Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-06 / 106. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 106. szám Ara 50 fillér I960, május 6., péntek „Hazánk ma a világ egyik legerősebb gazdasági hatalma“ Meg kezdődött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának új ülésszaka MOSZKVA (MTI): Csütörtö­kön délelőtt a moszkvai Kreml­ben megkezdődött a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsá­nak új ülésszaka. Délelőtt — moszkvai idő szerint 10 órakor — külön-külön ülést tartott a Legfelsőbb Tanács két háza: a szövetségi tanács és a nemzeti­ségi tanács. A szövetségi tanács ülését Lobanov, a tanács elnöke nyi­totta meg. A tanács meghall­gatta a mandátumvizsgáló bi­zottság jelentését a pótképvi­selők megválasztásáról, majd elfogadta az ülésszak napi­rendjét. A napirend első pontja: tör­vényjavaslat a munkások és alkalmazottak adóinak meg­szüntetéséről. A második napi­rendi pont keretében a tanács megvitatja azokat az intézke­déseket, amelyekkel 1960-ban befejezik az áttérést a rövidí­tett munkaidőre. A harmadik napirendi pont keretében a ta­nács megvitatja a Legfelsőbb Tanács elnökségének rendele­téit. Hasonló napirendet fogadott el ülésén a nemzetiségi tanács. A Legfelsőbb Tanács két há­za, moszkvai idő szerint 11 órakor együttes ülésre ült ösz- sze. (MTI) Hruscsov előadói beszéde a Szovjetunió Legfelsőbb Tunácsának csütörtöki ülésén MOSZKVA (TASZSZ): A Legfelsőbb Tanács két há­zának együttes ülésén Nyikita Hruscsov szovjet miniszterel­nök csütörtökön délelőtt elő­adói beszédet mondott a dolgo­zók adóztatásának megszünte­téséről és az életszínvonal emelésére irányuló egyéb in­tézkedésekről. Bevezetőül megemlékezett Lenin születésének 90. évfor­dulójáról és rámutatott, hogy Lenin legnagyobb emlékműve az a gigászi munka, amellyel a szovjet nép építi a kommu­nizmust. A szovjet emberek olyan szintre fejlesztették nép­gazdaságukat, amely már most ámulatba ejti a világot és még ragyogóbb távlatokat tár fel. Hruscsov ezután megállapí­totta, hogy a dolgozók adózta­tásának megszüntetéséről, va­lamint a rövidített munkanap bevezetéséről szóló törvény­javaslat ismét meggyőzően pél­dázza a szocialista szovjet ál­lam politikájának békeszerető voltát, tükrözi a kommunista párt és a kormány szüntelen gondoskodását a szovjet nép jólétének gyarapításáról. „Amint látják, ülésszakunk napirendje jól beillik a tavaszi öröm és vidámság légkörébe” — mondotta. Hruscsov ezután emlékezte­tett az SZKP 21. kongresszusá­nak arra a megállapítására, hogy a hétéves terv teljesítése során szüntelenül fokozódik a szocialista üzemek termelése és felhalmozása, s végül is ez adja majd a bővített szocialis­ta újratermelésnek és az élet- színvonal emelésének egyetlen forrását. „Ilyen körülmények leözött szükségtelenné válik hogy a lakosságot megadóztas­suk” — jelentette ki. A munkások és alkalmazot­tak adóinak megszünetése és az életszínvonal emelését cél­zó egyéb intézkedések hatal­mas politikai és gazdasági je­lentőségű állami akciók — folytatta. Mindez ismét meg­mutatja a szocialista társadal­mi rendszer vitathatatlan fölé­nyét, ezeket az intézkedéseket a kommunizmus felé haladó Szovjetunió termelő erőinek példátlan felemelkedése készí­tette elő. Hazánk ma a világ egyik legerősebb gazdasági ha­talma, az emberiség hala­dásának világító fáklyája, a szabadságukért és füg­getlenségükért harcoló né­pek megbízható szövetsé­gese és barátja, a béke és a barátság támasza — folytatta Hruscsov. — A szovjet állam fejlődésének gazdag tapasztalatai azt bizo­nyítják, hogy népünk az egye­dül helyes utat: a kommuniz­mus építésének útját válasz­totta és győzedelmesen halad a lenini úton. Soha, egyetlen évben sem fejlődtünk oly sokat, mint 1959-ben, a hétéves terv első évében, jóllehet hazánk min­dig gyors ütemben haladt — mondotta Hruscsov — s 1959- et a termelőerők gyors fejlődé­sében, a kommunizmus anyagi és technikai alapjának megte­remtésében elért kimagasló eredmények esztendejének ne­vezte. Minden okunk megvan an­nak feltételezésére, hogy az idén sem lassul, sőt, esetleg meg is gyorsul az ipari terme­lés fejlődésének üteme 1959- hez képest. Ez év első négy hónapjának eredményei azt mutatják, hogy a hétéves terv második évének feladatait si­keresen teljesítik. Egyre na­gyobb lendülettel fejlődik a kommunista munkabrigádok mozgalma. Az Egyesült Államokkal fo­lyó békés versenyben a mi ol­dalunkon lesz a győzelem — folytatta. — Ezt mutatják a szovjet nép eredményei az ipar, a mezőgazdaság, a tudo­mány és a technika fejleszté­sében, ezt tanúsítják a szocia­lista építő munka tapasztala­tai. Ma már a szocializmus gyűlöletéről hírhedt emberek sem tagadhatják, hogy reális a legfejlettebb országok utoléré­sét és felülmúlását előíró cél­kitűzésünk. A szovjet kormányfő ezután elmondotta, hogy a nemzeti jövedelem 1953­hoz képest 1,8-szeresére emelkedett, ami huszon­ötszörös növekedést jelent 1913-hoz képest. A Szovjetunióban a nemzeti jövedelem háromnegyed része a dolgozók egyéni szükségleteit fedezi, egynegyed része pedig a termelés bővítését és a társa­dalom egyéb szükségleteit szol­gálja. A szovjet munkásság reálbére 1959-ben elérte az 1940. évi bér kétszeresét. 1953- tól 1959-ig 45 százalékkal emel­kedett a munkások, 64 száza­lékkal a parasztok reáljöve­delme. Hruscsov bejelentette, hogy 1960. április 1-én már 16 mil­lió szovjet dolgozó tért át hét-, illetve hatórás munkanapra. Ez év végéig valamennyi dol­gozó áttér a rövidített munka­napra, 1964-ben pedig meg­kezdik a hat-, illetve ötórás munkanap bevezetését. A szov­jet dolgozók munkanapja lesz a világon a legrövidebb. Ez a dolgozók kiemelkedő szociális vívmánya. A munkaidő csök­kentésével sehol sem csökken a bér, sőt a legtöbb iparágban emelkedik is, különösen az alacsonyabb fizetésű dolgozó rétegeknél. A kommunista párt, a szovjet kormány azért tett és tesz ilyen sokat a nép életének megjavításáért, mert ebben látja az egész tevékeny­ségének legfőbb célját. A szovjet kormányfő han­goztatta, hogy egyetlen tőkés ország kor­mánya sem képes olyan mélységesen humánus in­tézkedésekre, mint az élet- színvonal szüntelen emel­kedésének biztosítása, az ingyenes és egyetemes tár­sadalombiztosítás, a fize­tett szabadság, az ingye­nes oktatás, az ingyenes orvosi ellátás bevezetése, a dolgozók teljes foglalkoz­tatottságának biztosítása. Ha a kapitalimus ezt megten­né, megszűnne kapitalizmus lenni, — jelentette ki. Hruscsov bejelentette, hogy a szovjet tervező szervek ki­dolgozzák a Szovjetunió húsz­éves távlati gazdasági és kul­turális fejlesztési tervét. Ez a terv példátlanul gyors haladás távlatait nyitja meg a kommu­nizmus építésében — mondot­ta. — Minden feltételünk meg­van ahhoz, hogy a szovjet nép a közeljövőben még jobban, még gazdagabban és még vi­dámabban éljen. Megjegyezte, hogy a munka­bér nem meríti ki mindazt, amit a szocialista társadalom az egyes embereknek nyújt. Igen fontos, hogy növekedje­nek azok a társadalmi alapok, amelyekből a dolgozók alacso­nyabb bérű, jó lakásokat épí­tenek, biztosítják a dolgozók üdültetését, ingyenes orvosi ellátását, az óvodák, bölcső­dék, kulturális és szociális in­tézmények hálózatának bőví­tését. Hangoztatta, hogy a társa­dalmi fogyasztása alapok to­vábbi bővülése azt eredmé­nyezi, hogy mind érezhetőbbé válik a kollektívizmus a min­dennapi életben, a munkában, az emberek kapcsolatában. A kommunizmus ezzel ország-vi­lág előtt megmutatja magasz­tos humanista elveit, amelyek­nek lényege: gondoskodás az ember boldogulásáról. Hruscsov hangoztatta, hogy a tőkés rendszerben nem való­sulhat meg a dolgozók ősrégi Siker és barátság Nagy sikerrel szerepelt a közelmúltban a KISZ Központi Művészegyüttese Peking- ben. Képünkön Lu Ting-ji, a miniszterelnökhelyettes fog kezét az együttes egyik tagjával, AAA/WWWS^^VWWWVWVWVAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/WWWVWWWWWWWWWVN^OWs^^AAAAAAA álma: az adók eltörlése. A ka­pitalizmus valamennyi fejlő­dési szakaszán fokozta a lakos­ság megadóztatását. Különö- nösen az imperializmus korsza­kában emelkedtek az adók, mert példátlanul megszaporod­tak a hadikiadások és felduz­zadt az államapparátus. Hrus­csov több adattal mutatta ki, hogy az adók emelkedése és a dolgozók jövedelmének csök­kenése a kapitalista társada­lom fejlődésének törvényszerű­sége. A szovjet kormányfő ezután hivatalos adatokkal bizonyítot­ta, hogy a lakosságtól szedett adók a mai kapitalista álla­mok bevételének túlnyomó ré­szét alkotják. Az 1958—59. költségvetési évben az adóbe­vételek (a nagytőkés cégek jö­vedelmi adóit bem számítva) a következő arányban szerepel­tek a tőkés államok költségve­tési bevételeiben: Egyesült Ál­lamok 70 százalék, Anglia 75 százalék, Franciaország 73 százalék, Olaszország 88 száza­lék, Nyugat-Németország 77 százalék. Az adófillérekből származó mesés bevételeket elsősorban katonai célokra for­dítják. A folyó költségvetési évben az Egyesült Államok katonai kiadásai a szövetségi költségvetés kiadási oldalának 58,3 százalékát, a főként fegy­verkezési célú államkölcsönök- kel együtt pedig több mint 70 százalékát teszik ki. Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország költségvetéseit ösz- sze sem lehet hasonlítani a tő­kés országok költségvetésével. Ennek oka a két társadalmi rendszer ellentétes voltából, a szocialista és tőkés állam funk­cióinak különbözőségéből szár­mazik. Minden túlzás nélkül elmondhatjuk — folytatta, hogy hazánk költségvetésének szilárdságát bármely tőkés ország megirigyelhetné. A szovjet költségvetés stabili­tását mutatja, hogy a bevételi oldal mindig meghaladja a ki­adási oldalt. A szovjet költségvetés a bé­kés gazdasági és kulturális épí­tést szolgálja, kiadásainak csak­nem négyötödét a népgazdaság fejlesztésére, a nép anyagi és kulturális színvonalának növe­lésére fordítják. A Szovjetunió költségvetésé­ről szólva Hruscsov hangoztat­ta, hogy egyre csökkentik a honvédelmi előirányzatokat. 1960-ban mindössze 12,9 száza­lékot, míg 1955-ben 19,9 szá­zalékot költöttek a védelem szükségleteire. A fegyveres erők újabb jelentős csökkenté­se lehetővé teszi, hogy tovább mérsékeljék a költségvetés honvédelmi előirányzatait is. A szocialista népgazdaság jö­vedelme rendszeresen emelke­dik és 1960-ban 703 milliárd rubelt tesz ki, ami a költség vetési bevételek 90,9 százalé­kát fedezik. A költségvetés népgazdasági előirányzata az idén két és félszeresét teszi az 1960. évi előirányzatnak, és 5,6- szer múlja felül az 1940. évi adatot. Jelenleg a Szovjetunió ren­delkezik minden szükséges tartalékkal ahhoz, hogy már az idén megkezdje a munkások és alkalmazot­tak adóztatásának meg­szüntetését. Az adó aránya a költségvetési bevételekben eddig is követke­zetesen csökkent. A második világháború óta hozott intéz­kedések következtében a lakos­ság már eddig is 13 milliárd rubellel kevesebb adót fizet évente. Megszüntették az ál­lamkölcsön kibocsátását, a kö­telező beszolgáltatást. Mindez számottevően megnövelte a la­kosság jövedelmét és a taka­rékbetétek gyors gyarapodását eredményezte. Csupán két év alatt 20 mil­liárd rubellel növekedtek a ta­karékbetétek: jelenleg több mint 50 millió betéttulajdonos, 105 milliárd rubelt tart taka­rékban. A Minisztertanács — folytat­ta Hruscsov — javaslatot dol­gozott ki a karesti adó foko­zatos megszüntetésére és az erről szóló törvényjavaslatot benyújtja a Legfelsőbb Tanács­nak. Az adók teljes megszün­tetéséhez időre van szükség, mert figyelembe kell venni az állam lehetőségeit. Ez év október 1-től 1965-ig szakaszonként kell megvalósí­tani az adóztatás megszünteté­sét. Először az alacsonyabb ke­resetű dolgozók adóiról mond le az állam. A törvényjavaslat adómentessé teszi a havi 2000 rubelt el nem érő kereseteket. így a munkások és alkalmazot­tak 99,4 százaléka magasabb fi­zetést kap majd kézhez. A 2000 rubelt meghaladó fizetések adóztatását úgy szüntetik meg, hogy a fizetés összegét az eddi­gi adó összegével csökkentik, tehát ezek a dolgozók változat­lan keresetben részesülnek. A kereseti adó teljes meg­szűnése után 59,4 millió dolgo­zó keresete az eddigi adó össze­gével. néhány millió dolgozó keresete az eddigi adó felével növekszik, kisebb létszámú dol­gozó réteg keresete pedig nem emelkedik. A kereseti adókkal egy idő­ben megszüntetik az agglegé­nyek és kiscsaládos állampolgá­rok megadóztatását is. A munkások és akalma- zottak jövedelme az adóz­tatás megszüntetésének eredményeképpen 1966-ig körülbelül évi 74 milliárd rubellel emelkedik. Az adók megszüntetésével egy időben folynak a 21. kongresz- szus által előirányzott intéz­kedések a minimális bérek emelésére is. Az adók eltörlése azt is szolgálja, hogy csökken­jen a különbség az alacsony és a magas fizetések között. Hruscsov helyesnek és igaz­ságosnak nevezte, hogy az ala­csony fizetésű dolgozók bérét egyre közelebb hozzák a ma­gasabb fizetésűek béréhez. Ez ösztönözni fogja a szocialista társadalom minden tagjának munkáját — mondotta. A mezőgazdasági lakosság háztáji gazdaságának meg­adóztatásáról szólva Hruscsov kijelentette, hogy ezt az adót átmenetileg fenn kell tartani, mert bizonyos szerepet játszik a kolhozok munkafegyelmének megszilárdításában, a kolho­zisták jövedelmeinek szabályo­zásában. Idővel a kolhozok jö­vedelme még nagyobb mér­tékben fokozódni fog, s ez le­hetővé teszi, hogy még telje­sebben kielégítsük a közös gazdaság szükségleteit és a kolhozisták egyéni szükségle­teit egyaránt. Eközben egyre csökken majd a háztáji gazda­ság szerepe, s így megérlelőd­nek a feltételek a mezőgazda­sági adó eltörlésére is — mon­dotta. A szovjet kormányfő han­goztatta, hogy az adók eltörlé­sével a népgazdasági felhalmo­zás lesz az állami bevételek egyetlen forrása. Ezért lanka­datlan eréllyel harcolni kell a termelés további növeléséért, a termelékenység fokozásáért, az önköltség csökkentéséért, a gazdaságos termelésért és a tartalékok teljes kiaknázásáért. Ezzel kapcsolatban hangoztat­ta, hogy a szocializmusban a jobb életért vívott harc első­sorban a termelékenység eme­lésében jut kifejezésre. Nincs messze az az idő, amikor a Szovjetunió a munka termelé­kenységében utoléri az Egye­sült Államokat. Ezután Hruscsov felvetette a szovjet rubel értéke megnöve­kedésének kérdését, a jelenle­gi árrendszer megváltoztatását. A Szovjetuniónak szilárd va­lutája és stabil pénzrendszere van — mondotta. — Még- inkább szilárdult a rubel áru­fedezete, amit az is bizonyig hogy a lakosság takarékbetétéi szakadatlanul növekszenek. Ugyanakkor a béralapot, az ipari össztermelést, a kisipari áruforgalmat és a költségve­tést már billiókban kell kife­jezni. Ezért szükségessé vált, hogy a rubel aranyalapját fo­kozzuk és felülvizsgáljuk az árrendszert — mondotta. Mint mondotta, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elhatá­rozta, hogy 1961 elejétől fogva az ed­digi tízrubeleseket új egy­rubeles pénzegységre vált­ja be, tehát tízszeresére növeli a rubel értékét. Ez az intézkedés semmiféle veszteséget nem ró sem az ál­lamra, sem a lakosságra. Egy­szerűen arról van szó, hogy minden ár és minden bér, nyugdíj, ösztöndíj, stb. tízsze­resével csökken. Ez nagymér­tékben egyszerűsíti majd a fi­zetési és elszámolási technikát, növeli az automaták alkalma­zását a kereskedelemben. Há­rom hónap, alatt cserélik ki a régi típusú bankjegyeket cs váltópénzeket. Hruscsov hangoztatta, hogy az árrendszer megváltoztatása (Folytatása a 2. oldalami

Next

/
Oldalképek
Tartalom