Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-06 / 106. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 106. szám Ara 50 fillér I960, május 6., péntek „Hazánk ma a világ egyik legerősebb gazdasági hatalma“ Meg kezdődött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának új ülésszaka MOSZKVA (MTI): Csütörtökön délelőtt a moszkvai Kremlben megkezdődött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának új ülésszaka. Délelőtt — moszkvai idő szerint 10 órakor — külön-külön ülést tartott a Legfelsőbb Tanács két háza: a szövetségi tanács és a nemzetiségi tanács. A szövetségi tanács ülését Lobanov, a tanács elnöke nyitotta meg. A tanács meghallgatta a mandátumvizsgáló bizottság jelentését a pótképviselők megválasztásáról, majd elfogadta az ülésszak napirendjét. A napirend első pontja: törvényjavaslat a munkások és alkalmazottak adóinak megszüntetéséről. A második napirendi pont keretében a tanács megvitatja azokat az intézkedéseket, amelyekkel 1960-ban befejezik az áttérést a rövidített munkaidőre. A harmadik napirendi pont keretében a tanács megvitatja a Legfelsőbb Tanács elnökségének rendeletéit. Hasonló napirendet fogadott el ülésén a nemzetiségi tanács. A Legfelsőbb Tanács két háza, moszkvai idő szerint 11 órakor együttes ülésre ült ösz- sze. (MTI) Hruscsov előadói beszéde a Szovjetunió Legfelsőbb Tunácsának csütörtöki ülésén MOSZKVA (TASZSZ): A Legfelsőbb Tanács két házának együttes ülésén Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök csütörtökön délelőtt előadói beszédet mondott a dolgozók adóztatásának megszüntetéséről és az életszínvonal emelésére irányuló egyéb intézkedésekről. Bevezetőül megemlékezett Lenin születésének 90. évfordulójáról és rámutatott, hogy Lenin legnagyobb emlékműve az a gigászi munka, amellyel a szovjet nép építi a kommunizmust. A szovjet emberek olyan szintre fejlesztették népgazdaságukat, amely már most ámulatba ejti a világot és még ragyogóbb távlatokat tár fel. Hruscsov ezután megállapította, hogy a dolgozók adóztatásának megszüntetéséről, valamint a rövidített munkanap bevezetéséről szóló törvényjavaslat ismét meggyőzően példázza a szocialista szovjet állam politikájának békeszerető voltát, tükrözi a kommunista párt és a kormány szüntelen gondoskodását a szovjet nép jólétének gyarapításáról. „Amint látják, ülésszakunk napirendje jól beillik a tavaszi öröm és vidámság légkörébe” — mondotta. Hruscsov ezután emlékeztetett az SZKP 21. kongresszusának arra a megállapítására, hogy a hétéves terv teljesítése során szüntelenül fokozódik a szocialista üzemek termelése és felhalmozása, s végül is ez adja majd a bővített szocialista újratermelésnek és az élet- színvonal emelésének egyetlen forrását. „Ilyen körülmények leözött szükségtelenné válik hogy a lakosságot megadóztassuk” — jelentette ki. A munkások és alkalmazottak adóinak megszünetése és az életszínvonal emelését célzó egyéb intézkedések hatalmas politikai és gazdasági jelentőségű állami akciók — folytatta. Mindez ismét megmutatja a szocialista társadalmi rendszer vitathatatlan fölényét, ezeket az intézkedéseket a kommunizmus felé haladó Szovjetunió termelő erőinek példátlan felemelkedése készítette elő. Hazánk ma a világ egyik legerősebb gazdasági hatalma, az emberiség haladásának világító fáklyája, a szabadságukért és függetlenségükért harcoló népek megbízható szövetségese és barátja, a béke és a barátság támasza — folytatta Hruscsov. — A szovjet állam fejlődésének gazdag tapasztalatai azt bizonyítják, hogy népünk az egyedül helyes utat: a kommunizmus építésének útját választotta és győzedelmesen halad a lenini úton. Soha, egyetlen évben sem fejlődtünk oly sokat, mint 1959-ben, a hétéves terv első évében, jóllehet hazánk mindig gyors ütemben haladt — mondotta Hruscsov — s 1959- et a termelőerők gyors fejlődésében, a kommunizmus anyagi és technikai alapjának megteremtésében elért kimagasló eredmények esztendejének nevezte. Minden okunk megvan annak feltételezésére, hogy az idén sem lassul, sőt, esetleg meg is gyorsul az ipari termelés fejlődésének üteme 1959- hez képest. Ez év első négy hónapjának eredményei azt mutatják, hogy a hétéves terv második évének feladatait sikeresen teljesítik. Egyre nagyobb lendülettel fejlődik a kommunista munkabrigádok mozgalma. Az Egyesült Államokkal folyó békés versenyben a mi oldalunkon lesz a győzelem — folytatta. — Ezt mutatják a szovjet nép eredményei az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány és a technika fejlesztésében, ezt tanúsítják a szocialista építő munka tapasztalatai. Ma már a szocializmus gyűlöletéről hírhedt emberek sem tagadhatják, hogy reális a legfejlettebb országok utolérését és felülmúlását előíró célkitűzésünk. A szovjet kormányfő ezután elmondotta, hogy a nemzeti jövedelem 1953hoz képest 1,8-szeresére emelkedett, ami huszonötszörös növekedést jelent 1913-hoz képest. A Szovjetunióban a nemzeti jövedelem háromnegyed része a dolgozók egyéni szükségleteit fedezi, egynegyed része pedig a termelés bővítését és a társadalom egyéb szükségleteit szolgálja. A szovjet munkásság reálbére 1959-ben elérte az 1940. évi bér kétszeresét. 1953- tól 1959-ig 45 százalékkal emelkedett a munkások, 64 százalékkal a parasztok reáljövedelme. Hruscsov bejelentette, hogy 1960. április 1-én már 16 millió szovjet dolgozó tért át hét-, illetve hatórás munkanapra. Ez év végéig valamennyi dolgozó áttér a rövidített munkanapra, 1964-ben pedig megkezdik a hat-, illetve ötórás munkanap bevezetését. A szovjet dolgozók munkanapja lesz a világon a legrövidebb. Ez a dolgozók kiemelkedő szociális vívmánya. A munkaidő csökkentésével sehol sem csökken a bér, sőt a legtöbb iparágban emelkedik is, különösen az alacsonyabb fizetésű dolgozó rétegeknél. A kommunista párt, a szovjet kormány azért tett és tesz ilyen sokat a nép életének megjavításáért, mert ebben látja az egész tevékenységének legfőbb célját. A szovjet kormányfő hangoztatta, hogy egyetlen tőkés ország kormánya sem képes olyan mélységesen humánus intézkedésekre, mint az élet- színvonal szüntelen emelkedésének biztosítása, az ingyenes és egyetemes társadalombiztosítás, a fizetett szabadság, az ingyenes oktatás, az ingyenes orvosi ellátás bevezetése, a dolgozók teljes foglalkoztatottságának biztosítása. Ha a kapitalimus ezt megtenné, megszűnne kapitalizmus lenni, — jelentette ki. Hruscsov bejelentette, hogy a szovjet tervező szervek kidolgozzák a Szovjetunió húszéves távlati gazdasági és kulturális fejlesztési tervét. Ez a terv példátlanul gyors haladás távlatait nyitja meg a kommunizmus építésében — mondotta. — Minden feltételünk megvan ahhoz, hogy a szovjet nép a közeljövőben még jobban, még gazdagabban és még vidámabban éljen. Megjegyezte, hogy a munkabér nem meríti ki mindazt, amit a szocialista társadalom az egyes embereknek nyújt. Igen fontos, hogy növekedjenek azok a társadalmi alapok, amelyekből a dolgozók alacsonyabb bérű, jó lakásokat építenek, biztosítják a dolgozók üdültetését, ingyenes orvosi ellátását, az óvodák, bölcsődék, kulturális és szociális intézmények hálózatának bővítését. Hangoztatta, hogy a társadalmi fogyasztása alapok további bővülése azt eredményezi, hogy mind érezhetőbbé válik a kollektívizmus a mindennapi életben, a munkában, az emberek kapcsolatában. A kommunizmus ezzel ország-világ előtt megmutatja magasztos humanista elveit, amelyeknek lényege: gondoskodás az ember boldogulásáról. Hruscsov hangoztatta, hogy a tőkés rendszerben nem valósulhat meg a dolgozók ősrégi Siker és barátság Nagy sikerrel szerepelt a közelmúltban a KISZ Központi Művészegyüttese Peking- ben. Képünkön Lu Ting-ji, a miniszterelnökhelyettes fog kezét az együttes egyik tagjával, AAA/WWWS^^VWWWVWVWVAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/WWWVWWWWWWWWWVN^OWs^^AAAAAAA álma: az adók eltörlése. A kapitalizmus valamennyi fejlődési szakaszán fokozta a lakosság megadóztatását. Különö- nösen az imperializmus korszakában emelkedtek az adók, mert példátlanul megszaporodtak a hadikiadások és felduzzadt az államapparátus. Hruscsov több adattal mutatta ki, hogy az adók emelkedése és a dolgozók jövedelmének csökkenése a kapitalista társadalom fejlődésének törvényszerűsége. A szovjet kormányfő ezután hivatalos adatokkal bizonyította, hogy a lakosságtól szedett adók a mai kapitalista államok bevételének túlnyomó részét alkotják. Az 1958—59. költségvetési évben az adóbevételek (a nagytőkés cégek jövedelmi adóit bem számítva) a következő arányban szerepeltek a tőkés államok költségvetési bevételeiben: Egyesült Államok 70 százalék, Anglia 75 százalék, Franciaország 73 százalék, Olaszország 88 százalék, Nyugat-Németország 77 százalék. Az adófillérekből származó mesés bevételeket elsősorban katonai célokra fordítják. A folyó költségvetési évben az Egyesült Államok katonai kiadásai a szövetségi költségvetés kiadási oldalának 58,3 százalékát, a főként fegyverkezési célú államkölcsönök- kel együtt pedig több mint 70 százalékát teszik ki. Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország költségvetéseit ösz- sze sem lehet hasonlítani a tőkés országok költségvetésével. Ennek oka a két társadalmi rendszer ellentétes voltából, a szocialista és tőkés állam funkcióinak különbözőségéből származik. Minden túlzás nélkül elmondhatjuk — folytatta, hogy hazánk költségvetésének szilárdságát bármely tőkés ország megirigyelhetné. A szovjet költségvetés stabilitását mutatja, hogy a bevételi oldal mindig meghaladja a kiadási oldalt. A szovjet költségvetés a békés gazdasági és kulturális építést szolgálja, kiadásainak csaknem négyötödét a népgazdaság fejlesztésére, a nép anyagi és kulturális színvonalának növelésére fordítják. A Szovjetunió költségvetéséről szólva Hruscsov hangoztatta, hogy egyre csökkentik a honvédelmi előirányzatokat. 1960-ban mindössze 12,9 százalékot, míg 1955-ben 19,9 százalékot költöttek a védelem szükségleteire. A fegyveres erők újabb jelentős csökkentése lehetővé teszi, hogy tovább mérsékeljék a költségvetés honvédelmi előirányzatait is. A szocialista népgazdaság jövedelme rendszeresen emelkedik és 1960-ban 703 milliárd rubelt tesz ki, ami a költség vetési bevételek 90,9 százalékát fedezik. A költségvetés népgazdasági előirányzata az idén két és félszeresét teszi az 1960. évi előirányzatnak, és 5,6- szer múlja felül az 1940. évi adatot. Jelenleg a Szovjetunió rendelkezik minden szükséges tartalékkal ahhoz, hogy már az idén megkezdje a munkások és alkalmazottak adóztatásának megszüntetését. Az adó aránya a költségvetési bevételekben eddig is következetesen csökkent. A második világháború óta hozott intézkedések következtében a lakosság már eddig is 13 milliárd rubellel kevesebb adót fizet évente. Megszüntették az államkölcsön kibocsátását, a kötelező beszolgáltatást. Mindez számottevően megnövelte a lakosság jövedelmét és a takarékbetétek gyors gyarapodását eredményezte. Csupán két év alatt 20 milliárd rubellel növekedtek a takarékbetétek: jelenleg több mint 50 millió betéttulajdonos, 105 milliárd rubelt tart takarékban. A Minisztertanács — folytatta Hruscsov — javaslatot dolgozott ki a karesti adó fokozatos megszüntetésére és az erről szóló törvényjavaslatot benyújtja a Legfelsőbb Tanácsnak. Az adók teljes megszüntetéséhez időre van szükség, mert figyelembe kell venni az állam lehetőségeit. Ez év október 1-től 1965-ig szakaszonként kell megvalósítani az adóztatás megszüntetését. Először az alacsonyabb keresetű dolgozók adóiról mond le az állam. A törvényjavaslat adómentessé teszi a havi 2000 rubelt el nem érő kereseteket. így a munkások és alkalmazottak 99,4 százaléka magasabb fizetést kap majd kézhez. A 2000 rubelt meghaladó fizetések adóztatását úgy szüntetik meg, hogy a fizetés összegét az eddigi adó összegével csökkentik, tehát ezek a dolgozók változatlan keresetben részesülnek. A kereseti adó teljes megszűnése után 59,4 millió dolgozó keresete az eddigi adó összegével. néhány millió dolgozó keresete az eddigi adó felével növekszik, kisebb létszámú dolgozó réteg keresete pedig nem emelkedik. A kereseti adókkal egy időben megszüntetik az agglegények és kiscsaládos állampolgárok megadóztatását is. A munkások és akalma- zottak jövedelme az adóztatás megszüntetésének eredményeképpen 1966-ig körülbelül évi 74 milliárd rubellel emelkedik. Az adók megszüntetésével egy időben folynak a 21. kongresz- szus által előirányzott intézkedések a minimális bérek emelésére is. Az adók eltörlése azt is szolgálja, hogy csökkenjen a különbség az alacsony és a magas fizetések között. Hruscsov helyesnek és igazságosnak nevezte, hogy az alacsony fizetésű dolgozók bérét egyre közelebb hozzák a magasabb fizetésűek béréhez. Ez ösztönözni fogja a szocialista társadalom minden tagjának munkáját — mondotta. A mezőgazdasági lakosság háztáji gazdaságának megadóztatásáról szólva Hruscsov kijelentette, hogy ezt az adót átmenetileg fenn kell tartani, mert bizonyos szerepet játszik a kolhozok munkafegyelmének megszilárdításában, a kolhozisták jövedelmeinek szabályozásában. Idővel a kolhozok jövedelme még nagyobb mértékben fokozódni fog, s ez lehetővé teszi, hogy még teljesebben kielégítsük a közös gazdaság szükségleteit és a kolhozisták egyéni szükségleteit egyaránt. Eközben egyre csökken majd a háztáji gazdaság szerepe, s így megérlelődnek a feltételek a mezőgazdasági adó eltörlésére is — mondotta. A szovjet kormányfő hangoztatta, hogy az adók eltörlésével a népgazdasági felhalmozás lesz az állami bevételek egyetlen forrása. Ezért lankadatlan eréllyel harcolni kell a termelés további növeléséért, a termelékenység fokozásáért, az önköltség csökkentéséért, a gazdaságos termelésért és a tartalékok teljes kiaknázásáért. Ezzel kapcsolatban hangoztatta, hogy a szocializmusban a jobb életért vívott harc elsősorban a termelékenység emelésében jut kifejezésre. Nincs messze az az idő, amikor a Szovjetunió a munka termelékenységében utoléri az Egyesült Államokat. Ezután Hruscsov felvetette a szovjet rubel értéke megnövekedésének kérdését, a jelenlegi árrendszer megváltoztatását. A Szovjetuniónak szilárd valutája és stabil pénzrendszere van — mondotta. — Még- inkább szilárdult a rubel árufedezete, amit az is bizonyig hogy a lakosság takarékbetétéi szakadatlanul növekszenek. Ugyanakkor a béralapot, az ipari össztermelést, a kisipari áruforgalmat és a költségvetést már billiókban kell kifejezni. Ezért szükségessé vált, hogy a rubel aranyalapját fokozzuk és felülvizsgáljuk az árrendszert — mondotta. Mint mondotta, a Szovjetunió Minisztertanácsa elhatározta, hogy 1961 elejétől fogva az eddigi tízrubeleseket új egyrubeles pénzegységre váltja be, tehát tízszeresére növeli a rubel értékét. Ez az intézkedés semmiféle veszteséget nem ró sem az államra, sem a lakosságra. Egyszerűen arról van szó, hogy minden ár és minden bér, nyugdíj, ösztöndíj, stb. tízszeresével csökken. Ez nagymértékben egyszerűsíti majd a fizetési és elszámolási technikát, növeli az automaták alkalmazását a kereskedelemben. Három hónap, alatt cserélik ki a régi típusú bankjegyeket cs váltópénzeket. Hruscsov hangoztatta, hogy az árrendszer megváltoztatása (Folytatása a 2. oldalami
