Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-05 / 105. szám

19150, május S., csütórfök XÉPŰJSAG A szocialista humanizmus tói”, az „emberi elnyomoro- dásról'’, az „eszménytelenség- ről”, az „antihumánumi’ól” költött rágalmak immár egy­idősek a szovjet hatalommal nélkülözhetetlen kellékei a szocializmusellenes erők esz­mei fegyvertárának. Az igaz­ság valójában az, hogy a szo­cialista forradalom és a szocia­lista építés minden egyes konkrét lépése több humánu­mot tartalmaz, többet tett és többet tesz az ember érdeké­ben, mint az emberszeretetröl irt valamennyi értekezés együttvéve. Az Egyesült Államok kül­ügyminisztériuma nemrég részvételi és aggódó sajnálko­zását fejezte ki a Li Szin Mail- kormánynál a dél-koreai ese­ményekkel kapcsolatban — de továbbra is amerikai fegyverek óvják a szenilis diktátor által megteremtett rendszert. Talán ez humanizmus?! A proletár- diktatúra — amely ellen oly heves, gyűlölettel fordultak és fordulnak a kapitalizmus min­den rendű és rangú védelme­zői — az egyetlen reális bizto­sítéka az igazi emberség, az igazi humanizmus gyakorlati megvalósulásának. Hruscsov . elvtárs franciaor­szági útja során, ismételten ki­fejtette a leninisták álláspont­ját a humanizmus kérdésében, így nyilatkozott S. Groussart francia újságírónak: „Rólunk, kommunistákról, gyakran állí­tanak különböző képtelenséget. Az egyik ilyen képtelenség szerint a kommunistákat, mi­vel nem hisznek istenben, nem vezérelhetik magasztos huma­nitárius eszmék. A valóságban azonban a kommunisták a leg­humánusabb emberek, mert nemcsak azért harcolnak, hogy ők éljenek jól. Mi az emberek és a népek teljes egyenlősége mellett, a béke mellett törünk lándzsát. Nem a humanizmus megnyilvánulása ez? Gondos­kodás az ember iránt, a társa­dalom iránt — ezek a mi esz­méink, elveink, ez a mi huma­nista meggyőződésünk. Szerin­tünk ez a fajta humanizmus sokkalta jobb, mint az, amelyik elnézi és megengedi, hogy meg­rabold azokat, akik számodra dolgoznak, hogy utcára ker­gesd őket, ha éx-dekeid úgy kí­vánják, hogy véres háborút robbants ki”. Ez a lenini értelemben fel­fogott humanizmus nemcsak eszmény, élv — hanem a szo­cialista társadalomban testet öltött valóság immár a föld je­lentős részén. Eredményes verseny mozga lom, kiváló eredmények a ktsz-ekben A napokban elkészült sta­tisztikai jelentések, mérlegbe­számolók átfogó képet adnak a megye kisipari szövetkeze­teinek 1960. első negyedévi munkájáról. A megye kisipari szövetke­zetei az 1960-as év első ne­gyedévi teljes termelési tervü­ket 117,5 százalékra, az egy fő­re eső termelési tervüket 106,8 százalékra teljesítették az év kezdeti nehézségei ellenére is. A javítási-szolgáltatási tervet 200 000 forinttal teljesítették túl, s eleget tettek a többi részletterv feladatainak is. A kiváló teljesítmények el­érésében részes dolgozókat a szövetkezeti bizottságok és a szövetkezetek vezetőségeinek értékelése alapján jutalomban, kitüntetésben részesítette a KISZÖV vezetősége. Negyven­nyolc szövetkezeti dolgozót tüntettek ki „Kiváló szövetke­zeti dolgozó” oklevéllel és 12 dolgozót a „Kiváló szövetke­zeti dolgozó” jelvénnyel. A KISZÖV vezetősége meg­jutalmazza a kiváló munkát végzett szövetkezeteket is, s a napokban adta át iparáganként a felszabadulási versenyben legjobb eredményt elért szö­vetkezetnek- a vezetőség által létesített emlékzászlót. — MÁJUS 1-ÉN ÚJRA MEGNYÍLT Egerben a Szép- asszony völgyben az elmúlt esztendőben már nagy nép­szerűségnek örvendő földmü- vesszövetkezeti „Ködmön”- esárda. Az azóta korszerűsí tett, villannyal ellátott csárda már az első napon nagy for­galmat bonyolított le. Épül9 szépül Egercsehi (Folytatás az 1, oldalról) Tavaly és az elmúlt esztendőkben 143 lakás épült Eget- csehiben. A domboldalon pirostetős, egészséges otthonók várják a csehi bányászokat. A melléképületek is elkészültek, a falak, a festés kiszáradt, a kulcsokat kell átadni és beköU tűzhetnek az új otthonok boldog lakói. Egercsehiben sok bosszúságot okozott eddig a Villó- patgk. Az év legnagyobb részében nem sok víz volt benne, de ha megáradt, kiöntéssel fenyegette a szomszédos házak lakóit. Most 2,8 millió forintos költséggel bővítik a medrét, szabályozzák a szeszélyes kis patakot. Szűk a hely és négy a felfordulás, de a szorgos munkáskezek és a modern gépek hamarosan rendet teremtenek. Elvesztett királyi korona ás más talált tárgyak A talált tárgyak hivatala minden nagyvárosban tarka képet mutat. Nézzünk körül egy kissé, mi mindent veszte­nek el az emberek például New Yorkban. A sok százezer elvesztett esernyő, kulcs, kesztyű arra mutat, hogy a nők kétszer any- nyi tárgyat vesztenek el, mint a férfiak. Nem lehet olyat el­képzelni, afhit a New York-iak már el ne vesztettek volna: így pl. gyereket, állatokat (be­leértve zsiráfokat is), bútoro­kat, ruhát, kerékpárt, autót, stb. Legutóbb egy becsületes megtaláló sírkoszorút talált a következő felirattal: „Felejt­hetetlen férjemnek, Mary.” Napirenden van, hogy kato­nai és diplomáciai aktákat fe­lejtenek a taxikban, ritkábban fordul elő, hogy valaki pokol­gépet hagy el, — amint azt a közelmúltban három feledé­keny nicaraguai tette. Gyerekek gyakran szerepel­nek a „talált dolgok” között. Két évvel ezelőtt egy szórako­zott ohiói üzletember átutazó­ban New York-ban, elvesztette — a feleségét. Néhány hónappal ezelőtt tör­tént, hogy egy parkban, a pad alatt, gondosan becsomagolva, megtalálták egy volt ázsiai bi­rodalom királyi koronáját! Az öreg udvari marsall ugyanis, aki politikai menekültként él New York-ban és „biztonság­ba akarta helyezni” a koronát, útban a bank felé, megpihent kissé! A gyár becsületét védik Szocialista munkabrigád a Szerszám• és Készülékgyárban el LT umamzmus.- ernberseg, emberiesség. 1907-ben, amikor az orosz- ! országi liberálisok és démok- 1 ráták sűrű könnyhulla (.ásókkal, sajnálkozva gyászolták az el- ! huxlyt „demokrata” és „hu- ! mänlsta” Heyden grófot, Lenin csattanós pamfletben mutatott 1 rá e grófi „humanizmus” való-. ' di tartalmára. Heyden művelt ember volt, demokrata és hu­manista — mondogatták a ha­lott grófról a liberálisok. Igen. csakhogy Heyden és a hozzá- hasonlók a földesúri érdekék oltárára emelték műveltségü­ket — írta Lenin. Heyden fino­man, ravaszkodva, Igazi úri emberhez illő modorban, a leg­civilizáltabb formában védel­mezte a jobbágytartók érdeke­it, képviselte azok törekvéseit Alakoskodásával becsapta és félrevezette az emberek nagy többségét; éppen ezért a töme­gek szempontjából Heyden nem jobb, hanem veszélyesebb ellenfél volt. Lenin irodalmi hasonlatot, Turgenyev „Egy vadász feljegyzései” című mű­vének földbirtokosát idézi, hogy a „humanista” Heyden és más jobbágynyúzók közötti különbséget érzékeltesse. Tur­genyev földbirtokosa civilizált művelt, sima modorú, huma­nista ember, aki borral kínál­ja vendégét és magasröptű dia­lógot folytat vele. Az Inas be­hozza a bort. „Miért nem me­leg ez a bor?” — kérdi inasát. Az inas elsápadva hallgat. A földesúr becsengeti szolgáját „Fjodor dolgában ... intézkedj” — mondja neki, anélkül, hogy fejét fordítaná, vagy hangját felemelné. íme — írja Lenin — a Heyden féle „humaniz­mus”. vagy a humanizmus „a la Heyden példája”. Turge­nyev földesura érzékeny hu­manista. Nem maga veri vé­resre inasát, sőt, végig sem bírná nézni, ahogy azt megfe­nyítik. Csak távolból intézke­dik, ahogy az egy „humánus” földbirtokoshoz illik. A „hu­mánus” Heyden támogatta az elnyomók és kizsákmányolok uralmát. Az igazi humanizmus azonban éppen ennek az ura­lomnak, ennek az elnyomó gé­pezetnek féli-eállítását és el­söprését követelte meg. Szocialista humanizmus és polgári humanizmus — két el­lentétes, fogalom, ellentétes tartalommal. A polgári huma­nizmus valamikor, évszáza­dokkal ezelőtt tevékeny szere­pet játszott az emberi fejlődés­ben. Ma is megtaláljuk a kö­zös nyelvet a polgári humanis-. iákkal nem egy kérdésben,! például a háború és béke, a” faji megkülönböztetés, stb. kér-I déseiben. A polgári humaniz-- mus egyik alapvető vonásai azonban a tehetetlenség, a tét­lenség. A társadalom számárai kritikus pillanatokban a pol-| gári humanizmus mindig cső-“ döt mondott. (Gondoljunk al fasizmus megjelenésének, fej­lődésének történeti fázisaira! ezek mindennél jobban illuszt­rálják és Igazolják állításain-" kát!) A polgári humanizmusl sosem lépi túl a polgári rend- korlátáit. A polgári humaniz-I mus együtt érez a rabszolgá­val, szánja és vigasztalja —7 csakhogy ettől a rabszolga to-I vábbra is rabszolga marad. A! szocialista humanizmus ellen-| ben harcot jelent, harcot a dol-I gozó emberek felszabadításé-” ért, a szocializmusért és a? kommunizmusért; ez a huma-! nizmus egyedüli és marxi—~ lenini értelme. A szocialista! humanizmus alapvető tulaj-í donsága: a forradalmi cselek-I vés; hisz minden eszme értéké­nek mércéje a politikai tett. AI szocialista humanizmus nem­csak sajnálja és vigasztalja a? rabszolgát, de a rabszolgatar-I tők elleni harcra buzdítja, ar­ra, hogy egyszer s mindenkor-? ra vessen véget embertelen- sox'sának. Ez a polgári és a szó-7 cialista humanizmus közöttii különbségek, a polgári és t- szocialisla humanizmus közöt-I ti lényegek lenini foglalata. lí* rdekes és mindennapos?- J jelenség: a szocializmus? ellenségei szüntelenül a ..hu­manizmus” mezében támadják? a szocialista átalakításokat.? Még Czupi Bálint, egykori re­akciós kisgazdapárti képviselő.| a Freies Radio Burope „Bálint? gazdá”-ja is a „humanizmus”? nevében sajnálkozik, hogy a? magyar paraszt belép a terme-? lőszövetkezetekbe, hogy a nad-i rágsrfinyi földdavabkák m.ezs-? gvéit egybeszántják. „Az| egyen, a személyiség elfojtásé-? l!'li!lniiil'i|itli:i'iIliiiii;:i!:iii|iiltilt;|!i|i:|iii • d ;,A gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyárnál már 1959 decembereben kezdő- dött meg a. szocialista bri­gád cím elnyeréséért folyó mozgalom. Azóta IS brigád vállvetve dolgozik a felté­telek teljesítéséért. Ezek között van az Ifjúsági bri­gád is, mint a vállalat egyik legjobb brigádja(Kerek Ferenc leveléből.) Ebédszünet volt. Az embe­rek gyorsan megették a levest és a gyár legújabb eseményeit tárgyalták. ' — Imre, hallottad? A Kos- suth-brigád elkészítette az üre- gelp tüskét, az újítást már el is fogadták. — Nagy dolog' az, pajtás — mondja tűnődve Pampuk Im­re brigádvezető —, mert másutt is megpróbálták azt legyártani, de nem vállalták, mi meg bajlódtunk tovább a fogaske­rekekkel. — Ügy hallottam, Misi Bé- láék most is törik valamin a fejüket. Hét újítást vállaltak, | és a gyárban elsőként akarjál: ! elnyerni a szocialista munka- ; brigád címet. ! — Jól dolgoznak, az biztos 1 Segítik egymást és a hozzájux ] beosztott tanulókat. Próbáljuk ! meg mi is! össze tudnánk hoz- ; ni egy jó brigádot. Indítsuk , meg a szocialista munkabrigád : címért folyó versenyt. • A brigádvezető szavait né- ; ma csend fogadta. Mindnyájan ■ érezték, hogy nem lehet a dol- ; got elhamarkodni. A sertéspör- ; költ már percek óta ott pái’ol- | gott előttük, de Pampuk lmre, ! Kerek Kálmán és Nádudvari l Imre hozzá sem nyúltak. Gon- [ dolkodtak és úgy nézték egy­■ mást, mintha most találkoztak [volna először.­■ — Mit tudnánk vállalni? — [ kérdezte tétován az egyik. ; — A brigádvezetöi megbe­[ szélésen Lánszki elvtárs azt • mondta, hogy a szocialista bri- [ gádok részére nincs hivatalo­san-előirt követelmény, vagy valami különleges norma, az értékelésnél éppolyan elbírá­lásban kell azokat í-észesíteni. mint a többi munkabrigádot. — De a párttitkár azt is mondta, hogy az új brigádok­nak különbeknek kell lenniök a többinél. Az új embertípust, a szocialista embert kell for­mázni és személyes példamu­tatással másokat is nevelni kell. — Meg tanulni is kell, poli­tikai és szakami képzésre kell járni. — Hát az rá is férne mind­nyájunkra. Fiatalok vagyunk, fog még a fejünk. Vállaljátok? A brigádvezető kérdésére a többiek bólintottak és Pampuk Imre még aznap bejelentette Abonyi Kálmán művezetőnek és az üzemi bizottság titkárá­nak, hogy ifjúsági brigádjuk megindítja a versenyt a szocia­lista brigád cím elnyeréséért. Azóta több mint négy hónap telt el. és tizenhatra szaporo­dott a szocialista brigád címért küzdő csapatok száma. A Vö- í-Ös Csillag ifjúsági brigád az eltelt négy hónap alatt becsü­lettel helytállt. A napokban ér­tékelték az első négyedévi munkaversenyt, a harmadik helyezést érték el és szép ösz- szeg pénzjutalmat is kaptak. Százhúsz százalékos tervtelje­sítést vállaltak, de ezt rend­szeresen túlteljesítették és a vállalt 0.4 százalékos selejttel szemben az első negyedévben selejtmentesen dolgoztak, tájé­koztatott Abonyi Kálmán, mű­vezető. — Hogyan sikerült ez. mi­nek tulajdonítják a seléjtmén- tes munkát? Vállalásunk minket kötelez, különösen most, amikor a se­lejttel ilyen nagy baj van a gyárunkban- Különös gonddal ügyeltünk minden munkafo­lyamatra, gondosan ellenőriz­tük a gép beállítását, az első munkadarabok legyártása után kötelességszerűen hívtuk a mű­vezetőt és a meóst, nehogy több száz darab elkészítése után állapítsák meg, hogy té­vedésből selejtet gyártottunk. — Az alapos ellenőrzés és a minőségre való gondos törek­vés nem ment a teljesítmény­százalék rovására? — Ha az ember meggyőző­dött róla, hogy a rajz szerint dolgozik és tarja a megadott méreteket, akkor ez a bizton­ságérzet nagy erőt ad. A váltó­társat segítjük, mert beállított gépet adunk át és ezzel sok értékes percet takarítunk meg. Kétségtelen, ezek az új bri­gádok az egyszerű munkabri­gádokból nőttek ki de új vo- rjás valamennyiben, hogy nem az egyes dolgozók, hanem hét­nyolc főből álló kis közösség versenyez a szocialista brigád cím elnyeréséért. így minden dolgozó érzi, hogy különös fontossága van az egymás köl­csönös segítésének, a közösségi szellem kialakításának. Ezek a brigádok a rájuk háruló mun­kafeladatokon túl, a termelési problémák megoldása mellett a brigádtagok egyéni fejlődését a gyárban és odahaza kulturál­tabb életformát, szocialista embertípus kialakítását is vállalták. — Hogyan törekednek ezek­nek a nehezebben megoldható „normáknak” az elérésére, mi­lyen kezdeményezéseik voltak és milyen sikereket értek el eddig? Pampuk Imre brigádvezető olajos kezét megtörölte és a munkapad alól egy kis naplót vett elő. — Ne ém hanem ez a kis könyv beszéljen munkánkról, — mondta szerényen és máris dolgozott tovább. Egyszerű sza­vakkal, csak úgy tőmondatok­ban, érdekes dolgokat jegyez­tek be a naplóba. A gyöngyösi Dimitrov Tsz elnöke aláírásá­val igazolta, hogy a vállalt 100 óra társadalmi munkát teljesí­tette a Vörös Csillag ifjúsági brigád. A következő oldalon a tan­műhely vezetője igazolta, hogy a brigád mellé beosztott, ta­nulók az átlagon felüli tanul­mányi eredményt értek el, egy másik aláírás és bejegyzés ar­ról beszél, hogy a termelési ta­nácskozáson a brigád minden tagja megjelent, az első ne­gyedévben egyetlen igazolat­lan hiányzás, vagy késés nem volt. Pedig Gyöngyösről. Jász- árokszállásról és Gyöngyös- solymosról kerültek ki a bri­gádtagok. Ilyen körülmények között nehezebb a szakmai ok­tatás. az idegén nyelv tanulása és a gyűléseken való részvétel. A brigád többi tagjának mo­torkerékpárja van, ha lekésik a vonatot, a motorosok kisegí­tik egymást, hazaviszik a tá­vollakót. — Május 8-ra közös családi kirándulást terveztünk, hogy a feleségek és a gyerekek is meg ismerjék egymást. De a közéi’ jövőbén három asszony is gye rekrat vár. Lehet, hogy a bri gádmajálist el kell halaszta­nunk — szólt közbe a legfiata­labb. — Üsse a kő, három keresz­telő majdcsak kárpótol téged is, Miklós — és ezen mindnyá­jan jót nevettek. — Nem lenne itt semmi hiba, csak a sebességváltó és hajtás­elosztó selejt... Nem mi csinál­tuk. de a gyár ügye, a mi ügyünk. Most olyan az üzem, mint a megbolygatott méhraj —' komorodik el az egyik mun­kás. Máris nekilát a munká­nak, arcán feszült figyelem és elszánt akarat tükröződik. Tár­sa beállította a gépet, félszeme a munkadarabon volt s így ma­gyarázta: — Tanulunk mi. mert érez­zük, hogy csak így haladhatunk előre. De a műszakiaktól több segítséget kérünk. Azt szeret­nénk, ha alaposabban megma­gyaráznák, hogy miért kell va­lamit úgy csinálnunk, ahogy nekünk tanították. adjanak több szakkönyvet a kezünkbe és magyarázzák meg. hogyan lehetne még jobban és kőny- nyebben dolgozni. A szakma minden újítására kíváncsiak vagyunk, szívesen bevezetjük azokat, ehhez kellené a mű­szakiak segítsége. De egy-egy új munkamódszer mindig se- tejtveszéllyel jár és a selejt... A baj már mégtörtént. A nagymérvű selejtgyártás ko­moly figyelmeztető legyén a műszakiak, a munkásók és a meósok számára egyaránt. A Vörös Csillag ifjúsági brigád tagjai érzik a felelősséget, jó munkát akarnak nyújtani és szívesen segítik a többieket is. Azzal a meggyőződéssel léptém ki a műhelyből, hogy a Vörös Csillag -ifjúsági brigád tagjai elszánt akarattal és céltudatos munkával küzdenek a szocialis- I » brigád cím elnyeréséért és az egész gyár becsületéért. Fazekas László A szocialista humanizmus­ról nem írhatunk anélkül, hogy ne említenénk a lenini gondoskodást az emberről. Le­nin, a forradalom óriása, aki kimeríthetetlen energiáinak minden cseppjét, zseniális el- ' méjének minden gondolatát a dolgozó emberek ügyének szentelte, utolérhetetlen me­legséggel és gondoskodással tudott törődni az emberek sze­mélyes ügyeivel. Lenin egyetlen Gorkijhoz intézett leveléből sem hiány­zik a kérdés, amellyel a nagy író egészségi állapota felől ér­deklődik. Kedvenc szavajárá- sát idézve, „pokolian” felhábo­rodott azon, hogy a londoni szállóban nyirkos lepedőt ta­lált Gorkij ágyában, vagy azon mérgelődött, hogy egy különösen hűvös napon Gor­kijnak „majd lefagyott a keze” a fútetlen Capri-i házában. Mély részvéttel fordult Szei-a- fimövics felé; amikor az író a fiát elvesztette a polgárhábo­rúban, Hatái'ozatilag tiltja meg Csicserinnek, hogy az éj­szakai ói;ákban tartson gyűlé­seket. Személyesen intézkedik arról, hogy Sztálinnak a Kreml konyhája melletti lakását cse­réljék ki egy csendesebbel. Ál­landó kapcsolatot tart a párt légértékesebb kádereit kezelő orvosokkal, hogy „első kézből” származó értesülései legyenek egészségi állapotukról. És hosszan lehetne sorolni a példákat. Minden sor, min­den szó tanúsítja, mily fárad­hatatlanul munkálkodott Le­nin azon, hogy a dolgozók, ál­lamának valamennyi szervét, és az államgépezet minden csavarját, szerkezetét át, meg átitassa a szocialista humaniz­mus, a dolgozók iránti gondos­kodás. A szocialista humanizmus, ^ s annak lenini koncep­ciója, kíméletlen és könyörte­len a nép ellenségeivel — és csakis azokkal — szemben, hogy társadalmi és állami mé­retekben biztosíthassa a gyön­gédséget a dolgozó emberek —; és csakis azok — iránt. A szocialista humanizmus forrá­sa és talaja: a szocialista tár­sadalom építése. A szocialista állam legfőbb .törvénye állam­polgárainak, a dolgozó embe­reknek az üdve. Ezért nem válhat könnyű frázissá a szo­cialista humanizmus leghasz­náltabb jelszava: „A szocializ­musban legfőbb érték az em­ber!” PATAKY DEZSŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom