását a péter- vári Glinka-élmény is. Mind­össze tízéves, mikor a petrográ- di jogászelőkészítőbe kerül, s alkalma nyílik operaelőadások látogatására. Glinka Ivan Szu- szanyinja volt akkoriban az orosz operaszínpad kedvenc darabja, amelyet több ízben is hosszú ideig játszottak. DÖNTŐ IDŐSZAK ez Csaj­kovszkij életében, hisz a jogi iskola mellett a zenei stúdiu­mokra kevés ideje maradt, s így zenei tudása ekkor még úgyszólván alig több, mint bár­melyik korabeli polgári dilet­tánsé. A gyökeres változást majd Anton Rubinstein barát­sága idézi elő, aki 1856-ban megalapította az Orosz Zenei Társaságot, majd 1862-ben megnyitotta a pétervári kon­zervatóriumot. Ennek a kon­zervatóriumnak lesz egyik első növendéke Csajkovszkij is, s csakhamar a mester művésze­tének követője. Barátságot köt Herman Augusztovics karos­sal, Nyikolaj Rubinsteinnél, s az ő segítségével Pétervárról Moszkvába kerül, ahol már működött az orosz nemzeti ze­ne „novátor”-ainak „hatalmas csoport”-ja, amelyik egyenes folytatója lett a Glinka és Dar- gomizsszkij által megkezdett vonalnak. E csoport tagjai Bala­kirev, Muszorgszkij, Boro- gyin, Kjui és Rimszkij-Korsza- kov voltak. Moszkvát Nyikolaj Rubin­stein társaságában kezdi meg­ismerni. Ez a sokszor szertelen, de nagy tehetségű művész mindenütt maga mellett szeret­te látni, munkában és társaság­ban egyaránt, Csajkovszkij vi­szont nemigen volt híve a túl­zott szórakozásnak, keUemet- lenül érintette Rubinstein szer­telensége, s nem egy alkalom­mal menekült csendes kávéhá­zi magányba, hogy saját dol­gaival foglalkozzon. Csakha­mar több új ismeretséget köt; így például A. N. Osztrovszkij- jal, akinek ösztönzésére meg­írja első operáját, a Vajdát, amelynek ősbemutatója 1869. februárjában zajlott le. Már a bemutató előtt szám­talan nehézséggel kellett a szerzőnek megküzdenie. A „hi­vatalos körök” nem nézték jó szemmel a nemzeti művészet eredményeit, a színház vezető­sége nem szívesen mutatott be orosz operát, s ha netán egy- egy bemutatóra mégis sor ke­rült, a szerzőnek számolnia kellett a siker szerénységével is. így járt Csajkovszkij is, aki­nek a „Vajda” betanítása során be kellett érnie a gyengébb ha­tású balett-zenekarral”, a be­mutató után pedig szembenéz­ni egykori barátja. Laros „ke­mény kritikájával”. Ez a kri­tika baráti viszonyuk megsza­kításához, s a Vajda partitúrá­jának megsemmisítéséhez ve­zetett. Az alkotó ösztöne azonban további munkára serkentette Csajkovszkijt. Megírja Fatum (Végzet) című szimfonikus köl­teményét, amelynek kézirata a Vajdáéhoz hasonló sorsra ju­tott, s csak később rekonstruál­hatták a szólamokból. Ez már a „későbbi Csajkovszkij érté­keit megcsillogtató” mű volt. NEM HAGYOTT FEL azután az opera-komponálás gondola­tával sem. 1874-ben már bemu­tatták A cár testőrét (Oprics- nyik), valamint megszületett a Vakula, amely később A cámő cipője címet kapta. S ahogy egész életművének realista tendenciáját nagymértékben befolyásolta az orosz forradal­mi demokraták (Belinszkij, Herzen, Csemisevszkij, Dob­ról jubev) tevékenysége, úgy a Vakula megírásánál jelentős szerep jutott az orosz realiz­mus egyik nagy úttörőjének, Gogolnak. Ugyanis az író Kará­csonyéj című vidám elbeszélé­se adott ihletet a darab meg- komponálásához. Bár mindig az opera vonzot­ta jobban, mégis kísérletezik más zenei műfajjal is. Balaki­rev ösztönzésére dolgozza fel zenekari műben a Romeo és Julia-rtémát, mely méltán állít­ható Shakespeare örökbecsű műve mellé, majd később Sha­kespeare Vihar című drámájá­ból komponál szimfonikus köl­teményt, amely viszont már nem éri el az előbbi népszerű­ségét. Szimfóniáival is beírta nevét az európai zene halhatatlanjai­nak névsorába. Valamennyi szimfóniája „programzenének” tekinthető, hisz a Téli álmok című éppúgy a valóság kifeje­zése, mint a H. szimfónia, amelyben ukrán parasztok da­lainak motívumait figyelhet­jük meg. A IV. szimfóniával kapcsolatban pedig maga is hangsúlyozta, „hogy akár tuda­tosan. akár öntudatlanul él ve­le, de a népdal teremti meg ze­néje nemzeti jellegét”. A hetvenes évek folyamán a külföld is kezd felfigyelni Csajkovszkij nevére. Műveit — ha változó sikerrel is — bemu­tatták, kompozíciói ott álltak a bécsi, lipcsei, párizsi zenemű- boltok kirakataiban. Műveiért különösen két német karmes­ter rajongott, Hans Richter és Hans von Bülow. Ez utóbbi például az Augsburger Allge­meine Zeitungban lelkesedés­sel ajánlja olvasói figyelmébe, s Glinka utódjának tekinti. NAGY SZEREPE VOLT az­után az elismertetésben az ak­kor már világhírű Nyikolaj Rubinsteinnek is, aki különö­sen a B-moll zongoraversenyt tudta lenyűgözően tolmácsolni, de a legnagyobb elismerést mégis az Anyegin című opera szerezte, amely Aszafjev—Gle- hov szavai szerint „belső lé­nyege, s zenei hatása révén... méltán sorakozik az orosz rea­lista irodalom legnagyszerűbb alkotásai mellé.” Később, külföldi utazásai so­rán maga vezényelte műveit, ami csak öregbítette hírnevét, s kora számos nagy muzsikusá­nak (Thomas, Gounod, Masse­net, Delibes, stb.) barátságát szerezte meg. Mint kiváló, igen nagyra- becsült művész fejezte be küz­delmes életét, 1893. november 6-án. Lőkös István I960. MÁJUS 7., SZOMBAT 120 évvel ezelőtt, 1840-ben szüle­tett PJOTR CSAJKOVSZKIJ, a leg­nagyobb klasszikus orosz zene­szerző. 65 évvel ezelőtt, 1895-ben mutatta be először a nyilvánosságnak ALEKSZANDR POPOV orosz fizi­kus találmányát, a rádióvevőkészü­léket. Ez esemény 50. évfordulója óta, május, 7-e a Szovjet Rádió Napja. 105 évvel ezelőtt, lSSő-ben szüle­tett OSCAR MILLER elektrotech­nikus, a müncheni Technikai Mú­zeum megalapítója. Eszperantóval a világ körül Dr. Hilton, a Howker-Sidd- ley amerikai konszern asztro­nómiai osztályának vezetője kiszámította, hogy a Föld— Hold útvonalon a menetjegy ára 125 ezer dollár lesz. Ter­mészetesen tisztán elméletileg kalkulálta ki az útiköltséget. A konszern különben kijelen­tette, hogy amennyiben techni­kai okok miatt a rakéta nem indulna vissza a Földre, akkor a hazautazásra szóló jegy árát megtérítik. Megnyugtató ez a tudat! Ma, amikor a külföldi társas utazások szervezése mind na­gyobb méreteket ölt, sokak előtt áll akadályként a nyelvi nehéz­ség. De ma már ez sem legyőz­hetetlen akadály mert a TIT- szervezetek jól működő nyelv- tanfolyamain mindenki kedve szerint tanulhatja a neki leg­jobban tetsző, vagy legmegfe­lelőbb nyelvet. Sokan a gyorsan és könnyen elsajátítható eszperantó nyel­vet tanulják, mert ennek az egyetlen nyelvnek a birtoká­ban képesek baráti kapcsola­taikat a földkerekség bármely országának népével szélesíteni. Az eszperantó-szakkör vala­mennyi tagja több ország né­pével folytat baráti levelezést és nem egy közülük már meg­hívást is kapott baráti látoga­tásra. Az eszperantó nyelv hasznos­ságát röviden és szemléltetően az eszperantó nyelvkönyv író­jának és kiadójának előszavai­ból foglaljuk ossz«:. „A diplomáciai megbékélést a népek közeledésének kell kö­vetni. A békeépítés nehéz mun­kájában nemcsak elvek alkal­mazására, hanem megfelelő eszközök felhasználására is szükség van. Ilyen nélkülözhe­tetlen kultúreszköz az eszpe­rantó. A modem kor embere az eszperantó nyelv elsajátításá­val nemcsak egyéni céljait szolgálhatja, de eredményesen részt vehet a békeépítés mun­kájában, a jószomszédi vi­szony megteremtésében, a né­pek közötti harmonikus együtt­működésben. Az eszperantó mindenki nyelve, mindenki semleges szellemi érintkező eszköze. Megtanulása nem igé­nyel nagy anyagi áldozatot, sem hosszú időt vagy külc '<*- ges nyelvtehetséget, csak gyeimet és ügyszeretetét.” A TIT többek kérésére is­mételten háromhónapos esz­perantó nyelvtanfolyamot in­dít kezdők részére. A tanfolya­mon bárki részt vehet, ki könnyű és gyors nyevtanulás segítségével akarja látókörét szélesíteni, esetleg valarr----­kü lföldi országot látogatni. - Jelentkezni lehet a TIT tit­kárságon, VI. 6-ig, Knézich Ká­roly út 8. I. e. 13. a., vagy az eszperantó-szakkörben: minden szerdán délután 5—7-ig (TIT klub, Knézich Károly út 8. I. e. 13. a.) Sp'ortoithont avatnak a gyöngyösi ipari tanulók Hónapokkal ezelőtt komoly munkába kezdtek a gyöngyösi 214. sz. Erkel Ferenc Ipari- tanulő Intézet tanu lói és a Ne- mecz József KISZ-szervezet tagjai. A városi tanácstól engedélyt kaptak arra, hogy e Batthyány téren sportotthont ás korszerű sporttelepet építhessenek. A fiatalok szorgalmasan fogtak a munkához, szinte eijyik napról a másikra magasodott ki a földből az új épület. A kőművestanulók szorgal­maskodtak, hogy minél előbb átadhassák rendeltetésének az épülő házat. A nagy munka be­fejeződött, a sporttelepen az épület elkészült, most már az avató-ünnepségre készülnek az ipari tanulók. Az ünnepséget május 15-én rendezik meg, amelyen Molnár Gusztáv, a városi pártbizottság titkára mond ünnepi beszédet. Az ipari tanulók rövid kultúr­műsorral szórakoztatják a meg­jelenteket és ezzel befejeződik a délelőtti ünnepség. A délutáni sportműsor is ér­dekesnek ígérkezik, két órakör tartják meg az új sporttelepen az ipari tanulók területi kézi­labda-bajnokságának döntőit, A döntőn az aszódi, nagybáto- nyi, salgótarjáni, petőfibányai és a gyöngyösi iparitanuló in­tézetek fiataljai mérik össze erejüket. EGRI VÖRÖS CSILLAG Két év után EGRI BRODY Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Az aranyvonat GYÖNGYÖSI PUSKIN Egrenyíló ablak HATVANI KOSSUTH A béke első napja HEVES Vörös tinta PÉTERVASARA « Egy dal száll a világ körül (szélesvásznú) FÜZESABONY Katonaszív ni H sorát Egerben este 7 órakor: Anyósgenerálls (Bianco-bérlet) Abasáron este fél 8 órakor: Nóra * A Mátra-vasút kis mozdonya ’ élesei fütty ént, azután pöfögve 1 elindul Gyöngyösről Mátrafü- red felé. Mindössze néhány nap­ja csupán, hogy megindult a -• rendszeres személyszállítás, de 1 már a legelső vasárnap sok t száz, ezer Mátra-szerelmes vál­- tott jegyet a kis vonatra. Azt- is megtudtuk, hogy a régi füs­- tölgő, csaholó masinát, a ki- 1 szolgált kis mozdonyt az idén s kicserélték s most már valódi diesel-alkotmány szállítja az í utasokat füst- és koromfelhő % nélkül egészen a végállomá- i sig. Délfelé jár az idő, befutott- a vonat Mátrafüredre, s a jó­- kedvű, vidám társaság „szállja- meg” a kedves, országosan is i jól ismert üdülőhelyet. — Nincs itt még az igazi " idény, de néhány nap múlva ■ mi már készen leszünk, — mu- ’ tat a csinosodó üdülőkre, há- s zakra Kiss Imre elvtárs, üdü- 1 lövezeiö —, és elmondja, hogy ' évente nyolcezer ember üdül Mátrafüreden és átlagosan egy- l milliót költenek évente tataro- t zásra, csinosításra. Jelenleg !, korszerűsítik az I. számú üdü­- lő konyháját, felújítják a sza­- badtéri színpadot, ahová a ta- s vasz, illetve a nyár folyamán t sok kedves vendéget és mű­- vészt is várnak. A pedagógus­- és az orvos-üdülőket szintén rendbehozzák, az utóbbit pedig Holdutazás 125 ezer dollárért.. . Hív a Mátra úgy rendezik be, hogy az a nyáron családi' üdülés céljaira is alkalmas legyen. Csáki Ottó elvtársat, a Gyön­gyös Városi Tanács üdülő­előadóját nagy munkában ta­láljuk. A parkírozást irányítja, mert mint mondja, azon van­nak, hogy Mátrafüred az idén szebb legyen, mint bármikor eddig. És bizonyára ezt a tö­rekvést szolgálja már az is, hogy az idén háromezer négy­zetméterrel nagyobbítják a parkot. — Nemsokára több mint száz rózsafa virágzik már a parkokban, — mutat a fiatal, dúsan sarjadó hajtásokra a fő­kertész, miközben a sziklakért, felé tessékel, ahol valóban, igen-igen szép munkát végez­tek a kertészek. Távolabb, túl a sziklakerten, a gyermekek örömére, rendbehozták már a hintákat, homokozókat és most már csupán a május adósunk még a sok-sok szép, derűs, ra­gyogó nappal, és akkor kez­dődhet a szórakozás, a pihenés, a játék. Az itt dolgozó emberek azt is elmondták, hogy ezúttal nem­csak arra gondoltak, hogy a belső terület parkjait rendbe­hozzák, hanem kiépítették, megjavították a turista utakat is, felfrissítették a színezést és biztos, jól látható jelzésekkel igazítják útba a turistákat. — Több mint félmillió fo­rintot fordítunk évente a Mát­ra csinosítására, a parkok, utak, járdák javítására, — mondja még búcsúzóul a ta­nács előadója. Befutott Budapestről az autóbuszjárat is, és az utasok egyre szaporodó száma is azt igazolja, hogy igenis, itt van már a tavasz, a május, közel a nyár és érzik, tudják ezt már a Mátra közeli és távolabb la­kó szerelmesei, mert ezúttal éppen hogy csak akadt min­denkinek ülőhely a nagy, ké­nyelmes farmotoros Ikaruszon. Egyetlen hely, ahol érthetet­len okból még nem készülőd­nek a nyárra, a fürdés idény­re, ez pedig a strand. A me­dence tavalyi, haragos zöld színű vizében tenyérnyi békák rendeznek esténként koncertet és zavartalan nyugalommal él­vezik a magányt. — Talán majd néhány nap múlva, — sóhajt nagyot egy arra járó és magam is úgy gon­dolom, hátha még segít a re­mény. Van azonban a Mátrafüredi- cknek még egy komoly és fel­tétlenül figyelmet érdemlő pa­nasza is, ez pedig a derítő, szennyvízcsatorna elkészítése, befejezése, ami most már igen­igen fontos, sürgető feladat, nemcsak esztétikai, de talán méginkább egészségügyi szem­pontból. Igaz, erre vonatkozó­lag biztató szavakat hallottunk a tanácstól, amely szerint az illetékes vállalat a közeli na­pokban folytatja a derítő rend- behozatalát, illetve megépíté­sét, úgy, hogy végre ez a hosz- szú ideje húzódó, de igen ko­moly pénzt felemésztő munka befejeződik, és semmi se ront­ja majd a mátrai bükkösök, fenyvesek, tiszta, ózondús illa­tát. A Mátra hívja hát vendégeit és a következő napokban, he­tekben, amikor megindulnak a mátrai különvonatok, rendes és rendkívüli járatú autóbu­szok, a vendégek bizonyára ta­pasztalni fogják majd, hogy az illetékesek mindent megtettek azért, hogy Mátrafüreden, Mátraházán, Kékesen, vagy éppen a Gályán üdülök, igazán jól érezzék magukat és nagyon kellemesen teljen el az a két hét, amelyre egész éven át ké­szültek a Mátra szerelmesei. Szalay István

Next

/
Oldalképek
Tartalom