Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-06 / 106. szám

i960, május 6., péntek

N ÉPÜJSÁÖ

o

A gépállomások problémái — országos gondok

Hol épül javítóműhely, milyen szerszámgépek várhatók?

MEZŐGAZDASÁGUNK szocialista átszervezésében nagy érdemeket szereztek a gépállomások, mert mindig ott voltak, ahol az agitációs munkára és a segítségre a legnagyobb szükség volt. Megyénk gépállomásai az idén több munkagépet kaptak, mint az előző öt esztendőben összesen. Szemet és szívet gyönyörködtető látvány a vadonatúj Bjeloruszok, Uto- sok és T—28-ások hosszú sora. A Hevesi Gépállomásnak 117 erőgépe van és év végére 122- re emelkedik számuk. De minden gépállomáson százon jóval felül lesz rövidesen a traktorok száma és ezek nagy része modern diesel-gép.

Az új gépeket jövőre már ja vítani kell, de a karbantartást az idén sem szabad elhanyagolni, mert ettől a munkától függ a gépek élettartama és azok gazdaságos kihasználása. Régi panasz, hogy Atkáron és Hevesen a gépállomásnak nincs egy használható esztergapadja, nincs fúrógép, gyalugép, de asztalosipari gép sem.

— Hogyan fogják biztosítani a kötelező karbantartást és a gépek folyamatos üzemelését?

— Szerszámgépek nélkül szinte lehetetlen. Gépet nem kaptunk az elmúlt években, a régiek, a 8—10 Hoffherhoz méretezett kéziszerszámok már elkoptak. Szerszámgépek ügyében többször sürgettük már az ÁMG Heves megyei Igazgatóságát írásban és szóban is, minden értekezleten felhozzuk, de úgy halljuk, az idén sem kapunk semmit — panaszolják a szerelőmunkások,

Megkerestük a gépállomások Heves megyei igazgatóját és főmérnökét és megkérdeztük: tudnak-e arról, hogy szerszámgépek Kányában a gépállomások a legegyszerűbb esztergályos munkákat sem tudják elvégezni, a nyers dugattyúkat nem tudják megmunkálni, a cséplő dobtengelyét képtelenek javítani, a diesel-gépek üzemanyag-adagolóját sem tudjak beállítani.

— BIZONY, ÍGY VAN, tudjuk ezt jól. Atkáron, Hevesen, De tken, Pétervásárán és Sarudon egyáltalán nincs használható szerszámgép, pedig itt akad javítanivaló bőven, mert a régi Hoffer traktorokkal sok baj van már,

— Több millió forint értékben új munkagépeket kaptak, tízesével érkeznek traktorok a gépállomásokra, milliós értékek megóvásáról van szó. Mit

tettek a legszükségesebb szerszámgépek beszerzése ügyében?

— A Földművelésügyi Minisztérium Gépállomási Fő- igazgatóságától 1959. március 10-én öt esztergapadot, hét oszlopos fúrógépet, öt univerzális famegmunkálógépet, öt vízfékpadot, kilenc gyalugépet,' nyolc marógépet, nyolc dob'---^.'köszörű-gépet igényeltünk, de sajnos, eddig még semmit sém kaptunk. Nemrég több nagyüzemet kerestünk fel, hogy használaton kívül helyezett szerszámgépeiket megszerezhessük. A Ganz- MÁVAG-gal megegyeztünk, hogy könyvjóváírással fúrógépeket, harántgyalut és vésöeé- pet ad át részűnkre. ígéretet kaptunk arra is. hogy ha ők az új gépeket megkapják, részünkre további szerszámgépeket adnak át. Igaz. így használt gépet kapunk, nem is modernek azok, de a legsürgősebb munkákat megoldjuk velük.

Mezőgazdaságunk szocialista átszervezésének előrehaladásával elengedhetetlen követelmény volt a gépállomások munkagépekkel való ellátása.

— Nagyon kellenek az új traktorok, örülünk is nekik, de a harminc új gép közül kettőt tudtunk volna nélkülözni. Viszont szerszámgépekre szükségünk van, mint egy falat kenyérre. Vajon a nagy gyárak harminc új szerszámgépből kettőt nem tudtak volna nekünk átengedni? — fejtegette az egyik szerelőmunkás. Ügy véljük, érdemes lenne ezen a kérdésen elgondolkodni.

FÖLKERESTÜK a Földművelésügyi Minisztérium Gépállomási Főigazgatóságát, hogy pontos adatokat szerezzünk műhelyátépítés és a gépállomások szerszámgép-beszerzése ügyében. Az igazgatóság vezetője tájékoztatott bennünket arról, hogy az idén elsőrendű követelmény volt a munkagépek, a különböző traktorok beszerzése. Ennek érdekében hazai iparunk maximálisra fokozta a termelést és a baráti országokból, elsősorban a Szovjetunióból és Romániából sikerült kéllő mennyiséget beszerezni. Univerzális és célgépekből, de munkagépekből is különböző típusokat kaptunk. A többfajta gép növeli a pótalkatrész-szükségletet, sajnos, pótalkatrészt és főleg szerszámgépeket igen korlátozott mértékben sikerült államunknak vásárolni. Ezeknek a problémáknak végleges

megoldására csak a következő években kerülhet sor.

Elég sokáig húzódott a vita, hogy Horton, vagy Hatvanban épüljön-e fel egy modern, 500 gépegységre méretezett, háromhajós nagy javítóműhely. Az építési beruházási hiteleket csökkenteni kellett, így a Gazdasági Bizottság az elmúlt napokban úgy döntött, hogy Heves megyében az idén nem épül javítóműhely. Nem állítjuk, hogy a helykijelölés körüli huzavona okozta ezt a döntést, de helyi hatóságainknak feltétlenül okulniok kell ebből a tényből és a jövőben az ösz- szes helyi adottságok időbén való felmérésével, határozott álláspontot kell elfoglalniok. A rendelkezésre álló keretből megyénk mindössze egy elektromos mérőpadot, egy diesel adagolót és egy esztergapadot kap. Ezeket az új szerszámgépeket — réméljük — az idén meg is kapják gépállomásaink. Jó lenne, ha az ÁMG igazgatósága idejében gondosan felmérné, hogy oda küldje ezeket a gépekét, ahol azokat a leggazdaságosabban ki tudják használni.

KÜLÖNÖS GONDÖT kel! fordítani gépállomásainknak arra, hogy a jelenlegi mostoha körülmények között is biztosítsák az új gépek kötelező karbantartását, a lehetséges javításokat idejében végezzék el. Jól tudjuk, mindez fáradságos' és áldozatos munkát követel, de a gépállomások égető problémáit: a szerszámgép-ellátást és a pótalkatrész-utánpótlást az idén véglegesen megoldani nem tudjuk, ez nem megyei hanem országos probléma. Az idén államunk tízezer traktor beszerzését biztosította, nincs okunk arra, hogy kételkedjünk a szerszámgépek mielőbbi beszerzésében.

Fazekas László

Ejtőernyős macskákkal patkányok ellen

Sarawakban, Bomeó szigetén, a patkányoktól veszélyeztetet: vidékre ejtőernyős macskákat fognak repülőgépről ledobni.

Különösen Sarawak központjában, a Kelabit-hegyi rizsföldeken okoznak igen súlyos károkat a patkányok és mivel ez a terület szárazföldön csak nehezen megközelíthető, egy Singaporeból étkező repülőgép dobja le az első „macskaosztagot” a levegőből.

Ä Scotland Yard magándetektívhez

lordul

' Néhány hónap óta felderitert- len tolvajlások történnek a Scotland Yard nyilvántartási osztályán. A hivatalnokok Íróasztalaiból eltűnnek egyes tárgyak, sőt néhány ízben pénztárcák eltűnését is jelentették. Miután a Scotland Yardnak eddig nem sikerült fülöncsíp- nié a saját főhadiszállásán működő ..szarkát”, London egyik legnevesebb magándetektívéhez fordultak, aki máris működésbe lépett. Eredmény eddig még nincs.

Hálván város anyakönyvéből

Születtek; Tóth Éva Mafgit. Ra- díca Rózsa Ilona, Híonyecz Miklós József, Répás László János, Püspöki Magdolna, Tóth Márta, Tóth Zsuzsanna, Béres-Deák Attila András. Huózka László, Podonyi László. Demény László, Mészáros György Attila,

Házasságot kötőitek; Major József—Mester Rozália. Dobrovolny György Nándor-Fülöp Katalin,

Meghaltak: Rékasi Istvánná (Lan- gó Erzsébet Margit), Ka jünger János, Laczik István, Farkas László.

ÚJÍTÁSI javaslat

LÉGGÖMBÁRUSOKNAK

A gyűjtögetés

Őseink gyűjtögető életmódot folytattak annak idején és ezzel a módszerrel is igen szépen fenntartották életüket. Most, az atomkorban, sók ezer évvel azután, újból szokássá vált nálunk — igaz, másutt is —■, a gyűjtögetés, jóllehet, nem a létfenntartás céljából, hanem inkább passzióból, szórakozásból, vagy szenvedélyből.

Mert ugye, sok mindent gyűjtögetünk manapság. Gyűjtünk gyuíásdobozt, papírszalvétát, bélyeget, jelvéhyt, régi pénzeket, meg ki tudná felsorolni, hogy még mit nem, de annyi bizonyos, hogy a gyűjtögetés lélektana szerint, hol egyik vagy másik tárgy gyűjtögetése válik szenvedéllyé, százezreket megmozgató mozgalommá.

Hogy ez nem így van? Dehogynem, kérem. Tessék csak meggondolni, hogy a nem is oly rég még eget verő, hullámokat csapó gyufésdoboz-gyűjtés ma már mennyire hanyatlóban van és helyette sokkal inkább a szalvétagyűjtés éli fénykorát. így van ez, hiszen szalvétát gyűjt ma kisdiák és hagydíák, lány és újabban már egyre több fiú, de nem egy éltes korú is, akikre már szintén átterjedt a gyűjtési láz. Az igazság kedvéért azonban meg kell mondani azt is, hogy van olyan jelenség, amely szerint egyes tárgyak gyűjtése „krónikussá” válik és mindig, minden időben egyaránt dívik. Ilyen például a bélyeggyűjtés, amely már komoly és dicső múltra tekinthet vissza.

— No, de már az is baj, ha valaki gyűjt valamit — kérdezheti jogosan bárki. Nem! Nem baj, sőt, tiszteletre méltó dolog, ellenben könnyen bajjá, hibává is válhat.

Talán egy példát. Tegnap az egri autóbuszmegálló előtt három lánykára lettem figyelmes, akik egyik kezükben papírszalvétákat, másik kezükben pénzt szorongattak.

— Csacsi Vagy, Mari! Én ötvén fillérrel drágábban adtam darabját — lelkendezett egy lófarkas szöszke, miközben barátnője —, ha jói hallottam: Zsóka, — hányaveti könnyedséggel szólt oda szomszédjának.

— Három nap alatt egy „ötvenest” nyertem, fiacskám* — és büszkén dugta a barátnője orra alá a még megmaradt csomag szalvétát.

És ez az, ami ellen már szót emelünk. Ez már nem gyűjtés, szenvedélyes gyűjtögetés, de káros üzérkedés, spekuláció, amely éppen azoknak a fiataloknak a lelkét mérgezi* akik érdekében ma már egyre többet akar tenni és tesz is az iskola, a társadalom. Mert ha a gyerek rájön ma arra, hogy a papírszalvéta „konjunktúrában” nagyszerűen lehet keresni* nem próbál-e meg holnap esetleg mással, hasznos üzleteket kötni, nyerészkedni?

Figyeljenek fel erre a jelenségre szülők és nevelők egyaránt, de ne úgy, hogy akárki kedvét is elvegyék az igazán mulatságos és ártatlan szórakozástól. (szalay)

Eredményesen halad

a műszaki fejlesztés a kohó- és gépiparban

A Kohó- és Gépipari Minisztérium Iparpolitikai Főosztálya a műszaki fejlesztés eredményeit vizsgálva megállapította, hogy a minisztériumhoz tartozó üzemek az év eleje óta jelentősen előrehaladtak a gépek automatizálásában és a korszerű gyártási módszerek bevezetésében. így nagyot fejlődött a szerszámgépipar, ahol a legújabb műszaki követelményeknek megfelelő gépcsaládokat alakítanak ki. A Fémáru- és Szerszámgépgyárban például az egyik alaptípushoz már a hatódik és a hetedik gépfajta terveit készítik. Határidő előtt

átadták az EM 500-as másoló

eszterga mintapéldányát. És elkészültek a korszerű revolver-automata rajzai, a szerszámgépipar más üzemeiben a közismert htdrofixnél tökéletesebb hidraulikus másolóberendezést és könnyen kezelhető műszerész-esztergákat állítottak elő.

A külföldi és hazai igényeknek megfelelően, ötféle kábelgyártó gép mintapéldányai is elkészültek, három másfajta kábélgyártó gép konstrukcióját pedig tökéletesítették.

A híradástechnikai iparág több, rendkívül értékes, új

gyártmány tervét készítette el. Befejezték például a Crossbarautomata telefonközponthoz tartozó kapcsológép új változatának tervezését. Rövidesen különleges ultrarövidhullámű adó-vevő berendezések gyártását kezdik meg, amelyek többek között az épülő szovjet gázvezeték működésének irányítására is alkalmasak.

A híradástechnikai iparág az év eleje óta kórszerű lemezjátszókat, az eddiginél nagyobb teljesítményű adócsöveket és újfajta antennákat is előállított. Többek között elkészült egy olyan antenna mintapéldánya is, amely a miskolci, a 'szentesi és a jövőben épülő többi televíziós reléállomás adásainak vételére alkalmas.

| Még a második negyedévben |az antenna sorozatgyártását is megkezdik.

; Tovább fejlődött a személy- szállító és a tolóhajók gyártása. A Gheorghiu Dej gyárban befejezéséhez közeledik az ezerötszáz tonnás tengerjáró tervezése. Ebből a viszonylag nagy befogadóképességű hajóból nemsokára egész sorozatot exportálnak Indonéziába.

A műszeripar az év eleje óta 38 újfajta műszer mintapéldányát és 28-nak a próbasorozatát készítette el, jelentős új cikke, a 24 csatornás, hordozható szeizmikus berendezés* amely a geofizikai kutatásoknál alkalmazható.

A kohó- és gépiparban kedvező előrehaladás következett be a gyártásfejlesztésben, vagyis a korszerű, új technológiák terjesztésében is. (MTI)

Légiriadó és tűsarkú cipő

A washingtoni légoltalmi hatóságok határozatot hoztak, amely megállapítja, hogy légiriadó esetén a bunkerekbe való menekülést erősen akadályozza a nők tűsarkú cipője. Az amerikai hadügyminisztériumban ezért utasították a női alkalmazottakat, hogy mindenkinek, íróasztalában állandóan egy pár lapos sarkú cipőt kell ta^ tania.

lyen jó hűs, fáradt testének. Lekuporodott. A jajveszékelés és fegyverropogás tovább tartott, majd hatalmas robbanások reszkettették meg a levegőt. Bombáznak, — gondolta. A vonatból lángnyelvek törtek elő.

Szorongó érzéssel lapult a k-s patak, mintha bűntudatöt érez- ne, mivel ő nem állt meg, mint a vonat. Hízelkedve körűlnyal- dosta a feketearcú kezeit, lábait és fekete vizcsikokat és olajfoltokat vitt magával, amint lemosta róla az olajos szénport.

A vezérgép beszüntette a tüzelést és felemelkedett, jelt adott a továbbrepülésre. Társai követték. Egy gép szállt még alacsonyan a patak felett, mint tavaszi fecske, csőrét bele-be- leütve a kristálytiszta vízbe és élvezve a maga, fénylő árnyékát.

Az orvosok már szaporán dolgoztak a szabadban rögtönzött műtőn. Gyakorlott kezű nővérek kötözték a könnyebb sebesülteket és néhány vigaszszóval igyekeztek fájdalmukat enyhíteni. Az egészségügyi emberek vizet mertek a tiszta patakból és felzavarták nyugodt medrét. Az elkésett gép még- egyet kattintott a mozdony közelében, majd magasra szók- kent és repült a többi után.

A FEKETE ARCŰ hanyatt feküdt a vízben. Szemei vize-1 nyősen, mereven bámultak az \ égre. Arca szép, fehér és tisz- \ ta volt. És a víz színén már j nem úszkáltak olajfoltok. Csak \ egyetlen vérfolt oszladozott. •

OKOS MIKLÓS ;

A béke előtt

— Álljunk meg! — ordította a fűtő.

Hátrább géppuska kattogott, valahol vészféket húztak. Egy gép közelebb jött. A feketearcú látta a gépben ülő, beret- vált, vigyorgó arcot. A fegyverek újból szóltak. Tratatata... trata... tra... tratatatata... A fűtő fejéhez kapott és elvágódott. Szájából ömlött a vér... A feketearcú levette a gőzt és berántotta a féket, mire a vonat hirtelen megállt. Civilek és katonák, valamennyien szertefutottak, sokan a kocsik alá hasaltak, miközben fel-fel emelkedtek a fénylő gépek és félfordulatot véve, újból támadtak. A húsz centis acéllövedékek fúrták, törték a puha, öntött és préselt vasat.

A fekete arcú mozdonya alá húzódott. Itt rázúdulhat a forró víz és megég, — gondolta. A meredek töltésig kúszott és két kézzel fogta a virágba fakadó csipkebokrot, hogy le ne csússzék a patak medrébe.

ÚJBÓL ÉS ÚJBÓL támadtak a gépek. A feketearcú körül halálhörgések és jajkiáltások vegyültek a gépágyúk pufogó zajába. Egy fityulás nővér ott térdelt a közelében és imádkozott. Mire újból ránézett, már arcára bukva feküdt és háta egyetlen véres húscafat volt. Kezei már nem bírták tovább tartani. Elengedte a bokrot és a hideg patakban állt meg. Mi— Induljanak! Ném maradhat itt a vonat! — adta a szigorú parancsot.

Néhányan zöld gallyat tűztek a kocsikra. A vonat elindult. Lassan, méltóságteljesen haladt a hullámzó, zöldellő dombok között. Messziről repülőgépek szabályos zümmögése hallatszott, majd apró, valószínűtlen fényes pontok tűntek fel az égbolton. A hang erősödött. A vonat egyre gyorsabban haladt és a kis patak hűségesen futott vele. Felettük hosszú, fényes testek szálltak el. A fekete arcú megkönnyebbült. Cigarettát sodort.

— Elmentek! — mondta a fűtőnek —, tegyél a tűzre!

Az kinyitotta a kazánajtót, a láng feléje vágott. Vizes szenet terített a pörkölő zsarátnokra.

A zúgás újból hallatszott. A fekete arcú kiköpte a pittyén fityegő bagót és gőzt adott. Feje fölött fehéren sziporkázott a Napban egy karcsú gép. Hosszan kísérte őket, aztán hirtelen oldalt billent és ezüst kört rajzolt a tengerszínű égre.

A FEKETEARCÚ ismét rágyújtott. Keze idegesen babrált a feszmérőn. Jobbról, balról repülők közeledtek.

— Gőzt! gőzt! — ordította.

A fűtő szünet nélkül dobálta

a kazánba a szenet. A vonat őrülten száguldott. A gépek leereszkedtek és oldalra dőltek.

közelebb ment. Tiszta tükrén vígan játszadoztak a kocsikra festett vöröskeresztek. A kocsik ablakaiban megjelenő pólyáit fejek és karok, vagy a langyos széltől elkapott fltyu- lák, ott vibráltak a tiszta, gömbölyűkre hömpölygetett kavicsok fölött.

— Veletek megyek! — mondta a patak biztatóan. — Szükségünk lehet egymásra...

Brünn felől nehéz ágyúk dübörgését hozta a szél.

— Néhány nap és vége! — mondogatták a kocsikban ülők.

A TETŐ NÉLKÜLI, lőttfalú állomásépület előtt a vonat megállt. Előtte égnek meredő, „s” alakú sínek, égett és szétlőtt kocsironcsok használhatatlan maradványai, csomag- és ruhafoszlányok tarkulták. Az országúton pozdorjává lőtt német autók hevertek.

— Az Isten verje meg őket! — mondta a kormos arcú. — Ezt megcsinálták.

Vizet és szenet vettek. Beteg katonák és menekülő civilek szálltak ki az ember- és orvos- ságszagú kocsikból. A szakács párolgó, kellemes illatú kávét osztott. Többen a patakhoz mentek és térdelve mosták törődött arcukat. Egy féllábú ember ételmaradékot szórt a ficánkoló pisztrángoknak.

A város felől vészjelző szirénahangok hallatszottak. Aranygalléros ember tűnt fel a gép előtt.

KORÁN TAVASZODOTT. Könnyű, balzsamos levegő Ölelte körül a nyíló orgonabokrokat. A harmatos, kora reggelben kedvesen csillogtak a gesztenyefák gyantás, fehé.r- virágú rügyei, amint rávetődtek a kelő Nap első sugarai.

Világosodó erdők között haladt a vonat, álmosan, ráérőn, mint lent a tiszta vizű patak. Lent zsendülő fűmilliókból zöld szőnyeg terült és ítt-ött egy sárgafejű boglárka vagy kankalin dugta elő kíváncsi, merész fejét. A fák tővén még néhány késői ibolya szerénykedett gazdátlanul. Tavasz volt...

Csak ütemesen, kimérten pöfögött a nagy, fekete gép, szemrehányón, haragvón, mint a vénülő ember a rábízott, nehéz munka miatt. Negyven vagon terhét cipelte napókon át, zokszó nélkül. Fekete testéből, széltől cserzett, füstös arcú ember bámult ki. Csipás szemeit vörösre marta az álmatlanság és a piszok. Napok óta mentek morva és cseh földön, kerülőket téve, a bizonytalanságba, cél nélkül, hová?...

A kis patak üdén, kacéran, kitartóan ment velük és szemtelenül kínálta magát az álmos. fekete embernek.

~ Ah, de jó is volna — mormolta magában az álmos ember — Csak legalább a két izzadt kezét, ha belemárthatná. Vagy a pirosra duzzadt szemeit a hűs vízzel egy kicsit megnyugtatni... A teste, az nein is kívánja, nem! Az még bírja.

A kis patak kuncogott és