Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-31 / 127. szám
4 NÉPÚJSÁG 1960. május 31., kedd fiinál Kár . . . Két, öt-hat év körüli kisfiú Siet már a kora reggeli órákban a Dobó térre. — Gyere, majd meglátod, milyen szép — mondja az idősebb a fiatalabbiknak, miközben társát kézen fogva húzza a Dobó térre. A kis rajzművész, aki bizonyara részt vett a gyermeknapi aszfaltrajz-versenyen. amikor a térre ér. kicsit meg- hökkenve keres valamit. Rövid idő után megáll, aztán lesújtva szól oda barátjának: — Elmosta az eső, pedig ha láttad volna, milyen szép volt. Kár! (— kisbé —) — A BÜKKBE és a Mátrába indulnak nyári táborozásra az egri úttörők. A táborok július elsején nyílnak. — TISZAFÜREDRE rendez társaskirándulást június 5-én a TIT. A negyven forintos részvételi díjban az autóbusz- vitel- díjon kívül a halászlé-ebéd ára is benne van. Jelentkezni lehet a TIT megyei titkárságán (Knézich u. 8., I. emelet) június 3-ig. — könyvbalt tartottak vasárnap este Füzesabonyban, a könyvhét alkalmából. A jól sikerült bálon tombolát rendeztek, amelynek a részvevői értékes, új kiadású könyveket nyertek. — A PEDAGÓGIAI Főiskola csillagvizsgáló tornyában tegnap rendkívüli csillagászati hét kezdődött. A csillagászati hét keretében minden este fél nyolckor Zétényi Endre főiskolai tanár tart előadást, amelyet filmvetítés követ. Az érdeklődők részére csillagvizsgáló is rendelkezésre áll. Gyülekezés a hét minden napján, a főiskola portája előtt fél nyolckor. — TÖBB TURISTACSOPORT érkezett vasárnap Egerbe, a dunántúli városokból is. Egy nagyobb létszámú csoport például Kaposvárról látogatta meg a város nevezetességeit. EGRI VÖRÖS CSILLAG Hosszú az út hazáig (szélesv.) EGRI BRODY Hulot úr nyaral GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 105 százalékos alibi GYÖNGYÖSI PUSKIN A kettőnk titka HATVANI KOSSUTH Nyomorultak (I. rész) HEVES Fehérek és feketék PÉTERVÁSÁRA A Blum-ügy FÜZESABONY Megfelelő ember Ismét venyige ügyében Lapunk május 20-i számában „Venyige ügyében” címmel e sorok írója arról írt, hogy a verpeléti Dózsa Termelőszövetkezetben az új és régi tagok között nézeteltérésre adhat okot, hogy a szőlő-venyigét a március 21-ig teljesített munkaegység arányában osztotta ki a vezetőség. A Dózsa Termelőszövetkezet vezetősége válaszolt a cikkre, s e válaszból kitűnt, hogy az említett cikk. minden jószándéka ellenére. félreértésre, sőt alapszabályellenes tendenciák kialakítására vezethet. A hiba ott van, hogy a cikk nem mondta ki: nem az a baj, hogy munkaegység arányában osztottak — sőt! —, hanem az, hogy legalább a májusig teljesített munkaegységeket kellett volna figyelembe venni. A Dózsa vezetősége felsorol néhány olyan új tagot, aki kapott és nem is kevés venyigét. A helyzet azonban az. hogy a közel ezer új tagnak csak kis része juthatott munkához, az első év elején, a tavaszi munkák megkezdése előtt. Éppen ezért az lett volna a helyesebb, ha a Dózsa vezetősége egy-két hónappal megtoldta volna a kiosztás idejét. A tanulság a cikk írója számára: alaposan, világosan, és egyértelműen írni. Enélkül a legjobb szándék is csak szappanbuborék! (0V-..Ó) Megnyílt az 1960. évi ünnepi könyvhét egérben „Fekete betű ünnepe ez” — mondja Ady Endre Oda a betűkről című költeményében, s vasárnap délelőtt Egerben, a Pedagógiai Főiskola előtti téren felállított könyvsátomál valóban olyan ünnepi, olyan meghitt volt a hangulat a könyveket nézegető emberek körében, mint amilyen ritkán adódik. Az idő nem kedvezett túlságosan az ünnepi könyvhét megnyitásának, s mégis délelőtt tíz óra tájban mind nagyobb érdeklődő csoportok verődtek össze a könyvsátor előtt. Nem sokkal később még csak növekedett az embercsoport, amikor megérkeztek a műveikből már ismert vendégek: Dobozy Imre és Szabó Pál Kossuth-díjas írók, akik épp a „fekete betűk ünnepe” alkalmából látogattak megyénk székhelyére. A könyvet szerető emberek, az olvasók percek alatt körülvették mindkettőjüket, kérdezősködtek munkásságukról. terveikről, elképzeléseikről. Ugyanekkor megindult a könyvvásárlás is. A sátorban dolgozók egymásután adták el a könyv ünnepére, s a már hamarabb is megjelent műveket, s csodálatos-e, ha minden új könyv közül is a legjobban a két vendégíró munkái. Dobozy Imre Tegnap és ma, valamint Szabó Pál Harangoznak című regényei örvendtek a legnagyobb keresletnek? Nem, mert a két író a helyszínen dedikálta is műveit. Dobozy Imre például ezt írta regényének belső fedőlapjára: Az 1960. évi ünnepi könyvhéten, szeretettel: Dobozy Imre. Sokak által szeretettel őrzött könyvek lesznek ezek a dedikált példányok, annál is inkább, mert az ünnepi könyvhét megnyitása Mit kell tudni az iparjogosítvány visszavonásáról Az ipartörvény (1958. évi 9. sz.) szerint vissza lehet vonni az ipar jogosítványt attól a kisiparostól, akit — az ipar gyakorlására vonatkozó jogszabályok megsértése miatt szabálysértésért — két ízben jogerősen megbírságoltak. Tekintettel arra, hogy az ipari alkalmazottak után fizetendő SZTK-járulékok esedékességére való be nem fizetése is szabálysértésnek minősül — ez maga után vonhatja az iparigazolvány megvonását is. 'Iilllllllllllllt III] 111111111 IllllUllllllltflitlIlllllllllll ni A z első kapitalista nem- 99^* ze{ az 0iasz volt. A feudális középkor lezáródását, a modern kapitalista kor kezdetét egy szellemóriás jelzi: ez a szellemóriás olasz — Dante, egy személyben a középkor utolsó és a modern idők első költője. Ma, mint 1300 körül, új hajnal dereng. Vajon ad-e nekünk Olaszország új Dán- tét, aki az új proletárkorszak megszületésének óráját fogja jelölni?” — írta Engels Frigyes a Kommunista kiáltvány olasz kiadásának bevezetőjében 1893-ban. A nemzeti nyelv megteremtője, a halhatatlan költő, a nagy tudós valóban a középkorban élte életét, műveiben azonban már az új kort állítja szemünk elé. Dante kora ellentmondásokkal van tele. Firenze, hol gyermekkorát töltötte, kilép a feudális megkötöttségekből, bár vidékén még állnak a földesúri önkényt jelképező várak. Firenze városállammá alakul át, amelyben a hatalom birtokosa egyre inkább a polgárság lesz. A pártharcok a társadalmat két nagy táborra osztják. Egyre élesebbé válik az ellentét a néppárt (gwelfek) és a nemesség pártja (ghibel- linek) között. A pártok közötti csatározások is azt igazolják, hogy a polgárság még gyenge és épp ezért a tényleges hatalmat a nemesség gyakorolja. S amilyen ellentmondásos a kor, ezen túl is szép, kedves, ünnepélyes volt ebben az esztendőben. A rövid megnyitó ünnepségre tíz óra után nem sokkal került sor. Kárpáthy Zoltán, az Egri Gárdonyi Géza Színház művésze állt meg a könyvsátor pultja előtt, s a . hirtelen tá- ,madt csendben ajkairól felhangzott Ady Endre: Óda a betűkről című költeménye. Utána Vass Gyula, a megyei tanács művelődési osztályának vezető-helyettese adott az alkalomhoz illő rövid áttekintést olvasó és könyvtári mozgalmunk fejlődéséről. Szavai nyomán szinte csillagászati számokban bontakozott ki a hallgatóság előtt az e téren tizenöt esztendő alatt álért hatalmas eredmény. Csak néhányat vegyünk közülük, tekintve a másfél évtizedes jubileumot. 1945 óta 32 500 kötet könyvet adtunk ki, összesen 260 millió példányban. Az 1960-as könyvhétre ebből 57 szépirodalmi, politikai, gazdasági, tudományos és ifjúsági mű jelent meg, 750 000 példányban. De érdekes egyetlen adatot megtekinteni az egri könyvesbolt elmúlt esztendei eredményéről. Az üzletben 1959-ben 63 000 kötet könyvet vásároltak, mintegy kétmillió forint értékben. Mind többen fizetnek elő a különböző sorozatokra is. Így csupán Egerben, az Űj Magyar Lexikonra kétszázan jegyeztették elő magukat, de nem maradnak el mögöttük nagyon azok sem. akik az Aranykönyvtár sorozatra tartanak igényt. S még'egy figyelemre méltó szám: a megyében 213 üzemi, szakszervezeti és tanácsi könyvtár (működik 265 000 kötet köny vVel és 40 000 olvasóval. Ezek ljegfor- galmasabbika természetesen az egri Megyei Könyvtár, amelynek statisztikáját tekintve, megállapítható, hogy . az olvasók érdeklődése az ismeretterjesztő művek iránt az él; múlt egy esztendőben rendkívüli mértékben megnőtt. Erre legjellemzőbb, hogy 1960 első negyedévében 56 százalékkal több ismeretterjesztő művet kölcsönöztek, mint 1959 hasonló időszakában. A művelődési osztály helyettes vezetőjének rövid beszéde után Stefanik Irén, a Gárdonyi Géza Színház művésznője József Attila Szocialisták című versét, majd ismét Kárpáthy Zoltán, József Attila: Ódá-ját szavalta. Nem sokkal ezután tovább folytatódott az ünnepi könyvhéttel együtt megnyílt könyvvásár is, amelynek során a két vendég szinte minden percben dedikált egy-egy művét. Dobozy Imre és Szabó Pál később az egri III. számú pártkörzet tagjainak meghívására ellátogattak a III. számú általános iskolába, ahol szívélyes fogadtatás után hosszasan elbeszélgettek a megjelent idősebb és fiatalabb munkásparaszt olvasókkal, és ahol a két író válaszolt az olvasók kérdéseire is.-ger MÜNZER TAMAS 1960. MÁJUS 31., KEDD: PETRONELLA 435 évvel ezelőtt, 1525. május 30-án halt meg MÜNZER TAMÁS, az 1525—1526-os német parasztháború forradalmi vezetője. Híres, 12 memmingeni cikkelyeiben követelte a hűbéri rendszernek a parasztságra nehezedő terhei megszüntetését. A felkelés során Dél- és Közép-Né- metország parasztsága csoportokra aprózódott fel, s az ellenük szövetkezett nemesség egyenként verte le a paraszthadakat. Münzert a franken- hauseni csata után sebesülten elfogták, kínpadra vonták és kivégezték. PIETER RUBENS, a flamestere, mintegy kétezer 320 évvel ezelőtt, 1640-ben halt meg mand barokk festészet legjelentősebb müve ismeretes. 55 évvel ezelőtt, 1905-ben indult el sikeres próbaútjára CSONKA JÁNOS feltaláló első magyar automobilja. 115 évvel ezelőtt, 1845. május végén fejezte be ENGELS A munkásosztály helyzete Angliában című müvét, amely megállapításaival vádirattá lett a kapitalizmus és a burzsoázia ellen. Szabó Pál és Dobozy Imre Kossuth-díjas írók megyénkben Az ünnepi könyvhét megnyitására szombaton délután megyénkbe látogattak el Szabó Pál és Dobozy Imre Kossuth-díjas írók. Ez alkalomból Egerben a Heves megyei írók körének vezetősége fogadást adott a két író számára a Városi Művelődési Ház klubjában. A fogadáson Szabó Pálon és Dobozy Imrén kívül megjelentek a Heves megyei irodalmi kör vezetői, valamint Bóta Albert elvtárs, a megyei párt- bizottság képviseletében, Vass (Vall iJjp&l... A balettintézet igazgatójánál idősebb férfi jelentkezett. Szerényen meghajolt és még szerényebben mutatkozott be, alig hallhatóan rebegve el nevét. Az igazgatónak éppen a balett- cipők talpalásával volt rengeteg baja, nem is figyelt fel a névre, idegesen kérdezte: — Mit óhajt, uram? ' Az idősebb férfi még egyszer meghajolt és csak ezután adta elő mondanivalóját: — Kérném szépen, talán kicsit szokatlannak tűnik kérésem, talán meglepő is, de a meglepő dolgok mélyén, higgye el, mindig racionális mag van. így van ez az én ügyemben is. Bízom benne, hogy kérésem meghallgatásra talál önnél, s ezzel teljesíti hőn óhajtott elgondolásomat, amely ugyan nem régen fogamzott meg bennem, de most már sziklaszilárd ... Az igazgató idegesen intett, térjen már végre a tárgyra. — ... elnézést, hogy kicsit hosszabb volt a bevezető, már rá is térek kérésem lényegére ... Kedves igazgató úr, szeretnék balett-táncos lenni... Ebben kérem segítségét. Az igazgató először kinyitotta a száját, aztán becsukta, majd leszédült a székről, s úgy kapaszkodott vissza, négy mély jógalégzést vett, s csak azután tudta kinyögni: — Hogy mi akar lenni? — Balett-táncos, kérem — ismételte meg udvariasan a kérését az idősebb férfi. — Ne nevettesse ki magát, vagy tréfát akar velem itt űzni? Abban a korban, amiben maga van? Balett-táncos! Hát már ősz a haja, hát pocakja van, hát már unokái vannak, biztos ... Ugyan kérem! De voltaképpen kicsoda maga? — Elnézést, hogy talán túl halkan mondtam imént a nevemet, Bolyai Farkas vagyok... — Bolyai? A hires Gyula elvtárs a megyei tanács részéről és Ebergényi Tibor, a Megyei Könyvtár vezetője. A rövid, bensőséges hangú találkozón a vidéki irodalom problémáit beszélték meg a megjelentek. Ezután a két Kossuth-díjas író Füzesabonyba utazott, ahol még aznap este a járási kultúrház irodalmi estjén vettek részt. Felhívás A Pénzügyminisztérium Könyvviteli Tanulmányi Felügyelősége 1960. évben ismét megindítja az okleveles, mérlegképes és az államháztartási könyvelési tanfolyamokat. A felvételi feltételeket a 186/ 1959. P. M. sz. rendelet tartalmazza (P. K. 33. szám.) Aki valamelyik tanfolyamon részt kíván venni, jelentkezési lapokat a megyefelelőstől, Eger, MNB. Járási Fiókban igényelhet; Megyefelelős. Felvételi pályázat A Színház- és Filmművészeti Főiskola Igazgatósága felvételt hirdet az 1960—61. tanévvel induló, hároméves, népszerű-tudományos, ismeretterjesztő, híradó, riport-, dokumentumfilm rendezői osztályba. A felvételnél előnyben részesülnek azok, akiknek egyetemi, vagy főiskolai (elsősorban műszaki egyetemi, TTK, bölcsészkari, agráregyetemi) végezettségük van, de jelentkezhetnek olyan érettségizettek is, akik erre a pályára hivatást éreznek és valamely szakterületen megfelelő gyakorlattal és műveltséggel rendelkeznek. Felvételi korhatár 30 év. A felvételi kérvényeket július 1-ig kell beküldeni a Színház- és Filmművészeti Főiskola Igazgatóságához (Budapest, VIII., Vas u. 2/c.) A kérvényekhez részletes önéletrajzot, oklevélmásolatot, orvosi bizonyítványt és kereseti kimutatást, valamint az egyetem, vagy munkahely ajánlását kell mellékelni; olyan ellentmondásokkal teli Dante is. A Mesternek bar hamar akadt életrajzírója Boccaccio, az európai novella megteremtője személyében, gyermekkorának részleteit homály fedi. Nemesi családból származott. Születésének időpontját 1265. május 30-ra teszik. Ifjúságát, gyermekéveit Firenzében tölti és itt éri első és élete végéig maradandó élménye: találkozik Beatricével (a név Udv-adót jelent). Talán ez a találkozó fogalmazta meg először a „meglátni és megszeretni” elvet, jóllehet a fiú kilenc, a leány alig nyolcéves volt. A Vita Nuovában olvashatjuk, hogy a két gyermek tekintetének találkozásakor Dante így kiáltott fel: „Isten, ez aki rajtam uralkodni fog!” Talán olykor látták egymást, de az új találkozóra kilenc évig kellett várniuk. A tizennyolcéves költő a találkozó szülte álom nyomán egy szép szonettel ajándékozza meg a világot. Dante szerelme „trubadúr szerelem”, amely akkor is megmarad, amikor Beatri- cét máshoz adják nőül. S nem sokkal utána ismét döntő élmény éri azif jú poétát. 1290-ben Beatrice fiatal szíve utolsót DANTE 1265-1321 dobban. Az a vonzalom azonban, amely már előbb is eszményivé szublimálódott, továbbra Is megmarad. Beatrice nem hal meg Dante számára. Megdicsőül és a költőnek élete végéig iránytűje, vezércsillaga marad. Dante, ahol csak lehet, keresi a vigasztalást. Előbb a tudományban, majd a politikai életben, később az érzéki szerelemben, végül „hideg, illem- házasságban” (1292) — amelynek hidegségét és „illem” voltát nem igazolja eléggé az a tény, hogy tíz év alatt öt gyermekük született — keres menedéket, de a vigasz nagyon időleges. Beatrice, az eszménykép mindig ott lebeg előtte és szinte egyetlen témája maradt költészetének. A szerelem fellángolásától a szomorú gyászig tudósít az Üj élet (Vita Nuova) című antológiájában, amely tíz esztendő (1293-ig!) legszebb szonettjeit, canzonéit, balladáit, stancáit foglalja magában. S aztán életének delén („Nel mezzo del earnin’ di nostra vita”), 35 éves korában kezdi el főművét, a Divina Comme- diát (Isteni színjáték). Már előző munkájában sejteti, hogy egy nagy műben fogja megénekelní Beatricét. S míg készül műve megírására, állandóan foglalkoztatja a politikai élet is. Dante a nemzeti egység megteremtésének híve, ily módon a haladás táborának lelkes tagja. Erre utal a De Monarchia (A monarchiáról) című munkája, amelyben kifejti, hogy Olaszországot csak a nemzeti egység teheti naggyá. Állásfoglalása viszont száműzetésre készteti. Az Isteni színjáték is mára száműzetésben íródott, 1314 és 1321 között. Meg kell jegyezni, hogy eredetileg csak Commedia volt a cím, amely azt sejteti, hogy a befejezés nem tragikus kimenetelű. Az „isteni” jelző a mű nagyságát, monumentalitását, egyedüli voltát jelenti. (A kortársak Daniéról is úgy nyilatkoztak, mint művéről: (isteni költőnek nevezték!) A színjáték három nagy részből áll: Pokol, Pur- gatórium, Paradicsom. A műben komoly jelentősége van a számoknak (3, 9, stb.). A trilógiából kétségtelenül a Pokol a legsikeresebb. A mű jelképesen rajzolja meg az ember megjavulásá- nak útját. Szimbolizmusára jellemző, hogy már a szerző jegyzetekkel látta el művét, hogy elősegítse a megértést. A színjáték főhőse maga a halott költő, ki eltévedt egy sötét erdőben. Innen Vergilius (a tudás) vezeti ki, kit a költő mennyei szerelme, Beatrice küld. Vergilius segítségével Dante bejárja a pokol tölcsér- szerűen kialakított köreit, majd a föld túlsó oldalán a Purgatóriumnál ér ki. . A tudás megtestesítője, Vergilius a Paradicsomig kíséri a költőt, kinek célja az igazi boldogság elnyerése. Az igazi boldogság elnyeréséhez azonban szükséges, hogy megismerje a theo- lógiát (= Beatrice). A Paradicsomban Beatrice veszi át a vezetést, míg Dante találkozik a boldogsággal, egyesül istennel. A z Isteni színjátékkal **Dante megteremtette az olasz irodalmi nyelvet, amely hosszú időn át, az elnyomatás éveiben összekötő kapocs maradt az elszakított részek között. A költő művében szinte az egész emberiség felett ítéletet mond a maga ellentmondásosságával. Világnézetére jellemző, hogy a földön nincs lehetősége az igazságszolgá1 tatásra, így a túlvilágra teszi át székhelyét. Megmutatja a feudalizmus korlátáit, halódó voltát s utat nyit a renaissance felé. „Itáliának szemefénye, kinek fürtjét fejedelmek büszke babéra övezte, fogadd el Dante müvét, kit kincsnek tart a tudós és rajta a nép is eIámul, költő még sosem irt ilyenfajta remekművet eddig”. (Boccaccio: Petrarcához Nagy A.ndor, a TIT tagja matematikus — hüle- dezett, de most már tisztelettel az igazgató. — Egyesek szerint híresnek mondatok... — De hát profesz- szor úr, miért jött hozzám ... Hát magának az akadémián a helye. Bolyai közel hajolt és úgy suttogta, bizalmasan: — Nem bízom az akadémiában, most alakult, tudja, és az ilyen új dolgok ... megszoktam, hogy egyedül, a magam papírján számoljak... Inkább elmegyek egyelőre balett-táncosnak — és nyögve megpróbált két tánclépést tenni. (egri)
